2111
A megmaradási törvények vesztették értelmüket
-
Albertus #68 Természetesen azokat nem tanítottam akik 1982-elött végeztek.
Azaz kiesik minden velem egy idős, vagy nálam idősebb kolléga. -
Albertus #67 Igen félreérted.
Egyik pálcára felfüggesztünk pl 100 kg-ot a másik pálcával alátámasztuk egy ugyanekkora tömeget.
Lehüléskor a függesztés emel, ezzel helyzeti energiát ad a tömegnek,
mellette az alátámasztás leengedi a ráhelyezett tömeget, ezzel elvesz
tőle helyzeti energiát.
Melegítéskor szerepet cserélnel, a felfüggesztő ereszti le, és az alátámasztó emeli fel a hozzá kötött tömeget.
-
#66
Nm hiszem, hogy te tanítottad volna Stépán Gábort az Mechanika Tanszéken vagy Környei Tamást az Eneretika tanszéken a BME-n. Mindkettő mögött elég hosszú tanári pályafutás áll. -
#65
A mozdulatlan tömeget kétoldalról nyomjuk nem és nem mozdul el sehova idáig jó. És az alakváltozási energia az meg hol jelenik meg a rendszeben? Vagy félreértem amit írsz? Nem arról van szó, hogy két acélpárca között van egy tömeg és mindkét pálcát melegíted?
A legegyszerűbb hőtágulási modellt szerint szerintem így néz ki az a folyamat. Egy rendszer úgy tud munkát végezni, ha energiát közölsz vagy vonsz el töle (Azt, hogy nyílt- vagy zárt rendszernek tekintsük és hogyan vizsgáljuk azt rád bízom). Tehát a melegített fém esetében te melegíted fel (hőközlés) és amikor összezsugorodik a környező levegő von el hőt róla, tehát az a közeg végzi a munkát (vagy ha nem természetes hűtés van akkor te). Vagy nem? Namármost a legegyszerűbb hőtani egyenletekkel is kiszámítható a folyamat paramétereivel, hogy ezek az energiák milyen viszonyban vannak egymáshoz képest. -
Albertus #64 Nos, nem kell megértened semmit sem.
Amit kell: tisztességgel kérdezni, vagy válaszolni!
Nem vagyok a barátod! Ne tévesszen meg, a barátságos hangvételem.
Negyedszázados tanári pálya van mögöttem. Sőt. Valószínű, hogy a Te jelenlegi tanáraid egy részét is tanítottam.
Ennek okán kérlek,hogy: Tisztességesen fogalmazz ezentúl.
Gondolkozz el azon, hogy ha nem egy vékony szállal, hanem pl 10 mm átmérőjű acélpálcával végezzük a kisérletet,
akkor két teljesen azonos (azonos anyag, méret, tömeg, hőkapacitás)
tulajdonságú pálcát teszünk ugyanabba a kaloriméterbe és az egyikre
felfüggesztjük, a másikkal alátámasztjuk a mozgatott tömeget,
akkor minden hőmérséklet változásra a két pálca egymással ellentétes
munkát végez a tömegen, az egyik felemeli
E=m*g*h energiát átadva, a másik leereszti E= - m*g*h energiát úgy elvéve a tömegtől, hogy nem jelenik meg az elvett energia mennyiség.
Most gondolkozz el azon, hogy ha felmelegítjük a pálcákat, akkor a két pálca milyen munkát véget a hozzá kötött tömegen!
-
#63
Hát én rohadtul nem látom, hogy ez hol mond ellent az eddigi ismereteiken.
A körfolyamatot meg az ergiamérlegre értem. MENNYI hőt fektetsz be, hogy 1C-vel melegebb legyen a cucc? És ehhez képest milyen viszonyban van a többi energia. Ameddig az nincs részletezve, addig csak a levegőbe lősz barátom. Esküszöm belikelem ezt a fórumot pár tanárnak, had röhögjenek rajtad. -
Locutos #62 :) -
Albertus #61
No, a tanáraidnak ezt a hintás példát is elmondhatod..
És figyeld meg, mennyire marad tátva a szájuk!?
A zavarukat is megfigyelheted, ahogy vívódnak majd a törvény védelmében önmagukkal.
-
Albertus #60 Az impulzustörvényről:
Nézzünk meg egy hintát. A kötélzete mindig az alsó holtponton való áthaladáskor szakad le! Miért?
