1088
-
remark #1046 Egyik kutya másik eb, de persze erre BIZONYÍTÉKOM, az nincs. 
-
ManoNegra #1045 "A legóvatosabb becslések szerint is közel 500 milliárd forint"-ról van szó.
Nem tudom mi van akkor, ha egy szerződés nem felel meg az előírásoknak, akkor maga a szerződés semmis, vagy csak a kifogásolt részlet. Mindenesetre érdekes, még ha annak a problémáját nem oldja meg, aki normál árfolyam mellett sem tudná fizetni a részleteket. -
#1044
A Nagy hurrázásban azért megmelíteném amit Kásler elhallgat. Ez a győzelem azt jelenti, hogy a szerződés többi részét jóváhagyta a bírüság. Azaz az árfolyamváltozásból származó veszteség az adóst terheli továbbra is, csak annak forintosításának megállapításához másmilyen árfolyamot kell meghatározni + a kezelési költségek megállapítását nem lehet chf-ben tenni csak forintban.
Kérdem én. Ez hol oldja meg a devizahitelesek problémáit?
Másik topicból hoztam át a választ, mert igazából ide tartozik. Azt sem merném kijelenteni, hogy ez az évszázad pere... -
ManoNegra #1043 ehh. nem tudom hogy sikerül néha félre, holott ugyan úgy csinálok mindent...
http://kaslerarpad.hu/?p=99#more-99 -
#1042
ezt próbáld újra... -
ManoNegra #1041 -
#1040
Ugyanaz a lemez. Gondolom Bizonyítékod minderre van:)
Egyszerűen csak arról van szó, hogy Európa jobban kedveli ha a független szerepeket betöltő szektor nem egy piaci struktúrában alakul ki, hanem ha azt az állam vagy egy szupranacionális szervezet szabályozza és irányítja. Így biztosítva a piactól való függetlenséget. (a probléma hogy ezzel meg pont az államtól lesz függő dehát ez már csak így van). -
horthy #1039 Elméletileg függetlenek csak gyakorlatilag az USA felé részrehajlóak . 2008-ban ök huzták át a döglött tehenet Europába a különböző USA értékpapirok kiváló minősitásével . Olyan volt számukra a hitelminősités mint a fizetett ujságirás ugy növekedtek a hitelminősitők bevételei ahány gagyi értékpapirt kiválóra minősitettek . Most is Europát cseszegetik ahelyett hogy a saját házuk táján az USA-ban söprögetnének . -
commissioner #1038 Miért akarnak a németek független minősítőintézeteket? A mostaniak nem függetlenek? -
#1037
Nyílván ha el is olvasnád a cikkeket nem csak linkelve trollkodnál tudnád, hogy a Kínaiak is jogosnak vélik a leminősítést csak rosszul időzítettnek gondolják, a németek pedig 2011 óta, (pontosabban 2008) független minősítőintézeteket akarnak Európában.
Nagy meglepetést egyik sem okozott. meg lehet nézni a leminősített országok gazdaság /adósság arányát, költségvetési hiányát és a bajban lévő országok felé való kitettségüket. Mellesleg érdemes megnézni a minősítési módszertant is ami az átláthatóság érdekében PUBLIKÁLT és minden minősítés INDOKOLÁSSAL van ellátva. Nem csak az ujjából szopja ki valaki. -
horthy #1036 Megint alkottak a hitelminősitők ! Már a kinai pandának is feltünt a spekulativ " enyhén " USA barát részrehajló játékuk ! Lehet megint át akarnak huzni valami " döglött lovat " az Atlanti oceánon ? Egy biztos a Dollár árfolyamának növekedéséhez ez jót tesz igy legalább raktak valamit a levesbe ne legyen annyira viz izű .
Szerintem én látom rosszul a dolgokat és valoszinüleg összeesküvés elméleteket gyártok !
