1088
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#678
A gáznál is van veszteség (a szállításhoz a gáz egy részét égetik el gázturbinás turboszivattyúkban, és itt sok ezer km-es távolságról érkezik a nyersanyag), a takarékosság pedig értelemszerűen sok mindent takar, így a jobb hőszigetelést is. Ez viszont megint akkor lesz égető, ha felmennek a fűtésárak... -
#677
Hát az biztos, hogy egy második zuhanásnak ha lehet, még kevésbé örülne a piac... :S -
#676
Nagyobb a vesztesége az áramnak a szállítás alatt, mint a gázinfrastruktúra fajlagos fenntartási költsége szerintem.
Igazából nehéz őket összehasonlítani, 1ftből ugye ma messze a gáz hoz ki többet, de ha fogy, ez gyorsan változhat :)
Az igazi ugye napkollektor + geotermikus energiával felturbózott elektromos fűtés (ahol ugye 1kwh beletett villamosenergiából kb 3-3,5 kwh fűtési energiát lehet kihozni).
Emellett nem árt rágyúrni a passzív ház koncepcióra, hogy ne a kertet fűtsük.
A paneleket meg lebontani és beszántani :) -
#675
Gazdasági világvége 2011-ig?
Franc se tudja, mindenesetre az előző félév óta olcsó amerikai pénz fújja rendesen az új lufit... -
#674
Gáz a fűtéshez hatékony, elektromossággal fűteni pedig nagyon pazarló.
Ebben nem vagyok 100%-ig biztos, az elektromos hálózat alapból kiépített és szükséges, a gáz esetén a fogyasztóhoz való eljutás költségeivel is számolni kell (kiépítés, karbantartás). A gáz esetén az elfogyás rémképével mindig számolni kell, áramot termelni számtalan módon lehet. -
#673
Hetesi TEDx
Sok új nincs, de jól összefoglalja 17 percben.
Érdekes az őt követő Marján Attila előadása is (18:30tól). -
#672
Gáz a fűtéshez hatékony, elektromossággal fűteni pedig nagyon pazarló.
Ha az áramtermelésből kikerül a gáz, és csak fűtésre van használva az már siker szerintem.
Megújulókhoz pedig a legfontosabb nagyberuházás az valami puffer. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy számottevően is valós alternatívák lehessenek.
Meg felszámolni az olyan nonszensz dolgokat, hogy pl állami támogatás gáztüzelésű erőmű működtetéséhez, ami mind a mai napig jelen van itthon több helyen is... -
#671
Apró probléma, hogy az utóbbi időben mind civil, mint üzemi szinten mindenki ráállt földgázra, mert olcsó volt.
Itt megoldást hosszú távon csak az elektromos fűtés jelenthet, és első sorban az atomenergia, másod sorban az újrahasznosítható energiák, harmadrészt pedig a fogyasztást ott is le kell szorítani. Utóbbira pedig a "legjobb" mód az, ha megemelkednek az árak... -
#670
Európának egy lehetősége van. Lszorítani a gázfelhasználást a minimálisra... esetleg még a deep sea-beli kutatások de az is csak elodázza a problémát.. -
#669
Jah, és nem vagyok benne biztos, ha mi (európa) elkezdünk árversenyezni kínával, akkor mi nyerünk...
Ruszkik meg nem hiszem, hogy túl szívbajosak lennének arra engedni a gázt, amerről több dollár folyik. -
#668
Mind a 2 fut párhuzamosan.
A kérdés, hogy lesz-e gáz ami bele tud menni? ugyanis Kína India mindent felvásárol... -
#667
Akkor Nabucco kuka? :o -
#666
Gáz lesz...vagy van ?? -
#665
Ez jó hír, mert én pont úton leszek amikor beszélni fog. Majd megnézem utólag! -
#664
Most akartam betenni :)
Regisztrálás után itt működő chat is van közben.
Már most nagyon jó előadások vannak.
Elérhető lesz később is szerencsére. -
#663
Hetesi Zsoltnak lesz ma egy beszéde 16:20-kor a TEDxDanubia-n. Itt lehet majd élőben nézni. -
#662
A városi tanya (PDF) -
#661
Első cikk: Az eurozóna attól, hogy a görögök esetleg kiszállnak nem esik szét. (bár ennek kicsi az esélye hisz a görög gazdaságra nézve még katasztrofálisabb lenne mintha megszorítanak)
Második cikk: Szokásos torzítás: kisebb bankok akik nem tehetik meg, hogy nagy kintlévőségeket ütemezzenek át mert különben csődbe mennek, inkább eladnák áron alul csak céltartalékot tudjanak rá képezni és mehessenek tovább a saját ügymenetükben. NA ez a nagy türelemvesztés. Ha majd a Dubaiba fektető nagybankok mint a Citi a BOFA a HBOS, RBS, L'oyds úgy gondolja, hogy eladja a papírjait akkor lesz gond. -
#660
Szétesik az eurózóna, mire odaérünk?