A Gravitáció és a hintán ülő lengeti be a hintát. A felső holtponti helyzeti energia, az alsó holtpontban mozgási energiává alakulva jelenik meg.
Ekkor a kötélre nem csak a hintában ülő személy tömegének súlyereje, hanem a lengés miatti centrifugális erő is hat.
Pontosabban a kettő erő összege tépi el a kötelet.
Mit jelent ez?
Csupán azt ami a szemünk elött van baba korunk óta, de nem látjuk meg:
A kötélen keresztűl a hintázó az erőt a hinta szerkezet vázán keresztül a földre ható erővé alakítja.
Bár igaz, hogy csekély ez az erő a föld 12 000 km-es átmérőjű gömbjének tömegéhez képest, de van.
Azaz a föld-hinta rendszert a föld felé ható erővel gyorsítjuk.
Az teljesen más kérdés, hogy mennyire csekély ezen erő. A létezése a lényeges.
Mert jól mérhetően létezik egy erő ami a föld-hinta rendszert
egy adott irányba gyorsítja, azaz
íme egy újabb termelt egyirányú impulzus, ami ellent mond az impulzus megmaradás törvényének.
-
Albertus #59 Ja, majd elfelejtem:
Ha nem tudnál kisérletezni, akkor olvass utánna, hogy pl. mi az a hődilatáció, mekkora ereje van.
Mekkora erővel és mekkora tömeget tud megmozgatni az energia befektetéssel ellentétes irányban. -
Albertus #58 Nos, helyetted én sem tudok gondolkodni.
Ha úgy véled, hogy körfolyamat akkor veled való vitának tekintenéd, ha megkérdezném, hogy milyen körfolyamatról beszélsz..?
Mérési jegyzőkönyv. Vegyél kezedbe egy szál pl vas, acél vagy rézdrótot, és kísérletezz.
Ellenőrizd, hogy valóban zsugorodik vagy nyúlik-e..?
Aztán terheléssel nézd meg ugyanezt.
Ha más eredményt kapsz, kérlek jelezd itt, hogy mindenki lássa, hogy Te bizony más eredményt kaptál.
-
#57
Egyébként több, "apró" hibát is találtam a "felfedezésben".
NEM az egész körfolyamat energiaszükségleltét vizsgáltad és a redszerhatárokat is rosszul állítottad fel szerintem (leglábbis amilyen hiányosan foglamaztál egyelőre úgy tűnik, hogy ez a helyzet).
Még mindig nem látok SEHOL mérési J.K-t és mért adatokból számított teljes energiamérleget. Addig én az egészet viccnek tartom. -
Albertus #56 Szia!
Nem vitatkozom veled. Közzétettem egy tény felismerését, Te vitattad.
-
Albertus #55 Szia!
A Le Chatelier-elvvel óvatosan kell bánni. Mert pl. két T1 és T2
hőmérsékletű pont közötti termikus hőáramlásra éppen ezen elv alapján azt mondjuk, hogy mindig a magasabb energiaszintű helyről az alacsonyabb felé folyik az energia.
Miközben a valóságban, mindkettő sugároz, csak a magasabb energiaszintű többet, az alacsonyabb kevesebbet.
Így nyílván az elv a folyamat eredőjére nézve igaz lehet.
-
Albertus #54 Szia!
A megoldás: semennyi sem kell, mert nem emeled, azaz nem végez munkát. -
#53
kitalálom: nem kell. :)) De nem lehet csak téves értelmezés? -
#52
ühüm, hát ebben lehet valami, régen tényleg nem foglalkoztak a le nem mérhető, nem láthatóval annyira. Egyébként elég jól látaszik és szerintem ez a fizikusok közt is megjelent már, hogy egy alapos reform ráférne a fizikai szemléletmódra, át kéne nézni a törévényeket, és végignézni mi a ma is fenntartható és mi az ami nem, ezen szerintem dolgoznak is, csak még nem tudják pontosan, hogy mit kéne változtatni, mert ami miatt, vagy ahol nem állják meg a helyüket ott még mindig nincs elég ismeretünk.
