2111
A megmaradási törvények vesztették értelmüket
-
Basic256 #1548 #1545: én inkább úgy mondanám, ami értelmesebb, hogy ha például kettévágom a "cuccot", vagy két egyforma részt összerakom, akkor nem változik az intenzív mennyiség.
Ebben az értelemben a hőmérséklet intenzív (mert fél kiló olvadó jég ugyanúgy 0 fok mint egy kiló) de az energia nem (mert a fél kiló jégnek kevesebb a belső energiája).
A hőmérséklettel annyi a gond, hogy statisztikus jellemző, tehát bizonyos anyagmennyiség alatt nincs értelme. -
clio1616v #1547 Ez a hiba Basic hozzáállásában, hogy meglátta, hogy aniteinstein és máris lehülyézte a cikk íróját.
Nem szeretem aki előítéletes. Az előítélet hiba, és hibás következtetésre jutsz ha előítéletes vagy.
A törvényeink is egyfajta előítéletek a világgal szemben, amelyek évszázadokon keresztül alakultaki ki tudósainknak köszönhetően. -
HUmanEmber41st #1546 Ez csak annyit állít, h a szél ereje mindkét irányba egyformán befolyásolja a menetidőt.. -
clio1616v #1545 Akkor mondom:
"Az intenzív mennyiség olyan fizikai mennyiség, amelyeknek az értéke a rendszer mennyiségétől – ami az alkotó részecskék számával arányos – független. Ezzel szemben az extenzív mennyiség függ a rendszer mennyiségétől, nagyságától." Wiki... egyetértek, elnevezés kérdése, de elfogadom...
"A fizikai mennyiségek egy része intenzív sajátságú. Például: a hőmérséklet, a nyomás, a feszültség, a sűrűség, a fajlagos ellenállás, a felületi feszültség, a moláris térfogat, minden fajlagos és moláris mennyiség stb."
Na itt a hiba, ez nem igaz, a hőmérséklet az extenzív, mert függ a rendszert alkotó részecskék DARAB-számától.
Az energia viszont intenzív és ebből kellene valami normális mértékegységet hozni.
Tehát ENERGIA mértékegységet nem szabad extenzív mennyiségből levezetni. Itt a Hiba. Csakis fordítva. -
clio1616v #1544 Ne terelj :P -
Basic256 #1543 #1540: megint a szócséplésnél tartunk, de még mindig nem láttunk hibás törvényre vagy definícióra példát. -
Basic256 #1542 #1534: a teljesség kedvéért, a http://antieinstein.tar.hu/ lapon az első pontban fel vannak cserélve a Holicsnak tulajdonítot (de nem tudom, hogy pontosan idézett-e) részben az ABA és ACA utak. Mondhatjuk azt is, hogy a szél AB irányban fúj. Ez lehetett sajtóhiba is.
Viszont amit a weblap írója ír, nagy marhaság. "Ugyanis, ha a v sebességű szél A-tól C irányába fúj, akkor AB és BA irányban haladó repülő mozgási irányára merőleges a szél iránya, így a repülő oda-vissza mindekor c sebességgel repül."
Hát nem! Ha oldalirányú szelem van, és A-ból B-be akarok megérkezni, akkor a szél ellen is kell dolgoznom, tehát a sebességvektorom nem B fele mutat, hanem oldalra, a szél felé. A szélirányú sebességkomponensem nagysága a szél sebességével egyezik meg, és ekkor fogok B-be érkezni. Különben "elcsúsznék" oldalra. Ez valóban így van, egy igazi repülövel is.
Ezt a barmot! -
clio1616v #1541 Lehet az, is bárminek nevezheted. -
clio1616v #1540 Az a legnagyobb hiba, hogy nem látod az összefüggéseket.
A darab egy intenzív mennyiség, míg a sebesség extenzív. -
HUmanEmber41st #1539 Éter ugye nem lehet, mert azt kizárták...
