A legkönnyebb azt mondani valamiről, hogy ez és ez f@szság. Én szívesebben olvasnék véleményeket arról, hogy ez így nem jó, de így és így már esetleg működhetne. Ennyi infóból korrekt módon nem tudok dönteni, pláne így, ha eleve már maga a kérdés is negatív irányba mutat.
Szerintem ez a szavazás úgy lett volna korrekt, ha maga a feltett kérdés is semleges marad. A "rabszolga törvény" eleve egy alpári elnevezés, plusz országos szinten legalább 5 nagyobb gyárat meg tudnék nevezni, akiknél az éves keretidőt eddig is használták. Több ezres munkavállaló team beleegyezésével, hiszen ha valamibe nem egyezek bele, akkor azt nyilvánvalóan nem írom alá szerződésben sem. 5 évet húztam le egy olyan cégnél, ahol éves keretidő volt. Átlagosan be is volt tartva az 1 év a kifizetésekre. Magyarul túlóráztál heti több alkalommal is, de kifizetni csak jóval később fizették ki. Ennek ellenére sokan túlóráztak, plusz nem is volt kötelező ott dolgozni, mégsem mondtak fel. 4 másik cég is van a közelben, voltak akik átmentek. Mások meg maradtak. Tehát lehetett így is úgy is dönteni. Ezért is nem értem ezt a felháborodást. Az a cég, aki eddig is kifizette a túlórákat, vélhetően eztán is kifogja. Akik meg eddig is éltek a haladékjoggal, eztán is élni fognak. Mi változik? A 3 év?
Kérdem én: annyira nincs munkahely, hogy feltétlen ott kell dolgozni ahol 3 év a keretidő?
Tessék itt egy megoldás: nem kell odamenni dolgozni. Talán akkor észbekapnak majd, hogy ne éljenek a 3 éves túlóra keretidő kifizetésekkel.
De amíg lesznek akik vállalják így is a melót, addig a rendszer is működni fog. Pont.

a) persze
b) tök mindegy, csak szavazhassunk
c) francokat
d) -------------------------- (ez egy elválasztó vonal)
e) piros ruhás nő vagyok
f) parókás kisfiú vagyok

Én 450-ről hallottam januártól, de legyen csak 400.
Gyakorlatilag minden szerződés arról szól, hogy aláírod vagy sem. De nem csak vidéken..

Példa: " Ezen szerződés aláírásával a munkavállaló elismeri, hogy minden hónap minden szombatján 8 óra hosszat egy előre meghatározott időintervallumban a munkáltató részére ellenjuttatás nélkül teljesít, a munkáltató iránymutatása alapján..."

Aláírod? Vagy nézel egy másik állás után? Tiéd a döntés.

Szerintem ennyi infó alapján bolond lenne bárki is aláírni munkavállalóként.
Ám ha ugyanezen szerződés így folytatódna: " Munkáltató aláírásával vállalja, hogy a munkavállaló legkisebb garantált havi nettó bérminimuma 400 000 Ft /hó a 2019-es esztendőben december utolsó munkanapjáig..."

Vélhetően ennek fényében magasról tojnának legtöbben akár az évi 450 órás túlórára is.
Ugyanakkor mivel már az évi 416 túlóra is gyakorlatilag 6+1 műszakot takar, lennének azért szép számmal, akik így sem írnák alá.

Egyszer kipróbáltam magam, hol a határ. Saját döntésem alapján egy választott év mind a 365 napján bementem volna dolgozni napi 8 órát.
Jogilag hivatalosan nem lehet ilyet tenni. Az éves szabi egy dolog mert az megváltható, de a Munka Törvénykönyve elrendeli a havi minimum 1 vasárnap szabadnapot, amit mindenképp ki kell adni/venni, különben megbüntetik a munkáltatót. Ez alól az sem kivétel, ha a munkavállaló önként vállal minden egyes napot munkanapnak.

Az új törvényjavaslat hatálybalépését rögzíteni kell a kollektív szerződésben.
Ahol ez nincs, ott a jogszabály sem érvényesíthető, szumma szummárum: ott nem is lehet elrendelni az új módosított éves keretidőt.
Ahol van kollektív szerződés, ott igen, ám a módosítást csak az eredeti szerződést aláírók újbóli aláírásával (tehát jóváhagyásával) lehet hatályba léptetni. Ahol ez nem lehetséges (halálozás vagy nyugdíjazás miatt), ott új kollektív szerződést kell létrehozni. Ha van szakszervezet (ami a dolgozót védi), az ő jóváhagyásuk is kell a dologhoz. Ahol nincs szakszervezet, ott pedig MINDEN EGYES dolgozó aláírása kell az új érvényes kollektív szerződéshez. Utolsó sanszként, ahol pedig még kollektív szerződés sincs, ott a Munka Törvénykönyve a mérvadó.
Subsansz: kevés az a munkahely, ahol nincs kollektív szerződés, ugyanis az EU-s támogatás egyik alapfeltétele maga a kollektív szerződés megléte.

Tehát lehet szidni az új törvénymódosítást a 3 éves keretidőről, de gyakorlatilag még így is elég sokan dönthetnek az alkalmazása mellett illetve ellen.

Fura ez az egész. Manapság úgy tűnik, hogy nem arra halad a világ, amerre elindult, hanem visszafelé. Főleg fidesztánban. Épül szépen a kapitalokommunizmus. Vissza a kizsákmányoláshoz

munkavállalóként is átvitt értelemben ételt adsz családoknak. például a munkáltatóénak. nyilván ha nem kéne a profit realizálásáért megcsinálni a munkádat, akkor senki nem adna neked egy fityinget sem, nem azért kapod a fizetést, mert a munkáltató milyen iszonyatosan jófej veled. szóval nem kell hanyattesni szerintem, hogy ki kinek ad ételt.

ahogy mondtad az elején, ugyanannak a dolognak a két oldala ez. az alkalmazott kis kockázatért kis nyereséget akar, a vállalkozó nagy kockázatért nagy nyereséget. amiről most szó van, az viszont az a helyzet, amiben a vállalkozó inkább tolná át a kockázatát az alkalmazottakra, mert megteheti, anélkül hogy erről az alkalmazottat megkérdezné vagy a nyereségből nagyobb szeletet adna. (most túlórázzál, mert sok a munka, nem fizetek érte, inkább megtartom a pénzt, aztán majd három év múlva adok pénzt, ha akkor is sok munka lesz, de ha nem, akkor meg nem adok. tehát a kockázatomat viseld te, a nyereséget elrakom én, beleszólásod nincsen.)

amúgy ezt is lehet tisztességesen csinálni, ha meg van beszélve, miért mi jár, ahogy az első példádban mondtad, de alapvetően az egész alkalmazotti szférára ráhúzni mindenféle ellentételezés nélkül, kifejezetten bunkó húzás. de nyilván meg lehet tenni, ha nincs megfelelő érdekérvényesítés, és mindenki túl nyuszi, hogy ellenálljon.