Németeknek is ! -
#1035
Ahogy láthattuk az elmúlt pár hónapban szvsz a minősítési besorolás és a kamatprémium nincs közvetlen kapcsolatban jelenleg. Lévén nem nagyon van hova menekülni. -
#1034
A dráguló finanszírozás (ami a leminősítés egyenes következménye, önbeteljesítő hatásként) viszont egyáltalán nem tesz jót.
Emellett az importigényes ágazatokban ez csak korlátozottan igaz (EU nem túlságosan dúskál a nyersanyagokban).
Mi (Magyarisztán) sajnos mindkét szempontból még halmozottabban szopóágon vagyunk, ezért jól betettek nekünk, miután átcsörögtek, hogy kéne egy bóvli pecsét ("csak vélemény") ötezeré. -
#1033
Oszinten szolva szerintem a leminosites nem gond. Az egesz valsag megoldasa egy race to the bottom leertekelesi verseny. Az Europai termelesnek csak jo ha gyenge az Euro mert igy az egesz zona versenykepessege tud novekedni. -
#1032
A francia és osztrák leminősítés kapcsán még mindig hihetetlen, hogy mekkora hatalmuk van ezeknek az amerikai hitelminősítőknek, pedig a válság kirobbanásakor eléggé lejáratták magukat.
Vajon honnan is van az árbevételük? :) -
polarka #1031 köszönöm szépen a válaszokat -
commissioner #1030 4628
3771 : itt szummázod a Külföld oszlopát -
polarka #1029 csak tudnám, h az ÁKK.hu-n hol olvasható le 3771 és 4628 milliárd. -
commissioner #1028 egy kis elmélkedés országunk adósságával kapcsolatban -
polarka #1027 Közelebbi linket nem tok adni. Jobb felső sarokban van. De most nézem, h az ÁKK oldalán a jobb felső sarokban is ott van.
Tehát akkor a magyar államadósságról az ÁKK honlapján célszerű tájékozódni? Nézegetni, h milyen sok és milyen típusú kötvény van kint és azok mikor járnak le és dobnak ki újakat. Pl. ez az összesítés elvileg minden kötvény össz értékét tartalmazza, ha jól értem. -
#1026
A portfolion levo abra ősrégi.
Jelenleg 27% a deviza állampapír és 23% a deviza hitel aránya (www.akk.hu friss ábra a jobb szélen)
A hivatkozott 2010-es összehasonlítást nem találom. linkel támogatva könyebb ám cikket keresni, de tudtommal a kormányzati kommunikáció mereven keveri az államadósság és a költségvetés adósságát, valamint az államadósságot alrendszerekkel együtt értve.
A MAnyup államosítással csökkenhetett volna az államadósság, de ez nem történt meg nominálisan forintban, mivel olyan mértékben elbarmolták az árfolyamot, hogy az be is nyelte az államosított összegeket+ költségvetés elszállt és annak a stafírozására is felhasználtak belőle ha minden igaz+magasabb kamatokon tudták csak refinanszírozni a lejáró adósságot is.
Németországban meg azért negatív a kamat mert válság van és safe heavenként üzemel. A FED-el ugyanez történt tavaly. -
polarka #1025 euróban denominált, mint fogalom azonos a deviza állampapírral?
portfolion a középső hasábban az adósságszerkezetben 28,5% a deviza alapú
Ugyanezen oldalon a jobb hasábban meg azt írják, h 2010 év végéhez képest nőtt a központi költségvetés adóssága. Pedig nekem úgy rémlik, h a hírekben azt mondogatják, h az államadósság csökkent már vagy 2. éve.
Akkor érdemes államkötvényt vennem, ha az nagyobb hozamot hoz mintha a bankban tartanám, mivel valszeg vhogy megoldják, h kifizessék.
Az hogy van, h Németországban még fizetnek azért, h hitelt nyújthassanak?
Nincsen jobb hely, ahová tehetnék és még keresnének is rajta, vagy legalább nem fizetnének rá? Még a malacperselyben is gyorsabban értéktelenedik el? -
#1024
jelenlegi témához kapcsolódó cikk -
commissioner #1023 Az árfolyamhatás miatt rakták be ezt?