( pedig de! ) -
clio1616v #1538 nem a tér görbül, én úgy tudom elképzelni, bár látni nem látható, hogy a számunkra még érzékelhetetlen dolog módosítja a fény mozgását, ha úgytetszik götbíti. -
Basic256 #1537 #1533: egyrészt igazam van. Másrészt keversz két dolgot. Először azt mutatjuk ki, hogy UGYANABBAN AZ IDŐBEN a fények EGYFORMA UTAKAT tesznek meg.
Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy időben változik-e a sebessége, akkor viszont el kell fogadnunk egy időalapot, amivel mérünk. Ha ez meg van, akkor ellenőrizhetjük ezt az állítást is. Ez utóbbi is igaznak tűnik, ugyanis a tapasztalatok szerint a rádióhullámok frekvenciájának és hullámhosszának aránya nem változik évtizedek óta. Tehát hosszú távon sem halmozódik fel eltérés. -
HUmanEmber41st #1536 A fénysebesség csak vákuumban állandó, hiszen itt az SGn is voltak cikkek, h lelassították a fényt, meg állítólag 2X-re gyorsították szal..
és ez a tér, ami elgörbül vajon miből áll?
Mert valaminek lennie kell ami görbülni tud.. -
clio1616v #1535 Az eeprom a végén, csak hogy kijavítsam a hibáidat :P -
Basic256 #1534 #1531: belenéztem, elég szánalmas. Egy csomó TÉNYT figyelmen kívül hagy:
1) Michelson és Morley: A Lorentz transzformáció levezethető pusztán abból a feltételből, hogy a fénysebesség állandó. Így talán a weblap írójának elgondolásában lesz a hiba.
2) Merkúr pályaanomáliák: ez csúnya bukta. A Merkúr pályája nem abban az irányban forog, mint ahogyan a rajzon lévő erő mutatja. Ez durva elnézés. Nem ég az arca a fickónak?
3) Gravitációslencse-effektusok: pont arról van szó, hogy a gravitáció HELYETT használja a térgörbület-modellt.
4) Az idődilatáció, a hosszkontrakció: már említettem, hogy a GPS műholdaknál tapasztalt relativisztikus időeltérést korrigálni kell, különben nagyságrendileg 100m-t tévedne a rendszer. Kell ennél jobb kísérlet, bizonyíték?
5) Alagúteffektus: hát az epromok így működnek. Van mobiltelefonotok? Abban is van.
-
clio1616v #1533 Ha te megtudod mondani, hogy egy biciklis ma is és holnap is ugyanolyan gyorsan megy-e ugyanazon az úton akkor igazad van. -
Basic256 #1532 #1530: hogyne dönthetnéd el ekzaktul! Amit nem tudsz eldönteni mértékegység nélkül, az a sebességkülönbség nagysága.
A kérdésünkben viszont erről szó sincs! Azt kell megállapítani, hogy a fény egyforma sebességgel megy-e. Ehhez nem kell mértékegységeket definiálni egyáltalán. Az eredmény pedig egy arányszám, például:
"kimutattuk, hogy az interferométer karjaiban a sebességek aránya az 1-től nem térhet el jobban, mint 10^-6". Ehhez nem kell mértékegység. -
HUmanEmber41st #1531 http://antieinstein.tar.hu/
Ezt olvasta-e már valaki közületek? -
clio1616v #1530 Valóban el tudom dönteni melyik a gyorsabb, de nem egzakt módon és nem tudok hozzárendelni számokat.
Viszont az hogy 3 biciklis kevesebb mint 5 gyalogos az már egzakt.
Nem úgy mint a biciklis gyorsabb, mint a gyalogos, ez milyen pontatlan már. És a miértre nem tudsz válaszoln az utóbbi esetben.
Az előbbinél a 3 kisebb mint 5, a magyarázat. -
Basic256 #1529 #1527: Teljesen hülye vagy? Sebességet össze lehet hasonlítani anélkül, hogy métert definiálnánk, ez talán nem teljesen nyilvánvaló? Nem kell megadnod m/s-ban a gyalogos és a biciklista sebességét ahhoz, hogy megmondjad, adott esetben ki a gyorsabb. Egyszerűen megnézed.
