A megmaradási törvények vesztették értelmüket
-
Albertus #1708 Egy újabb "hamis törvénycsoport":
Gondolom, már mindenki ismeri a Brown mozgás érdekességeit.
Akinek újdonság, annak említem, hogy Brown ásványok
csiszolatait vizsgálva észrevette, hogy az ásványok zárványaiban lévő oldatban "nyüzsögnek" apró valamik.
Élőlények nem lehettek, hiszen több ezer évvel korábban bezáródott a folyadék, így teljességgel kizárható, hogy élnének.
Azután rájött arra, hogy a por (pollen) szemcséket
a folyadék részecskéi "lökdösik", és ettől mozognak.
Einsteint ez a megfigyelés a molekulák feltételezésére
ösztönözte, hiszen a mozgások megfigyelésével rájött arra, hogy ekkora mozgásváltozást, amit egy-egy irányváltásnál elszenvednek a porszemek, csak nagyobb
össztömegű részecskék okozhatnak.. Azaz nem egy-egy atom,
hanem az atomok egy-egy nagyobb csoportja(, ahogy elnevezte: molekulája, ) lökdösi a porszemeket.
Persze ezt a részecske mozgást többen tanulmányozták azóta. Aminek eredményeként természetesnek vesszük, hogy az atomok, a molekulák mozgási sebessége közvetlen,
szoros kapcsolatban áll a gáz v. folyadék hőmérsékletével, ezen keresztül az energia tartalmával.
Nos, ez egy "újabb hamis törvény".
Hogy miért? nagyon egyszerű! Vegyünk egy kevés 6 K fokos (-267 C fokos) Hélium gázt. Ezen a hőmérsékleten semekkora nagy nyomáson sem csepfolyósodhat, lévén, hogy
közel egy fokkal a kritikus hőmérséklete felett van.
És ezt a 6 K fokos pl. 1000 bár nyomású gázt kiengedjük
egy Venturi csövön át.. az általános gáztörvényből következően az atomjainak a sebessége sokszor nagyobb,
mint az ehhez a hőmérséklethez tartozó sebesség lenne.
Azaz egyszerű számítással, a karosszékben ülve bebizonyítható, hogy két külön fogal összefogásából
adódott egy hamis törvény.
Mert az igaz, hogy a gázokat (folyadékokat) hevítve
növekszik az egyes atomok(molekulák) mozgási sebessége,
de az már nem, hogy ebből a mozgási sebességből a
fordítottja is igaz lenne, azaz minden esetben meghatározható lenne a gáztér(folyadéktér) hőmérséklete is.
Egy szemléletesebb példa a biliárd.
Legyen a fehér golyó 100 C fokos, a többi 10 C fokos.
Hiába lőjjük a többi közé, és hiába kelt óriási pattogást
az asztalon a 100 C fokos fehér golyó, a többi golyó hőmérséklete gyakorlatilag független a fehér golyó
hőmérsékletétől.
Ha pedig az összes golyó sebességét összegezzük,
a klasszikus Maxwell (vagy. Gauss) féle sebesség eloszlási görbét kapjuk, megint csak függetlenül
a golyók által birtokolt (szállított) hőmennyiségtől.