2111
A megmaradási törvények vesztették értelmüket
-
Basic256 #148 Egyébként érdekesek Albertus felvetései, egy fizikai vetélkedőn fel lehetne tenni ezeket a kérdéseket. Beküldhetnéd a Kömal-nak, biztosan örülnének neki. Csak fogalmazd úgy, hogy "magyarázzuk meg, hogyan teljesül az energia ill. impulzusmegmaradás ezekben a folyamatokban". -
Basic256 #147 Albertus!
Nézzük a hintánál külön a függőleges és vízszintes impulzust! Bármely pillanatban (amikor a hinta lendül) két erőpár van: a gravitáció, és a kötélerő. A gravitáció a Földet húzza fel, a hintát le. A kötélerő függőleges komponense a hintát fel húzza, a Földet le. Mindkét erőre, így eredőjükre vonatkoztatba is a hintának és a Földnek az impulzusváltozása azonos nagyságú, ellentétes irányú (a függőlegesről beszélek). Az alsó holtponton ez ugyanúgy 0, mint az eldintítás pillanatában.
A vízszintes már sokkal izgalmasabb. A vízszintesnél látszólag megjelenik egy impulzus. Ez nem igaz, csak a Földhöz rögzített koordinátarendszerben tűnik így, ami viszont nem tekinthető inerciarendszernek. A világűrből figyelve látható, hogy amekkora a hinta vízszintes impulzusa, akkora, de ellentétes irányú impulzusa lesz a Földnek. -
Albertus #146 Szia!
Pedig borzasztóan egyszerű: E=hf (Plank, 1901,2)
vegyünk 1 000 000 000 db 0,000 000 001 Hz frekijű fotont és
1 db 1 Hz-s fotont. Energia mennyiség azonos.
Azaz a gravitációs fotonok egyesével olyan parányi energiájúak, hogy elektront nem mozdítanak el látványosan, azaz áramot nem mérünk,
de a gigászi számuk miatt az integrált összhatásuk jól érezhetően
a földön tart mindent.
-
Albertus #145 Szia!
A sietség.. Kösszönöm a jelzést, igen ha a hinta nyugalomban van, akkor
mérhető a 4 egység tömeg és a hinta tömegének együttes súlyereje.
Felső holtponton csak a hinta tömege, és alsó holtponton átlendülve,
a nyugalmi sulyerő mellé a centrifugális erő hozzáadódik.
Nos, a kötélerő az kötélerő!
A föld nem tudja "összenyomni a kötelet", azaz Föld-hinta irányú
impulzus nem képződik.
Csak hinta-Föld irányú!
A garvitáló erők pedig kölcsönösek, azaz rájuk igaz az egymást kiegyenlítés.
A többi általad említett szintén, mert pl. keletfelé haladva nyugat felé pörgetted a földet, de a lefékezéskor pont az ellenkező irányba és azonos nagysággal.
Ugrálással, stb. úgyszintén.
Éppen ezért természetes számunkra az általánosító tévhitünk!
-
Albertus #144 Oké.. hazánk szélességi körén értettem, de igen igazad van. -
Basic256 #143 HUmanEmber41st!
A gravitáció mindmáig megoldatlan kérdés. Állításoddal ellentétben kutatják folyamatosan a problémát. A gravitációra jó modell az általános relativitás, de ez nem illeszthető bele jól a kvantummechanikába. A gravitonokkal illetve a gravitációs hullámokkal is baj van. Rengeteg a megoldatlan kérdés, ezzel a tudományos világ tisztában van.
Amatőröknek viszont nem sok esélyük van. A probléma az, hogy a kész elméletek megismeréséhez is nagy szakértelem kell, én magam is nagyon nehezen tudnám feldolgozni például az általános relativitás elméletét. Anélkül pedig, hogy a korábbi eredményeket megismernénk, nem sok esély van a továbblépésre. -
Albertus #142 Szia!
Nem szántam személyeskedésnek. A magyar tapasztalat:
A pokolban minden üst mellett áll egy ördög és azt aki kidugja a
fejét, vasvillával visszanyomja.
Belzebub észreveszi, hogy a magyar üst mellett senki sem áll.
