3993
Fizika 2006
-
uwu #1064 Az "ernyedni kéne, nem szakadn2i kijelentésemnek az az értelme, hogy abban az esetben, ha a cérnára nem vonatkozna a törvény. -
uwu #1063 Ezt én is így gondolom, ha elolvasod a korábbi hsz-eimet egyértelmű.
Ezeket a kérdéseket gondolatébresztőnek szántam qetuol számára.
Gyorsulás esetén szerintem az űrhajókból nézve nem változik a távolság, míg a külső megfigyelő közeledni látja őket, a cérna állapota nem változik, csak rövidebb lesz. Persze lehet, hogy nem így van. Az ált. rel-t nem ismerem annyira, hogy magabiztosan nyilatkozhassak.
A spec. rel-t azt hiszem már sikerült megérteni. Ezek a gyorsulások azért bekavarnak kicsit. -
#1062
Túlkomplikálod. Ha le akarod _MÉRNI_ a cérnát, akkor más hosszat mérsz álló és mozgó rendszerből. Tehát ha kihúzol egy mérőszalagot, végiggyalogolva a cérnán, akkor leméred x-nek. Ha meg egy álló mérőszalag mellett lefényképezed a suhanó cérnát, akkor Lorentz-transzformátor * x hosszat látsz.
A cérna nem feszül, meg ernyed, mert erők nem ébrednek benne ettől.
Einstein vonatja jobban tetszik, mint a fénysebességgel száguldó cérna... :P -
#1061
miért és amikor a mozgó tárgyaknak megnő a tömegük , lerövidűlnek és az idő is másképp jár, ott nem válik ketté a valóság?
én ezt úgy tudom a elképzelni, hogy a hoszzkontrakció nem az egész cérnára applikálodik, hanem a cérna minden egyes kis részére. így valójában nem is a cérna rövidül, hanem a cérnát alkotó tér minden egyes kis része lesz rövidebb. -
uwu #1060 Akkor kettéválik a fizikai valóság?
Az űrhajósok art létják, hogy nem történik semmi, a megfigyelő meg szkadni látja a cérnát?
Itt valami nincs rendben.
A cérnára is érvényesek a relativitás törvényei!
Mellesleg ernyednie kéne, nem elszakadni.
Bár már semmiben sem vagyok biztos... -
#1059
akkor a cérna darabokra szakad (vagy ha úgy tetszik darabokra szakadni látszik). de ezt csak te látod így, a cérna rendszerében utazó nem. -
#1058
Köszönöm a gyors (és burjánzó) válaszokat, átgondolom és kiokoskodok belőle ezt-azt! -
uwu #1057 És ha összekötjük cérnával? -
#1056
jó, persze , attól függ hogy definiáljuk a "látszólagos" fogalmát. az a Bell-paradoxon egyébként arról szól hogy nem fog a 2 egyformán gyorsuló űrhajó kőzti távolság változni "látszólagosan" sem. -
#1055
te meg mit szólsz be? uwuval értjük egymást, nem szívta mellre. ráadásul semmit sem írt el, pontosan válaszolt zilogr kolléga kérdésére ellenben veled, aki szokás szerint semmi felhasználhatót nem írt le , csak valami maszlagot. köszönjük emese! -
Albertus #1054 Szia!
Kár kajánkodnod! Gyönyörű szépen leírta az összefüggéseket a gravitációs erőhatás és a tömegek helyzetei között. A piciny elírásnak nem volt jelentőssége. És tetejében azonnal helyesbített.
Inkább vegyél róla példát! Nem fizikus, és mégis korrekt választ adott! -
#1053
naugye 
-
Albertus #1052 Feltételezem, hogy a fényóra derékszögű háromszögének oldalairól mindenki tudja, hogy a befogók egyike a v sebesség, az átfogója a c fénysebesség és a másik befogó az amit Gézoo virtuális fénysebességnek nevezett, azaz a "majdnem összeérő" szakaszt ezzel a látszólagos sebességgel teszi meg a fény a megfigyelő rendszerében.
