Hamis törvények
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1318
De nem tudsz megismételni semmit.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1317
#1315: "nem lehet biztosan kijelenteni semmit"
Te mégis folyamatosan kijelentéseket teszel.
Te mégis folyamatosan kijelentéseket teszel.
#1316
#1314: a fizikában nem azt válaszoljuk meg, hogy MIÉRT OLYAN a világ, amilyen. Erre nem tudok végsõ választ, mert minden értelmes válaszra rá lehet újra kérdezni, hogy az miért van.
A megközelítés az, hogy MILYEN ÁLTALÁNOS ELVEK írják le a történéseket.
Ha egy elv egy csomó jelenségben felbukkan, az elvre egy csomó magyarázat épül, és nincs ellenõrizhetõ ellenpélda, akkor FIZIKA TÖRVÉNYNEK mondhatjuk. Ha nem jól ellenõrizhetõ, mert például egy csillagászati megfigyelés szolgáltatja az alapját, ami kísérletileg nem megismételhetõ, akkor ELMÉLETNEK hívhatjuk.
A megközelítés az, hogy MILYEN ÁLTALÁNOS ELVEK írják le a történéseket.
Ha egy elv egy csomó jelenségben felbukkan, az elvre egy csomó magyarázat épül, és nincs ellenõrizhetõ ellenpélda, akkor FIZIKA TÖRVÉNYNEK mondhatjuk. Ha nem jól ellenõrizhetõ, mert például egy csillagászati megfigyelés szolgáltatja az alapját, ami kísérletileg nem megismételhetõ, akkor ELMÉLETNEK hívhatjuk.
#1315
Ha minden körülmény azonos lenne, akkor lehetne kijelenteni valamit.
Mivel ez nem így van a körülmények folyton változnak, nem lehet biztosan kijelenteni semmit.
Mivel ez nem így van a körülmények folyton változnak, nem lehet biztosan kijelenteni semmit.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1314
#1298: "Kísérletünkben a vasgolyó mikor elõször ér a mágneshez valamilyen szinten átmágnesezõdik, de semmi sem garantálja, h gurításkor éppen az azonos pólusok kerüljenek egymással szembe, ezáltal létrehozva az erõs taszítást."
Valójában az történik, hogy a vas folyamatosan átmágnesezõdik. Az úgynevezett "hiszterézis" jelenség miatt a mágnesezettsége nem követi pontosan a mágneslap mezejének az állását, van egy eltolódás. De ez nem lehet akkora, hogy szembeforduljon a lap mezejével. Ez akkor fordulhat elõ, ha a kölcsönhatások sebességével vagy a mágneses átrendezõdés sebességével történik maga a mozgás. Ez pedig a fény illetve a hangsebesség nagyságrendjébe esik, amirõl szó sincs.
Ez jól látszik abból, hogy ha egy golyót gurítasz, akkor az sosem pattan el a mágneses mezõrõl, akár rugóval is kilõheted, mindig ütközik a lemezzel.
Ha két golyód van, a második az eredõ mágneses mezõben fog mozogni. Ami közel ugyanolyan irányú, mint a lap mezeje önmagában. A második is neki kell hogy csapódjon a lapnak.
Ha viszont a második golyó egy könnyû alumínium, akkor teljesen más a helyzet.
Valójában az történik, hogy a vas folyamatosan átmágnesezõdik. Az úgynevezett "hiszterézis" jelenség miatt a mágnesezettsége nem követi pontosan a mágneslap mezejének az állását, van egy eltolódás. De ez nem lehet akkora, hogy szembeforduljon a lap mezejével. Ez akkor fordulhat elõ, ha a kölcsönhatások sebességével vagy a mágneses átrendezõdés sebességével történik maga a mozgás. Ez pedig a fény illetve a hangsebesség nagyságrendjébe esik, amirõl szó sincs.
Ez jól látszik abból, hogy ha egy golyót gurítasz, akkor az sosem pattan el a mágneses mezõrõl, akár rugóval is kilõheted, mindig ütközik a lemezzel.
Ha két golyód van, a második az eredõ mágneses mezõben fog mozogni. Ami közel ugyanolyan irányú, mint a lap mezeje önmagában. A második is neki kell hogy csapódjon a lapnak.
Ha viszont a második golyó egy könnyû alumínium, akkor teljesen más a helyzet.
#1313
Azt sem lehet megmondani, hogy a kísérletben végbement e amit láttunk vagy csak annak látszott.
Amit látunk az nem biztos, hogy úgy van.
Például látod a tvben, hogy megölnek egy embert, de a valóságban ez nem történik, meg...
De ez így van minden érzékszervünkel, és azért van több, hogy a hiba lehetõséget csökkentsük.
Pl kivi ízû port bekötött szemmel kivinek gondolnád, ha nem éreznéd hogy nem kivi alakú és állagú, esetleg illatú.
Amit látunk az nem biztos, hogy úgy van.
Például látod a tvben, hogy megölnek egy embert, de a valóságban ez nem történik, meg...
De ez így van minden érzékszervünkel, és azért van több, hogy a hiba lehetõséget csökkentsük.
