3993
Fizika 2006
-
#944
![]()
Ennyit kell tudni, hogy a alulról telik az idő felfele. Ami lentebb van, az hamarabb történt meg. Mit nem lehet ezen érteni? Sokkal átláthatóbb, mint egy ilyen mozgó valami.
A piros hamarabb verődik vissza a falról, mint a kék. Pont ahogy az animáción is látszik. -
#943
![]()
Na igy helyes az utolsó animáció. Mivel mozog a doboz, amiatt külső viszonyitási rendszerből nézzük az eseményeket, ahonnan nézve a fényjelek nem egyszerre pattannak vissza a doboz faláról.
Ezért jobb megtanulni a téridő ábrák 'látását', mert ott egyértelműen látszik ez. És ha az ember ezt tisztán látja, mondhat akárki akármit, nem fog megzavarni semmilyen félreértelmezett körülmény. -
#942
Abban igazad van, hogy egy álló koordinátarendszerben "lasszikus téridő szemléletben van ábrázolva a kísérlet". Ameddig nem használom a Lorentz-transzformációt, addig ez igaz. Nincs ezzel semmi gond.
A gond az, hogy a kék és a piros pont, amik a fényjelek, felvették a doboz sebességét. A fény nem igy viselkedik. -
ge3lan #941 Szerintem jó az ábra. Vedd figyelembe, hogy itt klasszikus téridő szemléletben van ábrázolva a kísérlet. Tehát klasszikus sebességösszeadás és az egyidejűség független a választott koordinátarendszertől. És ezekhez hozzáadva a relativisztikus effektusokat azt kapjuk, hogy a MM kísérletnek null-effektust kell adnia, tehát nincs ellentmondás.
Ez összhangban van azzal, hogy a specrel szerint is null effektust kell kapni a kísérlettel együttmozgó rendszerben és ahogy mondod a nem együttmozgóban pedig mást kellene látni. De mivel itt klasszikus téridő koordinátázás történt helyes az ábra. -
#940
egyetértek. az ábra úgy lenne helyes, ha az a sárga doboz állna és a barna háttér mozogna balra. -
#939
"Ekkor a doboz viszonyirási "
Na én sem vagyom ám semmi. 'viszonyitási' -
#938
Ez bennemaradt a programban, de gyakorlatilag nem használom, mivel nem számolok Lorentz-transzformaciót, mert minden ábra az álló koordinátarendszeben van.
x2=(x1-v*t1)*b;
t2=(t1-x1*t1/(c*c))*b;
Majd ha tudom, hogy lehet gif-animációt késziteni, akkor belinkelem a helyes harmadik animációt. Közben rájöttem kinek a weboldala ez, de hát mindenki tévedhet, -
#937
"Olvasd el! zseniális a pasi!"
Igy csak egy nő beszél.. -
#936
Összegezve a meglátásaimat, az utólsó animáció csak akkor lenne helyes, ha a sárga doboz nem mozogna, és nem látszana rajta az összehúzódás. Ekkor a doboz viszonyirási rendszerében lennénk, és ott a kék és a piros visszapattanása tényleg egyszerre történik azaz egyidejű. Mivel az egyidejűség relativ. -
#935
Akkor rátérek a lényegre. Miért hibás a megadott linken az utolsó animáció, ha egyszer helyesen egyszerre érkeznek vissza a pontok?
A hiba az, hogy ez a mi álló viszonyítási rendszerünkben van ábrázolva, ahol viszont nem egyidejű az a két esemény, amikor a kék és a piros visszaverődnek a doboz falairól. Ez a téridő grafikonokról egyértelműen leolvasható.
