2111
A megmaradási törvények vesztették értelmüket
-
#348
Az ilyen hozzászólásokat el kéne hagyni.
Én kíváncsi vagyok azokra a válaszokra, amit te adsz neki, és amiket ő ad a te felvetéseidre.
Nem gondolom, hogy bármelyikötökre visszahullna valami, ha kiderül, hogy tévedtek egy témában. Én sem fogok megszégyenülten járkálni, ha a természetem, vagy a nagy hév miatt bírálnak, és közben el kell ismernem a tévedésem. -
Albertus #347 Na és hogyhívjuk azt a
"Utóbbi az alsó holtponton a legnagyobb, és ehhez kell az a plusz erő"
plussz erőt? -
Basic256 #346 "A Hold és a Föld távolság felénél elhelyezett testre a Föld hat nagyobb vonzóerővel, ( A test tömegéből adódóan egyforma erővel hat a Földre és a Holdra a távolság felezőpontjáról. )"
Sz4bolcs kedvéért teljesen kirészletezem, mert zavai mögött komoly érdeklődést olvasok.
Használjuk egyszerűen a képletet! A távolság mindkét égitesttől r, a Föld tömege m_F, a Holdé m_H, a test tömege m_0.
F_F = G * m_F * m_0 / (r*r)
F_H = G * m_H * m_0 / (r*r)
Ha m_F > m_H akkor F_F > F_H láthatóan, tehát az állítás igaz.
Viszont, a kis test ugyanaakkora erővel vonzza a Földet (F_F), mint a Föld őt. A kis test ugyanakkora erővel vonzza a Holdat (F_H), mint amekkorával a Hold vonzza őt. A Hold és a Föld is ugyanakkora erővel vonzzák egymást, ezen erő nagysága: G * m_F * m_H / (2r * 2r)
A képletből ezek jönnek ki, és ezek egyeznek nagy pontossággal egybeesnek a tapasztalattal. -
Basic256 #345 Bocs, elfelejtettem hozzátenni, hogy "bogaram"! :) -
Basic256 #344 "A kötélerő álló hintánák 200 N, mozgó hintánál alsó holtponton 280 N.
Magyarázatod a jelenségre?"
Természetes hogy a hintára nagyobb kötélerő hat az alsó ponton. A hinta körpályán mozog, és gyorsul. A gyorsulás körpályánál egyrészt az érintőleges sebességváltozás, másrészt a sugárirányú (utóbbi egyenletes körmozgásnál is van). A sugárirányú gyorsulást biztosítja a kötél. A gyorsulás arányos a pálya sugarával és a hinta sebességével. Utóbbi az alsó holtponton a legnagyobb, és ehhez kell az a plusz erő, a test súlyán felül. -
Albertus #343 Nagyon gonosz feltételezés az, hogy a mester úr, csak a trágárkodásban akkora mester, a korrekt válaszok elöl kitér?
Én bízok abban, hogy megpróbál tisztességes választ összeütni, mert ha nem akkor az összes eddigi erőlködése saját fejére többszörözötten hull vissza.
-
#342
ez engem is érdekelne. -
Albertus #341 Föld-hinta..
A Hold és a Föld távolság felénél elhelyezett testre a Föld hat nagyobb vonzóerővel,
( A test tömegéből adódóan egyforma erővel hat a Földre és a Holdra
a távolság felezőpontjáról. )
így a test a Föld felé "esik" és nem a Hold felé.
Mivel magyarázod ezt a tapasztalati tényt? -
Albertus #340 "A kötél leszakad, ha a szakítószilárdsága kisebb, mint az erő, ami hintázás közben hat rá."
Részletezve?
A kötélerő álló hintánák 200 N, mozgó hintánál alsó holtponton 280 N.
Magyarázatod a jelenségre?
-
Basic256 #339 Albertus! A hintára a válaszom:
"Kezdheted a gyakorlást a hinta kötelével: miért szakad le?"
A kötél leszakad, ha a szakítószilárdsága kisebb, mint az erő, ami hintázás közben hat rá.
"Miért hat nagyobb erővel a Földre a hinta, mint a Föld a hintára?"
NEM hat nagyobb erővel a Földre a hinta, mint fordítva.