Pl kivi ízû port bekötött szemmel kivinek gondolnád, ha nem éreznéd hogy nem kivi alakú és állagú, esetleg illatú.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1312
#1298: a következõeket tudom mondani világosan ("mellébeszélés nélkül")
1) A diamágnes anyagokat (mint a vízcsepp, grafit, vagy a béka) erõs, ÁLLANDÓ mágneses térrel lehet lebegtetni. A linken látszik, hogy STABIL lebegés csak többpólusú mágnesekkel valósítható meg, de néhány erõs állandó mágnes már elég hozzá, megfelelõen elrendezve.
2) Vezetõ anyagokat lehet taszítani VÁLTAKOZÓ mágneses térrel, ami létrejöhet egy váltakozó árammal hajtott tekercsben, de egy inhomogén mágneses mezõben forgó vezetõben (például mágnes felé guruló golyó) is létrejöhet. Utóbbi a lebegtetéshez nem elég erõs a gyakorlati esetek többségében.
3) Amit találtam az irodalomban, az alapján a ferromágneses anyagokat (mint a vas) nem lehet mágnesekkel taszítani. Az elsõ pont nem mûködik, a vas nem olyan tulajdonságú. A második pont azért nem mûködik, mert a mágneses vonzás erõsebb lesz, mint az indukció miatti taszító erõ, normál kísérleti körülmények között.
Természetesen lehet mágnessel lebegtetni vasat a tömegvonzás ellenében, de ahhoz felülrõl kell egy mágnessel emelni, és szabályozni kell a folyamatot (hogy ne csattanjon neki a mágnesnek a golyó).
Azt, hogy vasgolyóval, vagy vasgolyónak látszó tárggyal volt-e a kísérlet, azt nem lehet videófelvétel alapján eldönteni.
1) A diamágnes anyagokat (mint a vízcsepp, grafit, vagy a béka) erõs, ÁLLANDÓ mágneses térrel lehet lebegtetni. A linken látszik, hogy STABIL lebegés csak többpólusú mágnesekkel valósítható meg, de néhány erõs állandó mágnes már elég hozzá, megfelelõen elrendezve.
2) Vezetõ anyagokat lehet taszítani VÁLTAKOZÓ mágneses térrel, ami létrejöhet egy váltakozó árammal hajtott tekercsben, de egy inhomogén mágneses mezõben forgó vezetõben (például mágnes felé guruló golyó) is létrejöhet. Utóbbi a lebegtetéshez nem elég erõs a gyakorlati esetek többségében.
3) Amit találtam az irodalomban, az alapján a ferromágneses anyagokat (mint a vas) nem lehet mágnesekkel taszítani. Az elsõ pont nem mûködik, a vas nem olyan tulajdonságú. A második pont azért nem mûködik, mert a mágneses vonzás erõsebb lesz, mint az indukció miatti taszító erõ, normál kísérleti körülmények között.
Természetesen lehet mágnessel lebegtetni vasat a tömegvonzás ellenében, de ahhoz felülrõl kell egy mágnessel emelni, és szabályozni kell a folyamatot (hogy ne csattanjon neki a mágnesnek a golyó).
Azt, hogy vasgolyóval, vagy vasgolyónak látszó tárggyal volt-e a kísérlet, azt nem lehet videófelvétel alapján eldönteni.
#1311
Kíváncsi lennék, hogy biciklizés közben ha fúj a szél akkor lefekszel-e?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1310
Így van a tulajdonságokból adódnak a képességek, de nem azonosak azzal...
Ezek amiket felsoroltál emberi érzékszervekkel érzékelt érzetek, és nem a kocka tulajdonságai.
Íz, õszintén megmondom, nem kóstoltam még fát, de íze a fának nincsen, vannak az anyagából adódó kémiai reakciók amelyek kiváltanak az agyadban egy érzetet, de az már nagyon közvetett módon a fa tulajdonsága. Tehát az ízt a fa ANYAGA adja.
Szag analógia az ízzel, tehát ANYAGból ered.
Tapintás úgyszintén.
Forma már érdekesebb, ez a tömeg eloszlása, minimális energiaszint mellett.
Ha leesik akkor a felemeléskor nyert helyzeti energia és a esés mozgási energiája, elkezdi mozgatni a levegõ részecskéit, ami ezek után mint hanghullám a füledben aktiválja a frekvenciának megelelõ sejtjeidet és az agyad érzetként dekódolja.
Ezek amiket felsoroltál emberi érzékszervekkel érzékelt érzetek, és nem a kocka tulajdonságai.
Íz, õszintén megmondom, nem kóstoltam még fát, de íze a fának nincsen, vannak az anyagából adódó kémiai reakciók amelyek kiváltanak az agyadban egy érzetet, de az már nagyon közvetett módon a fa tulajdonsága. Tehát az ízt a fa ANYAGA adja.
Szag analógia az ízzel, tehát ANYAGból ered.
Tapintás úgyszintén.
Forma már érdekesebb, ez a tömeg eloszlása, minimális energiaszint mellett.
