3993
Fizika 2006
-
#384
exy, nem értem miért állítod h nem sikerül, amikor sikerül. ha pedig a miértre vagy kíváncsi, nézd meg még 1x a vidót VÉGIG. hartlein úr elmondja a megoldást.
-
indedi #383 Nem sikerül. Hiszen erről beszéltem. Fordítva nem megy! Még azt sem tudjuk, hogy odafelé miért sikerül. Miért nem megy szét a gyertya, vagy a ceruza. Azt meg, hogy fordítva miért nem sikerül, már végképp nem értjük. Sajnos ez az a része a fizikának, ami a jelenleg tanított törvényekkel nem magyarázható, nem számolható. -
#382
1. erről már volt szó. a megnevezés kissé félrevezető, ugyanis a görbe szót anyagi tárgyra szoktuk mondani. ennek ellenére a tér nem áll semmiből mégis meggörbül a tömeggel rendelkező testek körűl, ezzel magyarázzuk a testek mozgását.(most persze azt mondod hogy azt a newton gravitációs törvénye magyarázza. igen, az egy másik modell amely t¨kéletesen leírja a nemrelativisztikus mozgásokat, de az általános relativitáselmélet annyival jobb hogy a relativisztikus mozgást is leírja).tehát ez egy modell, mely a gravitációt írja le. "görbesége" matematikailag van leírva, elképzelni a klasszikus "gumilepedős" hasonlattal lehet.
2. ezekkel az örökmozgókkal az a baj, hogy még soha senki nem építette meg éoket
-
#381
a kísérlet fordított módon is sikerül, ha a deszkát ugyanakkora sebességre gyorsítjuk fel, mint a cerkát. az impulzus tétel pedig nem sérül, mért is sérülne? -
másikisvan #380 Az LHC-be... talán csak nem az antianyagbomba-álmukat szeretnék megvalósítani ? Nem tudom. -
indedi #379 Annó egy Kudlik Juli Deltában láttam ezt gyertyával is. Ott sörétes vadászpuskából lőtték ki a gyertyát, és szintén nem látszott rajta sérülés, miközben pedig átvitte a colos deszkát.
Kérdés: Miért nem sikerül a kísérlet fordított módon? Ha a deszkát mozgatjuk, miért esik miszlikbe a ceruza, vagy a gyertya? Hogyan lehet tehát felállítani a helyes inrciarendszert a látottakra? Mi köze a sebességnek (sérül az inpulzustétel) a történtekhez? -
indedi #378 Fejtsük meg a videót: http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=12043 -
indedi #377 Az egyetemeken nem a fegyverek működési mechanizmusát kellene tanítani, hanem a valós fizikai törvényszerűségeket.
Pontosan így van. -
indedi #376 Ha valaki valami olyat mond, amiről a tudomány "nem tud", az alapból hülye.
Ezt a mondatodat elmagyarázhatnád jobban is. -
#375
Aha, egy olyan fegyver, amiről nem tud sem a "saját" lakosság, sem az ellenség(nehogy elrettentő ezközként lehessen vele fenyegetni, mint mondjuk az atommal, á minek?), és még a katonáknak sem adják oda, hogy használhassák azellenség ellen. Hasznos egy fegyver, annyi szent. -
indedi #374 "Milyen "titkos fegyverek"?"
Azok amelyekről titkosságuk folytán nem tudhatsz. -
#373
"Az egyetemeken nem a fegyverek működési mechanizmusát kellene tanítani, hanem a valós fizikai törvényszerűségeket. "
A gravitáció, a nyomaték, a súrlódás, az elektromos vezetőképesség, a törésmutató valós fizikai törvényszerűségek. Tanítják őket általános iskolától kezdve.
Vagyis tanítanák, ha kedves oktatáspolitikusaink nem csökkentenék az alapfokú oktatásban a fizikaórák számát.
Kvantumfizika? Nem pontos a modell? Tudsz jobbat? Konzisztens módon kísérletekkel, mérési eredményekkel alátámasztottat?
Vajon mi a manónak öltek az LHC-be milliárdokat?
Csak nem a pontosabb modell szeretnének?
"A fő probléma az, hogy nem a benzinkútra kell járni tankolni, hanem a patakpartra!"
Meg fel kellene tölteni az akkumulátort.
Akkumulátor? Akkor minek vizet bontani? Hajtsunk meg vele elektromos motort (és a fékezéskor visszanyerhető lenne némi elektromos energia).