Ha részletes válaszokat akarsz, nyugodtan részletezd a kérdéseket, és a "mester" majd tanít téged, "bogaram"! (megszólítások tőled idézve) Bár végtelen butaságodat látva ez igen nehéz lesz! (szófordulatok tőled idézve) -
Basic256 #338 Albertus! Íme a bizonyíték, hogy mekkora bunkó vagy. Azok kedvéért, akik nem akarják végignézni a teljes topikot, kigyűjtöttem megalázó, fikázó megjegyzéseidet egy csokorba. Többségük az én udvariatlan szövegem ELŐTT keletkezett:
"
Légyszíves gondolkodj! Még a hőegyensúly szempontjából sincs alapja az érvelésednek.
Ha pedig se képzettséged, se kisérleti tapasztalatod sincs, akkor javaslom, ne azon erőlködj, hogy hogyan tudnál butábbnál butább ellenvetéseket kiagyalni, hanem figyelj, és ha valamit mégsem értenél akkor kérdezz.
Különben nlátom, nem nagyon tanultál eddig az impulzusról, mert majdnem minden oktatási szinten a puska az egyik szemléltető példa
az impulzustétel teljesülésére.
Mögöttem áll a sokéves tanári pálya, sok olyan diák okossága, mint amilyenekkel Te is megajándékozol. Sok-sok kisérlet, kutatás, fejlesztés. Az ezekből levont tapasztalatok összessége.
Te mögötted.. Nem tudom, hogy mi. Azt látom, hogy képzésed erősen hiányos, tapasztalatod nulla.
Akit tényleg érdekel a téma, de Basichez hasonlóan tényleg nem érti,
az ezek után is nyugodtan kérdezzen.
Te hazudozol.
De végtelen butaságodat látva megbocsájtok neked.
No igen.. Jól látod. Ha ezt az energiát pótoljuk (lengetőmotorral)
és jó nagyra méretezzük, akkor el lehet tolni a Földet a pályájáról.. de nem szabad! Most jó helyen van!
Basic! Te borzasztóan rossz szinvonalú iskolába jártál!
Még csoda, hogy írni megtanultál. (Mondjuk, azt is bemutattad, hogy milyen szavakon gyakoroltad.)
Így már értem, az olvasással ezért vannak olyan nagy gondjaid!
Drága Bogaram!
Ha Newton tisztában lett volna a fotonokkal, akkor Einsteinnek hívták volna.
Így olyan törvényeket alkotott, amiket sorra helyesbítenek.
De köszönöm a tájékoztatás, mester!
"
-
Albertus #337 A töltések eloszlására a hinta után szívesen visszatérek. -
#336
hmm, érdekes. -
Albertus #335 Kedves Basic256!
Nehezen tudom emberszámba venni azt aki ész érvek helyett, (hogy pánikba esik vagy nem az nem számít, ) hazugnak nevezi és trágár kifejezésekkel illeti a "topic-társát".
Az a tény sem men fel téged, hogy látványosan tapasztalatlan vagy.
Jó lenne, ha megértenéd, hogy nem csak az létezik amit már ismersz.
És nem hazugság az ami a te ismereteid szerint nem- vagy nem úgy létezik.
Kezdheted a gyakorlást a hinta kötelével: miért szakad le?
Miért hat nagyobb erővel a Földre a hinta, mint a Föld a hintára?
-
Basic256 #334 És térjünk csak vissza a töltésekhez, szerinted a 2C jobban vonzza az 1C-ot, mint fordítva? Idézlek: " A töltésekre nem egészen érvényes így, tekintve, hogy a kiegyenlítettlen töltéseket a részecskék csak egy részénél tapasztalunk."
Nos, én Öveges professzor kísérleteire gondoltam, a megdörzsölt tejfölöspohárral, illetve a megdörzsölt üveggel. Felteszem máshogy a kérdést: az erősen megdörzsölt és a gyengén megdörzsölt tejfölöspohár egyformán taszítják egymást, vagy az egyik jobban taszítja a másikat? -
Basic256 #333 Albertus, lennél szíves emberszámba venni a fórumozókat, és végre elismerni azokat a dolgokat, amiben tévedtél, és azokat, amiben hazudtál? Azért tisztességtelen amit művelsz, mert amint rajtakapunk valamin, átsiklasz felette, és újabb dolgokat veszel elő. Nos, hajlandó vagy azoktól bocsánatot kérni, akiket megtévesztettél?
