2111
A megmaradási törvények vesztették értelmüket
-
Basic256 #1268 #1265: ne magadat ismételgesd, hanem mondd meg, hogy melyik lépéssel nem értesz egyet az 1250-ből. Mert ott kijött a két erő egyenlősége. Tehát, szerinted mi nem stimmel? -
Albertus #1267 Szia!
Elolvastam! Nagyon jó a leírásod. Gratulálok hozzá!
Nos, ezt a kisérletet én is gyakran bemutattam, az érdeklődés felkeltése érdekében.
A második vasgolyó a lassított felvételen jól látható módon,
valóban nem érintkezik sem az elsővel, sem a mágnessel.
Mégis "Menet közben" visszafordul. Ennek a magyarázatából kiderül, hogy a sértés, csak a helytelen definíció megfogalmazások miatt létezik.
A folyamatban úgy a vasgolyókbani, mint a mágnesben lévő elektronpályák (mágneses momentumok) irányai folyamatosan elmozdulnak.
( Ezt kívülről akkor láthatjuk, ha kis iránytűkkel tesszük körbe
az írásvetítőt.)
Az első vasgolyó becsapódásának a fluxusra csak mint mozgásnak és sebességének van hatása.
Azaz annál nagyobb a fluxusváltozás mértéke az állandó mágnesben,
minél közelebb és minél nagyobb gyorsulással mozog az első vasgolyó.
A Lenz-törvényből következő "visszahatás" fluxusa akkor hat
a második vasgolyóra, amikor annak saját ( az állandómágnes által generált-kiváltott) mágneses tere még éppen az eredeti, azaz
a mostanival ellentétes irányú.
Így természetes, hogy ha megfelelő távolságon követi egymást a két golyó, akkor az első golyó által kiváltott fluxusváltozás szembeforduló
pólusa ellöki a második vasgolyót.
Ezt a momentum forgatást akkor is megfigyelhetjük, ha két állandómágnest erővel nyomunk össze.. A "gyengébbik" észak-dél pólusai
elvándorolnak a nagyobb térerejű mágnes hatására.
Ha elvesszük a kényszerítő mágnest, akkor pedig visszaállnak az eredeti helyükre.
Ha túl érthetetlenül fogsalmaztam, akkor kérdezz csak nyugodtan,
itt, ezen a fórumon akárhogyan fel lehet tenni egy kérdést.
Soha sem a kérdés felvetés milyensége jellemez valakit, hanem
kizárólag, mint Buta256 esetében is láthatod, a hülyeséghez való
makacs ragaszkodás.
Mint láttam, a kérdésedre ugyan bevallottan nem tudott értelmes választ adni,
de a következő mondatával már kijelentette, hogy mi lehetett..
Nos, miután a mágneses momentumok elfordítására-elfordulására még
csak hagymázos rémálmaiban sem gondolt. Nyílván, erről szóló további
minden megnyilvánulása szánalmas butaságának "gyümölcse".
Ezért javaslom, hagyd figyelmen kívül.
-
Albertus #1266 Kedves Buta256!
Kényszeres viselkedésedet látva kérlek, hogy ne reagálj a hozzászólásaimra!
Nem szeretném az időmet és energiámat olyan hallgatóra pocsékolni,
aki annyira értelmetlen, hogy fél év alatt sem tud alapevidenciákat felfogni!
Megértésedet köszönöm!
-
Albertus #1265 Szia!
A felületi térerősség aránya a 300 000 000.
Egyszerű ember tömeg/felület ~~ 40 kg/m^2
Föld tömeg/felület ~~ 5,9742·1024 kg / Felszín területe: 510 065 600 km2
a két arány megadja az ember ill. a föld egy felszíni négyzetméterére jutó tömeg és ezzel gravitációs erőt okozó hatás nagyságát.
A két arány, egymáshoz viszonyított aránya a 300 000 000.
-
Basic256 #1264 #1263: váltakozó elektromágneses mezővel. Nem elmozdulás mérnek, hanem rezonanciát, a fémtömb rezgésbe jön. -
Locutos #1263 Aszem paramágneses anyag, paramégneses elektronjai...
Na és milyen mezővel?? -
Basic256 #1262 #1261: önmagában nem ez a megdöbbentő, hanem ami itt van:
http://en.wikipedia.org/wiki/Spin_(physics)
"For example, there are only two possible values for a spin-1/2 particle: sz = +1/2 and sz = -1/2."
Tehát bármilyen irányban méred a spint, kétféle lehet. Ha egy normál perdületet bontasz fel vektorosan, akkor a komponens akármekkora lehet nulla és az abszolútérték között. A kvantummechanikában nem.
