Hamis törvények
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1268
#1265: ne magadat ismételgesd, hanem mondd meg, hogy melyik lépéssel nem értesz egyet az 1250-bõl. Mert ott kijött a két erõ egyenlõsége. Tehát, szerinted mi nem stimmel?
#1267
Szia!
Elolvastam! Nagyon jó a leírásod. Gratulálok hozzá!
Nos, ezt a kisérletet én is gyakran bemutattam, az érdeklõdés felkeltése érdekében.
A második vasgolyó a lassított felvételen jól látható módon,
valóban nem érintkezik sem az elsõvel, sem a mágnessel.
Mégis "Menet közben" visszafordul. Ennek a magyarázatából kiderül, hogy a sértés, csak a helytelen definíció megfogalmazások miatt létezik.
A folyamatban úgy a vasgolyókbani, mint a mágnesben lévõ elektronpályák (mágneses momentumok) irányai folyamatosan elmozdulnak.
( Ezt kívülrõl akkor láthatjuk, ha kis iránytûkkel tesszük körbe
az írásvetítõt.)
Az elsõ vasgolyó becsapódásának a fluxusra csak mint mozgásnak és sebességének van hatása.
Azaz annál nagyobb a fluxusváltozás mértéke az állandó mágnesben,
minél közelebb és minél nagyobb gyorsulással mozog az elsõ vasgolyó.
A Lenz-törvénybõl következõ "visszahatás" fluxusa akkor hat
a második vasgolyóra, amikor annak saját ( az állandómágnes által generált-kiváltott) mágneses tere még éppen az eredeti, azaz
a mostanival ellentétes irányú.
Így természetes, hogy ha megfelelõ távolságon követi egymást a két golyó, akkor az elsõ golyó által kiváltott fluxusváltozás szembeforduló
pólusa ellöki a második vasgolyót.
Ezt a momentum forgatást akkor is megfigyelhetjük, ha két állandómágnest erõvel nyomunk össze.. A "gyengébbik" észak-dél pólusai
elvándorolnak a nagyobb térerejû mágnes hatására.
Ha elvesszük a kényszerítõ mágnest, akkor pedig visszaállnak az eredeti helyükre.
Ha túl érthetetlenül fogsalmaztam, akkor kérdezz csak nyugodtan,
itt, ezen a fórumon akárhogyan fel lehet tenni egy kérdést.
Soha sem a kérdés felvetés milyensége jellemez valakit, hanem
kizárólag, mint Buta256 esetében is láthatod, a hülyeséghez való
makacs ragaszkodás.
Mint láttam, a kérdésedre ugyan bevallottan nem tudott értelmes választ adni,
de a következõ mondatával már kijelentette, hogy mi lehetett..
Nos, miután a mágneses momentumok elfordítására-elfordulására még
csak hagymázos rémálmaiban sem gondolt. Nyílván, errõl szóló további
minden megnyilvánulása szánalmas butaságának "gyümölcse".
Ezért javaslom, hagyd figyelmen kívül.
Elolvastam! Nagyon jó a leírásod. Gratulálok hozzá!
Nos, ezt a kisérletet én is gyakran bemutattam, az érdeklõdés felkeltése érdekében.
A második vasgolyó a lassított felvételen jól látható módon,
valóban nem érintkezik sem az elsõvel, sem a mágnessel.
Mégis "Menet közben" visszafordul. Ennek a magyarázatából kiderül, hogy a sértés, csak a helytelen definíció megfogalmazások miatt létezik.
A folyamatban úgy a vasgolyókbani, mint a mágnesben lévõ elektronpályák (mágneses momentumok) irányai folyamatosan elmozdulnak.
( Ezt kívülrõl akkor láthatjuk, ha kis iránytûkkel tesszük körbe
az írásvetítõt.)
Az elsõ vasgolyó becsapódásának a fluxusra csak mint mozgásnak és sebességének van hatása.
Azaz annál nagyobb a fluxusváltozás mértéke az állandó mágnesben,
minél közelebb és minél nagyobb gyorsulással mozog az elsõ vasgolyó.
A Lenz-törvénybõl következõ "visszahatás" fluxusa akkor hat
a második vasgolyóra, amikor annak saját ( az állandómágnes által generált-kiváltott) mágneses tere még éppen az eredeti, azaz
a mostanival ellentétes irányú.
Így természetes, hogy ha megfelelõ távolságon követi egymást a két golyó, akkor az elsõ golyó által kiváltott fluxusváltozás szembeforduló
pólusa ellöki a második vasgolyót.
Ezt a momentum forgatást akkor is megfigyelhetjük, ha két állandómágnest erõvel nyomunk össze.. A "gyengébbik" észak-dél pólusai
elvándorolnak a nagyobb térerejû mágnes hatására.
Ha elvesszük a kényszerítõ mágnest, akkor pedig visszaállnak az eredeti helyükre.
Ha túl érthetetlenül fogsalmaztam, akkor kérdezz csak nyugodtan,
itt, ezen a fórumon akárhogyan fel lehet tenni egy kérdést.
Soha sem a kérdés felvetés milyensége jellemez valakit, hanem
kizárólag, mint Buta256 esetében is láthatod, a hülyeséghez való
makacs ragaszkodás.
Mint láttam, a kérdésedre ugyan bevallottan nem tudott értelmes választ adni,
de a következõ mondatával már kijelentette, hogy mi lehetett..
Nos, miután a mágneses momentumok elfordítására-elfordulására még
csak hagymázos rémálmaiban sem gondolt. Nyílván, errõl szóló további
minden megnyilvánulása szánalmas butaságának "gyümölcse".
Ezért javaslom, hagyd figyelmen kívül.
#1266
Kedves Buta256!
