13596
-
#923
Valóban, igazad van, az afganisztáni konfliktusban az ENSZ-nek is van szerepe, de szvsz elenyészű, ahogy írtad az egész haderőt a NATO vezeti, megkönnyítette ugyan az USA dolgát az ENSZ a felhatalmazással (amit az egyébként szerintem nagyon gyanús 9/11 tett lehetővé), de igazából nem is nagyon van szüksége ilyenekre (lásd: Irak).
Tehát itt szerintem mégis csak a NATO, és azon belül is az USA a kiemelendő, hiába a kesze-kusza rendszer.
Én mindig abból indulok ki, hogy az országok élén (pláne az USA élén) nem hülye emberek ülnek. Vajon egy isten háta mögötti, a világ életére egyedül az ópiumtermeléssel (meg állítólag a terrorizmussal) kiható országban a demokrácia felépítése megér-e több ezer halálos áldozatot, és sok-sok millárd dollárt, úgy hogy nagy valószínűséggel ilyen módszerekkel ezt nem is lehet végrehajtani. Szerintem nagyon nem, gondolom szerinted sem. Ez már leesett sok-sok egyszerű embernek, szakértőnek, politikusnak is, de valahogy az USA-ban(ism. agyafúrt vezetők) még nem.
Vajon miért? (költői kérdés, az más tészta, hogy a konkrét választ nem tudom rá:)) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#922
Észak-Vietnam -> Észak-Korea... jogos az öt pont. :)
Ellenben Afganisztánban egy NATO haderő állomásozik, ami lényegében az USA érdekeit képviseli. Nem hiszem, hogy össze lehetne hasonlítani őket...
Az ISAF valóban NATO központú és vezetésű haderő, de nem-NATO tagországokkal (Japán, Ausztrália, Dél-Korea, Svédország, hogy csak a nagyobbakat említsem) és ENSZ felhatalmazással...
A Bonni Megegyezés szövege, amit az ENSZ Biztonsági Tanácsa írt alá. -
#921
Mármint Észek-Koreában? Egyébként direkt kiemeltem, hogy külpolitika, vagy szerinted, van valami köze egy ország állampolgári jogainak az ország külpolitikai játszmáihoz? Tisztában vagyok vele, hogy egyszerű emberként nem túl jó az általam felsorolt országokban élni, de nem is ezt a témát akartam körüljárni...
Mivel az ENSZ feladata elvileg a nagyhatalmi érdekeket figyelmen kívül hagyó világbéke, és nemzetközi biztonság megteremtése, fenntartása, ezért én nem látok semmi kivetni valót a békefenntartók ottlétében.
Ellenben Afganisztánban egy NATO haderő állomásozik, ami lényegében az USA érdekeit képviseli. Nem hiszem, hogy össze lehetne hasonlítani őket... -
#920
Azért Észak-Vietnamban próbáld már meg a kormánnyal ellentétes véleményedet megfogalmazni nyíltan. Iránban is megpróbálta nemrég az ellenzék és az egyetemisták, nem is jártak túl jól.
Afganisztán meg érdekes kérdés, hiszen ezzel az erővel akkor nem is Afganisztánt kellene felhozni, hanem hogy akkor mit keresnek békefenntartók Koszovóban, Szudánban vagy Cipruson? Az is elég reménytelen ügy... -
#919
Vezetőknek, és kormányoknak nem szabad hinni, csak, ha megdönthetetlen bizonyítékok vannak a kezükben, alapszabály.
