Hamis törvények

Mi a bajod a hintával? Az alsó holtponton a legnagyobb a gyorsulás, ergo az erõk is. Hol máshol szakadjon el???

Mi az a Joecella? Szabadenergiát használja fel, vagy valami haonló? xD

Szia!

Nem kérem, hogy hidd el. Az általad hiányolt kiegészítésen átsiklottál,
az alátámasztásos kísérletnél, a felfüggesztõ és alátámasztó szálak is egyaránt 10 mm átmérõjûek.. de nem ez a lényeg, mert rugókkal, kis sugarú dobra feltekert "hajtómûvel" szintén elvégeztük a kísérleteket.

Ami nem meglepõ nálad, az a szokásos magyar betegség:

Adva van egy felismerés, közzé teszik és az helyett, hogy
"izgalomba hozna" vagy hogy elgondolkoznál rajta, bizonyítást vársz.
Esetleg azt is, hogy "alád tegyük" a kész energiatermelõ kütyüt.

Ez nem tartható megközelítés.

Gondolj csak bele! Miért mindig az alsó holtponton szakad el a hinta
kötele? Mlyen lenne az az óriás hinta-Föld rendszer, ahol a hinta mérete összemérhetõ lenne a Föld méretével?
Akkor belátnád, hogy az Impulzus megmaradás tétele hibásan van megfogalmazva? Vagy akkor sem..?

Láttál-e már mûködõ Joe cellát?
Én már láttam.
Te meg akor sem hinnéd el, ha saját kezûleg raknád össze...

"Egy ilyen felsorolás el van mentve neked igaz? "
Nincs.

"Mert mindig csak ezt tudod belinkelni."
Ez válasz az általad felvetett filozofálgatásra. Pénz hajtja a csalókat is. Alapítvány, csodamasinák, megvásárolható "titkos tervek", DVD-kiadványok, morzsaporszívók és társai...

"Már uncsi 1 kicsit."
Az ismétlés jobban rögzíti a dolgokat.

Egy ilyen felsorolás el van mentve neked igaz?
Mert mindig csak ezt tudod belinkelni.
Már uncsi 1 kicsit.
Legalább változtasd meg a sorrendet pls.. 😄

Én számítást tõled egyátalán nem láttam, csak néhány adatot. (pl. a huzal hosszát megadhatnád)Azt se tudjuk milyen mért adatokat vettél figyelembe, melyikeket számotad. A hibál valahol adtál, de a mérési tartományról semmit nem tudunk. (Amit az l hiányában nem tudok megbecsülni, így az egész semmit sem ér. Ez nem bizonyítás.
Az alátámasztásos dolgot nem egészen értem: Az 1mm2-es átmérõjû huzallal támasztottad alá a 100kg-os súlyt. Hogy-hogy nem tört, hajlott el a huzal?
Az elöbbieket azért feszegetem, mert így elég könnyû a dolgokat félreértelmezni. Mondok egy példát: Van két futom tízed másodperces különbséggel futnak százon, de az én órámon csak másodperc mutató van. Megkérem õket, hogy fussák le a száz métert, én meg megmérem, hogy melyikük a gyorsabb. Azt fogom a mérésekbõl látni, hogy egyforma gyorsak, pedig nem.
Szóval ahhoz, hogy elhitesd velem, hogy a gond az energia-megmaradással van egy kicsit pontosabbnak kéne lenned.

Ha ugyanezt a demagógiát a kõbaltás ember nyilat készítõ fia is elfogadta volna, akkor nem lenne az általad emlegetett chip..sem.

Szia!

Annál is inkább "nem kóser", mert lentebb láthatod a számításokat és a bizonyítást is helyesen.

Tetejében a lehüléssel nem csak emel, mint ahogy számoltad,
hanem az alátámasztó másik szál, a másik tömeget pontosan ekkora
magasságról leengedi, azaz elvesz a helyzeti energiájából!

