Hamis törvények
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1218
Valóban nem pattan vissza, vagy csak olyan kis mértékben, hogy nem látjuk?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1217
#1212: részleteiben egyelõre nem tudom megmagyarázni, de önmagában a jelenség nem mutat a fizika törvényeit megsértõ jeleket.
Egy egyszerûbb kísérlet jut eszembe, amikor két labdát ejtek le együtt, amik egymás felett vannak, és érintkeznek. Ekkor a felsõ szintén kilõ. Ezt a jelenséget persze könnyebb magyarázni, mert a mágnes nem kavar be. Részletezés nélkül, a felsõ labda átvesz egy csomó energiát és impulzust a másiktól, így tud jóval magasabbra pattani, mint ahonnan leejtettük.
A golyós kísérletben is nyilván megvalósul valahogyan a rugalmas ütközés. Ha nagyon érdekel, belegondolhatok, de ehhez több idõ kéne.
Ha jobban megnézed a kísérletet, igazából nem az a furcsa, hogy miért pattan vissza a golyó. Sokkal inkább az a furcsa, hogyha nekigurítasz egy vasgolyót egy mágneslapnak, akkor miért nem pattan vissza? Hiszen ha egy labdát leejtesz a földre, az is visszapattan, pedig van súlya.
Egy egyszerûbb kísérlet jut eszembe, amikor két labdát ejtek le együtt, amik egymás felett vannak, és érintkeznek. Ekkor a felsõ szintén kilõ. Ezt a jelenséget persze könnyebb magyarázni, mert a mágnes nem kavar be. Részletezés nélkül, a felsõ labda átvesz egy csomó energiát és impulzust a másiktól, így tud jóval magasabbra pattani, mint ahonnan leejtettük.
A golyós kísérletben is nyilván megvalósul valahogyan a rugalmas ütközés. Ha nagyon érdekel, belegondolhatok, de ehhez több idõ kéne.
Ha jobban megnézed a kísérletet, igazából nem az a furcsa, hogy miért pattan vissza a golyó. Sokkal inkább az a furcsa, hogyha nekigurítasz egy vasgolyót egy mágneslapnak, akkor miért nem pattan vissza? Hiszen ha egy labdát leejtesz a földre, az is visszapattan, pedig van súlya.
#1216
Szerintem nagyon fontos tényezõ volt az hogy a két golyó eleinte együtt ment a mágnes felé. Nem lévén egy test(a ket golyo) amikor kritikus közelségbe ért a magneshez, az elso golyo nagyon megvaltoztatta a mágnes koruli magneses teret, de a masodik golyo ebben nem vett reszt, maradt a regi mezovel, es VALAHOGY taszitas lepett fel. Vajon valami indukcio jott letre??
Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion
#1215
Hát igen,mint elképzelünk egy vaslapot,szórunk rá vasreszeléket,s a vaslap alatt elkezdünk egy mágnest mozgatni centrifugálisan(mágneslap+vasgolyó).A vasgolyó mindig egy adott ponton érintkezik a mágneslappal,így mozgási iránya és mágneslap kölcsönös hatása egy iljen fajta képet mutat,mint elsõ mondatomban írtam.Úgynevezett centrifugális kör a következõ vasgolyót kilöki,eltaszítja magától.Pl:Tejútrendszer,vagy gondoljunk egy örvényre,esetleg a tenger hullámaira.
#1214
Én is el tudom képzelni de amíg nem látom a saját szememmel nem hiszem el.
Ha a kísérlet reprodukálható egyáltalán 😛
Ugyan úgy biztos nem és ebben az idõ akadályoz meg...
Ha a kísérlet reprodukálható egyáltalán 😛
Ugyan úgy biztos nem és ebben az idõ akadályoz meg...
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1213
érdekes. Jó, hogy ilyen részletesen leírtad, én is el tudom képzelni. 😊
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1212
Most olvastam végig ezt a topicot, hát... Hihetetlen figura ez az Albertus, minden elismerésem a kitartásáért.
Fizikából nem vagyok valami jó, úgyhogy nem tudom eldönteni teljes bizonyossággal, hogy kinek van igaza, úgyhogy hinta és egyéb kérdésekben nem tudok nyilatkozni.
Viszont lenne egy nagyon jó példám Albertus számára, nagyon kár, hogy elment, kíváncsi lennék, mit mondana arra, amit leírok most.
Egyszer én is láttam olyan eseményt, amirõl a mai napig azt hiszem, megsértett egy fizikai törvényt. Tanultam mechanikát szakközépben, és nagyjából meg tudtam állapítani, hogy amit látok, az elvileg lehetetlen. De mechanikából se voltam jó, úgyhogy ki lehet javítani, ha esetleg tényleg megetettek valamivel... :-)
2003-ban egy konferencián Molnár György, az Omega gitárosa mutatott be nekünk egy pofonegyszerû kísérletet, amivel sérthetõ egy fizikai törvény. A következõ mondattal kezdte a demonstrációt, miközben két vasgolyót és egy erõs lapmágnest fogott a kezében: "Lenz törvénye értelmében azt az erõt, amellyel a mágnes a golyót vonzza, a mágnes fejti ki. Azt az erõt azonbam, amellyel a mágnes vonzásából kiszabadítjuk a golyót, már én fejtem ki."
Ezután demonstrálta azt, amit elmondott: egy írásvetítõre (hogy a nagy teremben mindenki rendesen lássa az árnyképet) letette a lapmágnest és ráengedte a golyót. CSATT! - a golyó hozzácsattant a lapmágnes felületéhez, amelyet Molnár György közben függõleges helyzetben tartott, így a lapmágnesnek nem az élével, hanem a lapjával találkozott a golyó (Azért írok le mindent ilyen részletesen, hogy ha esetleg svindli van a dologban, azt könnyebben lehessen azonosítani). Aztán fogta a mágnest rajta a golyóval és a golyót megfogta és leveszõdte a mágnesrõl. Tényleg nagyon erõs mágnes volt, de csak azért, hogy jobban lehessen azt látni, ami ezután következett.
