Hamis törvények

Szia!

Bármely rendszerben képzõdik egy pár nélküli impulzus mennyiség,
akkor ez a vele összekapcsolódó teljes rendszernek átadódik a tömegeik arányában.

Azaz ha a hinta rendszerében képzõdik pár nélküli impulzus mennyiség
és a hinta rendszere érintkezésbe kerül a Földdel, akkor a ez az impulzusmennyiség a teljes hinta-Föld rendszer impulzusmennyiségévé válik.

Szia!
Látom a meggyõzés elleni védelmed ellen kell védeni a betévedõket.

Nézzük sorban:
A Nap a fotonjait tõled függetlenül folyamatosan sugározza évmilliérdok óta, gömbszimmetrikusan minden irányban, így a fotonjai által elhozott impulzusok párjai ott maradva, vektori eredõjük zéró.
Ez rád is igaz, létezésed ideje alatt a saját 36 fokos sugárzásodra.

Az aszimmetria: a Nap fotonjai rajtad-benned-neked sokkal nagyobb impulzus mennyiséget adnak át, mint a te fotonjaid a Napnak.

"A "puska-én" rendszerbõl "

A puskában a lõpor két egymással ellentétes irányú és azonos nagyságú impulzust hoz létre. Impulzus megmaradást itt teljesül: eredõ zéró.
Lövedék elviszi a rendszerbõl az impulzusát. Így a rendszerben maradt impulzus-fél a puska-te rendszer impulzusaként v=I/m sebességre gyorsít.

" A Földre ugyanakkora erõ hat (a mérleg egyik oldaláról), mint a hintára (a mérleg másik oldaláról), ahogyan elismerted. Ez azonos nagyságú, ellenkezõ irányú impulzusváltozást okoz, aminek eredõje nulla. Ez következik az állításodból. Ezt érted, ugye?"

Nos, ez nagyon téves! A Saturn 5V sokezer tonnás tömegére ható emelõerõ abból az impulzusmennyiségbõl származik, aminek egyik felét
a kilépõ gázok viszik el (rakéta hajtás).

A hajtómû és a felette lévõ hajó közé helyezett mérlegre mindkét oldalról azonos erõ hat.
Az alsó oldalról a hajtómû az impulzus mennyiségbõl származó gyorsítóerõvel,
felsõ oldalról a rakátatest a gyorsításnak ellenszegülõ tehetetlenségével.
A felsõ félen csak akkora gyorsulás ébredhet, amekkora erõvel lentrõl hat a hajtómû, se nagyobb se kisebb!

Nyílván felemelkedik a rakéta, növekvõ impulzus mennyiséggel rendelkezve, annak ellenére, hogy a mérleget mindkét oldalról azonos erõ nyomja.

Így az érvelésed, nem csak téves, de egyenest félrevezetõ, amikor a hinta és a Föld közötti erõnövekedés kétoldalúságával próbáltad cáfolni az impulzusmennyiség létét.


Remélem tegnap óta akadt idõd az elemi kisérletek elvégzésére.

Várom a beszámolódat a tapasztalataidról!

Kiraaa!

Igazából nem Albertust akarom meggyõzni, nem is a www.gezoo.fw.hu-hoz hasonló oldalak iróját, hanem azokat a fiatalokat, akik ilyen fórumokra tévednek, nehogy hamis kép alakuljon ki bennük.

Mondhatni puskaporos a hangulat 😊

Egyébbként a ha a Föld-hinta rendszer impulzusváltozását akarjuk bizonyítani, akkor tényleg nem elég ha csak a hinta impulzusváltozásáról állítanunk valamit.

Albertus!

Lássuk sorjában. Egyik állításod: "Nos, a Nap és Te.
Szembe álltok. A nap, a amga több millió fokos sugárzásával
idõegység alatt sokszor több fotont és ezzel impulzust ad át neked, mint ugyanezen idõ alatt Te neki a magad 36 fokos sugárzásoddal." Itt két kölcsönhatás van, egyik, amikor a Nap kibocsájtja a fotonjait, ekkor amennyi impulzust elvisznek a fotonok, akkor nagyságú, ellentétes irányú impulzust kap a Nap. Másik, amikor kölcsönhatok a fotonokkal. Amekkora erõvel gyorsítanak a fotonok, akkora erõvel fékezem én a fotonokat. Ez ugye világos, a szimmetria megvan?