"A nemzetközi pénz- és tőkepiacon tapasztalható zavarok miatt képzett kamatkockázati
tartalék 50,0 milliárd forint." -
commissioner #1022 ja, gyakorlatilag nincs kemény költségvetési korlátjuk (ahogy az államnak sincs) -
#1021
BKV szempontjából az a lényeg, hogy a 4-es metro vonalán esetleg kevesebb buszt fog járatni és a metro meg feltudja szívni a tömeget. A buszok eltűnnek mert drágább őket futtatni mint a metrot.
Államadósság: Amire oda kell figyelni, hogy az államadósság kb 45% Euroban denominált kötvény, ott árfolyamhatás igen rendesen játszik a különbségen. és a költségvetésben asszem a kamategyenleg soron látod a teljes egyenleget. De még átnézem és írok hozzá. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#1020
És a BKV hogyan vett fel rá hitelt? Ki adott egy amúgy is veszteséges cégnek hitelt, úgy hogy nem is várható, h állami forrásból több pénzt kapjon?
A BKV (és a MÁV illetve az állami időszakban a MALÉV) olyan cégek, amelyek elviekben korlátlanul hitelképesek. Az ok az, hogy az állam kvázi vagy gyakorlati tulajdonos, ha a cég csődbe megy, akkor az olyan drasztikus eredménnyel járna, amit az állam nem engedhet meg magának.
Anno a MÁV esetében volt példa arra, hogy csődeljárást kezdeményeztek a MÁV ellen, mert nem fizette ki határidőre a munkát. A csődeljárás (veszélye) megtette a hatását, egyből rögtön lett pénze a cégnek. :)
A BKV önkormányzati cég ugyan, de ugyanaz igaz rá, mint a MÁV-ra. Olyan cég, amelynek viszonylag nyugodtan adtak hitelt a bankok, mert hát elemi érdekük, hogy fizessenek, (elviekben) csődbevinni őket nem lehetséges, nem célszerű.
Persze a jelek szerint most a BKV-nál pont ez megy... -
polarka #1019 Sztem aki Kelenföldről akart a belvárosba jönni (és fordítva), az eddig is BKV-val tette. Legfeljebb azon nyernek új utasokat, h lesz, aki kocsi helyett a metróval menne, de nem hiszem, h sokan volnának.
Tehát akkor annyit érdemes nézni államadósság szempontjából, h mennyi kamatot fizetnek a költségvetésbe és hogy az ÁKK-nál a kint levő államkötvények száma csökken-e? -
#1018
Igen. Tulajdonképpen vagy fizetik a kamatot folyamatosan (ez a szerencsés) bevételekből így a nettó adósságállomány szinten marad vagy még ezt sem tudják fizetni és ezért újabb kötvényeket bocsátanak ki a korábbi igérvény és kamat teljesítésére. ÁLtalában az ilyen új kibocsátásokra már magasabb a kamat mint a korábbi szinteken hacsak nem történt nettó adósságrendezés (ergó az adósság szintje csökkent közben)
Elvileg a 4-es metro növeli a BKV bevételeit, másrészt BP város garanciát vállalt a beruházásra hogy amennyiben BKV nem tud fizetni amjd az Önkormányzat fizet + úniós fejlesztési támogatást is kapott, meg EBRD-től is kaptak rá pénzt.
Az IMF nem versenyzik, hanem egy piacinál alacsonyabb kamaton beszáll és megveszi a lejáró kötvények helyett kibocsátott újabb kötvényeket vagy új kötvényt bocsátanak ki a friss pénzért cserébe. ezzel is csökkentve a fizetendő kamatszolgálatot.
Igen a kamat mértéke kifejezi bizonyos mértékben azon várakozást hogy az állam visszafizeti-e a pénzt a lejáratkor. (vagy új kötvény kibocsátásával vagy a költségvetés terhére) -
polarka #1017 Akkor abban a költségvetési tervezetben az adóssággal kapcsolatban csak a kamatok visszafizetését láttam (összesen kb 1,13*10^12Ft). Akkor az államkötvényeknek csak kamatját fizetik rendszeresen és lejáratkor törlesztik egyben az összeget?