De elõtte még egy demonstráció a törvény mûködésérõl: próbáljuk meg két golyóval. Az eredmény természetesen ugyanaz lett, duplán: a két golyó egymás mellett rácsattant a mágnesre és ugyanúgy emberi erõvel kellett õket lehúzni.
És most jött a megdöbbentõ harmadik kísérlet: mi van akkor, ha nem egymás mellett, hanem egymás mögött engedjük rá a golyókat a mágnesre?
Az elrendezés a szoksásos: a mágnes az élére állítva, a két golyót egymáshoz érintve gurította el Molnár György a mágnes felé. Mi fog történni vajon?
Hagyok egy kis helyet, hogy mindenki belegondoljon, hogy szerinte hogyan fog végzõdni ez a kísérlet.
Én ha 100000 évig gondolkodok, se gondolok erre.
Bevallom, az én tippem az volt, hogy az elsõ golyó nekicsattan a mágnesnek, majd a második golyó szépen hozzátapad az elsõhöz, mivel az a mágnes erõterén belül szintén mágnesként funkcionál - már ha jól idéztem vissza fizikatanulmányaimat abban a pillanatban.
Ámde: nem ez történt.
A két golyó tehát gurul a mágnes felé egymás mögött, egymást érintve. A következõ történt akkor: az elsõ golyó nekicsattant a mágnesnek. Ez tehát rendben van. A második golyó viszont abban a pillanatban, ahogy ez megtörtént, pont az ellenkezõ irányba kilõtt és messzire szállt. Amennyire meg tudtam állapítani, ez az erõ körülbelül azonos lehetett azzal, amekkorával az elsõ golyó nekicsattant a mágnes lapjának. Tehát a második golyót ugyanekkora erõhatás érte visszafelé, azaz elhagyta a mágnes vonzásterét. Sõt, mit elhagyta, elszáguldott belõle...
Õszintén szólva valami taszító erõ megjelenésére gondoltam elõször, valami olyasmire, hogy valójában a két golyó közül az egyik szintén mágnes, de ezt a verziót elvetettem, mert a két golyó úgy nem tudna a mágnes felé gurulni, ha közben az egyik vonzza a másikat magához, az érintkezõ ponton összetapadnának.
Azóta se értem, hogy honnan jelent meg egy, a golyók mozgását elõidézõ erõvel és a mágnes vonzóerejével ellentétes irányú erõ, amely végülis a másik golyó kiszabadulását okozta a mágneses erõtérbõl.
Ha valaki tud magyarázatot, várom! Kíváncsi vagyok rá, hogy valóban sérült-e valamilyen törvény itt...
Fizikából nem vagyok valami jó, úgyhogy nem tudom eldönteni teljes bizonyossággal, hogy kinek van igaza, úgyhogy hinta és egyéb kérdésekben nem tudok nyilatkozni.
Viszont lenne egy nagyon jó példám Albertus számára, nagyon kár, hogy elment, kíváncsi lennék, mit mondana arra, amit leírok most.
Egyszer én is láttam olyan eseményt, amirõl a mai napig azt hiszem, megsértett egy fizikai törvényt. Tanultam mechanikát szakközépben, és nagyjából meg tudtam állapítani, hogy amit látok, az elvileg lehetetlen. De mechanikából se voltam jó, úgyhogy ki lehet javítani, ha esetleg tényleg megetettek valamivel... :-)
2003-ban egy konferencián Molnár György, az Omega gitárosa mutatott be nekünk egy pofonegyszerû kísérletet, amivel sérthetõ egy fizikai törvény. A következõ mondattal kezdte a demonstrációt, miközben két vasgolyót és egy erõs lapmágnest fogott a kezében: "Lenz törvénye értelmében azt az erõt, amellyel a mágnes a golyót vonzza, a mágnes fejti ki. Azt az erõt azonbam, amellyel a mágnes vonzásából kiszabadítjuk a golyót, már én fejtem ki."
Ezután demonstrálta azt, amit elmondott: egy írásvetítõre (hogy a nagy teremben mindenki rendesen lássa az árnyképet) letette a lapmágnest és ráengedte a golyót. CSATT! - a golyó hozzácsattant a lapmágnes felületéhez, amelyet Molnár György közben függõleges helyzetben tartott, így a lapmágnesnek nem az élével, hanem a lapjával találkozott a golyó (Azért írok le mindent ilyen részletesen, hogy ha esetleg svindli van a dologban, azt könnyebben lehessen azonosítani). Aztán fogta a mágnest rajta a golyóval és a golyót megfogta és leveszõdte a mágnesrõl. Tényleg nagyon erõs mágnes volt, de csak azért, hogy jobban lehessen azt látni, ami ezután következett.
De elõtte még egy demonstráció a törvény mûködésérõl: próbáljuk meg két golyóval. Az eredmény természetesen ugyanaz lett, duplán: a két golyó egymás mellett rácsattant a mágnesre és ugyanúgy emberi erõvel kellett õket lehúzni.
És most jött a megdöbbentõ harmadik kísérlet: mi van akkor, ha nem egymás mellett, hanem egymás mögött engedjük rá a golyókat a mágnesre?
Az elrendezés a szoksásos: a mágnes az élére állítva, a két golyót egymáshoz érintve gurította el Molnár György a mágnes felé. Mi fog történni vajon?
Hagyok egy kis helyet, hogy mindenki belegondoljon, hogy szerinte hogyan fog végzõdni ez a kísérlet.
Én ha 100000 évig gondolkodok, se gondolok erre.
Bevallom, az én tippem az volt, hogy az elsõ golyó nekicsattan a mágnesnek, majd a második golyó szépen hozzátapad az elsõhöz, mivel az a mágnes erõterén belül szintén mágnesként funkcionál - már ha jól idéztem vissza fizikatanulmányaimat abban a pillanatban.
