2111
A megmaradási törvények vesztették értelmüket
-
clio1616v #1308 De igen mert le kell feküdnöd és fel kell álnod.
A képesség nem azonos a tulajdonsággal.
Van egy fakockád, tuajdonságai:
tömeg
energia
Minden más tulajdonság ezekből származtatható.
Mondd meg szerinted hogyan reagál, arra, hogy felemeled. -
#1307
Jó, de mondjuk fekvéshez még kevesebb, nem?
Egyszerű tárgyak tulajdonságait nem lehet képességekként értelmezni?
Pl. hogy különböző helyzetekben különbözően reagálnak az nem az? -
clio1616v #1306 Próbáld ki... szerintem kisebb energia kell a megdőléshez, mint az egyenesen álláshoz. Biciklizz erős oldalszélben ):D pl. -
clio1616v #1305 Az ember és az élőlények nagyon összetett rendszerek, tehát igen.
Tágyak is, de ahoz elég összetettnek kell lenni, hogy képességekkel rendelkezzen. -
#1304
Nem lehetséges, hogy nem élőlény, hanem tárgy, vagy rendszer legyen deffenzív, vagy offenzív? -
#1303
Ez milyen modell? -
#1302
Lentmaradnia a földön sem kerülne sok energiájába annak az embernek, nem? -
clio1616v #1301 A változásokat az ember számára az érzékszervez továbbítják az agyba, ahol az összegzi, esetlegesen kiszűri a nem fontosakat, és ezek alapján reagál, képességeinek megfelelően.
Gondolj bele egy vasgolyó helyzetében. Mit érzékel... semmit ennek köszönhetően tehetetlen a változásokkal szemben, DEFFENZÍVEN viselkedik, mivel nincsenek képességei, amelyekkel küzdhetne a válzozások hatásai ellen.
-
clio1616v #1300 A tárgyak viselkedése a változásokkal szemben a következő lehet.
1. Figyelmen kívül hagyja a változást. (NEUTRÁLIS)
2. Adaptálódik a változáshoz. (DEFFENZÍV)
3. Küzd a változás ellen. (OFFENZÍV)
-
clio1616v #1299 Ez nekem mellébeszélésnek tűnik...
És nincs olyan dolog aminek ne lenne elektronos mezője.
Ugyanis, máramennyire a kémia tanulmányaimból kiderült, minden testnek vannak elekronjai és ezek az összetételétől függően képesek kiszabadulni az atommagból és közös elektronmezőt hoznak létre.
Szerintem a gravitáció is ennek a mezőnek a következménye.
Továbbra is várom a választ, hogy igazam van e abban, hogy az anyag olyan helyet foglal el a térben egy adott időpillanatban, amilyen számára a legkedvezőbb az adott állapotban. Ráadásul úgy viselkedik a tulajdonságaihoz képest, hogy az őt érő változásokhoz adaptálódjon.
Mondok egy példát...
Egy ember van a sivatagban iszonyatosan fúj a szél, az ember abba az irányba dől, amerről a szél fúj, mert ez kevesebb energiájába kerül, mintha elesne és fel kellene kelnie.
Erre Basic azt mondja, korábbi hszjeiből kiindulva, hogy azért dől arra, mert hatás ellenhatás Newton külcsönható törvénye. -
HUmanEmber41st #1298 Köszi a linkeket, csak az a baj, h angolul csak káromkodni tudok :D azt is a South Parkból tanultam, szal elég szegényes.. :D
Most akkor fussunk neki one more time:
vasgolyónak látszó tárggyal volt a kísérlet, vagy igazi vasgolyókkal?
Az igazi vasnak tök mindegy, h a mágnes északi vagy a déli pólusa húzza, vagy akár felváltva... akkor hogyan épül fel egy taszító erőtér?
Kísérletünkben a vasgolyó mikor először ér a mágneshez valamilyen szinten átmágneseződik, de semmi sem garantálja, h gurításkor éppen az azonos pólusok kerüljenek egymással szembe, ezáltal létrehozva az erős taszítást. És a kezdeti átmágnesezés sem lehet olyan erős, h a (gondolom) nagyon erős mágneslap ellen ekkora erőt tudjon kifejteni.
-
Basic256 #1297 #1295: Sajnos nem találtam megfelelő linkeket. Lehet lebegtetni jó vezető anyagokat váltakozó mágneses térrel, a wikipediaban írnak valamit róla (amit az előbb küldtem).