Szerintem nem lehet kihagyni a a halmazban uralkodó erőket a válaszból. Az acélszál ugye fém rácsban van jelen, ez azt jelenti, hogy egy szimmetrikus rácson a rácspontokban vannak az atommagok és az egész rácsra kiterjedő delokalizáció uralkodik elektronokból. Én nem állítom, hogy itt egy fokos hűtésre rácsszerkezeti változás menne végbe, semmi hőtan nincs, hanem a rendszer csak törekszik az egyensúly fenntartására(Le Chatelier-elv) mivel hűtésre az atomok lassultak kicsit, kevesebb teret foglalnak el, ergo a rács stabilitása kezd megbomlani, ezt a rácsot összetartó erők ellensúlyozzák és összébbhúzzák a rácspontokban lévő atommagokat. Namost végtelen nagyságú tömeget nem tudsz így felemelni és szerintem ez gyakorlatban is így van, mert ha a tömeg által képviselt erőhatás túllépi a rács összetartó erejének mértékét akkor a szál egyszerűen elszakad. Ezért én továbbra is állítom, hogy a súly fölemelését itt a szálban lévő halmazt összetartó erők állják egy bizonyos mértékig, amin túl a szál egyszerűen elszakad. -
#51
Mint mondtam ne velem vitatkozz, hanem a szakemberekkel, engem őgysem tudsz jelenleg meggyőzni arról, hogy a megmaradási törvények nem érvényesek. Holnap bent járok a suliban, majd megpróbálok egy-két tanárt kérdőre vonni. Ahogy mondtam egy mérési jk. az tálnan jó lenne és nem csak a levegőbe beszélni. -
#50
érdekes kérdés
(mindig az jut eszembe, milyíen keveset is tudunk)
és ahhoz, hogy egy ~5978 trillió tonna tömegű tárgy lebegjen, mennyi energia kell? -
Albertus #49 Úgy látom nem érted:
Mi következik a mai megmaradási törvényekből:
Munkát akarsz végeztetni energiát kell közölnöd az eszközzel.
El akarod vonni a hőmennyiséget: energiát kell fektetned a hűtőketyerébe.
Ezzel szemben, mire hívtam fel a figyelmed?
Önként leadja energia tartalmát pl. az acél és még önként végez munkát is, de
akár emeltetsz vele, akár nem, ugyanannyi fokos lehülés hatására
a terhelt és a terheletlen ugyanannyi energiát ad le.
Mert a leadott hőmennyiség nem függ a terhelástól, hanem csak és kizárólag:
a hőmérséklet különbségtől*az anyag tömegétől*anyagi minőségtől(fajhő)
-
Albertus #48 Nézz be gezoo.fw.hu-ra . A lap alján egy csomó ilyen ketyere van. -
Albertus #47 Oké.
Kérdés:
3 km magasan tartsunk lebegve egy anyahajót (pl 55 000 000 kg)
Mennyi energia kell hozzá?
-
Locutos #46 Lehet azt hogy a huto mukodtetesehez is energia kell, energia kell a homersekletkulombseg fenntartasahoz.
Na igaz ami igaz, de ha mondjuk telen az aszfalttol a ho eloszor egy hoatalaktiron menne at, ahol atalakitanank mas energiava mielott a kornyezetbe kiszokne....
akkor meg is hasadna az aszfalt, es meg at is alakitottunk hot is ... -
#45
nekem erről a hűtő ugrott be elsőre, de még gondolkodom, hogy mit szeretnék ezzel kapcsolatban mondani. Ha valaki előbb rájön, az írja le! ;-) -
Locutos #44 En ugy tudtam Molnibalge hogy mikor hot vonok el akkor az energiaelvonast jelent...
-
#43
"És mégis, minden télen szétfagynak az utak.. a csövek.. és nem tűnik fel, hogy ehhez senki sem adott nekit energiát.."
Na itt nálam el is vesztetted a hiteledet. Te normális vagy? Mi az, hogy senki nem adott energiát neki? És mi a hőátadás a levegő és víz és jég között?? Nem energiatranszport? Még az I. II. főtétel is kényelmesen felírható.