-
Albertus #1051 A Leonforce kérdésére adott válaszomat elolvastad? -
Albertus #1050 Szia!
Ez relatív. Ha két db félgömb alakú mágnes közé "éppen kényelmesen befér" a vasgolyó, akkor mindkettőhöz odaér.
De nem ez volt a példa lényege, hanem az, hogy a magban nyugalomban van, mégis ha ki akarjuk venni, akkor tapasztaljuk, hogy ott hat rá a legnagyobb erő. -
uwu #1049 Nem jó a példád.
Ha két mágnes közé raksz vasgolyót, és egyformák a mágnesek, akkor amelyikhez közelebb van, az fogja magához rántani. -
Albertus #1048 Szia!
Ha a tér minden irányából ugyanakkora nagyságú erővel hatsz egy testre, akkor minden erőnek lesz egy ellenerő párja amivel kioltják egymás hatását.
Azaz látszólag a középpontban nyugalomban lévő testre nem hat erő.
Csak-hogy. A középpontban lévő testet körülvevő TELJES tömeg a lehető legkisebb távolságban a testtől.
És azt gondolom tudod, hogy két tömeg között ébredő erőhatás a köztük lévő távolság négyzetével arányos.
Azaz ha a test a felszínen van, akkor a Föld tömegének csupán 1/3-a van olyan közelségben hozzá, mint akkor ha a középpontban lenne.
A Föld tömegének 2/3 része távolabb van, azaz a négyzetes úttörvényből adódóan kisebb erővel hat rá.
Ezt kipróbáhatod, ha két mágnest úgy rögzítesz, hogy kényelmesen beférjen közéjük egy vasgolyó. Ez a két mágnes szimbolizálja a középen elvágott Földet, a vasgolyó a Föld középpontjába ejtett testet.
A vasgolyót amikor közéjük ejted, nyugalomba kerül és látszólag nem hat rá erő, mégsem esik ki a mágnesek közül.
Sőt! Amikor ki akarod húzni, akkor igencsak nagy erővel kell hatnod rá ahhoz, hogy a nyugalmi helyzetéből kimozdítsd.
-
Albertus #1047 Szia!
Félig-meddig úgy van, ahogy mondod. Miután a fény az egyetlen mérce két távoli anyigi test között, és a fény sebességét állandónak tekinti a specrel, így mikora két test közötti relatív sebesség egyre jobban közeledik a mérce sebességéhez, (helyesebben egyre jobban megközelíti a fény sebességét,) akkor a két sebesség együttes hatását látjuk, mérjük.
Ezt közelítsük meg másként, de továbbra is a specrel szabályai szerint.
Legyen egy K inerciális mozgású rendszer valahol. (Azaz ebben a K rendszerben nincs gyorsító erőhatás.)
És ezt a K rendszert, hozzá relatívan különféle sebességekkel mozgó inerciális mozgású rendszerekből megfigyeljük.
Minden megfigyelő ugyanazon fénysebesség értékkel azaz c=3e8 m/s értékkel számoljon.
Minden megfigyelő tudja, hogy a K rendszerben működik egy jelforrás
a K rendszerben mérve f=3e8 Hz frekvenciával villogva.
Nyílván minden megfigyelő tudja, hogy a K rendszerben megmérve a szétsugárzódó fényt, minden méterre esik egy villanás.
És a megfigeylők rendszereinek mindegyikében olyan irányban mozogjon
a K rendszer, hogy közeledő-, pont mellette merőleges-, majd távolodó irányban is megmérhesse a K rendszerből érkező villanások frekvenciáját és a villanások közötti távolságot.
Nyílván minél nagyobb a relatív sebesség a megfigyelő és a K rendszer között, annál nagyobb eltérés mérhető ezen adatokban közeledéskor és távolodáskor egyaránt.