-
#934
Mielőtt felmerülne a gyanu, hogy az ábra hasraütésre készült, itt a robot, ami generálta
/* cc ee.c /usr/lib/libX11.a /usr/lib/libXau.a /usr/lib/libXdmcp.a -lm */
#include <stdio.h>
#include <stdlib.h>
#include <math.h>
#include <X11/Xlib.h>
Display *dpy;
Window w;
GC gc;
#define NIL (0)
void draw_lines(float x1,float y1,float t1,float x2,float y2,float t2,int col)
{
int i;
XSetForeground(dpy,gc,col);
for(i=-1;i<2;i++)
{
XDrawLine(dpy, w, gc, i+150+(int)x1,500-(int)t1, i+150+(int)x2,500-(int)t2 );
XDrawLine(dpy, w, gc, i+600+(int)y1,500-(int)t1, i+600+(int)y2,500-(int)t2 );
}
}
int main()
{
int i;
dpy = XOpenDisplay(NIL);
w = XCreateSimpleWindow(dpy, DefaultRootWindow(dpy), 0,0, 800, 600,0,0,0);
XSelectInput(dpy, w, StructureNotifyMask);
XMapWindow(dpy, w);
gc = XCreateGC(dpy, w, 0, NIL);
XSetForeground(dpy,gc,0x000);
for(;;) { XEvent e;XNextEvent(dpy, &e);if (e.type == MapNotify) break; }
float vy,dt,b,y1=0.0,y2,x2,t2,x1=0.0,t1=0.0,v=0.6,c=1.0;
b=1.0/sqrt(1.0-v*v/(c*c));
x2=(x1-v*t1)*b;
t2=(t1-x1*t1/(c*c))*b;
vy=sqrt(c*c-v*v);
float s=50.0;//a kar hossza
// float d=1.0/b;//lorentz contraction
float d=1.0;//nincs
XSetForeground(dpy,gc,0x7f3000);
for(i=0;i<700;i++) XDrawLine(dpy, w, gc, 0,i,1000,i);
float t=300.0;
for(t1=0.0;t1<t;t1++) draw_lines(0.0+t1*v,0.0f,t1, 2.0*s*d+t1*v,0.0f,t1, 0xffff00);
for(t1=0.0;t1<t;t1++) draw_lines(0.0+t1*v,-s,t1, 2.0*s*d+t1*v,s,t1, 0xffff00);
draw_lines(0.0f,0.0f,0.0f, t*v,0.0f,t, 0);
draw_lines(0.0f,-s,0.0f, t*v,-s,t, 0x008f8f);
draw_lines(0.0f,s,0.0f, t*v,s,t, 0);
draw_lines(2.0f*s*d,0.0f,0.0f,2.0f*s*d+t*v,0.0f,t,0);
draw_lines(s*d,0.0f,0.0f, s*d+t*v,0.0f,t ,0);
XSetForeground(dpy,gc,0x2f1000);
for(i=0;i<300;i+=20) XDrawLine(dpy, w, gc, 0,500-i,1000,500-i);
x1=t1=y1=0.0;
dt=2.0*s*d/(c-v);//kek ket karnyit elore
x2=x1+dt*c;//mozgasiranyban elore
t2=t1+dt;//az eltelt ido
draw_lines(x1,y1,t1,x2,y2,t2,0x0000b0);
x1=x2;
y1=y2;
t1=t2;
dt=s*d/(c+v);//kek vissza 1 karhossznyit
x2=x1-dt*c;//ellentetes iranyban megy
t2=t1+dt;
draw_lines(x1,y1,t1,x2,y2,t2,0x0000b0);
x1=x2;
y1=y2;
t1=t2;
dt=s/vy;//kek oldalra 1 karnyit
x2=x1+dt*v;//de kozben elore is megy a sarga doboz
y2=y1-dt*vy;//oldal iranyban jobbra a vilagoskek celig
t2=t1+dt;
draw_lines(x1,y1,t1,x2,y2,t2,0x0000b0);
x1=x2;
y1=y2;
t1=t2;
x1=t1=y1=y2=0.0;
dt=s*d/(c-v);//piros elore egy karnyit
x2=x1+dt*c;
t2=t1+dt;
draw_lines(x1,y1,t1,x2,y2,t2,0xff0000);
x1=x2;
y1=y2;
t1=t2;
dt=s/vy;//piros oldalra 1 karnyit
x2=x1+dt*v;//kozben elore is megy
y2=y1+dt*vy;//balra
t2=t1+dt;
draw_lines(x1,y1,t1,x2,y2,t2,0xff0000);
x1=x2;
y1=y2;
t1=t2;
dt=2.0*s/vy;//piros 2 karnyit a celig
x2=x1+dt*v;///kozbel elore is
y2=y1-dt*vy;//balra
t2=t1+dt;
draw_lines(x1,y1,t1,x2,y2,t2,0xff0000);
x1=x2;
y1=y2;
t1=t2;
XFlush(dpy);
getchar();
return 0;
}
-
#933
Még azért ezt belinkelem, hogy látszódjon a Michelson-Morley kisérlet lényege. Ha nem lenne mozgás irányú hosszkontrakció, vagy minden irányban létrejönne, akkor a piros és a kék pont nem egyszerre érnének a célhoz.
