2111
A megmaradási törvények vesztették értelmüket
  • Basic256
    #1628
    Szeva!

    Hétvégéken nem szoktam írni, így sajna lemaradok.

    Gyorsan egy végső reakció a hőmérsékletre: ha megmérem lázmérővel, hogy egy pohár langyos víz 37,5C és kiöntöm a felét, a maradék ugyanakkora hőmérsékletű lesz. Nagy marha, aki ezt megkérdőjelezi.
  • sz4bolcs
    #1627
    Még nincs, de lehet. :-)
  • gx111
    #1626
    'egyszer'
    Jó is lenne, ha csak egyszer tévedtem volna.
    Mutass olyan embert, aki még sose tévedett.
  • gx111
    #1625
    Nickgyárad van?
    ,)
  • gx111
    #1624
    Nem tudom mire gondolsz, és nem is nagyon érdekel.

    Én mindig azt ítram le, amit éppen akkor igaznak hittem, gondoltam. Nem hazudtam, legfeljebb tévedtem. Aki próbálkozik az téved. Aki nem csinál semmit az nem téved.
    De az interneten a dolgokat új nézőpontokból is meg lehet ismerni.

    Lehet hogy most is tévedek, de ennek egyre kisebb az esélye.
    hehe
  • sz4bolcs
    #1623
    csinálhatok még egy párat. :-)
  • mikike
    #1622
    egyszer már hazudtál...
  • gx111
    #1621
    Oké, két ember.
    Már csak 998 kell, és feladom..
  • gx111
    #1620
    Basic még fiatal, sokmindent tud, de sokmindent nem ért még.
  • sz4bolcs
    #1619
    Én nézegetem, de igazából nem nagyon értem ezeket amikről írsz, és nem is érzek rá késztetést, hogy most mélyítsem el a témában a tudásom.
  • clio1616v
    #1618
    Basic ettől az új nicktől még hibásak a törvényeink.
  • gx111
    #1617
    Te a szemednek nem hiszel.
    Vagy az itt a dolgod, hogy kötekedj.

    Nekem úgy tűnik, hogy vagy 10 ember olvassa ezt a sz...t.
  • mikike
    #1616
    nem hiszek neked
  • gx111
    #1615
    Mert egy ember nemérti?
    Majd ha 1000 ember ideirja, hogy nem érti.

    ,)
  • mikike
    #1614
    fekete hátteret
    nem azt mondtad, hogy feladod?
  • gx111
    #1613
    Mi az amit látsz?
    Szines vonalakon kívül?
  • mikike
    #1612
    én nem látom
  • gx111
    #1611
    pff
  • gx111
    #1610


    Pontosabban csak ekkora a külömbség. Az idő a newtoni fizika szerint egyenletesen telik, de a fényóra ott is lassabban jár.

    És ezt még a hozzáértők se képesek belátni, pedig ott van az ábrán.

    Nem oldalakat kell teledumálni, hanem számolni kell.
    Az irodalom az megint más téma. A relativitás nem irodalom.

    Vannak akik könyvet írnak róla.
    Miről? Ennyi a lényege amit itt leírtam.
  • gx111
    #1609
    Kérdés.
    Látja valaki, hogy a mozgó óra lassabban jár?
  • gx111
    #1608
    Csak beleolvastam, nem ajánlott végig olvasni.

    Ha boncolgatni akar, menjen biológusnak.
    Légbőkapott kijelentéseket tesz. Semmiféle bizonyítás nincs a weboldalán. Még csak egy konkrét modell sincs.

    Egy modellnek jóslatokat kell tennie egy kisérleti elrendezésre. Te látsz ilyet ott?
  • gx111
    #1607
    Az túlzás, hogy helyes ábrát kapnánk, de akkor is kevesebbet 'ütne' a fényórája annak aki megfordul.
  • gx111
    #1606
    Szimmetrikus az eltérés? Igen.

    Amelyik megfordul, annak 7szer pattan a foton vissza az egyik tükörről.
    A másiknak mindig 10-szer.

