A megmaradási törvények vesztették értelmüket
-
Basic256 #1397 #1395: tévedsz, nem érzékeled a tárgyat az érzékszerveiddel. A tárgy már csak a fejedben áll össze.
Nézzünk egy egyszerű példát! Bekötött szemmel öt almát tapintás alapján különválaszthatsz, megszámolhatsz, és elmondhatod, hogy öt tárgy. De valójában a tapintással csak puhább és keményebb érzeteket kapsz. Az agyad pedig az izmokat a kezeden mozgatja. Az izmok mozgása és a tapintás információk feldolgozása során keletkezik egy olyan érzet, hogy "felszín". Majd ebből a "zárt felszín". Tárgynak pedig nevezheted azt, amit egy kemény, zárt felszín határól. A víz ebben az értelemben nem tárgy.
Van még egy érdekesség! A tárgyak "folytonosságának" érzete. Az alma, ha elmozdul, alma marad, mert ha eltűnik egyik helyről, ezzel egyidőben egy másik helyen jelenik meg. Ez a mozgás. Az almát darabolhatom is, a részek összessége egyenlő lesz az egésszel.
A kvantummechanikában ez viszont nem igaz! Ebből is látszik, hogy a fentiek mind feltételezések! Ezért nehéz szemléletesen befogadni a kvantummechanikát, mert a makrovilágbeli érzékszervi tapasztalataink alapján olyan kép alakul ki bennünk, ami NEM ÁLTALÁNOS!
Egy szemléletes kép alapján (Károlyházi "Igaz varázslat" című könyvéből) a kvantummechanikában előfordul, hogy egymásnak csapsz két tányért, és az ütközésből három csésze repül ki! Ezek össztömege ráadásul nagyobb, mint a tányéroké együtt. Pontosan a kvantummechanikában a darab az, ami elég nehezen megfogható dolog, sokkal kevésbbé, mint az egyenes, vagy a hullámok.
Mielőtt felvetnéd, hogy a részecskéket nem látod közvetlenül, leszögezném, hogy az almát sem közvetlenül látod, és a tapintás folyamata is eléggé indirekt. Ehhez képes semmi, ha a részecskék megfigyeléséhez a bonyolult érzékelési láncba egy buborékkamrát beiktatsz.