Ha leesik akkor a felemeléskor nyert helyzeti energia és a esés mozgási energiája, elkezdi mozgatni a levegõ részecskéit, ami ezek után mint hanghullám a füledben aktiválja a frekvenciának megelelõ sejtjeidet és az agyad érzetként dekódolja.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1309
Elõször is nem kell felállnom. Miért kéne? Sokan vannak, akik egy koppanás után már nem állnak föl, de bizonyos helyzetekben valóban van rá késztetés, hogy fölálljak, más helyzetekben pedig éppen olyan, hogy egyhelybe maradjak.
A tulajdonságok azok, amik képessé tesznek egy tárgyat valamire, ebbõl a szempontból nem tehetünk egyenlõség jelet a kettõ közé.
De ez magában még nem zárja ki, hogy tárgyaknak képességeik legyenek.
Ha felemelem, a kocka felemelkedik. Pl. az auto képes gurulni, vagy a tollpihe repülni, vagy a víz folyni. Ezek a képességek nyilván a tulajdonságaikból adódnak.
Arra is kíváncsi vagyok, hogy mondjuk a fakockának nincsenek olyan tulajdonságai, hogy íz, szag, tapintás, forma, hangja, ha leesik, illetve mindez hogyan származtatható csupán energiából, és tömegbõl?
A tulajdonságok azok, amik képessé tesznek egy tárgyat valamire, ebbõl a szempontból nem tehetünk egyenlõség jelet a kettõ közé.
De ez magában még nem zárja ki, hogy tárgyaknak képességeik legyenek.
Ha felemelem, a kocka felemelkedik. Pl. az auto képes gurulni, vagy a tollpihe repülni, vagy a víz folyni. Ezek a képességek nyilván a tulajdonságaikból adódnak.
Arra is kíváncsi vagyok, hogy mondjuk a fakockának nincsenek olyan tulajdonságai, hogy íz, szag, tapintás, forma, hangja, ha leesik, illetve mindez hogyan származtatható csupán energiából, és tömegbõl?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1308
De igen mert le kell feküdnöd és fel kell álnod.
A képesség nem azonos a tulajdonsággal.
Van egy fakockád, tuajdonságai:
tömeg
energia
Minden más tulajdonság ezekbõl származtatható.
Mondd meg szerinted hogyan reagál, arra, hogy felemeled.
A képesség nem azonos a tulajdonsággal.
Van egy fakockád, tuajdonságai:
tömeg
energia
Minden más tulajdonság ezekbõl származtatható.
Mondd meg szerinted hogyan reagál, arra, hogy felemeled.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1307
Jó, de mondjuk fekvéshez még kevesebb, nem?
Egyszerû tárgyak tulajdonságait nem lehet képességekként értelmezni?
Pl. hogy különbözõ helyzetekben különbözõen reagálnak az nem az?
Egyszerû tárgyak tulajdonságait nem lehet képességekként értelmezni?
Pl. hogy különbözõ helyzetekben különbözõen reagálnak az nem az?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1306
Próbáld ki... szerintem kisebb energia kell a megdõléshez, mint az egyenesen álláshoz. Biciklizz erõs oldalszélben )😄 pl.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1305
Az ember és az élõlények nagyon összetett rendszerek, tehát igen.
Tágyak is, de ahoz elég összetettnek kell lenni, hogy képességekkel rendelkezzen.
Tágyak is, de ahoz elég összetettnek kell lenni, hogy képességekkel rendelkezzen.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1304
Nem lehetséges, hogy nem élõlény, hanem tárgy, vagy rendszer legyen deffenzív, vagy offenzív?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1303
Ez milyen modell?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1302
Lentmaradnia a földön sem kerülne sok energiájába annak az embernek, nem?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1301
A változásokat az ember számára az érzékszervez továbbítják az agyba, ahol az összegzi, esetlegesen kiszûri a nem fontosakat, és ezek alapján reagál, képességeinek megfelelõen.
Gondolj bele egy vasgolyó helyzetében. Mit érzékel... semmit ennek köszönhetõen tehetetlen a változásokkal szemben, DEFFENZÍVEN viselkedik, mivel nincsenek képességei, amelyekkel küzdhetne a válzozások hatásai ellen.
Gondolj bele egy vasgolyó helyzetében. Mit érzékel... semmit ennek köszönhetõen tehetetlen a változásokkal szemben, DEFFENZÍVEN viselkedik, mivel nincsenek képességei, amelyekkel küzdhetne a válzozások hatásai ellen.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1300
A tárgyak viselkedése a változásokkal szemben a következõ lehet.
1. Figyelmen kívül hagyja a változást. (NEUTRÁLIS)
2. Adaptálódik a változáshoz. (DEFFENZÍV)
3. Küzd a változás ellen. (OFFENZÍV)
1. Figyelmen kívül hagyja a változást. (NEUTRÁLIS)
2. Adaptálódik a változáshoz. (DEFFENZÍV)
3. Küzd a változás ellen. (OFFENZÍV)
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1299
Ez nekem mellébeszélésnek tûnik...
És nincs olyan dolog aminek ne lenne elektronos mezõje.