Kényszeres viselkedésedet látva kérlek, hogy ne reagálj a hozzászólásaimra! <#ejnye1>
Nem szeretném az idõmet és energiámat olyan hallgatóra pocsékolni,
aki annyira értelmetlen, hogy fél év alatt sem tud alapevidenciákat felfogni!
Megértésedet köszönöm! <#integet2>
Kényszeres viselkedésedet látva kérlek, hogy ne reagálj a hozzászólásaimra! <#ejnye1>
Nem szeretném az idõmet és energiámat olyan hallgatóra pocsékolni,
aki annyira értelmetlen, hogy fél év alatt sem tud alapevidenciákat felfogni!
Megértésedet köszönöm! <#integet2>
#1265
Szia!
A felületi térerõsség aránya a 300 000 000.
Egyszerû ember tömeg/felület ~~ 40 kg/m^2
Föld tömeg/felület ~~ 5,9742·1024 kg / Felszín területe: 510 065 600 km2
a két arány megadja az ember ill. a föld egy felszíni négyzetméterére jutó tömeg és ezzel gravitációs erõt okozó hatás nagyságát.
A két arány, egymáshoz viszonyított aránya a 300 000 000.
A felületi térerõsség aránya a 300 000 000.
Egyszerû ember tömeg/felület ~~ 40 kg/m^2
Föld tömeg/felület ~~ 5,9742·1024 kg / Felszín területe: 510 065 600 km2
a két arány megadja az ember ill. a föld egy felszíni négyzetméterére jutó tömeg és ezzel gravitációs erõt okozó hatás nagyságát.
A két arány, egymáshoz viszonyított aránya a 300 000 000.
#1264
#1263: váltakozó elektromágneses mezõvel. Nem elmozdulás mérnek, hanem rezonanciát, a fémtömb rezgésbe jön.
#1263
Aszem paramágneses anyag, paramégneses elektronjai...
Na és milyen mezõvel??
Na és milyen mezõvel??
Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion
#1262
#1261: önmagában nem ez a megdöbbentõ, hanem ami itt van:
http://en.wikipedia.org/wiki/Spin_(physics)
"For example, there are only two possible values for a spin-1/2 particle: sz = +1/2 and sz = -1/2."
Tehát bármilyen irányban méred a spint, kétféle lehet. Ha egy normál perdületet bontasz fel vektorosan, akkor a komponens akármekkora lehet nulla és az abszolútérték között. A kvantummechanikában nem.
Ezek után még meglepõbb, hogy a spinnek mégis van mechanikai jelentése. A barátnõm mesélte, hogy lehet manipulálni egy fémtömbben a spineket (hogy pontosan minek a spinjét, arra nem emlékszem), a véletlenszerû és az egyirányú között kapcsolni arra alkalmas mezõvel. Ekkor makroszkópikus elmozdulás történik, a perdületmegmaradásnak megfelelõen.
http://en.wikipedia.org/wiki/Spin_(physics)
"For example, there are only two possible values for a spin-1/2 particle: sz = +1/2 and sz = -1/2."
Tehát bármilyen irányban méred a spint, kétféle lehet. Ha egy normál perdületet bontasz fel vektorosan, akkor a komponens akármekkora lehet nulla és az abszolútérték között. A kvantummechanikában nem.
Ezek után még meglepõbb, hogy a spinnek mégis van mechanikai jelentése. A barátnõm mesélte, hogy lehet manipulálni egy fémtömbben a spineket (hogy pontosan minek a spinjét, arra nem emlékszem), a véletlenszerû és az egyirányú között kapcsolni arra alkalmas mezõvel. Ekkor makroszkópikus elmozdulás történik, a perdületmegmaradásnak megfelelõen.
#1261
A perdület tulajdonképpen a spin. Bizarr de ez van. A Föld pályája pedig elliptikus 😊 nem gömb.
De valóban, az elektronok pályája elliptikus is, de a hullámtulajdonság miatt kvantálódik, és torzulnak az elektronpályák, annyira hogy nagymértékben eltérnek az elliptikustól.
De valóban, az elektronok pályája elliptikus is, de a hullámtulajdonság miatt kvantálódik, és torzulnak az elektronpályák, annyira hogy nagymértékben eltérnek az elliptikustól.
Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion
#1260
#1259: a kvantummechanika szerint nem. A Föld pályája gömbszimmetrikus, és van perdület. A kvantummechanikában tudtommal a kettõ együtt nem megy. Az S pályák szimmetrikusak, de nincs perdület, a P pályákon van, de az meg nem szimmetrikus. Erre azért nem esküszöm meg.
A perdület egy nehezen elképzelhetõ dolog kvantumos szinten. Meghökkentõ kísérleti tapasztalatok vannak, ami nélkül el se hinném még magam sem a dolgot.
A perdület egy nehezen elképzelhetõ dolog kvantumos szinten. Meghökkentõ kísérleti tapasztalatok vannak, ami nélkül el se hinném még magam sem a dolgot.
#1259
Cinikusnak szántam 😛
Tehát az én súlyom a negatív vagy a földé? 😉
A két súly kioltja egymást... lol
Mi van akkor ha ekvivalenciát nézzük, súly-töltés...
Van negatív súly és pozitív. Ezek vonzák egymást. Föld-ember.
Néha az azonos elõjelû töltések is "kénytelenek" egy helyen többlettöltést létrehozni. Így az emberek is.
Viszont a nap körül is úgy kering a Föld mint ha a 2p pályáján lenne egy elektron egy atomnak.
Tehát az én súlyom a negatív vagy a földé? 😉
A két súly kioltja egymást... lol
Mi van akkor ha ekvivalenciát nézzük, súly-töltés...