-
Albertus #332 Kedves Kiraaa!
Úgy látszik hajlamossá tesznek Basic és a hozzá hasonlók trágárságai és elszólásai arra, hogy mások válaszaiból is inkább a félreértéseket "halljam ki".
Örülök, hogy veled más a helyzet.
Érdekes hatásai vannak a centrifugális erőnek és általában a forgó mozgást végző testek erőhatásainak.
Ilyen a hinta kötelének leszakadása is. Amint a példában láthattad,
a kötélerő a lábak alatt is jól mérhető erőként jelenik meg.
Ez az erőhatás pedig a hinta rendszerén kívülre mutat.
Jó, a gravitációs erő, mondhatnád, de nem csak a gravitációs erő,
mert amikor függőleges tengely mellett rugók és meghajtómotorok
segítségével vízszintes síkban "hintáznak" a tömegek, akkor is megjelenik a hinta lábain az erő.
Ekkor a kiskocsi gyorsulva gurulni kezd, pedig az impulzustörvény értelmében nem gyorsulhatna, sőt, meg sem moccanhatna..
-
Basic256 #331 "Basic256 írásait valóban nem szerencsés, hogy én akarom megmagyarázni sem megvédeni, bár szerintem amit a Gravitációs erőről írt az rendben volt és még mindig nem értem, hogy mi gond vele."
Csupán arról van szó, hogy amit én írok, az igaz, amit meg Albertus ír, annak fele butaság, fele pedig szándékos hazugság. A butaságok: tévedések az inerciarendszerrel kapcsolatban (puskagolyó), tévedések a deriválttal kapcsolatban, tévedések a gravitációval kapcsolatban. Hazugságok: fizikatanári múlt, szakértelem és hozzáértés sugalmazása. -
Basic256 #330 Hétvégén nem voltam, ezért most regálok a kérdésekre sorban, az utolsó megszólalásom óta.
"Szerinted a nagyobb tömeg nagyobb erővel vonzza a többi tömeget, vagy
a tömeg nagyságának a vonzóerő nagyságához semmi köze?" Kölcsönhatás történik, tehát az erő mindkét testtől függ. Az 1kg ugyanakkora erővel vonzza (adott távolságból) a 4kg-os súlyt, mind a 2kg-os egy másik 2kg-os súlyt. A töltéseknél ugyanez az elv érvényesül, lásd a wikipediát. Azért jobb a töltés, mert azt könnyebb mérni, nagyobbak az erők.
"Tudnál erre a szimmetriára utaló linket is csatolni?". Persze, ott van:
http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6megvonz%C3%A1s
A képlet szimmetrikus. Ott a szöveg: "A világegyetem minden objektuma kölcsönhatásban van egymással". A kölcsönhatás azt jelenti, hogy amekkora erővel az egyik hat a másikra, ugyanannyival hat a másik az egyikre. A Newton törvények alapján. Ott van a szöveg: "A gravitáció elméletének első matematikai megfogalmazását Sir Isaac Newton adta és ez bámulatosan pontosnak bizonyult." Tehát pontos. Nem lehet 300 milliószoros eltérés, mint ahogy te írtad a #296-ban. -
Kiraaa #329 Kedves Albertus!
Valószínűleg a centrifugális erőről írtak, valóban túl hosszúra sikeredtek és talán túlságosan is el akartam magyarázni a dolgokat … Sorry …
Ennek ellenére biztos vagyok, hogy nem állítottam senkiről, hogy hülye sem azt, hogy én okos vagyok, de ha BÁRKI, ezt érezte volna, akkor bocsánat nem volt szándékomban.
A „fiktív” szót egyszer egy Holics László Fizika összefoglalójában olvastam. Nekem nagyon tetszet és segített megérteni a tehetetlenségi erő lényegét és mivel a kérdés erre vonatkozott én is használtam.
„az inerciális mozgást, azaz tehetetlenségi mozgást végző rendszer
alap definíciója, hogy nem gyorsuló rendszer!”
Én is pont ezt akartam érzékeltetni. Ha nem sikerült az fogalmazási hiba vagy elírás lehet… Sorry..
„Newton törvényei a centrifugában is érvényesek. Sőt!