A mérleg: "Két erõt mérsz: statikus és dinamikust, de mindkettõ azonos elõjelû!" Remekül összefoglaltad, hogy miért teljesül az impulzusmegmaradás. A Földre ugyanakkora erõ hat (a mérleg egyik oldaláról), mint a hintára (a mérleg másik oldaláról), ahogyan elismerted. Ez azonos nagyságú, ellenkezõ irányú impulzusváltozást okoz, aminek eredõje nulla. Ez következik az állításodból. Ezt érted, ugye?

A "puska-én" rendszerbõl nem teljesül az impulzusmegmaradás, ez ugye világos? Kezdetben a puska és golyó nyugalomban van, 0 impulzus, majd utánba a golyó nagy sebességgel távozik, hatalmas impulzus, aminek nincs ellenpárja, a rendszerbõl nézve.
Azt írod: "míg az alap relativitás nem 10000%-os nálad, a tudatodban". Vigyázz, hogy mások alaptalan gúnyolásával ellenszenvet válthatsz ki magad ellen. Gondolj arra, hogy mások is olvassák ezt a fórumot. És arra, hogy egyetlen állításomat sem cáfoltad még meg.

" erõ és ellenerõ nem egyforma nagyságú, amire mindidáig nincs példa"

Nos, a Nap és Te.
Szembe álltok. A nap, a amga több millió fokos sugárzásával
idõegység alatt sokszor több fotont és ezzel impulzust ad át neked, mint ugyanezen idõ alatt Te neki a magad 36 fokos sugárzásoddal.

Olyan kijelentéseid vannak, amik nagyfokú tapasztalatlanságra utalnak. Próbálj óvatosabban fogalmazni.

"Albertus! Újra leírom, hátha most már figyelsz rám."

Ne írd le.. Inkább figyelj. A mérleg két oldalát mi nyomja?

Egyik oldalról a föld, a másikról a ketyere.
Két erõt mérsz: statikus és dinamikust, de mindkettõ azonos elõjelû!

Azaz hamis a kijelentésed:

"Hiába mérem az erõhatásokat és impulzusváltozásokat, amik a hintára hatnak, ha a Földét nem tudom megmérni. "

Inkább figyelj és kisérletezz!

Természetesen adódhat az a kérdés, hogy milyen kísérletekkel lehet tanulmányozni, igazolni az impulzusmegmaradást, ha a Földet úgysem tudjuk mérni, és nem inerciarendszer. Nos, ha a több test surlódásmentesen mozog vízszintesen, és úgy ütköznek, akkor jól látszik az impulzusmegmaradás, bár sajnos a Coriolis-erõ ekkor is torzítja a képet. Legpontosabban ezek a jelenségek súlytalanságban látszanak (repülõ speciális pályán, vagy ûrhajó).

A puska-te-golyó rendszerben az impulzusmennyiség vektori eredõje zéró.

a puska-te rendszeredbõl a golyó (helyesen lövedék) által elvitt impulzusmennyiség ellenpárja adja a puska-te rendszer impulzusát.

Javaslom, hogy se forgó, se gyorsuló rendszerekkel addig ne foglalkozz, amíg az alap relativitás nem 10000%-os nálad, a tudatodban..
Ha reflexbõl tudod, hogy a rendszerek, inercia rendszerek, koordináta rendszerek inerciális mozgás esetén hogyan viszonyulnak egymáshoz,
akkor majd a specrellel is foglalkozunk.

Albertus! Újra leírom, hátha most már figyelsz rám. Ha a Föld is része a rendszernek, akkor a Földnek is lesz impulzusváltozása. A Föld impulzusváltozását nem lehet konyhai mérleggel mérni. Hiába mérem az erõhatásokat és impulzusváltozásokat, amik a hintára hatnak, ha a Földét nem tudom megmérni.