De mi van akkor, amikor pont elhalad a K rendszer a megfigyelő mellett? Akkor mérheti a megfigyelő ugyanazt a frekvenciát és villanások közötti távolságot, mint amit a K rendszerben nyugvó megfigyelő megmért?
Ennek eldöntéséhez vegyük elő a fényórát. Jól látszik, hogy a "pont mellette" esetben a K rendszerből a megfigyelő felé indult villanás
nem érheti el a megfigyelőt a relatív sebesség létéből fakadóan.
Hanem csak a korábban indult villanás ér éppen akkor a megfigyelőhöz, amikor a K rendszer pont mellette van.
A fényút, a c sebesség és a köztük lévő v relatív sebesség egy derékszögű háromszöget képez.
Na jó, de ha majdnem súrolja egymást a két rendszer, akkor is ott van ez a derékszögű háromszög?
Igen, ott. A "majdnem összeérés" távolsága, bármilyen kicsi, de létező távolság. Így ha a megfigyelő és a K rendszerbeli fényforrás között zérónál hosszabb idő alatt (,azaz zéró hossznál hosszabb úton,)
éri el a fény a megfigyelőt, akkor mindig ott van az a bizonyos háromszög, amellyel meghatározhatjuk a relatív sebességből adódó mérce
látszólagos "tévedését-torzulását".
Azaz olyan értelemben igazad van, hogy a méréshez használt mércénk
megváltozik a relatív sebeség hatására és ez okozza a relativisztikusnak nevezett hatásokat.
A fotonra ültetett órás ember.
Einstein gyakran mesélte, ahogyan elképzelte azt, hogy mit láthatnánk ha egy fotonra ülnénk.
Ennek ellenére, vagy éppen azért mert nehezebb lett volna a modell megalkotása, a relativitás elméletéből kizárta ezt a lehetőséget azzal, hogy inerciális mozgású megfigyelő nem haladhat fénysebességgel.
Egyébként, ha a relativitási elvet,
( figyelem, relativitási elv az nem azonos az Einstein féle relativitás elmélettel! Mondva Einstein a relativitási elvre építette a relativitás elméletét. Azaz az általánosabb elv a relativitási elv, a relativitás elméletének nem szabadna a relativitási elvet megsértenie.)
valóban alkalmazzuk, akkor ha a foton c sebességgel távolodik a lámpától, akkor a foton számára a lámpa a foton, mert a lámpa távolodik a fotontól c sebességgel.
Hogy Einstein miért tíltotta ki a relativitási elvet a relativitás elméletéből?
Nagyon egyszerű! Einstein azt hitte, hogy a relatív sebesség hatására látott időlassulás valós jelenség. Azt hitte, hogy valóban lassabban jár
annak a rendszernek az órája amelyiknek a megfigyelőhöz relatív sebessége van.
Azaz ha valóban lelassulnak az órák, akkor c értékű relatív sebességnél állnia kellene az óráknak. -- vélte Einstein.
Mint a fentebbi leírásból láthatod, a lassulás látványát az a "piciny" derékszögű háromszög alakú aránypár okozza ami a K rendszer és a megfigyelő közötti valós fényutat magába foglalja.
Persze, joggal kérdezhetnéd, hogy Einstein nem ismerte az infinitezimális fogalmát? Vagy azt, hogy Einstein hogyan nem ismerte Leibnitz munkásságát, amikor Leibnitz Newtonnal együtt alkotott?
De úgy vélem, ezekre a kérdésekre már senkisem tud felelni.
-
uwu #1046 Egyébként bocs, homogén esetben tényleg lineáris lenne.
-
uwu #1045 Egyébként én vagy 20 hsz-n keresztül taglaltam, hogy a hosszkontrakció csak látszólagos, de ne zavarjon 
-
uwu #1044 Egyébként a föld majdnem gömb alakú, de egyáltalán nem homogén.
