2111
A megmaradási törvények vesztették értelmüket
-
clio1616v #1228 LOL elírtam, csak éppen a pizzámat ettem és a kés volt előttem éppen vagy mi. :P -
#1227
Az említett konferencián egyébként Egely György elmondta, hogy a légy repülése is ellentmond az energiamegmaradás törvényének is meg még az aerodinamika törvényeinek is (mivel vákuumban is repül).
Ebben a videóban Egely mond erről is pár szót.
Az elektromos autóról pedig igaza van: a Who Killed the Electric Car? című filmet néztem meg nemrég és tényleg bezúzták az elektromos autók működő, gazdaságos, már kifejlesztett és legyártott példányait, ráadásul előtte elvették a tulajdonosaiktól... Bár ez itt egy kicsit OFF, mert az elektromos autó nem sért semmilyen törvényt - hacsak azt nem, hogy az autó márpedig csak benzinnel mehet, mert ha nem azzal megy, akkor a szegény olajtársaságokra rohad az olaj :-) -
#1226
Ezek villák, de tökjó a videó :-) -
#1225
Aranyos. :-))
Engem inkább az lep meg, hogy hogy sikerült pont a villákból összetákolt szerkezet közepébe beleböknie a fogpiszkálót. ;-)
Olyan fogpiszkálóval soha nem csinálja meg, amit én használok. -
clio1616v #1224 *Basic -
clio1616v #1223 Bacis kérem a magyarázatot, miért nem esnek le a kések. -
#1222
"a jobban megnézed a kísérletet, igazából nem az a furcsa, hogy miért pattan vissza a golyó. Sokkal inkább az a furcsa, hogyha nekigurítasz egy vasgolyót egy mágneslapnak, akkor miért nem pattan vissza?"
Ha csak sima fémlap lenne, akkor valóban visszapattanna róla, de elég "vérszegényen", semmiképp nem annyira, hogy az ellenkező irányba, pont merőlegesen szinte ugyanakkora (vagy nagyobb, szemre nem lehetett megállapítani) kilőjön visszafelé, mint amekkora erővel a lapmágnes berántaná. Szóval nekem még mindig rejtélyes, honnan keletkezett a taszító hatás... -
Locutos #1221 Én nem tartom túl valószínűnek a visszapattanásos verziót, inkább akkor az indukció. -
HUmanEmber41st #1220 A golyók egymást érintve gurultak a mágbes felé.
Pl ha mágnessel szedsz össze vasszögeket akkor sem lökik el egymást.
De ezt a kísérletet le fogom játszani én is. -
Basic256 #1219 #1218: nyilván visszapattan, csak túl kis mértékben, ahogy mondod. Elvégre a fémek rugalmasak, az ütközés rugalmas.
Az is igaz, hogy ha mozog egy vezető egy inhomogén mágneses térben, akkor ott váltakozó mágneses mező keletkezhet. Ez a váltakozó mező pedig taszíthatja a másik vezetőt.
A probléma ott van, hogy miért pattan vissza annyira a másik golyó. Szerintem annyi csalás van a kísérletben, hogy az egyik golyó könnyebb. A labdás kísérlet is akkor hoz igen látványos eredményt, ha a felső labda jóval könnyebb. -
#1218
Valóban nem pattan vissza, vagy csak olyan kis mértékben, hogy nem látjuk? -
Basic256 #1217 #1212: részleteiben egyelőre nem tudom megmagyarázni, de önmagában a jelenség nem mutat a fizika törvényeit megsértő jeleket.
Egy egyszerűbb kísérlet jut eszembe, amikor két labdát ejtek le együtt, amik egymás felett vannak, és érintkeznek. Ekkor a felső szintén kilő. Ezt a jelenséget persze könnyebb magyarázni, mert a mágnes nem kavar be. Részletezés nélkül, a felső labda átvesz egy csomó energiát és impulzust a másiktól, így tud jóval magasabbra pattani, mint ahonnan leejtettük.
A golyós kísérletben is nyilván megvalósul valahogyan a rugalmas ütközés. Ha nagyon érdekel, belegondolhatok, de ehhez több idő kéne.