Ámde: nem ez történt.
A két golyó tehát gurul a mágnes felé egymás mögött, egymást érintve. A következõ történt akkor: az elsõ golyó nekicsattant a mágnesnek. Ez tehát rendben van. A második golyó viszont abban a pillanatban, ahogy ez megtörtént, pont az ellenkezõ irányba kilõtt és messzire szállt. Amennyire meg tudtam állapítani, ez az erõ körülbelül azonos lehetett azzal, amekkorával az elsõ golyó nekicsattant a mágnes lapjának. Tehát a második golyót ugyanekkora erõhatás érte visszafelé, azaz elhagyta a mágnes vonzásterét. Sõt, mit elhagyta, elszáguldott belõle...
Õszintén szólva valami taszító erõ megjelenésére gondoltam elõször, valami olyasmire, hogy valójában a két golyó közül az egyik szintén mágnes, de ezt a verziót elvetettem, mert a két golyó úgy nem tudna a mágnes felé gurulni, ha közben az egyik vonzza a másikat magához, az érintkezõ ponton összetapadnának.
Azóta se értem, hogy honnan jelent meg egy, a golyók mozgását elõidézõ erõvel és a mágnes vonzóerejével ellentétes irányú erõ, amely végülis a másik golyó kiszabadulását okozta a mágneses erõtérbõl.
Ha valaki tud magyarázatot, várom! Kíváncsi vagyok rá, hogy valóban sérült-e valamilyen törvény itt...
\"Meet me in Montauk...\" \"Előtted nyitva áll majd minden ajtó, mert ismered önmagad\" (Konfúciusz)
#1211
Ok, akkor az alma konvencionalitásával még nincs probléma. :-)
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1210
Még mindig nem tudtad megmagyarázni, hogy miképpen létezne érzékeléstõl független világ. Ha független tõle, akkor a kérdés eldöntésébõl kiesik minden érzékelés, hiába jössz a vakokkal, nagyothallókkal, és 3 éves gyerekkel, ezek észlelései mind érzékektõl függnek.
Mégpedig nem úgy kell kiesnie az érzékelésen kívülre, mint a telefonfülke, amit most nem, csak az ablakból kihajolva látok, sem mikor valami géppel méred egy dolog létezését, -utóbbinál pl. bejön a "gondolati valóság" is, -mert ezek mind érzékszervektõl függnek.
Én nem azt mondom, hogy amirõl nem tudok, az nincs is, de ha van is, csak az érzékelés útján lehet róla tudomásunk, ezért nem független tõle.
Továbbá még hogy ha azokra a dolgokra érted az érzékszervektõl független kifejezést, amikkel az érzékszervek még nem léptek kapcsolatba, akkor is azok miért lennének valódibb létezõk mint azok, amikkel már kapcsolatba léptek?
Mégpedig nem úgy kell kiesnie az érzékelésen kívülre, mint a telefonfülke, amit most nem, csak az ablakból kihajolva látok, sem mikor valami géppel méred egy dolog létezését, -utóbbinál pl. bejön a "gondolati valóság" is, -mert ezek mind érzékszervektõl függnek.
Én nem azt mondom, hogy amirõl nem tudok, az nincs is, de ha van is, csak az érzékelés útján lehet róla tudomásunk, ezért nem független tõle.
Továbbá még hogy ha azokra a dolgokra érted az érzékszervektõl független kifejezést, amikkel az érzékszervek még nem léptek kapcsolatba, akkor is azok miért lennének valódibb létezõk mint azok, amikkel már kapcsolatba léptek?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1209
A fél alma nem alma, az egész alma alma. Mit nem értesz ezen?
Én akkor nevezek almának valamit amikor úgy néz ki mint 1 alma.
A félbevágott almára nem mondhatom hogy ott egy alma, vagy fél elme, mert nem tudom hogy pontosan sikerült e félbevágni (de nem is lehet).
Azt tudom kijelenteni teljes bizonyossággal, hogy az egy alma darabja.
Az alma gondolom tudod több részbõl áll, biológiailag is. mag magház gyümölcshús héj stb.
Ezért találtuk ki a nyelvet, hogy pontosan le tudd írni mit látsz vagy mirõl van szó, annak az embernek a számára is aki nem látja a tárgyat egyértelmú legyen mirõl van szó.
Pl:
felhívod a haverodat, modod neki hogy almát eszel
erre õ arra fog gondolni, hogy a kezedben a piros alma és azt majszolod.
utánna kiderül hogy zöldalmát eszel tehát máris rossz az illúziója mert nem piros, hanem zöld.
Utánna kiderül, hogy meghámoztad, elõtte tehát nem zöld, hanem, a fehér gyümölcshús látszik.
Utánna kiderül, hogy szétvagdostad 15 részre. más illúzió megint
kivágtad a magot és a magházat. megint csak más kép adódik a telefon végén.
A beszélgetés végére a piros egész alma helyett esz széttvágott magházától megszabadított hámozott almaszelet lesz az illúziója.
Tehát egy félbevágott alma az nem alma. Az egy 2 részre vágott egész alma.
Én akkor nevezek almának valamit amikor úgy néz ki mint 1 alma.
A félbevágott almára nem mondhatom hogy ott egy alma, vagy fél elme, mert nem tudom hogy pontosan sikerült e félbevágni (de nem is lehet).
Azt tudom kijelenteni teljes bizonyossággal, hogy az egy alma darabja.
Az alma gondolom tudod több részbõl áll, biológiailag is. mag magház gyümölcshús héj stb.
Ezért találtuk ki a nyelvet, hogy pontosan le tudd írni mit látsz vagy mirõl van szó, annak az embernek a számára is aki nem látja a tárgyat egyértelmú legyen mirõl van szó.
