2111
A megmaradási törvények vesztették értelmüket
-
Albertus #1708 Egy újabb "hamis törvénycsoport":
Gondolom, már mindenki ismeri a Brown mozgás érdekességeit.
Akinek újdonság, annak említem, hogy Brown ásványok
csiszolatait vizsgálva észrevette, hogy az ásványok zárványaiban lévő oldatban "nyüzsögnek" apró valamik.
Élőlények nem lehettek, hiszen több ezer évvel korábban bezáródott a folyadék, így teljességgel kizárható, hogy élnének.
Azután rájött arra, hogy a por (pollen) szemcséket
a folyadék részecskéi "lökdösik", és ettől mozognak.
Einsteint ez a megfigyelés a molekulák feltételezésére
ösztönözte, hiszen a mozgások megfigyelésével rájött arra, hogy ekkora mozgásváltozást, amit egy-egy irányváltásnál elszenvednek a porszemek, csak nagyobb
össztömegű részecskék okozhatnak.. Azaz nem egy-egy atom,
hanem az atomok egy-egy nagyobb csoportja(, ahogy elnevezte: molekulája, ) lökdösi a porszemeket.
Persze ezt a részecske mozgást többen tanulmányozták azóta. Aminek eredményeként természetesnek vesszük, hogy az atomok, a molekulák mozgási sebessége közvetlen,
szoros kapcsolatban áll a gáz v. folyadék hőmérsékletével, ezen keresztül az energia tartalmával.
Nos, ez egy "újabb hamis törvény".
Hogy miért? nagyon egyszerű! Vegyünk egy kevés 6 K fokos (-267 C fokos) Hélium gázt. Ezen a hőmérsékleten semekkora nagy nyomáson sem csepfolyósodhat, lévén, hogy
közel egy fokkal a kritikus hőmérséklete felett van.
És ezt a 6 K fokos pl. 1000 bár nyomású gázt kiengedjük
egy Venturi csövön át.. az általános gáztörvényből következően az atomjainak a sebessége sokszor nagyobb,
mint az ehhez a hőmérséklethez tartozó sebesség lenne.
Azaz egyszerű számítással, a karosszékben ülve bebizonyítható, hogy két külön fogal összefogásából
adódott egy hamis törvény.
Mert az igaz, hogy a gázokat (folyadékokat) hevítve
növekszik az egyes atomok(molekulák) mozgási sebessége,
de az már nem, hogy ebből a mozgási sebességből a
fordítottja is igaz lenne, azaz minden esetben meghatározható lenne a gáztér(folyadéktér) hőmérséklete is.
Egy szemléletesebb példa a biliárd.
Legyen a fehér golyó 100 C fokos, a többi 10 C fokos.
Hiába lőjjük a többi közé, és hiába kelt óriási pattogást
az asztalon a 100 C fokos fehér golyó, a többi golyó hőmérséklete gyakorlatilag független a fehér golyó
hőmérsékletétől.
Ha pedig az összes golyó sebességét összegezzük,
a klasszikus Maxwell (vagy. Gauss) féle sebesség eloszlási görbét kapjuk, megint csak függetlenül
a golyók által birtokolt (szállított) hőmennyiségtől.
-
Albertus #1707 Szia!
Nos, van olyan.. pl. azon általános iskolás tananyagok, amelyekre helyesen emlékezik Basic.
Így valóban akadt olyan is, amiben egyetértettünk.
-
Albertus #1706 Szia!
Nagyon elfoglalt vagyok egy ideje. Elnézést kérek, hogy
nem tudtam jönni.
Igaz benéztem, de nem volt lelkierőm, Basic okosságait
sokadszorra helyre igazítani.
Főleg azért nem, mert Ő makacsul ragaszkodik a tévedéseihez, és hiába írok le valamit egy-két hozzászólásban, ha ő ötvenben az ellenkezőjével
butítja az ide látogatókat.
A látogatók 1:50 arányban olvassák a helyeset és
50:1 -ben a csacsiságokat.
-
#1705
Fura, hogy én azt hittem, nagyjából azonos állásponton vagytok. -
HUmanEmber41st #1704 Azt hittem, már sose nézel ide vissza! :D -
Albertus #1703 Látom Basic256 nagyon ügyes vagy! :)
Előreléphetsz Basic512-vé!:)
Ügyesen kinyírtad ezt a topicot!