Ez az oldal különösen tetszett a diamágneses lebegtetésről:
http://groups.mrl.uiuc.edu/chiang/Chiang/Magnetic%20Levitation.htm
Vasat úgy lebegtetni, hogy alulról taszítja a mágneses mező, az igen bajos dolog. Viszont könnyű csalni vele, mert lehet olyan anyagot készíteni, ami vasgolyónak néz ki, de nem az, és lehet a váltakozó mágneses térrel lebegtetni. -
Basic256 #1296 #1295: a béka és a vízcsepp a vassal ellentétes tulajdonságú, az egy kicsit másféle lebegtetés. Itt vannak a leírások:
http://www.hfml.ru.nl/froglev.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Magnetic_levitation
Találtam egy IEEE cikket is, de azt valószínűleg csak azok látják, akiknek van előfizetésük. Ide írom a cikk adatait:
1997 IEEE
STABLE MAGNETIC LEVITATION OF SOFT FERROMAGNETIC MATERIALS
BY FLUX PINNING OF BULK SUPERCONDUCTORS
H. Ohsaki, M. Takabatake, E. Masada
Dept. of Electrical Eng., The University of Tokyo, Bunkyo-ku, Tokyo 113, Japan
Mindjárt utána nézek részletesen, és keresni egy megfelelő linket, vagy megpróbálok érdemben válaszolni. -
HUmanEmber41st #1295 Azért érdekes dolgok ezek, most akkor létezik olyan mágneses tér, ami a vasat taszítja?
Vajon miért nem használnak ilyet pl mágneskapcsolókban, relékben??? -
Basic256 #1294 #1292: ha nézitek a Discovery-t, akkor ott is láthattok olyan kísérletet, ahol víztartalmú anyagokat, köztük egy békát lebegtetnek erős mágneses tér segítségével. Nem a ti zsenitek találta ki ezt először. Abban viszont biztos vagyok, hogy talál hozzá olyan magyarázatot, amiben az energiamegmaradás sérül.
Rossz hír számotokra, hogy van olyan magyarázata is a kísérleteknek, ami a tudományos fizikán (benne az energiamegmaradás) alapul. -
#1293
El tudnád mondani Egely elrendezésének részleteit?
Vagy egy linket, ahol esetleg ő leírta? -
Albertus #1292 Szia!
Nagyon szívesen! örülök, hogy érthető volt.
Ha már Egely-t említetted, Ő készített egy olyan elrendezést,
amelyben az egyetlen vasgolyót, egy adott távolságon lebegtetve tartja az állandó mágnes tere. Azaz folyamatosan taszító erőt fejt ki rá.
Ott még a momentumok tehetetlensége, ill. az abból következő
hibás Lenz-törvény sem jelenik meg, csupán a mágneses momentumok
elfordíthatósága.
A magyarázatot elolvasva észrevettem, hogy nem írtam teljesen egyértelműen, ami kimaradt:
Az állandó mágnesben és a vasgolyóban egyaránt elfordul a momentumok egy része.
Így teljes.
-
Basic256 #1291 #1287: persze a legjobb az lenne, ha nem hallgatnád meg olyanok magyarázatát, akik a témakörból az alapkérdésekre sem tudják a választ. Mióta feltettem a két kérdésemet, azóta nem osztja az észt itt a fórumon. Azért megismétlem a kérdést, csak hogy lássad, nem tud rá válaszolni, mert tudása esetleges, sekélyes.
B)
Legyen egy hosszú egyenes vezetőnk, kis ellenállású, egy Földhöz csavarozott hosszú asztalon. Ebben folyjon állandó erősségű egyenáram. Vele párhuzamosan, vízszintesen egy sínen (vagy egyéb kényszerpályán) mozogjon egy töltött gömb. A gömbre hat a Lorentz-erő, ami nyomja a sínt, de persze ettől a gömb tovább végzi egyenes vonalú egyenletes mozgását.
Rögzítsük a koordinátarendszert a gömbhöz! Magyarázzuk ebből a koordinátarendszerből a jelenséget! Milyen erők fognak hatni ebben a rendszerben?
Vegyük észre, hogy ha egy töltetlen gömb is mozog a sínen, akkor arra nem fog vízszintes erő hatni, egyik koordinátarendszerben sem. A töltött gömbre viszont kell hogy hasson a sín mellett egy másik erő, a második koordinátarendszerben is. Honnan ez az erő? -
Basic256 #1290 #1287: a Lentz törvény önmagában nem magyarázza a kísérletet. Ráadásul a Lentz törvény nem is ad számszerű eredményt, inkább "Lentz-elv"-nek kellene nevezni.
