3993
Fizika 2006
-
uwu #984 Hát én eleve azt hittem, hogy az.
Régen ástam már bele magam, de azóta is így él a tudatomban.
Ha utánamennél mérőszalaggal, nyilván ugyanakkora lenne, mert eltűnne a sebességkülönbség.
Szerintem tényleg csak rövidebbnek látszik a mozgó tárgy.
Nem tudom elképzelni milyen más kapcsolat lehet még két mozgó objektum közt mint az em hullámok, ezért számomra nem is érdekes, hogy a rövidülés csak látszólagos-e. -
#983
nem, én nem így mérem a mozgó tárgy hosszát (különben is honnan tudnám h a vonalzóm már csak 50cm? azt meg egy másik mozgó vonalzóval méred le lolez? ). hanem lemérném mennyi idő alatt halad el előttem a test, majd kiszámolnám a hosszát a sebességéből. a sebbességét pedig úgy kell lemérni, hogy abban az irányban , amelyikben mozog 2 órás embert elhelyezek, amelyeknek órái szinkronban járnak és megmérik h milyen időpillanatban haladt el előttük a tárgy eleje (vagy bármilyen bizonyos pontja). ebből az időből és a 2 órás ember távolságából számolom a sebességet. amit pedig te írtál na az a butaság 
-
Albertus #982 Szia!
Már miért ne létezne? Tudsz olyan bizonyítékról ami cáfolná a c-nél nagyobb sebességű információ áramlás lehetőségét?
Persze a 0 terjedési idejű információ és a végtelen nagy sebességű
között lényegi különbségek vannak:
Különböző nagyságú végtelenek léteznek, de csak egyetlen zéró értékű nulla van. Azaz ha valami végtelen nagy annak a reciproka nem nulla,
hanem csak a nullát végtelenül megközelítő kicsiny érték.
A fényóra: Nem időmérő eszköz! Arány összehasonlító kisérleti elrendezés.
Kizárólag arra alkalmas, hogy egy adott reltív mozgás és egy adott információ hordozó jel haladási sebességeinek arányában meghatározhassuk, hogy ugyanazon jelenségpárt milyen arányítással látják-mérik az egymáshoz relatívan v sebességgel mozgó rendszerekből.
(Lásd: http://gezoo-vilaga.blog.hu első bejegyzései.) -
Albertus #981 Na látod ez az!
Már megint butaságot írtál. Az asztalodon álló tárgy mellé odafektetheted a vonalzódat, az így mért hossz valóságosságát nem fogja senki sem megkérdőjelezni, de ha a vonalzódat egy hozzád relatívan v=0,85c sebességű tárgy mellé odafekteted, akkor Te magad leszel az első aki reklamál, hogy az 1 méter hosszú vonalzód csak 50 centi hosszú.
Mert a v=0,85c sebességgel mozgó vonalzódat már te magad is csak 0,5m hosszúnak látod.
Azaz a melletted álló tárgyat másként mérheted meg, mint a hozzád relatívan mozgó tárgyat.
A mozgó tárgy lárványát mérheted meg. Azt a látványát, amit a hozzád relatívan fénysebességgel haladó fény közvetít hozzád.
Ezzel azonnal elérkeztünk egy eldöntendő kérdéshez. A fény sebességének kérdéséhez.
Einstein úgy feltételezte, hogy a fény minden rendszerben ugyanazon c sebességgel halad. Ezzel felállította azt a paradoxont, amely szerint
az egymás felé v sebességgel mozgó rendszerek mindegyikéhez relatívan egyaránt ugyanazon c sebességgel mozog a fény.
Persze ehhez azt az alapvető matematikai alaptételt kellett figyelmen kívűl hagynia, ami a sebességek összegzésére érvényes és helyette bevezette Lorentz sebesség összegző formuláját.
Így ezzel egyetlen villanás fotongömbjét a végtelen sok megfigyelője, végtelen sok helyen és végtelen sok távolságban látná a villanás helyétől mérve.
Azaz egyszerre végtelen sok fénygömb keletkezne egyetlen villanás során, vagyis minden villanás, (akár a legparányibb energiájú is), végtelen nagy energiát vonna el a forrásától.
Ami pedig nyílvánvalóan lehetetlen. És kisérletileg igazoltan sincs így.