És ráadásul van is ilyen:
Wrightspeed X1
Tesla Roadster
AC Propulsion tzero
Lightning GT
Ja csak a hozzá való infrastruktúra (villamos töltőállomások), és a megnövekedett elektromos energia-igény biztosítása lenne a bibi.
De reméljük elkészül majd az ITER (vagy valami 3,5 milliós csodamasina ;) ). -
másikisvan #372 Hát persze hogy 3,5 milliós... ahhoz hogy előállítsd, iszonytatóan nagy szerencse kellene. Mivelhogy eltitkolják a _valódi_ fizikai törvényszerűségeket. Ez alapján neked egy zseninek kell lenned és ki kell találnod azokat.
Az egyetemeken nem a fegyverek működési mechanizmusát kellene tanítani, hanem a valós fizikai törvényszerűségeket. -
HUmanEmber41st #371 Talán te tudnál válaszolni:
miből is van az a bizonyos "einsteini tér" ami a tömeg hatására meggörbül?
Mert eddig még egy "véletlen-hívő fizikustól" sem kaptam erre értelmes választ.
Azonkívül senki sem beszélt arról, h Stan Meyer vízbontási módszerével örökmozgót lehetne létrehozni.
Hiszen írtam, a folyamat egy idő után leáll, és a gépet újra kell hangolni.
Amúgy a meglévő benzinmotort nem kell átalakítani, csak rozsdamentes anyagból kell a kipufogót és egy-két dolgot kicserélni, amiben eddig benzin volt. A vízbontó egységnek is van helye a motortérben.
A fő probléma az, hogy nem a benzinkútra kell járni tankolni, hanem a patakpartra!
És teljesen felesleges külön tartályban tárolni a legveszélyesebb gázt, amit egy központi helyen bontanak és palackoznak, ha útközben veszélytelenül lehet előállítani a nem-robbanásveszélyes-vízből..
És igen, jól látod, a fizika fejlődését éppen a fogyasztói társadalom, a kapitalizmus gátolja. Pontosan ezekkel a módszerekkel, ahogy itt is folyik.
Ha valaki valami olyat mond, amiről a tudomány "nem tud", az alapból hülye.
(Igen, Einsteint is hülyézték korának vezető tudósai. De nagy nehezen sikerült bizonyítania.) Ha kritizálni merészelik "mindentudásukat", máris bunkósbottal a kézben rohamoznak ahelyett, h kénytelen-kelletlen beismernék, h tényleg nem tudnak mindent.
Mi ez, ha nem csőlátás? És vannak, akik erre még büszkék is.
Ezzel a mentalitással sosem fogják megtalálni a Végső Igazságot, hanem egyre messzebb kerülnek tőle. Azt hiszik, egy megfelelő teljesítményű számítógép előtt puszta matematikával ki lehet számolni mindent. A valóság azért kicsit más, mint csak számok halmaza, még ha ezt szeretnék is velem elhitetni. A gyakorlat mást mutat. -
#370
"Így már más. Most viszont látható, hogy el sem olvastad"
Idézet a cikkből:
"Négyszáz évvel ezelőtt Giordanó Brúnót megégették, ezt követően a nyugati kultúra kettéhasadt, mint egy skizofrén elme. Elkezdődött egy végtelen és értelmetlen háború a vallások és a tudomány között."
" Nem szabad az egyetemeken tanítani azt a tudományos anyagot, ami a titkos fegyverek működési mechanizmusára utalna."
Milyen "titkos fegyverek"? Plazmavető? Antigravitációs bakancs? Ionhajtómű? UFO? (tényleg az UFO Magazin 3,5 milliós pályázatot hirdet perpetuum mobile/"1 Watt többletenergia" előállítására képes készülék elkészítésére - lehet pályázni!)
Miért kéne az egyetemeken "titkos fegyverek működési mechanizmusát" tanítani? Hogy egymást gyilkolják meg vele? -
indedi #369 ...és még folytatod is ezt a kocsmai stílust...
az áltudományos összeesküvés-elméletek többsége teszi (ezzel megerősítve az olvasóban, hogy a gonosz tudósok most is ezt csinálják a "meg nem értett feltalálókkal
Olvastam már ilyen gondolatokat, de szerintem nem ez az igazság. Szerintem a fordítottja. A nagyhatalmi politika velejárója a titkolózás és a hazudozás. Még a tudósok elöl is. Sőt! Előlük csak igazán. Nem szabad az egyetemeken tanítani azt a tudományos anyagot, ami a titkos fegyverek működési mechanizmusára utalna. A feltalálók nem játszanak itt szerepet. A valódi tudomány birtoklása hatalmi tényező. Ha te ezt nem így gondolod, az nem másoknak baj, hanem neked. Én speciel nem akarlak meggyőzni semmiről sem. Azt úgy sem lehet. Mindenki csak saját magát győzheti meg. Ha nem bigott. Te a kocsmai harsogásod szerint sajnos az vagy. Ergo: Nincs nagyon mit beszélgetni veled sem. De ez ne zavarjon téged. Azért te csak nyugodtan mondd a magadét fórumtárs.
