munkavállalóként is átvitt értelemben ételt adsz családoknak. például a munkáltatóénak. nyilván ha nem kéne a profit realizálásáért megcsinálni a munkádat, akkor senki nem adna neked egy fityinget sem, nem azért kapod a fizetést, mert a munkáltató milyen iszonyatosan jófej veled. szóval nem kell hanyattesni szerintem, hogy ki kinek ad ételt.

ahogy mondtad az elején, ugyanannak a dolognak a két oldala ez. az alkalmazott kis kockázatért kis nyereséget akar, a vállalkozó nagy kockázatért nagy nyereséget. amiről most szó van, az viszont az a helyzet, amiben a vállalkozó inkább tolná át a kockázatát az alkalmazottakra, mert megteheti, anélkül hogy erről az alkalmazottat megkérdezné vagy a nyereségből nagyobb szeletet adna. (most túlórázzál, mert sok a munka, nem fizetek érte, inkább megtartom a pénzt, aztán majd három év múlva adok pénzt, ha akkor is sok munka lesz, de ha nem, akkor meg nem adok. tehát a kockázatomat viseld te, a nyereséget elrakom én, beleszólásod nincsen.)

amúgy ezt is lehet tisztességesen csinálni, ha meg van beszélve, miért mi jár, ahogy az első példádban mondtad, de alapvetően az egész alkalmazotti szférára ráhúzni mindenféle ellentételezés nélkül, kifejezetten bunkó húzás. de nyilván meg lehet tenni, ha nincs megfelelő érdekérvényesítés, és mindenki túl nyuszi, hogy ellenálljon.