De azért hagy mondhassam már ki ezt, utálom az álszent propagandát ami folyamatosan jön a médián keresztül, Észak-Korea, Kína, Irán meg stb stb ezt hazudja, ezt csinálja, milyen egy rohadékok, de az USA külpolitikája sem különb semmiben, sőt, nekik vannak a legaljasabb, és legátlátszóbb casus belli tárházuk. Tabu témát csinálnak pl a WTC-ből is, de magyarázza már nekem el valaki, hogy vajon miért találhattak a kutatók a romok között nano-termitet, miért nem találták még meg az öreg Oszamát, mit keresnek még mindg Afganisztánban ilyen ostoba dumákkal, hogy "a demokrácia felépítése", erőszakkal akarnak demokráciát felépíteni?, mert az nem fog sikerülni, és ezt ők is tudják. -
#918
Fordítva is fel lehetne tenni a kérdést? Akkor miért is kellene hinni egyáltalán bárkinek? -
#917
A katonák felelőssége a letölthető nagyfelbontású videó alapján szerintem részleges, de azért az feltűnhetett volna nekik, hogy a célpontjaik tök nyugodtan sétálnak "fegyverrel" a vállukon az utca közepén, a viselkedésük több szempontból sem vallott egy épp támadni készülő fegyveres csoportra, a fényképezőgépek szintén csak hasonlítottak fegyverekre, egyértelműen valóban nem lehet megállapítani róluk, hogy fegyverek lennének, de gondolom a megfigyelt területen ellenséges csapatmozgásra számítottak, és a fegyverkezelő nem tudott másra gondolni csak, arra, hogy ak, rpg, ak, rpg.
A 3 éves rejtegetéshez és hazudozáshoz meg ennyi: Nem kell csodálkozni ezen, az USA egy rohadt büdös szemétláda szuperhatalom (már bocs a kifejezésekért, de így van), persze egész sikeresen elhitették a közvélemény nagy részével, hogy ők a jófiúk, de a történelem már számtalanszor bebizonyította, hogy ez egyáltalán nem így van, ilyen nagyhatalom nem létezik, és soha nem is létezett.
Ezután az ügy után is el lehet újból gondolkozni azon, hogy vajon úgy általánosságban hihetünk-e a hivatalos amerikai magyarázatoknak, jelentéseknek..., gátlástalanul hazdudnak, mert megtehetik. -
#916
A videót még nem néztem meg, de egy dolog biztos. Aki hadműveleti övezetbe megy, az ne csodálkozzon azon, hogy véletlenül lelőhetik. Ez szakmai ártalom. Ettől persze a katonák még hibázhattak orbitálisan nagyot. -
#915
Engem inkább az akasztott ki jobban, hogy az oda érkezőket is lelőtték, ott is AK-ról meg fegyverekről beszéltek, pedig egyik sem tűnt EGYÁLTALÁN felfegyverzettnek.
A másik pedig, hogy 3 évig kellett ezt rejtgetni, meg hazudozni róla, ugye? A wikileakes embereket is fogvatartották, megfenyegették, stb stb... -
#914
raadasul az AK-nak nezett kamera hirtelen rpg-ve valtozik kesobb
lol aztán legközelebb meg már olyan csúzlikkal fognak lövöldözni, hogy ahol eltalálnak, ott már csak a papnak lesz dolga
-
#913
Unatkozok...este tökre kihalt az sg város.
Egyedül vagyok. Félek. Este van. És ha kirabolnak...? -
#912
Elismerem en se szurtam volna ki, hogy azok kamerak es nem fegyverek, de csak azert mert 2 ember vallan logott valami, hirtelen ~6 fegyveresrol magyaraznak, raadasul az AKnak nezett kamera hirtelen rpgve valtozik kesobb.
Bevallom nem vagyok szakertoje az ilyesminek, ezert egy kis wiki segitseggel belelestem a dolgokba.
"U.S. Military ROE
Level 5: Assaultive (Lethal Force). The subject usually has a weapon and will either kill or injure someone if he/she is not stopped immediately and brought under control. The subject must be controlled by the use of deadly force with or without a firearm."
Ebbol azt veszem ki, hogy masok, vagy sajat eletunk vedelmeben tuzet nyithatok a fegyveres celpontokra. Mivel tobb fegyveresrol magyaraztak nem csak kettorol, raadasul az egesz tomegre tuzeltek, nem a lenti "civilek" vedelmeben tettek. De nem is a sajat eletuk vedelmeben mert senki sem tuzelt rajuk... csak utcan setalo embereket lattak, majd egy haz mogul leselkedo embert, aki gondolom a helikopterre figyelt fel.
Szerencsetlen balesetnek/felreertesnek mondanam, ha nem hallottam volna, hogy a katonak mennyire elveztek a meszarlast, es mennyire vartak mar, hogy tuzet nyithassanak... -
#911
Ez azért nem semmi.... -
#910
Félvállról venni nem lehet, de igazán komoly ütőerőnek sem lehet tekinteni, nincs pariban az US NAVY-vel, a Royal NAVY-vel és hasonlókkal.