Azaz mindkét szál azonos elõjelû (pl mindkettõ lehül, vagy mindkettõ felmelegszik,) hõenergiakészlet változására

az egyik szál végez munkát a másik szál nem végez, sõt! energiaváltozás nélkül "eltüntet" energiát!

Szia!

Szép, de nem igaz az állandó terhelés melletti lineáris hõtágulásra,
mert mint olvashattad:

felfüggesztett és alátámasztott tömegek esetén ugyanazon hömérsékletváltozás egyszerre ellentétes irányú és ezzel ellentétes elõjelû munkát végez, miközben a terhelés nagysága állandó.

Mint láttad, a szálak energia készletét nem érinti az elvégzett munka.

Így a molekulák hõmozgása független a végzett munka nagyságától.

Ja és jut eszembe, a pénz hátráltathat fejlõdést...addig míg a lassabb fejlesztések is eladhatók, nem fogják piacra dobni a legjobb lehetségest. Igy 5-10 év is eltelhet. (lásd pl.számítógépek)

Faustus te az Albertus által gezoo.fw.hu -ról felvetett "impulzushajtómû" részt cáfold meg a továbbiakban 😊 meg a többiek is 😊
Mind figyelem, de látom ez nagyon el akar siklani mindenki figyelme/érdeklõdése alól, pedig ebbe több van mint a hõváltozás általai hosszváltozásba.

"A kutató fizikusok nagy része csakis a pénzt hajtja, nem a megmaradási törvényeket akarja megdönteni-cáfolni.."
"És az is igaz hogy a kutatást is a pénzhaszon vezérli, és ez lassít, késleltethet a fejlõdést."
A csalókat, az áltudomány képviselõit biztosan - akik szívesen ráteszik mancsukat a csodaváró emberek vagyonára.
Csodálatos mosógolyó, gravomágneses falszárító, gamma sugárzással, Cserenkov-sugárzással, neutrínókkal operáló impulzus üzemû makroszkópikus kvantum-oszcillátor, vízautó, gyertyagenerátor, magyar UFO,...

Igen jólmondja HUmanEmber...kivételek mindig vannak (pl. a hõ mindig a melegeb testrõl a hidegebbre megy...kivéve tanultam suliba egy galvánelemet ahol fordítva...)
És az is igaz hogy a kutatást is a pénzhaszon vezérli, és ez lassít, késleltethet a fejlõdést.

Nem a törvények rosszak. Csak a kutató elme nem elégszik meg a törvények tökéletességével, hanem keresi mindig a kivételeket.
Mert a levegõnél nehezebb tárgyak nem repülhetnek, kivéve ha... szárnyuk van. A semmibõl nem lehet valami, azok a kvantumok mégis elõbukkannak a vákuumból...
A kutató fizikusok nagy része csakis a pénzt hajtja, nem a megmaradási törvényeket akarja megdönteni-cáfolni..

Én is mindig ezt hozom fel példaképpen, ha rosszak a törvények akkor miért mûködnek a mûszaki dolgok. A GPS helymeghatározánál már a relativisztikus hatásokkal is számolni kell és még az is mûködik. Akkor meg miben van a hiba?

Azt is elég furcsának találnám, hogy már mittomén hányan vonták kétségbe a megmaradási törvényeket, de még senki sem tudta igazát megvéden, majd akkor pont (minden sértés nélkül) egy átlagos tanár jönne rá a kulcsra. Meg akkor megkérdezném, hogy a vilgában rohangáló számtalan kutatónak a megmaradási törvények rossz volta, hogyhogy nem tûnik fel és nem okoz gondot? (Már, ha lenne gond...)
Talán azért, mert a törvények jók...