Akár a Kepler törvényekre is gondolgatunk, és bennük is ott van a "fiktív" centrifugális erő hatása.”
Akkor most a centrifuga nem gyorsul, vagy a Newton törvények nemcsak inerciarendszerben érvényesek?
Basic256 írásait valóban nem szerencsés, hogy én akarom megmagyarázni sem megvédeni, bár szerintem amit a Gravitációs erőről írt az rendben volt és még mindig nem értem, hogy mi gond vele.
„A részecske kifejezést kizárólag, tömeggel rendelkező, nem fénysebességű anyagra használja a szakirodalom.”
Hát a fotonra sokféle definíciót láttam már. ezt még nem…. (A leggyakrabban a fény részecske, hullám kettős természetét szokták vitatni, nem tudom van-e ennek köze a ahhoz amit mondasz, csak ez jutott eszembe. Na mindegy …)
-
Albertus #328 Gondoltam, hogy valószínűleg csak félreértettelek.
-
#327
Én sem örömködök a gyerekek halálán, de ha már felhoztad akkor érdekel, hogy a gyereket miért nem úgy tervezték, hogy rajtuk se érvényesüljön a megmaradás, ahogy a hinta esetében pl. Már régóta sejtem, hogy az élő testre más erők hatnak, mint az élettelenre, a példád is ezt bizonyítja. -
Albertus #326 Rettenetes hatásként említettem a gyermekekre a cntrifugális erő és
a súlyerő összeadódása miatt rászakadt hinta-hidat.
Remélem, hogy válaszodból kiérzett morbiditás, csupán félreértés. -
#325
A gyerekek esetében meg nem érvényesül a megmaradás, mert ráesik a fejére, akkor nagyobb erő éri a gyerek fejét, mint a ráeső rudat.. nyilván azért hal meg és nem a rúd törik ketté. -
Albertus #324 Azt már nem is kérdeztem, hogy a
"fiktív" erőd hogyan szakíthatja el a hinta kötélzetét??
Ott ugyanis nem fiktív a szakadás!
De néhány éve gyerekeket ütött agyon a hinta felső hídja, amikor
a fiktív erőd miatt eltört és leszakadt.
-
Albertus #323 "Basic NEM azt állította, hogy két eltérő tömegű test egy harmadikra egyforma ugyanakkora erővel hat. Ezt akarod a szánkba adni, csak nem értem miért."
Nos, azt állítottátok, hogy a két tömeg között ható gravitációs erő
rugó szerűen hatva, a kis tömegtől a nagy felé és a nagytól a kis tömeg felé egyaránt azonos erővel hatnak.
Azt az érvet ez ellen, hogy a tömeg nagyságával arányos a kisugárzott gravitációs fotonok (vagy ahogy te szereted: gravitonok) mennyisége.
A bozon vagy a graviton elnevezések ellen egyébként nincs kifogásom,
hiszen én magam is használom a régi gamma foton, vagy rádióhullám
kifejezéseket, pedig tudom, hogy ezek egymástól egyaránt, kizárólag a frekvenciújukban és ezzel az energiájukban különböznek.
De egyéb "lényegi" eltérés nincs köztük.
Így, ha a beszélgető partner csak úgy érti meg, akkor én is használom
a fotonok specifikált elnevezését.
Azt viszont az olyan nagyon okosok sem engedhetik meg maguknak, mint amilyen te vagy, hogy
"részecskének" nevezzenek fotonokat.
A részecske kifejezést kizárólag, tömeggel rendelkező, nem fénysebességű anyagra használja a szakirodalom.
(Ne zavarjon meg a kvantum vagy a korpuszkula szavak használata,
mert régen, az éterelmélet korában anyagra és fényre egyaránt
használták.)
-
Albertus #322 Azt látom, hogy előjel hiánya miatt, te is úgy véled, hogy
szimmetrikus a gravitációs erő.
Tudnál erre a szimmetriára utaló linket is csatolni? -
Albertus #321 Jajj, a lényeget lehagyom:
Newton törvényei a centrifugában is érvényesek. Sőt!
Akár a Kepler törvényekre is gondolgatunk, és bennük is ott van a "fiktív" centrifugális erő hatása.
-
Albertus #320 Szia!