Igaz, a leghülyébb kutya is tud nyulat fogni, ha
folyamatosan üldözi.. Minden nyúl előbb - utóbb kimerül..
-
Basic256 #1702 #1696: http://www.renishaw.pl/UserFiles/acrobat/UKEnglish/L-8003-2470.pdf
"Hiteles interferométer – a lézeres Renishaw rendszer minden mérést, tehát a szög- és egyenesvonalúsági méréseket egyaránt, interferométeres elven végez, s ezáltal az eredmények visszavezethetők a lézerfény nemzetközi etalon hullámhosszára." -
Basic256 #1701 #1699: http://www.cncdesign.com.au/product/encoders02.html
Tanulságos szöveg van a weblapon. Ha gyártanak egy skálát, aminek a hőtágulása közel azonos a munkadarabéval, akkor nagyobb a pontosság, hiszen együtt tágul a kettő, tehát ugyanakkora darabokat készít a gép, hiába változik a környezeti hőmérséklet.
Tehát akár pontosabb lehet a skála, mintha interferométerrel mérnék közvetlenül. A skálát persze lehet interferométerrel kalibrálni, adott hőmérsékleten. -
Basic256 #1700 #1699: valószínűleg a szerszámgépeken ténylegesen nem használnak interferométeres távolságmérést, mert a szükségtelenül bonyolult, és akkora pontosság nem kell (0,2 mikron pontosság alá is lehet menni interferométerrel).
Ennél már a hőtágulás is nagyobb pontatlanságot okoz. Ha az interferométer tükrét melegítem azzal, hogy a kezemet csak közel teszem (nem érek hozzá), már látom az elmozdulást.
Az persze kérdés, hogy a Heidenhan hogyan kalibrálja azokat a mérőrendszereket (vagy aki éppen gyártja őket). -
HUmanEmber41st #1699 Szerszámgépeken Heidenhan cég által gyártott mérőrendszerek vannak.. :D
és a karral még nem munkálsz meg semmit, kell ugyebár hozzá egy főorsó, melyben vagy egy marófejet, vagy a munkadarabot forgatod meg ( eszterga) -
Basic256 #1698 #1697: azt mérem le, hogy az interferométer karja mennyit mozdult.
Ha az a kar mondjuk egy szerszámgéppel, vagy rajzológéppel van összekötve, akkor adott méretű dolgokat tudok velük rajzolni vagy megmunkálni a mintadarabot.
-
clio1616v #1697 ha tudod a hullámhosszt akkor mit mérsz? -
Basic256 #1696 #1695: interferometriával például lehet távolságot mérni. Ha tudjuk, hogy a fény hullámhossza mondjuk 400nm, és az interferométer egyik karját 25000 lépést mozgatjuk, akkor az pont 1cm. Ez az alapelv. -
clio1616v #1695 Melléteszed a vonalzódat? -
clio1616v #1694 Hogyan méred meg a fény hullámhosszát? -
Basic256 #1693 #1691: a fénynek valóban abszolút sebessége van, és arra használhatjuk, hogy a távolság és idő között "konvertáljunk", tehát például ha kitűzünk egy idő alapegységet, abból származtathatunk egy távolságegységet.
A gyakorlatban nem közvetlenül mérjük le hogy 1s alatt mennyit megy a fény. Nemrég néztem meg, a gyakorlatban adott frekvenciájú lézersugár hullámhosszát mérjük meg. -
clio1616v #1692 Ez nem igaz.
A közlekedő autóhoz képest állsz, ha gyalog vagy...
bazz te tényleg gyerek vagy még utót sem vezettél.
Figyelj és tanulj... Amikor autóval közlekedsz az úton minden ami lassabb nálad áll.
És csak azt tudod összehasonlítani ami azonos irányban és úton megy veled, a többiről csak azt tudod hogy nem. -
HUmanEmber41st #1691 Ez érdekes.
Van egy abszolút sebességünk, ám mégsem használhatjuk semmire.. -
Basic256 #1690 #1688: én továbbra is azt állítom, hogy a sebesen közlekedő autóhoz képest mozgok, és mégsem vagyok gyorsabb nála. Nem hiszem, hogy ezt bizonygatnom kéne.