Mivel az idézett cikk csak hőbörög. Giordanó Brúnó megégetésével példálózik - mint az áltudományos összeesküvés-elméletek többsége teszi
Így már más. Most viszont látható, hogy el sem olvastad. Bele sem pislantottál. Ugyanis ott képletek és részletes magyarázatok is találhatók. Nem baj fórumtárs, te csak mondd a magadét, hogy mi is van azokkal az összeesküvés elméletekkel. Neked ez jól áll!
Édes Istemen, hogy mennyi együgyű ember jött itt össze... :((( -
#368
" Amit itt produkáltál, az a kocsmai szint. Pedig egy tudományos topikban vagy. Szerintem vegyél vissza ember!"
No de kérem! Mi ez a stílus?
Mi ez a személyeskedés?
Hol anyáztam? Hol énekeltem az "akácos út, ha rajtad megyek rajtad én"-nótát két böfögés közé ékelve, söröskorsóval a kezembe?
Ki butuskázott; ki állította másról, hogy "te elég egyszerű ember lehetsz", ki állította hogy "kekeckedő-buta ember vagy"?
"Mért, te úgy láttad, hogy én hőbörögtem? Vagy úgy láttad, hogy Molnár R. Pál fizikus hőbörgött?"
Az utóbbi. Mivel az idézett cikk csak hőbörög. Giordanó Brúnó megégetésével példálózik - mint az áltudományos összeesküvés-elméletek többsége teszi (ezzel megerősítve az olvasóban, hogy a gonosz tudósok most is ezt csinálják a "meg nem értett feltalálókkal").
Nem mutat be konzekvensen jobb modellt, csak annyit állít, hogy a jelenlegi modell és ebből következőleg az egész modern fizika egy nagy rakás ....
Mert hőbörögni könnyű. De konzisztens módon kísérletekkel, mérési eredményekkel alátámasztott jobb modellt készíteni már nem annyira. -
indedi #367 Szóval a megoldás: nem hőbörögni kell, meg összeesküvés-elméleteket gyártani;
Mért, te úgy láttad, hogy én hőbörögtem? Vagy úgy láttad, hogy Molnár R. Pál fizikus hőbörgött?
Szerintem pont te hőbörögsz! Valószínűleg azért mert meg sem értetted mit írt Molnár abban a cikkben. Amit itt produkáltál, az a kocsmai szint. Pedig egy tudományos topikban vagy. Szerintem vegyél vissza ember! -
#366
Jé, te is megtaláltad a hőbörgő honlapot!
Az összes fizikai törvény hibás, fel kéne nyitni a szemünket - mert az "ügynökök" átvernek bennünket - ugyanis a perpetuum mobile megvalósítása nem csak álom, hanem valóság csak az olajlobby elhallgattatja a feltalálókat, a fizikusok meg dogmatisták... - körülbelül ilyen jellegű hőbörgésre ad okot az idézet.
Mert a kvantummechanikai modelljeink nem tökéletesek - O.K.
De ettől még az nem igaz, hogy minden vacak lenne (pláne hogy egy csomó dolog a jelenlegi modelljeink szerint működik).
Ahogy ezt egy fizikus ismerősöm írta a fenti idézetet is tartalmazó oldalról:
"elvileg igaz, hogy nem tudunk mindent es hogy a modern kozmologia meg gyerekcipoben jar, es a vegso elmeletek csak egyfajta kozelitesek, modellek. De azert az nyilvan nem igaz, hogy minden rossz, az meg kulonosen nem, hogy annyira eros lenne a dogmatizmus, habar bizonyos teruleteken (pl. hurelmelet) vannak olyan trendek, hogy a grantokat, allasokat egy egyre szukebb temakor kutatoi szerzik meg, es mas lehetseges utak kutatasara kevesebb eroforras jut.