Ezek után még meglepőbb, hogy a spinnek mégis van mechanikai jelentése. A barátnőm mesélte, hogy lehet manipulálni egy fémtömbben a spineket (hogy pontosan minek a spinjét, arra nem emlékszem), a véletlenszerű és az egyirányú között kapcsolni arra alkalmas mezővel. Ekkor makroszkópikus elmozdulás történik, a perdületmegmaradásnak megfelelően. -
Locutos #1261 A perdület tulajdonképpen a spin. Bizarr de ez van. A Föld pályája pedig elliptikus :) nem gömb.
De valóban, az elektronok pályája elliptikus is, de a hullámtulajdonság miatt kvantálódik, és torzulnak az elektronpályák, annyira hogy nagymértékben eltérnek az elliptikustól. -
Basic256 #1260 #1259: a kvantummechanika szerint nem. A Föld pályája gömbszimmetrikus, és van perdület. A kvantummechanikában tudtommal a kettő együtt nem megy. Az S pályák szimmetrikusak, de nincs perdület, a P pályákon van, de az meg nem szimmetrikus. Erre azért nem esküszöm meg.
A perdület egy nehezen elképzelhető dolog kvantumos szinten. Meghökkentő kísérleti tapasztalatok vannak, ami nélkül el se hinném még magam sem a dolgot. -
clio1616v #1259 Cinikusnak szántam :P
Tehát az én súlyom a negatív vagy a földé? ;)
A két súly kioltja egymást... lol
Mi van akkor ha ekvivalenciát nézzük, súly-töltés...
Van negatív súly és pozitív. Ezek vonzák egymást. Föld-ember.
Néha az azonos előjelű töltések is "kénytelenek" egy helyen többlettöltést létrehozni. Így az emberek is.
Viszont a nap körül is úgy kering a Föld mint ha a 2p pályáján lenne egy elektron egy atomnak. -
Basic256 #1258 #1253: De ha elosztod a különbséget a tízmillió állampolgár között, akkor egyre nem olyan sok jut. -
Basic256 #1257 #1255: nem tudom mi ez a hirtelen visszatérés a negatív számokhoz, valami csapda?
A lényeggel egyetértek, nincs elmozdulás, mert a két erő nagysága egyforma. Meghökkentő módon ostoba fórumostársunk épp ezt vitatja. -
Basic256 #1256 Egyébként már vagy egy hónapja nem kaptam választ a következőre. Ha a képlet a tömegekre ez:
F = G* m*M/r^2
és a töltésekre ez
F = e * q1*q2/r^2
akkor hogyan lehet, hogy a különböző nagyságú töltések egyforma erővel vonzzák EGYMÁST?
A töltések azért érdekesek, mert azt házilag is lehet mérni. És ez azért fontos, mert itt egyesek csak a közvetlen tapasztalatnak hisznek. Bár akik sokat hazudnak, azoknál ez érthető, hiszen magukból indulnak ki. -
clio1616v #1255 Igen... de hogyan arányos az a nem mindegy.
A föld súlya annyi amennyire nyomja az embert. Az én súlyom pedig ennek negatívja ezért nincsen elmozdulás igaz? -
Basic256 #1254 #1251: súlyt mérhetsz rugós erőmérővel. Az erőmérő függőleges helyzetben beáll egy egyensúlyi pontba. Az innentől vett kitérés arányos a súllyal.
A kalibráció elvégezhető akár úgy is, hogy vízszintesen tömegeket gyorsítasz az erőmérővel húzva. -
clio1616v #1253 Ez a vége ilyen politikusi szöveg, pl 300 000 millliárd forintunk volt a kiadásunk 299 999 milliárd volt az a 5. tizedes elhanyagolható, de bazze nekem az az elhanyagolás jól jönne a bankszlámon. -
Basic256 #1252 #1251: a Föld tömegét tudom. Elírtam egy szót, de ezen ne akadj ki.
A súly pedig a tapasztalatok szerint arányos a tömeggel. Ezt pár kiló cukorral otthon kipróbálhatod. -
clio1616v #1251 Már bocs de honnan tudod a föld súlyát? A tömegét talán valami misztikus számításból. De a súlyát??? Tehát hány Newton súlyú a föld amikor egy ember vonza?
És súlyt mivel mérsz, hogy magára a mérő eszközre ne hasson a gravitáció? Vagy ezt elhanyagolhatjuk, mint minden hibát? -
Basic256 #1250 Itt van részletesen.
1kg test súlya a Földön 9.81N körül van. A sokkal kisebb Holdon
körülbelül hatoda, 1.64N. Ez tapasztalat, ott voltak az űrhajósok.