Ugyanis, máramennyire a kémia tanulmányaimból kiderült, minden testnek vannak elekronjai és ezek az összetételétõl függõen képesek kiszabadulni az atommagból és közös elektronmezõt hoznak létre.
Szerintem a gravitáció is ennek a mezõnek a következménye.
Továbbra is várom a választ, hogy igazam van e abban, hogy az anyag olyan helyet foglal el a térben egy adott idõpillanatban, amilyen számára a legkedvezõbb az adott állapotban. Ráadásul úgy viselkedik a tulajdonságaihoz képest, hogy az õt érõ változásokhoz adaptálódjon.
Mondok egy példát...
Egy ember van a sivatagban iszonyatosan fúj a szél, az ember abba az irányba dõl, amerrõl a szél fúj, mert ez kevesebb energiájába kerül, mintha elesne és fel kellene kelnie.
Erre Basic azt mondja, korábbi hszjeibõl kiindulva, hogy azért dõl arra, mert hatás ellenhatás Newton külcsönható törvénye.
És nincs olyan dolog aminek ne lenne elektronos mezõje.
Ugyanis, máramennyire a kémia tanulmányaimból kiderült, minden testnek vannak elekronjai és ezek az összetételétõl függõen képesek kiszabadulni az atommagból és közös elektronmezõt hoznak létre.
Szerintem a gravitáció is ennek a mezõnek a következménye.
Továbbra is várom a választ, hogy igazam van e abban, hogy az anyag olyan helyet foglal el a térben egy adott idõpillanatban, amilyen számára a legkedvezõbb az adott állapotban. Ráadásul úgy viselkedik a tulajdonságaihoz képest, hogy az õt érõ változásokhoz adaptálódjon.
Mondok egy példát...
Egy ember van a sivatagban iszonyatosan fúj a szél, az ember abba az irányba dõl, amerrõl a szél fúj, mert ez kevesebb energiájába kerül, mintha elesne és fel kellene kelnie.
Erre Basic azt mondja, korábbi hszjeibõl kiindulva, hogy azért dõl arra, mert hatás ellenhatás Newton külcsönható törvénye.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1298
Köszi a linkeket, csak az a baj, h angolul csak káromkodni tudok 😄 azt is a South Parkból tanultam, szal elég szegényes.. 😄
Most akkor fussunk neki one more time:
vasgolyónak látszó tárggyal volt a kísérlet, vagy igazi vasgolyókkal?
Az igazi vasnak tök mindegy, h a mágnes északi vagy a déli pólusa húzza, vagy akár felváltva... akkor hogyan épül fel egy taszító erõtér?
Kísérletünkben a vasgolyó mikor elõször ér a mágneshez valamilyen szinten átmágnesezõdik, de semmi sem garantálja, h gurításkor éppen az azonos pólusok kerüljenek egymással szembe, ezáltal létrehozva az erõs taszítást. És a kezdeti átmágnesezés sem lehet olyan erõs, h a (gondolom) nagyon erõs mágneslap ellen ekkora erõt tudjon kifejteni.
Most akkor fussunk neki one more time:
vasgolyónak látszó tárggyal volt a kísérlet, vagy igazi vasgolyókkal?
Az igazi vasnak tök mindegy, h a mágnes északi vagy a déli pólusa húzza, vagy akár felváltva... akkor hogyan épül fel egy taszító erõtér?
Kísérletünkben a vasgolyó mikor elõször ér a mágneshez valamilyen szinten átmágnesezõdik, de semmi sem garantálja, h gurításkor éppen az azonos pólusok kerüljenek egymással szembe, ezáltal létrehozva az erõs taszítást. És a kezdeti átmágnesezés sem lehet olyan erõs, h a (gondolom) nagyon erõs mágneslap ellen ekkora erõt tudjon kifejteni.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#1297
#1295: Sajnos nem találtam megfelelõ linkeket. Lehet lebegtetni jó vezetõ anyagokat váltakozó mágneses térrel, a wikipediaban írnak valamit róla (amit az elõbb küldtem).
Ez az oldal különösen tetszett a diamágneses lebegtetésrõl:
http://groups.mrl.uiuc.edu/chiang/Chiang/Magnetic%20Levitation.htm
Vasat úgy lebegtetni, hogy alulról taszítja a mágneses mezõ, az igen bajos dolog. Viszont könnyû csalni vele, mert lehet olyan anyagot készíteni, ami vasgolyónak néz ki, de nem az, és lehet a váltakozó mágneses térrel lebegtetni.
Ez az oldal különösen tetszett a diamágneses lebegtetésrõl:
http://groups.mrl.uiuc.edu/chiang/Chiang/Magnetic%20Levitation.htm
Vasat úgy lebegtetni, hogy alulról taszítja a mágneses mezõ, az igen bajos dolog. Viszont könnyû csalni vele, mert lehet olyan anyagot készíteni, ami vasgolyónak néz ki, de nem az, és lehet a váltakozó mágneses térrel lebegtetni.