Tengeralattjárók:
3db Kilo-osztályú, orosz gyártású hagyományos meghajtású tengó (elég veszélyesek, de mivel nem rendelkeznek levegőfüggetlen (AIP) meghajtással, ezért 1-3 naponta a felszín közelébe kell emelkedniük, és a zajos diesel-motorjaikkal feltölteni az akkumulátorjaikat). 6x 533mm-es torpedóvető cső, 18 torpedó.
1db Nahang-osztályú törpe-tengeralattjáró, 2x 533mm-es torpedóvető-cső, 4-6 torpedó vagy rakéta (?). Modern egység, veszélyes.
7db Ghadir-osztályú törpe-tengeralattjáró, 2x533mm-es torpedóvető-cső, 2 torpedó vagy rakéta. Rövid hatótávolságú, inkább aknatelepítésre használható, mert nagyon lassú.
3db "Yugo"-osztályú törpe-tengeralattjáró, 2x533mm-es torpedóvető-cső vagy 6 katonai búvár. Diverzáns feladatokra való, közvetlen harci értéke elhanyagolható.
Nagy felszíni egységek:
1db (további egységek építések alatt) Jamaran-osztályú, 1420 tonnás fregatt, iráni építésű, viszonylag modern egység (az Alvand-osztály továbbfejlesztése), 4x Noon hajó elleni robotrepülőgép, 1x 76mm-es, 1x 40mm-es és 2x 20mm-es gépágyú, 2x6db 324mm-es torpedóvető-cső, 1db Bell-214 másolat helikopter.
3db Alvand-osztályú, angol építésű, 1540 tonnás fregatt, elavult, de modernizált egység, 4x Noon hajó elleni robotrepülőgép, 1x 115mm-es ágyú, 3x 20mm-es gépágyú, 1x Limbo mélyvízibomba-vető, 2x3db 324mm-es torpedóvető-cső.
Kissebb felszíni egységek:
2db ex-amerikai PF-103 típusú, 1130 tonnás járőrhajó (korvett), elavult, 1960-as évekbeli egységek, 2x 76mm-es ágyú, 1x 40mm-es és 1x 20mm-es gépágyúk.
1x Hamzeh-osztályú korvett, feltehetőe kiképző hajó, Holland-építésú, 530 tonnás, 1936-ban vízre bocsátott egység, eredetileg a Sah luxusyachtja volt, amelyet felújítottak. 4x Noon hajó elleni robotrepülőgép, 1x 20mm-es gépágyú.
10db Houdong-osztályú, 205 tonnás rakétás gyorsnaszád, kínai építésű, a szovjet Osa-I osztály (1960-as évek) másolata, modernizált változata. 4x C802 (vagy Noon) hajó elleni robotrepülőgép, 2x 30mm-es, és 2x 23mm-es gépágyú.
14db Kaman-osztályú, 275 tonnás rakétás gyorsnaszád, egy részük francia építésű, 1970-es évekbeli, eredetileg Harpoon hajó elleni rakétával felszerelt. 4db utólag, iránban épített változat. Az összes egység 2 vagy 4 C802 vagy Noon hajó elleni robotrepülőgéppel, 1x 76mm-es és 1x 40mm-es gépágyúvel rendelkezik.
Ezen kívül jelentős mennyiségű kicsi, 100 tonna alatti felfegyverzett motorcsónak és járőrhajó.
A tengeralattjáró flotta gyakorlatilag igazi skorpió-farok, ideális a sekély és forgalmas perzsa-öbölbe, sokkal jobban, mint a hatalmas amerikai vagy angol nukleáris meghajtású tengeralattjárók.
A felszíni flotta más tészta, kevés, viszonylag kis egységekből áll, és teljesen hiányában vannak modern légvédelmi rakétarendszernek, mindegyik egységen csak legfeljebb légvédelmi gépágyúk vannak. Az egész flotta igazából a Perzsa-öbölbe még kiváló, amennyiben van saját légifedezetük, de egy US NAVY szintű ellenséggel szemben legfeljebb a kis rakétás gyorsnaszádokban bízhatnak, illetve a szárazföldről indított robotrepülőgépekben.
