3993
Fizika 2006
-
#544
És ezt a végtelenségig játszhatjuk, mert soha sem közelíti meg a fény sebességét önmaga szerint..
fogalmad sincs a legalapvetőbb dolgokról. mi az h önmaga szerint? önmagához viszonyítva semmi sem mozog lol -
Albertus #543 Csupán elvi feltételezés Lorentz - éterelméletéből átvett érték..
De ezt illene tudnod, ezzel kezdjük a specrelt.. -
Albertus #542 Igen? arról?
Akkor vedd elő a tankönyvedet!
mert a specrel szerint a vonaton x=c*t függvény szerint halad a fény,
és ha ez a vonat azt látja, hogy az állomás pl. v=0,5c sebességgel a másik irányban mozog, akkor a vonaton ülők szerint a vonaton jobbra
xj= c*1 utat megtevő fény és a balra xb=0,5c*1 utat megtévő állomás között a távolság minden másodpercben xb+xj= c*1+0,5c*1= 1,5c*1 méterrel növekszik.
Az igaz, hogy ezt órán nem illik így leírni, mert még valamelyik hallgató képest ezt úgy értelmezni, mintha az állomástól 1,5c sebességgel távolodna a fény..
-
#541
úristen ezt nem hiszem el!! komolyan ugye te már a sokadik exy-klón vagy? mi az hogy elvi feltételezés? NEM elvi feltételezés hanem megfigyelés, tudod h ez mit jelent? nemhiszem.
egyébként írd azt is le hol olvastad lord kelvin idézetét. -
Albertus #540 Ez komplett ostobaság.. Bár mentségedre szolgáljon, hogy sok egyetemünkön így tanítják, így nekem is így tanították..
De ettől még ostobaság.
Nézzük a specrel oldaláról:
Egy Inerciális mozgású Rendszer bármekkora térbeli sebességgel mozog, akkor sem lehet tudomása a térhez relatív sebességéről, mert csak másik IR-hez relatívan értelmezhető sebesség a specrel szerint.
Tehát ha gyorsítunk bárkit is, és felfüggesztjük a gyorsítást, akkor ezzel a rendszer "elveszti a fonalat" azaz újra "önmagához relatívan" sebesség nélküli inerciális mozgást végez.
Azaz rendszerében nem érvényesül erőhatás.. Innen számára a fénysebesség újra ugyanolyan távol van, pontosan c értékével,
mint bármely korábbi tehetetlenségi állapotához viszonyítva..
Azaz az adott értékű és idejű gyorsítása c-felé ugyanannyi energiát igényel mint korábban bármikor.
És ezt a végtelenségig játszhatjuk, mert soha sem közelíti meg a fény sebességét önmaga szerint..
Az pedig, hogy mások mekkora sebességűnek látják, hidegen hagyja.
-
#539
nem kerülte el a figyelmemet. arról beszéltem ui., hogy a hang sebessége hozzáadódik a vonat sebességéhez a vasutas számára, a fény esetében viszont nem. -
#538
kérem szépen:) -
Albertus #537 Az energia megmaradás a termodinamikában "vcezetődik le"..
A fény sebessége egy elvi feltételezés Einsteinnél.
Azért posztulálta, hogy ne kelljen bizonyítania a létét.
Így olyanná tette mint a vallás.
Ha elhiszed, hogy minden rendszerben c a fénysebesség, akkor elhiheted a specrel többi részét is. -
Albertus #536 1905-1930-ig (bocs, lemaradt az 1905) -
Albertus #535 Csak feltételezte.. 1930-ig tucatszor mértek új fénysebességet.. -
Albertus #534 Kedves Önjelölt zsenikém!
Elkerülte a figyelmedet, hogy
1 - a vonat szekrényében áll a levegő
2 - a vonat szekrényében a hang terjedési sebessége egyenlő a sín rendszerében álló levegőbeni terjedési sebességgel vagyis teljesíti mindkét rendszer az x=h*t feltételt!
