2111
A megmaradási törvények vesztették értelmüket
-
clio1616v #1348 Fuss neki mégegyszer a motoros példámnak, nem ismeri az alföldi gyerek a Suzuki SVt, ahogy mi sem a tökéletes definíciót. Attól még van és lehet sejteni, hogy milyen. -
clio1616v #1347 A fénysugárt még senki nem látta és nem is fogja, mert azzal látunk.
A fény az nem egyenes az útja sem, de ha az útja az is lenne akkorse lenne egyenes mert, csak időtartamban lenne az és nem tudsz 2 időpillanatban egyszerre ottlenni. -
clio1616v #1346 Van egy elégedettségi szintje mindenkinek, ahhoz képest lehet hibája valaminek. Mit fogadsz el...
Ha azt mondod van 1 darab almád elhiszem.
De ha azt mondod van 1kg almád vagy 2 Nsúlyú vagy 10cm átmérőjű, azt modom elmész te a pcsába.
Azért mert nem lehet pontosan 1 kg, 2 N és 10cm stb. Mivel folyton változó dolgokkal definiáljuk a mértékegységeinket ráadásul mérni se tudunk pontosan. -
Basic256 #1345 #1344: folyamatosan hülyeségeket beszélsz. Mint mondtam: az egyenes a MATEMATIKA része, matematikai fogalom, nem a természet része.
A természetbeni jelenségeket persze sosem lehet TELJESEN különválasztani egymástól és önmagában vizsgálni. De mondhatjuk azt, hogy a magára hagyott fénysugár pályája, egy adott pillanattól megfigyelve egy félegyenes. Ezt nem mérem meg, hanem a méréseim alapján FELTÉTELEZEM. Mi alapján teszem ezt? Az alapján, hogy a fénysugár millió fényéveket tesz meg, tehát nincs okom feltételezni, hogy valaha is megállna, ha akármekkora helye lenne.
Másrészt, az általad gyakran emlegetett "hiba" kifejezés is ÉRTELMÉT VESZTI, ha nem definiáljuk azt a TÖKÉLETES állapotot, amihez viszonyítjuk például egy mérésnek a hibáját, vagy a világűr atomjain eltérülő fénysugár görbületét. Ha NEM DEFINIÁLUNK tökéletes állapotot, akkor nem létezik hiba sem, mert mihez képes a hiba? -
clio1616v #1344 Mindenkinek van egy elégedettségi szintje a dolgokra vonatkozóan.
Ennek maximálására törekszik mindenki.
Viszont mindenkinek más ez az értéke, a tapasztalatai miatt.
Ha nem láttál még Enzo-t, akkor jó lehet egy Golf is.
Tehát amíg nem ismersz jobbat, addíg elégedett lehetsz, viszont sejtheted, hogy lehetne jobb. És a hibákat ismerheted, ahogy én is.
Egy szegedi tanyán élőnek az én Suzuki SV-mhez képest az ő Simsonja "pontatlan".
Viszont amíg nem látott SV-t addig abban a tudatban élt, hogy milyen jó neki, mert a többi csak biciklivel nyomul. Tehát elégedett volt azzal ami van. Ahogy meglát egy jobbat, onnét nem lesz annyira elégedett.
Így vagyok vele én is sejtem, hogy lehetne jobb a tudomány. És ezért nem vagyok elégedett a jelenlegi definíciókkal, axiómákkal, SI-vel stb. -
clio1616v #1343 Nem. Valami vagy pontos vagy pontatlan. -
#1342
Mégis különbséget tudsz tenni pontatlan én még pontatlanabb közt, nem? -
#1341
Akkor tűröd a szabó által elkövetett mérési pontatlanságokat? :-)
Mekkora pontatlanság az elfogadható? -
clio1616v #1340 De. Én nem fogadok el hibát, tűrőm és alkalmazkodok hozzá.
Ettől függetlenül még van hiba.
Ruha meg arra jó, hogy ne sérülj, ne fázz, és esetleg 3. tényezőként tudj vele irigységet kiváltani a többi emberből. -
#1339
Nem döntötted el, mekkora a tévedés, illetve mekkora tévedés elfogadható.
Gondolom semekkora. Akkor pedig hiába a matek, hiába minden mérés.
Ezek szerint meztelenül jársz, mert még nem találták fel a pontosan rád illeszkedő ruhát. :-) -
clio1616v #1338 Majdnem az is ha mind az 5szám mellette van.
De én azt mondtam, hogy majdnem nem ütöttek el ;)
És ha 10sec-el később jön az autó akkor élek.