Ugyanis jelentős számú tengerpartról indítható, hajó elleni rakétával és robotrepülőgéppel (Hy-2, CSSC-2, C-802, C-803 kínai, vagy Noon iráni) rendelkeznek. A Hormuzi szoros a fő ütőkártyájuk, gyakorlatilag képesek teljesen lezárni aknazárral és partról indított robotrepülőgéppel. -
Freeda Krueger #909 Az iráni hadiflottát mennyire kell komolyan vennie az arrafelé levőknek.
Mennyire modern és jelentős? -
#908
Természetesen nem. De arra sincs bizonyíték, hogy ez a pénzváltó valójában valamiféle fejes egy izrael-ellenes csoportban. -
#907
egy pénzváltó miatt érdemes a levegőbe emelni két repülőgépet? -
#906
Nem biztos, hogy ez volt a fő cél, de ha már itt jártak, két legyet egy csapásra. -
#905
1. Ágyúval verébre katagória. Két álcázott furgon is megtette volna, minek repcsi... -
#904
1.: Szír pénzváltó gyilkossága - érdekes felvetés, de furcsa, hogy ehhez alapból ismerni kellett a számot, az alapján pedig feltehetően azért egy Moszad-szintű kémszervezetnek már illene megtalálni a célszemélyt.
2.: A mikrohullámú fegyver csodás elképzelés, annyi a gond, hogy ehhez nagy antenna kell. Az US ARMY ADS (Active Denial System) rendszere kb. 100-150 méteres hatótávolsággal bír, és egy 2x2 méteres antenna trónol a HMMWV tetején. Hogy repülőgépről, sok km távolságból ilyen fegyvert bevessenek, ahhoz brutális méretű antenna, és erőforrás kellene. Vagyis lefordítva: fizikai képtelenség, amit állítanak.
3.: Prof. Dr. Bokor Imre elfelejti, hogy a gépeknek volt repülési és útvonal engedélyük. Ezek ellen gépet a levegőbe emelni csak akkor szokás, ha a gép nem válaszol a rádióhívásokra, vagy letér a kijelölt útvonaláról. Itt egyikre sem volt példa. Tehát olyan megoldást sugall, amire semmiféle jogalapunk nem volt... -
Lőrmester #903 Bokor Imre véleménye -
#902
Itt egy másik is -
#901
Újabb elmélet, ki tudja, talán még igaz is lehet. -
#900
A politikai vonatkozásával nem foglalkozom a dolognak, mert nem értek hozzá. -
#899
Ez nem Irak, és nem lehet a lassan 20 éve megesett ODS alapján tervezgetni. Először is komoly kérdés, hogy honnan szállhatnak fel a vadászgépek és vadászbombázók. Irak és Afganisztán szerintem kiesik, mert ha onnan szállnak fel a gépek, illetve részt vesznek a támadásban, akkor Irán meg is kapta a teljes felhatalmazást, hogy ezen országok ellen vonuljon. A szomszéd országok közül csak Törökország merülhetne fel esetlegesen, mivel annak hadsereg olyan erős, hogy Irán szép kis falba verné a fejét, ha arra indulna. De a kulcskérdés, hogy Törökország felvállalná-e ezt. Ahogy felvállalná bármelyik környező ország, beleértve az Arab-félsziget országait is. Az ODS esetén a környező országokból (Szaud-Arábia, Törökország) indulhattak a gépek, ez Irán esetén nem túl esélyes.
Másodszor, a bombázásnak lesz következménye, tehát nem lehet egyetlen csapással megoldani. Irán minimum reakcióként a Hormuz-szoros lezárásával próbálkozna, de talán aktív katonai ellencsapásba is átmehet. A bombázás ráadásul olyan belső folyamatokat is elindíthat, hogy a jelenleg még elég törékeny belső békéből átfordulna egy morálisan megerősödött, összekovácsolódott Irán jönne ki, amelyet már nem akkora kihívás harcra felszólítani.