De ha már gondolkozni akarunk érdekes dolgokon, akkor lássuk a következõ feladványt. Hová tûnik a Lorentz-erõ (mágneses térben mozgatva a töltést erõ lép fel), ha a töltéshez rögzítem a koordináta-rendszert? (én tudom a választ)

Általában azt lehet elmondani, hogy nem érdemes hibát keresni olyan egyszerû mechanikai folyamatokban, amiket már több száz éve vizsgálnak. Ha az energiamegmaradás már ilyen egyszerû esetekben sem lenne érvényben, akkor az a rengeteg mûszaki dolog (számítógép csipek, ûrtechnika, távközlés) sem mûködne megfelelõen, vagy egyáltalán sehogy. De ezek mégis mûködnek.

Ahogy végignéztem topicot nem én vagyok az elsõ aki a mérési elrendezést, mérési hibát, konkrét eredményeket hiányolja. E-nélkül szerintem nincs mirõl vitázni, azt állítasz amit akarsz. Ettõl eltekintve nagyon érdekesek felvetéseid.

Szia Albertus!

Nézzük meg a lehûtéssel az acélszából elvont hõ és a szál által az 1000kg emelésével végzett munka arányát:

hûtés: DQ = c * m * DT = DQ = c * R * A * l * DT
(Q: hõmennyiség, c: fajhõ, m: tömeg, T: hõmérsélet, R: sûrûség, A: huzal keresztmetszet, l: huzal hossz) felhasználtam: m = R * a * l
munkavégzés: W = F * s = F * Dl = F * a * l * DT
(W: munka F: súlyerõ s,Dl= huzal megnyúlása, súly elmozdulása, a: lin hõtágulási együttható)

Ha megnézem a kettõ arányát W/Q = (F * a) / (c * R * A)
F= 1000 N (100kg-os súly esete)
a= 12 * 10e-6 1/K

c= 460 J/(kg*K)
R = 7800 kg / m3
A= 10e-6 m2

osztok-szorzok: kb 0,003 jön ki!
Tehát egy kb 0,3 % eltérést kellene meghatározni a fajhõben! Hangsúlyozom e egy nagyságrendi becslés, sok féle tényezõt elhanyagoltam.
Ezek után tényleg érdekelne a pontos mérésösszeállítás, az eszközök. Gondolom nem a fészerben dobtad össze!

Ne haragudj, de nekem ez az egész nem kóser!

A hõenergia igazából a molekulák mozgási energiája. Ezen mozgási energia egy része alakul át helyzeti energiává, tehát a súly feljebb megy, míg a súlyt meglökõ molekula sebessége csökken.

Oké!

Részletezheted. Hogyan vesz részt?

"Így a feszítés E=F*s/2 energiája, miután az E=m*g*h elején és végén is egyaránt benne van a rugóban, ezért nem vesz részt a tömeg emelésében ill. sülyesztésében"

A tömeg emelésében és sûllyesztésében a termikus energia vesz részt. Pont errõl beszélünk, a termikus energia alakul át mechanikus energiává, illetve a mechanikus alakul át termikus energiává (függõen attól, hogy nyomásról vagy húzásról van szó) a folyamat során.

Szia!

Elõször is Kemény János a BASIC nyelvet 1964-ben alkotta meg, az amerikai egyetemek diákjai részére.

A rugók.

A rugós példában adott állandó hõmérsékleten összenyomott ill. széthúzott rugókat rögzítettünk, mint ahogy olvashattad.
A savas oldásig a hõmérséklete és így a bennük lévõ feszûltség sem változott.
Így a savas oldás során megjelent plussz hõmennyiség tisztán az

E=F*s/2 energiának az eredményeként bizonyította, hogy az adott feszültséggel mekkora hõmennyiség egyenértékû.

A teherrel feszített rugók esetén viszont a feszítõerõ a hõmérséklet változás alatt mindvégig állandó.
Így a feszítés E=F*s/2 energiája, miután az E=m*g*h elején és végén is egyaránt benne van a rugóban, ezért nem vesz részt a tömeg emelésében ill. sülyesztésében.

