3993
Fizika 2006
-
#1104
integráélni?? általános iskolás fizikapéldánáél?
-
uwu #1103 Ezt a Gézoo-t az isten küldte. Még jó hogy szól ennek a 6,5 milliárd idiótának, akik sohasem jönnének rá maguktól, hogy az energia megsemmisíthető. LOL
Sajnos az emberiség le se szarja Gézoo-t, mert mindenki tudja, hogy hazudik.
(egyébként engem nem zavar, hogy közlöd a közösséggel mikor valami marhaságot beszopsz) -
ge3lan #1102 Most hogy írtad hirtelen felborult az autóm és kidől 2.5 fal is a házamból. -
Albertus #1101 "Mágnesvasút az űrben."
A mágnesvasútnál a mozgást a mozgó mágneses mező által keltett
mágneses tér (Lentz törvényéből következően mindig fékezni igyekszik az őt létrehozó hatást.) felgyorsítja az egyik irányban a vonatot, a másik irányban az azonos tömegű sínt, enrgiát felhasználva mindkét tömeg gyorsítására.
Majd az ellenkező irányban mozgatott mágneses tér lelassítja a mozgást és az ellenkező irányba gyorsítja a vonatot is és a sínt is.
Így a tömegközéppontjuk körül maradva folyamatos gyorsulásra fordítódik a befektetett energia.
Ezzel a gyorsulásra fordított energiát megsemmisíti az ellenkező irányú gyorsulásra (azaz a lasításra) fordított energia.
Ezzel a rendszerbe bevezetett energia mennyisége nem halmozódik fel a rendszerben, hanem a bevezetett energia 90-95% -a megsemmisül.
-
Albertus #1100 AZ ENERGIA MEGSEMMISÍTÉSE.
Gézoo barátom újra megrengette a tudomány alapjait.
Az energia megsemmisítésével. Felismerte, hogy a gyorsításra fordított munkát megsemmisíti a lassításra fordított munka.
Nem alakul anyaggá, Nem alakul hővé, vagy más energia formává, hanem nyomtalanul elvész.
Ezzel a Termodinamika I. tételének érvénytelenségét bizonyította:
Az energia nem megmaradó mennyiség.
-
Raketkilla #1099 Köszönöm szépen, ez akkor egyszerűbb mint gondoltam.: ) -
#1098
ááá nem kell integrálni szerintem. mivel a rendszerre nem hat külső erő, a súlypontja egy helyben marad. ehhez képezt mozdulnak el a testek, mégpedig olyan arányban , amilyenek a tömegeik arányai, összesen 50 cm-t, tehát 3/8*50 és 5/8*50 cm-t.a nehezzebb mozdul kevesebbet. -
#1097
Huh, rég csináltam ilyet. Itt bizony integrálgatni kell szerintem, mert a gyorsító erő az függ a testek pillanatnyi helyzetétől is. -
Raketkilla #1096 Sziasztok. Egy elég kellemetlen kérdéssel fordulnék hozzátok, szeretek mindent egyedül megcsinálni, de ez nem megy pedig fontos lenne. Nem kérem, hogy oldjátok meg teljesen, de segítségetek alapján már boldoguljak vele. Előre is köszönöm, íme a feladat:
Egy vízszintes asztallapon egy 5 kg és egy 3 kg tömegű testet egy 10 N/m rugóállandojú, nyújtatlan állapotban 50 cm hosszú rugó köt össze. A két testet a rugó megnyújtásával 1 m-re eltávolítjuk egymástól, majd a rendszert magára hagyjuk. Mennyivel mozdul el a két test azalatt az idő alatt, amíg a rugó újra eléri az 50 cm-es nyújtatlan hosszát, ha az asztal és a testek között a súrlódás elhanyagolható?
-
Albertus #1095 :)
-
#1094
up! a topicnak
Relativisztikus nehézion-ütköztető
LHC - avagy Nagy Hadronütköztető
éljen a modern fizika -
Albertus #1093 Szia!
Helyesebben akkor el fog mozdulni a mágneshez relatívan. -
Albertus #1092 Ha úgy érted a kérdésedet, hogy szerinted is forog, ha nem rövidrezárt bifiláris a tekercs, akkor egyetértünk. -
Albertus #1091 Nos, korrekten foglmazzunk!