Nagyjabol helyesen es korrekt kritikaval irja le a helyzetet pl. David
Deutsch: The fabric of reality vagy Lee Smolin: The trouble with
physics konyvek, eleg sokat vitatottak, lehet hogy van valahol magyar
recenzio is roluk. A helyzet az, hogy a jelenlegi modellek nagyjabol a legjobbak amik vannak, ha barki konzisztens modon jobbat tudna
mondani, azt nem lehetne lesoporni, elhallgatni. Ilyen egyelore nincs,
amiket meg ir igy altalaban az eleg gyenge hoborges, millio ilyen van.
Nem hoborogni kell, meg bizonygatni, hogy minden rossz, ami van, hanem
megcsinalni a jobb, koherensebb modellt. Ez valoszinuleg nem a 6 nap
alatt teremtes, mint ahogy a szerzo sugallja. Ha meg a vallasos
ahitatot akarja visszaallitani (mint ahogy kisejlik az oldalrol) ehhez
kapcsolodik Stuart Kauffman: Reinventing the sacred konyve. H
aerdekelnek ezek a konyvek megvannak, persze angolul, technikailag
nem, de filozofiailag nem mindig annyira konnyed olvasmanyok."
Szóval a megoldás: nem hőbörögni kell, meg összeesküvés-elméleteket gyártani; hanem konzisztens módon kísérletekkel, mérési eredményekkel alátámasztott jobb modellt készíteni.
Ennek analógiájára elővehető a meteorológia is. Ott sincsenek tökéletes modellek, de hála a rengeteg adatnak, az informatika fejlődésének a rövid távú előrejelzések tűrhetőek. Ha még több adat fog elérhetővé lenni, ha még erősebb számítási kapacitású gépeken fogják futtatni a modelleket, akkor pontosabbak lesznek az előrejelzések.
Egy javasolt cikk: A petabyte kora -
indedi #365 Idézet következik:
"A fizika éve elmúlt, az összes ünnepséggel együtt. Látható volt a tudomány ereje és dicsősége. Itt az ideje a felébredésnek, és látni a való világot. Vagyis a modern fizikának nincs egyetlen modellje, amely képes lenne ellentmondásmentesen leírni a táguló és deformálódó elektromos és kvantum rendszereket. A 20. századi fizika teljes épülete a kvantum mechanikán (ami inkább kvantum statika) és a relativitás elméleten nyugszik. Ismert tény, hogy egy axiomatikus elmélet nem lehet részben rossz. A legcsekélyebb változtatás az axiómarendszerben, egy teljesen új elméletet generál. Így aztán elkerülhetetlen a teljes modern fizika újraszámolása és újraépítése. A 20. századi fizika 1905-ben kezdődött, mikor a siker utáni vágy meghaladta a korrektség utáni vágyat. Ez volt a pozitivizmus győzelme a hagyományos racionalizmus fölött. Egy évszázad, gyakran metafizikus optimizmusa után ismét az alapkérdésekhez érkeztünk el. Be kell látnunk, hogy ez a 20. századi fizika vége, de minden vég egy új kezdetet hoz magával. Egy új paradigma indulása várható." /Molnár R. Pál fizikus/
Mi a váleményetek, valóban így van ez? -
#364
Csernobilban azért hibát hibára halmoztak, nem jellemző ez a viselkedés azért az atomerőművekre.
Ha összeesküvés-hívő lennék, azt mondanám, hogy az olajlobbi robbanttatta fel, hogy a közvéleményt az atomenergia ellen fordítsa. -
shakwill #363 Hali!
nyomottvizes reaktor
A bórsavas víz jelenléte katalizálja a láncreakciót. Ha a víz elfolyik valóban csökken a reaktorteljesítmény. Vészleállítás azonban csak a szabályozórudak betolásával lehetséges. Ha ez valamely fatális okból nem lehetséges akkor van a big csöcs.
Egyébként a forralóvizes reaktornál nagyobb szerepe van a víznek a reaktor szabályozásában, mivel ennél a típusnál közvetlenül a primer hűtővízzel hajtották a turbinát, ez a típus már atavisztikusnak számít. Viszont ennél a hűtővíz nyomása jóval alacsonyabb volt, mint a nyomottvizeseknél, ahol az üzemi primerköri víznyomás 151-200 atmoszféra.
