3993
Fizika 2006
-
#464
szerintem a buszos példa rossz.. mert a valós világban nyilván nem szállnak le a buszról többen mint amennyien fent vannak.. a matematika meg elméleti tudomány.. másrészt meg egyetértek abban hogy egy tudományág nem képes leírni a világegyetemet.. és erre jobb példát hozok: lélek.. -
HUmanEmber41st #463 Esetleg vélemény #409, #413, #441, #447 ?? -
#462
bocsi nem tudtam.. viszont ez nem fizika lecke :) a melómhoz kell :) -
HUmanEmber41st #461 Bocsássatok meg, de van Fizika lecke topic... -
pet0330 #460 Ezt nemtom most még csak 9.edikes vok :D
Am azt ki lehetne számolni hogy mekkora lesz a "benyomódás" és ebből lehetne valamivel még időt számolni. -
pet0330 #459 Jah bocs nem arra válaszoltam amit kérdeztél :D -
pet0330 #458 A sebességét megkapod ugy hogy 2r*π/(egy fordlathoz szükséges idő)
Na ezután az erőt ugy tudod kiszámolni hogy a sebsességet(m/s) megszorzod a tömeggel(kg) és elosztod az idővel(s). Ebből megkapod hogy mekkora a fékezőerő ha az végig egyenletes a fékezési idő alatt.
Na kb. ennyi. -
#457
közben rájöttem hogy hülyeséget mondok.. az ütközésnél valójában nem 0 az idő.. akkor is ha két tömör acél ütközik van valamekkora rugalmassága az anyagnak és ez ad egy csillapítást, amiből valahogyan számolható az az idő amennyi alatt lefékeződik.. akkor már ezt kell valahogy kitalálnom :):) -
#456
ha az idő pillanatnyi, akkor az erő elméletileg végtelen nagy.
de ha pi*r úton egyenletesen lassul le, akkor a fellépö erö:
F= m*a ahol a lassulás a= v^2/(2*pi*r) -
#455
" F= lendületváltozás/amiidőallattezalendületváltozásvégbemegy"
nade ha ez egy ütközés.. akkor az idő az gyakorlatilag pillanatnyi, vagyis majdhogynem 0 nem? vagy ilyenkor ezt hogy kellene számolni?
-
#454
ahaa..
na azért leírom miből én indultam ki csak hogy lássam ..
Szögsebesség: f=2*pi*n
Tehetetlenségi nyomaték: J=1/2*m*r^2
Forgási energia: W=1/2*J*f^2
namost nem tudom ez mennyire ok kiindulásnak és ott akadtam el hogy ebből hogy tudom meg az ütközéskor fellépő erőt.. -
#453
gyakorlatilag 180°elfordulás után.. gondolom akkor az út a kerület fele (?) -
#452
ebben az esetben a fékező erő elég maximális... :DD
tudniilik az erő F= lendületváltozás/amiidőallattezalendületváltozásvégbemegy
a lendületváltozás itt m*v, a v sebesség pedig 2*pi*r*n.
az sincs megadva mekkora út megtétele után áll meg?
-
#451
hát az ütköző és a tömeg is acél uh igazából az ütközés nem csillapított így az idő elég minimális.. -
#450
hát az attól fűgg, hogy mennyi idő alatt áll meg a tömeg. -
pet0330 #449 Attól függ h mennyi idő alatt áll meg. Utána meg csak m*v/t elvileg.
De nem biztos kiváncsi vagyok hogy az okosabbak mit mondanak?? -
#448
hali..
egy kis segítség kellene.. régen volt már amikor tanultam és egy kis bizonytalanságban vagyok, ha valaki le tudná vezetni a megoldást az hasznos lenne számomra..
adott egy 'm' tömeg ami egy 'r' sugarú köríven egyenletes 'n' fordulatszámmal mozog.. ha az útjába helyezek egy ütközőt, mekkora erővel hat a tömeg az ütközőre?
köszi előre is.. -
HUmanEmber41st #447 Akkor mondd meg, melyik természeti törvény mondja meg, mikor értelmezhetőek a negatív mennyiségek. Ezeket hogyan lehet realizálni?