#1296
#1295: a béka és a vízcsepp a vassal ellentétes tulajdonságú, az egy kicsit másféle lebegtetés. Itt vannak a leírások:
http://www.hfml.ru.nl/froglev.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Magnetic_levitation
Találtam egy IEEE cikket is, de azt valószínûleg csak azok látják, akiknek van elõfizetésük. Ide írom a cikk adatait:
1997 IEEE
STABLE MAGNETIC LEVITATION OF SOFT FERROMAGNETIC MATERIALS
BY FLUX PINNING OF BULK SUPERCONDUCTORS
H. Ohsaki, M. Takabatake, E. Masada
Dept. of Electrical Eng., The University of Tokyo, Bunkyo-ku, Tokyo 113, Japan
Mindjárt utána nézek részletesen, és keresni egy megfelelõ linket, vagy megpróbálok érdemben válaszolni.
http://www.hfml.ru.nl/froglev.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Magnetic_levitation
Találtam egy IEEE cikket is, de azt valószínûleg csak azok látják, akiknek van elõfizetésük. Ide írom a cikk adatait:
1997 IEEE
STABLE MAGNETIC LEVITATION OF SOFT FERROMAGNETIC MATERIALS
BY FLUX PINNING OF BULK SUPERCONDUCTORS
H. Ohsaki, M. Takabatake, E. Masada
Dept. of Electrical Eng., The University of Tokyo, Bunkyo-ku, Tokyo 113, Japan
Mindjárt utána nézek részletesen, és keresni egy megfelelõ linket, vagy megpróbálok érdemben válaszolni.
#1295
Azért érdekes dolgok ezek, most akkor létezik olyan mágneses tér, ami a vasat taszítja?
Vajon miért nem használnak ilyet pl mágneskapcsolókban, relékben???
Vajon miért nem használnak ilyet pl mágneskapcsolókban, relékben???
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#1294
#1292: ha nézitek a Discovery-t, akkor ott is láthattok olyan kísérletet, ahol víztartalmú anyagokat, köztük egy békát lebegtetnek erõs mágneses tér segítségével. Nem a ti zsenitek találta ki ezt elõször. Abban viszont biztos vagyok, hogy talál hozzá olyan magyarázatot, amiben az energiamegmaradás sérül.
Rossz hír számotokra, hogy van olyan magyarázata is a kísérleteknek, ami a tudományos fizikán (benne az energiamegmaradás) alapul.
Rossz hír számotokra, hogy van olyan magyarázata is a kísérleteknek, ami a tudományos fizikán (benne az energiamegmaradás) alapul.
#1293
El tudnád mondani Egely elrendezésének részleteit?
Vagy egy linket, ahol esetleg õ leírta?
Vagy egy linket, ahol esetleg õ leírta?
\"Meet me in Montauk...\" \"Előtted nyitva áll majd minden ajtó, mert ismered önmagad\" (Konfúciusz)
#1292
Szia!
Nagyon szívesen! örülök, hogy érthetõ volt.
Ha már Egely-t említetted, Õ készített egy olyan elrendezést,
amelyben az egyetlen vasgolyót, egy adott távolságon lebegtetve tartja az állandó mágnes tere. Azaz folyamatosan taszító erõt fejt ki rá.
Ott még a momentumok tehetetlensége, ill. az abból következõ
hibás Lenz-törvény sem jelenik meg, csupán a mágneses momentumok
elfordíthatósága.
A magyarázatot elolvasva észrevettem, hogy nem írtam teljesen egyértelmûen, ami kimaradt:
Az állandó mágnesben és a vasgolyóban egyaránt elfordul a momentumok egy része.
Így teljes.
Nagyon szívesen! örülök, hogy érthetõ volt.
Ha már Egely-t említetted, Õ készített egy olyan elrendezést,
amelyben az egyetlen vasgolyót, egy adott távolságon lebegtetve tartja az állandó mágnes tere. Azaz folyamatosan taszító erõt fejt ki rá.
Ott még a momentumok tehetetlensége, ill. az abból következõ
hibás Lenz-törvény sem jelenik meg, csupán a mágneses momentumok
elfordíthatósága.
A magyarázatot elolvasva észrevettem, hogy nem írtam teljesen egyértelmûen, ami kimaradt:
Az állandó mágnesben és a vasgolyóban egyaránt elfordul a momentumok egy része.
Így teljes.
#1291
#1287: persze a legjobb az lenne, ha nem hallgatnád meg olyanok magyarázatát, akik a témakörból az alapkérdésekre sem tudják a választ. Mióta feltettem a két kérdésemet, azóta nem osztja az észt itt a fórumon. Azért megismétlem a kérdést, csak hogy lássad, nem tud rá válaszolni, mert tudása esetleges, sekélyes.
😎
Legyen egy hosszú egyenes vezetõnk, kis ellenállású, egy Földhöz csavarozott hosszú asztalon. Ebben folyjon állandó erõsségû egyenáram. Vele párhuzamosan, vízszintesen egy sínen (vagy egyéb kényszerpályán) mozogjon egy töltött gömb. A gömbre hat a Lorentz-erõ, ami nyomja a sínt, de persze ettõl a gömb tovább végzi egyenes vonalú egyenletes mozgását.