Megrója az őrzéssel megbízott ördögöt, amire az így védekezik:
" Minek álljak ott? Ha valamelyik véletlenül kiemeli a fejét, a többiek biztosan visszahúzzák!"
A nyomóerő létrejöttét vitatod, vagy azt, hogy ha egy tömegre erő hat, akkor a tömeg gyorsulni fog?
Különben, próbáld ki magad:
Készíts egy akkora hinta modelt, amit a digitális konyhai mérlegre
ráfér és meglendíted a tömegeket.
Ideje, hogy saját szemeddel láss! -
Basic256 #141 Azt írod: "Azaz hinta-Föld irányú, I=m*v nagyságú impulzusvektor képződik
a Föld-hinta zárt rendszerében." De nem veszed figyelembe, hogy a Föld is elmozdul, impulzust vesz fel, illetve ad le.
Bármilyen hihetetlen, de számos tevékenység, amit a Földön végzünk, befolyásolja a Föld mozgását. Például ha kelet felé elindulunk autóval, akkor megfelelő mértékben a Föld forgása lassulni fog! Hasonlóan ha ugrálunk, hintázunk, akkor a Föld megfelelő módon mozogni fog, hogy kompenzáljon.
Persze ezek az elmozdulások, forgások igen csekélyek, mert a Föld tömege hatalmas. -
Basic256 #140 Sziasztok!
Rögtön ez a mondat hibás: "Így a hinta állvány lábai alá tett erőmérő, a hinta saját sulyát és a 4 egység gyermektömeg súlyerejét méri a felső holtpontokban." Nyilván nem ezt méri a felső holtpontokban. Ha a hintát vízszintesig hajtják, akkor ott a hintázó súlytalanságot érez, mert szabadesésben van (abban a pillanatban). A felfüggesztés ekkor nem húzza. Ezt magam is tapasztaltam: van olyan vidámpark, ahol hatalmas, hajó alakú hintába száll be több tucat ember. A szélső pontokon súlytalansághoz közeli élmény tapasztalható (akinek bírja a gyomra). Próbáld ki, ha nem hiszed. -
HUmanEmber41st #139 Meg tudjuk mérni a gravitáció erejét.
A gravitációt a tömeg okozza . De hogyan?
A fehérköpenyesek nagyképűen Mindentudás Egyeteme előadásokat tartanak, de ilyen alap dolgokra még egyszerűen nincs válasz.( Csak találgatás)
Aki pedig a "mindenttudás" ellenére is kutat , (el)gondolkodik, kísérletezik, keresi a magyarázatokat, az akkor biztosan valami tudatlan amatőr? "mert mi már mindent tudunk, csak ő olyan kis tudatlan"????
-
#138
...vagy: nem zárt a rendszer
(mint ahogy valójában nincs is olyan) -
Kiraaa #137 A Coriolis erő a föld szöggyorsulása és testnek a forgó rendszerbeli sebességének vektorszorzatával arányos. Azaz ha a szöggyorsulás iránya (, ami föld forgástengelyével párhuzamos) és a test mozgásának iránya párhuzamos akkor valóban nincs Corólis erő. Dehát a Föld kerek azért az É-D irány nem jelent autómatikusan tengelyirányt a Föld felszínén. -
Kiraaa #136 Szia!
Sajnálom ha túl aggreszív lettem volna, de szerintem a vita hozzátartozik a tudományhoz.
"Jobb megvitatni egy kérdést anélkül, hogy eldöntenénk, mint eldönteni, anélkül, hogy megvitatnánk."
Szóval a hangvételen megpróbálok változtatni, nehogy emiatt menjen el valakinek a kedve. :) -
Kiraaa #135 Szia!
Oké a 10mm-es pálca tényleg le van írva (1 pont oda), de a többi kért adat (pálca, huzal hossza, mért adatok, számolt adatok stb.)sehol (ha mégis akkor légyszi írd meg, hogy hol)!
Az "új felismerésed" igenis izgalomba hozott, ellenkező esetben nem vennék részt ebben a vitában. A vitának pedig az a lényege, hogy vannak érvek és ellenérvek. Ezért igazán nem kell megsértődni ha valaki ellentmond (ebben hidd el nem volt semmi rossz szándék), viszont a személyeskedő kritikáid ("magyar betegség, nem gondolkodsz") tartsd meg magadnak. Ezzel ugyanis biztos nem fogsz meggyőzni.