Mint említettem, a rugó példája nem alkalmazható az esetünkben. A rugót ugyanis rögzítetted összenyomott vagy kihúzott helyzetben, míg a szálaknál elmozdulás történik. Nyilván más történik, ha egy rugóra súlyt raksz, úgy melegíted (és elmozdulás történik), mintha összekötözve tartod ugyanolyan hosszon. A két végállapotban például a molekulák egymáshoz képesti pozíciója más lesz. Ezért a két eset nem ugyanaz, az elõbbibõl nem vonhatsz le következtetést az utóbbira.

Különben tudod ki volt Kemény János?

A széthúzott és összenyomott rugó példáján bemutattam a tényt:

a feszítõ erõ nagysága s összenyomási úton E=f*s/2 energiát ad át
a rugónak.
A rugó legegyszerûbb változata az egyenes szál. Így a szálra is ugyanezen törvény érvényes.

A hõtágulás-zsugorodás által végzett munka nem jelenik meg
a rugó energia mérlegében.

Pont amiatt nem lehet ugyanaz a fajhõ feszített és nyomott szálak esetén, mert egyik esetben a szál munkát végez, másik esetben a szálon végeznek munkát. Természetesen ez a külsõ erõ megjelenik a termodinamikai folyamatban. Az erõ az egész fémrácsban jelen van, minden atomot érint.

Ami lemaradt:

A nyúlás ill. zsugorodás közben a szálak fajhõjének változása csak az ismert hömérsékleti értékkel, és mindkét szálban egyszerre, azonos mértékkel jelentkezett.
Mivel a terhelés nagysága a mérés közben mindvégig változatlan maradt.

Sziasztok!
Kaloriméterben végeztük a méréseket 0,1 nJ ill. 0,1e-9 fok C pontossággal.

De ennek egyébként nincs jelentõssége, mert egyszerre nyújtott és összenyomott szálakkal végzett méréseknél, ugyanaz a feszítés érte
mindkét szálat.
Így a fajhõ változás (ami a nem feszített szálhoz képest valóban mérhetõ) azonos feszítettség miatt a húzott és az összenyomott szálban azonos értékû, ezért nem befolyásolja a lényeget:

Azaz a húzott szál tömeg emelése és vele párhuzamosan az összenyomott szál tömeg leengedése azonos fajhõjû, azonos tömegû és térfogatú szálakkal történt.

A leengedés és a felemelés során végzett munka nem jelenik meg a termodinamikai folyamatban, attól független energetikájú kisérõ jelenség.

Éppen ezért hívtam fel rá a figyelmet.

végre olvasok 1 helyes meglátást is ebben a topikban..

Albertus arról írt, h energiát elvonva- a környezetet lehûtve- az acélszál feljebb emeli a súlyt. Pontosan ugyanakkorával megy össze, mint az a szál, amin nincs súly.
Tehát semmi melegítés..

Nekem is az a problémém, hogy túl durva a matematikai modelleje, ahhoz képest, hogy a befektetett energiához képest milyen a nyereség (mekkora tömegeket "emel" az acélszál és mennyi energia azt 1 fokkal melegíteni...) nagyon sok a változó, mérési hibákról nem tudunk semmit, és ráadásul a nyúlások és minden más eélg kis mennyiség. Hát ezt egy átlagos laborban kimutatni az "hibát", ha egyáltalán van ilyen, szerintem képtelenség.

Mekkora az acélszál nyúlás 1 fok változásra?? Asszem 10^-5-en környékén van. Ezzel 1 méter hosszú acélszál, 1 fokos változásra nyúlik 0,01 mm-ert. Ezt te ki tudod mérni olyan hibával, hogy az elméleted megálljon a lábán? Hát azt megnézném.

Egyik fizikához jobban értõ barátom szerint, az alap problémában, vagyis az acél szálak és súlyok problémájában, a terhelt szál és a terheletlen szál fajhõje egyáltalán nem ugyanaz.