"na ez a baromságok baromsága. levegőnél nehezebb tárgy? úgy érted sűrűbb?ja persze, ezt minden ovis tudja, "
Kedves Tudorkám! Idézni vagy pontosan, vagy sehogy!
lord Kelvin ezt mondta, leírták, ideírtam.. ennyi.
Ha Kelvin mondását vitatni szeretnéd.. menj vissza több mint
100 évet.. és vitasd.
Jaaa és lord Kelvin ideje után 30 évvel repült először levegőben repülőgép..
-
HUmanEmber41st #533 Köszönöm, most már értem.
-
#532
a fény sebessségét azért nem lehet átlépni, még ha nagyon sok energiánk is van, mert ahogy a test elkezd a fénysebességhez közeli sebességgel haladni, az az energia, amit egyrecsak adunk neki nem arra fordítódik, hogy a sebességét növelje, hanem a tömege (is) kezd el növekedni. így ha "½végtelen sok energiát" közölnék a testtel, akkor kapnánk "végtelen" tömegű, majdem c-vel mozgó testet.
Mert ebből ( h nem lehet gyorsabban menni a fénynél) és a fény állandó sebességéből vezette le a relativitás elméletét.
valójában 2 posztulátumból vezette le a spec. rel. elméletet
1: minden inerciarendszerben a fizikai folyamatok egyformán játszódnak le- (ez semmi újdonság, ezt galilei is tudta :))
2: a fény sebessége a vákumban állandó
ezekböl már következik az, h a c -nél nincs gyorsabb.
-
#531
szerintem nem érted. a fénysebesség állandósága posztulálva van. ez azt jelenti, hogy semmiből nincs levezetve. tapasztalati tény.mivel ezt látjuk, elfogadjuk. olyan dolog mint az energiamegmaradás. azt sem lehet semmiből sem levezetni, de mégis érvényesnek hisszük mindaddig,amíg valamilyen kísérlettel meg nem cáfolódik. ez pedig eleddig nem történt meg.(és itt most nem önjelölt zsenikre gonolok, akik különböző bizonyítatalan "örökmozgókat építettek" ) -
HUmanEmber41st #530 Jó, értem, köszönöm.
De arra vagyok kíváncsi, h A.E. miből vezette le, h nincs nagyobb sebesség a fénynél? Miért képtelenség A.E. szerint átlépni a fény sebességét? (elméletileg van megfelelő mennyiségű energiánk, és túléljük a gyorsulást, meg az egyéb ránk ható erőket)
Mert ebből ( h nem lehet gyorsabban menni a fénynél) és a fény állandó sebességéből vezette le a relativitás elméletét.
Most nem ezt akarom kritizálni, csak kíváncsi vagyok arra, amit kérdeztem :D -
#529
És amit korlátozott műszereink, érzékszerveink miatt nem tudunk megfigyelni, akkor az nincs is?
pontosan, ahogy azt az 496 ban kifejtettem.
Tehát a fény csak vákuumban terjed fénysebességgel.
ez így van.
Azért még egyszer megkérdezem: miből jött rá A.E., hogy semmi sem lehet gyorsabb a fénynél?
akkor még eccer: ez nem "rájövés", hanem megfigyelés. a c állandósága a vákuumban megfigyelés. erre nem jött rá einstein, hanem posztulálta.
-
HUmanEmber41st #528 És amit korlátozott műszereink, érzékszerveink miatt nem tudunk megfigyelni, akkor az nincs is?
Ez persze már filozófia, de egy egyszerű kérdésre mégsem olyan egyszerű ezek szerint válaszolni.
Amúgy a fény sebességét le lehet csökkenteni, itt is volt erről cikk, a fénnyel való adattárolás miatt kísérleteztek vele. Tehát a fény csak vákuumban terjed fénysebességgel.