Nem tekintheted ebből a szempntból homogénnek, de a gömb alak még simán belefér. -
uwu #1043 pontosabban g=f(s) -
uwu #1042 Tehát, ha a sőrőség eloszlás függvénye "s", akkor a gyorsulás aminek a jele legyen g, biztos, hogy g(s). -
uwu #1041 Nem kell ám elhinni amit qetuol írt. Biztos jó szándékkal írta, de enm úgyvan.
Neked igazából a gravitációs gyorsulás képlete kell, ami változik a mgsság függvényében. Ezt megszorozva a test tömegével kapod az erőt.
A gravitációs gyorsulás g = G*m*/r^2 egy anyagi pontra.
Ezt fel lehet írni egy végtelen kis méretű pontra is.
A tömegpontok tömege a sűrűség szorozva az elemi térfogattal.
Tudjuk, hogy a föld réteges szerkezetű, tehát a sűrűség rétegenként változik.
Tudjuk, hogy a gömbhély egy olyan csodálatos felület, aminek a belsejében
minden az erők kiegyenlítik egymást, így a gyorsulás 0, ha a hatás fortítittan arányos a távolság négyzetével.
Tudjuk, hogy a gömbhélyon kívül a gyorsulás könnyen számítható, mert a középpontra integrálva pontszerű tömegként érzékeljük.
Tudjuk, a föld sűrűségének eloszlását is.
Ezek után nincs más hátra mint felírni a sűrűségváltozás függvényében a gyorsulás változását, amit nyílván az adott magassághoz tartozó gömbfelületen belül elhelyezkedő anyag fog magharározni. Tehát integrálni kell a gömbfelületek által létrehozott elemi gyorsulást minden mélységben.
A keresett függvény a sűrűségeloszlás függvénye lesz. -
#1040
illetve x a test távolsága a felszíntől 
-
#1039
F(x) = Fo - F0*x/R az összefüggés, ahol R a föld sugara, F0 a grav. erő a felszínen, x a test távolsága a középponttól. -
#1038
lineárisan csökken 0-ra -
#1037
na, mondtam hogy nem fog rövidülni a távolság :
Bell paradox
-
#1036
üdv! A Föld középpontja felé haladva hogyan lehet számítani 1 kg tömegre ható gravitációs erőt? Valami összefüggés? (Gömb alakú, homogén tömegeloszlású és anyagú Földre gondolok...) -
uwu #1035 Albrtus megölte a topikot 
-
#1034
Ertelmezhetem ugy hogy objektive a meterruddal nem tortenik semmi,hanem ami valtozik az a leirasukra megallapitott mertek valtozasa..?
Tovabba ha(elmeletileg) egy fotonon levo oraval mernek a sebessegemet akkor ehhez a(nyugalomban levonek tekintheto) fotonhoz kepest c-vel mozgok..?
Amugy k..va erdekes a topic..foleg az az uccso X hsz... -
uwu #1033 Kicsit pontatlan a megfogalmazás, de nem tudom jobban, sajna nem vagyok fizikus, remélem érthető. -
uwu #1032 Nem ugranak szét, csak elkezdeenek távolodni. (vagy épp közeledni)
Ha gyorsulás van a két rendszer között, változnak a torzulások, relatív mozgás keletkezik.
A transzformáció a tér szerkezetére vonatkozik, és minden sebességnél más. -
#1031
most hogy jobban belegondoltam, egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy a gyorsuló rúd összehúzódik. még pedig azért nem, mert a hosszkontrakció az inerciarendszerekre van felírva. szóval nem tudom. meg mi van akkor ha ha nem rúdunk van, hanem 2 távoli részecsként. ebben az esetben is bekövetkezik a hosszkontrakció? uwu, szerinted igen, de mi van ha az egyik részecske sebessége nem pontosan akkora , mint a másiké? akkor meg hirtelen szétugranak? -
Albertus #1030 A fényórából indult ki Gézoo. A fényórától nem szakadt el a matematikája, lévén, hogy abban a pár sorban lehetetlen lett volna.