Ha jobban megnézed a kísérletet, igazából nem az a furcsa, hogy miért pattan vissza a golyó. Sokkal inkább az a furcsa, hogyha nekigurítasz egy vasgolyót egy mágneslapnak, akkor miért nem pattan vissza? Hiszen ha egy labdát leejtesz a földre, az is visszapattan, pedig van súlya. -
Locutos #1216 Szerintem nagyon fontos tényezõ volt az hogy a két golyó eleinte együtt ment a mágnes felé. Nem lévén egy test(a ket golyo) amikor kritikus közelségbe ért a magneshez, az elso golyo nagyon megvaltoztatta a mágnes koruli magneses teret, de a masodik golyo ebben nem vett reszt, maradt a regi mezovel, es VALAHOGY taszitas lepett fel. Vajon valami indukcio jott letre?? -
bugócsigabiga #1215 Hát igen,mint elképzelünk egy vaslapot,szórunk rá vasreszeléket,s a vaslap alatt elkezdünk egy mágnest mozgatni centrifugálisan(mágneslap+vasgolyó).A vasgolyó mindig egy adott ponton érintkezik a mágneslappal,így mozgási iránya és mágneslap kölcsönös hatása egy iljen fajta képet mutat,mint első mondatomban írtam.Úgynevezett centrifugális kör a következő vasgolyót kilöki,eltaszítja magától.Pl:Tejútrendszer,vagy gondoljunk egy örvényre,esetleg a tenger hullámaira. -
clio1616v #1214 Én is el tudom képzelni de amíg nem látom a saját szememmel nem hiszem el.
Ha a kísérlet reprodukálható egyáltalán :P
Ugyan úgy biztos nem és ebben az idő akadályoz meg... -
#1213
érdekes. Jó, hogy ilyen részletesen leírtad, én is el tudom képzelni. :) -
#1212
Most olvastam végig ezt a topicot, hát... Hihetetlen figura ez az Albertus, minden elismerésem a kitartásáért.
Fizikából nem vagyok valami jó, úgyhogy nem tudom eldönteni teljes bizonyossággal, hogy kinek van igaza, úgyhogy hinta és egyéb kérdésekben nem tudok nyilatkozni.
Viszont lenne egy nagyon jó példám Albertus számára, nagyon kár, hogy elment, kíváncsi lennék, mit mondana arra, amit leírok most.
Egyszer én is láttam olyan eseményt, amiről a mai napig azt hiszem, megsértett egy fizikai törvényt. Tanultam mechanikát szakközépben, és nagyjából meg tudtam állapítani, hogy amit látok, az elvileg lehetetlen. De mechanikából se voltam jó, úgyhogy ki lehet javítani, ha esetleg tényleg megetettek valamivel... :-)
2003-ban egy konferencián Molnár György, az Omega gitárosa mutatott be nekünk egy pofonegyszerű kísérletet, amivel sérthető egy fizikai törvény. A következő mondattal kezdte a demonstrációt, miközben két vasgolyót és egy erős lapmágnest fogott a kezében: "Lenz törvénye értelmében azt az erőt, amellyel a mágnes a golyót vonzza, a mágnes fejti ki. Azt az erőt azonbam, amellyel a mágnes vonzásából kiszabadítjuk a golyót, már én fejtem ki."
Ezután demonstrálta azt, amit elmondott: egy írásvetítőre (hogy a nagy teremben mindenki rendesen lássa az árnyképet) letette a lapmágnest és ráengedte a golyót. CSATT! - a golyó hozzácsattant a lapmágnes felületéhez, amelyet Molnár György közben függőleges helyzetben tartott, így a lapmágnesnek nem az élével, hanem a lapjával találkozott a golyó (Azért írok le mindent ilyen részletesen, hogy ha esetleg svindli van a dologban, azt könnyebben lehessen azonosítani). Aztán fogta a mágnest rajta a golyóval és a golyót megfogta és levesződte a mágnesről. Tényleg nagyon erős mágnes volt, de csak azért, hogy jobban lehessen azt látni, ami ezután következett.