Tehát a Lentz törvény magyarázza, hogy az első golyó fékeződik az inhomogén mágneses mezőben a mágneshez közelítve. A második golyó visszapattanását önmagában nem magyarázza.
A fejtegetéseinkben csak arra világítottunk rá, hogy az első golyó és a mágnes váltakozó elektromágneses mezőt kelt. Ezzel kölcsönhathat a második golyó úgy, hogy taszító hatás lépjen fel. A számszerű eredményekhez viszont mélyebb tudás szükséges.
A számszerű eredmények azért fontosak, mert az elvek ismeretében például nem tudjuk megmondani, hogy mely hatások fontosak, és melyek hanyagolhatóak el. Például én nem tudom megmondani, hogy ha egyik, vagy mindkét golyót csúszó kockára cserélem, akkor mi történik. Tehát számít-e a forgás. -
Basic256 #1289 #1286: a jobb szobabiciklik (amin nem surlódó kantár van) pontosan örvényáramú fékkel működnek. Van benne egy rézkorong, és (az egyszerűbb kivitelnél) egy állandó mágnest lehet közelebb vagy távolabb állítani a keréktől. A mágnes nem ér hozzá, nincs surlódás. A mechanizmus rejtve van a felhasználó elől.
A tekerés közben befektetett energia elektromos árammá alakul, az pedig a rézkorong ellenállásán hővé alalkul, ami a levegőnek adódik át. -
#1288
Meg a bogár, aminek nem szabadna repülnie.. antigravitáció nélkül.
Persze amellett, hogy antigravitációs szerve van, még egy olyat is kifejlesztett, ami vacuumban nem hagyja szétrobbanni. :) -
#1287
Köszönöm a választ! Ezek szerint a Lenz-törvény hanyag megfogalmazása miatt volt ilyen megdöbbentő a kísérlet?
Úgy emlékszem, Egely is beszélt a forgó mágneses mezőkről, mint olyan jelenségről, amelyről még nem tudunk mindent, és beszélt olyan gépekről is, amelyek hasonló hatásokat vesznek bele a működésükbe, csak nem emlékszem már rá konkrétan. Említette a tornádót is, mint olyan természeti jelenséget, amely több energiát termel, mint amennyit felvesz, és mint ilyen, a hivatalos tudomány szerint nem szabadna léteznie.
Köszönöm a kimerítő magyarázatot, én is értettem a magyarázatot, pedig én aztán tényleg nem voltam jó fizikából :-) -
HUmanEmber41st #1286 Van-e olyan villamos gép, amelyik kihasználja ezt a jelenséget? -
Basic256 #1285 #1283: "örvényáramú fék" néven rákereshetsz a jelenségre.
A golyós kísérlet annyival több, hogy a mágneses mező még inhomogén is (hiszen a mágnes felé közelítve határozottan erősödik). Ettől lesz bonyolult a dolog, és ezért létrejöhet váltakozó elektromágneses tér. -
Basic256 #1284 #1283: indukció akkor is fellép, ha állandó mágneses térben mozgatjuk
a (nem mágneses) vezetőt. Nyilván csak nézőpont kérdése, hogy a tekercs áll, és a mágnes mozog, vagy a mágnes áll, és a tekercs mozog.
Ha ekkor váltakozó mágneses mező keletkezik, az lehet taszító hatású. Az egyetemen megcsinálták azt a kísérletet, hogy függőleges hengeres tekercsbe hosszú, függőleges vasmagot tettek. Erre ráhúztak egy karikát, ami a tekercs tetején nyugodott, és a vasmagon elcsúszhatott. Váltakozó áramot kapcsolva a tekercsre a karika a plafon felé kilövődött. Több méter magasra. -
HUmanEmber41st #1283 Egyszerű nyelvre lefordítva itt statikus mágneses tér van, a golyó forgása miért is generál "taszító irányú" mágneses teret egy másik mozgó vasdarabra? Hiszen ezek nem mágnesek, hanem ( szinte) töltés nélküli acélok? Legalábbis a leírás szerint. -
clio1616v #1282 Ha például csak ahhoz értesz profi szinten, hogy egy tranzisztor miből van hogyan működik, attól még nem fogod tudni a számítógép egészének működését. -
Basic256 #1281 #1280: Ez túl általános ahhoz, hogy akár egyetértsek, akár ellenezzem. -
clio1616v #1280 Minél több minenről tudsz még ha felületesen is. Annál jobban megérted.