(vagyis hogyan lehet fizikailag is létrehozni negatív mennyiséget? pl olyan tömeget, ami kevesebb a zérónál?)
Mint mondottam, a matematika mivel egzakt, nem biztos, h le tudja írni a valóságot és így nem minden esetben használható jelenségek előrejelzésénél. Vagy a valóság is egzakt, és bármi megtörténhet bármikor csak esetleg mi ezt nem vesszük észre, nem tudjuk megfigyelni, mert alkalmatlanok a műszereink. -
#446
Komolyan egy rendőrvicc a mindent megmagyarázó világmodelled alapja? Höhö, kemény vagy! :P :D -
Albertus #445 Vagy mégis egyenértékű lenne a gyorsított és a tehetetlenségi pályán haladó rendszer? -
Albertus #444 Albert Einstein szerint, ha egy zárt dobozban állunk, pl. egy liftben, akkor nem lehet eldönteni, hogy a gravitáció húz a padlóhoz, vagy egy rakéta gyorsítja a dobozt..
Pedig, ez az Einstein ha ismerte volna a speciális relativitás elméletét, akkor tudta volna, hogy egy ilyen dobozban elejtett test
a rakátás gyorsítás esetén inerciális, azaz tehetetlenségi mozgást végez, ahogy mondjuk IR-ben nyugvó.. A gravitációban leejtett
pedig gyorsuló mozgást végez..
Azaz a rakétás esetben leejtett sugárzó-frekvencia mérő páros fent is, lent is azonos értéket mutat, a gravitációsan gyorsított páros pedig nem azonos értéket..
-
#443
Ennek a cikknek az alján írnak valamiről.
Erre döbbenhetett rá az az előadó is, aki a hetvenes évek elején végigolvasta az instabil elrendezésű (egyensúlyi helyzetet keresve folyamatosan egyfelé forgó) állandó mágneses motort készítő Howard Johnson iratait, és visszadobta az egészet.
Röviden le lehet írni hogyan működik meg mire jó? -
HUmanEmber41st #442 Ez a megfogalmazás nem mond semmi konkrétumot az "Einstein-i" térről ami nincs, de gumilepedő effektusokat tud produkálni és ebből valahogyan gravitáció lesz. -
HUmanEmber41st #441 Időközben rájöttem, h nem gondoltam végig a dolgokat teljesen.
Mert ha 5 -8 végeredménye(-3) minden esetben igaz, akkor léteznie kell (valahol) negatív mértékű (tehát a nullánál kevesebb tömegű) anyagnak.
Amit, ha hozzáadok 5kg általunk ismert anyaghoz (maradva a példánál -8 kgrammot) akkor eltűnik a "negatív súlyú" anyagból -5kg, de még mindig marad -3 kg "negatív súlyú" anyagunk.
Most nem az antianyagra gondolok, hiszen az ugyanúgy lenyomná a mérleg serpenyőjét.
Tehát vagy igaz a matematikai spekuláció minden esetben, és léteznie kell negatív tömegnek, vagy nem igaz minden esetben a matematika tételeiből valamelyik. Ha nem igaz, akkor felül kell vizsgálni ebből a szempontból az összes matek alapú spekulációt, ami a valóságra vonatkozik. Amit nem tud alátámasztani közvetlen megfigyelés, vagy elvégezhető kísérlet.