Albertus! Elolvastam a kicskocsis, pálcás, rugós kísérletet. A magyarázat továbbra is a következõ: minden erõvel szemben hat egy ellenerõ. Az impulzusváltozás (Newton szerint) F * dt = dI. Tehát amennyivel az egyik test impulzusa változik, annyival változik a másiknak az impulzusa is, csak ellenkezõ irányba. Ez csak és kizárólag akkor nem teljesül, ha az erõ és ellenerõ nem egyforma nagyságú, amire mindidáig nincs példa. Ha csak belsõ erõk hatnak, akkor nem lesz elmozdulás a tömegközéppontban. Ha nem hiszed, építsd meg a kísérletet.

Figyelmesen olvastam, csak..

A felsõ holtpontben nincs kötélerõ, de tömegvonzás akkor is van.

A másik: a tömegre ható tömegvonzás húzza a kötelet, a kötélen-hinta állványon keresztül ható pontosan ekkora erõ hat a hinta lábain át a földre.
Azaz amekkora erõvel emelné a lengõtömeg a földet, pontosan akkora erõ
hat a lábakon keresztül a földre, de lefelé. A két erõ kiegyenlíti egymást.

A gravitációs erõ forrásáról még nem is beszéltünk!
A föld által kisugárzott gravitációs fotonok így is úgy is elhagyják a földet, a hintán lengõ tömegektõl függetlenül.
A lengõ tömegek gravitációs fotonjai úgyszintén a föld lététõl függetlenül gömb alakban kisugározzák gravitációs fotonjaikat.

Ezért csak a befogott impulzus mennyiségek vesznek részt az impulzus egyensúly létrehozásában.
Azon gravitációs fotonok impulzusai, amelyeket nem a föld ill. a tömegek fognak be, a gömbirányú kilépés miatt érdektelenek az impulzus egyensúly szempontjából.

Nem. Sem a Newton törvények sem a specrel nem létezett, az IR fogalma sem, de az erõhatás már létezett.
Különben sem igaz az inercia rendszerre való hivatkozás, mert
semmi nem mozog inerciálisan.
( Csupán több-kevesebb hibával elfogadunk egy mozgást inerciálisnak.)

Engedd meg, hogy megkérdezzem:

Neked miért könnyebb vitatkozni, mint megfogni egy darab cérnát, néhány nehezéket, pár lécet, és elvégezni a kísérletet?
A digitális mérleget egy rugós konyhai mérleg is pótolhatja.
(Ekkor természetesen figyelembe kell venni a mérleg tányérjának elmozdulását, bár így is a mért érték látványosan nagy.)

Tessék, itt az este. Próbáld ki! És holnap megbeszéljük!

Elkezdtem olvasni az újabb, bonyolultabb kísérletet. Mielõtt belemennénk a fejtegetésébe, elismételem: ha a Föld szerepel a kölcsönhatásban, tehát például a Földhöz rögzített állványra erõk hatnak, akkor a Földnek is van impulzusváltozása.
Gondold meg, ha jégre állsz, és elsütsz egy puskát, akkor azt látod, hogy hozzád képest a puskagolyó nagy sebességgel távolodik tõled. Ez olyan, mintha impulzus termelõdne, a te rendszeredbõl nézve. Ez nyilvánvalóan butaság, hiszen gyorsuló koordinátarendszerben nem érvényes az impulzusmegmaradás. Remélem most már rögzült, hogy az impulzumegmaradás nem érvényes gyorsuló koordinátarendszerben. Ha a hinta a Földhöz van kötve, akkor a Föld gyorsul, tehát nem érvényes az impulzusmegmaradás. Abból a koordinátarendszerbõl, amit a hinta-Föld tömegközéppontjához rögzítek, abból nézve érvényes (feltéve hogy a többi bolygót nem vonjuk be).

Albertus!

Nem olvastad figyelmesen, amit írtam. A kötél akkora erõvel húzza a hintát, amekkora erõvel a hinta húzza a kötelet, tehát a Földet. Így amekkora impulzus változást kap a hinta adott idõ alatt, pontosan akkora impulzusváltozás éri a Földet, csak ellenkezõ irányú.
Gunyoros megjegyzéseid ("Nagyon hihetõen hangzott a világûrbõl mérhetõ
szöveg") csak saját tájékozatlanságodat mutatják. Jól tudod, hogy a Newton törvények csak inerciarendszerben igazak, így ha az egyik test a kölcsönhatásban gyorsuló Föld, akkor ahhoz nem rögzítheted a koordinátarendszert, barátom. Ilyenkor kívülrõl kell nézned a dolgot.