Vagyis Einstein a sebesség összegző formula bevezetésével valótlan, hamis model elemet alkotott.
Nem csodálom, hogy ha Einstein hibás modelljét akarod megérteni a lokális éter elv ismerete nélkül, akkor ilyeneket írogatsz.
-
#980
Ezen filozok én is. Ha a fénynél gyorsabb infoáramlás nem létezik, akkor a természet szerint ez az egyetlen mód, hogy a valóságot érzékeljük. De akkor számunkra az válik valósággá, mert ennél pontosabb képet a világról elméletben sem kaphatunk.
Ez persze változna akkor, ha a fénynél gyorsabb, esetleg végtelen sebességű információ csere legalább elméletben létezne. De számomra ez olyan ellentmondásokat szülne, hogy ha egy információ 0 idő alatt bárhova eljut, azaz 0 idő alatt mindenhol jelen lehet, akkor nincs értelme a pozíciójáról, beszélni és a távolság is értelmetlenné válna sztem.
Y3ls0, azt mondd meg még nekem, hogy elvileg akkor a fényórák miatt mérjük mindig c-nek a fény sebességét. Valójában szerinted egy álló szemszögéből egy mozgó testről indított fény relative gyorsabb. De a fényórák működése meg abból indul ki, hogy a mozgó rendszerben az állóhoz képest is c-vel megy a fény, ezért lesz időtorzulás meg minden. Most akkor csak én érzek itt ellentmondást? -
#979
jó. végülis igazad van bizonyos szempontból. a kérdésem az hogy mi az az optikai torzulás? ha én veszem a vonalzómat, és lemérem valaminek a hosszát, majd ugyanannak a mozgó tárgynak is lemérem a hosszát, és azt látom, hogy rövidebbnek mértem. eddig stimmel. most erre te azt mondod hogy optikai csalódás. én pedig azt hogy valóság. még pedig azért mert annak látom. ha nem tekintem valóságnak amit látok akkor ennyi erővel illúziónak képzelhetném a szomszéd Mari nénit és a hangfalaimat is az asztalon, amit úgyanúgy látok és érzékelek mint a mozgó tárgyakat. -
#978
mit köszönjek meg? hogy idejársz áltudományoskodni? zugelméleteket reklámozni? marhaságokat összehordani? ezt nem tudom megköszönni. viszont ha soha többé nem fogsz ideírni, azt megköszönöm szépen. -
Albertus #977 Qetuol!
Hülyeséget írtál, kijavítottalak, erre ahelyett, hogy megköszönnéd,
sértegetsz.
Szégyeld magadat! -
Albertus #976 Szia!
Milyen irányban ekkora a sebessége? -
Albertus #975 Szia!
Érdekesen érvelsz. Fogod Einstein teóriáját és szentírásnak tekinteve
kizárólag úgy érvelsz, mintha igaz lenne.
Vagy van olyan része az érvelésednek, amelyik a specrelen "kívűlről"
igazolna bármit is az általad leírtakból?
-
Albertus #974 Szia!
Az ábrád F és G erejének eredője fogja feltolni a henhert a falon.
Azaz így az eredő egyensúlyban lesz s felületre merőreleg és a felülettel párhuzamos irányú erők eredőjével.
Ezt kiszámíthatod úgy is, hogy előbb az F és G eredőjét számítod ki és bontod fel a felületre merőleges és párhuzamos erőkre, vagy
külön-külön kiszámítog az F erő felületre merőleges és a felülettel párhuzamos komponenseit, majd a G esetében hasonlóképpen,
és a felületre merőleges erők eredőjét képzed, valamint a felülettel párhuzamos erők eredőjét is. Én az első módszert javaslom.
Miután megkaptad a felületre merőleges erőt, a surlódási tényező
segítségével kiszámolhatod a gördítő erő nagyságát.
Maximálisan ekkora erővel "kapaszkodhat felfelé" a lejtőn a kerék.
És miután nem egy autóról van szó, amelynél csak ez az erő lenne.
Hanem külső toló erőről, így az F és G eredőjekének felülettel párhuzamos komponense és a "kapaszkodó" erő együttesen fogja felfelé
tolni a hengert.
No, persze ennél sokkal egyszerűbben is megoldható a feladat.
Remélem a fenti elemzés alapján magadtól is rájössz.