"gazdaságpolitika elcseszett és nem biztosítható, hogy a jövőben azok a számok bejönnek"
Tehát a lejáratkor nem biztos, h visszafizeti az állam, vagy mit értesz az alatt, h a számok nem jönnek be? Vagy biztosan visszafizeti, csak legfeljebb újra kötvényeket bocsát ki?
"az összes nyílvános információ, hogy hogyan kívánják visszafizetni a pénzt."
Pl. az, h a gazdaság termelése csökken és az IMF-től kapott pénzzel törleszt (az IMF is államkötvényt vesz?)
És a BKV hogyan vett fel rá hitelt? Ki adott egy amúgy is veszteséges cégnek hitelt, úgy hogy nem is várható, h állami forrásból több pénzt kapjon? Ráadásul egy olyan beruházásra, ami a BKV bevételeit nem növeli? -
#1016
Ha az erdekel, hogy mikor járnak le a kötvények azt az államadósságkezelő honlapjáról megtudhatod.
A kamatelszámolásba nevéből adódóan csak a kamatok értendőek bele (befolyó és kifizetett kamatok különbözete).
"Csak mert a költségvetés mínuszban volna, ezért annyit vesznek fel, h pluszba legyen? Ezt mondják a bankoknak is, h erre kell a kölcsön vagy egy állam esetében a bank nem kérdezi meg, h mire venné fel a hitelt?"
A költségvetési hiányt kötvényeken keresztül finanszírozzák, nem direkt finanszírozással. Azaz állam meghírdeti, hogy neki azon a napon ennyi és ennyi értékben van kötvénye eladó ilyen mértékű kamatot hajlandó fizetni rá. Tessék felíratkozni a listára ha tetszik a kamat és sorba lehet állni. A legalacsonyabb kamatot ajánló fogja kapni a legnagyobb részt (vagy amennyit hajlandó vásárolni) a legmagasabbat ajánló pedig semmit.
Namármost ha egy gazdaságpolitika elcseszett és nem biztosítható, hogy a jövőben azok a számok bejönnek akkor egyre kevesebben jelennek meg az aukción lévén egyre kockázatosabb a befektetés. Tulajdonképpen a "Meg sem kérdezik mire venné fel a hitelt?" kérdésre ott van az összes nyílvános információ, hogy hogyan kívánják visszafizetni a pénzt.
A metrós hitel más dolog mert azt nem az állam vette fel, hanem a BKV amely egy állami tulajdonban lévő magánvállalat. -
polarka #1015 A kamatelszámolásba beleértendő a tőketörlesztés értéke is vagy azok csak a kamatok?
Mivel ez csak az idei évi tervezet, ebből nem tudtam meg, h az egyes tartozások összértéke mennyi és mikorra mennyit kell visszafizetni.
"befolyik bevételi oldalon, oszt valahol majd kifolyik kiadási oldalon :D (ennek a kérdésnek, így nincs értelme)"
Na ne, már hogy ne volna. Te is így szoktad a pénzügyeidet rendezni? Céltalanul felveszel hiteleket, mert az vicces? Csak nem hitelkártyával költekezel?
Csak mert a költségvetés mínuszban volna, ezért annyit vesznek fel, h pluszba legyen? Ezt mondják a bankoknak is, h erre kell a kölcsön vagy egy állam esetében a bank nem kérdezi meg, h mire venné fel a hitelt?
1. Pl. szükség volna új metróra és még nincsen annyi tőke, h azt az állam finanszírozza, de ha hamarabb volna kész a metró az akkora GDP növekedéssel járhat, h simán megéri rá hitelt felvenni és belekezdeni a munkába. ezért hitelt vesz fel.