Azért még egyszer megkérdezem: miből jött rá A.E., hogy semmi sem lehet gyorsabb a fénynél? -
#527
ez is már számtalanszor el lett mondva, csak úgylátszik nem figyelsz.
természetesen megfigyelés mi más? hiszen a fizikában csak a megfigyelt dolgokat tekinthetjük valóságosnak. -
#526
jézusom, egy újabb önjelölt zseni. az a vonatos példa azért nem állja meg a helyét, mert a hang terjedési sebessége függ a közeg sebességétől, míg a fényé nem. tehát a hanggal nem lehet úgy a számolni, mint a fénnyel ilyen kis sebességeknél.
"Különben lord Kelvin -- róla nevezték el a Kelvin fokot, az abszolút hőmérsékleti skála fokjait.. -- azt is matematikailag bebizonyította, hogy levegőnél nehezebb tárgy nem emelkedhet a levegőbe.Nos, a matematikai bizonyítás ellenée a repülőgépek, bár nehezebbek a levegőnél, mégis emberek millióit szállítják."
na ez a baromságok baromsága. levegőnél nehezebb tárgy? úgy érted sűrűbb?ja persze, ezt minden ovis tudja, hogy csak a levegőnél kisebb átlagsűrűségű tárgyak emelkedhetnek fel. a repülők pedig nem azért emelkednek fel, mert kisebb a sűrűségük, hanem a sugárhajtás miatt lol.
tudod lord kelvin idejében még nem volt sugárhajtás.
-
Albertus #525 A méréseket mindig egy forrás és egy detektor között végezve c-t kapunk eredményül.
Ami a számokat illeti, éppen ezért jó erre a hozott példa. Csak a matematika "szabályaival" úgy ki lehet csavarni a valóságot, hogy ha ugyanazt a csavarást kézzel foghatóan a hangra alkalmazzuk, akkor ugyanúgy mint a fénnyel számolva, lerövidül a vonat hossza és rajta az idő lelassul az állomás rendszerében.
"Kézzel foghatóna" -- írtam.. Azaz kézzel foghatóna mérhető, hogy csupán a matematika szerint rövidül a vonat és lassul az órája,
a valóságban a matematikával szemben, nincs rövidülés és az órák sem lassulnak le.
Különben lord Kelvin -- róla nevezték el a Kelvin fokot, az abszolút hőmérsékleti skála fokjait.. -- azt is matematikailag bebizonyította, hogy levegőnél nehezebb tárgy nem emelkedhet a levegőbe.
Nos, a matematikai bizonyítás ellenée a repülőgépek, bár nehezebbek a levegőnél, mégis emberek millióit szállítják.
-
HUmanEmber41st #524 Ezért kérdem: létezhet-e negatív mennyiség, vagy ez csak "játék a számokkal" ? Mert a matematikában értelmezve van, számolhatunk ilyennel.
-
HUmanEmber41st #523 A relat. elm. alapköve, h a fénynél nem mozoghat semmi sem gyorsabban.
Azt nem tudom, ez most számítás útján "jött ki", vagy megfigyelés, vagy csak spekuláció? -
Albertus #522 Persze most mondhatod, hogy én sem vettem észre korábban.. és igazad lenne..
Csak az lehet a mentségem, hogy nekem a relativitás csupán egy hobby, huszadrangú mellékterület. Csak annyira volt fontos, amennyire elengedhetetlen volt a többi munkámhoz.
A relativitás "kivesézése" az utóbbi hetek "mellékterméke"..
így jöttem rá, hogy csupán virtualitás a hosszkontrakció, az idődilatáció, a relatív egyidejűség, a sebességek összegzése.
Csak az a gáz, hogy ezekre alapul a teljes relativitás.
-
Albertus #521 Szia!
Az a szomorú, hogy ez egy matematikai hiba amit 103 éve senki nem vett észre. Tudósok ezrei tanulták és tanítottás a relativitás elméletet, csak nálunk jelenleg, tubb tucat akadémiai dolgozó kapja a havi kiemelt fizetését a relativitás egy-egy területre gyakorolt hatását kutatva.