Ha mégsem, akkor szólj, segítek.
-
lally #973 Örömmel segítenék e pöttyet foghíjasan hiányos Fiz-Kém ismereteimmel bárkinek, ha;
legalább azt sejteném: Ki, mikor, 's mivel is poénkodik ...
(Mer' én tényleg; buktam egykoron fizikából!
-de, emlékeim szerint, még legalább Százan perkáztuk ki akkor még annó, azt a 25Ft-os UV jegyet?! - 4,30Ft volt akkor még az a 1/2 literes sör.)
-kérdésedre térve:
Nem is eshetett le az a SLAVIA-légpuska,
mer' 200mm-re a földtől, Te azt elkaptad ! -
-s azóta is Nálad van ! (?.)
-
tivadar89 #972 Üdv
Valakinek van ötlete ehhez a feladathoz ?
Határozza meg a legkisebb F-et aminél a henger már felgördül, és azt a súrlódási együtthatót aminél ez lehetséges. (Gördülési ellenállás nulla)
Ha már rájönnék hogy a szorító erő hol helyezkedik el az előrelépés lenne. (Az lehetséges hogy két szorító erő van: egy alul és egy jobb oldalt?)
-
#971
A Lorentz-transzformáció egy optikai torzulást és a fény mozgásai által mért idő torzulásait számolja. Na és a hosszkontrakciót. Ezt nevezhetjük téridőnek, de ez igy az emberek megtévesztése. A fény közönséges newtoni téridőben mozog, ahogy alább a számok bizonyitják.
A 'téridő' a fény világa, a fény által felépitett illuzió.
Mindennek ellenére az órák lassabban járnak. Akinek nem áll össze a kép, az maradjon a tvnézésnél.
Mit kellene megcáfolni? Nézd meg a többi fórumot, miket állitanak ott a relativitásról olyanok, akik láthatóan semmit nem értenek belőle, csak a transzformációval tudnak számolni. Ideje abbahagyni a hazudozást.
Vagy konkrét cáfolatot kérek arra, hogy hol a hiba az alábbi számitásban.
Amennyiben nem lesz ilyen, ugy a távolságok megváltozása egy optikai torzulás.
Ennyi. -
#970
mit is kéne "megcáfolni"? 
-
#969
Hogy ezt most hogy fogják 'megcáfolni', arra külön kiváncsi leszek. -
#968
Az utolsó kiirás a Lorentz traszformáció térbeli koordinátáját számolja át.
Az előtte lévő számitás a háromszögeléses módszer mozgó távcsövekkel.
Most azt hiszed ez bonyolult? Hát nem, mert ez még nem a távcső hosszával számol,de az ellenőrzéshez elég ez is.
Az egyezés ismét teljes.
De mint mondtam, a helyzettől függően változhat ez az optikai torzulás. De az eredmény mindig a Lorentz-transzformációval egyező értéket fog adni.
Azt is irtam, hogy a mozgó testek rövidebbek, de itt egy szorzás van a végén x3*=b;
Hogy lehet ez?
Amit felrajzoltam, az már a mozgás irányban/x/ összement távcsővel történik egy külső megfigyelő szerint.
De a koordinátákat a mozgó szerint kapjuk meg, aki viszont pont azért méri nagyobbaknak a távolságokat, mert összement. A távolságok megváltozásának a másik összetevője pedig egy optikai torzulás, amit itt bemutattam.
-
#967
Nem értek a fizikához, csak az igazság érdekel.
100000.000000
38355.949219
38355.949219
v=0.7435;
b=1.0/sqrt(1.0-v*v/(c*c));
x1=100000.0;
t1=x1/c;
printf("%f\n",x1);
y1=10.0;
y2=2.0;//nem a tavcso hosszat adom meg
tang=y1/x1;
t2x=y2/tang;
t2=sqrt(t2x*t2x + y2*y2);
s=v*t2/c;//s=v*dt t2=c*dt => s=v*t2/c
Lx=t2x-s;
tang2=Lx/y2;
x3=y1*tang2;
x3*=b;
printf("%f\n",x3);
x3=(x1-v*t1)*b;
printf("%f\n",x3);
![]()
-
#966
Sziasztok!
Tudtok nekem segíteni?