De előtte még egy demonstráció a törvény működéséről: próbáljuk meg két golyóval. Az eredmény természetesen ugyanaz lett, duplán: a két golyó egymás mellett rácsattant a mágnesre és ugyanúgy emberi erővel kellett őket lehúzni.
És most jött a megdöbbentő harmadik kísérlet: mi van akkor, ha nem egymás mellett, hanem egymás mögött engedjük rá a golyókat a mágnesre?
Az elrendezés a szoksásos: a mágnes az élére állítva, a két golyót egymáshoz érintve gurította el Molnár György a mágnes felé. Mi fog történni vajon?
Hagyok egy kis helyet, hogy mindenki belegondoljon, hogy szerinte hogyan fog végződni ez a kísérlet.
Én ha 100000 évig gondolkodok, se gondolok erre.
Bevallom, az én tippem az volt, hogy az első golyó nekicsattan a mágnesnek, majd a második golyó szépen hozzátapad az elsőhöz, mivel az a mágnes erőterén belül szintén mágnesként funkcionál - már ha jól idéztem vissza fizikatanulmányaimat abban a pillanatban.
Ámde: nem ez történt.
A két golyó tehát gurul a mágnes felé egymás mögött, egymást érintve. A következő történt akkor: az első golyó nekicsattant a mágnesnek. Ez tehát rendben van. A második golyó viszont abban a pillanatban, ahogy ez megtörtént, pont az ellenkező irányba kilőtt és messzire szállt. Amennyire meg tudtam állapítani, ez az erő körülbelül azonos lehetett azzal, amekkorával az első golyó nekicsattant a mágnes lapjának. Tehát a második golyót ugyanekkora erőhatás érte visszafelé, azaz elhagyta a mágnes vonzásterét. Sőt, mit elhagyta, elszáguldott belőle...
Őszintén szólva valami taszító erő megjelenésére gondoltam először, valami olyasmire, hogy valójában a két golyó közül az egyik szintén mágnes, de ezt a verziót elvetettem, mert a két golyó úgy nem tudna a mágnes felé gurulni, ha közben az egyik vonzza a másikat magához, az érintkező ponton összetapadnának.
Azóta se értem, hogy honnan jelent meg egy, a golyók mozgását előidéző erővel és a mágnes vonzóerejével ellentétes irányú erő, amely végülis a másik golyó kiszabadulását okozta a mágneses erőtérből.
Ha valaki tud magyarázatot, várom! Kíváncsi vagyok rá, hogy valóban sérült-e valamilyen törvény itt... -
#1211
Ok, akkor az alma konvencionalitásával még nincs probléma. :-) -
#1210
Még mindig nem tudtad megmagyarázni, hogy miképpen létezne érzékeléstől független világ. Ha független tőle, akkor a kérdés eldöntéséből kiesik minden érzékelés, hiába jössz a vakokkal, nagyothallókkal, és 3 éves gyerekkel, ezek észlelései mind érzékektől függnek.
Mégpedig nem úgy kell kiesnie az érzékelésen kívülre, mint a telefonfülke, amit most nem, csak az ablakból kihajolva látok, sem mikor valami géppel méred egy dolog létezését, -utóbbinál pl. bejön a "gondolati valóság" is, -mert ezek mind érzékszervektől függnek.
Én nem azt mondom, hogy amiről nem tudok, az nincs is, de ha van is, csak az érzékelés útján lehet róla tudomásunk, ezért nem független tőle.
Továbbá még hogy ha azokra a dolgokra érted az érzékszervektől független kifejezést, amikkel az érzékszervek még nem léptek kapcsolatba, akkor is azok miért lennének valódibb létezők mint azok, amikkel már kapcsolatba léptek? -
clio1616v #1209 A fél alma nem alma, az egész alma alma. Mit nem értesz ezen?
Én akkor nevezek almának valamit amikor úgy néz ki mint 1 alma.
A félbevágott almára nem mondhatom hogy ott egy alma, vagy fél elme, mert nem tudom hogy pontosan sikerült e félbevágni (de nem is lehet).