    Newtoni térben és időben maradtam? Igen.
    Egyedül a Lorentz-kontrakció az, ami különleges az ábrán. De az sem mérvadó. A nélkül is nagyjából helyes ábrát kapnák.
  • gx111
    #1605


    Utolsó próbálkozásom. Ha ez is kínai nektek, akkor feladom.
    Ikerparadoxon.
    Most mindkét ikert tükrörpárokból álló órák helyettesítik. A zöld vonalpár a földi iker fényórájának két tükre, a sárga az elutazóé. Ez az első rajz.
    A piros vonalak a fényórában pattogó fénysugarak. Ezek a rajzon mindig 45 fokban állnak, tehát az ábrán a c=1.
    Meg lehet számolni, az utazó fényórában a fény kevesebbszer verődik vissza. Ha a Föld fordul meg, és megy az elutazott iker után, akkor a Föld órája fog lassabban járni A MÁSIKHOZ képest.

    Látszik nem?
  • gx111
    #1604


    Látod hogy a mozgó óra lassabban jár? Mi olyan bonyolult ezen, hogy képtelenek vagytok felfogni?
  • gx111
    #1603
    2.

    A KÉPLETBEN NINCS GYORSULÁS.

    http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/relativ/tdil.html

    TECCIK LÁTNI?
  • gx111
    #1602
    Nos akkor nézzük, mi is történik valójában.

    " Relativity
    According to the theory of relativity, due to their constant movement and height relative to the Earth-centered inertial reference frame, the clocks on the satellites are affected by their speed (special relativity) as well as their gravitational potential (general relativity). For the GPS satellites, general relativity predicts that the atomic clocks at GPS orbital altitudes will tick more rapidly, by about 45,900 nanoseconds (ns) per day, because they are in a weaker gravitational field than atomic clocks on Earth's surface. Special relativity predicts that atomic clocks moving at GPS orbital speeds will tick more slowly than stationary ground clocks by about 7,200 ns per day. When combined, the discrepancy is 38 microseconds per day; a difference of 4.465 parts in 1010.[17]. To account for this, the frequency standard onboard each satellite is given a rate offset prior to launch, making it run slightly slower than the desired frequency on Earth; specifically, at 10.22999999543 MHz instead of 10.23 MHz.[18]

    GPS observation processing must also compensate for another relativistic effect, the Sagnac effect. The GPS time scale is defined in an inertial system but observations are processed in an Earth-centered, Earth-fixed (co-rotating) system, a system in which simultaneity is not uniquely defined. The Lorentz transformation between the two systems modifies the signal run time, a correction having opposite algebraic signs for satellites in the Eastern and Western celestial hemispheres. Ignoring this effect will produce an east-west error on the order of hundreds of nanoseconds, or tens of meters in position.[19]

    The atomic clocks on board the GPS satellites are precisely tuned, making the system a practical engineering application of the scientific theory of relativity in a real-world environment."

    http://en.wikipedia.org/wiki/Global_Positioning_System



    A GPS órája 38msec-et késik naponta. Ez tény. Ha nem veszik figyelembe ezt az effektust, egy kelet-nyugati poziciós hiba keletkezik, ami több 10 méter eltérést is adhat. Az pedig egyértelmű remélem, hogy a műhold szabadon esik, vagyis erőmentesen mozog.


    /Más kérdés, hogy ezt egy newtoni modell, a Lorentz-elmélet is tudja magyarázni, mindenféle téridő nélkül./
  • HUmanEmber41st
    #1601
    Bár Basicnek írtam, de nem csak ezt az 1 témát boncolgatja, van ott elég sok, kezdve az elektron, mint atomot felépítő részecske tagadásától...
  • clio1616v
    #1600
    A sebesség a gyorsulásból van leredukálva.
  • gx111
    #1599
    Ezt írja:
    "A speciális relativitáselmélet egyik bizonyítékának tekintik, hogy a repülőgépre feltett atomóra kevesebbet mutat, mint a Földön maradt társa. Nos ez nem a relativitáselmélet bizonyitéka, hanem a gyorsulás következménye. A cézium atom a repűlőgéppel együtt gyorsul, melynek következtében a gyorsulással szemben munkavégzésre van kényszerítve az elektromágneses mezeje, ezáltal energiát és azzal egyenes arányban rezgésszámot is veszít a gyorsulás intervallumában. Ezáltal a repülögépen elhelyezett atomóra rezgésszámlálója kevesebb azonos rezgésfázist regisztrál, mint a Földön maradt társa."