Ha jól tudom statikailag a görbék a nyerők. Csak az egyenes már nagyon beivódott az emberek tudatába. -
clio1616v #1337 Az. -
Locutos #1336 Akkor szerinted a derivalas is hulyeseg. Ami a gorbe nagyon kis szakaszon egyenesnek veheto elven/alapon mukodik, es MUKODIK, regota hasznaljuk a matematikaba, es az integralas is erre epul. -
#1335
egy 4esnek is lehet örülni, vagy hogy majdnem halálra gázoltak, csak fél centin múlt. :-) Ahogy még építészetben is értelmezhető az egyenes, hogy ne dőljön össze a ház. :) -
clio1616v #1334 Először is a végtelen hosszú egyenes, hiba.
Ezek után egyenes...
Egyenes nincs a világban.
Egyenes pályájú mozgásról szintén nincsen tudomásom.
Az hogy közelíti, az meg hülyeség, mert ez olyan minthogy majdnem 5ösöm lett a lottón vagy majdnem nem gázoltak halálra. -
#1333
A szakaszt elismered? Mert az sem lesz pontos, csak közelítés, mégis meg tudjuk adni, hogy a közelítés mennyire pontos, vagy hogy egy lézernél egy tized milliméter eltérés 1 méteren mekkora eltérést mutat mondjuk 10 kilométeren. -
clio1616v #1332 a fény nem a végtelenből indul tehát az egyenes része a pálya
ismered a lim-et? -
Basic256 #1331 Mondhatnók azt is, hogy az "egyenes vonalú pálya" (ami nem egyenlő fogalom magával az "egyenessel") az a rejtélyes valami, amihez a fénysugár útja egyre jobban közelít, minél kevesebb külső hatás éri. -
Basic256 #1330 #1329: már egyszer elmondtam, az egyenes a matematikán belül egy jól definiált dolog. Nincs értelme annak a kérdésnek, hogy létezik-e egyenes a természetben. Az egyenes nem a természet része, a matematika része. Ha ezt nem érted, akkor csak egy dologban van "hiba": benned.
A természet része egy út, amit a földmérők a geometriát használva mérnek ki, adott pontossággal. A természet része a fénysugár útja, ami annál közelebb van az egyeneshez (ehhez a rejtélyes valamihez), minél kevesebb külső hatás éri (pl. gravitáció). -
clio1616v #1329 Matematika:
Egyenes végtelen így gondoljuk, holott végtelen nem lehet és egyenes sincsen.
A világon csak az ember ltal alkotott dolgok tűnnek egyenesnek.
Vagy mutass a természetben egyenest. -
clio1616v #1328 A hiba fogalmát nem fogom leírni. Szerintem egyértelmű dologról van szó.
De mégis...: azt értem hiba alatt, amiről úgy gondoljuk, hogy ilyen, holott mégse. -
Basic256 #1327 #1326: ezt az állandóan felbukkanó "hiba", "hibás" címkéket nem értem meg.
Vannak kompromisszumok, közelítések, amiket nem tudunk elkerülni. Vannak árak, áldozatok, amiket meg kell fizetnünk, cserébe másvalamit kapunk.
Viszont az nem értem, hol van itt "hiba"?
-
clio1616v #1326 Ez így igaz, és amivel túllép az a hiba. De a meglévő "emberi" szemléletre épül, ami a múltból származik, az lett továbbbővítve és ez a problémám.
Na majdcsak eljutunk oda, hogy megérted mire gondoltam korábban. -
Basic256 #1325 #1322: Pont azt mondtam, hogy túllép a MINDENNAPI szemléleten. Meg van a saját szemlélete, ami tágabb, bővebb.
-
clio1616v #1324 Éppen ezért nem jó a fizika és a matematika, mert már egy meglévő szemléletre épül... és ha okos vagy akkor nem jutsz ellentmondásra velük, mert önmagukat magyarázzák.
Erre mondtam korábban, hogy ciklikus a hiba. -
clio1616v #1323 Több féle anyagból kell állnia mindenképen, hogy a potenciáljuk egymáshoz viszonyítva eltérő legyen, ha úgy tetszik egymáshoz viszonyítva eltérő affinitásuk legyen a körülményeket tekintve.
Ok nélkül nem kérdezzük, hogy miért...
Nincsen kitüntetett érzékszerv.
Az energia közvetíti az információt az érzetről.
Ezaz, hogy nem lehet... az összeset kell nézni. De néha az sem elég. -
Basic256 #1322 #1321: van egy jó könyv, Károlyházi Frigyes: "Igaz varázslat". A kvantummechanikáról szól, és vannak benne részek ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban is.