Pl:
felhívod a haverodat, modod neki hogy almát eszel
erre õ arra fog gondolni, hogy a kezedben a piros alma és azt majszolod.
utánna kiderül hogy zöldalmát eszel tehát máris rossz az illúziója mert nem piros, hanem zöld.
Utánna kiderül, hogy meghámoztad, elõtte tehát nem zöld, hanem, a fehér gyümölcshús látszik.
Utánna kiderül, hogy szétvagdostad 15 részre. más illúzió megint
kivágtad a magot és a magházat. megint csak más kép adódik a telefon végén.
A beszélgetés végére a piros egész alma helyett esz széttvágott magházától megszabadított hámozott almaszelet lesz az illúziója.
Tehát egy félbevágott alma az nem alma. Az egy 2 részre vágott egész alma.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1208
Tehát nincs két félalma, mert nincs fél alma, az egy alma van két különbözõ helyen.
És mikortól alma az az egy alma, bimbó korában, esetleg valamennyi atomszámra növekedett nagyságú lesz az egy alma?
És mikortól alma az az egy alma, bimbó korában, esetleg valamennyi atomszámra növekedett nagyságú lesz az egy alma?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1207
Nem szûkíteni kellene, hanem bõvíteni... éppen errõl beszéltem.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1206
Mindenki számára más létezik és más nem. Mivel mindenki másképpen érzékel.
Viszont van egy közös világ amiben élünk és az az érzékelésünktöl függetlenül létezik.
Egy 3 éves gyerek számára nem látezis például a 60 éves tapasztalata.
Viszont van egy közös világ amiben élünk és az az érzékelésünktöl függetlenül létezik.
Egy 3 éves gyerek számára nem látezis például a 60 éves tapasztalata.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1205
"Nem tudtok még elvonatkoztatni és szabadabban gondolkodni."
Lehet, hogy még szûkíteni kellene a kört. Na még mi nem létezik?
duplaplusznemjó? 😄
Lehet, hogy még szûkíteni kellene a kört. Na még mi nem létezik?
duplaplusznemjó? 😄
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1204
A végtelen definíciójából adódik, hogy ha valamit elvágsz akkor az ugyanúgy végtelen lesz, tehát nincs értelme vagdosni meg semmit sem csinálni, mertt úgyis minden végtelen.
Vagy az elvágott egyenes 2 darab kevesebb végtelenbõl állna?
És akkor mi értelme ay 1 méternek amikor az is végtelen.
Vagy Basic szerint van kisebb végtelen és nagyobb vagy hosszabb esetleg nehezebb végzelen?? vagy hogyan gondolod?
Vagy az elvágott egyenes 2 darab kevesebb végtelenbõl állna?
És akkor mi értelme ay 1 méternek amikor az is végtelen.
Vagy Basic szerint van kisebb végtelen és nagyobb vagy hosszabb esetleg nehezebb végzelen?? vagy hogyan gondolod?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1203
Éz nem érv ez tény, sõt az alkotó elemeknem sem kell azonosnak lenniük.
Ez a kommunista szellem maradványa még, hogy mindenki egyenlõ meg stb.
Nem tudtok még elvonatkoztatni és szabadabban gondolkodni.
Ez a kommunista szellem maradványa még, hogy mindenki egyenlõ meg stb.
Nem tudtok még elvonatkoztatni és szabadabban gondolkodni.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1202
ha egy szakasz végtelen pontból áll mert szerinted annyiból, akkor honnan a k*** I*** f***-ból tudod, hogy hol van a fele?
Ezt áruld már el.
Meg ha valamit elvágsz akkor az nem két fél lesz hanem ugyanúgy 1 egész, csak a térben máshol.
Vagy számodra a téren belül is vannak megkülönböztetett helyek?
ahova a levágott darabot beleteszed és az ott eltûnik.
Annyira tudjátok mondani a rögzült butaságot, hogy az már szörnyû...
Ezt áruld már el.
Meg ha valamit elvágsz akkor az nem két fél lesz hanem ugyanúgy 1 egész, csak a térben máshol.
Vagy számodra a téren belül is vannak megkülönböztetett helyek?
ahova a levágott darabot beleteszed és az ott eltûnik.
Annyira tudjátok mondani a rögzült butaságot, hogy az már szörnyû...
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1201
Erre meg épp azt lehet mondani, amivel clio érvel, hogy attól, hogy nem tudunk legkisebb kvantumnál kisebbet, még nem jelenti azt, hogy nincs. 😊
Aztán ki tudja, majd mégis bontják a bonthatatlant. 😊)
Aztán ki tudja, majd mégis bontják a bonthatatlant. 😊)
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1200
Na jó, de clio nem fogadja el a törtszámokat. 😉
"Bármennyire is jó futó tehát Achilles, ha mások diktálják a játékszabályokat, mások elgondolása alapján kell azt csinálnia, amihez egyébként mindenkinél jobban ért, soha nem gyõzhet, soha nem érhet célba... (tami)"
"Bármennyire is jó futó tehát Achilles, ha mások diktálják a játékszabályokat, mások elgondolása alapján kell azt csinálnia, amihez egyébként mindenkinél jobban ért, soha nem gyõzhet, soha nem érhet célba... (tami)"
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1199
Ezt a szakaszfelezést is csak elméletben lehet létrehozni, hiszen pl a fotont már nem lehet elfelezni ( vagy mégis? ) de mindenképpen meg kell állni a legkisebb kvantumnál, mert annál kisebb nem létezik az univerzumban. Tehát még elméletben sem lehet a végtelenig felezni a szakaszokat.
Lehet, ezt a görögök nem tudták ?