Atyaisten... -
#42
Hát én se tudom elképzelni amit írsz, de szertintem hülyeség a feltevésed. ŐSRÉGI mechanikai elvek betartásával működik a csillagászati navigáció és az űrmechanika is ezzel a tétellel dolgozik és pontos. (Máskülönben hogyan érkezett volna 100km-es hibával egy űrszona több millió km-es út után a Szaturnuszhoz??? Szerintem írd meg ezt Stépán Gábornak a BME Mechankia Tanszék vezetőjéhez és 1 perc alatt megmodja, hogy hol a gond.) -
Locutos #41 Ez is egy nagyon erdekes peldanak/feltevesnek tunik. Az mondjuk jo lenne ha valahogy jobban elmagyaraznad ezt, mert en sehogy se tudom elkepzelni a korongnak a palastjat, meg beakadast, meg tengelyehez kotott kiszogelest(valamit kepzelgetek, csak nemtudom osszerakni)
Es annyit akarok meg mondani Albertus hogy ne torodj vele ha sokan ellenvelemennyel vannak, az otelteid felteveseid NAGYON erdekesek, mindenkepp megeri hogy megird, es ervenyes a mondas...csak az talalhat aki keres!! -
Albertus #40 Ez is csak azt mutatja, hogy nem kellőképpen körültekintően lett megfogalmazva az impulzus megmaradás törvénye sem.
Azt gondolom mindenki tudja, hogy az impulzus mennyiség az energia megmaradás tételének (A.Einstein óta) szerves része. Így onan "kiemelve"
magának az energia megmaradási tételnek az egyensúlyát, teszi semmissé. -
Albertus #39 Különben az impulzus megmaradásának törvénye sem érvényes, ha egy
lebegő korong palástja "beleakad" egy a tengelyéhez kötött kiszögelésbe.
A perdülete egyirányú impulzussá alakul. A visszaverődéssel kapott impulzusa ismét perdületként jelenik meg és a túloldali kiszögelésnek
az elsővel párhuzamos vektorú impulzust ad át.
Ha pedig két korong forog egymáshoz képest ellentétes irányban, akkor felváltva "pattoghatnak" szinkronban ütközbve a kétoldali
kiszögelésekhet..
Így a két korong folyamatosan képez perdület-impulzus átalakítást.
Ami még nem is ütközne a megmaradási törvényekbe.. Csak az a bibi, hogy nem két egyenlő nagyságú, de ellentétes irányú, hanem
két-két egymássak azonos nagyságú, és irányú, egymással párhuzamos vektorú impulzusokat hoznak létre.
Ezzel az impulzusmegmaradás törvényét érvényteleníti.
Mert a törvény szerint zárt rendszerben képződő impulzusok vektori eredője zéró.. lenne.. De nem az.
-
Albertus #38 Kedves Kolléga!
A félreértések elkerülése érdekében a topic-nyitó példában, homogén acél szálakat említettem.
A bevitt és kinyert hőenergia mennyiségétől függetlenül alakul
az emeléssel végzett munka.
Az acél vagy más "elemi" rács esetén, még a molekuláris erőkkel,
és főleg nem kémiai energiákkal sem kell számolni.
A magyarázat pedig rendkívűl egyszerű: sem a rácsszerkezet váltásában,
átalakulásában lévő energia, sem a rács hőenergia készlete sem
jelenik meg az elvégzett munkában. Egyszerűen a megmaradási törvények megfogalmazása helytelen.
A terhelés eltorzítja a rács alakját. Ha ezt a torzulási energiát
nem "vesszük ki" akkor az egyenlegben nem jelenik meg. Hiszen mindvégig feszített marad a rács.
Az energia felvételének és leadásának nagysága sem függ a terheléstől,
hiszen a terhelés nem befolyásolja az anyag tömegét és calorikus tulajdonságait a tapasztalt mértékben.
Az más kérdés, hogy ha a nyomás(húzás) hatására jelentősen megváltozna
pl. a fajhő értéke, akkor magyarázatot adhatna a jelenségkörre.
Nos, ilyen mérvű változással nem találkozhatunk. Viszont a törvényeket felismerők figyelmét elkerülte minden ilyen jellegű, létező, de nem látszó hatás.
Így nem csoda, hogy hihetetlen vakon, ostobán, általános érvényű törvényt mondtak ki úgy, hogy még az ellenkezője sem igaz önmagában.