Lásd elõbbi válaszom.

Tényleg nem ártana, ha a centrifugális erõ helyes értelmezését
némi kisérletezéssel Te is megismerd.

Helyezz a kiskocsira olyan hintát, amelyen három lengõ van.
A két szélsõ 1-1 a középsõ 2 egységnyi tömegû.

Emeld a felsõ holtpontba egyik irányba a középsõ tömeget a másik irányba a két szélsõt.
Amikor egyszerre elengeded a tömegeket a kocsi nem mozdul meg.

Helyezd digitális mérlegre és ugyanígy lengesd meg.
amikor a három tömeg az alsó holtponton halad át, akkor a nyugalmi súlyerõnél jelentõsen nagyobb erõt mutat a mérleg.

Cseréld pálcákra a köteleket, és állítsd a hinta forgástengelyét függõlegesbe, hogy a gravitáció hatását az erõhatásból kizárd.
A talapzat és a tömegek között a gravitációs erõt rugók felhelyezésével pótold.

Most így fekve helyezd a kiskocsora és húzd fel úgy, hogy az oszott tömegek (az 1+1 tömeg ) az egyik "felsõ holtpontba, az osztatlan
a másik holtpontba kerüljön.
Ha cérnával rögzíted a holtpontba a tömegeket, akkor az összekötõ
közös cérna elégetésével a kocsira ható erõhatás nélkül el tudod indítani.
A lengés megindulásakor a kocsi+hinta rendszer tömegközéppontja messze elhagyja a kocsi+hinta rendszer területét.

A www.gezoo.fw.hu honlapon csónakos megoldással filmet is találsz erre a kísérletre.

Igaz ott az arányok miatt az ellenkezõ irányban hat az impulzuseredõ
a lengõ+kocsi tömegére, de a lényeg így is teljesül:
az impulzustétel nem teljesül.

(A rugós változatnál, csak pontos (rugóerõ-karhossz-tömegek) arányokkal lehet elérni az egyensúlyi állapotot, azt az egyetlen esetet amikor nem sérül az impulzustétel.)

Sajnos a centrufugális erõt nem adhatod össze a súlyerõvel. A centrifugális erõ arra jó, hogy ha forgó koordináta rendszerbõ le tudd írni az eseményeket. A forgó rendszer úgyanis nem inerciarendszer és azért, hogy úgy lehesen eseményeket leírni mintha az lenne fiktív (tehetetlenségi) erõket vezetünk be, ilyen a centrifugális erõ is. A centrifugális erõnek nincs oka (legalábbis a forgó rendszerbõl nézve). Csupán csak azt fejezi ki, hogy a rendszereded nem inerciarendszer. Te azt hiszem a hinta körpályán való mozgásából eredõ centrifugális erõre gondolsz, de ez csak a hinához rögzített vonatkoztatási rendszerben létezik. Ha kivülrõl nézed a hinta - Föld rendszert akkor nem számolhatsz vele.

Ha netán már értelemben haszálod a centrifugális erõt, akkor asszem ideje, hogy tisztázzuk!

Ezt talán egyszerübb megérteni, ha elvégzünk egy kisérletet. Kiskocsira helyezzük a hintánkat, úgy hogy a a hinta lengési síkja és a kocsi lehetséges mozgási iránya egybe essenek. Ha anyugvó kocsin a hintát (ingát) elmozdítom. Akkor alatta a kocsi vele ellentétes fázisú mozgást fog végezni. (Úgy látszik néha azért mûködik az impulzusmgmaradás)

A magyarázatod, ugyanazt a logikai hibát tartalmazta, mint a három vándor esete a molnárral.

Nos, ez érdekes megközelítés.

Sajnos én csak olyan hintát, tömegeket láttam eddig, ahol a függõleges
azaz gravitációs erõ megszakítás nélkül, állandó erõvel húzta a tömegeket a föld felé, ill a földet a tömegek felé.
Tetejében attól függetlenül, hogy a hinta állt-e vagy mozgott-e.