Javaslom, hogy a vitát ne folytassuk, mert nem értek hozzá és be fogok égni... -
#362
Csak elmesélni mi ez az effekt.Magyarul nincs semmi.Vagy nem bírtam megtalálni. -
#361
Ja, még annyit, hogy páncélos ellen ez amúgy sem túl hatékony, a páncéllemez kifejezetten "szereti" a nagy felületen megoszló ütéseket. Páncélos ellen inkább a "plazmavágó"-jellegű aknák mennek most(shaped charge, talán 'koncentrált töltet'" , ahol az akna teljes erejét egy pontba illetve sugárba koncentrálják, és nem is kifejezetten robbantja a páncélost, hanem inkább átolvasztja, átégeti. -
#360
Már úgy érted, fordítást szeretnél?
Arról van szó, hogy ha nem gömbölyű, hanem nagy síkfelületté alakítod a robbanóanyagot, akkor az nem minden irányban, csak a síkra merőlegesen robban. Ha meg egyik oldalról megtámasztod, akkor csak a másik irányba terjed a robbanás.
Tank elleni aknákhoz akarták kifejleszteni. De nem készültek el vele, az amcsik-brittek fejezték be, az angolok AT aknát, az amerikaiak meg a "híres" claymore-t építették a technológiával.
Ami nincs benne a cikkben, hogy a tankokon a reaktív páncélzat egyik típusa is ezen az elven működik:
Két réteg páncéllemez közt robbanóanyag van. Amikor a becsapódó lövedék megérinti a páncélt, a robbanóanyag a lövedék útjába löki a külső páncéllemezt. Így, mivel a lövedék útjába folyton "új" lemez kerül, olyan, mintha sokkal vastagabb páncélt kellene átütnie. M1A2-őn, T90-en van ilyen. -
#359
Mi a Misznay-Schardin effect? -
#358
"A lényeg a fissziós reaktor bármely okból való diszkontrollációja balesetet okoz, mert a kritikus tömeget meghaladó módon együtt tartott hasadóanyag moderáció nélkül megszalad."
Milyen kritikus tömeg? Miről beszélsz te? Ma a nyomottvizes reaktorok nagy részébében a szabályozott láncreakció megáll, ha elfolyaik a hűtővíz ami egyben moderátor közeg is amennyire tudom. Fizikai törvények gátolják meg, hogy elszálljon. A RBMK reaktor teljesítménye hűtővíz szökés esetén nőtt, míg a 2. generációs reakotorok 95%-nál ez csökken. -
#357
Nem saját kútfőből jött ez a felaktivizálódás-fűtőelemmé alakítás, valahol olvastam... Még az is lehet, hogy a kísérleti erőmű honlapján. -
shakwill #356 Az, hogy kijön kínában, csak hülye fizikushumor...
Tellerék valóban terveztek ilyen erőművet, építve még nem lett, mert nincs kész a projekt, és nem tudom, hogy Teller halála után folytatják e? Ő szívügyének tekintette a dolgot. Én onnan tudok róla, hogy megtaláltam a neten Tellernek a 90. es években az ELTE-n tartott előadásait. Azóta sajnos már levették. Ha szerencséd van talán valahol fellelhető. A felaktiválódott hulladékot nem lehet reaktorban hasznosítani, mert nem alkalmas rá. A rádioktivitás még nem feltételezi a hasadási képességet. -
#355
Na várjál, ez teljesen rendben van, nagy részével tisztában is voltam, de arról volt szó, hogy a sokszáz év alatt lebomló szemetük a cinkes.
Na, szerintem az pont nem gond, _amennyiben_korrektül_csinálják_.
Ez az egészre igaz, Csernobilra is. Azt az eljárást bárminek nevezném, csak korrektnek nem. (Az hagyján, hogy kikapcsolták a védelmi rendszert, de az, hogy a "kísérlet" utána meg az volt, hogy "na, mi történik, ha szándékosan vészhelyzetet idézünk elő?"... Ez a faszság megbocsájthatatlan.)
Kína szindrómát nemigen tudom elképzelni, akármilyen sok energia is van egy reaktorban, a Földhöz képest csak egy pattanás a seggen. Inkább csak a pattanás hegye.
Ja, veszélyes cucc az atomerőmű, de a flex is az. Aki kezeli, értsen hozzá, ennyi. Nyilván túl kéne rajta lépni, de amíg nem, addig legalább a szénen, olajon és gázon kéne túllépni, mondjuk pont a fissziós erőművekre.
Még a fúziósról annyit, hogy valóban csak a felaktivizálódott burkolat lesz a szennyezés, viszont pont azért építik a kísérleti fúziósat, hogy kitalálják, mi a picsát tegyenek oda, mert nem nagyon van anyag, ami azt a neutronfluxust sokáig bírná. (Vagy már tudják?)