Harmadszor, mi van, ha az első csapások nem érték el a céljaikat. Kétlem, hogy egyetlen nagy hajrával sikerülne a teljes Iráni atomprogramot lenullázni, ezért kételkedem az Izraeli akcióban is. Abban bízni, hogy egyetlen bombázás megoldja az "Irán-problémát" kb olyan szintű szűklátókörűség, mint anno azt gondolni, hogy Szaddam megbuktatása után Irakkal nem lesz több probléma.
Negyedszer, az F-22A-k használata kétséges. Nincs Link-16-uk, nem tudnak effektíven együttműködni a saját baráti erőikkel sem. A Link-16 leghamarabb 2011-2012-ben kerül a gépekbe, ha jól tudom (akkora lesz rá keret). Mivel az AWACS gépek nem látják az F-22A-kat, ezért hatékonyan vezetni őket nem tudják (vagy pár AWACS-ba külön be kell építeni az F-22A-k adatkapcsolatát). Az F-117A ki lett vonva, reaktiválásuk minimum évek kérdése, hiszen se pénz, se ember, se háttér nincs hozzá.
Én inkább tippelnék arra, hogy messziről indítható eszközöket alkalmaznának ez esetben, mint robotrepülőgépek, tengeralattjárók esetén a Tomahawk, repülőgépek esetén a JASSM (370km) és JASSM-ER (930km). A berepülést minimalizálnák, illetve maximum UAV/UCAV-al valósulna meg. Mellesleg a tengókhoz annyit, hogy két robotrepülőgép-hordozó tengeralattjáró (ex-Ohio class SSGN) Diego Garcián állomásozik, tehát viszonylag közel... -
#898
Ez nem részletes ATO. Vagy azt vársz tőlem? A dolog egyik része a mennyiség? Az iráni légierő + légvédelem mit kezdene egy számlelileg is fölényben levő ellenfél ellen? A 40 éves F-14 gépeik - jenkik utolsó csavarig ismerik - és hasonló F-4D és F-5E gépeik mit kezdenek egy XXI. századi légierő ellen? Már AWACS gépük sincs...
Tehát 20-24 F-22, 48 SH, 48 F-16C/D, 4-6 Growler 10-12 B-2, 40-50 BGM-109, 10-20 F-117 és egyéb ellen mit tud felmutatni az iráni védelem?
Pár tucat 40 éves gépet? Az iraki védelemnél alig keményebbek, csak azt 1991-es szinten is szétcintálátk a jenkik. Akkor szerited ma?
A levegőben pusztán a 24 Raptor reggelire megeszi a légierőt. A siker nem kérdéses szerintem. Az ár a kérdéses katoni és politikai szinten is. -
Freeda Krueger #897 Ez nem túlzott leegyszerűsítés és optimizmus? -
#896
És máshogy látom. Nem többnapos offenzívában gondolkozom. Egyetlen nagy támadással - lásd ODS - már az első esete keményen odavágni. Az ellenséges vadászokat elég csak elhessegetni, az légvédelmet tömeges ECM és HARM indítással kussoltatni. A cél az, hogy egyből minden főbb célt kiiktassanak ilyen esetben. Egy folyamatos bombázóhadjáratot sokak gyomra nem venne be, de egyéjszakás nagy csapást. B-52 nem is kell. F-117 gépek reaktíválást kellene szerintem megfontolni. Growler + F-22 légifölény, F-16C + SH gépek SEAD. B-2 + F-117 + BGM-109 és egyéb cuccok csapásmérés. E-3, EC-135 + bazár adja a supportot. Ezzel szemben lehet próbálkozni, de a siker esélye kevés szerintem. A céplpontok biztosan elpusztulnának, az ár a kérdéses. El nem tudom képzelni, hogy az elcsípett pilótákra mi várna. -
#895
Szerintem te tudod a legjobban, hogy az első hullám feladata lenne amúgy is a légvédelem és a légierő kiiktatása, a nukleáris létesítmények lebombázása későbbi fordulókra maradna. A B-52-őre vonatkozó példával élve úgy tudom, hogy JDAM és GBU bombákat továbbra is csak külső felfüggesztésként vihet, a belső bombatérbe pedig maradna elég hely "buta" hagyományos, CBU és BLU bombáknak. Azt nem tudom per pillanat, hogy a B-52-esek is megkapták-e végül azt a bombavető rendszert, ami a B-2A-kba van most, de ha igen, akkor egy ilyen kiterjedésű célpontot bőven megdobhatják "buta" bombákkal. A B-2A ugyanis ezzel a rendszerrel 15 méteres pontosságot ért el gyakorlatokon. Nem egy LGB, de a JDAM bombák közelében van, és sokkal olcsóbb. :D -