Készíts tekercset egy mágnesre! Hiába forhgatod a mágnest, amíg
együtt mozog a tekerccsel, nem lesz térerősség változás a tekercs egyetlen pontján sem, mert a tekercshez relatíven nem mozdul el a mágnes.
Ha külön mozognak, mert nem a mágnesre tekerted a tekercset, akkor mindig lesz indukált feszültség, legrosszabb esetben a drótokban a hosszukra merőleges síkbani övényáramot okozó, de mindig lesz.
-
#1090
Árammal átjárt vezetőre a mágneses térben ERŐ hat.
Tehát ha áramot vezetsz abba a bizonyos tekercsbe, akkor fog elmozdulni a térben.
Ime:
Lorentz-erő -
uwu #1089 Ezek szerint szerinted is forog ugye? -
uwu #1088 Csak azért írok, mert látnod kell, hogy még egy átlagosan tájékozott embert is nehéz átverni. Feleslegesen strapálod magad. Ha meg elhiszed amit írsz és nem csak átverőset játszol, akkor csak nevetségessé teszed magad.
Ne tévesszen meg, hogy az erővonalak átmennek a tekercsen, csak akkor lesz indukció, ha mozgás közben elmetszik egymást. Ha körbe-körbe rajta fut, nem történik semmi.
Olyan mintha le akarnál vágni egy kötelet egy éles pengével. Ha a penge a kötélen van, ás merőleges rá, hiába mozog a penge a kötél irányában, nem vágja el. Csak akkor vágja el, ha rá merőlegesen halad, vagy legalább van olyan komponense a mozgásának. -
#1087
igen, forog -
Albertus #1086 "Sajnos semmi nem igaz abból amit írtál, de nem baj, mindenkivel megesik az ilyesmi, aki olyan dolgokhoz szól hozzá, amihez nem ért."
"Egyébként én sem értek az elektromossághoz, csak 1-2 definíciót tudok. "
Egyetértek veled- :-)
Sőt, ha a mágnest a pólusait összekötő egyenes körül forgatod meg, kkor csak kicsit metszik az erővonalak az akármilyen alakú tekercset.
Minden már irányú forgatásnál, biztosan indukció változást tapasztalsz a tekercsnél, azaz az erővonalak valahol mindenképpen metszik a tekercs anyagát.
Csak azt nem értem, hogy ha ennyire nem értesz hozzá, akkor miért érzel kényszert arra, hogy cáfold azt amit írtam?
-
uwu #1085 Egyébként én sem értek az elektromossághoz, csak 1-2 definíciót tudok. -
uwu #1084 Ha egyszerű tekercsről van szó, amibe egy egyszerű kétpólusú mágnest helyezünk, úgy, hogy a pólusok vonala a tekercs tengelyébe esik, forgatás közben nem metszenek el egyetlen szálat sem, az indukcióvonalak a vezetőn maradnak, nem metszik el, nem lesz indukció.
Feszültség akkor fog indukálódni, mikor beledugod a mágnest a tekercsbe, vagy kihúzod.
A generátor tekercselése más, olyan tórusz szerű, ott már lesz metszés forgás közben, így feszültség is keletkezik.
Bifiláris tekercseléskor az áram iránya lesz ellentétes, az erőhatás mindig olyan irányú, hogy a mozgást akadályozza.
Sajnos semmi nem igaz abból amit írtál, de nem baj, mindenkivel megesik az ilyesmi, aki olyan dolgokhoz szól hozzá, amihez nem ért.
Egyébként én is pontatlanul fogalmaztam az előző hsz-ben, nem feltétlenül keletkezik áram, feszültség viszont igen. -
Albertus #1083 Szia!
Elég nehéz lenne olyan tekercset készíteni, amelyiknek a belsejében megforgatott mágnes indukció vonalai sehol se metszenék a tekercs anyagát.
Első ránézésre lehetetlennek tűnik.
Az más kérdés, hogy ha bifilláris tekercselést alkalmazunk, akkor a rövidrezárt tekercsvégeknél, az indukció egyszerre egymással ellentétes irányú és egyenlő nagyságú erőt létrehozva azt a látszatot keltheti, hogy nincs erőhatás.