Itt a tizedes eltérés is sokat jelenthet, megkérdezném, hogy az acélszálak fajhõjét hogyan tudtad megmérni terhelt és terheletlen állapotban? Egyáltalán milyen eszközzel, és hogyan, mennyire pontosan.

Én csak közvetítek, de a barátom kételkedik abban, hogy ugyanaz lenne a két szál fajhõje. Úgyhogy ha le tudnád írni, miért vay biztos abban, hogy a két szál fajhõje megegyezik, akkor légyszíves írd meg.

Nos, a szilárdtestekre nem érvényesek a gáztörvények, mert mint a nevükben is szerepel: gáztörvények.
Bár némi analógia kétségkívûl van.

A másik, elmozdulás és térfogatváltozás is van, a "nyomás" azaz a terhelés állandó.

Ne felejtsd el, hogy a rugós példádban nem történik elmozdulás, míg a szálaknál van elmozdulás. Ha megnézed a táblázatot, a gázoknál is más az állandó térfogaton, és az állandó nyomáson vett fajhõ.

Miért ne lehetne a felfüggesztõ és az alátámasztó szál, vagy inkább rúd fajhõváltozása ellentétes?

Elvégezted a fajhõ mérést, és ugyanazt kaptad terhelt, és terheletlen szálra? Milyen mûszerrel mértél, milyen körülmények között?

Szia!

Valamit félreértettél. Adva van egy felfüggesztõ pl. acél szál.
Terhelést akasztunk rá, és megmérjük a hosszváltozását a hõmérsékletváltozás hatására.
Azt kapjuk, hogy a lineáris hõtágulási együtthatója azonos a terheletlen szál hõtágulási együtthatójáéval.
Megmérjük a fajhõjét, azt kapjuk eredményül, hogy a terhelés nem vátoztatta meg.
Azaz a terhelésnek nincs hatása az adott hõfokváltozáshoz tartozó felvett ill. a leadott hõmennyiségre.

Ez utóbbi ellenõrzésére egyszerre két azonos szálat is vizsgálunk, az egyik függesztõ a másik alátámasztó.
Így a terhelés feszítõ hatása által esetlegesen okozott fajhõváltozás értékét tudjuk ellenõrizni, vagy kizárni.
A savas példa jól mutatja, hogy a feszítés hatása húzás és összenyomás esetén is azonos elõjelû és nagyságú.
Azaz kizárt, hogy a hõtágulás közben végzett munka hatással lehetne a fajhõre.
Ezzel kizárt, hogy "egyszerû hõerõgéprõl" beszélhessünk.

A quantumfizikai példára kitérve:
Nem tudom, hogy mennyire ismerõs számodra a Feynmann féle virtuáális fotonok energetikai hatása?

Tudnál Albertus olyan példát mondani, ahol a megmaradás nem érvényes? Én nem tudok, pedig sokmindent ismerek a kvantummechanikában.

Ha az acélszálas kísérletet nézem a súlyokkal, akkor a magyarázat egyszerû. Amelyiken nagyobb súly volt, az kevesebb energiát fog leadni, miközben lehül az adott hõmérsékletre. Ez a belsõ energia fogja fedezni a végzett munkát. Tehát nem a hûtés során jön létre az energia, ami végzi a munkát, hanem az a meleg szálban lévõ hõenergia. Ennek egy részét sikerült átkonvertálni. Ez egy egyszerû hõerõgép.

Én inkább úgy fogalmaznék, hogy az új gondolatmenetekbe nehéz beilleszkedni.
Mert igazából az elsõ tudás morzsa birtokosa már rájött arra, hogy
sokkal több az amit még nem ismer annál, mint amit már ismer.

ezek a reakciók engem jobban érdekelnek mint maguk az elméletek
szívesebben figyelném
gondolom attól rettegnek, hogy akkor megint ott vagyunk, hogy igazából semmit nem tudnak a világról

Szia!