![]()
-
#932
És a kék pont útvanala:
![]()
Látható, hogy a két jel tényleg egyszerre ér vissza, és ehhez a mozgó testnek rövidebbnek kell lennie. Eddig minden stimmel, hiszen a linken is ez van leírva. -
#931
Ez ábrázolva 2 tér és egy időtengelyen igy néz ki
![]()
-
#930
Naszóval adott egy jónak látszó relativitás leírás
http://phil.elte.hu/leszabo/terido/Michelson-Morley-demo.html
Mi a hiba?
Ennek megértéséhez téridő ábrákra lesz szükség.
Mit kellene ábrázolni?
![]()
-
tivadar89 #929 Helló
A következő feladatot valaki meg tudja oldani ?? Én nem jövök rá hogyan kellene. A megoldás: [ALFA]=11,31°, de nem tudom hogy ez hogyan jön ki :S
-
#928
barátom te hihetetlen vagy. már több hónapja idejársz kötekedni és reklámozni egy bizonyos ember áltudományos zugelméleteit. inkább nyiss neki egy gumiszobát. 
-
#927
droidka, senki nincs lemészárolva. és nem is kell semmit sem beszopnod. a fizikai elméletek pedig nem vallások. nem hit kérdése az egész. einstein felálított egy elméletet , amivel meg lehet magyarázni bizonyos jelenségeket. és mivel ez az elmélet helyes előrejelzéseket ad ,ezért azt mondjuk rá hogy helyes és alkalmazható bizonyos körülmények mellett. persze te ezt nem hiszed el. semmi gond. -
#926
A mészárlás még csak most jön.. -
droidka #925 (Mondjuk három héten belül már te vagy minimum a harmadik mindentudó, akit lemészároltam ezzel.) -
droidka #924 ''az idődilatáció az inerciarendszerek egyenértékűségéből és a c állandóságából következik, mint azt már oly sokszor mondtuk.''
-Attól, hogy ti sokszor ismételgetitek, attól még nem lesz feltétlenül igaz, és ezt egyre kevesebben fogják beszopni.
De én is sokadjára ismétlem magamat:
Ha valaki azzal pedálozik, hogy pl.: az Androméda-ködben is ugyanannyi a fény sebessége, mint itt a Földön, akkor tessék szépen elmenni ODA, helyszíni mérésekkel is tessék visszaigazolni! Az ezt vallásos, fanatikus meggyőződéssel bizonygató diplomákat addig egy trezor mélyére kéretik szépen lezárni. Majd AKKOR elhiszem, HA(!) ez megtörtént, addig minden és mindennek az ellenkezője is igaz lehet, addig minden más csak egy VALLÁS, 50-50 százalékos üres S.P.E.K.U.L.Á.C.I.Ó, nem tudomány! Ilyen egyszerű az egész.
-
Albertus #923 Miután az elektromágneses térerősség hullámzását az elektronok mozgása-hullámzása okozza, nem látom értelmét az azon való agonizálásnak, hogy a tér vagy az elektronok hullámznak.
A potenciálalagút-effektusról mi a véleményed? -
uwu #922 Az, hogy ez egy síkban terjedő longitudinális hullámot kelt.
De ez már rég nem az a téma amit kifogásoltam. Itt már az elekrtomos áramról beszélümk. Az volt a bajom, hogy az elektromágneses tér hullámai helyett emlegetted elektronok hullámzását.
-
Albertus #921 Nagyon jó a példád!
Ha egy olyan vezető szakaszt megvizsgálunk, amin váltakozó áramot vezetünk át, akkor azt tapasztaljuk, hogy az elektronok hullámokban haladnak át a vezető ezen szakaszán.
Azaz a vezető egy pontjára bepottyantott elektronok a vezető egy másik pontja felé haladva hullámokban terjednek.
Nagyon ügyes vagy!
Most nézzük azt az esetet amikor a vezető sík egy pontjára érkeznek (az előbbi példa szerint) az elektronok.
Szerinted mi a különbség a két eset között? -
uwu #920 Hát persze, csak az előző példádnak semmi köze ahhoz amit a #905-ben írtál.