-
#37
vagy mégis xD -
#36
kár, hogy most épp nem jár erre fele egy ilyen sem. :) -
#35
hmm, dehát a rácsában kialakuló igen erős hidrogén-kötések azok, amik nem esnek szét, nehezen bomlanak fel, és ezek szolgáltatják azt az iszonyat erős kölcsönhatást molekulák között, ami még a követ is szétfeszíti. Emellett nagy helyigénnyel rendelkezik, ezért nagyobb térfogatot kap.
az energiát a kő szétfeszítésére itt a molekulákat összetartó kölcsönhatások tartalmazzák, az a nyomás amit a kő kifejt a vízre miközben az növeli a térfogatát nem elég a molekulák közötti kölcsönhatás legyőzésére.
tényleg úgy néz ki a dolog mintha sántítana, ebben egyetértek veled, és már bebizonyosodott, hoy vannak dolgoka amiket a mostani törvényekkel nem lehet megmagyarázni, pl. az elektron pályája, mozgása, ami úgy néz ki attól füg, hogyan akarjuk megmérni... volt egy kísérlet, hogy ha úgy kezdtek neki a mérésnek, mintha hullámot akarnának mérni, akkor az elektron hullámtulajdonságokat mutatott, beszélek most a kis résen való áthaladásról ahol tipikus hulláminterferencia mezőket kaptak eredményként, aztán, ha pedig úgy álltak hozzá a méréshez, hogy az elektron részecske és úgy próbálták ezt bebiztonyítani, akkor meg részecsketulajdonságot mutatott, itt pl. egy nagyon finom rugóra rögzítették ezt a kis rést, és az elektron nem mutatta tovább a hullámtulajdonságokat, hanem szóródott mindenfelé mint vmi részecske. Az útját azóta sem lehet semmiféle leírással megmondani, mert egy olyan anyagnak ami hullám és részecske egyszerre, egyszerűen nem tudjuk kiszámítani az útját, ergo időben a pontos helyét sem, csak ha megnézzük.
Itt jött még egy érdekes kísérlet, ami a kvantum-elméletekhez vezetett, hogy az elektron tulajdonságai nem függnek a helytől, időtől, hanem attól, hogy megmérjük-e őket vagy sem... erről nem tudok, sokat Spektrumon láttam róla filmet, abból emlékszem egy kevésre.
Na, de lényeg a lényeg, hogy szerintem ami hiányzik ezekből a törvényekből, az az a szemlélet, amit a többi tudomány már felfedezett, de a fizika még nem olvasztotta magába. Tehát, energia megmaradás fennáll a víz repeszti a követ részen is, az ott lévő többlet munkát a víz molekulái közt lévő másodrendű igen erős kölcsönhatás állja. És az szerintem nem igaz, hogy akármekkora tömeget szét lehet ezzel repeszteni.
ha egy óriási egybefüggő fémtömb repedésébe raksz vizet és megfagyasztod, nem repeszti szét, hanem a repedésből felfelé kitüremkedik a jég. Ha pedig egy egybefüggő fémtömb közepébe rakod a vizet és megfagyasztod, ha megfelelően nagy a tömb, a nyomás ami a víz térfogat változása miatt a vízre hat olyan nay lesz, hogy nem engedi kialakulni az össze ilyen hidrogén-kötést, a víz nem fog teljesen megfagyni, minél lejebb viszed a hőmérsékletet, annál lasabban mozognak a molekulák, annál eyszerűbben veszik fel a rácsszerkezetet, de hs elég nagy tömböd van akkor nem fog megfagyni a víz. Kísérlettel nem hinném ezt meg lehetne csinálni, hiszen honnan szerezzenek az emberek óriási egybefüggő erős tömböt, hogyan juttassanak a közepébe vizet, az anyag sértése nélkül és hogyan figyeljék meg, tényleg folyékony marad-e a víz.
Én egyszerűen csak azt mondom, hogy bizonyos fizikailag nem összeillő problémáknak kémiai mayarázata van. Pl. nem érvényes a tömegmegmaradás törvénye itt:
szódabikarbónát szórok sósavba, megmértem pontosan a sósav és a szódabikarbóna tömegét, összeöntöttem őket, lemértem a keletkező oldat tömegét és kevesebb, mint a kezdeti anyagok össztömege... pedig a magyarázat, csak annyi, hogy kémiai reakció ment végbe és gáz távozott a rendszerből.