Türelmüket vesztik a Dubai World hitelezői -
#659
A NAGY KIÁRÚSÍTÁS(2007)
A privatizáció nem csak elvont fogalom, hanem valóságos fenyegetés, amellyel nap mint nap szembenéznek. Epizódokból építkező dokumentumfilmjében Florian Opitz a privatizáció - amelyet gyakran olyan intézmények kényszerítenek ki mint a Világbank vagy a Nemzetközi Monetáris Alap - egyes embereket érintő következményeit vizsgálja a föld különböző pontjain. Az egymásba kapcsolódó történeteket a privatizációkért felelős "másik oldal" megszólalásai és olyan szakértők kommentárjai ellenpontozzák mint a Nobel-díjas Joseph Stiglitz, aki átállt a vesztesek oldalára. -
#658
A HÜLYESÉG KORA (2009)
A film 2055-ben egy pusztulásra ítélt világban játszódik. "Miért nem mentettük meg otthonunkat, a Földet, ameddig még lehetett?" - teszi fel a kérdést a főszereplő, egy idős történész számára már archív, 2008-as filmfelvételeket nézegetése közben. Az archív felvételeken olyan, ma élő húsvér személyek története elevenedik meg, akik bár a világ különböző pontjain élnek, mégis ugyanúgy szenvednek a klímaváltozás globális hatásaitól.
A hülyeség korát szeptember 22-én a világ több mint negyvenöt országában egyszerre mutatják be. -
#657
Miért nem foglalkoznak döntéshozóink az energiaproblémával? -
#656
Ez már aprópénz.. úgyis az USA a legnagyobb részvényese a Citinek már:) -
#655
Viszont Abu Dhabi is menekül -
#654
Várható volt. Ugyanis HA Dubai bedől akkor Abu Dhabi is szarban lesz onnan is menekülni fognak a befektetők. Ezt már megtették februárban egyszer.. kérdés, hogy ennek mi lesz az ára később. -
#653
Megmentik a csődtől Dubajt.
"... Abu Dhabi tízmilliárd dolláros segítséget nyújt Dubajnak..." -
#652
Ingatlanárak változása Európában -
#651
A gáztelepeik is kimerülőben vannak, míg említettem, ami kitermelhető ott, annak a nagyrésze már ki lett termelve. Az 1980-as évektől, sőt, már talán az 1970-es évek végétől a gazdaságukat egyre inkább a szolgáltatások felé fordultak, aféle pénzügyi, szórakoztató és pihenő központ akart lenni, és ez működött is. Az 1980-as években jól prosperáltak, mint aféle Arab Svájc, csak jött az első Öböl-háború, pontosabban Kuvait Iraki lerohanása, és a külföldi tőke elmenekült a veszélyesnek igérkező vidékről. Kuvait pénze mentette meg, mivel ők vittek rengeteg pénzt oda, amíg Kuvaitot újra nem építik, az 1990-es évektől már nem csak arab pénz kezdett beáramlani, hanem számtalan más ország cégei is itt telepedtek le, ha az Arab világban akartak valamit szolgáltatni. Márpedig az araboknál szolgáltatni jó üzlet, hiszen a környéken akad azért még jópár tehetős ország, és nekik tehetős fogyasztó polgárai. A Samsungtól kezdve az GE-ig mindenki megtalálható Dubajban, a Plazma TV-ktől kezdve a műholdas telefonig minden kapható arrafelé is, a regionális központok meg ott vannak Dubajban. A pénz forgott, de a jelek szerint túl nagyot akartak harapni, és túl ambiciózus terveket szőttek... -
#650
arabok azok -
#649
Ha '80-as évebkben merült ki, akkor hogyhogy az utóbbi 10 évben szórták a pénzt? Addig mit csináltak? Gázkutak nincsenek arrafele? -
#648
Úgy tűnik az lesz. Ez azért nagyon durva, egy állami vállalat, amelynek a hiteleit nem garantálja az állam?! Ilyesmiről még nem hallottam, hiszen a tulajdonos az állam, értelemszerűnek hat, hogy a garanciákat is neki kell biztosítania.