A hintás dologhoz hozzá tenném, hogy a centrifugális erőtehetetlenségi erő. Azaz csak a gyorsuló rendszerben lévő (ebben az esetben a hintázó gyerekek) szemlélő számára "valóságos" a külső megfigyelő szemszögéből nem létezik, így aztán nem fogja az egész rendszert gyorsítani.
Ez olyan mintha azt mondanád, hogy a gyorsulóban ülő vezető visszalöki az autót, hiszen mindenki érezte már, ahogy gyorsulás közben belepréselődik az autóba. (Egyébként a vezető tömege miatt valóban lassabban gyorsul az autó, mintha egy "távirányításos" azonos paraméterű autóról lenne szó, de ebben nincs is semmi meglepő!)
-
Albertus #134 Igaz, azt sem kötöttem ki, hogy még hogyan nem lesz igaz az állítás.
Pedig, esőben nincsenek hintázó gyerekek, és akkor sem teljesülnének az impulzustörvény sértő feltételek.
Sőt, atomcsapás esetét sem kötöttem ki, pedig akkor meg elégnének a gyermekek..
Te miért nem a "hogyan lehet" megközelítéssel állsz az újdonságokhoz?
Miért mindig, a "hogyan nem tudok szobatisztának maradni", hozzáállással közelíted meg a problémákat?
A törvény ettől még hibásan lett megfogalmazva. Azt megértetted? -
#133
Nem kötötted ki, hogy észak-dél irnányú mozgás van. -
Albertus #132 Miért nem igaz..
Nos, akkor is igaz. A Coriollis erőről tudnod kellene, hogy a kelet-nyugat irányú lengésekre nem hat.
Kizálólag az észak-dél és a dél-észak irányú mozgásokra hat.
Újabb ellentvetés? -
#131
Nos, amit ő felírt az csak addig lenne igaz, amíg a Föld nem forogna (szerintem). Tudod a Coriolis erő is a Föld forgásából jön... Namármost a hinta az egy inga és egy forgó és mozgó (ugyanis keringünk a Nap körül) bolygón van. Sok szerencsét a számításokhoz. -
Albertus #130 Ha csak egy lengő lenne akkor billegő lenne az erőhatás, azaz az állvány egyik oldalán hatna az erő, majd a következő félperiódusban a másik felén.
Ennek semlegesítésére írtam le az osztott tömeges megoldást. -
Locutos #129 Milyen precessziós erõket kellene megvizsgálni? -
Albertus #128 Vegyünk egy játszótéri hintát.
Hármat is felszereltek egy állványra. A két szélsőben 1-1 egységnyi tömegű középsőben 2 egységnyi tömegű gyerek űljön. A kényszer hajtás miatt, a két szélső egymással szinkron egyfázisban, a középsővel ellenfázisban lengjenek.
A közél miatt kizárólag kötél irányú erők ébredhetnek.
Így a hinta állvány lábai alá tett erőmérő, a hinta saját sulyát és a 4 egység gyermektömeg súlyerejét méri a felső holtpontokban.
Az alsó holtponton a 4 egységnyi tömeg egyszerre halad át.
Ekkor a Föld felé ható erőként jelenik meg a centrifugális erő.
Ha bármely rendszerben egy erő fellép, akkor a megjelenik
a párja az ellenerő.
Ami itt a Föld-hinta rendszer össz tömegét F=m*a a gyorsulással
t idő alatt v sebességre gyorsítja.
Azaz hinta-Föld irányú, I=m*v nagyságú impulzusvektor képződik
a Föld-hinta zárt rendszerében.
-
#127
Esküszöm, nem látom a problémát, bár már elég régen nem foglalkozom klasszikus mechanikával.
"Ezzel a Föld felé ható cetrifugális erő a Föld-hinta rendszert a
Föld felé mutató irányban gyorsítja."
De ezzel HOL a gond?? És a többi erőt hol vizsgálod, mert ez esetben az összes precessziós erőt is talán vizsgálni kéne..
Asszem most már elküldöm pár tanárnak ennek a fórumnak a linkjét, mert egyre durvább ami itt folyik. -
Basic256 #126 Kiraaa, Dj Faustus!