A megoldási javaslatod, miszerint vegyük a negatív értéket nullának némely esetben nem lehet jó. Mert milyen szabály alapján döntjük el, hogy most nullára kell gondolni, vagy -3 ra a megoldáskor? -
másikisvan #440 Bonyolultabb - nem sokkal de - egy kicsit mert meg kellene nézni a különbséget a deszka és az alma, másrészt a ceruza (vagy gyertya) és a szívószál között. -
#439
lehetséges hogy nem ugyanazt a tudományos folyamatot mutatják, de most nem erről vitáztunk. azt állítottad, hogy h ha az almát mozgatjuk, akkor a kísérlet nem sikerül. nekem sikerült. 1-0 ide. namármost ha a deszkás kísérletnél a deszkát mozgatnánk akkor nem sikerülne a mutatvány- állítod te. mire föl állítod ezt? én úgy gondolom, hogy sikerül, mégpedig azért mert a két eset ekvivalens, ugyanolyan erők hatnak mindkét esetben. -
indedi #438 Vadászpuskából kilőtt gyertya átmegy a deszkán. CO2-vel kilőtt ceruza átmegy a deszkán. kontra: Almába szívószálat nyomsz. Ezek szerintem nem ugyanazt a természettudományos folyamatot mutatják. Ennyi. -
#437
mit ne tudok elvégezni? azt amit elvégeztem? mivel elvégeztem, nem igaz hogy nem tudom elvégezni. te is eltudod végezni, nem is értem miért beszélsz úgy a dolgokról mintha végeztél volna kísérletet, ha nem végeztél. én elvégeztem a kísérletet mindkét irányban és müködik. ha ezt nem hiszed el, akkor nagyon sajnállak. -
indedi #436 Nem tudod te ezeket a kísérleteket a konyhában elvégezni. Sokkal nagyobb sebességkülönbségek kellenek ehhez. -
#435
....akkor is müködik. csak pontosan olyan gyorsan kell mozgatni az almát mint a szívószálat. (ezt nehezebb kivitelezni, mert az almának nagyobb a tömege, de ha elég erős a karod, akkor sikerülni fog, nekem sikerült). próbáld csak ki! -
indedi #434 Azért kíváncsi lennék a Te véleményedre is arról a bizonyos "tér"ről!
A megoldás az anyagok, bizonyos térrészek saját ideje. Már kis sebességen is (értsd: nem csak a fényhez közeli sebességen) torzul az időfaktor. Amikor két eltérő időfaktorú tárgy ütközik, akkor az roncsolódik, vagy az roncsolódik jobban, amelyiknek a saját időfaktora kisebb. Amelyiknek a személyi ideje lassabban telik. Egyerűbb szavakkal megfogalmazva: annak az anyagszerkezete "ráér" roncsolódni. -
indedi #433 épp most döftem át egy kemény érett almát egy hosszú műanyag szívószállal, a titka az, hogy nagyon gyorsan kell mozgatni,különben a szívószál elgörbül.
Igen-igen, a gyors mozgás. Ezt már tudjuk. De mégsem ennyire egyszerű. Mert ha a másik tárgyat mozgatjuk, akkor ... -
tizennegyesfel #432 A foton nem részecske, hanem HULLÁMcsomag. Felesleges agyalni azon, hogy miképp lehetne értelmes képet alkotni a fotonról, ha pontszerű. Nem lehet. -
tizennegyesfel #431 "Hova távozik az energia"
Beépül a nagyobb energiájú kémiai kötésekbe. Ahogy az ősrobbanás lehetséges energiája is eltárolódott a kvarkok és a leptonok tömegébe. -
tizennegyesfel #430 http://www.ibela.sulinet.hu/atomfizika/foton/foton.htm -
tizennegyesfel #429 "Tehát a foton pontról pontra megsemmisül és újra keletkezik."
Ezzel egyetlen baj az, hogy egyszem foton képes elmenni egy bolygó két oldalán is. -
#428
ha nem kap energiát sehonnan akkor igen, -273 -ra hűl le, hacsak nem létezik tökéletes szigetelés. (ebben nem vagyok 100% biztos, ugyanis szerintem az atomok nem lehetnek teljesen nyugalomban (abszolút 0 fok) a határozatlanság miatt) -
#427
"Akkor most minden atom addig sugárzik amíg nem lesz -273 a hőmérséklete??"
Hááááááááát. Ennyire nem ástam bele magam. Hőtani szemlélettel a világ entrópiája folyamatosan nő, tehát a "hőhalál" felé tart. Csak van egy "apró" probléma. A hőtan törvényei nem levezethetőek, tapasztalati törvények. Azon rendeszerekre amiket vizsgáltak igazak. A probléma, hogya világegyetemre való extrapolálása csak feltételzés mivel az egséz világegyetemről nincs infó. Műszaki szempontok szülték a hőtant. -
#426
BME OMIKK. -
Adam224 #425 Honnan tudok én Környei féle hőtan könyveket szerezni?Megpróbáltam torrentel de nem találtam...