-
uwu #1082 Ha az indukcióvonalak nem metszik a tekercselés szálait, nem keletkezik áram, így nem lép fel erőhatás sem. -
uwu #1081 Szerintem nem ugyanarról a dologról beszéltek. -
Albertus #1080 Szia!
Igen, igazad van abból a szempontból, hogy vita tárgya lehet, hogy mit nevezünk valóságosnak és mit látszólagosnak, főleg ha a hatások eredményeit nézzük.
Éppen ezért d-eltolásnak nevezte Gézoo a blogjában a d vektor irányú hatásokat.
Erre egy jó példa amit tőle olvastam: "Úgy tartják egyes kisérleti eredmények miatt, hogy a foton egyenletesen eloszlik a forrástól távolodva a forrást körülvevő gömbfelszínen, majd a teljes gömbfelszínen eloszlott energiáját idő nélkül átadja annak a pontnak ahol befogódik."
Ez persze nem lehetséges ha sok idő telt el az indulástól, hiszen akár ha csak egy fényév sugarú a gömb, akkor a túlsó feléről két év alatt érhetne a távcsőbe a foton másik fele.
Akkor hogyan lehetséges a kétréses interferenci?
Erre mondta Gézoo a kavicsos példát. Egy kavics is csak egy téridő pontban van, mégis okoz interferenciát, ha a tó síma víztükrébe dobjuk.
Azaz van két, egymással szorosan összekapcsolt jelenség, amiket ha nem választjuk szét helyesen, akkor ostoba következtetésekhez jutunk.
Vagyis nem a kavics interferál a tó felszínén, hanem a keltett hullámai. Pont úgy mint a foton esetében.
A foton sem terjed szét az egész ernyőn, így keltve az interferencia képet, hanem a foton létrehozza az elektronfelhő hullámzását, mint a kavics a víz hullámzását, és amit interferenciaként látunk az már az elektronfelhő hullámzásainak interferenciái.
-
Albertus #1079 Szia!
A tekercs rövidre van zárva, vagy a végei szabadok?
Ez csak ezért érdekes, mert ha rövidre van zárva, akkor nagyobb
az indukció, nagyobb erő forgatja el, ha pedig nincs akkor pedig a vezetők egyenkénti keresztmetszeteiben kialakuló örvényáramok a tekercselési mód függvényében adódnak össze vagy oltják ki egymás hatását. -
#1078
De ha eléri a felszínt, akkor a mezon lelassulása mégiscsak valóságos, függetlenül attól, hogy a fény tulajdonságaitól, tehát akár a frekvenciájától, vagy bármitől is származik. Mi álló rendszerben a saját időnkben mérünk, lassulás nélkül, nem érdekel a mezon órája, csak az, hogy ideér vagy sem. -
Torry #1077 Hi!
Lenne egy egyszerű kérdésem, válaszban mégsem vagyok biztos.
Ha egy szabadon elfordulni képes fém tekercsbe egy mágnes dugok, és elkezdem forgatni, forog a tekercs is?
Előre is köszi! -
Vocem #1076 Beteg agy vagy. Csak szennyezed a tudományos fórumokat.
-
Albertus #1075 Kedves Steel!
Nagyon lényeges az, hogy mit mérünk és azt hogyan tesszük.
Mert valóban úgy van, hogy egyes esetekben számunkra kézzel fogható valóság az a "látszat" amit a v relatív sebesség és a c fénysebesség arányításából adódóan tapasztalunk.
Gézoo írásai éppen ezzel foglalkoznak. Szépen levezette, hogy a megfigyelt v sebességgel mozgó óra impulzusait lassultnak mérjük a
c-v-d vektorháromszög mindenkori léte következtében.
És éppen ennek a vektorhárömszögnek létből következően az órajelek lassulásának látszólagos mértéke azonos azzal amit méréseinkkel igazolunk.
Sajnos a vektorháromszög okozta látszólagos értéken felüli hatást egyetlen méréssel sem volt kimutatható.
Ebből fakadóan nem mértünk az óra lassulására semmilyen fizikai okot sem. Nyílván ok nélkül semmi sem történhet, így a látott órajel lassulás ellenére sincs oka a megfigyelt v sebességű órának a tényleges lelassulásra.