Megható:
" A probléma feloldás az, hogy ez nem inerciarendszer (azért nem lehet az mert gyorsul) és ilyenekben a NEwton törvények nem érvényesek. Hogy Newton törvényeit használhassuk bevezetjük ezeket a "fiktív", tehetetlenségi erőket"
Különösen a "fiktív" és a "gyorsuló".
Hogy miért?
Nos, ha már lehülyézed a másikat, akkor igazán tudhatnád, hogy
az inerciális mozgást, azaz tehetetlenségi mozgást végző rendszer
alap definíciója, hogy nem gyorsuló rendszer!
Gyorsulás nem érvényesülhet benne.
A "fiktív" erő nélkül nem ennél tejfölt, nem centrifugálhatnád ki a vizet a ruháidból, stb.stb.stb.
Azon már nem csodálkozom, hogy a tömeget a tehetetlenségi pályáról, körpályára kényszerítő centripetális erő párját, a centrifugális erőt
fiktívnek minősíted.
Tudod, még Newton is tudta, hogy egy dinamikus erőnek, mindig van egy dinamikus, vagy statikus párja.
De köszönöm a tájékoztatás, mester!
-
Kiraaa #319 Képzeld magad el, amint egy teherautó platóján utazol. Amikor a teherautó gyorsít úgy érzed, hogy valami hátralök, fekezésnél előrecsúszol, kanyarban pedig mindig kifelé sodródsz. Ha belegondolsz ilyenkor senki és semmi nem ér hozzád, és nem kerültél valamilyen gravitációs vagy más erőtérbe, mégis hat rád erő. Ez Newton törvényei szerint nem lehetséges... A probléma feloldás az, hogy ez nem inerciarendszer (azért nem lehet az mert gyorsul) és ilyenekben a NEwton törvények nem érvényesek. Hogy Newton törvényeit használhassuk bevezetjük ezeket a "fiktív", tehetetlenségi erőket. Azaz ha egy gyorsuló vonatkoztatási rendszerből írod le az eseményeket, számolnod kell ezekkel az tehetetlenségi erőkkel mint egy kompenzálva a rendszer gyorsulását és innentől kezdve ezt figyelembe véve a Newton törvényi "megint igazak" egy nem inerciarendszerben is.
Pl. a külső szemlélő szerint a teherautó gyorsít téged 1 m/s^2 -tel,
te viszont az autóban (gyorsuló vonatkoztatási rsz. )úgy érzed, hogy a teherautó mozgásával ellentétes erő hat rád méghozzá épen F=m*a nagyságú (ha pl. 70 kg vagy 70 N).
Ha eddig világos akkor most jön a csavar. Ha te kívülről nézed az eseményt - bár tudod mit éreznél a teherautón - a teherautó platóján ülő személy mozgását nem így fogod leírni: a személyt az autó mozgartja F=70 N erővel és hat rá a tehetetlenségi erő F=70N-nal csak ellenkező irányban. Tehát a manus meg sem moccan.
A centrifugális erő is hasonló csak itt egy forgó vonatkoztatási rendszered van. Ez is gyorsul hiszen akár a sebesség iránya akár a nagysága változik azt gyorsulásnak tekintjük. A gyorsulást itt egy a forgástengely felé mutató centripetális erővel lehet magyarázni De ha te, egy ilyen rendszerben belül vagy a tengelytől kifelé mutató erőt érzel (pl. körhinta ). Itt is a "saját gyorsulási irányoddal" ellenkező irányú erőt érzel, ez a centrifugális erő. Tehát kívülről leírva a dolgot a centripetális erő fogja körpályán tartani a testet, belülről leírva egy centrifugális erő hat. De ezeket kívülről nézed nem adod össze, mert akkor ezek eredője éppen nulla lesz, azaz azt fogod kapni, hogy az eredőjük nulla és nem is körpályán mozog a rendszer...