Álló helyzetben az erõ eredõje mérhetõ a hinta állványának lábai alá tett mérleggel.
A mozgó hinta esetében a felsõ holtponton csak a hinta súlyereje, alsó holtponton a nyugalmi sulyerõ hat..

és a cnerifugális erõ együtt.

Az osztott tömeges megoldással a kötélen át, a forgástengelynek átadott impulzus.. nos a vízszintes irányú impulzus komponens
a forgástengely miatt nem létezhet..
A hintára ható vízszintes irányú impulzus a forgástengelyen forgatónyomatékkent jelenik meg, merev felfüggesztésû hinta esetén.
A kötél csak sugárirányú erõt képes közvetíteni.
(különben érintõ irányú erõ hatására elhajlana..)

De ügyes próbálkozás! Nagyon hihetõen hangzott a világûrbõl mérhetõ
szöveg. Azért is jó, mert senki sem tudná ellenõrizni az igazságát.
Szerencsére, itt lent a kötél és a hinta egyéb tulajdonságaival
tisztázható.

Egyébként érdekesek Albertus felvetései, egy fizikai vetélkedõn fel lehetne tenni ezeket a kérdéseket. Beküldhetnéd a Kömal-nak, biztosan örülnének neki. Csak fogalmazd úgy, hogy "magyarázzuk meg, hogyan teljesül az energia ill. impulzusmegmaradás ezekben a folyamatokban".

Albertus!

Nézzük a hintánál külön a függõleges és vízszintes impulzust! Bármely pillanatban (amikor a hinta lendül) két erõpár van: a gravitáció, és a kötélerõ. A gravitáció a Földet húzza fel, a hintát le. A kötélerõ függõleges komponense a hintát fel húzza, a Földet le. Mindkét erõre, így eredõjükre vonatkoztatba is a hintának és a Földnek az impulzusváltozása azonos nagyságú, ellentétes irányú (a függõlegesrõl beszélek). Az alsó holtponton ez ugyanúgy 0, mint az eldintítás pillanatában.
A vízszintes már sokkal izgalmasabb. A vízszintesnél látszólag megjelenik egy impulzus. Ez nem igaz, csak a Földhöz rögzített koordinátarendszerben tûnik így, ami viszont nem tekinthetõ inerciarendszernek. A világûrbõl figyelve látható, hogy amekkora a hinta vízszintes impulzusa, akkora, de ellentétes irányú impulzusa lesz a Földnek.

Szia!

Pedig borzasztóan egyszerû: E=hf (Plank, 1901,2)

vegyünk 1 000 000 000 db 0,000 000 001 Hz frekijû fotont és

1 db 1 Hz-s fotont. Energia mennyiség azonos.

Azaz a gravitációs fotonok egyesével olyan parányi energiájúak, hogy elektront nem mozdítanak el látványosan, azaz áramot nem mérünk,
de a gigászi számuk miatt az integrált összhatásuk jól érezhetõen
a földön tart mindent.

Szia!

A sietség.. Kösszönöm a jelzést, igen ha a hinta nyugalomban van, akkor
mérhetõ a 4 egység tömeg és a hinta tömegének együttes súlyereje.
Felsõ holtponton csak a hinta tömege, és alsó holtponton átlendülve,
a nyugalmi sulyerõ mellé a centrifugális erõ hozzáadódik.

Nos, a kötélerõ az kötélerõ!

A föld nem tudja "összenyomni a kötelet", azaz Föld-hinta irányú
impulzus nem képzõdik.
Csak hinta-Föld irányú!

A garvitáló erõk pedig kölcsönösek, azaz rájuk igaz az egymást kiegyenlítés.
A többi általad említett szintén, mert pl. keletfelé haladva nyugat felé pörgetted a földet, de a lefékezéskor pont az ellenkezõ irányba és azonos nagysággal.
Ugrálással, stb. úgyszintén.

Éppen ezért természetes számunkra az általánosító tévhitünk!

Oké.. hazánk szélességi körén értettem, de igen igazad van.

HUmanEmber41st!

A gravitáció mindmáig megoldatlan kérdés. Állításoddal ellentétben kutatják folyamatosan a problémát. A gravitációra jó modell az általános relativitás, de ez nem illeszthetõ bele jól a kvantummechanikába. A gravitonokkal illetve a gravitációs hullámokkal is baj van. Rengeteg a megoldatlan kérdés, ezzel a tudományos világ tisztában van.