Ok, az elmében el lehet játszani mindenféle dologgal, de sztem sokan azért nem is értik az egész algebrát, meg törteket, mert ennek már nincs sok köze a "valóvilághoz" 😄 ( 2a+ 2b X négyzetgyök .... ez mire jó kérdik???? semmire sem használják, csak max tervezõ mérnökök.. a gyakorlati életben erre senkinek sincs szüksége egy szûk kisebbségen kívül)
Lehet, ezt a görögök nem tudták ?
Ok, az elmében el lehet játszani mindenféle dologgal, de sztem sokan azért nem is értik az egész algebrát, meg törteket, mert ennek már nincs sok köze a "valóvilághoz" 😄 ( 2a+ 2b X négyzetgyök .... ez mire jó kérdik???? semmire sem használják, csak max tervezõ mérnökök.. a gyakorlati életben erre senkinek sincs szüksége egy szûk kisebbségen kívül)
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#1198
Azt értsd meg, hogy nincs 2 azonos dolog a világon.
Csak az idõ abszolút.
Csak az idõ abszolút.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1197
Mondok egy példát azoknak, akik nem akarnak elmélyedni az ókori görögök világában.
Legyen egy egységnyi szakaszunk. Vágjuk le a felét, és a maradéknak a felét mindig. Ekkor az alábbi dolgok nyivánvalóak:
1) Egyetlen darab sem nulla hosszú, mindegyiknek határozott hossza van.
2) Végtelen sok darab van.
3) Összhosszuk mégis véges (egységnyi).
Legyen egy egységnyi szakaszunk. Vágjuk le a felét, és a maradéknak a felét mindig. Ekkor az alábbi dolgok nyivánvalóak:
1) Egyetlen darab sem nulla hosszú, mindegyiknek határozott hossza van.
2) Végtelen sok darab van.
3) Összhosszuk mégis véges (egységnyi).
#1196
#1192: ezzel már az ókori görögök is foglalkoztak.
Szerintem teljesen felesleges errõl ennyit beszélni, vagy elfogadjátok, hogy a negatív számok, és a törtek, sõt, az irracionális számok feltétlenül szükségesek bizonyos dolgok leírására, vagy pedig fellapozzátok a régi írásokat.
Clio1616v hibás logikája mentén például felállítható az "Achilles és a teknõsbéka" paradoxonja. Ezzel sikerült már rég megmutatni, hogy a végtelennel kapcsolatban felelõtlen kijelentéseket nem szabad tennünk, mert könnyen hibához vezethetnek.
Szerintem teljesen felesleges errõl ennyit beszélni, vagy elfogadjátok, hogy a negatív számok, és a törtek, sõt, az irracionális számok feltétlenül szükségesek bizonyos dolgok leírására, vagy pedig fellapozzátok a régi írásokat.
Clio1616v hibás logikája mentén például felállítható az "Achilles és a teknõsbéka" paradoxonja. Ezzel sikerült már rég megmutatni, hogy a végtelennel kapcsolatban felelõtlen kijelentéseket nem szabad tennünk, mert könnyen hibához vezethetnek.
#1195
Hay,sztem kissé nem teljes megfogalmazásod,ne használd a "minden" szót,bõvebben kicsit késõbb.
#1194
Ingerekre reagálnak a növények és állatok, ugyanúgy mint az ember.
Magyarázz el egy vaknak aki születésétõl fogva nem látott még semmit, hogyan néz ki egy gömb...
Akinek nincsenek tapasztalatai a látásról, az nem tud térben elképzelni tárgyakat, csak ízeket szagokat, hangokat, és ezekkel álmodik, gondolkodik.
Magyarázz el egy vaknak aki születésétõl fogva nem látott még semmit, hogyan néz ki egy gömb...
Akinek nincsenek tapasztalatai a látásról, az nem tud térben elképzelni tárgyakat, csak ízeket szagokat, hangokat, és ezekkel álmodik, gondolkodik.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1193
Miért ne lenne?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1192
Ha végtelen részre osztasz valamit akkor az azt jelenti, hogy végtelen részrte vágod, az egyes elemek tulajdonságai a 0-hoz konvergálnak. Tehát a teljes mennyiség 0, ezért végtelen nem létezik, tehát véges számú alkotóból áll minden.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1191
Fél alma azért nincs mert a fél alma nem alma. 1 dbnál kisebb mennyiségû alma nincs. Az hogy fele mennyiséget pl kgot levágsz belõle, az ok, de nem lesz pontosan a fele soha.
Ugyanúgy nincs fél ember fél elektron, vagy ha úgy tetszik negyed macska. Mert ha annak a felét veszed az már önmagában nem ugyan az.
Ugyanúgy nincs fél ember fél elektron, vagy ha úgy tetszik negyed macska. Mert ha annak a felét veszed az már önmagában nem ugyan az.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1190
És mondjuk az állatok milyen módon érzékelnek? Vagy a fák.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1189
Az öntudatnak semmi nyoma sincs az anyagi érzékelésben.
Ez alapján ki lehet jelenteni, h semmi sem létezik valójában, hanem minden dolog 1 közös hallucináció része, ami valami ( nevezzük el) elektromos erõtérben zajlik.....
Bár itt inkább a fizikai törvényekrõl van szó...
Szal ez már nagyon offtopik...
Ez alapján ki lehet jelenteni, h semmi sem létezik valójában, hanem minden dolog 1 közös hallucináció része, ami valami ( nevezzük el) elektromos erõtérben zajlik.....
Bár itt inkább a fizikai törvényekrõl van szó...
Szal ez már nagyon offtopik...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#1188
Ja kis pontosítás:
De ilyen alapon te sem létezel, mert ugye olyan sincs, hogy te vagy.
De ilyen alapon te sem létezel, mert ugye olyan sincs, hogy te vagy.
#1187
"Fél alma nincsen" talán még nem láttál? Mert azt tudok mutatni 😄D
Vagy najó, akkor szívózzunk, hogy ugye pontosan fél alma nincs, mert mi van ha páratlan számú építõelembõl áll.