Gondolom most milyen jó kedvűek lehetnek a Dubai Worldnak hiteleket folyósító nagy bankok vezetői. :)
Egy ideig valószínűleg nem fognak hitelt kapni az arab álmodozók. :) -
#647
Hacsak nem lesz Dubaj is 1 a sok közül a közeljövőben... -
#646
Aligha hiszem, hogy Dubaj ennyivel megússza... Valószínűleg még jó ideig emlegetni fogják az esetet, mint a túlzott befektetői optimizmus egyik mesterpéldája. :) -
#645
és ez a feltételez most be is jött :) -
#644
A nyugdíjrendszerünktől kezdve szinte minden a feltételezésekre épül, pont ez lenne kivétel? :)
A feltételezés kockázata gondolom benne volt a kamatokban. -
#643
Tőlem távol állnak a pénzügyi szerződések mélységei, de úgy kötni szerződést, hogy feltételezésekre építkeznek egy több milliárdos hitelgarancia terén, nos, nekem egy kicsit vadnak tűnik. :)
Amúgy ha jól tudom, a többi emirátus annyira nem rajong a magát kissé mindig függetlennek gondoló Dubajért, lehet ez is belejátszik most abba, hogy nem dobnak neki mentőövet? -
#642
-
#641
![]()
-
#640
Mivel az UAE része Abu Dhabi és Dubai is ezért a hitelezők okkal gondoltak arra, hogy a másik tagállam majd megmenti őket. (év elején már adott dubainak A-D egy 10 milliárdos kölcsönt.) -
#639
Őőő...
1.: Dubaj az 1980-as években a kereskedelemre kezdte helyezni a hangsúlyt. Az 1990-es Öböl-háború csaknem kétvállra fektette az Emirátust, mert a külföldi tőke teljesen kivonult. Azt 1990-es években újra fellendült, köszönhetően először a Kuvaiti, majd később a többi Arab-öböl menti befektetőknek, akik számára a népes és viszonylag fejlett Emirátus egyfajta arab Monaco lett.
2.: Erre az arab Monaco életérzésre játszottak rá azóta is, ezért kezdtek el nagyfokú beruházásokat, hogy turisztikai látványosság legyen és üzleti befektetések célpontja. Ők maguk keresték a hiteleket, hogy mindenkin túltegyenek (itt épül a világ legmagasabb épülete (Burzs Dubai), és további két, még magasabb épület tervezése kezdődött meg a 2000-es évek közepén, ott van a mesterséges Pálma-félsziget, vagy a hétcsillagos Burzs Al-Arab szálloda). A külföldi befektetők ezekben az ingatlanokban nagy üzleteket láttak, de már 2007-ben kezdődtek a problémák, amikor a harmadik pálma-félsziget, illetve az "Univerzum-szigetek" építése félbeszakadt, mivel a vártnál sokkal kisebb volt az érdeklődés a már kész Pálma-félszigeti telkek és a "Világ-szigetekre". Ezeket az az állami cég felügyelte, amely most a pénzügyi nehézségekkel küszködik. Szóval ez még 2007-ben kezdődött, a pénzügyi válság azonban végképpen betett nekik - vagy eleve túl optimistán álltak ahhoz, hogy mennyire lesznek kelendőek ezek az ingatlanok. A mihez tartás végett ugyanez a cég, a Nakheel a Burzs Dubaj-nál jóval magasabb, legalább 1400 méteres felhőkarcsolót is tervezett, a Nakheel Tornyot. Szóval ennyire jártak a földön...
3.: Nem kényszerítette a hitelekre senki őket. Ez ugyanaz az eset, amikor valaki vesz egy autót hitelre, úgy, hogy a havi 50.000 törlesztőrészletet eleve úgy kalkulálja, hogy mennyivel jobban fog keresni fél év múlva. Itt nem a hitelezők vonultak ki, ők valószínűleg ha tudtak is a dologról, nem pattogtak igazán, hiszen súlyos pénzeket invesztáltak be, tehát ha vissza akarják kapni a pénzüket, akkor bizony arra jelenleg nincs jó esélyük.
4.: Szerintem Bucser téved abban, hogy az Olajbevételek nyújthatnak fedezetet a hitelekre, mint írtam, Dubaj olajkitermelése nem valami jelentős, ráadásul folyamatosan csökken (az 1990-es években kétszer akkora volt, mint most), optimista becslések szerint legfeljebb 20, pesszimista becslések szerint 10 éven belül végleg kiapadhatnak a források. Ebből nagyon meggazdagodni nem fognak, ugyan nem láttam arról elemzést, hogy mekkora a hitelállomány, de a Nakheel durván 60 milliárdos ingatlanbefektetésének szerintem a nagy része hitelre alapul...