Az is egy elképzelés, hogy a felaktivizálódott-besugárzott elemeket fissziós erőművekbe viszik vissza fűtőanyagnak, aztán ha megint kimerült, mehet vissza reaktorburkolatnak. Így hagyományos és fúziós erőművekre is szükség lenne. Nem tudom, mennyi a realitása a dolognak...
Föld alatti, magára hagyott erőművet elképzelni sem tudom, főleg a hűtését, a 20 évre felhalmozott, de nem kritikus tömegű hasadóanyagot, meg a természetes szabályozást. Szerintem nem véletlenül nem épült ilyen egy sem...(Vagy ez új dolog még, azért nem épült ilyen? Mikor foglalkozott ezzel Teller?) Én úgy képzelem el a természetes szabályozást, hogy eléri a kritikus tömeget, felrobban a picsába, aztán utána nyugodtság van megint... :P -
shakwill #354 Az tény, hogy a hasadásos erőművekben nagy mennyiségű és sokféle nagyaktivitású hulladék keletkezik. Ehhez adódnak a nagy neutronfluxus miatt aktiválódó szerkezeti elemek (másodlagos hulladék.) Ezek kezelésére van -egyre kiforrottabb technológia. Nem a hulladék az elsődleges veszélyforrás (de nem is elhanyagolható), hanem a reaktortérben "összezsúfolt"nagy mennyiségű aktív anyag, amelynek spontán hasadását a technika korlátozza. Tehát ha nem avatkozunk be spontán reakció indul be, és kialakulnak az úgynevezett baleseti szindrómák: Kína szindróma: a reaktormag ellenőrizetlenül megszalad, beleolvad a földbe, és kijön Kínában. Csernobil szindróma: Az emberi hülyeség és felelőtlenség miatt megszalad a reaktor, és a fejlődő gázok szétvetik a reaktort, majd a forró reaktív anyagok zsabadon távoznak a légkörbe ill. a környezetbe. (Csernobilban szándékosan kikapcsolták a védelmi rendszert egy "kísérlet" elvégzése miatt).
A lényeg a fissziós reaktor bármely okból való diszkontrollációja balesetet okoz, mert a kritikus tömeget meghaladó módon együtt tartott hasadóanyag moderáció nélkül megszalad.
Ezzel szemben A fúziós erőműben a kontroll megszűnése esetén a reakció azonnal leáll. Hasadóanyagok nincsenek a rendszerben. Radioaktiv végtermék nem keletkezik. Radioaktív hulladék csak a reaktortérnek a magas neutronfluxus miatti felaktiválódása miatt jelentkezik.- Ezek alacsony aktivitású anyagok, és csekély a mennyiségük. Az üzemanyag a deutérium, amely korlátlanul kivehető a vízkészletből, és trícium, amely ugyan radioaktív, de nem is tárolják nagy mennyiségben, hanem szükség szerint az erőműben állítják elő. A reakció végterméke pedig stabil, nemsugárzó hélium.
A fissziós erőművet, egy ki nem kerülhető szükséges, de kockázatos technológiának látom, amelyet mihamarabb túl kell haladni. Egyébként a hasadásos erőművek nyilvánvaló kockázatai miatt Teller Ede és munkatársai előrehaladott kutatásokat folytattak a természeti törvények és folyamatok által kontrollált kompakt erűművekkel kapcsolatosan. Ezt az erőművet mélyen a föld alá építik, feltöltik mondjuk húsz évre való üzemanyaggal, betemetik, majd beindítják. Az erőmű konstrukciója olyan, hogy önszabályozó folyamatok- nem bonyolult vezérlések-hanem egyszerű természeti elvek kontrollálják a működést, ha húsz év múlva már nem ad energiát, lekapcsolják a hálózatról és elfelejtik. -
#353
Azt sem nevezném új találmánynak, a bányagépek vagy 80 éve sűrített levegővel működnek. Ott ez három légy egy csapásra, egyrészt működik vele a gép, másrészt nincs égéstermék, ami a föld alatt azért eléggé...gáz :), harmadrészt ahol ilyen géppel dolgoznak, ki lehet kapcsolni a szellőztetést, mert a gép elég levegőt pumpál be.
A meghajtás teljesen részletkérdés. Az energia megtermelése és tárolása számít, kizárólag. Hiába a sűrített levegős hajtás, ha szenet kell égetni a levegő besűrítéséhez... -
#352
"A fissziós (hasadásos) atomerőművek is elég cinkesek a több százezer éves lebomlási ciklusú sugárzó szemetükkel."