Fejtegeti, hogy bizonyos jelenségeket azért nehéz elképzelnünk, elfogadnunk, mert a gyermekkori tapasztalatok alapján kialakítunk magunkban olyan szabályokat, amik végső soron nem igazak a mikrovilágban.
Szerintem ezért jó a fizika, és a matematika, mert a segítségükkel könnyebben juthatunk el olyan tartományokba, amelyek ellentmondanak a legalapvetőbb szemléletünknek. -
#1321
Tehát akkor mennyire kell bonyolultnak lenniük a tárgyaknak, hogy képességeik legyenek? Elég egy homokszem, esetleg egy atom, vagy annak alkotóelemei?
Azt hiszem kellően megvilágítottad az érzékszervekre vonatkozó kérdéseimet, de most megint felvetődött bennem pár.
Szerinted az összes érzékszerv közül melyik érzékeli legközvetlenebbül a tömeget, és energiát? Illetve még egy számomra fontos kérdés, hogy ha valóban visszavezethető energiára és tömegre az érzékelés, akkor miben fog különbözni hogy melyik érzékszervnek nyilvánul meg? Pl. a hallott dolog, amit nem látunk, vagy a tapintott dolog, amit nem hallunk.
Milyen kapcsolat van? Le lehet-e vonni csupán egy érzékszervi csatornán megnyilvánuló dologról a többi érzékre vonatkozóan következtetést, illetve az energiára, és tömegre? -
Basic256 #1320 #1318: ez nem probléma. Bizonyos dolgokat feltételeznünk kell, el kell hinnünk. A cél az utóbbiak minimalizálása.
Például senki sem lehet benne biztos, hogy a víz súlya arányos a tömegével, vagy az erők vektorosan összegezhetőek. Akármennyi kísérletet végzel a vízzel, nem tudod kipróbálni 1kg és 2kg között az összes lehetséges különböző számú molekulával, mert erre nincs idő.
De ha már nagyon sok, véletlenszerűen választott pontban megnézted, akkor elhiheted, hogy ez az egyszerű elv teljesül. Hallgatólagosan feltételezzük, hogy nincs olyan kivétel a sorban (pl. 3423558*10^18 darab molekula) ahol teljesen más viselkedést tapasztalhatnánk.
Ezt sosem tudjuk biztosan ellenőrizni, de ez egyáltalán nem baj. -
clio1616v #1319 Igen de nem biztosan ;) -
clio1616v #1318 De nem tudsz megismételni semmit. -
Basic256 #1317 #1315: "nem lehet biztosan kijelenteni semmit"
Te mégis folyamatosan kijelentéseket teszel. -
Basic256 #1316 #1314: a fizikában nem azt válaszoljuk meg, hogy MIÉRT OLYAN a világ, amilyen. Erre nem tudok végső választ, mert minden értelmes válaszra rá lehet újra kérdezni, hogy az miért van.
A megközelítés az, hogy MILYEN ÁLTALÁNOS ELVEK írják le a történéseket.
Ha egy elv egy csomó jelenségben felbukkan, az elvre egy csomó magyarázat épül, és nincs ellenőrizhető ellenpélda, akkor FIZIKA TÖRVÉNYNEK mondhatjuk. Ha nem jól ellenőrizhető, mert például egy csillagászati megfigyelés szolgáltatja az alapját, ami kísérletileg nem megismételhető, akkor ELMÉLETNEK hívhatjuk. -
clio1616v #1315 Ha minden körülmény azonos lenne, akkor lehetne kijelenteni valamit.
Mivel ez nem így van a körülmények folyton változnak, nem lehet biztosan kijelenteni semmit. -
Basic256 #1314 #1298: "Kísérletünkben a vasgolyó mikor először ér a mágneshez valamilyen szinten átmágneseződik, de semmi sem garantálja, h gurításkor éppen az azonos pólusok kerüljenek egymással szembe, ezáltal létrehozva az erős taszítást."
Valójában az történik, hogy a vas folyamatosan átmágneseződik. Az úgynevezett "hiszterézis" jelenség miatt a mágnesezettsége nem követi pontosan a mágneslap mezejének az állását, van egy eltolódás. De ez nem lehet akkora, hogy szembeforduljon a lap mezejével. Ez akkor fordulhat elő, ha a kölcsönhatások sebességével vagy a mágneses átrendeződés sebességével történik maga a mozgás. Ez pedig a fény illetve a hangsebesség nagyságrendjébe esik, amiről szó sincs.
Ez jól látszik abból, hogy ha egy golyót gurítasz, akkor az sosem pattan el a mágneses mezőről, akár rugóval is kilőheted, mindig ütközik a lemezzel.