Külön érdekesség, hogy ugyanezen c-v-d vektorháromszögből az is következik, hogy az órajel lassulásával együttjáró energia csökkenés, szintén valóságosként jelenik meg a mérést végző számára.
De ugyanezen c-v-d vektorháromszög okozta d irányú hosszcsökkenés
egyszerre rövidíti le a mezonok útját a légkörünkön át és ugyanakkor mi a felszínről a mezonok órajeleinek lelassulását mérhetjük.
(A mezon is egy rezgő rendszer, fekvenciával, hullámhosszal, de Broglie óta azt is tudjuk, hogy ugyanez minden részecskére igaz.)
Az pedig külön csemege, hogy ezeket Einstein a specreles 1905-ös cikkében leírta. (Vagy legalább is részben.)
Csupán úgy tűnik, hogy Gézoo az egyetlen aki értőn végigolvasta Einstein munkáit. Bevallom az én figyelmemet is ő hívta fel ezekre a részletekre.
(Persze ez erős túlzás. Sokkal valószínűbb, hogy amikor egy kezdő olvassa el, akkor még nem érti, amikor már "profi" valaki, akkor derogál neki újra és újra elemezni Einstein sorait.) -
#1074
A történelemmel nincs szándékom szembe szállni, szóval ha Lebegyev volt, akkor ő volt és kész. :)
Viszont itt egy kicsit többről van szó, minthogy egy jelenséget "úgy értelmezni", hogy most megtörtént vagy sem.
Egy kísérlet során !mérésekkel! bebizonyították, amit a korábbi hsz-ben írtam. A "mérésekkel"-t azért emeltem ki mert számomra különösen fontos mint leendő mérnöknek.
A mikro-mezonok esetében azt kellene észre venni, hogy a jelenség lejátszódásakor, a mezonok azt az óriási sebességet elérve, a "szemszögükből" az tőrténik, hogy a Főldön gyorsabban telik az idő mint a mezonok saját rendszerében, elvileg nem szabadna elérniük a Főldre de mégis elérnek, mivel a szükséges út a sebességüknek köszönhetően, relativisztikusan lecsökkent.
Mellesleg az #1066-os hsz-ben mellékelt Java-s fizikai animációkban is ugyanez a jelenség figyelhető meg.
Tehát itt nincs "úgy értelmezik", meg "úgy látszik", és még sorolhatnám a hasonló ködösítő csúsztató sallangokat. Itt mérés volt, és annak eredménye.
Majd idővel elolvasom Gézoo világát is...
Viszont én is reklámozom kicsit az én kedvenc fizika könyveimet, ha bajban vagyok ők mindíg kisegítenek. :)
Budo Ágoston - Kísérleti Fizika I, II, III
George Gamow & John M. Cleveland - Fizika
-
Albertus #1073 Kedves Steel!
Ha így áll a helyzet akkor nagyon dícséretes az érdeklődésed a fizika iránt! Vedd legőszintébb elismerésemet!
Ha már így felemlítettél néhány relativisztikus hatást, akkor jobb, ha úgy jegyzed meg, ahogyan azok vannak.
Lebegyev 1902-ben Koppenhágában publikált munkájából vette át és tette híressé Einstein az E=m*c^2 összefüggést.
Lebegyev Planck E=f*h kvantum méretéből kiindulva vezette le.
Az idődilatáció következménye az órák lelassulása Einstein szerint, Lorentz szerint hosszkontrakció vagyis a látott mozgó test mozgásirányú rüvidülése létezik.
Sokan ezeket a jelenségeket úgy értelmezik, hogy a valóságban is megtörténnek. Ennek az egyik oka, hogy ha az óra lelassul egy rendszerben, akkor a fény sebességének posztulátumából az következne, hogy a hosszai is rövidülnek, mert akkor a c=s/t állandósága biztosított lehet.
Gézoo ezen értelmezéseket tette a helyükre. Érdemes elolvasnod az írásait, nagyon érthetőek, érdekesek és tanulságosak.