Van negatív súly és pozitív. Ezek vonzák egymást. Föld-ember.
Néha az azonos elõjelû töltések is "kénytelenek" egy helyen többlettöltést létrehozni. Így az emberek is.
Viszont a nap körül is úgy kering a Föld mint ha a 2p pályáján lenne egy elektron egy atomnak.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1258
#1253: De ha elosztod a különbséget a tízmillió állampolgár között, akkor egyre nem olyan sok jut.
#1257
#1255: nem tudom mi ez a hirtelen visszatérés a negatív számokhoz, valami csapda?
A lényeggel egyetértek, nincs elmozdulás, mert a két erõ nagysága egyforma. Meghökkentõ módon ostoba fórumostársunk épp ezt vitatja.
A lényeggel egyetértek, nincs elmozdulás, mert a két erõ nagysága egyforma. Meghökkentõ módon ostoba fórumostársunk épp ezt vitatja.
#1256
Egyébként már vagy egy hónapja nem kaptam választ a következõre. Ha a képlet a tömegekre ez:
F = G* m*M/r^2
és a töltésekre ez
F = e * q1*q2/r^2
akkor hogyan lehet, hogy a különbözõ nagyságú töltések egyforma erõvel vonzzák EGYMÁST?
A töltések azért érdekesek, mert azt házilag is lehet mérni. És ez azért fontos, mert itt egyesek csak a közvetlen tapasztalatnak hisznek. Bár akik sokat hazudnak, azoknál ez érthetõ, hiszen magukból indulnak ki.
F = G* m*M/r^2
és a töltésekre ez
F = e * q1*q2/r^2
akkor hogyan lehet, hogy a különbözõ nagyságú töltések egyforma erõvel vonzzák EGYMÁST?
A töltések azért érdekesek, mert azt házilag is lehet mérni. És ez azért fontos, mert itt egyesek csak a közvetlen tapasztalatnak hisznek. Bár akik sokat hazudnak, azoknál ez érthetõ, hiszen magukból indulnak ki.
#1255
Igen... de hogyan arányos az a nem mindegy.
A föld súlya annyi amennyire nyomja az embert. Az én súlyom pedig ennek negatívja ezért nincsen elmozdulás igaz?
A föld súlya annyi amennyire nyomja az embert. Az én súlyom pedig ennek negatívja ezért nincsen elmozdulás igaz?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1254
#1251: súlyt mérhetsz rugós erõmérõvel. Az erõmérõ függõleges helyzetben beáll egy egyensúlyi pontba. Az innentõl vett kitérés arányos a súllyal.
A kalibráció elvégezhetõ akár úgy is, hogy vízszintesen tömegeket gyorsítasz az erõmérõvel húzva.
A kalibráció elvégezhetõ akár úgy is, hogy vízszintesen tömegeket gyorsítasz az erõmérõvel húzva.
#1253
Ez a vége ilyen politikusi szöveg, pl 300 000 millliárd forintunk volt a kiadásunk 299 999 milliárd volt az a 5. tizedes elhanyagolható, de bazze nekem az az elhanyagolás jól jönne a bankszlámon.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1252
#1251: a Föld tömegét tudom. Elírtam egy szót, de ezen ne akadj ki.
A súly pedig a tapasztalatok szerint arányos a tömeggel. Ezt pár kiló cukorral otthon kipróbálhatod.
A súly pedig a tapasztalatok szerint arányos a tömeggel. Ezt pár kiló cukorral otthon kipróbálhatod.
#1251
Már bocs de honnan tudod a föld súlyát? A tömegét talán valami misztikus számításból. De a súlyát??? Tehát hány Newton súlyú a föld amikor egy ember vonza?
És súlyt mivel mérsz, hogy magára a mérõ eszközre ne hasson a gravitáció? Vagy ezt elhanyagolhatjuk, mint minden hibát?
És súlyt mivel mérsz, hogy magára a mérõ eszközre ne hasson a gravitáció? Vagy ezt elhanyagolhatjuk, mint minden hibát?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1250
Itt van részletesen.
1kg test súlya a Földön 9.81N körül van. A sokkal kisebb Holdon
körülbelül hatoda, 1.64N. Ez tapasztalat, ott voltak az ûrhajósok.
Ha nem a Hold felszínén van, hanem olyan messze, mint a Hold-Föld
távolság, akkor a súly négyzetesen csökken, azaz
1.67N * (1735 / 384000)^2 = 3.41 * 10^-5
Adatok forrása:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hold
http://www.freeweb.hu/hmika/Fizika/Html/Tomeg.htm
A Földet a Hold annyival erõsebben vonzza, mint amekkora a súlya
kilogramban. Hiszen 2kg kétszer nehezebb, M kilogram M-szer.
Adatok forrása:
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6ld
Tehát az erõ 1.36*10^-4 * 5.97*10^24 = 2.04 * 10^20 = F1
A Földön 1kg súlya 9.81N. Ez a Hold távolságából nézve négyzetesen
kevesebb, tehát
9.81N * (20000 / 384000)^2 = 0.0266N
A Holdat akkor erõvel vonzza, amekkorával a Hold nehezebb, mint
az 1kg. Ez pedig:
0.0266N * 7.35*10^22 = 1.96 * 10^20 = F2
A két erõre közel ugyanannyi jött ki, az utolsó tizedesjegyben van eltérés a kerekítések miatt. Jól látható, hogy szó sincs nyolcvanszoros
eltérésrõl, márpedig a Hold ennyivel könnyebb.
1kg test súlya a Földön 9.81N körül van. A sokkal kisebb Holdon
körülbelül hatoda, 1.64N. Ez tapasztalat, ott voltak az ûrhajósok.