Majdnem teljesen egyetértek, ezt kivéve.
Kibányásszák (igaz, hogy kb ezrelékes koncentrációban) a föld alól jómélyről, dúsítás, égetés etcetera, aztán visszarakjuk oda, ahonnan jött.
Ezzel mi a cinkes? A szállítás esetleg, meg annak a költsége. De szennyezést nem okoz, amennyiben korrektül csinálják.
Vagy? -
indedi #351 Jó amit írsz, de kicsit olyan mintha egy évvel korábbi írásodat másoltad volna be. Sok dologban már előrébb tart a világ. Ja és egyébként kihagytad az indai sűrített levegős fejlesztéseket. Nekem például nagyon tetszik. -
shakwill #350 A balhé abból indul, hogy a fosszilis energiahordozók egyre drágábbak, és egyre kevesebb van belőlük. Az energiaátalakítás módja fontos, (belső égésű motor, üzemanyagcella, gőzturbina, etc.) de ennél fontosabb az energia hordozhatósága. A kémiai üzemanyagok tömeg/energia aránya rendkívül jó. Ezért -és mert bőséges készlet !volt! belőle, lettek egyeduralkodóvá a belsőégésű motorok. Az elektromos hajtás sokkal jobb hatásfokú lenne mint a robbanómotorok, (Az is!) azonban az elektromos energia tárolása akkumulátorokkal nagyon rossz hatásfokú (tömeg/energia arány). Ezért az akkumulátorok a fizikai korlátok miatt nem alkalmasak gazdaságos jármű működtetésre, csak korlátozott és speciális területen gazdaságos a használatuk.
Az átállás az elektromos hajtásra kikerülhetetlen, és be is következik. Az elektromos energia előállítása az autóban történik majd, legvalószínűbb, hogy tüzelőanyag cellákban. Kísérleteznek még MHD (magneto-hydrodinamikus generátorokkal) is, de a tüzelőanyagcella reálisabb út, noha ezek is drágák még, azonban a fejlesztésnek tágak a fizikai (kémiai) korlátai,-nem úgy mint az akkumulátoroknál. Az adott tömegre eső legmagasabb energiatartalma, pedig a hidrogénnek van. Üzemanyagként való tömeges alkalmazását (kissé módosított Otto motorban is elégethető, de valószínűleg üzemanyag cellákban "égetik" majd el.) nehéz kezelhetősége, illékonysága és robbanékonysága(durranógáz, balesetveszély) korlátozza. Mélyhűtött állapotban, folyékonyan szállítható és tárolható gazdaságosan. Ezért lehet, hogy nem tiszta hidrogént, hanem valamely vegyületét pld: hidrazin (az is meleg pite.) vagy szénhidrogént gyártanak belőle.
Tehát a diskurzusunk alapját képező hírben az a fontos, hogy reményt ad egy olcsón és korlátlan mennyiségben előállítható energiaHORDOZÓ tömeges gyártására, és ezen módon függetlenedhetünk a környezetszennyező és kifogyóban lévő, ráadásul egyre drágább fosszilis energiahordozóktól. Persze, ha a hidrogéngyárat energiával ellátó erőművet szénnel, olajjal, vagy gázzal fűtik, ott vagyunk ahol a part szakad. A fissziós (hasadásos) atomerőművek is elég cinkesek a több százezer éves lebomlási ciklusú sugárzó szemetükkel. A legjobb megoldás majd a fúziós (Jéé ez is hidrogénnel működik!) erőmű lesz. Aminek az áramával hidrogént gyártunk majd, (talán ötven év múlva) és ezzel a hidrogénnel dzsal majd a jampec a 800 lóerős dragszterével... -
indedi #349 Lehet hogy igazad van. Végül is a fogyasztói társadalmak nem támogatják a fel/meg-újítást. Az más kérdés, hogy az idézeted nem teljes. Én ugyanis ezt (is) írtam még az idézett mondatrész előtt: Szerintem a dolog azért lenne értelmes, mert gazdaságilag nem lebecsülendő a már meglévő gépkocsipark robbanómotorainak kis költséggel történő átalakítása hidrogén-üzeműre. Tehát én nem feltétlen a piacgazdaság szempontjait mérlegelve írtam ezt, hanem a józan észre apellálva. Víz és áram mindenhol van, nem lenne gond a tankolás és az olaj-gondok is enyhülnének valamelyest. Tehát továbbra is fenntartom hogy értelmes dolog ilyesmivel foglalkozni. -
#348
"nem lebecsülendő a már meglévő gépkocsipark robbanómotorainak kis költséggel történő átalakítása hidrogén-üzeműre."