Az egyik példa, ami a fénysebesség változatlanságáról szól, az a Michaelson-féle interferometriás kísérlet. Megjegyzem, a kísérlet célja ennek ELLENKEZŐJÉNEK kimutatása volt, de hát ők elfogadták az eredményt, mármint hogy állandó a sebesség. -
Basic256 #1528 #1526: valóban szócséplés. Hiszen a vitánk tárgyai azon kijelentéseid, hogy "hibás tövények" illetve "hibás definíciók". ELŐBB kérem a példákat, és UTÁNA az indoklást. Ha előre elkezdesz indokolgatni, de nem tudjuk, hogy mit, az szócséplés.
-
clio1616v #1527 A darabhoz visszatérve, 1 darab pofon az mindenkinek ugyanannyi, ezért a darab mint egység, nekem elfogadható, kompromisszumok nélkül.
Viszont 1 méter az mindíg más hosszúságú. Márpedig, amit anyagiasítunk vagy ahhoz viszonyítunk az már nem objektív és nem állandó. Így a fénysebesség sem az. -
clio1616v #1526 "A méréshez a T1 és T2 tükrök közötti távolságot is 1/11 milliomod pontossággal, vagyis 3 mm-es hibával állapították meg."
A fény sebességének értéke alég sok képletben szerepel, és ha magát az állandó fénysebességet hibásan határozod meg mérésekkel, akkor a képletekben eleve hibás értéket helyettesítesz a c helyére.
Ami nem tetszik nekem a beszúrt linkbe, hogy nem a fény mint pontszerű test segességét mérik, hanem egy fény sugár sebességét, ami nagyon sok fotonból. Az hogy mindezt nem vákuumban azt nem is említem.
Most belinkelhetnék ide számos c-t tartalmazó képletet és rázhatnám az öklömet, hogy ott a hiba.
De ha magát az alapfelvetésemet nem ismered el, hogy hibával tudjuk csak vizsgálni a viágot műszereinkel és megfigyeléseinkkel, és azt állítod, hogy amit mondok az csak "szócséplés", akkor feleslegesen mondok neked bármit. -
Basic256 #1525 #1523: inkább nem. De itt elolvashatod:
http://www.tiszaparti-szolnok.sulinet.hu/Sulinetverseny/12b2001/Uses/Feny/Fenysebesseg_meresi_modszerei.htm
-
Basic256 #1524 #1522: Nem kell megállnia. És már úgy keletkezik, hogy fénysebességgel mozog.
Mint említettem, a fénynek van energiája és impulzusa. Ez adott frekvenciájú fény esetében fotononként egy jól meghatározott érték. Az energia sosem változik, amíg létezik a foton. Az impulzus iránya változhat, például visszaverődéskor.
-
clio1616v #1523 Kíváncsi vagyok, hogy a fénysebességet, hogyan mérték meg.
Leírod érthetően nekem? -
clio1616v #1522 Tehát a fény mindíg fénysebességgel, mozog.
Mi történik akkor, amikor visszaverődik? Akkor csak meg kell állnia, arra a kis időre.
Tudomásom szerint minden mozgáshoz véges energia kell.
A fény keletkezésekor már max fénysebességgel, mozog? vagy amikor már fénysebességgel mozog kap még végtelen energiát hozzá? -
Basic256 #1521 #1520: tehát újat mondtam.
A fény sosem mozdulatlan. A többi dolog pedig sosem mozoghat fénysebességgel. Ez két külön csoport, amelyeknek nem lehetnek közös elemei.
A fénysebességnél lassabb dolgokra használhatóak azok a bizonyos képletek amiket például a speciális relativitáselméletben felírunk.
Az, hogy a fény számára hogyan telik az idő, és milyennek látja a dolgokat, az kideríthetetlen, hiszen a műszerek, részecskék, és bármi a fényen kívül, amivel mérni lehetne (például időt, vagy tárolni a mérés eredményét) az nem gyorsítható fel fénysebességre.
