A megmaradási törvények vesztették értelmüket
-
#35
hmm, dehát a rácsában kialakuló igen erős hidrogén-kötések azok, amik nem esnek szét, nehezen bomlanak fel, és ezek szolgáltatják azt az iszonyat erős kölcsönhatást molekulák között, ami még a követ is szétfeszíti. Emellett nagy helyigénnyel rendelkezik, ezért nagyobb térfogatot kap.
az energiát a kő szétfeszítésére itt a molekulákat összetartó kölcsönhatások tartalmazzák, az a nyomás amit a kő kifejt a vízre miközben az növeli a térfogatát nem elég a molekulák közötti kölcsönhatás legyőzésére.
tényleg úgy néz ki a dolog mintha sántítana, ebben egyetértek veled, és már bebizonyosodott, hoy vannak dolgoka amiket a mostani törvényekkel nem lehet megmagyarázni, pl. az elektron pályája, mozgása, ami úgy néz ki attól füg, hogyan akarjuk megmérni... volt egy kísérlet, hogy ha úgy kezdtek neki a mérésnek, mintha hullámot akarnának mérni, akkor az elektron hullámtulajdonságokat mutatott, beszélek most a kis résen való áthaladásról ahol tipikus hulláminterferencia mezőket kaptak eredményként, aztán, ha pedig úgy álltak hozzá a méréshez, hogy az elektron részecske és úgy próbálták ezt bebiztonyítani, akkor meg részecsketulajdonságot mutatott, itt pl. egy nagyon finom rugóra rögzítették ezt a kis rést, és az elektron nem mutatta tovább a hullámtulajdonságokat, hanem szóródott mindenfelé mint vmi részecske. Az útját azóta sem lehet semmiféle leírással megmondani, mert egy olyan anyagnak ami hullám és részecske egyszerre, egyszerűen nem tudjuk kiszámítani az útját, ergo időben a pontos helyét sem, csak ha megnézzük.
Itt jött még egy érdekes kísérlet, ami a kvantum-elméletekhez vezetett, hogy az elektron tulajdonságai nem függnek a helytől, időtől, hanem attól, hogy megmérjük-e őket vagy sem... erről nem tudok, sokat Spektrumon láttam róla filmet, abból emlékszem egy kevésre.
Na, de lényeg a lényeg, hogy szerintem ami hiányzik ezekből a törvényekből, az az a szemlélet, amit a többi tudomány már felfedezett, de a fizika még nem olvasztotta magába. Tehát, energia megmaradás fennáll a víz repeszti a követ részen is, az ott lévő többlet munkát a víz molekulái közt lévő másodrendű igen erős kölcsönhatás állja. És az szerintem nem igaz, hogy akármekkora tömeget szét lehet ezzel repeszteni.
ha egy óriási egybefüggő fémtömb repedésébe raksz vizet és megfagyasztod, nem repeszti szét, hanem a repedésből felfelé kitüremkedik a jég. Ha pedig egy egybefüggő fémtömb közepébe rakod a vizet és megfagyasztod, ha megfelelően nagy a tömb, a nyomás ami a víz térfogat változása miatt a vízre hat olyan nay lesz, hogy nem engedi kialakulni az össze ilyen hidrogén-kötést, a víz nem fog teljesen megfagyni, minél lejebb viszed a hőmérsékletet, annál lasabban mozognak a molekulák, annál eyszerűbben veszik fel a rácsszerkezetet, de hs elég nagy tömböd van akkor nem fog megfagyni a víz. Kísérlettel nem hinném ezt meg lehetne csinálni, hiszen honnan szerezzenek az emberek óriási egybefüggő erős tömböt, hogyan juttassanak a közepébe vizet, az anyag sértése nélkül és hogyan figyeljék meg, tényleg folyékony marad-e a víz.
Én egyszerűen csak azt mondom, hogy bizonyos fizikailag nem összeillő problémáknak kémiai mayarázata van. Pl. nem érvényes a tömegmegmaradás törvénye itt:
szódabikarbónát szórok sósavba, megmértem pontosan a sósav és a szódabikarbóna tömegét, összeöntöttem őket, lemértem a keletkező oldat tömegét és kevesebb, mint a kezdeti anyagok össztömege... pedig a magyarázat, csak annyi, hogy kémiai reakció ment végbe és gáz távozott a rendszerből.
Persze ezt mindenki tudja, és nem akadnak fenn ezen a példán, de tény, hogy itt más tudományból kapott ismeretet is alkalmazni kell.