ÁTALAKÍTÁSA? Nemár, milyen világban élsz? Az autógyárak már most is azt nyomják az agyadba, hogy legyen egy autód munkába járni, egy a feleségednek bevásárláshoz, meg legalább egy terepjáród, amivel a parkba jársz pecázni. Meg egy sportautód, hogy fényesre waxold.
És lehetőleg évente cseréld mindet.
Szerinted mennyire siránkoznak, hogy "jaaaj, ki kell dobni a régi autókat, és szegény vásárlóink vehetnek vadonat újakat, hidrogénmotorral!"? Ez tuti nem szempont.
Na mindegy. -
indedi #347 Hozzászólva a témához én is elmondom a véleményemet a vízbontásról. Szerintem a dolog azért lenne értelmes, mert gazdaságilag nem lebecsülendő a már meglévő gépkocsipark robbanómotorainak kis költséggel történő átalakítása hidrogén-üzeműre. Az elektromos motor ugyanis elég drága, és szinte egyáltalán nem kivitelezhető a már meglévő gépkocsiparkba történő utólagos beépítése. Ennek ellenében hat, hogy az elektromos energia fejlett villanymotorokkal történű üzemeltetésnek hatásfoka lényegesen jobb, mint a vízbontás, robbanómotorral való elégetésének együttes hatásfoka. Ráadásul a villanymotoros megoldásoknál további előnyt jelenthet a fékezéskori visszatáplálás, valamit az a tény, hogy a városi közlekedésben, a lámpáknál való álláskor a robbanómotor jár, míg a villanymotor áll, nem fogyaszt semmi energiát. Mindezt együtt szemlélve már belátható, hogy alig-alig lehet értelme a vízbontásnak.
Szerintem nem is emiatt erőltetik a magánfeltalálók. Szerintem állandóan a 100%-ék fölötti kihozatalt, az energiamegmarás jelenlegi fizikai elvének cáfolatát vélik benne bizonyíthatónak látni. Én nem osztom ezt a nézetet. Szerintem ilyen egyszerű módszerekkel nem nyerhető ki plusz energia, hiszen ha az létezne is, az ismert megoldások, a robbanómotorral az élen olyan rossz hatásfokúak, hogy az energiamérleg legfeljebb csak közelíthetne az állandómágnessel működő villanymotorokéhoz. -
#346
"Nos itt van egy ismeretterjesztő cikk kevés latin/idegen kifejezéssel.
Nagyjából láthatjuk, hol tart ma a fizika/matematika."
Ehehe.
Azt láthatjuk jól, hogy _TE_ hol tartasz a matematikában és fizikában.
Ha ennyire le kell valamit butítani, hogy megértsd, akkor hogy a tökömbe van arcod kritizálni?
Ez a szánalmas csak igazán...
Mindentudás Egyeteme sem a szakmabelieknek és a műszakiaknak készült, hanem neked, meg az unatkozó háziasszonyoknak. Nemigen van ott szó diffegyenletekről, például. Meg úgy egyáltalán, matematika sem kerül elő nagyon. Anélkül meg igen nehéz tudományról beszélgetni, csak ismeretterjesztő szinten lehet. És ez is a cél.
Ha egy kicsit is foglalkoznál a dologgal, meg megtanulnád azokat a latin/idegen kifejezéseket, akkor lehet, hogy még értenéd is a végén, meg talán hozzá is tudnál értelmesen szólni.
Addig meg... fröcsögj csak nyugodtan "A Tudomány"-ra nyugodtan... -
shakwill #345 Vízbontással hidrogént gyártunk, ezt a hidrogént elégetjük és vizet kapunk. az égetés közben keletkezett energiával autót üzemeltetünk. A keletkezett vizet elbontjuk és a keletkezett hidrogénnel autót üzemeltetünk. és így tovább, mivel a vízbontáshoz csak "töredék energia" kell.Mi hajtja az autót? Csak nem egy termodinamikai démon?
Persze hogy nem így működik a dolog. A töredék energia a vízbontás egyéb klasszikus és energiapazarló formáihoz képest töredék. Az autót az erőművekben megtermelt és -most már-lényegesen gazdaságosabb módon hidrogéngyártásra fordított energia hajtja, Az olajtermelők pedig átállhatnak a teveszar exportra.