Miután a Gézoo által kapott függvény azonos az Einstein és Lorentz elméleteinek alapjául szolgáló gamma függvénnyel, sehol sem szakadt el a "matematikája" a valóságtól. -
Albertus #1029 Rendben, nem győzködlek. Főleg akkor nem, ha eleve elzárkózol a meggyőzés lehetősége elöl. -
#1028
"Olyan nincs a matematikában, hogy ami érvényes a 2D-s síkban, az ne lenne érvényes a befoglaló 3D-s vagy azt azt is befoglalő 4D-s terekben."
A matematikában ilyen tényleg nincs, csak itt lehet szépen elszakadni a valóságtól, és teljesen téves következtetésekre jutni. -
uwu #1027 Látom nem érted amit írtam, nem baj.
Szerintem hagyjuk az egészet, úgysem tudsz meggyőzni, más meg nem nagyon jár ide.
Én téged nem is akarlak meggyőzni, tök jó ilyen világmegváltó faszságokban hinni, tapasztalatból mondom. Mondjuk az is jó, mikor rájössz az igazságra, az olyan megkönnyebbülés szerű, de az nem az én dolgom, hanem a tiétek. -
Albertus #1026 Ugye Te is tudod, hogy halandzsáztál?
Olyan nincs a matematikában, hogy ami érvényes a 2D-s síkban, az ne lenne érvényes a befoglaló 3D-s vagy azt azt is befoglalő 4D-s terekben.
Gézoo levezetése ebből fakadóan éppen úgy érvényes az általad emlegetett "globális 4D-s teret " -kben.
Jaa, hogy parasztvakítás kedvéért nem bonyolította el a levezetését?
Ő erre azt mondta, amikor NevemTeve mátrixos és ezzel sokkal "elegánsabb" levezetése kapcsán megkérdeztem, hogy " Sokan így sem fogják megérteni, ha feleslegesen elbonyolítom, akkor még kevesebben fognák fel az értelmét."
Úgy látom ebben is igaza lett. Az a féltucat kolléga akivel beszélgettünk róla, szintén megosztott az elfogadás tekintetében.
Igazából a lentebbi hármas osztást rájuk értettem.
A hozzád hasonló kedves érdeklődők hit alapon közelednek a kérdéshez, ezért tőletek nem várható el a megértése, még akkor sem, ha még olyan
egyszerű is, mint ahogyan Gézoo leírta. -
uwu #1025 Én nem vagyok fizikus, nem is fogok veletek vitázni.
Egyszerűen nem hiszek nektek. A hsz-eidből kiderül, hogy figyelmetlen vagy, és nem tudsz mélyebben belegondolni a dolgokba.
Gézoo jól nyomja a középsulis matekot, de a globális 4D-s teret leíró egyenleteket nem láttam nála (bár nem jártam annyira utána, mikor megláttam, hogy mit művel). Csak a diffegyenletek megoldásiból adódó lokális problémákra kapott képletekkel bűvészkedik, amikkel azért nem nehéz "csalni" vagy, hogy ne használjak ilyen csúnya szót, hibázni. A megoldások képleteivel azért lehet manipulálni az eredményeket, mert nem az egész problémát kezeli, csak egy részét, bizonyos kapcsolatok, és hatások így figyelmen kívül maradhatnak, és baromság jön ki belőle.
Én is szórakoztam hasonlóan képletekkel 17-18 éves koromban. Én pár évig meg voltam győződve róla, hogy a föld tömegeét elszámolták, sőt minden égitestnek a tömegét, csak mivel a föld közel van, itt a legnagyobb a hiba. Ez most mellékes. Az egyetemen tanultam még egy kis matekot, és kiderült, hogy véletlenül, pont jól számoltak... A felvetésem helyes volt, csak nem tudtam megfelelően bánni a matematikai eszközökkel. Szerintem nektek is hasonló problémáitok vannak.