Ha két golyód van, a második az eredő mágneses mezőben fog mozogni. Ami közel ugyanolyan irányú, mint a lap mezeje önmagában. A második is neki kell hogy csapódjon a lapnak.
Ha viszont a második golyó egy könnyű alumínium, akkor teljesen más a helyzet. -
clio1616v #1313 Azt sem lehet megmondani, hogy a kísérletben végbement e amit láttunk vagy csak annak látszott.
Amit látunk az nem biztos, hogy úgy van.
Például látod a tvben, hogy megölnek egy embert, de a valóságban ez nem történik, meg...
De ez így van minden érzékszervünkel, és azért van több, hogy a hiba lehetőséget csökkentsük.
Pl kivi ízű port bekötött szemmel kivinek gondolnád, ha nem éreznéd hogy nem kivi alakú és állagú, esetleg illatú. -
Basic256 #1312 #1298: a következőeket tudom mondani világosan ("mellébeszélés nélkül")
1) A diamágnes anyagokat (mint a vízcsepp, grafit, vagy a béka) erős, ÁLLANDÓ mágneses térrel lehet lebegtetni. A linken látszik, hogy STABIL lebegés csak többpólusú mágnesekkel valósítható meg, de néhány erős állandó mágnes már elég hozzá, megfelelően elrendezve.
2) Vezető anyagokat lehet taszítani VÁLTAKOZÓ mágneses térrel, ami létrejöhet egy váltakozó árammal hajtott tekercsben, de egy inhomogén mágneses mezőben forgó vezetőben (például mágnes felé guruló golyó) is létrejöhet. Utóbbi a lebegtetéshez nem elég erős a gyakorlati esetek többségében.
3) Amit találtam az irodalomban, az alapján a ferromágneses anyagokat (mint a vas) nem lehet mágnesekkel taszítani. Az első pont nem működik, a vas nem olyan tulajdonságú. A második pont azért nem működik, mert a mágneses vonzás erősebb lesz, mint az indukció miatti taszító erő, normál kísérleti körülmények között.
Természetesen lehet mágnessel lebegtetni vasat a tömegvonzás ellenében, de ahhoz felülről kell egy mágnessel emelni, és szabályozni kell a folyamatot (hogy ne csattanjon neki a mágnesnek a golyó).
Azt, hogy vasgolyóval, vagy vasgolyónak látszó tárggyal volt-e a kísérlet, azt nem lehet videófelvétel alapján eldönteni. -
clio1616v #1311 Kíváncsi lennék, hogy biciklizés közben ha fúj a szél akkor lefekszel-e? -
clio1616v #1310 Így van a tulajdonságokból adódnak a képességek, de nem azonosak azzal...
Ezek amiket felsoroltál emberi érzékszervekkel érzékelt érzetek, és nem a kocka tulajdonságai.
Íz, őszintén megmondom, nem kóstoltam még fát, de íze a fának nincsen, vannak az anyagából adódó kémiai reakciók amelyek kiváltanak az agyadban egy érzetet, de az már nagyon közvetett módon a fa tulajdonsága. Tehát az ízt a fa ANYAGA adja.
Szag analógia az ízzel, tehát ANYAGból ered.
Tapintás úgyszintén.
Forma már érdekesebb, ez a tömeg eloszlása, minimális energiaszint mellett.
Ha leesik akkor a felemeléskor nyert helyzeti energia és a esés mozgási energiája, elkezdi mozgatni a levegő részecskéit, ami ezek után mint hanghullám a füledben aktiválja a frekvenciának megelelő sejtjeidet és az agyad érzetként dekódolja. -
#1309
Először is nem kell felállnom. Miért kéne? Sokan vannak, akik egy koppanás után már nem állnak föl, de bizonyos helyzetekben valóban van rá késztetés, hogy fölálljak, más helyzetekben pedig éppen olyan, hogy egyhelybe maradjak.
A tulajdonságok azok, amik képessé tesznek egy tárgyat valamire, ebből a szempontból nem tehetünk egyenlőség jelet a kettő közé.
De ez magában még nem zárja ki, hogy tárgyaknak képességeik legyenek.
Ha felemelem, a kocka felemelkedik. Pl. az auto képes gurulni, vagy a tollpihe repülni, vagy a víz folyni. Ezek a képességek nyilván a tulajdonságaikból adódnak.
Arra is kíváncsi vagyok, hogy mondjuk a fakockának nincsenek olyan tulajdonságai, hogy íz, szag, tapintás, forma, hangja, ha leesik, illetve mindez hogyan származtatható csupán energiából, és tömegből?