Amatõröknek viszont nem sok esélyük van. A probléma az, hogy a kész elméletek megismeréséhez is nagy szakértelem kell, én magam is nagyon nehezen tudnám feldolgozni például az általános relativitás elméletét. Anélkül pedig, hogy a korábbi eredményeket megismernénk, nem sok esély van a továbblépésre.

Szia!

Nem szántam személyeskedésnek. A magyar tapasztalat:

A pokolban minden üst mellett áll egy ördög és azt aki kidugja a
fejét, vasvillával visszanyomja.
Belzebub észreveszi, hogy a magyar üst mellett senki sem áll.

Megrója az õrzéssel megbízott ördögöt, amire az így védekezik:
" Minek álljak ott? Ha valamelyik véletlenül kiemeli a fejét, a többiek biztosan visszahúzzák!"

A nyomóerõ létrejöttét vitatod, vagy azt, hogy ha egy tömegre erõ hat, akkor a tömeg gyorsulni fog?

Különben, próbáld ki magad:
Készíts egy akkora hinta modelt, amit a digitális konyhai mérlegre
ráfér és meglendíted a tömegeket.

Ideje, hogy saját szemeddel láss!

Azt írod: "Azaz hinta-Föld irányú, I=m*v nagyságú impulzusvektor képzõdik
a Föld-hinta zárt rendszerében." De nem veszed figyelembe, hogy a Föld is elmozdul, impulzust vesz fel, illetve ad le.

Bármilyen hihetetlen, de számos tevékenység, amit a Földön végzünk, befolyásolja a Föld mozgását. Például ha kelet felé elindulunk autóval, akkor megfelelõ mértékben a Föld forgása lassulni fog! Hasonlóan ha ugrálunk, hintázunk, akkor a Föld megfelelõ módon mozogni fog, hogy kompenzáljon.

Persze ezek az elmozdulások, forgások igen csekélyek, mert a Föld tömege hatalmas.

Sziasztok!

Rögtön ez a mondat hibás: "Így a hinta állvány lábai alá tett erõmérõ, a hinta saját sulyát és a 4 egység gyermektömeg súlyerejét méri a felsõ holtpontokban." Nyilván nem ezt méri a felsõ holtpontokban. Ha a hintát vízszintesig hajtják, akkor ott a hintázó súlytalanságot érez, mert szabadesésben van (abban a pillanatban). A felfüggesztés ekkor nem húzza. Ezt magam is tapasztaltam: van olyan vidámpark, ahol hatalmas, hajó alakú hintába száll be több tucat ember. A szélsõ pontokon súlytalansághoz közeli élmény tapasztalható (akinek bírja a gyomra). Próbáld ki, ha nem hiszed.

Meg tudjuk mérni a gravitáció erejét.
A gravitációt a tömeg okozza . De hogyan?

A fehérköpenyesek nagyképûen Mindentudás Egyeteme elõadásokat tartanak, de ilyen alap dolgokra még egyszerûen nincs válasz.( Csak találgatás)
Aki pedig a "mindenttudás" ellenére is kutat , (el)gondolkodik, kísérletezik, keresi a magyarázatokat, az akkor biztosan valami tudatlan amatõr? "mert mi már mindent tudunk, csak õ olyan kis tudatlan"????

...vagy: nem zárt a rendszer
(mint ahogy valójában nincs is olyan)

A Coriolis erõ a föld szöggyorsulása és testnek a forgó rendszerbeli sebességének vektorszorzatával arányos. Azaz ha a szöggyorsulás iránya (, ami föld forgástengelyével párhuzamos) és a test mozgásának iránya párhuzamos akkor valóban nincs Corólis erõ. Dehát a Föld kerek azért az É-D irány nem jelent autómatikusan tengelyirányt a Föld felszínén.

Szia!

Sajnálom ha túl aggreszív lettem volna, de szerintem a vita hozzátartozik a tudományhoz.

"Jobb megvitatni egy kérdést anélkül, hogy eldöntenénk, mint eldönteni, anélkül, hogy megvitatnánk."

Szóval a hangvételen megpróbálok változtatni, nehogy emiatt menjen el valakinek a kedve. 😊

Szia!