    Az egész oldal sületlenség, elég erre válaszolni. A képletekben NINCS gyorsulási paraméter, az idődilatáció nem függ a gyorsulástól, csak a sebességtől.
    Na ilyen egyszerű. Különben is a relativitás az utolsó szóig igaz. És nem tagadja a klasszikus fizikát, mint ahogy ez az agyament állítja, hanem abból nőtte ki magát.
  • sz4bolcs
    #1598
    Erről te hogyan győződtél meg?
  • gx111
    #1597
    Nemtom kinek válaszoltál, de én nem is jártam arra. ,)

    De beleolvasok, adunk neki. Láttam van benne ikerparadoxon.

    Egy fizikai elméletet nem lehet matematikailag bizonyítani. Ott a kisérlet a döntőbíró.
  • HUmanEmber41st
    #1596
    Az anyagi világ csak illúzió..minek ennyit agyalni rajta? :D :D :D
    Amúgy igen hamar elintézted antiEinsteint, pedig ő is alátámasztja képletekkel a mondanivalóját.
    Most akkor a matematikai bizonyítás semmit sem ér?
    Csak akkor jó, amikor az egyetemen írják fel a táblára?
  • gx111
    #1595
    Ha amit mérek az egyenlő a valósággal, akkor annyi valóság van ahányan mérnek.
    Ha nem, akkor egy valóság van, de mindenki másnak látja, méri.

    Kell egyáltalán választani? Szerintem nem, mind a kettő igaz lehet bizonyos szemszögből nézve a dolgot.


    A világ úgy van beállítva, hogy mindig több magyarázat lesz a dolgokra, és vég nélkül lehet ezekről vitázni.
    De lehet, hogy az összes magyarázat igaz, csak mind más szemszögből nézi a problémát.
  • gx111
    #1594
    "mint mondottam, a fény vákuumban MINDENHOL egyforma SEBESSÉGGEL mozog. "

    Ez nem jelent semmit, mivel az órák úgy torzulnak, hogy mindig 300000km/s-t mérsz.
    Ha te hozzám képest mozogsz v sebességgel, és mérem a fény sebességét, akkor hozzám képest c-vel halad hozzád képest c-v vel.

    Ha te méred, akkor fordítva van.
  • clio1616v
    #1593
    Ténylegesen tökéletes gázok nem léteznek, a valóságos gázok csak többé-kevésbé követik a gáztörvényeket.

    Tessék.

    Ez a mondat minden törvény mellett ott van.

    Ideális eset nincs!!!!!


    pV=nRT

    Ott az n, mit nem értesz?
  • clio1616v
    #1592
    Tényeket?

    Tények:

    A gáz H2, valamennyit ebből az egykomponensű gázból bezárok egy edénybe.

    Ekkor kialakul az edényben egy gáznyomás és hőmérséklet, amely függ a gázmolekulák számától.

    Ha több van benne akkor nagyobb a gáznyomás és hőméréklet, ha kevesebb van benne akkor hidegebb és alacsonabb a nyomás.

    A nyomás nő ha kívülről hőt közlünk az edényen kereszül.
    Ha a hőt elvonunk akkor csökken a nyomás.
  • clio1616v
    #1591
    Tehát ha azonos méretű edénybe beleteszünk különböző mennyíségű gázt annak hőmérséklete megegyezhet, annak ellenére hogy más mennyíségű gáz van benne.

    Ez érdekes, csak elfelejtetted, hogy a gáz mennyiségéből következik a sűrűsége és nyomása.

    Minél több gáz van az edénybe annál nagyobb a nyomása, mert az edény falának több részecske tud ütközni.

    A gáznyomás szintén extenzív mert függ a részecskék számától.
  • Basic256
    #1590
    http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/kinetic/eqpar.html

    Minden molekulának szabadsági fokonként 1/2kT az energiája átlagosan. Atomos gáznál például 3/2kT átlagosan, MOLEKULÁNKÉNT.
    Tehát a MOLEKULÁNKÉNTI átlagos energia, osztva 3/2k-val (ahol k a Boltzmann állandó) adja a hőmérsékletet. Ebben nincs benne a molekulák száma!
  • Basic256
    #1589
    #1588: azt hiszem, te is pont olyan primitív barom vagy, aki elutasítja a tényeket. Ezeket, amiket itt olvasol:
    http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A1zt%C3%B6rv%C3%A9ny
    ki lehet mérni.
    Már megint egy mókus, aki kitalálja magában, hogy milyennek kellene lennie az ő képzeletbeli világának, de a tényeket nem fogadja el. Tudod mit? Menj te a fenébe, minek vitatkozzak veled.