Egy légpuska 1m magasan van
a sebessége : 78.65 m/s
az a kérdés mennyi idő múlva esik le a földre!? -
#965
Tehát nincs idődimenzió, csakazért is leirom megint. -
#964
Közelebb fog látszani a csillag, mint valójában van. Emiatt torzul még tovább a jobb oldali koordinátarendszer, és emiatt lesz teljesen kimutathatatlan a torzulás.
Nem irom le a képleteket, akit érdekel számolja ki. Nem elfelejteni, a távcsövek mozgási irányban összementek.
Előre nézve pont az ellenkezője fog történni, a csillag távolabbinak látszik.
És ez akkor is látszat, és ez akkor is igaz, ha az összes fórumon ellenkeznek ezzel. -
#963
Ha a zöld fényjelek találkozásánál távcsövek segitségével csillagászati háromszögeléses módszerrel meghatározzuk, hogy milyen messze van a hátulról érkező fény forrása, akkor ez fog történni.
![]()
-
#962
A felső két fehér háromszög nem egy csillagromboló, hanem távolságmérés háromszögeléssel. Ezzel probálom kideriteni, mi a fene folyik itt valójában.
Ehhez kell két távcső egyenlő távolságra, és egy távoli csillag.
A távcsövek egymástól mindig egyforma távolságra vannak, mert a őket összekötő egyenes a mozgás irányára merőleges. A mozgó testek csak a mozgási irányban mennek össze.
A két távcső szögéből és a köztük levő távolságból könnyedén kiszámitható a csillag távolsága. /hagy ne menjek bele a részletekbe/
A problémát pedig ez okozza.
http://astro.elte.hu/icsip/tajekozodas_az_egen/megfigyeles/aberracio_in.html
-
#961
Miért olyan a második kép? Mert a sárga órák lassabban járnak és nincsenek szinkronban. Ha ezekkel az időkoordinátákkal veszünk fel egy koordinátarendszert, akkor a jobb oldali ábrát kapjuk , majdnem, mert a távolságokkal még baj lesz.
/A sötétkék fényjelek az óraszinkronizáló jelek, csak azért, hogy azok is itt legyenek./
Na de akkor beszélek arról, mi a látszat a relativitásban, mi okozza az igazi kavarodást az emberek agyában.
A szinkronizálásnál felvetődik egy probléma. Milyen jogon állitja a sárga-rendszer az óráit mindkét irányban 7-re, miközben mi tisztán látjuk, hogy a jobbra haladó fény kisebb utat tett meg?
![]()
-
#960
Igazán nem értem az embereket, hogy hogyan működik az agyuk. Itt van az utolsó képen a bal oldali ábra. A sárga óra lassabban jár, majd kiüti a szemed. És erre te azt mondod nekem, hogy én valamiféle illuzióról beszélek.
Ami téged szerintem zavar, az a második ábra. A mozgó igy is fel tudja rajzolni a MÉRÉSI eredményeit. De ez miért érdekeljen engem?
Én a piros órákkal utazom, lászik, hogy a sárga órák menetirányban késnek. Ebből megértem, miért vette fel ilyen idiótán a mozgó barátom a koordinátákat.
Nincs kitüntetett rendszer, tehát én nyugodtan maradhatok az enyémben, és minden teljesen logikus is marad.
Ha elkezded összekeverni a két megfigyelő méréseit, onnan kezdődik az értetlenkedés meg a káosz. Na annak semmi értelme.
Egyetlen jelen van, és ez remélhetőleg kijelölhető lesz majd talán az EPR párokkal. Csak ebben kell gondolkozni, a többi csak torzult koordinátarendszer.
Mer aki azt gondolja, hogy MOST valaki előrébb van az időben, valaki meg hátrébb, annak súlyos problémái vannak az agyában. -
#959
" lehet több ellentmondást szülne, mint amennyit most tapasztalunk. "
A 'lehet'-ekkel nem foglalkozom, csak a tényekkel. És egy szóval nem mondtam, hogy a 'relatív idő csak illúzió'. Azt olvasd, amit irok. Ne láss mögé mást. Nincs mögötte semmi más, ennyi a lényege, amit leirtam.