Oké a 10mm-es pálca tényleg le van írva (1 pont oda), de a többi kért adat (pálca, huzal hossza, mért adatok, számolt adatok stb.)sehol (ha mégis akkor légyszi írd meg, hogy hol)!

Az "új felismerésed" igenis izgalomba hozott, ellenkezõ esetben nem vennék részt ebben a vitában. A vitának pedig az a lényege, hogy vannak érvek és ellenérvek. Ezért igazán nem kell megsértõdni ha valaki ellentmond (ebben hidd el nem volt semmi rossz szándék), viszont a személyeskedõ kritikáid ("magyar betegség, nem gondolkodsz") tartsd meg magadnak. Ezzel ugyanis biztos nem fogsz meggyõzni.

A hintás dologhoz hozzá tenném, hogy a centrifugális erõtehetetlenségi erõ. Azaz csak a gyorsuló rendszerben lévõ (ebben az esetben a hintázó gyerekek) szemlélõ számára "valóságos" a külsõ megfigyelõ szemszögébõl nem létezik, így aztán nem fogja az egész rendszert gyorsítani.

Ez olyan mintha azt mondanád, hogy a gyorsulóban ülõ vezetõ visszalöki az autót, hiszen mindenki érezte már, ahogy gyorsulás közben belepréselõdik az autóba. (Egyébként a vezetõ tömege miatt valóban lassabban gyorsul az autó, mintha egy "távirányításos" azonos paraméterû autóról lenne szó, de ebben nincs is semmi meglepõ!)

Igaz, azt sem kötöttem ki, hogy még hogyan nem lesz igaz az állítás.

Pedig, esõben nincsenek hintázó gyerekek, és akkor sem teljesülnének az impulzustörvény sértõ feltételek.
Sõt, atomcsapás esetét sem kötöttem ki, pedig akkor meg elégnének a gyermekek..

Te miért nem a "hogyan lehet" megközelítéssel állsz az újdonságokhoz?

Miért mindig, a "hogyan nem tudok szobatisztának maradni", hozzáállással közelíted meg a problémákat?

A törvény ettõl még hibásan lett megfogalmazva. Azt megértetted?

Nem kötötted ki, hogy észak-dél irnányú mozgás van.

Miért nem igaz..

Nos, akkor is igaz. A Coriollis erõrõl tudnod kellene, hogy a kelet-nyugat irányú lengésekre nem hat.

Kizálólag az észak-dél és a dél-észak irányú mozgásokra hat.

Újabb ellentvetés?

Nos, amit õ felírt az csak addig lenne igaz, amíg a Föld nem forogna (szerintem). Tudod a Coriolis erõ is a Föld forgásából jön... Namármost a hinta az egy inga és egy forgó és mozgó (ugyanis keringünk a Nap körül) bolygón van. Sok szerencsét a számításokhoz.

Ha csak egy lengõ lenne akkor billegõ lenne az erõhatás, azaz az állvány egyik oldalán hatna az erõ, majd a következõ félperiódusban a másik felén.

Ennek semlegesítésére írtam le az osztott tömeges megoldást.

Milyen precessziós erõket kellene megvizsgálni?

Vegyünk egy játszótéri hintát.
Hármat is felszereltek egy állványra. A két szélsõben 1-1 egységnyi tömegû középsõben 2 egységnyi tömegû gyerek ûljön. A kényszer hajtás miatt, a két szélsõ egymással szinkron egyfázisban, a középsõvel ellenfázisban lengjenek.
A közél miatt kizárólag kötél irányú erõk ébredhetnek.

Így a hinta állvány lábai alá tett erõmérõ, a hinta saját sulyát és a 4 egység gyermektömeg súlyerejét méri a felsõ holtpontokban.

Az alsó holtponton a 4 egységnyi tömeg egyszerre halad át.

Ekkor a Föld felé ható erõként jelenik meg a centrifugális erõ.

Ha bármely rendszerben egy erõ fellép, akkor a megjelenik
a párja az ellenerõ.
Ami itt a Föld-hinta rendszer össz tömegét F=m*a a gyorsulással
t idõ alatt v sebességre gyorsítja.