Ha nem a Hold felszínén van, hanem olyan messze, mint a Hold-Föld
távolság, akkor a súly négyzetesen csökken, azaz
1.67N * (1735 / 384000)^2 = 3.41 * 10^-5
Adatok forrása:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hold
http://www.freeweb.hu/hmika/Fizika/Html/Tomeg.htm
A Földet a Hold annyival erősebben vonzza, mint amekkora a súlya
kilogramban. Hiszen 2kg kétszer nehezebb, M kilogram M-szer.
Adatok forrása:
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6ld
Tehát az erő 1.36*10^-4 * 5.97*10^24 = 2.04 * 10^20 = F1
A Földön 1kg súlya 9.81N. Ez a Hold távolságából nézve négyzetesen
kevesebb, tehát
9.81N * (20000 / 384000)^2 = 0.0266N
A Holdat akkor erővel vonzza, amekkorával a Hold nehezebb, mint
az 1kg. Ez pedig:
0.0266N * 7.35*10^22 = 1.96 * 10^20 = F2
A két erőre közel ugyanannyi jött ki, az utolsó tizedesjegyben van eltérés a kerekítések miatt. Jól látható, hogy szó sincs nyolcvanszoros
eltérésről, márpedig a Hold ennyivel könnyebb. -
Basic256 #1249 #1248: Elmondom az erről szóló viccet, hátha valaki nem ismeri még.
Az idős bácsihoz jönnek az unokák, és elmesélik legfrisseb élményüket, az állatkerti látogatást. A bácsi nem néz TV-t, és sosem utazott külföldre. Unokái szavait mosolyogva hallgatja, hümmöget, és egy szót sem hisz az egészből. Vita kerekedik, aminek az a vége, hogy a nagypapát is elviszik az állatkertbe.
A nagypapa odaér a majomketrechez. Néz, bámul, vakarja a fejét. Mennek tovább, meglátják az elefántot. A nagypapa elvörösödik, egy szót sem szól. Végül odaérnek a zsiráfhoz. A nagypapa felmérgesedik, földhöz csapja kalapját, ráugrik, jól megtapossa, és azt morogja közben: "márpedig ilyen állat nincs!" -
Basic256 #1248 #1245: lehet, hogy egy tízévesnek evidens, de attól még nem lesz igaz.
Mint mondtam, ha homokba dugod a fejed, és nem veszel tudomást a külvilágról, az a te bajod, de ne fertőzz másokat ezzel. Amit
állítasz, az közvetlenül ellentmond a tapasztalatoknak.
A te képzeletbeli világodban bármi megtörténhet, de attól a valóság
nem fog megváltozni. Ha elhiszed, hogy érvekkel, szavakkal meg lehet
változtatni az elmúlt történéseket, akkor pszichológiai eset vagy.
Esetleg politikus, vagy újságíró, ezek a többi alternatívák. Ezek
persze nem zárják ki az előbbit. -
#1247
Jó, hogy felbukkantál!
Mit tudsz mondani a példámra (#1212)? -
clio1616v #1246 Tudom hogy működik, de nem értettem mi az a 300 000 000...
Nekem a toló szimpatikusabb, mert akkor nincsen negatív impulzus, amit a tárgyaknak ad át a gravitáció. -
Albertus #1245 
Tragikus, hogy olyan ontaja az észt itt is, aki azt nem képes megérteni, ami egy majdnem 10 éves számára evidens..
-
Albertus #1244 A tizedik éveben lévő kisfiam, így magyarázta el a hetedikes unokatesójának:
Te legyél a föld, én leszek az ember! Kettőnk közé teszünk egy mérleget.
Magamhoz kötlek ezzel a gumikötéllel, ezzel vonzalak én, a mérleg egy kilót mutat.
Leveszem és most te köss magadhoz a gumi köteleddel. Na látod öt kilót mutat. most visszakötöm az enyémet is.
A mérleg hat kilót mutat.
Levesszük a te gumiköteledet, már csak az enyém 1 kilója marad.
Érted már? A két erő összegét mutatja a mérleg!
A Földnél nem tudjuk külön "levenni" az erőket! -
Albertus #1243 Hé te Bunkó256 válogasd meg a szavaidat!
-
Albertus #1242 Szia..
Ez a toló modelben is igaz..
Ugye ismerős: F=G* m*M/r^2 azaz a gravitációs erőhattás
amit egy m vagy M tömeg gyakorol a másikra egyenesen arányos a tömegének nagyságával.