A másik, hogy már elmondtam, a fényhez rögzített koordinátarendszernek a fizikában nincs értelme. Minden olyan érvelés, ami fényhez rögzített koordinátarendszerből indul ki, tudományosan semmis. -
clio1616v #1689 Vagy te el tudsz mozgulni saját magadhoz képest lol
Bazzeg gyerek, jókat tudsz te is mondani. -
clio1616v #1688 Nem ez nem így van.
Ami hozzám képest mozog az gyorsabb nálam, mert én mindíg állok, magamhoz képest. -
Basic256 #1687 #1686: az úton sebesen haladó autóhoz képest én mozgok (egy bennt ülő ezt jól láthatja). Mégsem vagyok gyorsabb az autónál.
Erre a következtetésre csak egy idióta juthat. Vagy olyan, aki még sosem tette ki a lábát otthonról. -
clio1616v #1686 Nyugalomban lévő test nincs, tehát nyugalmi tömege semminek sincs.
Különben ellentmondana a logika egyik axiómájának.
Ha A igaz és Aból köbetkezik B akkor B is igaz.
Tehát ha a egy test a fényhez képest mozog, akkor ebből az következik, hogy gyorsabb a fény sebességénél. -
Basic256 #1685 #1638: inkább azt mondhatjuk, hogy nincs "nyugalmi tömege". Ez pusztán csak annyit jelent, hogy a képletet:
m = m0 / (1-v^2/c^2) ^ (1/2)
nem alkalmazhatjuk a fotonra, tehát nincs ÉRTELME arról beszélni, hogy mennyi a nyugalmi tömege, mert sem lelassítani, mérni nem lehet, sem nem lehet ELMÉLETI értéket megállapítani.
Viszont a fotonnak mérhető IMPULZUSA van (például lebegtethet lézersugár egy üveggolyót). Ebből származtathatsz egy tömeget, ha nagyon akarsz. -
clio1616v #1684 Igen például, negatív tömege van és így véges energiával is eléri a fénysebességet. -
HUmanEmber41st #1683 AntiEinstein azt írja, h a foton tömege 10a mínusz 36.-on kg.
Einstein meg úgy emlékszem azt mondja, h a fotonnak nincs tömege, ezért tudja elérni a fénysebességet.
Van esetleg még több variáció? -
clio1616v #1682 fogd már fel nincs ilyen hogy több rendszer... :P
Egy rendszer van és az mindíg ott van ahol te vagy. -
Basic256 #1681 #1679: azért jó, hogy Einstein nem vette abszolútnak az idő múlását, mert a tapasztalat is azt mutatja, hogy nem egyformán telik a különböző rendszerekben.
Egyébként a fénysebesség állandósága teljesen máshonnan ered, mint ahogyan a legtöbben gondolják. Egyszerű, mondhatni "triviális" következménye a Maxwell-törvényeknek. Igazából már a Coulomb-egyenlet és az árammal átjárt vezetők mágneses vonzásának egyenletéből is lehet rá következtetni. Tehát egyáltalán nem "légből kapott" feltételezés. -
clio1616v #1680 az időt nem lehet sem anyaghoz sem energiához kötni így mérni sem lehet
ellentétben a fénnyel -
clio1616v #1679 Elálurom neked abban rejlik einstein hibája, hogy nem az idő sebességét vette abszolútnak hanem a fényét. -
Basic256 #1678 #1676: kár, hogy nem ez a tudomány álláspontja.
Mint mondtam, a fizika szemszögéből eldönthetetlen az a kérdés, hogy egy fénysebességgel mozgó rendszerből mi látható. Nincs értelme ennek a kérdésnek, mert fénysebességgel csak a fény mozog, így egy ilyen rendszerben nem lehet mérni, adatot rögzíteni, megfigyelési adatot tárolni, és ezeket az adatokat kijuttatni a "normál" rendszerbe.
Tehát a tudomány szerint nincs értelme egy koordinátarendszert a fényhez rögzíteni, és ezzel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, mert
1) megfigyelési tapasztalatot elvi okokból nem gyűjthetünk erről a koordinátarendszerről
2) elméleti úton sem tudjuk a kérdést értelmezni, képleteink nem terjeszthetőek ki erre az esetre -
Basic256 #1677 #1647: elvileg minden anyag párologhat. Csak különböző mértékben.