Több fórumon jelen vagyok. A fizikusok egy része természetesen
stréber dogmatizmussal minden "a tanulttól eltérõt" helybõl elvet-ellenez.
Az elméleti és kutató fizikusok között már sokkal vegyesebb a fogadtatás. Lévén, hogy a quantum fizika területén eleddig sem voltak
érvényesnek tekinthetõk a megmaradási tételek, vannak olyan fizikusok
akik szintén úgy találták, hogy újra kellene fogalmazni a törvényeinket.
Ez nem csoda, hiszen minden új, változást jelez. A változásoktól a berögzõdöttek pedig rettegnek.
Ez így volt Galilei és Einstein korában. Miért lenne ma másként?

tetszenek az elméleteid albertus
a felét majdnem értem is
azért arra kíváncsi lennék, hogy a dogmák világában, a többi fizikus mit szól ezekhez?
nem hiszem, hogy az sg közönsége lenne a releváns

Sziasztok!
Látom két érdekes jelenség értelmezése okoz gondot.
Kezdjük a rugalmassággal:
Nyomjunk össze s úton F erõvel egy rugót, kössük össze platina huzallal és tegyük bele egy vödör savba.
Azt tapasztaljuk, hogy akár egy évvel az összenyomás után, és attól függetlenül, hogy ezalatt az év alatt ezerszer megváltozott az összekötött rugó hõmérséklete, a savbani oldáskor, a kémiai hõn kívûl
megjelenik az E=F*s energia hõ formájában.
Mit mutat ez a kisérlet?

Csupán azt, hogy a rácsszerkezet eltorzításával végzett munka
attól függetlenül, hogy a torzítás közben munkát végzett-e vagy éppen negatív munkát végzett a rugó,
mindenképpen pozitív hõenergia szabadul fel belöle a savas oldáskor.

Hiszen a feszített rácselemek kevesebb ionizációs energiával mennek oldatba a nem feszített társaikhoz képest.
Így a rács torzítási energia mindenképpen pozitív, többlet hõenergia
formájában jelenik meg.

Ezért a hõtágulás vagy zsugorodás által végzett rácstorzítás is mindenképpen pozitív hõenergiát termel, akár végeztettünk munkát a rács torzítása közben akár nem.


A lebegtetés.
E=F*s munkát végez az aki F erõvel s úton mozgat valamit.
A garvitációs F erõ a lebegõn s=0 hosszon nem végez munkát, mondjuk.
Ezért nem kell az asztalon heverõ almán munkát végeznünk, mondjuk.

De tényleg így van ez? Mi van akkor ha m tömeget leejtünk?

Akkor g=dv/t=9,81 m/s2 gyorsulással esik lefelé és így dI=dv*m impulzus mennyiség változást biztosít a gravitáció. Ami dI=m*g*t = F*t alakban is leírható. Vagy akár dI = ds*m/t alakban.
Azaz ha ezt az impulzus mennyiséget zéró elmozdulás mellett
átadjuk a lebegõ tömegnek, akkor nincs hagyományos értelemben vett munkavégzés.
Ezt teszi az almával az asztal is. Atomjainak hõmozgásával folyamatosan, ezt a dI impulzus mennyiséget adja át az almának.
Tehát újabb "rés a pajzson", munkát végez az asztal az álló alma
tartásával.

Vagyis megint oda jutottunk, csak más utakon, hogy a jelenlegi megfogalmazás szerint munkát végzünk ott, ahol nem, azaz a lebegtetés
munkába, energiába kerül és ugyanakkor
nem végzünk munkát a megfogalmazás szerint akkor, amikor a valóságban impulzusok milliárdjaival emelgeti az alma részecskéit az asztal, az asztal saját hõenergia készlete rovására.

Persze mi már tudjuk, hogy az almára ható gravitációs impulzusok viszont az almával közölnek energiát, amit átad az asztalnak, hogy az
asztal a gravitációval szemben végzett munkájára pazarolt hõenergiáját visszakapja.