-
Locutos #318 "A centrifugális erő (már írtam): A centrifugális erő arra jó, hogy ha forgó koordináta rendszerből le tudd írni az eseményeket. A forgó rendszer ugyanis nem inerciarendszer és azért, hogy úgy lehessen eseményeket leírni mintha az lenne fiktív (tehetetlenségi) erőket vezetünk be, ilyen a centrifugális erő is. A centrifugális erőnek nincs oka (legalábbis a forgó rendszerből nézve). Csupán csak azt fejezi ki, hogy a rendszered nem inerciarendszer. Te azt hiszem a hinta körpályán való mozgásából eredő centrifugális erőre gondolsz, de ez csak a hintához rögzített vonatkoztatási rendszerben létezik. Egyébbkéntis a forgó rendszerben lévő testre azaz a hintában ülő gyerekre hat, nam pedig a hinta tengelyére...."
Ezt a fiktiv, itt-ott érzehető, máshol meg nem centrifugális erőt elmagyaráznád nekem kicsit jobban légyszi? -
icelandic #317 Keveri a gyorsulást az erővel. lol -
icelandic #316 Másik topikból:
"© Albertus 2007. jún. 20. 09:03 | privát | válasz erre |#1115
Néhány hónapja tele volt a szenzációs felfedezéssel a sajtó:"Megtalálták a Higgs bozont!" címmel..
Hol jártál, hogy nem olvastad a cikkeket?
"
Ez egy beteges hazudozó, én nem válaszolok többé neki.
-
Kiraaa #315 Gondolom elírás, hogy a négyzetes távolság függéssel nem foglalkozol.
Nem! Nem elírás: leírtam, hogy feltételezem az egyenlő távolságot, hogy a problémát ne kelljen tovább bonyolítani
Gravitonok:
"A gravitonok létét a nagy sikerű kvantumtérelmélet (és részben a Standard modell) tételezi fel úgy, hogy a többi alapvető kölcsönhatáshoz hasonlóan, a gravitáció viselkedését is részecskékkel magyarázza. Ez az elektromágnesség esetében a foton, a gyenge magerő esetében a W- és Z-bozonok, az erős magerő esetében pedig a gluon. Ehhez hasonlóan a gravitációs kölcsönhatást a gravitonok közvetítik, és így a gravitációs hullámok is koherens állapotú gravitonok sokaságának is tekinthetők. Ez az általános relativitáselmélet továbbfejlesztése. Klasszikus korlátok között mind a gravitont tartalmazó kvantumtérelméleti modell, mind az általános relativitáselmélet, mind pedig a gravitáció Newtoni elmélete is azonos eredményt ad." Én nem tudom ezt jobban sem érthetőbben leírni. Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Graviton
Basic NEM azt állította, hogy két eltérő tömegű test egy harmadikra egyforma ugyanakkora erővel hat. Ezt akarod a szánkba adni, csak nem értem miért.
"Nos, Newton törvényei csak abszolút álló, fotonok nélküli világra érvényesek."
Hát igen ezek azok a bizonyos korlátok... De azért elég jó közelítéssel igazak. Nem lenne szerencsés ha szegény építészeinknek a Standard modellből indulnának ki, hogy egy ház statikai számítását elvégezzék...
Sokáig tartana, meg nem is értenék, elszámolnák ... A Standard modellnek (bár az tényleg nem tökéletes) is megvan a maga alkalmazási területe, de szerintem az nem a mi Föld-hinta rendszerünk.
"Ha viszont a tengelyen M nyomatékkal hajtjuk meg a lengőket, akkor a nyomatékforrás energiáját fordítjuk az impulzus termelésre." Megnyugtatlak energiával nem lehet impulzust termelni. Az energia az energia marad esetleg átalakul elektromosból - forgásivá.
A centrifugális erő (már írtam): A centrifugális erő arra jó, hogy ha forgó koordináta rendszerből le tudd írni az eseményeket. A forgó rendszer ugyanis nem inerciarendszer és azért, hogy úgy lehessen eseményeket leírni mintha az lenne fiktív (tehetetlenségi) erőket vezetünk be, ilyen a centrifugális erő is. A centrifugális erőnek nincs oka (legalábbis a forgó rendszerből nézve). Csupán csak azt fejezi ki, hogy a rendszered nem inerciarendszer. Te azt hiszem a hinta körpályán való mozgásából eredő centrifugális erőre gondolsz, de ez csak a hintához rögzített vonatkoztatási rendszerben létezik. Egyébbkéntis a forgó rendszerben lévő testre azaz a hintában ülő gyerekre hat, nam pedig a hinta tengelyére....
