Informatika és tudomány

H001.jpg
  • [NST]Cifu
    #889
    A maximális terhelés persze teoretikus, de viszonyítási alapnak nem rossz.

    Nagyobb hadmozdulatoknál menetrend szerint forognak a bombázók Afganisztán felett, tökig pakolva, egy-egy régióra leosztva, vegyes, általában 2-3 különböző bombatípussal (jellemzően hagyományos Mk., CBU kazettás és BLU 'bunkerromboló' vegyesen). Az adott szükség szerint dobják ezeket, de a nagyobb hadmozdulatoknál nem volt ritka, hogy üresen jöttek haza a B-2, B-1 vagy B-52-esek. Legyen csak 10-12 BLU egy ilyen fordulóban, és akkor a lenti mennyiség csak ~20 fordulóra elegendő.

    Ami Iránt illeti, ott az Irakihoz hasonló bevetések elképzelhetőek, ahol azonban a bombázók jellemzően nem vegyes, hanem homogén bombateherrel repülnek, és minden kiemelt fontosságú gépnek jellemzően van "felszabadító" párja, egy olyan gép, ami fél-egy órával jön mögötte, és első körben az elsődleges célokra repül rá, és ha az első gép nem pusztította el a célt (esetleg egyáltalán nem is érte el a célt, mert mondjuk műszaki hiba miatt vissza kellett fordulnia), ha pedig az elsődleges célokat az első gép elpusztította, akkor repül rá a másodlagos (eredetileg eleve neki szánt) célokra, ha van még bombaterhe.

    Hiába a precíziós technika, attól még egy JDAM bomba sem lesz mindenható eszköz, a 2003-as bombázásokkal kapcsolatban olvastam pár éve, hogy jellemzően minden 3-adik, 4-edik JDAM bomba célpontra kellett újra bombát ledobni, mert az első bomba elvétette a célt, vagy nem pusztította el. 195 + 192 CBU bomba nekem kevésnek tűnik a kiemelt iráni célpontok ellen, figyelembe véve a kiterjedésüket. Az urándúsítóknál alapból 12-15 épületről beszélhetünk (a Natanzi urándúsító bázisról itt egy kép például). Épületenként a két 454kg-os bomba szerintem minimum, így pedig alsó hangon is 24-30 bomba csak az egyik urándúsító telep. Iránnak pedig van kb. 16-18 olyan létesítménye, amely összefüggésbe hozható a nukleáris programjával. Ugyan a Natanzi a nagyobbak közé tartozik, de közös bennük az, hogy jellemzően megerősített, bunkerszerű építményekbe lettek a berendezések telepítve. Ezek pedig akkor még csak a nukleáris létesítmények, a katonai létesítményeket (repterek megerősített hangárjai, katonai parancsnoki és kommunikácós központok, stb.) még fel sem lettek sorolva.

    "Szerintem 8-10 2000 fontos GBU-nál nem visz többet egy B-52. Ennyival is egy közepes ipari üzem elég jó nullázható..."

    Még egyenlőre a CBU-knál tartottunk, a bunkereknél ugyebár a hatás az épületre (bunkerre) koncentrálódik, tehát alsó hangon épületenként 1-1 bomba, a találati hiba és a biztos pusztítás, illetve a nagyobb épületeknél alapból szükséges két bomba miatt számoltam 2-2 bombával fent.