Az atomot fotonok és gluonok tartják össze. Az elektromágneses erő és a magerő ezen részecskék cseréje. Mi ez, ha nem fényóra? -
#958
Én értem ezt, de kicsit olyan, mintha azt akarnád mondani, hogy a relatív idő csak illúzió, pedig úgy tudom a legtöbb tudós szerint az a valóság. Pl. a valóságban nem fényórával, hanem atomórákkal is mást mérnek, a cézium atom sajátfrekvenciájának pedig nem sok köze van a fénysebességhez. (legalább is nem tudok róla)
Bizonyos szempontból csak nézőpont kérdése, hogy az időt vesszük állandónak, a 'c'-t pedig változónak, vagy a 'c'-t vesszük állandónak, az időt pedig relatívnak. Az ember földhöz ragadt agya az elsőhöz ragaszkodik, vannak, akik nem is tudnak elszakadni ettől. Pedig a valóság a 2.-t sejteti.
Nem olyan nagy csoda ez, ha elfogadjuk, hogy idő nem létezik, csak események láncolata. Események meg különböző szempontból miért ne történhetnének másképp.
Ha számunkra a Valóságot az általunk elméletben megszerezhető információ jelenti(márpedig máshogy nem tudunk a valóságra következtetni sztem.), és a természet is így működik, akkor miért ne lehetne a relativitáselmélet által leírt működés a valóság. Tulajdonképpen itt felmerül az az érdekes filozófiai kérdés, hogy mi is a valóság? (számomra már ez sem olyan egyértelmű
)
Egyébként a végtelen sebességű információáramlás, tehát az abszolút tér és idő lehet több ellentmondást szülne, mint amennyit most tapasztalunk. -
#957
#948
Számomra ez a legfontosabb.
Egy viszonyitási rendszerből szemlélődve nincs semmilyen paradoxon. Mindig csak az mozgó órája jár lassabban, mindig az állóhoz megy c-vel a fény. Innen nézve a mozgóhoz képest 'c+-v'-vel, pont ahogy a 'hagyományos' fizika szerint mennie kell.
A megértéshez nem kell ebből a nézőpontból kilépni. Tudni kell hogy a mozgó órái miért járnak lassabban, miért nincsenek szinkronban, miért torzulnak az adott szituációban számára a távolságok.
A lényeg ennyi.
Nem kell azzal foglalkozni, hogy az egyik ennyit mér, a másik annyit./ Ilyen hanyagul beállitott órákkal nem csoda, hogy mindenki mást mér.xD / -
#956
Most akkor melyik rendszerben mozog valójában a fény 300000km/s-al?
Mindegyikben, kimutathatatlan egy abszolút koordinátarendszer. Mindaddig az marad, ameddig nem sikerül átlépni valamilyen módon a fénysebességet.
Talán ki kellene hagyni a kisérletből a fényt? Na az érdekes lenne, mivel minden folyamatban ott van valahol megbújva.
De ha sikerül, akkor átléphetünk a relativitáson, mondván, csak a fény játszott velünk.
Addig valahogy viseljük el, mert igazából semmi abszurdumot nem állit, csak k.ra nehéz megemészteni. -
#955
Olyan sokat kérdeztek, hogy nem győzöm a válasszal.
Miért nem járnak szinkronban az órák amikor valamihez képest mozognak?
Erre a szinkonizáció módja adja meg a választ. Mert fényjelekkel kell szinkronizálni. Valahol irtam, hogy lassan mozgatott órákkal is lehet. Ez viszont az én tévedésem, nem lehet ilyen módon. Ha mozgatunk egy órát, akkor az egy más sebességú koordinátarendszer, amiben az órák minden ponton/kivéve az origót/ más értéket mutatnak,
Tehát lassan mozgatott órákkal nem lehet szinkronizálni egy viszonyitási rendszer óráit, csakis fényjelekkel.
Márpedig ha középről előre és hátra is fényjeleket küldünk, akkor a hátra küldött hamarabb fogja elérni a szinkronizálni kivánt órát, mert az ráfut a fényjelre, amig az előre küldött fényjel elől elfut az arra levő óra. Emiatt késnek az órák mozgásirányban. -
#954
Mi az, amit fontos lenne észrevenni az ábrán? Azt, hogy a világoskék fényjelek, amikkel mondjuk a fény sebességét szeretnénk megmérni, azok útvonalai pontosan úgy torzulnak, mint a fényórában mozgó piros vagy sárga fényeké.