-
icelandic #314 Gravitáció
Nézd már meg a képletet, ott van hogy m1m2. Te tényleg sík hülye vagy? -
Albertus #313 Basic!
Miért központi kérdés nálad, hogy ki okosabb kinél?
Először is nem derivált, hanem diferenciál a kis d.
Lévén, hogy Newton nem tudott deriválni. A diferenciálást is Leibnitz-től vette át, mondván: az ő tekintélye és Leibnitz tudása híressé teszi őket.
A töltésekre nem egészen érvényes így, tekintve, hogy a kiegyenlítettlen töltéseket a részecskék csak egy részénél tapasztalunk.
Így a töltések, ill. a mágneses momentumok egymás közelében
fizikailag megváltoztatják helyzetüket.
Azaz a töltések a külső töltések hatásra vándorolnak, a mágneses momentumok "szembefordulnak" a külső mágneses térrel.
A gravitációs fotonoknak nincs ilyen polarizáló hatásuk.
Bár lenne, akkor lehetne antigravitációs eszközöket készíteni.
A hintára visszatérve, valaki említette, hogy a lengő tömeg helyzeti energiáját adhatja át impulzus formában..
Nos, ez félig igaz. Ha viszont a tengelyen M nyomatékkal hajtjuk meg a lengőket, akkor a nyomatékforrás energiáját fordítjuk az impulzus termelésre.
Így az energia ekvivalenciák részben sértetlenek maradnak:
elektromos energia--> motor nyomaték --> kerületi sebesség --> centrifugális erő..
De a centrifugális erő már a hinta lábazatára nyomóerő növekményként hat.
És míg a gyermekekkel csak 300-400 N plussz erő jelentkezett, a motoros hajtással ennek a többszöröse.
És itt már a föld gravitációs impulzusait sem lehet belekeverni
tévesen a folyamatba.
Különben nem nyilatkoztál:
Szerinted a nagyobb tömeg nagyobb erővel vonzza a többi tömeget, vagy
a tömeg nagyságának a vonzóerő nagyságához semmi köze?
-
Basic256 #312 Így persze visszatérünk az alapproblémához, amit meg kell ismételjek azok miatt, akik a fórumot olvassák. Senkinek nincs alapja olyan dolgot kritizálni, amit nem tud, nem ismer. Csak olyan dolgot kritizálhatunk, amiről tudjuk, mit is az. Ez olyan, mintha egy ismeretlen könyvet bírálnánk anélkül, hogy elolvasnánk. Ennyi erőből véletlenszerű állításokat is tehetne a bíráló - okoskodó, de ostoba ember. A fórum korábbi bejegyzéseiből látszik, hogy kinek vannak problémái Newton törvényeivel, vontakoztatási rendszerekkel (ld. puskás példa), differenciálszámítással. -
Basic256 #311 Remélem most már kezded belátni, Albertus, hogy Newton mennyivel okosabb volt nálad, és legalább kicsit kezded tisztelni a munkásságát. Amiket lefektetett, még a mai napig érvényben vannak. Mellesleg a differenciálszámítás is tőle származik, amit te szintén nem ismersz, még a legalapvetőbb szabályokat sem, mint a szorzat deriváltja. -
Basic256 #310 Albertus! A "d" nem kell az erő elé, én helyesen írtam, és Newton is ezt mondja, hogy F = dI / dt. Te írod rosszul.
Egyébként pedig dI / dt nem egyenlő dm*ds/dt-vel, mert itt a szorzat derivált szabályát kell alkalmazni. Ezt is rosszul írod.
Itt a wikipedia link, olvasgasd, a harmadik törvénynél:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Newton_t%C3%B6rv%C3%A9nyek
Pontosan te vagy az, aki Newton szájába adod a hibás szavakat az m*a-val, pedig jól olvashatóan nem azt mondta. Látod, hogy egyszerre mindkét dologban tévedtél? Ott van a wikipediában. -
Basic256 #309 Oké, Albertus, alkalmazzuk a gondolatmenetedet a töltésekre! Mit mondasz, ha van egy 1C pozitív töltésem, és egy negatív, -2C töltésem, akkor mit mondhatunk a két erőről? Ha F1 erővel vonzza az 1C töltés a -2C-ot, akkor ehhez képest mekkora erővel vonzza a -2C töltés az 1C-ot?