-
#1072
Nos én nem vagyok fizikus, bár tanultam a főiskolán fizikát (2-es voltam belőle), de annyira nem tudok belemélyedni a relativitás elméletbe. Azért valamit én is találtam a jegyzeteim között.
(A Gézoo féle elmélet itt most nem fog szóba kerűlni, de az eddig ismert speciális relativitás elmélet bizonyítása igen.)
A speciális relativitáselmélet mérésekkel igazolása először egy az elektron tőltésével megegyező villamos tőltésű, de kb. 207-szer nagyobb tömegű részecskével sikerűlt. Ezek a részecskék az ún. u-mezonok (mikro-mezonok). Ez a részecske bizonyítottan 2,2*10^-6 sec alatt elbomlik, szegény elég rövid életű. Ennyi idő alatt még fénysebességgel is csak 660m utat tehetne meg elbomlása előtt.
Ennek ellenére a Főld felszínén is kimutathatók azok a u-mezonok, melyek a kozmikus sugárzás hatására a légkör felső rétegeiben keletkeznek, ez is köztudottan bizonyított tény!
Viszont! Ezt csak az idő dilatációval, vagyis a megtett út relativisztikus megrövidülésével magyarázhatjuk!
A tömeg és az energia közötti kapcsolat az első maghasadási folyamatnál keletkező energia mérése alapján vált kísérletileg igazoltá! Ma már az atommag hasadásakor fellépő tömegcsökkenés és a törvény szerinti egyenértékű energianyerés jól bevált ipari folyamat.
A speciális relativitáselméletből levonható általános következtetés, hogy a nyugalmi tömeggel rendelkező anyagi objektumok a vákuumbeli fénysebességet nem érhetik el és, hogy ennél a sebességnél nagyobb nem létezik. -
Albertus #1071 Kedves Steel!
1900-as évet említetted, arra reagáltam. Különben sincs semmi jelentőssége ennek a meddő vitának az elmúlt száz év felfedezéseinek ismeretében.
Nyílván azzal legalább egyetértesz, hogy amit 1905 után fedeztek fel, azt Einstein még nem tanulhatta az iskoláiban.
Ebből következően Einstein max. információs készlete a doktorija írásakor nem érhette el a ma diplomázók információs készletének szintjét sem.
Ezek szintén tények. Mint ahogyan azok is, hogy Einstein életrajz írói mást és mást tekintettek ténynek.
A lényeg nem Einstein, még csak a specrel sem. A lényeg a fizika.
Einstein speciális relativitása valóban speciális volt.
A Gézoo féle relativitási elvek, pedig szimplán az eredeti relativitási elv következményei, étertől, helyi éterektől, abszolút mozgásoktól függetlenül, tiszta relativitás.
Olyan relativitás, amelyben a relativitás alaptétele a tükörszimmetria elve maradéktalanul érvényesül.
Einstein kizárta a modelljéből a relativitási elvet a szimmetria elvének korlátozott kizárásával.
Gézoo modelljében a lámpátó c sebességgel távolodó foton rendszerében a lámpa az amely c sebességű fotonként távolodik tőle.
Gézoo modelljében nem változik meg az óra járása a megfigyelők sebességeinek függvényében, egyszerre végtelen sokféle képpen.
Mert Gézoo c-v-d vektorháromszögével szépen bebizonyította, hogy
a gamma=d/c érték minden v sebességű mozgás esetében létezik, , minden más októl függetlenül, csupán a v és c arányításának eredményeként.
Sőt azt is, hogy a v relatív sebesség hatására a mérési eredményeknek csak egy részét kell gammával korrigálni a helyes érték eléréséhez, másik felét 1/gamma értékkel korrigálva ugyanazon helyes értékeket kapjuk eredményül.
Ezzel azt igazolta, hogy a c-v-d vektorháromszög mutatta szimmetria valóban szimmetria, még pedig olyan szimmetria amely más fizikai ok hiányában kizárólag "oprikai csalódás" jellegű.
Az pedig, hogy gamma vagy 1/gamma a korrekcióhoz szükséges tényező, kizárólag a megközelítés iránya határozza meg, és szintén nincs fizikai ok mögötte.
Ha a "Ki tud többet?" játékon túl tudsz lépni, és a lényegről is
van-lesz véleményed, örömmel fogom elolvasni.