Ennyi erővel a váltóáramot is felhozhattad volna példának. -
Albertus #919 Aha, ha valami (pl. az elektron) hullámmozgást végez, akkor az nem hullámzik.
És miért nem?
A vízmolekulásk amikor hullámmozgást végeznek, azt úgy mondjuk, hogy a víz hullámzik.
Amikor az elektronok teszik akkor azt mondjuk, hogy az elektronok hullámmozgást végeznek.
De szerinted a víz nem hullámzik, hanem csak a tér. Kalssz!
Javaslom írasd át a nyelvtant a világ összes nyelvén. És ha kész vagy akkor gyere vissza azzal a szöveggel, hogy az elektronok nem hullámoznak.
Addig pedig továbbra is az a helyes kifejezés, hogy az elektronok mezejének felszíne is hullámozik.
-
uwu #918 Azért mert az elektronok áramlanak, nem hullámoznak.
A hullámok az elektromos tér jellemzői, nem az elektronoké.
Ugyanabba a fogalomzavarba estél, mint a fény kapcsán. -
Albertus #917 Szia!
Az elektronok hullámzása szerinted esztelenség. Rendben.
Vegyünk egy végtelen kiterjedésű vezető (fém)lemezt.
Egy pontjára tegyünk be egyetlen töltést. A töltés erőtere ugyan
fénysebességgel halad a lemez végtelenben lévő részei felé, de ez csak az első lépés.
Ugyanis az elektrosztatikus térerősség változás a távolság négyzetével arányos, így távolság függvényében a közeli elektronok
a rájuk ható erőhatás és tömegük arányában fognak elmozdulni.
És bizony el fognak mozdulni, hogy a lemez teljes felszínén a töltés eloszlás újból kiegyenlített legyen.
Ezzel "helyet csinálnak" a behelyezett elektronnak, és ő maguk is
tolják a mellettük lévő elektronokat, azok pedig az ő mellettük lévőket.. és így tovább..
Az elektronok eltolása hullámszerűen végighalad a vezető végtelen kiterjedésű felszínén.
Ez egy hullám.
Folyamatosan, egymást azonos ütemben követő elektronokat juttatunk a vezető felszínére, az elektronok hullámzásai a beérkező elektronok ütemében követik egymást.
Pontosan úgy, mint ahogyan a kavicsos példában olvashattad.
Akkor?
Magyarázd el, hogy az elektronok hullámai, miért lennének esztelenek?
-
uwu #916 Sértegetésben azét te is ott vagy.
És emellett olyan esztelenségekkel dobálózol mint az "elektronok hullámzása"(#905). -
Albertus #915 Szia!
Úgy látom, hogy Minden alkalmat megragadsz, hogy csacskaságot irhass.
A hűtőszekrények közül van olyan ahol hőt fektetünk be (abszorpciós elvű), igaz ott nem az ötszörösét kapjuk vissza a kimeneten.
A kopmressziós hűtőszekrényekben valóban elektromos energiával mozgatjuk a hőenergiát.
De azt is hozzá kell tenni, hogy a felhasznált villamos energiát
visszakapjuk a kimeneten hőenergia formájában.
És ha már ennyire nem értesz hozzá, hogy nem tudod, hogy teljesen mindegy, hogy milyen energiát említünk, akkor legalább ne erőlködnél
a sértegetéssel.
Hiszen megint csak marhaságot írtál és ismét felsűltél.
-
#914
a hutőszekrénybe nem fektetünk hőt. a hűtőszekrénybe MUNKÁT fektetünk.
a mágnesek meg pont azért végeznek annyi munkát ha elengedjük őket, mert nem melegszenek fel. ha felmelegednének már nem is végeznének annyi munkát. bizony nagy baj van energia fogalmaddal.... -
Albertus #913 Szia!
Miért kellene? Mert mi így szoktuk meg? A hűtőszekrény is négyszer annyi hőt szállít az alacsonyabb potenciálú helyről a magasabb potenciálú helyre, mint amennyit befektettünk, de azt senki sem akarja megcáfolni, mert hozzászoktunk.
Tetejében ha két mágnest összenyomunk azonos pólusaikkal, akkor sem melegszenek fel, nem növekszik a feszültségük, stb. Pedig ha elengedjük őket akkor ugyanannyi munkát végeznek, mint mi amikor összenyomtuk őket.