#894
Ez mind szép és jó, de te arról beszélsz, hogy mit csinálnak Irak vagy Afganisztán felett. Viszont a gépek nem oda mennének bevetésre, erog a fegyverzet is más lenne. Legalábbis szerintem. Mert ki az - már elnézést - de marha, aki buta bombákkal menne olyan légvédelem ellen, ami azért komoly az Afganisztán feletti szinte nagy semmihez képest. -
#893
Bombázókról beszélünk, a B-1B-n kívül, ahol a hátsó bombatérbe valóban általában pótüzemanyag-tartályt pakolnak, a többinél nem a bombák száma, hanem a bombaterhelés mértéke a kulcskérdés. Lent van a White Paper, vagyük akkor a 2000 fontos bombákat, 18 a maximum vihető mennyiség, 18x2000 font = 36.000 font, ez a B-52-es maximális fegyverterhelésének (70.000 fontnak) alig több, mint a fele! Ha a maximális, 51 bombás terhelést vesszük 500 fontosból (érdekes egyébként, hogy a white paper szerint csak 45 db...), akkor az mindössze 22.500 font, vagyis harmada a maximális terhelésnek!
Am a precizíós fegyvereket illeti, 2008-ban Afganisztán felett még mindig 40% körül volt a bombázók (csak a bombázók! a vadászgépek, vadászbombázók nem tartoznak ide) esetén a nem precíziós fegyverek aránya.
Itt nem arról van szó, hogy TE mit tennél fel, hanem általában mit tesznek fel ŐK. -
#892
És persze mennyiségileg tényleg sok, hiszen nem mindennap bombázzák szét egy ország teljes nukleáris potenciálját. 
-
#891
[URL=http://digitalcommons.unl.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1001&context=usafresearch]Itt egy 2001-es "White Paper", a 20.-adik oldalon van ami téged érdekel.[/URL] A B-52-es például precizíós fegyvert (JDAM, GBU) csak külső felfüggesztésként vihet. -
#890
<i>A maximális terhelés persze teoretikus, de viszonyítási alapnak nem rossz.</i>
Szerintem meg borzalmas. Nézd meg, hogy az esetek hány százalékában vitt egy gép valaha a max. javadalmazás közelébem, mióta precíziós fegyverek vannak. Vagy póttartály veszi el a helyet kisebb gépeknél, vagy ésszerűtlen lenne megpakolni a gépet. Pl. F-15E elvihetne 6 db 2000 fontos GBU-24-et és még törzstankot és 4 AIM-120/AIM-9-et. Megtette ezt élesben valaha. Soha.
Az F-111 gépek is elvben 4 db 2000 fontos GBU-t vihettek volna, de az esetek komoly százalékában mégis csak kettőt vitt. Egy rárepülés alatt egy célra eléggé felesleges 4 db bomba. (Nem értem, hogy az El Dorado alatt minek vittek négyet...)
Vagy mikor repül Szu-30/34 gép 30 db 250 kilós bombával? "Propaganda" és nevetséges reklám filmeken. Inkább teszek fel 4 db 500 kilós KAB bombát, mint 30 buta tököt.
-
#889
A maximális terhelés persze teoretikus, de viszonyítási alapnak nem rossz.
Nagyobb hadmozdulatoknál menetrend szerint forognak a bombázók Afganisztán felett, tökig pakolva, egy-egy régióra leosztva, vegyes, általában 2-3 különböző bombatípussal (jellemzően hagyományos Mk., CBU kazettás és BLU 'bunkerromboló' vegyesen). Az adott szükség szerint dobják ezeket, de a nagyobb hadmozdulatoknál nem volt ritka, hogy üresen jöttek haza a B-2, B-1 vagy B-52-esek. Legyen csak 10-12 BLU egy ilyen fordulóban, és akkor a lenti mennyiség csak ~20 fordulóra elegendő.