Ha nem a Hold felszínén van, hanem olyan messze, mint a Hold-Föld
távolság, akkor a súly négyzetesen csökken, azaz
1.67N * (1735 / 384000)^2 = 3.41 * 10^-5
Adatok forrása:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hold
http://www.freeweb.hu/hmika/Fizika/Html/Tomeg.htm
A Földet a Hold annyival erõsebben vonzza, mint amekkora a súlya
kilogramban. Hiszen 2kg kétszer nehezebb, M kilogram M-szer.
Adatok forrása:
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6ld
Tehát az erõ 1.36*10^-4 * 5.97*10^24 = 2.04 * 10^20 = F1
A Földön 1kg súlya 9.81N. Ez a Hold távolságából nézve négyzetesen
kevesebb, tehát
9.81N * (20000 / 384000)^2 = 0.0266N
A Holdat akkor erõvel vonzza, amekkorával a Hold nehezebb, mint
az 1kg. Ez pedig:
0.0266N * 7.35*10^22 = 1.96 * 10^20 = F2
A két erõre közel ugyanannyi jött ki, az utolsó tizedesjegyben van eltérés a kerekítések miatt. Jól látható, hogy szó sincs nyolcvanszoros
eltérésrõl, márpedig a Hold ennyivel könnyebb.
#1249
#1248: Elmondom az errõl szóló viccet, hátha valaki nem ismeri még.
Az idõs bácsihoz jönnek az unokák, és elmesélik legfrisseb élményüket, az állatkerti látogatást. A bácsi nem néz TV-t, és sosem utazott külföldre. Unokái szavait mosolyogva hallgatja, hümmöget, és egy szót sem hisz az egészbõl. Vita kerekedik, aminek az a vége, hogy a nagypapát is elviszik az állatkertbe.
A nagypapa odaér a majomketrechez. Néz, bámul, vakarja a fejét. Mennek tovább, meglátják az elefántot. A nagypapa elvörösödik, egy szót sem szól. Végül odaérnek a zsiráfhoz. A nagypapa felmérgesedik, földhöz csapja kalapját, ráugrik, jól megtapossa, és azt morogja közben: "márpedig ilyen állat nincs!"
Az idõs bácsihoz jönnek az unokák, és elmesélik legfrisseb élményüket, az állatkerti látogatást. A bácsi nem néz TV-t, és sosem utazott külföldre. Unokái szavait mosolyogva hallgatja, hümmöget, és egy szót sem hisz az egészbõl. Vita kerekedik, aminek az a vége, hogy a nagypapát is elviszik az állatkertbe.
A nagypapa odaér a majomketrechez. Néz, bámul, vakarja a fejét. Mennek tovább, meglátják az elefántot. A nagypapa elvörösödik, egy szót sem szól. Végül odaérnek a zsiráfhoz. A nagypapa felmérgesedik, földhöz csapja kalapját, ráugrik, jól megtapossa, és azt morogja közben: "márpedig ilyen állat nincs!"
#1248
#1245: lehet, hogy egy tízévesnek evidens, de attól még nem lesz igaz.
Mint mondtam, ha homokba dugod a fejed, és nem veszel tudomást a külvilágról, az a te bajod, de ne fertõzz másokat ezzel. Amit
állítasz, az közvetlenül ellentmond a tapasztalatoknak.
A te képzeletbeli világodban bármi megtörténhet, de attól a valóság
nem fog megváltozni. Ha elhiszed, hogy érvekkel, szavakkal meg lehet
változtatni az elmúlt történéseket, akkor pszichológiai eset vagy.
Esetleg politikus, vagy újságíró, ezek a többi alternatívák. Ezek
persze nem zárják ki az elõbbit.
Mint mondtam, ha homokba dugod a fejed, és nem veszel tudomást a külvilágról, az a te bajod, de ne fertõzz másokat ezzel. Amit
állítasz, az közvetlenül ellentmond a tapasztalatoknak.
A te képzeletbeli világodban bármi megtörténhet, de attól a valóság
nem fog megváltozni. Ha elhiszed, hogy érvekkel, szavakkal meg lehet
változtatni az elmúlt történéseket, akkor pszichológiai eset vagy.
Esetleg politikus, vagy újságíró, ezek a többi alternatívák. Ezek
persze nem zárják ki az elõbbit.
#1247
Jó, hogy felbukkantál!
Mit tudsz mondani a példámra (#1212)?
Mit tudsz mondani a példámra (#1212)?
\"Meet me in Montauk...\" \"Előtted nyitva áll majd minden ajtó, mert ismered önmagad\" (Konfúciusz)
#1246
Tudom hogy mûködik, de nem értettem mi az a 300 000 000...
Nekem a toló szimpatikusabb, mert akkor nincsen negatív impulzus, amit a tárgyaknak ad át a gravitáció.
Nekem a toló szimpatikusabb, mert akkor nincsen negatív impulzus, amit a tárgyaknak ad át a gravitáció.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1245
<#szomoru1>
Tragikus, hogy olyan ontaja az észt itt is, aki azt nem képes megérteni, ami egy majdnem 10 éves számára evidens..
Tragikus, hogy olyan ontaja az észt itt is, aki azt nem képes megérteni, ami egy majdnem 10 éves számára evidens..
#1244
A tizedik éveben lévõ kisfiam, így magyarázta el a hetedikes unokatesójának:
Te legyél a föld, én leszek az ember! Kettõnk közé teszünk egy mérleget.
Magamhoz kötlek ezzel a gumikötéllel, ezzel vonzalak én, a mérleg egy kilót mutat.
Leveszem és most te köss magadhoz a gumi köteleddel. Na látod öt kilót mutat. most visszakötöm az enyémet is.
A mérleg hat kilót mutat.