Nagyon kétlem, hogy ezek beismernék, hogy egész életük egy csőd volt, mert egy szimpla számítási hibára alapozták.
A matematikát így is lehet alkalmazni.. Olyan mint a pénz, vagy a homok..víz.. nem kérdez csak teszi azt amire használjuk (alkalmazzuk).
Megnéztem a jelzett hozzászólásaidat külön is.. Azért emeltem ki azt, hogy a matek az egy eszköz, az ész vagy az esztelenség dönti el, hogy hogyan és mire használjuk.
Ha minus öt embert adsz a buszon lévő emberek halmazához, és az addigi elemek száma összesen kettő volt, akkor a buszról veszünk hármat és egy másik halmazból még kettőt, hogy a kért -5 meglehessen.
-
HUmanEmber41st #520 Ez jó... :D :D
Albertus! Véleményed erről a kérdésről: #409, #413, #441, #447 ??
A Világegyetem ugyanolyan absztrakt, mit a matematika, (csak mi nem érzékeljük) vagy a matematika nem mindig alkalmas a való világ leírására? -
Albertus #519 Ezt találtam Einstein relativitás elméletéről, érdemes elolvasni:
"Fényóra mintájára hangóra.. ahogyan AE bakter látta..
Érdemes elolvasni figyelmesen, mert kiderül belőle, hogy mennyire valós az
Einstein - féle relativitás elmélet, amikor hangra alkalmazzuk!
Vegyünk egy 2x330 méter hosszú és 330méter széles vonatot, egyetlen
kocsiszekrénnyel, így a hang a vonattal együtt mozgó levegőben halad a vonaton,
a vonat mellett az állómás rendszerében -- természetesen-- most nem fúj a szél,
azaz áll a levegő az állomáshoz viszonyítva.
A vonat közepén, elején és végén legyen egy-egy nagydob membránja, amely
közül a középsőre az állomás közepénél álló bakter egy nagyot csap amikor
a membrán éppen elötte halad el..
A hang így az állomás rendszerében álló levegőben is halad, valamint a vonat zárt
szekrényében is, mindkét rendszerben v=330 m/s sebességgel.
A vonat haladjon a (sínhez - állomáshoz-) bakterhoz viszonyítva 264 m/s sebességgel.
A hang a vonaton a dobtól a másik fal felé és előre ill. hátrafelé egyaránt izotropikusan
(így átlósan is) azaz v=330 m/s sebességgel halad, majd onnan visszaverődve,
megrezgeti a dob membránját amit a sín mellett álló váltókezelő jól hall..
Nézzük meg, hogy egy másodperc múlva ki, hol és mit hall.
A vonaton előre és hátra valamint a túlsó falhoz elért a hang, ekkorra a vonat eleje
a kezdeti 330 méterről 330+264=594 méterre van a doboló baktertől, a vége pedig
330-264=66 méterre.
Újabb másodperc múltán a túlsó falról visszavert hang is megrezgeti a membránt,
ekkor a vonat eleje +330+2x264=858 méterre van a doboló baktertől.. és a vége
már nem balra hanem jobbra 2x264-330=198 méternél.
Mit hallottak a bakterék, a két másodperc alatt mekkora utat tett meg a hang a vonaton..?
A jobbra mozgó vonaton 2 másodperc alatt visszaverődött a 330 méterre lévő falról és
a 858 méterre lévő váltókezelőhöz megérkezett..