Rögzítsük a koordinátarendszert a gömbhöz! Magyarázzuk ebbõl a koordinátarendszerbõl a jelenséget! Milyen erõk fognak hatni ebben a rendszerben?
Vegyük észre, hogy ha egy töltetlen gömb is mozog a sínen, akkor arra nem fog vízszintes erõ hatni, egyik koordinátarendszerben sem. A töltött gömbre viszont kell hogy hasson a sín mellett egy másik erõ, a második koordinátarendszerben is. Honnan ez az erõ?
😎
Legyen egy hosszú egyenes vezetõnk, kis ellenállású, egy Földhöz csavarozott hosszú asztalon. Ebben folyjon állandó erõsségû egyenáram. Vele párhuzamosan, vízszintesen egy sínen (vagy egyéb kényszerpályán) mozogjon egy töltött gömb. A gömbre hat a Lorentz-erõ, ami nyomja a sínt, de persze ettõl a gömb tovább végzi egyenes vonalú egyenletes mozgását.
Rögzítsük a koordinátarendszert a gömbhöz! Magyarázzuk ebbõl a koordinátarendszerbõl a jelenséget! Milyen erõk fognak hatni ebben a rendszerben?
Vegyük észre, hogy ha egy töltetlen gömb is mozog a sínen, akkor arra nem fog vízszintes erõ hatni, egyik koordinátarendszerben sem. A töltött gömbre viszont kell hogy hasson a sín mellett egy másik erõ, a második koordinátarendszerben is. Honnan ez az erõ?
#1290
#1287: a Lentz törvény önmagában nem magyarázza a kísérletet. Ráadásul a Lentz törvény nem is ad számszerû eredményt, inkább "Lentz-elv"-nek kellene nevezni.
Tehát a Lentz törvény magyarázza, hogy az elsõ golyó fékezõdik az inhomogén mágneses mezõben a mágneshez közelítve. A második golyó visszapattanását önmagában nem magyarázza.
A fejtegetéseinkben csak arra világítottunk rá, hogy az elsõ golyó és a mágnes váltakozó elektromágneses mezõt kelt. Ezzel kölcsönhathat a második golyó úgy, hogy taszító hatás lépjen fel. A számszerû eredményekhez viszont mélyebb tudás szükséges.
A számszerû eredmények azért fontosak, mert az elvek ismeretében például nem tudjuk megmondani, hogy mely hatások fontosak, és melyek hanyagolhatóak el. Például én nem tudom megmondani, hogy ha egyik, vagy mindkét golyót csúszó kockára cserélem, akkor mi történik. Tehát számít-e a forgás.
Tehát a Lentz törvény magyarázza, hogy az elsõ golyó fékezõdik az inhomogén mágneses mezõben a mágneshez közelítve. A második golyó visszapattanását önmagában nem magyarázza.
A fejtegetéseinkben csak arra világítottunk rá, hogy az elsõ golyó és a mágnes váltakozó elektromágneses mezõt kelt. Ezzel kölcsönhathat a második golyó úgy, hogy taszító hatás lépjen fel. A számszerû eredményekhez viszont mélyebb tudás szükséges.
A számszerû eredmények azért fontosak, mert az elvek ismeretében például nem tudjuk megmondani, hogy mely hatások fontosak, és melyek hanyagolhatóak el. Például én nem tudom megmondani, hogy ha egyik, vagy mindkét golyót csúszó kockára cserélem, akkor mi történik. Tehát számít-e a forgás.
#1289
#1286: a jobb szobabiciklik (amin nem surlódó kantár van) pontosan örvényáramú fékkel mûködnek. Van benne egy rézkorong, és (az egyszerûbb kivitelnél) egy állandó mágnest lehet közelebb vagy távolabb állítani a keréktõl. A mágnes nem ér hozzá, nincs surlódás. A mechanizmus rejtve van a felhasználó elõl.
A tekerés közben befektetett energia elektromos árammá alakul, az pedig a rézkorong ellenállásán hõvé alalkul, ami a levegõnek adódik át.
A tekerés közben befektetett energia elektromos árammá alakul, az pedig a rézkorong ellenállásán hõvé alalkul, ami a levegõnek adódik át.
#1288
Meg a bogár, aminek nem szabadna repülnie.. antigravitáció nélkül.
Persze amellett, hogy antigravitációs szerve van, még egy olyat is kifejlesztett, ami vacuumban nem hagyja szétrobbanni. 😊
Persze amellett, hogy antigravitációs szerve van, még egy olyat is kifejlesztett, ami vacuumban nem hagyja szétrobbanni. 😊
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1287
Köszönöm a választ! Ezek szerint a Lenz-törvény hanyag megfogalmazása miatt volt ilyen megdöbbentõ a kísérlet?
Úgy emlékszem, Egely is beszélt a forgó mágneses mezõkrõl, mint olyan jelenségrõl, amelyrõl még nem tudunk mindent, és beszélt olyan gépekrõl is, amelyek hasonló hatásokat vesznek bele a mûködésükbe, csak nem emlékszem már rá konkrétan. Említette a tornádót is, mint olyan természeti jelenséget, amely több energiát termel, mint amennyit felvesz, és mint ilyen, a hivatalos tudomány szerint nem szabadna léteznie.