Azt tudom kijelenteni teljes bizonyossággal, hogy az egy alma darabja.
Az alma gondolom tudod több részből áll, biológiailag is. mag magház gyümölcshús héj stb.
Ezért találtuk ki a nyelvet, hogy pontosan le tudd írni mit látsz vagy miről van szó, annak az embernek a számára is aki nem látja a tárgyat egyértelmú legyen miről van szó.
Pl:
felhívod a haverodat, modod neki hogy almát eszel
erre ő arra fog gondolni, hogy a kezedben a piros alma és azt majszolod.
utánna kiderül hogy zöldalmát eszel tehát máris rossz az illúziója mert nem piros, hanem zöld.
Utánna kiderül, hogy meghámoztad, előtte tehát nem zöld, hanem, a fehér gyümölcshús látszik.
Utánna kiderül, hogy szétvagdostad 15 részre. más illúzió megint
kivágtad a magot és a magházat. megint csak más kép adódik a telefon végén.
A beszélgetés végére a piros egész alma helyett esz széttvágott magházától megszabadított hámozott almaszelet lesz az illúziója.
Tehát egy félbevágott alma az nem alma. Az egy 2 részre vágott egész alma. -
#1208
Tehát nincs két félalma, mert nincs fél alma, az egy alma van két különböző helyen.
És mikortól alma az az egy alma, bimbó korában, esetleg valamennyi atomszámra növekedett nagyságú lesz az egy alma? -
clio1616v #1207 Nem szűkíteni kellene, hanem bővíteni... éppen erről beszéltem. -
clio1616v #1206 Mindenki számára más létezik és más nem. Mivel mindenki másképpen érzékel.
Viszont van egy közös világ amiben élünk és az az érzékelésünktöl függetlenül létezik.
Egy 3 éves gyerek számára nem látezis például a 60 éves tapasztalata. -
#1205
"Nem tudtok még elvonatkoztatni és szabadabban gondolkodni."
Lehet, hogy még szűkíteni kellene a kört. Na még mi nem létezik?
duplaplusznemjó? :D -
clio1616v #1204 A végtelen definíciójából adódik, hogy ha valamit elvágsz akkor az ugyanúgy végtelen lesz, tehát nincs értelme vagdosni meg semmit sem csinálni, mertt úgyis minden végtelen.
Vagy az elvágott egyenes 2 darab kevesebb végtelenből állna?
És akkor mi értelme ay 1 méternek amikor az is végtelen.
Vagy Basic szerint van kisebb végtelen és nagyobb vagy hosszabb esetleg nehezebb végzelen?? vagy hogyan gondolod? -
clio1616v #1203 Éz nem érv ez tény, sőt az alkotó elemeknem sem kell azonosnak lenniük.
Ez a kommunista szellem maradványa még, hogy mindenki egyenlő meg stb.
Nem tudtok még elvonatkoztatni és szabadabban gondolkodni. -
clio1616v #1202 ha egy szakasz végtelen pontból áll mert szerinted annyiból, akkor honnan a k*** I*** f***-ból tudod, hogy hol van a fele?
Ezt áruld már el.
Meg ha valamit elvágsz akkor az nem két fél lesz hanem ugyanúgy 1 egész, csak a térben máshol.
Vagy számodra a téren belül is vannak megkülönböztetett helyek?
ahova a levágott darabot beleteszed és az ott eltűnik.
Annyira tudjátok mondani a rögzült butaságot, hogy az már szörnyű... -
#1201
Erre meg épp azt lehet mondani, amivel clio érvel, hogy attól, hogy nem tudunk legkisebb kvantumnál kisebbet, még nem jelenti azt, hogy nincs. :)
Aztán ki tudja, majd mégis bontják a bonthatatlant. :)) -
#1200
Na jó, de clio nem fogadja el a törtszámokat. ;)
"Bármennyire is jó futó tehát Achilles, ha mások diktálják a játékszabályokat, mások elgondolása alapján kell azt csinálnia, amihez egyébként mindenkinél jobban ért, soha nem győzhet, soha nem érhet célba... (tami)" -
HUmanEmber41st #1199 Ezt a szakaszfelezést is csak elméletben lehet létrehozni, hiszen pl a fotont már nem lehet elfelezni ( vagy mégis? ) de mindenképpen meg kell állni a legkisebb kvantumnál, mert annál kisebb nem létezik az univerzumban. Tehát még elméletben sem lehet a végtelenig felezni a szakaszokat.