Azaz olyan két db derékszögű háromszögből álló utat tett meg ahol a háromszögek
átfogóján nyílván, mert a vonat rendszerével együtt mozgó levegőben v=330 m/s sebességgel
haladt átlón 330 métert tett meg, és a befogók v=264 m/s -es vonat sebessége miatt 264 méter hosszúak,
Így a bakter elgezdi számolni a vonat szélességét, Pithagorasz alapján:
c^2=v^2+d^2 ebből a "d" a vonat szélessége : d=gyök(c^2 - v^2) = gyök(330^2 - 264^2)
d' = 198 méter és ledöbben mert a vonaton ülők szerint ez a távolság a memrán és a fal között d=330 méter, ezért gondol egyet és megnézi az arányukat amit gammának nevez és g-vel jelöl:
g= 198/330 = 0,6 -ra jött ki ez az arány..
Jééé!! -- kiált fel meglepetésében, mert most veszi csak észre hogy a 198 méteres látszólagos hossz pontosan megegyezik azzal a 198 méteres hosszal, amekkora távolságra van tőle a vonatnak az eredetileg 330 méterre lévő vége ..
Gyorsan kiszámolja erre a 198 méteres hosszra is és csoda: A vonat félhossza 330 méterről 0,6-szorosára
198 méterre zsugorodott.. kontrahálódot!!
Azzel a bakterünk felfedezte a hosszkontrakció jelenségét..
No persze okos bakterünk azon is elmeditált, hogy a vonaton miért mondták, hogy 330 méterre van a túlsó fal,
amikor a bakterünk szerint csupán d'=198 méterre lehetett a fal..
Biztosan kontrahálódott a hossz, akkor az órák is lelassultak!
-- gondolta okos bakterünk és egyből
nekiveselkedett az idődilatáció kiszámításának..
Nyílván ha a 198 méteres hosszot 330 méternek hiszik, akkor a hang sebességének állandóságát
alapul véve, a vonaton az idő is gammászor lassabban múlik.
Különben nem lehetne c=330 m/s állandó..
Nézzük csak! -- gondolta a bakter -- Ellenőrizzük !!
Tehát gyök(2)*330=466,6905 métert tett meg a hang a vonaton ülők szerint 330 m/s sebességgel,
a hossz rövidült a valóságban 280,0143 méterre .. Nyílván a hang a 280,0143 métert t'=280,0143/330=
t'=0,8485 sec alatt tette meg, miközben a vonaton ülők szerint t=466,6905/330=gyök(2) sec volt ez az idő..
Ha igaz az idődilatáció akkor a kettő hányadosa a gammát adja g= 0,8485/gyök(2)= 0,6 ÉS IGEN!!!
Ez bizony a gamma !!!
Tehát van a vonat rendszerében időlassulás ! És az állomás rendszerében a vonat 198 méteres
kontrakciót elszenvedett, eredetileg 330 méteres félhossza valóságos.!
Erre a bakter pirosra váltja a váltót és leméri mérőszallaggal azt a sínt amin a 330 méter
széles vonat elment.. és 330 méteresnek méri a 198 méteres helyett..
Így rájön, hogy az egész csak egy nagy kamu a számokkal és az időkkel.. "
-
#518
Mire jó egy tervrajz? A valóságban láttatok már egyenest? :D -
#517
Nem ez volt a kérdés. -
#516
na de uraim, ez így nem kultúra 
-
HUmanEmber41st #515 Te meg olyan segghülye vagy, h olvasni, szöveget értelmezni sem tudsz.
Bekaphatod, amire gondolok.
Most szaladhatsz az admin bácsikhoz sírni kicsi csíra. -
#514
Most elkezdhetnék magyarázni, de már többször bebizonyítottad, hogy neked nem érdemes. A valóságra nem vagy vevő.
Csak egy aprókérdésem lenne: ha ennyire segghülye vagy a műszaki dolgokhoz (mire jó a matek? OMG!), akkor mi a pék faszáért pofázol bele? Hm? Én sem kezdek Babitsot elemezni, hogy milyen hülyeségeket írt. Én nem mondom, hogy a virágkötészet mennyire felesleges szakma. Én nem pofázok bele a könyvelésbe, hogy hülyék vagytok, azt nem úgy kell.