De ilyen alapon akkor te sem létezel, mert nem olyan nincs, hogy te vagy. Mert mi vagy? Egy dolog amihez értéket rendelsz?
Sõt, atomok. Mi van ha az atomok építõelemekbõl állnak? Ha az építõelemeket is felépíti valami?
Mi a végsõ dolog? Láttál már ilyet?
NEM? Akkor nem is létezik semmi, ugye? ...
Vagy najó, akkor szívózzunk, hogy ugye pontosan fél alma nincs, mert mi van ha páratlan számú építõelembõl áll.
De ilyen alapon akkor te sem létezel, mert nem olyan nincs, hogy te vagy. Mert mi vagy? Egy dolog amihez értéket rendelsz?
Sõt, atomok. Mi van ha az atomok építõelemekbõl állnak? Ha az építõelemeket is felépíti valami?
Mi a végsõ dolog? Láttál már ilyet?
NEM? Akkor nem is létezik semmi, ugye? ...
#1186
Úgy képzelem el, mint amikor te kézbe veszel egy fél almát, megvakarod a fejed, és kijelented: Hmm.. fél alma pedig nincsen. 😊
Fél almát nem tudsz vágni, bezzeg atomjaira (vagy bármilyen más építõelemre) szét tudod szedni?
Talán fele atomra nem lehet elosztani, feltéve, ha páros?
Fél almát nem tudsz vágni, bezzeg atomjaira (vagy bármilyen más építõelemre) szét tudod szedni?
Talán fele atomra nem lehet elosztani, feltéve, ha páros?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1185
"A 0 pont mindig az egyenes vége." -Írtad te.. 😊 Vagy most már más is lehet?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1184
Mi az hogy mindíg, lehet 10et is hozzárendelni.
Ha nem ismered el hogy minden építõelemekbõl áll akkor te hogyan képzeled a létezést?
Ha nem ismered el hogy minden építõelemekbõl áll akkor te hogyan képzeled a létezést?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1183
Fél almát nem lehet, definiálni, mert fél alma nincsen.
Az 1 és 2 számok... közötte miért kellene lennie valaminek?
Félbe nem tudsz vágni almát.
Az alma építõelemekbõl áll és csak az építõelemeire lehet szétvagdosni, de én még nem láttam atomjaira vágott almát sem.
Végtelenre meg pláne. Ha te láttál akkor mond el hogyan nézett ki. Mert én nem tudom elképzelni sem.
Ha valamit vételen sok részre vágsz akkor az nem létezõvé válik.
Az 1 és 2 számok... közötte miért kellene lennie valaminek?
Félbe nem tudsz vágni almát.
Az alma építõelemekbõl áll és csak az építõelemeire lehet szétvagdosni, de én még nem láttam atomjaira vágott almát sem.
Végtelenre meg pláne. Ha te láttál akkor mond el hogyan nézett ki. Mert én nem tudom elképzelni sem.
Ha valamit vételen sok részre vágsz akkor az nem létezõvé válik.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1182
Már leszögezte, hogy nincs végtelen. 😄 ergo kell lennie valami legkisebb építõelemnek.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1181
Legalább olyan hiba, mint kijelenteni, hogy az egyenes egyik vége mindig 0.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1180
Bocs fiúk, hogy beleszólok-
elegek a pozitív egészek + prefixum kiegészítések.
Van két pozitív egészem, az 1 és a 2.
Ezek között mi van? Semmi nincs?
Veszek egy félbevágott almát.. Az EGY darab félalma, vagy FÉL darab alma?
Választól függõen: hogyan definiálnád a félalmát? Ha lehet definiálni, akkor lehet a végtelenszer félbevágott almát is egy szóval definiálni, szóval van végtelen.
elegek a pozitív egészek + prefixum kiegészítések.
Van két pozitív egészem, az 1 és a 2.
Ezek között mi van? Semmi nincs?
Veszek egy félbevágott almát.. Az EGY darab félalma, vagy FÉL darab alma?
Választól függõen: hogyan definiálnád a félalmát? Ha lehet definiálni, akkor lehet a végtelenszer félbevágott almát is egy szóval definiálni, szóval van végtelen.
#1179
Nem érzem komikusnak, sõt szánalmas.
Az egyenes 2 pont közötti legrövidebb távolság $÷>ß*!!!
Nehogy azt mond, hogy a kör ennek megfelel.
A kör pedig egy pontól azonos távolságra lévõ pontok.
De nevezheted a kört egyenesnek, csak az hiba. Pont úgy mint az elektron töltését negatívnak nevezni.
Az egyenes 2 pont közötti legrövidebb távolság $÷>ß*!!!
Nehogy azt mond, hogy a kör ennek megfelel.
A kör pedig egy pontól azonos távolságra lévõ pontok.
De nevezheted a kört egyenesnek, csak az hiba. Pont úgy mint az elektron töltését negatívnak nevezni.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1178
Az egyenes vége nem lehet a 0 pont, mert az már a félegyenes.
De ha megmutatod a másik végét is, akkor meg már szakasz. Hopp.. szakasz sincs a valóságban, mert nem tudod pontosan megmérni a két végpontot.
Tényleg lassan jogos lesz a felvetésem, hogy csinálj egy listát a nemlétezõ dolgokról, és utána majd lesz értelme tárgyalnunk. 😊
Lassan kezdem magam úgy érezni, mint Orwell regényének olvasása közben, amikor az Újbeszél nyelvet tökéletesítették. 😊
Apropó.. Esetleg nyelv létezik? Merthogy soha nem tud pontos infót közölni valamirõl..?
Mégis kérsz egy végtelen egyenest.
Erre írtam, hogy rajzolj egy kört.
Nem érzed komikusnak, mikor ezek után kikéred, hogy a kör nem egyenes? :-))
De ha megmutatod a másik végét is, akkor meg már szakasz. Hopp.. szakasz sincs a valóságban, mert nem tudod pontosan megmérni a két végpontot.