Nekem inkább az a gyanúm, hogy az energia fogalmainkkal van nagy baj.
Képtelen kezelni ilyen helyzeteket. -
lasoabt #912 Őőőőő, hát én nem értem hogy miért ne hiányozna energia. Az erőtér attól még végez munkát, hiszen ezt írja gézoo is, "hogy munkát végeztetni vele".
Így valahonnan csak kell hogy hiányozzon. Az egy dolog hogy nem kell az erőtérrel szemben munkát végezni.
Vagy nem? -
Albertus #911 Szia!
Ragozhatod. De mellékes. Minden leírható modellekkel és minden modell annyit ér amennyire megközelíti a valóságot. Kár ezen vitázni.
-
Albertus #910 Szia!
Oké. Majd csak megérted. Kár nekünk ezen vergődni.
Most sokkal jobban lázba hozott Gézoo legújabb felfedezése a potenciál alagutas energia termelés.
Most olvastam egy másik fórumon és beillesztettem ide.
Olvasd el! zseniális a pasi! -
Albertus #909 Gézootól az alábbi bejegyzést olvastam:
"Egy szerintem szenzációs felismerésemet szeretném megosztani veletek:
Energia termelés potenciál alagutakkal.
A ma elfogadott fizikája szerint, nem lehet a semmiből energiát nyerni.
Viszont létező valóság az alagúthatás a félvezetőkben, és minden a mágnesességgel ismerkedő kisiskolásnak bemutatjuk, hogy a vasgyűrű belsejébe nem hatolnak be a mágnes erővonalai..
Ha nem síkban mutatnánk be ezt a kísérletet hanem vas gyűrű helyett
vas csővel, akkor minden kisdiák megtanulhatná a potenciál alagút fogalmát.
A potenciál alagúton keresztűl elektrosztatikus vagy mágneses tér legalacsonyabb potenciálú helyéről a legmagasabb potenciálú helyére
úgy szállíthatunk töltést, ill. állandó mágnest, hogy közben csopán
vontatási munkát kell végeznünk.
Hogy érthetőbb legyen, egy példa:
Ez olyan, mintha a gravitációs mezőben h magasságra emelhetnénk egy tömeget anélkül, hogy az E=m*g*h munkát közölni kellene vele.
Ami a gravitációs térben nem lehetséges (a jelenlegi ismereteink szerint)
az egy egyszerű vascsővel megvalósítható úgy az elektrosztatikus térben, mint ahogyan a mágneses térben is.
Így a potenciál alagút hatás segítségével energiát nyerhetünk ki a szatikus mágneses ill. elektromos mezőből, miközben a mező energia készlete változatlan marad!
Ha valaki még mindig nem értené a lényeget, akkor egy másik példa:
Energia mennyiség szempontjából nem mindegy, hogy egy pl. autót 100 méter távolságra kell eltólni, vagy ugyanezen autót 100 méter magasra..
Nyílván mindenki érti, hogy a vízszintes eltoláskor csak a vontatási energiát kell befektetni, az emeléskor a helyzeti energiát kell közölni az autóval.
Azaz a potenciál alagutakon keresztűl mozgatva a mágnest vagy az elektrosztatikus töltést, a tér potenciáljával szemben nem végzünk munkát,
viszont az alagút végén kijutva, a mezővel nagyon hatalmas mennyiségű munkát végeztethetünk úgy, hogy ez az energia sehonnan sem fog hiányozni!
Úgy érzem, hogy ez a felismerésem, az emberiség történetének egyik legnagyobb értékű felismerése. (Na jó.. Sokkal szerényebben kellett volna írnom.. "
Szerintem is csodálatos felfedezés!
Ez úton is gratulálok hozzá Gézoo!
-
#908
Most magad ellen beszélsz mert az én kérdésem nem a doppler hatás volt, hanem az idődilatáció. a 7-es paragrafusban a fény mint hullám hosszának változása van leírva. a 3-asban pedig az idődilatáció. ha én egy lámpát villogtatva közlekedek, akkor a megfigyelő, amihez képest mozgok hosszab időtartamú villogásokat fog észlelni mint amilyet én észlelek. hiszen az én idöm lassabban telik a számára. ez pedig az idődilatáció jelensége (3-as és 4-es paragrafus) nem pedig a doppler effektusé (7-es). -
uwu #907 Sajnos az anyag kétféle képpen viselkedik.