Köszönöm a kimerítõ magyarázatot, én is értettem a magyarázatot, pedig én aztán tényleg nem voltam jó fizikából :-)
Úgy emlékszem, Egely is beszélt a forgó mágneses mezõkrõl, mint olyan jelenségrõl, amelyrõl még nem tudunk mindent, és beszélt olyan gépekrõl is, amelyek hasonló hatásokat vesznek bele a mûködésükbe, csak nem emlékszem már rá konkrétan. Említette a tornádót is, mint olyan természeti jelenséget, amely több energiát termel, mint amennyit felvesz, és mint ilyen, a hivatalos tudomány szerint nem szabadna léteznie.
Köszönöm a kimerítõ magyarázatot, én is értettem a magyarázatot, pedig én aztán tényleg nem voltam jó fizikából :-)
\"Meet me in Montauk...\" \"Előtted nyitva áll majd minden ajtó, mert ismered önmagad\" (Konfúciusz)
#1286
Van-e olyan villamos gép, amelyik kihasználja ezt a jelenséget?
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#1285
#1283: "örvényáramú fék" néven rákereshetsz a jelenségre.
A golyós kísérlet annyival több, hogy a mágneses mezõ még inhomogén is (hiszen a mágnes felé közelítve határozottan erõsödik). Ettõl lesz bonyolult a dolog, és ezért létrejöhet váltakozó elektromágneses tér.
A golyós kísérlet annyival több, hogy a mágneses mezõ még inhomogén is (hiszen a mágnes felé közelítve határozottan erõsödik). Ettõl lesz bonyolult a dolog, és ezért létrejöhet váltakozó elektromágneses tér.
#1284
#1283: indukció akkor is fellép, ha állandó mágneses térben mozgatjuk
a (nem mágneses) vezetõt. Nyilván csak nézõpont kérdése, hogy a tekercs áll, és a mágnes mozog, vagy a mágnes áll, és a tekercs mozog.
Ha ekkor váltakozó mágneses mezõ keletkezik, az lehet taszító hatású. Az egyetemen megcsinálták azt a kísérletet, hogy függõleges hengeres tekercsbe hosszú, függõleges vasmagot tettek. Erre ráhúztak egy karikát, ami a tekercs tetején nyugodott, és a vasmagon elcsúszhatott. Váltakozó áramot kapcsolva a tekercsre a karika a plafon felé kilövõdött. Több méter magasra.
a (nem mágneses) vezetõt. Nyilván csak nézõpont kérdése, hogy a tekercs áll, és a mágnes mozog, vagy a mágnes áll, és a tekercs mozog.
Ha ekkor váltakozó mágneses mezõ keletkezik, az lehet taszító hatású. Az egyetemen megcsinálták azt a kísérletet, hogy függõleges hengeres tekercsbe hosszú, függõleges vasmagot tettek. Erre ráhúztak egy karikát, ami a tekercs tetején nyugodott, és a vasmagon elcsúszhatott. Váltakozó áramot kapcsolva a tekercsre a karika a plafon felé kilövõdött. Több méter magasra.
#1283
Egyszerû nyelvre lefordítva itt statikus mágneses tér van, a golyó forgása miért is generál "taszító irányú" mágneses teret egy másik mozgó vasdarabra? Hiszen ezek nem mágnesek, hanem ( szinte) töltés nélküli acélok? Legalábbis a leírás szerint.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#1282
Ha például csak ahhoz értesz profi szinten, hogy egy tranzisztor mibõl van hogyan mûködik, attól még nem fogod tudni a számítógép egészének mûködését.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1281
#1280: Ez túl általános ahhoz, hogy akár egyetértsek, akár ellenezzem.
#1280
Minél több minenrõl tudsz még ha felületesen is. Annál jobban megérted.
Viszont ha csak egy dologra figyelsz, de arra nagyon, akkor nem fogod érteni, miért történik vele az ami.
Viszont ha csak egy dologra figyelsz, de arra nagyon, akkor nem fogod érteni, miért történik vele az ami.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1279
#1278: pontosabban többmindent akarsz megmagyarázni, annál bonyolultabb elméletekre van szükség, illetve ennek hiányában annál korlátozottabb és pontatlanabb lesz a modell és az elõrejelzés.
#1278
De minél inkább törekszel a pontosságra, annál többet hibázol.
Szabály-szerû dolgok vannak, elismerem és ezt felhasználva elég jó eredményeket értünk el.
Szabály-szerû dolgok vannak, elismerem és ezt felhasználva elég jó eredményeket értünk el.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1277
#1275: lásd be, hogy azért ennél többet tudunk mondani.
#1276
Világos.. a villám villámlik, az autó megy. 😄
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1275
A tárgyak úgy viselkednek, hogy nekik az adott körülmények között a legkedvezõbb legyen. Adaptálódnak.