Képzeld el, ha van egy olyan anyagod, ami szobahőmérsékleten szilárd (például gyanta) akkor azokat a molekulákat nagyon erős kötések tartják helyben. Nagyon ritka, hogy a véletlen energiacserék során egy molekula olyan kiugróan nagy energiára tegyen szert, hogy a szilárd kristályrácsból kiszakadhasson. Tehát a jég is párolog, de alig.
Arra is kell vigyázni, hogy bizonyos anyagok kémiailag átalakulnak melegítés hatására. Ennek az energiaváltozásait is figyelembe kell venni (például ha cukrot pirítasz).
Konkrétan viszont a gyantát nem ismerem. -
clio1616v #1676 c - a fénysebesség ami átléphetetlen és minden inerciarendszerből ugyan akkora.
v - bárminek a sebessége
c+v=c
c-v=c
Mikor teljesül a fenti 2 egyenlet, ha tudom a jelenlegi törvények alapján, hogy c értéke valós pozitív szám - egy abszolút állandó.
Mivel relativitásról beszélünk ezért a fényhez viszonítva elmondható, hogy minden áll, nincs mozgás, mert - és most jön a lényeg...
A fenti két egyenlet akkor és csak akkor igaz, ha v=0, tehát zéró. -
clio1616v #1675 Megkísérlem bebizonyítani, hogy a fénysebeségel mozgó fotonhoz képest minden áll. Ezzel rámutatok arra hogy felhasználva egy fénysebességet átléphetetlennek kijelentő törvényt, logikai és tapasztalai ellentmondásra jutva hibás maga a törvény. -
#1674
még mindig nem nagyon értem, de mind1
az idő kemény dolog...
viszont a hőmérsékletről eszembe jutott valami
ugye, te azt mondtad, hogy a víz 101 és 01 fokos vízcseppek keveréke, ezért párolog el az egész szobahőmérsékleten is
ezért párolognak el a dolgok
de mi a helyzet a gyantával?
úgy tudom az 26-on megáll és utána sokkal nagyobb hő hatására lesz folyékony, illetve az alá pedig sokkal nagyobb hűtéssel megy -
Basic256 #1673 #1671: ezt nem úgy hívják, hogy nő a "hiba", hanem úgy, hogy az időeltolódás nő.
Valóban, a csillagászati objektumok jelen állapotáról semmit nem tudunk. Vannak szabad szemmel is megfigyelhető objektumok, amik többmillió fényévre vannak. Tehát amit látunk, az a többmillió fényévvel ezelőtti állapot.
Természetesen ezt a modellalkotásnál figyelembe kell venni. De pont ellenkezőleg van, mint gondolod. Ez nem hogy baj, hanem előny is lehet. Hiszen így meg tudunk figyelni a világegyetem történetének számos szakaszából dolgokat, így egyszerre vizsgálódunk térben és időben. Ezzel több információhoz jutunk. -
Basic256 #1672 #1670: valójában a GPS műholdaknál két ellentétes relativisztikus hatás van. Az egyik, hogy lassabban járnak az órák, mert a GPS holdak mozognak hozzánk képest. A másik, hogy gyorsabban járnak mint a Földön, mert itt lennt erősebb gravitációs mezőben vagyunk.
Az utóbbi hatás az erősebb. Ez az egyik közvetlen bizonyíték az általános relativitásra.
A színes ábrákat én sem értem. -
clio1616v #1671 Eszembe jutott valami.
Ha a fény segítségével tudunk a világról, akkor a tényleges jelent nem ismerhetjük csak a tényleges múltat.
Tehát a fény a múltból hoz számunkra információt, attól függően milyen messze van az információ, nő a hiba nagysága. -
#1670
a színes vonalakat sem értem
és mi az, hogy visszafordul? hogyan mérték ezt ki?
egyébként az inerciarendszer is érdekes dolog. ezek szerint, mindenki más világegyetemben él, amit ő teremt meg magának
-
Basic256 #1669 #1667: ha a jég hideg volt (mondjuk -10C) akkor végeredményként jeget kapunk, de egy kicsit melegebbet (például -9.7C)
Ha olvadó jeget teszünk a pohárba (0C), akkor az olvadáshőt fedezi a víz, tehát 0C víz-jég keveréket kapunk, de a keverékben több víz lesz, mert a jég egy része megolvad. Valóban, kémiai kötések szakadnak fel.