Azaz a felszíni térerőssége
a Föld M/A / m/A ember arányok esetén 300 000 000:1
Magyarul, a nagyobb tömeg több erőkifejtésre alkalmas hatást bocsájt ki magából, mint a kisebb tömeg.
A szigetelésre éépen úgy igaz..! A nagyobb tömeg jobban szigetel, mint a kisebb..
-
Basic256 #1241 #1239: Az a marha nem hiszi el, hogy az erők szimmetrikusan lépnek fel, tehát a Föld a tárgyat akkora erővel vonzza, mint a tárgy a Földet. Nem hisz a kísérleteknek sem. Egy álomvilágban él. Pszichológiai eset. Ne is törődj vele. -
Basic256 #1240 #1236: látod, mivel a másodperc függ a koordinátarendszertől, így szükségképpen a méter is függ a koordinátarendszer megválasztásától. Semmi gond nincs, ha a relativitáselmélet képleteit nézegeted, látható, hogy az idődilatációban és a hosszkontrakcióban ugyanaz a konstans szerepel, ez nem véletlen.
Nincs itt semmi ciklikus hiba.
Csak arra kell ügyelni, hogy: a másodpercet és a métert ugyanabban a koordinátarendszerben hozd létre, és ha egy tárgyat mérsz meg, annak állnia kell ebben a koordinátarendszerben.
Ha ezután a mérést megismétled, a tárgyat mozgásba hozva, a tárgyhoz rögzített koordinátarendszerben, és az abban felvett idő és hosszúságegységekben, akkor ugyanazt a hosszúságot kapod.
És ez itt a lényeg. Ugyanazt megmérve ugyanazt kapod. -
clio1616v #1239 Épp jókor.
Na miért is vonz pontosan annyival jobban? Mert szerintem nem vonz :P
A gravitáció tol a földhöz és azért jobban, mert rám a földet másik irányból jobban tolja a gravitáció :P -
Albertus #1238 Sziasztok!
:) régen jártam erre..
na, már mindenki megértette, hogy a Föld miért vonz
300 000 000 -szor nagyobb erővel minket mint mi őt??
-
clio1616v #1237 Kezdjük előről:
Dimenziókkal.
Kezdetben van a pont, végtelenül kicsi nem lehet, mert akkor nincs.
Nevezzük el a legkisebb részecskének, amit még fel sem fedeztünk és lehet fel sem fogunk. Ennek a mérete 1 méter! Tehát ennél kisebb nincs. Olyan tulajdonsággal rendelkezik, hogy csak mellé lehet közvetlenül helyezni a többi pontot(részecskét). Tehát mint egy apró gömb, ami áthatolhatatlan.
Folyt. köv. -
clio1616v #1236 Ciklikus hiba miatt, mondtam ezeket.
Ugyanis, ott a méter és a sekundum a fénysebességben, amikor a szekundum állítólag nem ugyanannyi a fénysebességgel haladó számára és a méter is hosszabb.
-
Basic256 #1235 #1233: ez egyébként pontosan onnan indult, hogy "jobban kellene megválasztani a mértékegységeket". Az állításod az volt, hogy "megfelelő mértékegység megválasztásával a törtek elkerülhetőek". Ez továbbra sem igaz!
És ennek az állításnak az igazolására nyilván kérhetek egy konkrét javaslatot, hiszen VALAMIT KELL használni, ha mérni akarunk? Mi legyen az, ha kidobjuk a métert, mit használjunk onnantól?
-
Basic256 #1234 #1233: Nem vagyok felháborodva. Csak éppen ellenzek számos kijelentést, amit néhányan tesztek.
Egyrészt a hamis állításokat, amikor tisztán matematikai definíciókat illetve tételeket kérdőjeleztek meg.
A másik, amikor olyanokat hallok, hogy "hibás negatív számokat használni", "hibás törteket használni". NEM HIBÁS. Hiba akkor lenne, ha vagy NEM MAGYARÁZNÁ az adott jelenséget, vagy LENNE JOBB MAGYARÁZAT. Mivel nincs, ezért nem hibás.
Kérdés, hogy PONTALANA-E? Számos esetben a modell nem az. Például a töltésmegmaradást leírja pontosan az előjeles szám. Itt nincs hiányosság a modellben.
Kérdés, hogy PRAKITKUS-E? Ezt CSAK AKKOR lehet vitatni, ha lehet mutatni jobb megoldást. Ha nincs alternatív magyarázat, ami egyszerűbb, az azt is jelentheti, hogy maga a modellezendő jelenség a bonyolult. -
clio1616v #1233 Végre elismerted, hogy igazam van.
Csak azt nem értem, miért vagy felháborodva.