Tehát pusztán spekulálni lehet róla, de a fizika szempontjából ez jelenleg érdektelen, hogy a "fényhez szemével nézve" milyenek a dolgok. A képletek a fényre nem alkalmazhatóak. A fény energiájára, impulzusára más képletek vannak.
-
clio1616v #1520 Ez csak akkor igaz ha a fény áll, mozdulatlan.
Korábban írtad, hogy a fénysebességgel mozgó dolgok számára másképp telik az idő.
Tehát nem mozog a fény saját magához képest, és az idő sem telik számára. -
Basic256 #1519 #1518: Ez megint csak szócséplés. Arra lennék kíváncsi, hogy újat mondtam-e valakinek azzal, hogy a fény vákuumban mindenhonnan nézve ugyanazzal a fénysebességgel megy. -
clio1616v #1518 A vákuumban mozgó fény már nem vákumban mozog mert ő már benne van. -
Basic256 #1517 #1516: mint mondottam, a fény vákuumban MINDENHOL egyforma SEBESSÉGGEL mozog. És nem csak inerciarendszerben. Erre számos mérés és tapasztalat van. Az összes eddigi mérés, tapasztalat és információ egyetlen ellenpéldával sem szolgál. -
clio1616v #1516 A fény mindenhol más sebességgel mozog, hogyan lehet kijelenteni, hogy a világban fellépő hatások is max fénysebességgel történhetnek?
Ez azért van így mert gyorsabban törénő hatásokat nem érzékelhetünk, a mérőműszerek kijelzőjén az eredményeket is maximum fénysebességgel tudatosíthatjuk.
Ha feltételezzük, hogy az objektív világot csak az emberi érzékszervekkel lehet ismerni, akkor nincs hiba. -
clio1616v #1515 Majd holnap erőt gyújtök. -
Basic256 #1514 #1513: ez megint mellébeszélés. Térjünk vissza inkább a konkrét példákhoz, mert az eddigiek nem igazoltak téged. -
clio1616v #1513 A folyamatok és történések az esetek többségében úgy vannak, ahogy elvárjuk, hogy legyen. Viszont vannak olyan ritkán előforduló események amelyek nem elvárásaink (törvényeink) alapján történnek. Ez azért lehet így mert, a világ objektív és mi látjuk szubjektíven. -
Basic256 #1512 #1510: ez a képlet pedig arról szól, hogy az 1/2mv^2 annál pontosabban leírja a mozgási energiát, minél lassabb a test (a fénysebességhez képest). -
Basic256 #1511 #1508: az egyik leggyakoribb hibát követed el.
Az #1508 állításod önmagában igaz. Viszont a képlet nem alkalmazható fénysebességgel haladó testre! Ez a tudomány álláspontja!
Mit is jelent hogy a "végtelenhez tart"? Ez csupán azt jelenti, hogy akármeddig növelhetem az energiáját és impulzusát egy szem kicsi protonnak, ha elég nagy részecskegyorsítót építek. Ez nem azt jelenti, hogy végtelenre növelhetem, csupán annyit, hogy bármekkora véges értéket is mondanál, elvileg lehet neki nagyobb az energiája. Ez a "végtelenhez tart" nagyon leegyszerűsített (némileg pongyola) meghatározása.
-
clio1616v #1510 ![]()
-
Basic256 #1509 #1506: a matematikai paradoxonoknak mi közük van az egész témához?
Ezek sem tudományos törvények, sem nem fizikai vagy matematikai definíciók.
Egyébként ezek többnyire olyan állítások, amelyek nem igazak és nem is hamisak. Ezzel nincs gond.
Ennél tovább is lehet menni. Vannak olyan állítások, amelyek eldönthetetlenek egy rendszerben, tehát nem lehet bizonyítani az axiómákból, hogy igazak-e vagy sem. Olyanok is vannak, amikről nem lehet bizonyítani, hogy eldönthetetlenek-e. Sőt olyanok is, amiről az előbbit nem lehet eldönteni. És ez folytatható.
Ahogyan az egyik tanárunk fogalmazott: a szemléletünkön van itt egy lyuk, amit nem tudunk betömni.