Ez az egyik oka annak, hogy minden annyira szimmetrikus. Az eltorzult fényórák pont annyira torzitják el a mérést, hogy a mért fénysebesség mindig 300000km/s legyen.
A másik fontos dolog, hogy a távolságok torzulnak. Ez a legtisztábban a felső világoskék fényjelnél látszik. A jobb oldali rajzon sokkal rövidebb távolságok fut be.
Mivel a világoskék vonal alsó vége egy fotonkisugászási esemény a felső pedig egy elnyelődési, emiatt nyivánvaló hogy a két pont távolsága megint valamiféle mérési torzulás miatt egyszer ennyi, egyszer meg annyi.
Nem akarok belemenni a részletekbe, ez helyzettől függően ez lehet optikai torzulás vagy összetetteb folyamat. -
#953
Itt mostmár számolok a Lorentz-transzformációval. Mindig az álló rendszerből a mozgóba. Igy egyszerűbb meghatározni a kezdeti feltételeket, de lehet forditva is számolni.
Négy darab fényóra van a képen. Az idő szokása szerint felfele telik. 1 tér dimenzió van ez a jobb-bal irány. Ha valami mozog jobbra, akkor egy jobbra dőlő vonal van az ábrán.
Tudom, a kutyát nem érdekli, de csakazért is leirom.
A bal oldali rajz a két álló piros fényóra viszonyitási vagy koordináta rendszere. Vagy inerciarendszere, mindenki hivja úgy, ahogy neki tetszik.
Ezekben két tükör közt pottog a fény oda-vissza. Minden visszaérkezéskos lép az óra számlálója egyet. Ezzek fogjuk az időt mérni.
A jobboldali rajz értelemszerűen a sárga órák viszonyitasi rendszere.
Minden pár óra szinkronban jár a saját koordinátarendszerében, de nem a másik kettőében.
A világoskék vonalak fényjelek, amiket tesztelés céljából küldünk az egyik órától a másikig. Érdemes megfigyelni, hogy minden vonal 45 fokban áll. Ez azt jelenti, hogy fénysebességgel haladnak. Bárhova is transzformálom az eseményeket, a vonalak 45 fokosak maradnak. Ez a relativitás alapja, erre épül. A fény sebessége állandó.
-
#952
Na akkor jöjjön mindenki kedvence, a fényóra
![]()
/* cc ee.c /usr/lib/libX11.a /usr/lib/libXau.a /usr/lib/libXdmcp.a -lm */
#include <stdio.h>
#include <stdlib.h>
#include <math.h>
#include <X11/Xlib.h>
Display *dpy;
Window w;
GC gc;
#define NIL (0)
void line(float x1,float t1,float x2,float t2,int col)
{
XSetForeground(dpy,gc,col);
XDrawLine(dpy, w, gc, 250+(int)x1,500-(int)t1, 250+(int)x2,500-(int)t2 );
}
int main()
{
int i,j;
dpy = XOpenDisplay(NIL);
w = XCreateSimpleWindow(dpy, DefaultRootWindow(dpy), 0,0, 1000, 600,0,0,0);
XSelectInput(dpy, w, StructureNotifyMask);
XMapWindow(dpy, w);
gc = XCreateGC(dpy, w, 0, NIL);
XSetForeground(dpy,gc,0x000);
for(;;) { XEvent e;XNextEvent(dpy, &e);if (e.type == MapNotify) break; }
for(i=0;i<600;i++)
line(0-250,(float)i-100,1200-250,(float)i-100,0x442200);
float tav,v2,x0,dt,s,b,x2,t2,x3,t3,x4,t4,x1,t1,v,c=1.0;
tav=120.0;
for(j=0;j<4;j++)
{
v=0.6;
if(j>=2) v=-v;
b=1.0/sqrt(1.0-v*v/(c*c));
s=20.0;
x1=0.0;if(j&1) x1=tav;
t1=0.0;
for(i=0;i<8;i++)
{
int c1=0xff0000,c2=0xffff00;
v2=c;
x0=0.0;
if(j>=2) {x0=300.0;c2=0xff0000,c1=0xffff00;}