Levesszük a te gumiköteledet, már csak az enyém 1 kilója marad.
Érted már? A két erõ összegét mutatja a mérleg!
A Földnél nem tudjuk külön "levenni" az erõket!
Te legyél a föld, én leszek az ember! Kettõnk közé teszünk egy mérleget.
Magamhoz kötlek ezzel a gumikötéllel, ezzel vonzalak én, a mérleg egy kilót mutat.
Leveszem és most te köss magadhoz a gumi köteleddel. Na látod öt kilót mutat. most visszakötöm az enyémet is.
A mérleg hat kilót mutat.
Levesszük a te gumiköteledet, már csak az enyém 1 kilója marad.
Érted már? A két erõ összegét mutatja a mérleg!
A Földnél nem tudjuk külön "levenni" az erõket!
#1243
Hé te Bunkó256 válogasd meg a szavaidat! <#ejnye1>
#1242
Szia..
Ez a toló modelben is igaz..
Ugye ismerõs: F=G* m*M/r^2 azaz a gravitációs erõhattás
amit egy m vagy M tömeg gyakorol a másikra egyenesen arányos a tömegének nagyságával.
Azaz a felszíni térerõssége
a Föld M/A / m/A ember arányok esetén 300 000 000:1
Magyarul, a nagyobb tömeg több erõkifejtésre alkalmas hatást bocsájt ki magából, mint a kisebb tömeg.
A szigetelésre éépen úgy igaz..! A nagyobb tömeg jobban szigetel, mint a kisebb..
Ez a toló modelben is igaz..
Ugye ismerõs: F=G* m*M/r^2 azaz a gravitációs erõhattás
amit egy m vagy M tömeg gyakorol a másikra egyenesen arányos a tömegének nagyságával.
Azaz a felszíni térerõssége
a Föld M/A / m/A ember arányok esetén 300 000 000:1
Magyarul, a nagyobb tömeg több erõkifejtésre alkalmas hatást bocsájt ki magából, mint a kisebb tömeg.
A szigetelésre éépen úgy igaz..! A nagyobb tömeg jobban szigetel, mint a kisebb..
#1241
#1239: Az a marha nem hiszi el, hogy az erõk szimmetrikusan lépnek fel, tehát a Föld a tárgyat akkora erõvel vonzza, mint a tárgy a Földet. Nem hisz a kísérleteknek sem. Egy álomvilágban él. Pszichológiai eset. Ne is törõdj vele.
#1240
#1236: látod, mivel a másodperc függ a koordinátarendszertõl, így szükségképpen a méter is függ a koordinátarendszer megválasztásától. Semmi gond nincs, ha a relativitáselmélet képleteit nézegeted, látható, hogy az idõdilatációban és a hosszkontrakcióban ugyanaz a konstans szerepel, ez nem véletlen.
Nincs itt semmi ciklikus hiba.
Csak arra kell ügyelni, hogy: a másodpercet és a métert ugyanabban a koordinátarendszerben hozd létre, és ha egy tárgyat mérsz meg, annak állnia kell ebben a koordinátarendszerben.
Ha ezután a mérést megismétled, a tárgyat mozgásba hozva, a tárgyhoz rögzített koordinátarendszerben, és az abban felvett idõ és hosszúságegységekben, akkor ugyanazt a hosszúságot kapod.
És ez itt a lényeg. Ugyanazt megmérve ugyanazt kapod.
Nincs itt semmi ciklikus hiba.
Csak arra kell ügyelni, hogy: a másodpercet és a métert ugyanabban a koordinátarendszerben hozd létre, és ha egy tárgyat mérsz meg, annak állnia kell ebben a koordinátarendszerben.
Ha ezután a mérést megismétled, a tárgyat mozgásba hozva, a tárgyhoz rögzített koordinátarendszerben, és az abban felvett idõ és hosszúságegységekben, akkor ugyanazt a hosszúságot kapod.
És ez itt a lényeg. Ugyanazt megmérve ugyanazt kapod.
#1239
Épp jókor.
Na miért is vonz pontosan annyival jobban? Mert szerintem nem vonz 😛
A gravitáció tol a földhöz és azért jobban, mert rám a földet másik irányból jobban tolja a gravitáció 😛
Na miért is vonz pontosan annyival jobban? Mert szerintem nem vonz 😛
A gravitáció tol a földhöz és azért jobban, mert rám a földet másik irányból jobban tolja a gravitáció 😛
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1238
Sziasztok!
😊 régen jártam erre..
<#wow1> na, már mindenki megértette, hogy a Föld miért vonz
300 000 000 -szor nagyobb erõvel minket mint mi õt??
😊 régen jártam erre..
<#wow1> na, már mindenki megértette, hogy a Föld miért vonz
300 000 000 -szor nagyobb erõvel minket mint mi õt??
#1237
Kezdjük elõrõl:
Dimenziókkal.
Kezdetben van a pont, végtelenül kicsi nem lehet, mert akkor nincs.
Nevezzük el a legkisebb részecskének, amit még fel sem fedeztünk és lehet fel sem fogunk. Ennek a mérete 1 méter! Tehát ennél kisebb nincs. Olyan tulajdonsággal rendelkezik, hogy csak mellé lehet közvetlenül helyezni a többi pontot(részecskét). Tehát mint egy apró gömb, ami áthatolhatatlan.
Folyt. köv.
Dimenziókkal.
Kezdetben van a pont, végtelenül kicsi nem lehet, mert akkor nincs.
Nevezzük el a legkisebb részecskének, amit még fel sem fedeztünk és lehet fel sem fogunk. Ennek a mérete 1 méter! Tehát ennél kisebb nincs. Olyan tulajdonsággal rendelkezik, hogy csak mellé lehet közvetlenül helyezni a többi pontot(részecskét). Tehát mint egy apró gömb, ami áthatolhatatlan.