Tartalmilag egyetértek veletek, de én nem szeretnék ilyen támadólag fogalmazni. Úgy érzem, hogy sokan azért fordulnak el a tudománytól, mert tekintélyelvűnek, rugalmatlannak és bonyolultnak tartják. Ebben sajnos az iskolarendszer is hibás.
Valójában én azért szeretem a tudományt, mert a legegyszerűbb helyes magyarázatot adja. Rendszerint kiderült, hogy az egyszerűbbnek tűnő magyarázat valójában hibás. Ha mégsem, azt a tudomány örömmel építi be magába. -
Albertus #125 Szia!
Na látod! Ott van a szemed elött, és hamis állítással lefeded a miértre adandó választ! -
Albertus #124 Akkor lenne igazad, ha a komprimálás és a kitágítás azonos hatású lenne a gáz hőmérséklet változására!
-
Albertus #123 Ügyes terelés, de még Molnibalage is közelebb járt a valósághoz!
A hitánál a centrifugális erő maximuma (azaz a szöggyorsulás) és a gravitációs gyorsulás eredője az alsó holtponton a legnagyobb.
Ezzel a Föld felé ható cetrifugális erő a Föld-hinta rendszert a
Föld felé mutató irányban gyorsítja.
Ezzel a Föld-hinta Impulzus rendszerben ébredő impulzusok vektori eredője zérótól eltérő értékű!
Ez az a tény ami az impulzustörvényt érvényteneiti.
(Az impulzustörvény kimondja, hogy zárt rendszerben a képződő impulzusok vektori eredője zéró!)
Nos, mint látszik nem az. Tehát a törvény állítása hamis! -
Basic256 #122 Albertus!
A következőt mondod: "Azaz mindkét szál azonos előjelű (pl mindkettő lehül, vagy mindkettő felmelegszik,) hőenergiakészlet változására
az egyik szál végez munkát a másik szál nem végez, sőt! energiaváltozás nélkül "eltüntet" energiát!"
Az első mondat téves. Te burkoltan feltételezed azt, hogy azonos hőmérséklet változás azonos "hőenergia készlet" változást eredményez. Ez nem igaz, számos példa bizonyítja ellenkezőjét. Ha ez igaz lenne, nem működne például a hűtőszekrény.
-
Basic256 #121 Felkeltette a figyelmemet egy mondat: " Akkor belátnád, hogy az Impulzus megmaradás tétele hibásan van megfogalmazva?". Sajnos gyakori hiba, hogy rosszul idéznek fizikai törvényeket (akár hiányos ismeretek miatt, akár szándékosan), majd rámutatnak, hogy hibás. Mondok erre egy érdekes példát. Newton-nak tulajdonítják az F = m*a törvényt, majd rámutatnak, hogy ez relativisztikus esetben hibás. Nos valóban, csak az a baj az érveléssel, hogy Newton nem ezt mondta. A helyes megfogalmazás: F = dI / dt (ahol I az impulzus), I = m * v. Ez pedig érvényes relativisztikus esetben is!
Ha valaki komoly ember, kerülje az ilyenfajta érveléseket. Nem korrekt valaiknek szájába adni valamit, majd utána cáfolni, és ráfogni hogy buta. -
Locutos #120 Gondolkozz kicsit...te is probalkozhatsz egy kis kuruzslassal Faustus...
Szoval ahoz kene kepzeloero gyerekek, hogy mi lenne ha a Fold-hinta rendszert vennenk ... es az a hinta nagyon nagy lenne, hogy vetekedne a Fold tomegevel... hmmm?
Szerintem eddig is ezen kellett volna ragodni :P -
Locutos #119 Youtubon van video rola/vele -
#118
Mi a bajod a hintával? Az alsó holtponton a legnagyobb a gyorsulás, ergo az erők is. Hol máshol szakadjon el??? -
#117
Mi az a Joecella? Szabadenergiát használja fel, vagy valami haonló? xD -
Albertus #116 Szia!
Nem kérem, hogy hidd el. Az általad hiányolt kiegészítésen átsiklottál,
az alátámasztásos kísérletnél, a felfüggesztő és alátámasztó szálak is egyaránt 10 mm átmérőjűek.. de nem ez a lényeg, mert rugókkal, kis sugarú dobra feltekert "hajtóművel" szintén elvégeztük a kísérleteket.