Persze ebbõl az energia körfolyamatból mi csak azt látjuk, hogy
nincs energia folyamat.
Így senkinek nem jut eszébe polarizálni és kinyerni ezeket az energiákat.

De en ajanlanam a tarsasag figyelmebe az Albertus altal felvetett impulzusmegmaradas sertodest 😊 (gezoo.fw.hu aszem)
Az nem par millimeternyi dolog, ott az ido elorehaladtaval egyre nagyobb impulzusra tesz szert a rendszer allando energia mellett.

En ugy tudtam hogy egy felfuggesztett vagy alatamasztott test nem vegez munkat csak potencialis energiaja van, de egy helikopter, vagy mas urjarmu nincs se alatamasztva, se felfuggesztve, igy ott mar munkat kell vegezni a szintenmaradashoz.

"Érdekes lenne a kísérlet, ha az acél szálak végére más anyagokból tennétek súlyokat, nagyobb hõmérséklet különbségekkel nagyobb mozgásokat is elõ lehetne idézni."

Nem a sulyok anyagan van a hangsuly, hanem a szal homerseklet altali hosszvaltozasarol.

"Azt is tisztázni kellene, h végez-e munkát akkor az acélszalag, miután rátettük a súlyt?"

Egyertelmuek igen, felfuggesztes eseteben a szal rovidul, igy felemeli a sulyt, ekozbe pedig munka vegzodott. Ez nem kerdes.

"Ha igen, honnét veszi az ehhez szükséges energiát?"

Onnan hogy a szal megrovidul a huteskor, taljdonkeppen belso szerkezeti strukturabol(errol is irtak mar)

"Ha nem végez munkát, és még le is hûtöd, akkor mégis mi az az energia, amelyik a gravitávció ellenében mégis megemeli a súlyt? "

Nonszensz...ha egyszer azt mondod hogy valami megemelodott, akkor munkavegzes tortent, ez nem lehet kerdeses.

"mi az az energia, amelyik a gravitávció ellenében mégis megemeli a súlyt?"
Az az energia, amit a hûtõ apparátus mûködtetésére használsz.

"h végez-e munkát akkor az acélszalag, miután rátettük a súlyt?"
E = m*g*s, ahol az s az acélszalag megnyúlása.

"A tetején 70-80 cm-es kilengések tapasztalhatóak szélcsendben is."
Mert a hidegben az anyag összehúzódik, melegben kitágul - és mivel az adótorony egy összetett rendszer, ezért ez így viselkedik.

" A megoldás: semennyi sem kell, mert nem emeled, azaz nem végez munkát."
Akkor ebben az esetben a C64-es (de van Flashben készült változata is) Moon Lander címû játékban (de említhetnénk a valós ûrkutatást is) a lebegéshez nem fogyasztanál el üzemanyagot, és kikapcsolt fúvókák esetén nem zuhannál az anyaföld (pontosabban anyahold) irányába.
A helikopterek nyugodtan kikapcsolhatják a motorjaikat.
Gravitáció ellenében tartani kell a testet, mivel nincs alátámasztás.

Érdekes lenne a kísérlet, ha az acél szálak végére más anyagokból tennétek súlyokat, nagyobb hõmérséklet különbségekkel nagyobb mozgásokat is elõ lehetne idézni.
Pl figyeljetek meg télen egy fagyos éjszaka után egy napsütéses délelõttön mit is mûvel egy 60 méter magas 5 m átmérõjû, felfelé keskenyedõ acéltorony( rádióadó torony) A tetején 70-80 cm-es kilengések tapasztalhatóak szélcsendben is.
Azt is tisztázni kellene, h végez-e munkát akkor az acélszalag, miután rátettük a súlyt? Ha igen, honnét veszi az ehhez szükséges energiát?
Ha nem végez munkát, és még le is hûtöd, akkor mégis mi az az energia, amelyik a gravitávció ellenében mégis megemeli a súlyt?