Folyt. köv.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1236
Ciklikus hiba miatt, mondtam ezeket.
Ugyanis, ott a méter és a sekundum a fénysebességben, amikor a szekundum állítólag nem ugyanannyi a fénysebességgel haladó számára és a méter is hosszabb.
Ugyanis, ott a méter és a sekundum a fénysebességben, amikor a szekundum állítólag nem ugyanannyi a fénysebességgel haladó számára és a méter is hosszabb.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1235
#1233: ez egyébként pontosan onnan indult, hogy "jobban kellene megválasztani a mértékegységeket". Az állításod az volt, hogy "megfelelõ mértékegység megválasztásával a törtek elkerülhetõek". Ez továbbra sem igaz!
És ennek az állításnak az igazolására nyilván kérhetek egy konkrét javaslatot, hiszen VALAMIT KELL használni, ha mérni akarunk? Mi legyen az, ha kidobjuk a métert, mit használjunk onnantól?
És ennek az állításnak az igazolására nyilván kérhetek egy konkrét javaslatot, hiszen VALAMIT KELL használni, ha mérni akarunk? Mi legyen az, ha kidobjuk a métert, mit használjunk onnantól?
#1234
#1233: Nem vagyok felháborodva. Csak éppen ellenzek számos kijelentést, amit néhányan tesztek.
Egyrészt a hamis állításokat, amikor tisztán matematikai definíciókat illetve tételeket kérdõjeleztek meg.
A másik, amikor olyanokat hallok, hogy "hibás negatív számokat használni", "hibás törteket használni". NEM HIBÁS. Hiba akkor lenne, ha vagy NEM MAGYARÁZNÁ az adott jelenséget, vagy LENNE JOBB MAGYARÁZAT. Mivel nincs, ezért nem hibás.
Kérdés, hogy PONTALANA-E? Számos esetben a modell nem az. Például a töltésmegmaradást leírja pontosan az elõjeles szám. Itt nincs hiányosság a modellben.
Kérdés, hogy PRAKITKUS-E? Ezt CSAK AKKOR lehet vitatni, ha lehet mutatni jobb megoldást. Ha nincs alternatív magyarázat, ami egyszerûbb, az azt is jelentheti, hogy maga a modellezendõ jelenség a bonyolult.
Egyrészt a hamis állításokat, amikor tisztán matematikai definíciókat illetve tételeket kérdõjeleztek meg.
A másik, amikor olyanokat hallok, hogy "hibás negatív számokat használni", "hibás törteket használni". NEM HIBÁS. Hiba akkor lenne, ha vagy NEM MAGYARÁZNÁ az adott jelenséget, vagy LENNE JOBB MAGYARÁZAT. Mivel nincs, ezért nem hibás.
Kérdés, hogy PONTALANA-E? Számos esetben a modell nem az. Például a töltésmegmaradást leírja pontosan az elõjeles szám. Itt nincs hiányosság a modellben.
Kérdés, hogy PRAKITKUS-E? Ezt CSAK AKKOR lehet vitatni, ha lehet mutatni jobb megoldást. Ha nincs alternatív magyarázat, ami egyszerûbb, az azt is jelentheti, hogy maga a modellezendõ jelenség a bonyolult.
#1233
Végre elismerted, hogy igazam van.
Csak azt nem értem, miért vagy felháborodva.
A fórum célja, hogy rávilágítsunk a jelenleg használt szabályok, törvények hibáira. Én ezt úgy érzem megtettem, nem vállalkoztam továbbá semmilyen jobb modell létrehozására. Elmondtam mi nem tetszik, de te ezzel vitatkoztál és most meg azt mondta, hogy tényleg HIBÁSAK, de mutassak jobbat.
Csak azt nem értem, miért vagy felháborodva.
A fórum célja, hogy rávilágítsunk a jelenleg használt szabályok, törvények hibáira. Én ezt úgy érzem megtettem, nem vállalkoztam továbbá semmilyen jobb modell létrehozására. Elmondtam mi nem tetszik, de te ezzel vitatkoztál és most meg azt mondta, hogy tényleg HIBÁSAK, de mutassak jobbat.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1232
Reagálok a régebbi hozzászólásokra is, de csak összefoglalóan.
Ezek a típusú állítások: "még elméletben sem lehet a végtelenig felezni a szakaszokat" és hasonlóak egyszerûen hazugságok. Aki ezt állítja, hazug ember, mert õ maga is jól tudja, hogy ezek az állítások hamisak.
A matematika elmélete egy olyan világ, amit régóta építünk, és számos eredményét használjuk. MODELLEZZÜK vele a valóságot. A következõeket szeretném leszögezni:
1) A matematika ÖNMAGÁBAN MEGÁLL mint elmélet. Szûkebb értelembe véve nem természettudomány. A természetbõl vett példákkal cáfolni nem lehet. Ennek megkísérlése is ostobaság. Félreértésre az adhat csak okot, hogy a matematikát a természetben megfigyelt dolgok INSPIRÁLTÁK. Mint ahogy a valós számok konstrukcióját a geometria, és a geometriát pedig a tárgyakról, azok viszonyáról, a térrõl alkotott szemléletünk.
2) Ha már van matematikánk, azt HASZNÁLJUK a valóság MODELLEZÉSÉRE. Ez a szó, hogy modell, magában foglalja, hogy nem pontos, nem tökéletes a leírásunk, NEM EGYENLÕ a valósággal. VISZONT hisszük azt, hogy a modelljeink nagy része pontosságát, egyszerûségét és praktikusságát tekintve egyfajta optimális kompromisszum. Aki ezt akarja cáfolni, MUTASSON JOBB MODELLEKET.