2. Pl. nincs elég pénz a 13. és 14. havi nyugdíjra, de nagyon jó volna kifizetni, mert akkor többen szavaznának ránk és ez jó dolog. Ha meg nem választanak újra, akkor majd szívhat a nép a törlesztéssel a következő kormány idején
3. Pl. Van 1 hitelem, amit megint felelőtlenül vettem fel (lásd 2.pl) de ki tudom váltani egy másik hitellel, ami előnyösebb feltételekkel lehet törleszteni -
#1014
Miért nem lehet az eredeti postot az eredeti oldalról beírni?
Mert akkor talán az implikációk eltűnnének belőle? Nice try remark. -
#1013
Végig is olvastad az egészet? -
#1012
Mert maguk a bankok (Federal Banks) nincsenek közvetlen állami tulajdonban, őket a jegybank (Federal Reserve Board) bízza meg, és felügyeli (többek között az irányításukért felelősök kinevezésével is - ám erre szigorú szabályok vonatkoznak, például a vezetésnek az adott régió lakosságát kell reprezentálnia). Az adott régió Federal Bank-ja felel a régióban a Federal Reserve Board által meghatározott monetáris döntések végrehajtásáért, a területen lévő állami intézmények kifizetéséért és így tovább.
Az USA jegybank rendszere ebben tér el például a magyar rendszertől. A kialakítás alapvetően annak is köszönhető, hogy ugyebár az Egyesült Államok esetében szükség volt egy egységes jegybank-hoz, viszont ugyanakkor meg kellett nyugtatni a tagállamokat is, hogy nem lesz minden irányítás Washingtonból távirányítva. Bonyolult rendszer, de korántsem az ördögtől való, ám azt is el kell ismerni, hogy a felépítése még mindig nagyban a 100 évvel ezelőtti amerikai belpolitikai helyzet kompromisszumaira épül. -
remark #1011 Audit of the Federal Reserve Reveals $16 Trillion in Secret Bailouts -
#1010
Úgy hogy a populáció túl nagy ahhoz, hogy minden egyes kérdésben cserépszavazást tartsunk. Csak úgy realista szemszögből. Szerinted egy költségvetési törvényt hányan olvasnának el és szavaznának róla? A helyhatósági választásokon is alig 25%-os a részvétel.
Közvetlen beleszólásod pedig nincsen semmilyen költségvetésbe a képviseleti rendszer miatt. +lévén azok általában tényszámokon alapul és jövőbeli tervekre számít ezért nem kőbe vésettek:) Ugyanis legjobb tudomásom szerint rajtad kívül senkinek nincs kristálygömbje (mondjuk te már 2008 óta jósolgatod, hogy bankárokat akasztanak majd (köztük engem is) az utcán, aztán nem lett belőle semmi. Úgyhogy kezdek kételkedni a szavahihetőségedben...) -
Saintgerman #1009 Ezt nem értem Bucser ! Ha egy demokratikus világban élünk, ahol mi választjuk ki azokat akik minket képviselnek, hogy-hogy nincs beleszólásunk a költségvetésbe ? Természetesen mind ez összeesküvés elméletek nélkül és realista szemszögből. -
#1008
A költségvetésben mindig nagy igazságok és gazságok tudnak megbújni amibe az átlagpolgárnak sok beleszólása nincs sajnos. -
commissioner #1007 a költségvetés PDF-olvasó szerinti 76. old. lap alján kezdődik a részletezés "XVI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK" címen, amihez kapcsolódó szöveg kezdődik a 213. oldalon. Ez ugyan csak a törvénytervezet, de a téged érdeklő számok nem változtak.
"és azt az összeget mire költötték el?"
befolyik bevételi oldalon, oszt valahol majd kifolyik kiadási oldalon :D (ennek a kérdésnek, így nincs értelme)
ha konkrétumok érdekelnek, pl. hogy hány százalékon kamatyolunk az ájemeffel, akkor arra külön rá kell keresned
egyébként, ha kutakodsz a számok között, találhatsz érdekességeket, mint pl. a 79. oldalon "Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás" = farzsebből kihúzható ezerhétszáz millió...