Tényleg lassan jogos lesz a felvetésem, hogy csinálj egy listát a nemlétezõ dolgokról, és utána majd lesz értelme tárgyalnunk. 😊
Lassan kezdem magam úgy érezni, mint Orwell regényének olvasása közben, amikor az Újbeszél nyelvet tökéletesítették. 😊
Apropó.. Esetleg nyelv létezik? Merthogy soha nem tud pontos infót közölni valamirõl..?
Mégis kérsz egy végtelen egyenest.
Erre írtam, hogy rajzolj egy kört.
Nem érzed komikusnak, mikor ezek után kikéred, hogy a kör nem egyenes? :-))
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1177
De akkor mi van?
És már megint a filozófia ingoványos talajára érkeztünk..
És már megint a filozófia ingoványos talajára érkeztünk..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#1176
Így van fogalom, de nem valóság.
Elméletileg végtelen energiát csak örökmozással lehet elõállítani, ami elméletileg nem létezik...
A hibás dolgokat ki kellene javítani, ezzel teljes mértékben egyetéertek.
Ebben nem vagyok teljesen biztos ha egy +3 töltést és -3 töltést egymással semlegesítek akkor csak 3 db neutrális részecske keletkezik.
Mivel jelölöd a neutrális részecskét?
ha a pozitívat +al a negatívot -al jelölsz akkor mivel jelölöd a semlegest? nullával?
Gömb alakú csak anyagnak lehet alakja.
A számunkra nagyon nagy dolgokat gondoljuk végtelen tulajdonságúnak. Hiba.
A tér szintén nem létezik, nem is görbülhet, elméletileg használjuk könnyebb felfogás miatt.
Elméletileg végtelen energiát csak örökmozással lehet elõállítani, ami elméletileg nem létezik...
A hibás dolgokat ki kellene javítani, ezzel teljes mértékben egyetéertek.
Ebben nem vagyok teljesen biztos ha egy +3 töltést és -3 töltést egymással semlegesítek akkor csak 3 db neutrális részecske keletkezik.
Mivel jelölöd a neutrális részecskét?
ha a pozitívat +al a negatívot -al jelölsz akkor mivel jelölöd a semlegest? nullával?
Gömb alakú csak anyagnak lehet alakja.
A számunkra nagyon nagy dolgokat gondoljuk végtelen tulajdonságúnak. Hiba.
A tér szintén nem létezik, nem is görbülhet, elméletileg használjuk könnyebb felfogás miatt.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1175
A kör nem egyenes.
Kör szintén nem létezik valóságban, a kör definiciójából adódóan nem egyenes egy ponthoz minden irányba azonos távolságban elhelyezkedõ többi pont alkotja a kört, véges számú pontok. (mivel ugye végtelen nem létezik)
A kör kezdõpontja a középpont ezt kell nullánal tekinteni és a 360fokot (ami szintén nem praktikus, miért pont 360 miért nem 100 na mindegy...)
felosztva irányonként azonos távolságot felfenni. Körrel nem lehet mérni.
Kör szintén nem létezik valóságban, a kör definiciójából adódóan nem egyenes egy ponthoz minden irányba azonos távolságban elhelyezkedõ többi pont alkotja a kört, véges számú pontok. (mivel ugye végtelen nem létezik)
A kör kezdõpontja a középpont ezt kell nullánal tekinteni és a 360fokot (ami szintén nem praktikus, miért pont 360 miért nem 100 na mindegy...)
felosztva irányonként azonos távolságot felfenni. Körrel nem lehet mérni.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1174
A végtelen is egy igen érdekes fogalom. pl a hiperbolák, parabolák is elvileg végtelenek, sõt minden n x n sorozat is.
Éppen ezért a természetben is találkoznunk kell végtelen nagy és végtelen kis értékekkel, erõkkel, energiákkal.
Valahol lennie kell 1 kiskapunak, aminek a segítségével elõ lehet állítani ezeket a végtelen nagy energiákat.
Sokan keresik a módszert, és amint valaki talál valamit, azzal mindig történik valami. Nem mindig csak a jól bevált féligazságok alapján kell gépeket tervezni. Erre mindenki képes egy 1szerû érettségivel is.
Ha hibásak a jelölések ( mert 1 szerû kell) akkor javítani kellene rajta. Az anyag kis méretekben is ugyanolyan bonyolult felépítésû és viselkedésû, mint makro méretekben. ( kvantummechanika- biológia)
Tehát ha van 3 db + töltésem, meg 3 db neg. töltésem akkor, ha találkoznak 3 db semleges töltésem lesz. Ennek is biztos megvan a jelölése
Azt mondják, az Univerzum gömb alakú. ( ez igaz is ). Akkor egy véges térfogatú helyen hogyan férnek meg végtelen mennyiségek? Bár ez már inkább filozófiai kérdés😄
És mi van akkor, ha ez a bizonyos "tér" gravitronokból áll?
Éppen ezért a természetben is találkoznunk kell végtelen nagy és végtelen kis értékekkel, erõkkel, energiákkal.
Valahol lennie kell 1 kiskapunak, aminek a segítségével elõ lehet állítani ezeket a végtelen nagy energiákat.
Sokan keresik a módszert, és amint valaki talál valamit, azzal mindig történik valami. Nem mindig csak a jól bevált féligazságok alapján kell gépeket tervezni. Erre mindenki képes egy 1szerû érettségivel is.
Ha hibásak a jelölések ( mert 1 szerû kell) akkor javítani kellene rajta. Az anyag kis méretekben is ugyanolyan bonyolult felépítésû és viselkedésû, mint makro méretekben. ( kvantummechanika- biológia)
Tehát ha van 3 db + töltésem, meg 3 db neg. töltésem akkor, ha találkoznak 3 db semleges töltésem lesz. Ennek is biztos megvan a jelölése
Azt mondják, az Univerzum gömb alakú. ( ez igaz is ). Akkor egy véges térfogatú helyen hogyan férnek meg végtelen mennyiségek? Bár ez már inkább filozófiai kérdés😄
És mi van akkor, ha ez a bizonyos "tér" gravitronokból áll?