Ami Iránt illeti, ott az Irakihoz hasonló bevetések elképzelhetőek, ahol azonban a bombázók jellemzően nem vegyes, hanem homogén bombateherrel repülnek, és minden kiemelt fontosságú gépnek jellemzően van "felszabadító" párja, egy olyan gép, ami fél-egy órával jön mögötte, és első körben az elsődleges célokra repül rá, és ha az első gép nem pusztította el a célt (esetleg egyáltalán nem is érte el a célt, mert mondjuk műszaki hiba miatt vissza kellett fordulnia), ha pedig az elsődleges célokat az első gép elpusztította, akkor repül rá a másodlagos (eredetileg eleve neki szánt) célokra, ha van még bombaterhe.
Hiába a precíziós technika, attól még egy JDAM bomba sem lesz mindenható eszköz, a 2003-as bombázásokkal kapcsolatban olvastam pár éve, hogy jellemzően minden 3-adik, 4-edik JDAM bomba célpontra kellett újra bombát ledobni, mert az első bomba elvétette a célt, vagy nem pusztította el. 195 + 192 CBU bomba nekem kevésnek tűnik a kiemelt iráni célpontok ellen, figyelembe véve a kiterjedésüket. Az urándúsítóknál alapból 12-15 épületről beszélhetünk (a Natanzi urándúsító bázisról itt egy kép például). Épületenként a két 454kg-os bomba szerintem minimum, így pedig alsó hangon is 24-30 bomba csak az egyik urándúsító telep. Iránnak pedig van kb. 16-18 olyan létesítménye, amely összefüggésbe hozható a nukleáris programjával. Ugyan a Natanzi a nagyobbak közé tartozik, de közös bennük az, hogy jellemzően megerősített, bunkerszerű építményekbe lettek a berendezések telepítve. Ezek pedig akkor még csak a nukleáris létesítmények, a katonai létesítményeket (repterek megerősített hangárjai, katonai parancsnoki és kommunikácós központok, stb.) még fel sem lettek sorolva.
"Szerintem 8-10 2000 fontos GBU-nál nem visz többet egy B-52. Ennyival is egy közepes ipari üzem elég jó nullázható..."
Még egyenlőre a CBU-knál tartottunk, a bunkereknél ugyebár a hatás az épületre (bunkerre) koncentrálódik, tehát alsó hangon épületenként 1-1 bomba, a találati hiba és a biztos pusztítás, illetve a nagyobb épületeknél alapból szükséges két bomba miatt számoltam 2-2 bombával fent. -
#888
Szerintem 8-10 2000 fontos GBU-nál nem visz többet egy B-52. Ennyival is egy közepes ipari üzem elég jó nullázható... -
#887
Mi (lehet) az az átlagos terhelés, amivel mennek? Tudom, hogy ez függ a feladat jellegétől is, de vmi támpontot adhattok. :) -
#886
Úgy érzem itt némi zavar van. Ezek a BLU cuccok csak harci részek. Szép, hogy elvben annyit elvihet egy B-52, csak rohadtul semmi értelme.
Ez olyan, hogy az A-10 gépre is fel lehet rakni iszonyatos mennyiségű fegyverzetet, de valóságban 2-4 AGM-65, 1-2 irányítatlan rakétablokk és esetleg 1-2 kazettás bombát raktak fel. Vagy az F-111F is vihetett elvben 24 db 1000 fontosat, de még 500 fontosból sem vitt szinte soha ennyit.
Mi a pékre dobna le 51 db pecíziós fegyvert egy menetben egy B-52?
Nagyon fura tőled ilyesmit olvasni. -
#885
Egyetlen B-52-es 51db BLU-110-est vagy 30 BLU-117-est vihet magával. Egy Irán elleni akciónál bőven számolni kellene ráhagyással, hiszen napi egy fordulóval lehet számolni legalább... -
#884
"A hírt a skót Sunday Herald szellőztette meg."
Teljesen irreleváns, hogy honnan linkelem be, attól még fasság marad, ha Times közli, akkor is. (Nem tom mondjuk, hogy a Sunday Herald mennyire bulvár.)