Lehet, ezt a görögök nem tudták ?
Ok, az elmében el lehet játszani mindenféle dologgal, de sztem sokan azért nem is értik az egész algebrát, meg törteket, mert ennek már nincs sok köze a "valóvilághoz" :D ( 2a+ 2b X négyzetgyök .... ez mire jó kérdik???? semmire sem használják, csak max tervező mérnökök.. a gyakorlati életben erre senkinek sincs szüksége egy szűk kisebbségen kívül) -
clio1616v #1198 Azt értsd meg, hogy nincs 2 azonos dolog a világon.
Csak az idő abszolút. -
Basic256 #1197 Mondok egy példát azoknak, akik nem akarnak elmélyedni az ókori görögök világában.
Legyen egy egységnyi szakaszunk. Vágjuk le a felét, és a maradéknak a felét mindig. Ekkor az alábbi dolgok nyivánvalóak:
1) Egyetlen darab sem nulla hosszú, mindegyiknek határozott hossza van.
2) Végtelen sok darab van.
3) Összhosszuk mégis véges (egységnyi). -
Basic256 #1196 #1192: ezzel már az ókori görögök is foglalkoztak.
Szerintem teljesen felesleges erről ennyit beszélni, vagy elfogadjátok, hogy a negatív számok, és a törtek, sőt, az irracionális számok feltétlenül szükségesek bizonyos dolgok leírására, vagy pedig fellapozzátok a régi írásokat.
Clio1616v hibás logikája mentén például felállítható az "Achilles és a teknősbéka" paradoxonja. Ezzel sikerült már rég megmutatni, hogy a végtelennel kapcsolatban felelőtlen kijelentéseket nem szabad tennünk, mert könnyen hibához vezethetnek. -
bugócsigabiga #1195 Hay,sztem kissé nem teljes megfogalmazásod,ne használd a "minden" szót,bővebben kicsit később. -
clio1616v #1194 Ingerekre reagálnak a növények és állatok, ugyanúgy mint az ember.
Magyarázz el egy vaknak aki születésétől fogva nem látott még semmit, hogyan néz ki egy gömb...
Akinek nincsenek tapasztalatai a látásról, az nem tud térben elképzelni tárgyakat, csak ízeket szagokat, hangokat, és ezekkel álmodik, gondolkodik. -
clio1616v #1193 Miért ne lenne? -
clio1616v #1192 Ha végtelen részre osztasz valamit akkor az azt jelenti, hogy végtelen részrte vágod, az egyes elemek tulajdonságai a 0-hoz konvergálnak. Tehát a teljes mennyiség 0, ezért végtelen nem létezik, tehát véges számú alkotóból áll minden. -
clio1616v #1191 Fél alma azért nincs mert a fél alma nem alma. 1 dbnál kisebb mennyiségű alma nincs. Az hogy fele mennyiséget pl kgot levágsz belőle, az ok, de nem lesz pontosan a fele soha.
Ugyanúgy nincs fél ember fél elektron, vagy ha úgy tetszik negyed macska. Mert ha annak a felét veszed az már önmagában nem ugyan az. -
#1190
És mondjuk az állatok milyen módon érzékelnek? Vagy a fák. -
HUmanEmber41st #1189 Az öntudatnak semmi nyoma sincs az anyagi érzékelésben.
Ez alapján ki lehet jelenteni, h semmi sem létezik valójában, hanem minden dolog 1 közös hallucináció része, ami valami ( nevezzük el) elektromos erőtérben zajlik.....
Bár itt inkább a fizikai törvényekről van szó...
Szal ez már nagyon offtopik...