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#1173
Megmutatom neked a végtelen egyenest:
-Rajzolj egy kört! Tessék.
-Rajzolj egy kört! Tessék.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1172
Végtelen nincs, ha van mutasd meg, vagy bizonyítsd be.
A 0 pont mindig az egyenes vége.
Ha te láttál végtelen hosszú dolgot nekem is mutasd már meg, de ha csak az agyadban tudod elgondolni, hogyan nézhet ki és ez valóságos a számodra, akkor irány a elmegyógyintézet.
De elegendõek a pozitív egészek + a prefixum kieg.
A 0 pont mindig az egyenes vége.
Ha te láttál végtelen hosszú dolgot nekem is mutasd már meg, de ha csak az agyadban tudod elgondolni, hogyan nézhet ki és ez valóságos a számodra, akkor irány a elmegyógyintézet.
De elegendõek a pozitív egészek + a prefixum kieg.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1171
Én ezt értem, de hány részecske lesz 0 töltésû? Az a nem mindegy!
Tulajdonságnak mondhatod, hogy negatív, hogy a hülye is értse mirõl van szó. De mennyiségnek nem.
ha van 3db -2 SO4 (szulfát ionod) töltésû abból nem tudsz -3 töltést elvenni, hogy -3töltésû ionod maradjon.
Tulajdonságnak mondhatod, hogy negatív, hogy a hülye is értse mirõl van szó. De mennyiségnek nem.
ha van 3db -2 SO4 (szulfát ionod) töltésû abból nem tudsz -3 töltést elvenni, hogy -3töltésû ionod maradjon.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1170
#1168: A számegyenesnél sincs választási lehetõségünk. Elsõ lépés, hogy kijelölök egy zérus pontot. Miért kell kitüntetett pont? Valamihez viszonyítanom kell. Azért, mert az egyenes mindkét irányban végtelen, nincs széle, nincs önmagában kitüntetett pontja, ki kell jelölnöm egyet.
Ezután a valós számokkal megjelölhetem a pontokat. Nem esetlegesen szórom rá a számokat, hanem megkövetelem, hogy a számok valamilyen módon tükrözzék az egyenes pontjainak a geometriáját.
Például az összeadás és kivonás a távolságoknak és eltolásoknak a mûvelete. A kisebb-nagyobb relációk felelnek meg annak, hogy melyik pont van jobbra, illetve balra. Van a híres utolsó axióma, amit az angol szöveg "completeness axiom" néven említ, ami a folytonosságot követeli meg. Tovább ha felveszek egy egységszakaszt, akkor síkgeometriai szerkesztésekkel szorozni is tudok.
http://www.calvin.edu/~rpruim/courses/m361/F03/overheads/real-axioms-print-pp4.pdf
Ha ezeket a geometriai követelményeket megvizsgálom, látom, hogy egybeesnek a valósz számok axiómarendszerével. Tehát a valós számok éppen alkalmasak az egyenes pontjainak megjelölésére. Állítom, hogy ráadásul ez a LEGEGYSZERÛBB konstrukció, ami erre alkalmas.
A természetes számok erre nem elegendõek. A pozitív valós számok sem.
Ezután a valós számokkal megjelölhetem a pontokat. Nem esetlegesen szórom rá a számokat, hanem megkövetelem, hogy a számok valamilyen módon tükrözzék az egyenes pontjainak a geometriáját.
Például az összeadás és kivonás a távolságoknak és eltolásoknak a mûvelete. A kisebb-nagyobb relációk felelnek meg annak, hogy melyik pont van jobbra, illetve balra. Van a híres utolsó axióma, amit az angol szöveg "completeness axiom" néven említ, ami a folytonosságot követeli meg. Tovább ha felveszek egy egységszakaszt, akkor síkgeometriai szerkesztésekkel szorozni is tudok.
http://www.calvin.edu/~rpruim/courses/m361/F03/overheads/real-axioms-print-pp4.pdf
Ha ezeket a geometriai követelményeket megvizsgálom, látom, hogy egybeesnek a valósz számok axiómarendszerével. Tehát a valós számok éppen alkalmasak az egyenes pontjainak megjelölésére. Állítom, hogy ráadásul ez a LEGEGYSZERÛBB konstrukció, ami erre alkalmas.
A természetes számok erre nem elegendõek. A pozitív valós számok sem.
#1169
#1168: MINDIG UGYANAZT jelenti a negatív szám. Csak ismételni tudom: mínusz öt az a szám, amit öthöz adva nullát kapok. Ez a DEFINÍCIÓ
(pontosabban annak speciális esete). Ezt a matematikában ADDITÍV
INVERZNEK hívják.
A töltéseknél ugyanezt látom: ha a proton töltését egységnek nevezem ki, és többszöröseit természetes számokkal jelölöm, akkor látok olyan töltéseket, amelyekkel egyesítve semleges töltést kapok.
Tehát ezeket a töltéseket negatív számokkal jelölöm. Miért? Mert a megfelelõ pozitív töltésekkel kiegészítve a semleges töltést, a nulla töltést adják.
(pontosabban annak speciális esete). Ezt a matematikában ADDITÍV
INVERZNEK hívják.
A töltéseknél ugyanezt látom: ha a proton töltését egységnek nevezem ki, és többszöröseit természetes számokkal jelölöm, akkor látok olyan töltéseket, amelyekkel egyesítve semleges töltést kapok.
Tehát ezeket a töltéseket negatív számokkal jelölöm. Miért? Mert a megfelelõ pozitív töltésekkel kiegészítve a semleges töltést, a nulla töltést adják.