Te miért teszed? Főleg ekkora arccal? Pláne, hogy a leghalványabb kibaszott lövésed sincs hozzá? -
#513
"akkor mi a fenének számolnak annyit a fizikusok????"
Van egy rendszerünk (például egy feszültségforrás-fogyasztó áramkör), aminek vannak bemeneti (a feszültségforrás feszültségértéke, a fogyasztó ellenállása) és kimeneti (az áramkörben folyó áramerősség) tulajdonságai.
A bemeneti és kimeneti értékek ismeretében felállíthatunk egy modellt (Ohm törvénye), így ha a rendszer bemeneti értékeit megváltoztatjuk következtethetünk a kimeneti értékekre.
Ha kevés, vagy elégtelen minőségű bementi adat áll rendelkezésünkre akkor a modellünk csak megközelítőleg lesz pontos (lásd: meteorológia, csillagászat).
"Miért nem kísérleteznek?"
Teszik azt, csak vagy pénzügyi/politikai hátrányba kerülnek (lásd fizikaórák számának csökkentése), műszaki problémák hátráltatják a kutatásokat (LHC jelenlegi helyzete).
"Ha kísérleteznek, miért marad titokban?"
A mainstream média nem szakszerű, "száraz" cikkeket közöl - az átlagember nem vevő ezekre (Neki "panem et circenses" - Mónika Show, Barátok közt, Blikk,... - kell, a deriválást nem érti). Ezért nem találkozhatunk a kutatások eredményeivel.
"először a fegyverek, utána az emberiség?"
Kinek van több pénze? Az átlagembernek vagy a hadseregnek?
Mire költik az átlagemberek a megmaradó pénzüket? Kutatásokat támogatnak, vagy elmennek moziba/színházba/kocsmába?
Mi szül nagyobb versenyt: egy ellenség legyőzése, vagy egy hétköznapi probléma megoldása? -
HUmanEmber41st #512 Namost alapesetben Istent, a lelket stb nem lehet érzékelni. Erre valók a meditációs technikák, ahol mindezek érzékelését meg lehet tanulni, ha a tanárnak szót fogadsz.
De érdekes módon, továbbra sincs eldöntve, h a matematika a jelenleg tapasztalható valóságon kívüli értelmezési lehetősége magában foglalja-e a való világot, vagy ez csak "játék a számokkal" és csak bizonyos esetekben lehet leírni a valóságot matek-nyelven?
Mert ha nem képes a valóságot leírni ( mert egy egyszerű számtan feladatnál is negatív mennyiség keletkezhet) akkor mi a fenének számolnak annyit a fizikusok????
Miért nem kísérleteznek? Ha kísérleteznek, miért marad titokban? először a fegyverek, utána az emberiség? A tudományos élet nyitottsága? Az emberiség szolgálata??? Na neeee.... -
#511
qetuol írt egy jó érvet, amiben azt állítja, hogy a tudományban az érzékelhetetlen dolgok ~ nem-létezők, hatásuk sincs.
Te erre írtad, hogy nem is tartoznak a tudomány témakörébe.
Erre kérdeztem, hogy a nem-érzékelhető, és hatás nélküli dolgok melyik "ágazatban" létezők?
Illetve ami annál is jobban érdekel, hogy ott vajon minden nem-érzékelhető, hatás nélküli dolog létező? :D
Meg annyit írod, hogy érzed a lelket, mostmár tényleg érdekel, hogy mit érzel.. milyen érzés? -
#510
na elléptem aludni.. kösz az eszmecserét mindenkinek :) -
#509
a buszt és az embert is ugynugy meg lehet adni csak számokkal,, mint a molekulákat ;) -
#508
ok a molekulákról meggyőztél :) -
#507
nem.. mert ez egy elméleti példa :):):) -
#506
bocsi lehet fáradt vagyok de nem igazán értem a kérdést :) -
#505
a buszos példában a busz az autógyártás, az emberek biológia, és csak a számok a matek...