Viszont ha csak egy dologra figyelsz, de arra nagyon, akkor nem fogod érteni, miért történik vele az ami. -
Basic256 #1279 #1278: pontosabban többmindent akarsz megmagyarázni, annál bonyolultabb elméletekre van szükség, illetve ennek hiányában annál korlátozottabb és pontatlanabb lesz a modell és az előrejelzés. -
clio1616v #1278 De minél inkább törekszel a pontosságra, annál többet hibázol.
Szabály-szerű dolgok vannak, elismerem és ezt felhasználva elég jó eredményeket értünk el. -
Basic256 #1277 #1275: lásd be, hogy azért ennél többet tudunk mondani. -
#1276
Világos.. a villám villámlik, az autó megy. :D -
clio1616v #1275 A tárgyak úgy viselkednek, hogy nekik az adott körülmények között a legkedvezőbb legyen. Adaptálódnak.
Ha ezt belátod akkor nincs szükség szabályokra, mert a körülményeket egyidőben úgysem ismerheted. Lehetetlen előrejelezni. -
Basic256 #1274 #1273: ha nem követeljük meg az ELŐREJELZÉST, ami egy jó modell egy kulcsfontosságú tulajdonsága, akkor valóban ez a legegyszerűbb magyarázat. -
clio1616v #1273 Úgy magyaráznám az esetet, hogy a kísérlet alatt a golyók, úgy viselkedtek, ahogy a kedvük tartotta. -
Basic256 #1272 #1267: ja, és jut eszembe, még mindig várjuk a választ az "elektromágneses szakértő úrtól" hogy mi lesz a Lorentz-erővel, ha a töltéshez rögzítem a koordinátarendszert.
Ha erre az alapkérdésre sem tudod a választ, akkor ne kezdj el magyarázgatni komplex indukciós folyamatokat. -
Basic256 #1271 #1267: Mellesleg kihagytad azt a tényt (amire pedig felhívtam a figyelmet) hogy álló mágneses mezőben vezetőt mozgatva abban áram indukálódik.
Pusztán a vas domain-ek forgásával nem magyarázható a jelenség, ugyanis mágnes környezetébe tett vasdarab olyan mágnesezettséget kap, amitől a mágnes vonzza, hiszen látjuk is, hogy a mágnes vonzza a vasat.
Ezért a két golyó mágnesezettsége sem lehet ellentétes pusztán a domain-ek forgása miatt. Hacsak a sebességek nem a fénysebesség nagyságrendjébe esnek. De utóbbiról itt szó nincs. -
Basic256 #1270 #1267: persze utólag mindenféle magyarázatot lehet adni, akár kicsi manókkal is. Ezt már megbeszéltük. Sokkal inkább az a kérdés, hogy tudsz-e ELŐREJELEZNI a tudásoddal és elméleteddel, mert ez a próbája a helyességnek.
Például:
- Mi van, ha az egyik golyó acél, a másik alumínium? Hogyan zajlik le ekkor a kísérlet?
- Mi van, ha az egyik, vagyik mindkét testet kicserélem golyókról kis kockákra, amik csúsznak (mondjuk beszappanozom a kis surlódás érdekében)?
- A kettő kombinációjánál mi fog történni?
És a kvantitatív oldal is érdekes. Mekkora sebességgel gurul vissza a második golyó, ha mindkettő acél, ismeretesek a mágneslap mezejének paraméterei, és az elgurítás sebessége illetve távolsága?
Én bevallom, hogy nem értek az elektromágneses terekhez, mert ahhoz csak kifejezetten a megfelelően szakosodott villamosmérnökök értenek olyan szinten, hogy magyarázhassák. De ha valaki el akarja hitetni a hozzáértését, akkor válaszoljon a kérdéseimre. -
clio1616v #1269 Gondolj bele a következőbe:
A nap egy atommag és a föld és a többi körülötte keringő bolygó pedig elektronok.
Ha egy nagy léptéket nézünk és azt mondjuk, hogy a nap csak egy atommaggal ekvivalens, akkor a hozzáképest emberi nagyságú szemlélő a gravitációt, elektromosságnak véli.