-
#1070
Egyébként te is tévedsz, többszörösen is.
Mivel "kezdő technikusunk" nem 1900-ban látott utoljára iskolát. 1905-ben már a doktori címét szerezte meg, "A molekuladimenziók újfajta meghatározásáról" című szakdolgozatával.
Ugyanabban az évben amikor már kutatásairól írt cikkeket: a legtöbb fizikus egyetértett abban, hogy a négy közül három, (a Brown-mozgásról, a fényelektromos jelenségről és a speciális relativitáselméletről szóló) olyan, melyért egyenként is megérdemelte volna a Nobel-díjat.
Utána kellett volna nézni pár dolognak, mielőtt felelőtlen kijelentéseket teszel. Netán az agyonszónokolt Gézoo barátod munkássága is ilyen precíz?? -
#1069
Itt nincs semmi feltételezés, ez egy remek ember önéletrajzában leírtak megvitatása, ne keverd a fogalmakat, ez tőrténelem. Én tényeket közöltem, az említett úr önéletrajzában szintén tények vannak!
Mellesleg olvasd el újra. Nem volt semmi eltanácsolás, hanem a felvételi vizsga nem sikerűlt, ezért befejezte a középiskolát majd újrafelvételizett 1896-ban és rögtön felvették az EGYETEMRE (nem politechnikum). 1900-ban végzett.
Tehát nem tudom te milyen 2 évről beszélsz, de ő 4 évet végzett el az egyetemen mielőtt lediplomázott. -
Albertus #1068 Megnéztem a linken látható animációt. Szépen ábrázolja Einstein teóriájának az idődilatációra vonatkozó feltételezését.
Cserébe javaslom olvasd el Gézoo a http://gezoo-vilaga.blog.hu oldalon található levezetését.
Ha figyelmesen olvasod, akkor még az is megeshet, hogy megérted, hogy miért látszat csupán az idődilatáció. -
Albertus #1067 Kedves Steel!
Mint az általad belinkelt forrás is írja, Albert Einstein 1879-ben született így az általad említett 1900-as év március 14-én töltötte be a 21. életévét. Figyelembe véve az eltanácsolás miatti évkiesést, felső fokon, ( politechnikum) csupán 2 azaz kettő évet végzett el.
Ez a nálunk szokásos technikusi képzéssel azonos szintű diplomát, vagy ahogy nálunk nevezik: oklevelet biztosított számára.
Az igaz, hogy akkoriban ez is elegendőnek számított a tanítói munka elvégzéséhez, mamár minden tanító minimum 4 évet kell, hogy elvégezzen ahhoz és nem politechnikumi hanem minimum főiskolai szinten, hogy tanári oklevelet kaphasson.
Úgy tudom, hogy Gézoo kollégának is egyetemi diplomája van és több mint negyedszázados tanári pálya, és az ezzel járó óriási kutatói tapasztalat áll a véleményei mögött.
Ezért teljes joggal nevezhettem volna kezdő zöldfülű kopasznak a 25 éves Einsteint, ehelyett csupán fiatalkának és tapasztalatlannak minősítettem.
Úgy gondolom, hogy ezzel a "fiatalka" minősítéssel a korának tudatlansági szintjéhez mérten kiemelkedő teljesítményét jutalmaztam.
A feltételezésen alapuló véleményedről beláthatod, hogy éppen olyan megalapozott, mint Einstein teóriája. Röviden: alaptalan, hibás feltevés.
-
#1066
Találtam egy nagyon jó kis oldalt, a legalapabb fizikai jelenségek vannak rajta illusztrálva, van rajta Doppler jelenség és Idő dilatáció is. :)
Jó mulatást.
Az élő fizika -
#1065
Kicsit nem ártana utánanézned a "fiatalka Einstein" életútjának, nagyokos. Kezdő technikus mi? 
Kár, hogy 1900-ban tanári diplomát szerzett a svájci Eidgenössische Technische Hochschule-ben, és a specrel-t illetve az áltrel-t ezután publikálta.
Viszont ez még nem nagyon kerűlt itt szóba, majd most: hát Gézoo barátod és te magad hova jártatok iskolába??
Albert Einstein
Relativitáselmélet