Persze ezt mindenki tudja, és nem akadnak fenn ezen a példán, de tény, hogy itt más tudományból kapott ismeretet is alkalmazni kell. -
#34
A víznél pl. mikor azt már fagypontig hűtötted és szeretnél belőle jeget csinálni, akkor még rengeteg energiát kell, hogy elvonj tőle, miközben a hőmérséklete nem, csak a halmazállapota változik. ÉS addig nem tudod tovább csökkenteni a hőmérsékletét, míg jég nem lesz, pedig folyamatosan energiát vonsz el tőle.
Ha vizes marhabőrt húzol valaki torkára és az megszárad, akkor megfojtja az illetőt, pedig csak a víz párolgott el belőle. ÉS akkor mi van? A rendszer nem volt zárt és a víz halmazállapot változásához rengeteg energiát kellett közölni vele.
A vizes faék pedig hasonlóan ahhoz, mikor egy 5V-os, pár grammos motorral felemelnek egy embert, megfelelő áttételekkel, mindössze annyit jelent, hogy a fában lezajló kémiai és fizikai folyamatok elégségesek ahhoz, hogy a fa akkor is kitáguljon, ha ehhez egy egész sziklát kell kettérepesztenie. Mintahogy egy pár kiló robbanószer is szétvet egy hegyoldalt, csak a megfelelő mélységbe és a megfelelő pontokon kell elhelyezni a töltetet. Vagy ahogy egy pár gramm triciummal és deuteriummal is fel lehet robbantani egy fél kontinenst, csak be kell indítani a fúziójukat...
Attól, hogy te nem "látod" és nem fogod fel, hogy honnan az a "többlet" energia (ami valójában nem is többlet), attól még könnyedén elmagyarázhatja egy hozzá értő fizikus.
Vagy nem. :D -
Albertus #33 "Te magadnál vagy? Akkor ki tud náluk többet róla te zseni? Például te? Az átlagember biztosan nem, akik már lassan összekeveik a víz forráspontját a derékszöggel. Fok, fok... "
Nos, itt ez a példa. Kisiskolás korunktól úgy tudjuk, úgy hisszük, hogy munkát csak energia közléssel lehet végeztetni.
Nagy tudósaink sem hiszik másként..
És mégis, minden télen szétfagynak az utak.. a csövek.. és nem tűnik fel, hogy ehhez senki sem adott nekit energiát..
Hol vannak télen az általad emlegetett tudósok? -
Albertus #32 Szia!
Oké.. növeld egy hengerben a hőmérsékletet, nől a nyomás, vagy azonos nyomás mellett a térfogat.
Így m tömeget felemelhetsz h magasságba.
No, most! Reteszeld az m tömeget a hengerbe, hogy amikor a gáztól elveszed a hőenergiát, lehűtöd, akkor összezsugorodik, a tömeg áll a
h magasságban.
A gáz pedig, a zsugorodás közben, húzza lefelé a dugattyút.
kötélcsiga-kötél segítségével m2 tömeget fel tudsz emeltetni vele..
Pedig éppen elvetted az energia készletét..
És akkor ott a h magasságban reteszelt m tömeg.. amit leengedve
minimum E=1/2 m*g*h energiát ad le.
Ha pedig "leejted" akkor E=m*g*h energiát adhat át ütközéskor.
Ha pedig rugalmas ütközéssel (acálon-acél golyó) végzett munkát, akkor
az alapnak átadott energia E=2*m*g*h ... stb-stb
-
Albertus #31 Szia!
Így van. Nem teljesen kidobandók a megmaradási törvények!
Csupán a jelenlegi formájukban csak a "szokványos" ill. nagyon szembetűnő esetekben tekinthetők többé-kevésbé elfogadhatónak.
Ugyanakkor elvesztették alapjukat arra, hogy a megmaradási törvényekre hivatkozva, bármit is cáfolhassunk! -
Albertus #30 Szia!
Nos, az eredmény közismert. A felismerést (többek között)
frissen veletek osztottuk meg.
Ennél szélesebb körben lehet-e bármit publikálni? -
Albertus #29 Kedves Dave!
Javaslom a politikai pályát.
A fizikai törvényeket valamikor valakik, az akkori kor szintjén állva
felismerték jól vagy rosszul.
Ott vannak pl. Maxwell hullámegyenletei. Ötven évvel a foton felfedezése elötti időből. Nyílván a fotonnal terjedő sugárzott energia
egészen más értelmezést követel meg, ennek ellenére,
mégis a mai napig vannak akik azt hiszik, hogy az éter hullámain terjed a fény.