Utóbbira mindeddig nem került sor az ellenzõk részérõl. Nem láttunk alternatív magyarázatot, ami a pontosság, praktikusság követelményekben felülmúlja a klasszikus magyarázatokat. Se a töltésekre, se a mértékegységekre, semmi másra. Csak fikázás van, konstruktív gondolat nulla.
Ezek a típusú állítások: "még elméletben sem lehet a végtelenig felezni a szakaszokat" és hasonlóak egyszerûen hazugságok. Aki ezt állítja, hazug ember, mert õ maga is jól tudja, hogy ezek az állítások hamisak.
A matematika elmélete egy olyan világ, amit régóta építünk, és számos eredményét használjuk. MODELLEZZÜK vele a valóságot. A következõeket szeretném leszögezni:
1) A matematika ÖNMAGÁBAN MEGÁLL mint elmélet. Szûkebb értelembe véve nem természettudomány. A természetbõl vett példákkal cáfolni nem lehet. Ennek megkísérlése is ostobaság. Félreértésre az adhat csak okot, hogy a matematikát a természetben megfigyelt dolgok INSPIRÁLTÁK. Mint ahogy a valós számok konstrukcióját a geometria, és a geometriát pedig a tárgyakról, azok viszonyáról, a térrõl alkotott szemléletünk.
2) Ha már van matematikánk, azt HASZNÁLJUK a valóság MODELLEZÉSÉRE. Ez a szó, hogy modell, magában foglalja, hogy nem pontos, nem tökéletes a leírásunk, NEM EGYENLÕ a valósággal. VISZONT hisszük azt, hogy a modelljeink nagy része pontosságát, egyszerûségét és praktikusságát tekintve egyfajta optimális kompromisszum. Aki ezt akarja cáfolni, MUTASSON JOBB MODELLEKET.
Utóbbira mindeddig nem került sor az ellenzõk részérõl. Nem láttunk alternatív magyarázatot, ami a pontosság, praktikusság követelményekben felülmúlja a klasszikus magyarázatokat. Se a töltésekre, se a mértékegységekre, semmi másra. Csak fikázás van, konstruktív gondolat nulla.
#1231
#1222: képzeld úgy, mintha a mágneses mezõrõl pattanna vissza. Az elsõ golyó elvileg kelthet váltakozó mágneses mezõt (mint a mezõben forgó vezetõ). Egy ilyen mezõben egy másik vezetõre (ha az áll) olyan erõk hatnak, ami a nagyobb intenzitású helyektõl a kisebb intenzitású helyek felé mutat. Ha a mezõ kellõen erõs és inhomogén, akkor ez az erõ nagy is lehet.
A kérdés az, hogy miért pattant vissza nagy erõvel az a golyó? Ez akkor lehetséges szerintem, ha már az elsõ golyó is visszapattan valamilyen szinten a mágnesrõl (ezt közvetlen ütközéssel tudom elképzelni), majd ezt követõen a golyók között létrejöhetett egy ütközés, de ott talán nem kellett hogy összeérjenek.
Mindenesetre a kísérlet mûködhet, ha egy rugalmas felületnek nekigurítunk egy nehéz és egy könnyû golyót, mágnesek nélkül.
Viszont továbbra is úgy vélem, hogy a két golyó nem egyforma.
A kérdés az, hogy miért pattant vissza nagy erõvel az a golyó? Ez akkor lehetséges szerintem, ha már az elsõ golyó is visszapattan valamilyen szinten a mágnesrõl (ezt közvetlen ütközéssel tudom elképzelni), majd ezt követõen a golyók között létrejöhetett egy ütközés, de ott talán nem kellett hogy összeérjenek.
Mindenesetre a kísérlet mûködhet, ha egy rugalmas felületnek nekigurítunk egy nehéz és egy könnyû golyót, mágnesek nélkül.
Viszont továbbra is úgy vélem, hogy a két golyó nem egyforma.
#1230
#1227: ellenkezõleg, nagyon fejlesztik már évek óta az elektromos autókat, és fõleg a tömegközlekedésben használható buszokat (nálunk fejletebb országokban közlekednek már ilyenek).
Az akkumulátoros megközelítés zsákutcának tûnik, de az üzemanyagcella egyre ígéretesebb. A hidrogéncella például már régen készen volt, csak a sûrített hidrogén tárolása problémás.
Azt pedig ne gondoljátok, hogy az olajtársaságoknak különösebb probléma lenne, ha a földi közlekedés átállna üzemanyagcellára. Ott van a többi ágazat: vegyipar, mûanyagok, útépítés, légi közlekedés. Lehet, hogy az olajtársaságoknak még kedvezne is a csökkenõ fogyasztás.
Az akkumulátoros megközelítés zsákutcának tûnik, de az üzemanyagcella egyre ígéretesebb. A hidrogéncella például már régen készen volt, csak a sûrített hidrogén tárolása problémás.
Azt pedig ne gondoljátok, hogy az olajtársaságoknak különösebb probléma lenne, ha a földi közlekedés átállna üzemanyagcellára. Ott van a többi ágazat: vegyipar, mûanyagok, útépítés, légi közlekedés. Lehet, hogy az olajtársaságoknak még kedvezne is a csökkenõ fogyasztás.
#1229
#1223, #1225: Köszi a videót, nagyon jópofa kísérlet! Egy egyszerûbb változatát már nagyon régóta ismertem, ez látványosabb.
Nem kell, hogy teljesen a közepére szúrja a fogpiszkálót. Ha nem szimmetrikus a két oldal, akkor is ki tudja egyensúlyozni magát, ha a villák szárai lefelé mutatnak. A kétkarú mérleg nyelve is így funkcionál.