Az más krdés, hogy a vizsgálat befolyásolja az eredményt, de kétféle modell kell a jelenségek leírására. A modelek közt természetesen van kapcsolat.
A hullámtermészethez tartoznak a frekvencia, és a hullámhossz is.
Egy fotonnak nincsenek ilyen tulajdonságai, az egy részecske _modell_. Ezek a tulajdonságok a _valós_ fényre vonatkoznak.
Ezért mondom, hogy a probléma filozófiai.
Nekem úgy tűnik nem tudod milyen esetekben beszélünk valóságról, vagy épp a számításhoz szükséges modellről.
Olyan ez mint a vasbeton elnevezés, az is marhaség, mert a betonba acélt raknak, és csak azért tűrjük meg az ilyesmit, mert az acél is főleg vasból van. -
Albertus #906 Szia!
Olvasni tudni kell!
Einstein 1905-ös dolgozata, amit ma úgy emlegetünk, hogy a speciális relativitás elmélet, ezen a linken eredetiben olvasható:
http://www.fourmilab.ch/etexts/einstein/specrel/www/
Amit én írtam:"This is Doppler's principle for any velocities whatever. When the equation assumes the perspicuous form" -- bekezdés után látható a 7. § -ban.
Amivel összekeverted az a "whence it follows that the time marked by the clock (viewed in the stationary system) is slow by seconds per second, or--neglecting magnitudes of fourth and higher order--by ."
bejegyzés elött a 4. §-ban olvasható.
A kettő között a különbség, hogy te a merőleges helyzetre vonatkozó, így Doppler hatás nélküli frekvenciát, míg én A TE kérdésedre válaszolva a relativisztikus doppler mozgásirányú frekvenciáinak függvényeit írtam fel.
Különben ismételten javaslom, hogy figyelmesen olvasd el Gézoonak a blogját, ahol sokkal közérthetőbben levezeti a gammát, (amit Einstein bétával jelölt 1905-ben a 3.§-ban.)
És ekkor azt is megértheted, hogy mi a fizikai értelme a gammának(bétának). Mert Einstein dolgozatából ez nem látható ennyire kézzelfoghatóan.
Persze ebből azt is megértheted, hogy miért érdemel tiszteletet Gézoo, aki Einsteinnél ezerszer világosabban, közérthetőbben levezette a c fénysebesség és a v relatív sebesség arányításának értelmét.
Ehhez Gézoonak nem csak "megértenie" kellett a relativitást, hanem Einsteinnél sokkal mélyebben kellett értenie ahhoz, hogy bevezethesse a virtuális fénysebesség fogalmát, átlássa a jelenségek valódi értelmét, okát.
Olvasd nagyon figyelmesen. Megéri. Megértheted a relativitás miértjeit. -
Albertus #905 Szia!
Ezt írtad:
"Ez nem von maga után lényegi változást, igazából csak nyelvtan.
A képlet csak összeházasítja a fény kétféle természetét.
A pontatlanság filozófiailag értendő, mivel a frekvencia a fényé, a foton frekvenciája kifejezés azért nem teljesen jó, mert igazából adott frekvenciájú fény fotonjáról van szó. "
Erre válaszoltam, hogy "Nem egészen."
A példát elolvastad, akkor megérthetted, hogy a fotonnak, sőt a fotonok áramának sincs hullámhossza, nincs frekvenciája.
Az amit mi frekvenciaként ill. hullámhosszként érzékelünk, az az elektronok hullámzása, amit a fotonok okoznak.
Egyetlen foton éppen úgy létrehoz az elektronok mezejében hullámot,
mint ahogyan a fotonsorozatokban egymást követő fotonok.
Ha megértetted azt amit Planck 1902-ben felismert, hogy a foton
energiájával arányos az általa keltett elektronhullámzás frekvenciája,
akkor és csakis akkor megérted, hogy a fénynek nincs kétféle természete.
Hanem mi magunk kétféleképpen detektáljuk, akkor a detektálás módszerének, típusának megfelelő eredményt kapunk.
Erre írta Einstein 1939-ben, hogy "Ha úgy vizsgáljuk a fotont ahogy Planck és én, akkor fény kvantum, ha úgy mint Maxwell, akkor hullám."
