Fizika
← ElőzőOldal 80 / 80
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#33
Hm, nem kellene egy kicsit tanulni? 3-os Fizika tankönyvet kinyitni? 😉
"4.: Melyik igaz? Két egyforma kondenzátort kapcsolunk össze sorosan,majd párhuzamosan."
Ha sorosan kapcsolunk össze kondenzátorakat, akkor az eredõ kapacitás:
Ce=1/C1+1/C2+...+1/Cn lesz, vagyis a kondenzátorok kapacitásainak reciprokának összege lesz.
Ha párhuzamosan kötünk össze kondenzátorokat akkor az eredõ kapacitás:
Ce=C1+C2+...+Cn lesz, vagyis a kondenzátorok kapacitásainak összege lesz.
Ebbõl következik, hogy az A.: Az eredõ kapacitás a párhuzamos esetben nagyobb. válasz a helyes.
"2.:Melyik állítás igaz? Elektromos töltéssel rendelkezõ fémtesten "
Csúcshatás (elektromos szél és társai): "B.:a töltéssûrûség a kiemelkedõ helyeken nagyobb"
"1.: Két különbözõ nagyságú töltéssel rendelkezõ egyforma elektroszkóp fegyverzetét vezetõvel összekötjük.Melyik állítás igaz?"
Az egyiken több töltés van, a másikon kevesebb - logikus hogy megpróbálják kiegyenlíteni egymást...
"5.:Igazak e az alábbi kifjelentések?"
a.:Elektrosztatikus mezõbe helyezett fém belsejében a potenciál mindig 0.
Naná!
b.:Ha egy adott Q töltésû síkkondenzátor lemezeinek távolságát felére csökkentjük, a kondenzátorban a térerõsség nem változik.
E=(1/epszilon0)*(Q/A)
Ahol E a térerõsség, epszilon0 a relatív permittivitás, Q a töltés, A a felület.
Szóval mivel sehol nincs távolság a képletben, nem függ a térerõsség a lemezek közti távolságtól.
c.:Ha egy adott U feszültségre kapcsolt síkkondenzátor lemezeinek távolságát kétszeresére növeljük,fele annyi töltést fog tárolni.
U=(1/epszilon0)*(Q/A)*d
Ahol U a feszültség, epszilon0 a relatív permittivitás, Q a töltés, A a felület, d a lemezek közti távolság. Szóval a távolság és a feszültség függ egymástól.
"d.:Elektosztatikus mezõben ugyanazon két pont között különbözõ utakon haladva a mezõ q töltésen végzett munkája független az úttól."
A mozgás pályájától független, csak a kezdõ és a végpont számít.
"4.: Melyik igaz? Két egyforma kondenzátort kapcsolunk össze sorosan,majd párhuzamosan."
Ha sorosan kapcsolunk össze kondenzátorakat, akkor az eredõ kapacitás:
Ce=1/C1+1/C2+...+1/Cn lesz, vagyis a kondenzátorok kapacitásainak reciprokának összege lesz.
Ha párhuzamosan kötünk össze kondenzátorokat akkor az eredõ kapacitás:
Ce=C1+C2+...+Cn lesz, vagyis a kondenzátorok kapacitásainak összege lesz.
Ebbõl következik, hogy az A.: Az eredõ kapacitás a párhuzamos esetben nagyobb. válasz a helyes.
"2.:Melyik állítás igaz? Elektromos töltéssel rendelkezõ fémtesten "
Csúcshatás (elektromos szél és társai): "B.:a töltéssûrûség a kiemelkedõ helyeken nagyobb"
"1.: Két különbözõ nagyságú töltéssel rendelkezõ egyforma elektroszkóp fegyverzetét vezetõvel összekötjük.Melyik állítás igaz?"
Az egyiken több töltés van, a másikon kevesebb - logikus hogy megpróbálják kiegyenlíteni egymást...
"5.:Igazak e az alábbi kifjelentések?"
a.:Elektrosztatikus mezõbe helyezett fém belsejében a potenciál mindig 0.
Naná!
b.:Ha egy adott Q töltésû síkkondenzátor lemezeinek távolságát felére csökkentjük, a kondenzátorban a térerõsség nem változik.
E=(1/epszilon0)*(Q/A)
Ahol E a térerõsség, epszilon0 a relatív permittivitás, Q a töltés, A a felület.
Szóval mivel sehol nincs távolság a képletben, nem függ a térerõsség a lemezek közti távolságtól.
c.:Ha egy adott U feszültségre kapcsolt síkkondenzátor lemezeinek távolságát kétszeresére növeljük,fele annyi töltést fog tárolni.
U=(1/epszilon0)*(Q/A)*d
Ahol U a feszültség, epszilon0 a relatív permittivitás, Q a töltés, A a felület, d a lemezek közti távolság. Szóval a távolság és a feszültség függ egymástól.
"d.:Elektosztatikus mezõben ugyanazon két pont között különbözõ utakon haladva a mezõ q töltésen végzett munkája független az úttól."
A mozgás pályájától független, csak a kezdõ és a végpont számít.
#32
Légyszi segítsetek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Nagggggggggggggggggyon fontos!!!!!
Nagggggggggggggggggyon fontos!!!!!
#31
5.:Igazak e az alábbi kifjelentések?
a.:Elektrosztatikus mezõbe helyezett fém belsejében a potenciál mindig 0.
b.:Ha egy adott Q töltésû síkkondenzátor lemezeinek távolságát felére csökkentjük, a kondenzátorban a térerõsség nem változik.
c.:Ha egy adott U feszültségre kapcsolt síkkondenzátor lemezeinek távolságát kétszeresére növeljük,fele annyi töltést fog tárolni.
d.:Elektosztatikus mezõben ugyanazon két pont között különbözõ utakon haladva a mezõ q töltésen végzett munkája független az úttól.
e.:Ha egy Q töltés elektromos mezejének energiasûrûsége egy adott pontban +5 J/köbm, akkor helyére tett -2Q töltés mezejének energiasûrûsége ugyanabban a pontban +20J/köbm.
a.:Elektrosztatikus mezõbe helyezett fém belsejében a potenciál mindig 0.
b.:Ha egy adott Q töltésû síkkondenzátor lemezeinek távolságát felére csökkentjük, a kondenzátorban a térerõsség nem változik.
c.:