Azaz hinta-Föld irányú, I=m*v nagyságú impulzusvektor képzõdik
a Föld-hinta zárt rendszerében.

Esküszöm, nem látom a problémát, bár már elég régen nem foglalkozom klasszikus mechanikával.

"Ezzel a Föld felé ható cetrifugális erõ a Föld-hinta rendszert a
Föld felé mutató irányban gyorsítja."

De ezzel HOL a gond?? És a többi erõt hol vizsgálod, mert ez esetben az összes precessziós erõt is talán vizsgálni kéne..

Asszem most már elküldöm pár tanárnak ennek a fórumnak a linkjét, mert egyre durvább ami itt folyik.

Kiraaa, Dj Faustus!

Tartalmilag egyetértek veletek, de én nem szeretnék ilyen támadólag fogalmazni. Úgy érzem, hogy sokan azért fordulnak el a tudománytól, mert tekintélyelvûnek, rugalmatlannak és bonyolultnak tartják. Ebben sajnos az iskolarendszer is hibás.
Valójában én azért szeretem a tudományt, mert a legegyszerûbb helyes magyarázatot adja. Rendszerint kiderült, hogy az egyszerûbbnek tûnõ magyarázat valójában hibás. Ha mégsem, azt a tudomány örömmel építi be magába.

Szia!

Na látod! Ott van a szemed elött, és hamis állítással lefeded a miértre adandó választ!

Akkor lenne igazad, ha a komprimálás és a kitágítás azonos hatású lenne a gáz hõmérséklet változására!

Ügyes terelés, de még Molnibalage is közelebb járt a valósághoz!

A hitánál a centrifugális erõ maximuma (azaz a szöggyorsulás) és a gravitációs gyorsulás eredõje az alsó holtponton a legnagyobb.

Ezzel a Föld felé ható cetrifugális erõ a Föld-hinta rendszert a
Föld felé mutató irányban gyorsítja.

Ezzel a Föld-hinta Impulzus rendszerben ébredõ impulzusok vektori eredõje zérótól eltérõ értékû!

Ez az a tény ami az impulzustörvényt érvényteneiti.

(Az impulzustörvény kimondja, hogy zárt rendszerben a képzõdõ impulzusok vektori eredõje zéró!)

Nos, mint látszik nem az. Tehát a törvény állítása hamis!

Albertus!

A következõt mondod: "Azaz mindkét szál azonos elõjelû (pl mindkettõ lehül, vagy mindkettõ felmelegszik,) hõenergiakészlet változására

az egyik szál végez munkát a másik szál nem végez, sõt! energiaváltozás nélkül "eltüntet" energiát!"

Az elsõ mondat téves. Te burkoltan feltételezed azt, hogy azonos hõmérséklet változás azonos "hõenergia készlet" változást eredményez. Ez nem igaz, számos példa bizonyítja ellenkezõjét. Ha ez igaz lenne, nem mûködne például a hûtõszekrény.

Felkeltette a figyelmemet egy mondat: " Akkor belátnád, hogy az Impulzus megmaradás tétele hibásan van megfogalmazva?". Sajnos gyakori hiba, hogy rosszul idéznek fizikai törvényeket (akár hiányos ismeretek miatt, akár szándékosan), majd rámutatnak, hogy hibás. Mondok erre egy érdekes példát. Newton-nak tulajdonítják az F = m*a törvényt, majd rámutatnak, hogy ez relativisztikus esetben hibás. Nos valóban, csak az a baj az érveléssel, hogy Newton nem ezt mondta. A helyes megfogalmazás: F = dI / dt (ahol I az impulzus), I = m * v. Ez pedig érvényes relativisztikus esetben is!
Ha valaki komoly ember, kerülje az ilyenfajta érveléseket. Nem korrekt valaiknek szájába adni valamit, majd utána cáfolni, és ráfogni hogy buta.

Gondolkozz kicsit...te is probalkozhatsz egy kis kuruzslassal Faustus...
Szoval ahoz kene kepzeloero gyerekek, hogy mi lenne ha a Fold-hinta rendszert vennenk ... es az a hinta nagyon nagy lenne, hogy vetekedne a Fold tomegevel... hmmm?
Szerintem eddig is ezen kellett volna ragodni 😛

Youtubon van video rola/vele