A fórum célja, hogy rávilágítsunk a jelenleg használt szabályok, törvények hibáira. Én ezt úgy érzem megtettem, nem vállalkoztam továbbá semmilyen jobb modell létrehozására. Elmondtam mi nem tetszik, de te ezzel vitatkoztál és most meg azt mondta, hogy tényleg HIBÁSAK, de mutassak jobbat. -
Basic256 #1232 Reagálok a régebbi hozzászólásokra is, de csak összefoglalóan.
Ezek a típusú állítások: "még elméletben sem lehet a végtelenig felezni a szakaszokat" és hasonlóak egyszerűen hazugságok. Aki ezt állítja, hazug ember, mert ő maga is jól tudja, hogy ezek az állítások hamisak.
A matematika elmélete egy olyan világ, amit régóta építünk, és számos eredményét használjuk. MODELLEZZÜK vele a valóságot. A következőeket szeretném leszögezni:
1) A matematika ÖNMAGÁBAN MEGÁLL mint elmélet. Szűkebb értelembe véve nem természettudomány. A természetből vett példákkal cáfolni nem lehet. Ennek megkísérlése is ostobaság. Félreértésre az adhat csak okot, hogy a matematikát a természetben megfigyelt dolgok INSPIRÁLTÁK. Mint ahogy a valós számok konstrukcióját a geometria, és a geometriát pedig a tárgyakról, azok viszonyáról, a térről alkotott szemléletünk.
2) Ha már van matematikánk, azt HASZNÁLJUK a valóság MODELLEZÉSÉRE. Ez a szó, hogy modell, magában foglalja, hogy nem pontos, nem tökéletes a leírásunk, NEM EGYENLŐ a valósággal. VISZONT hisszük azt, hogy a modelljeink nagy része pontosságát, egyszerűségét és praktikusságát tekintve egyfajta optimális kompromisszum. Aki ezt akarja cáfolni, MUTASSON JOBB MODELLEKET.
Utóbbira mindeddig nem került sor az ellenzők részéről. Nem láttunk alternatív magyarázatot, ami a pontosság, praktikusság követelményekben felülmúlja a klasszikus magyarázatokat. Se a töltésekre, se a mértékegységekre, semmi másra. Csak fikázás van, konstruktív gondolat nulla. -
Basic256 #1231 #1222: képzeld úgy, mintha a mágneses mezőről pattanna vissza. Az első golyó elvileg kelthet váltakozó mágneses mezőt (mint a mezőben forgó vezető). Egy ilyen mezőben egy másik vezetőre (ha az áll) olyan erők hatnak, ami a nagyobb intenzitású helyektől a kisebb intenzitású helyek felé mutat. Ha a mező kellően erős és inhomogén, akkor ez az erő nagy is lehet.
A kérdés az, hogy miért pattant vissza nagy erővel az a golyó? Ez akkor lehetséges szerintem, ha már az első golyó is visszapattan valamilyen szinten a mágnesről (ezt közvetlen ütközéssel tudom elképzelni), majd ezt követően a golyók között létrejöhetett egy ütközés, de ott talán nem kellett hogy összeérjenek.
Mindenesetre a kísérlet működhet, ha egy rugalmas felületnek nekigurítunk egy nehéz és egy könnyű golyót, mágnesek nélkül.
Viszont továbbra is úgy vélem, hogy a két golyó nem egyforma. -
Basic256 #1230 #1227: ellenkezőleg, nagyon fejlesztik már évek óta az elektromos autókat, és főleg a tömegközlekedésben használható buszokat (nálunk fejletebb országokban közlekednek már ilyenek).
Az akkumulátoros megközelítés zsákutcának tűnik, de az üzemanyagcella egyre ígéretesebb. A hidrogéncella például már régen készen volt, csak a sűrített hidrogén tárolása problémás.
Azt pedig ne gondoljátok, hogy az olajtársaságoknak különösebb probléma lenne, ha a földi közlekedés átállna üzemanyagcellára. Ott van a többi ágazat: vegyipar, műanyagok, útépítés, légi közlekedés. Lehet, hogy az olajtársaságoknak még kedvezne is a csökkenő fogyasztás. -
Basic256 #1229 #1223, #1225: Köszi a videót, nagyon jópofa kísérlet! Egy egyszerűbb változatát már nagyon régóta ismertem, ez látványosabb.
Nem kell, hogy teljesen a közepére szúrja a fogpiszkálót. Ha nem szimmetrikus a két oldal, akkor is ki tudja egyensúlyozni magát, ha a villák szárai lefelé mutatnak. A kétkarú mérleg nyelve is így funkcionál.