Ami nem meglepő nálad, az a szokásos magyar betegség:
Adva van egy felismerés, közzé teszik és az helyett, hogy
"izgalomba hozna" vagy hogy elgondolkoznál rajta, bizonyítást vársz.
Esetleg azt is, hogy "alád tegyük" a kész energiatermelő kütyüt.
Ez nem tartható megközelítés.
Gondolj csak bele! Miért mindig az alsó holtponton szakad el a hinta
kötele? Mlyen lenne az az óriás hinta-Föld rendszer, ahol a hinta mérete összemérhető lenne a Föld méretével?
Akkor belátnád, hogy az Impulzus megmaradás tétele hibásan van megfogalmazva? Vagy akkor sem..?
-
HUmanEmber41st #115 Láttál-e már működő Joe cellát?
Én már láttam.
Te meg akor sem hinnéd el, ha saját kezűleg raknád össze... -
#114
"Egy ilyen felsorolás el van mentve neked igaz? "
Nincs.
"Mert mindig csak ezt tudod belinkelni."
Ez válasz az általad felvetett filozofálgatásra. Pénz hajtja a csalókat is. Alapítvány, csodamasinák, megvásárolható "titkos tervek", DVD-kiadványok, morzsaporszívók és társai...
"Már uncsi 1 kicsit."
Az ismétlés jobban rögzíti a dolgokat. -
HUmanEmber41st #113 Egy ilyen felsorolás el van mentve neked igaz?
Mert mindig csak ezt tudod belinkelni.
Már uncsi 1 kicsit.
Legalább változtasd meg a sorrendet pls.. :D -
Kiraaa #112 Én számítást tőled egyátalán nem láttam, csak néhány adatot. (pl. a huzal hosszát megadhatnád)Azt se tudjuk milyen mért adatokat vettél figyelembe, melyikeket számotad. A hibál valahol adtál, de a mérési tartományról semmit nem tudunk. (Amit az l hiányában nem tudok megbecsülni, így az egész semmit sem ér. Ez nem bizonyítás.
Az alátámasztásos dolgot nem egészen értem: Az 1mm2-es átmérőjű huzallal támasztottad alá a 100kg-os súlyt. Hogy-hogy nem tört, hajlott el a huzal?
Az elöbbieket azért feszegetem, mert így elég könnyű a dolgokat félreértelmezni. Mondok egy példát: Van két futom tízed másodperces különbséggel futnak százon, de az én órámon csak másodperc mutató van. Megkérem őket, hogy fussák le a száz métert, én meg megmérem, hogy melyikük a gyorsabb. Azt fogom a mérésekből látni, hogy egyforma gyorsak, pedig nem.
Szóval ahhoz, hogy elhitesd velem, hogy a gond az energia-megmaradással van egy kicsit pontosabbnak kéne lenned. -
Albertus #111 Ha ugyanezt a demagógiát a kőbaltás ember nyilat készítő fia is elfogadta volna, akkor nem lenne az általad emlegetett chip..sem. -
Albertus #110 Szia!
Annál is inkább "nem kóser", mert lentebb láthatod a számításokat és a bizonyítást is helyesen.
Tetejében a lehüléssel nem csak emel, mint ahogy számoltad,
hanem az alátámasztó másik szál, a másik tömeget pontosan ekkora
magasságról leengedi, azaz elvesz a helyzeti energiájából!
Azaz mindkét szál azonos előjelű (pl mindkettő lehül, vagy mindkettő felmelegszik,) hőenergiakészlet változására
az egyik szál végez munkát a másik szál nem végez, sőt! energiaváltozás nélkül "eltüntet" energiát!
-
Albertus #109 Szia!
Szép, de nem igaz az állandó terhelés melletti lineáris hőtágulásra,
mert mint olvashattad:
felfüggesztett és alátámasztott tömegek esetén ugyanazon hömérsékletváltozás egyszerre ellentétes irányú és ezzel ellentétes előjelű munkát végez, miközben a terhelés nagysága állandó.
Mint láttad, a szálak energia készletét nem érinti az elvégzett munka.
Így a molekulák hőmozgása független a végzett munka nagyságától.