dt=s/v2;//20
t2=t1+dt;
x2=x1+dt*c;
line(x0+x1 ,t1,x0+x2 ,t2,c1);
x3=(x1-v*t1)*b;
t3=(t1-v*x1/(c*c))*b;
x4=(x2-v*t2)*b;
t4=(t2-v*x2/(c*c))*b;
line(x0+x3 ,t3,x0+x4 ,t4,c2);
t1=t2;
x1=x2;
dt=s/v2;
t2=t1+dt;
x2=x1-dt*c;
line(x0+x1 ,t1,x0+x2 ,t2,c1);
x3=(x1-v*t1)*b;
t3=(t1-v*x1/(c*c))*b;
x4=(x2-v*t2)*b;
t4=(t2-v*x2/(c*c))*b;
line(x0+x3 ,t3,x0+x4 ,t4,c2);
t1=t2;
x1=x2;
}
}
x0=0.0;
x1=0.0;
t1=0.0;
x2=tav;
t2=tav/c;
line(x0+x1 ,t1,x0+x2 ,t2,0x00ffff);
x3=(x1-v*t1)*b;
t3=(t1-v*x1/(c*c))*b;
x0=300.0;
x4=(x2-v*t2)*b;
t4=(t2-v*x2/(c*c))*b;
line(x0+x3 ,t3,x0+x4 ,t4,0x00ffff);
x0=0.0;
x1=tav;
t1=tav/c;
x2=x1-tav;
t2=t1+tav/c;
line(x0+x1 ,t1,x0+x2 ,t2,0x00ffff);
x3=(x1-v*t1)*b;
t3=(t1-v*x1/(c*c))*b;
x0=300.0;
x4=(x2-v*t2)*b;
t4=(t2-v*x2/(c*c))*b;
line(x0+x3 ,t3,x0+x4 ,t4,0x00ffff);
XFlush(dpy);
getchar();
return 0;
}
-
#951
"t2=(t1-x1*t1/(c*c))*b;"
Na itt egy hiba, de mint már mondtam, nem használta a program az egyenletet xD
t2=(t1-x1*v/(c*c))*b;
Tessék droid kolléga, ilyeneket várok. -
#950
"50-50 százalékos üres S.P.E.K.U.L.Á.C.I.Ó, nem tudomány! "
Ugyan nincs diplomám, de ha már olyan biztos vagy a dolgodban, itt a példa, mutasd meg konkrétan, hogy hol van benne a hiba.
Mert ha nem tudod ezt megmutatni, akkor amit a tudományról állitasz, az csak üres spekuláció és fantazmagória.
-
#949
Ez pedig egy közegben haladó hullám tulajdonsága, bármennyire is fáj. -
#948
Továbbá, a program s*d/(c+v)-vel számolja hogy egy karhosszt mennyi idő alatt teszi meg a fény. Igy kell egy külső megfigyelő szerint számolni. Innen nézve senkit nem érdekel, hogy a mozgó koordinátarendszerben az ott levő 300000km/s-nek méri a fény sebességét. Lassan járnak az órái, és nincsenek is szinkronban az elöl és a hátul levők, ráadásul a távolságokat is torzan méri az optikai torzulások miatt.
Ezt mind a fénynek köszömheti.
Innen kivülről mi látjuk az igazságot, valójában a fény c+-v sebességgel halad hozzá viszonyitva, pont ahogy a józan paraszti ész diktálja. -
#947
Na ezt talán lehetne mészárlásnak nevezni xD
-
#946
A linken az utolsó hibás animáción egyidejű a pontok visszaverődése a falról. Ez csakis a sárga doboz koordinátarendszerében lehetne igaz. Ott viszont kimutathatatlan a hosszkontrakció és nem mozog a ságra doboz. Nyilvánvaló, önmagához képest nem mozog. -
#945
Bár nagyon szép és megcáfolhatatlan az egész relativitás ennek ellenére nincs idődimenzió. Az csak egy fikció.
Ha a fénynél gyorsabban sikerülne jeleket küldeni, mondjuk EPR párokkal, akkor kijelölhető lesz az abszolút jelen. Ez pedig kijelöli az abszolút teret, bármennyire is fáj a gondolat. Ameddig ez nem sikerül, addig ez is csak egy fikció marad, hiszen a relativitás a fény miatt igaz, és egyben ez jelöli ki a határait is. Amennyiben fénysebesség feletti sebességet kimutató kisérletet sikerül találni, arra már nem lesz érvényes a relativitás törvénye, és kiderül, mi is az a téridő valójában.
A fény világa.