Nem kell, hogy teljesen a közepére szúrja a fogpiszkálót. Ha nem szimmetrikus a két oldal, akkor is ki tudja egyensúlyozni magát, ha a villák szárai lefelé mutatnak. A kétkarú mérleg nyelve is így funkcionál.
#1228
LOL elírtam, csak éppen a pizzámat ettem és a kés volt elõttem éppen vagy mi. 😛
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1227
Az említett konferencián egyébként Egely György elmondta, hogy a légy repülése is ellentmond az energiamegmaradás törvényének is meg még az aerodinamika törvényeinek is (mivel vákuumban is repül).
Ebben a videóban Egely mond errõl is pár szót.
Az elektromos autóról pedig igaza van: a Who Killed the Electric Car? címû filmet néztem meg nemrég és tényleg bezúzták az elektromos autók mûködõ, gazdaságos, már kifejlesztett és legyártott példányait, ráadásul elõtte elvették a tulajdonosaiktól... Bár ez itt egy kicsit OFF, mert az elektromos autó nem sért semmilyen törvényt - hacsak azt nem, hogy az autó márpedig csak benzinnel mehet, mert ha nem azzal megy, akkor a szegény olajtársaságokra rohad az olaj :-)
Ebben a videóban Egely mond errõl is pár szót.
Az elektromos autóról pedig igaza van: a Who Killed the Electric Car? címû filmet néztem meg nemrég és tényleg bezúzták az elektromos autók mûködõ, gazdaságos, már kifejlesztett és legyártott példányait, ráadásul elõtte elvették a tulajdonosaiktól... Bár ez itt egy kicsit OFF, mert az elektromos autó nem sért semmilyen törvényt - hacsak azt nem, hogy az autó márpedig csak benzinnel mehet, mert ha nem azzal megy, akkor a szegény olajtársaságokra rohad az olaj :-)
\"Meet me in Montauk...\" \"Előtted nyitva áll majd minden ajtó, mert ismered önmagad\" (Konfúciusz)
#1226
Ezek villák, de tökjó a videó :-)
\"Meet me in Montauk...\" \"Előtted nyitva áll majd minden ajtó, mert ismered önmagad\" (Konfúciusz)
#1225
Aranyos. :-))
Engem inkább az lep meg, hogy hogy sikerült pont a villákból összetákolt szerkezet közepébe beleböknie a fogpiszkálót. ;-)
Olyan fogpiszkálóval soha nem csinálja meg, amit én használok.
Engem inkább az lep meg, hogy hogy sikerült pont a villákból összetákolt szerkezet közepébe beleböknie a fogpiszkálót. ;-)
Olyan fogpiszkálóval soha nem csinálja meg, amit én használok.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1224
*Basic
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1223
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1222
"a jobban megnézed a kísérletet, igazából nem az a furcsa, hogy miért pattan vissza a golyó. Sokkal inkább az a furcsa, hogyha nekigurítasz egy vasgolyót egy mágneslapnak, akkor miért nem pattan vissza?"
Ha csak sima fémlap lenne, akkor valóban visszapattanna róla, de elég "vérszegényen", semmiképp nem annyira, hogy az ellenkezõ irányba, pont merõlegesen szinte ugyanakkora (vagy nagyobb, szemre nem lehetett megállapítani) kilõjön visszafelé, mint amekkora erõvel a lapmágnes berántaná. Szóval nekem még mindig rejtélyes, honnan keletkezett a taszító hatás...
Ha csak sima fémlap lenne, akkor valóban visszapattanna róla, de elég "vérszegényen", semmiképp nem annyira, hogy az ellenkezõ irányba, pont merõlegesen szinte ugyanakkora (vagy nagyobb, szemre nem lehetett megállapítani) kilõjön visszafelé, mint amekkora erõvel a lapmágnes berántaná. Szóval nekem még mindig rejtélyes, honnan keletkezett a taszító hatás...
\"Meet me in Montauk...\" \"Előtted nyitva áll majd minden ajtó, mert ismered önmagad\" (Konfúciusz)
#1221
Én nem tartom túl valószínûnek a visszapattanásos verziót, inkább akkor az indukció.
Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion
#1220
A golyók egymást érintve gurultak a mágbes felé.
Pl ha mágnessel szedsz össze vasszögeket akkor sem lökik el egymást.
De ezt a kísérletet le fogom játszani én is.
Pl ha mágnessel szedsz össze vasszögeket akkor sem lökik el egymást.
De ezt a kísérletet le fogom játszani én is.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#1219
#1218: nyilván visszapattan, csak túl kis mértékben, ahogy mondod. Elvégre a fémek rugalmasak, az ütközés rugalmas.
Az is igaz, hogy ha mozog egy vezetõ egy inhomogén mágneses térben, akkor ott váltakozó mágneses mezõ keletkezhet. Ez a váltakozó mezõ pedig taszíthatja a másik vezetõt.
A probléma ott van, hogy miért pattan vissza annyira a másik golyó. Szerintem annyi csalás van a kísérletben, hogy az egyik golyó könnyebb. A labdás kísérlet is akkor hoz igen látványos eredményt, ha a felsõ labda jóval könnyebb.
Az is igaz, hogy ha mozog egy vezetõ egy inhomogén mágneses térben, akkor ott váltakozó mágneses mezõ keletkezhet. Ez a váltakozó mezõ pedig taszíthatja a másik vezetõt.
A probléma ott van, hogy miért pattan vissza annyira a másik golyó. Szerintem annyi csalás van a kísérletben, hogy az egyik golyó könnyebb. A labdás kísérlet is akkor hoz igen látványos eredményt, ha a felsõ labda jóval könnyebb.