Ha ezt belátod akkor nincs szükség szabályokra, mert a körülményeket egyidõben úgysem ismerheted. Lehetetlen elõrejelezni.
Ha ezt belátod akkor nincs szükség szabályokra, mert a körülményeket egyidõben úgysem ismerheted. Lehetetlen elõrejelezni.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1274
#1273: ha nem követeljük meg az ELÕREJELZÉST, ami egy jó modell egy kulcsfontosságú tulajdonsága, akkor valóban ez a legegyszerûbb magyarázat.
#1273
Úgy magyaráznám az esetet, hogy a kísérlet alatt a golyók, úgy viselkedtek, ahogy a kedvük tartotta.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#1272
#1267: ja, és jut eszembe, még mindig várjuk a választ az "elektromágneses szakértõ úrtól" hogy mi lesz a Lorentz-erõvel, ha a töltéshez rögzítem a koordinátarendszert.
Ha erre az alapkérdésre sem tudod a választ, akkor ne kezdj el magyarázgatni komplex indukciós folyamatokat.
Ha erre az alapkérdésre sem tudod a választ, akkor ne kezdj el magyarázgatni komplex indukciós folyamatokat.
#1271
#1267: Mellesleg kihagytad azt a tényt (amire pedig felhívtam a figyelmet) hogy álló mágneses mezõben vezetõt mozgatva abban áram indukálódik.
Pusztán a vas domain-ek forgásával nem magyarázható a jelenség, ugyanis mágnes környezetébe tett vasdarab olyan mágnesezettséget kap, amitõl a mágnes vonzza, hiszen látjuk is, hogy a mágnes vonzza a vasat.
Ezért a két golyó mágnesezettsége sem lehet ellentétes pusztán a domain-ek forgása miatt. Hacsak a sebességek nem a fénysebesség nagyságrendjébe esnek. De utóbbiról itt szó nincs.
Pusztán a vas domain-ek forgásával nem magyarázható a jelenség, ugyanis mágnes környezetébe tett vasdarab olyan mágnesezettséget kap, amitõl a mágnes vonzza, hiszen látjuk is, hogy a mágnes vonzza a vasat.
Ezért a két golyó mágnesezettsége sem lehet ellentétes pusztán a domain-ek forgása miatt. Hacsak a sebességek nem a fénysebesség nagyságrendjébe esnek. De utóbbiról itt szó nincs.
#1270
#1267: persze utólag mindenféle magyarázatot lehet adni, akár kicsi manókkal is. Ezt már megbeszéltük. Sokkal inkább az a kérdés, hogy tudsz-e ELÕREJELEZNI a tudásoddal és elméleteddel, mert ez a próbája a helyességnek.
Például:
- Mi van, ha az egyik golyó acél, a másik alumínium? Hogyan zajlik le ekkor a kísérlet?
- Mi van, ha az egyik, vagyik mindkét testet kicserélem golyókról kis kockákra, amik csúsznak (mondjuk beszappanozom a kis surlódás érdekében)?
- A kettõ kombinációjánál mi fog történni?
És a kvantitatív oldal is érdekes. Mekkora sebességgel gurul vissza a második golyó, ha mindkettõ acél, ismeretesek a mágneslap mezejének paraméterei, és az elgurítás sebessége illetve távolsága?
Én bevallom, hogy nem értek az elektromágneses terekhez, mert ahhoz csak kifejezetten a megfelelõen szakosodott villamosmérnökök értenek olyan szinten, hogy magyarázhassák. De ha valaki el akarja hitetni a hozzáértését, akkor válaszoljon a kérdéseimre.
Például:
- Mi van, ha az egyik golyó acél, a másik alumínium? Hogyan zajlik le ekkor a kísérlet?
- Mi van, ha az egyik, vagyik mindkét testet kicserélem golyókról kis kockákra, amik csúsznak (mondjuk beszappanozom a kis surlódás érdekében)?
- A kettõ kombinációjánál mi fog történni?
És a kvantitatív oldal is érdekes. Mekkora sebességgel gurul vissza a második golyó, ha mindkettõ acél, ismeretesek a mágneslap mezejének paraméterei, és az elgurítás sebessége illetve távolsága?
Én bevallom, hogy nem értek az elektromágneses terekhez, mert ahhoz csak kifejezetten a megfelelõen szakosodott villamosmérnökök értenek olyan szinten, hogy magyarázhassák. De ha valaki el akarja hitetni a hozzáértését, akkor válaszoljon a kérdéseimre.
#1269
Gondolj bele a következõbe:
A nap egy atommag és a föld és a többi körülötte keringõ bolygó pedig elektronok.
Ha egy nagy léptéket nézünk és azt mondjuk, hogy a nap csak egy atommaggal ekvivalens, akkor a hozzáképest emberi nagyságú szemlélõ a gravitációt, elektromosságnak véli.
A nap egy atommag és a föld és a többi körülötte keringõ bolygó pedig elektronok.
Ha egy nagy léptéket nézünk és azt mondjuk, hogy a nap csak egy atommaggal ekvivalens, akkor a hozzáképest emberi nagyságú szemlélõ a gravitációt, elektromosságnak véli.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)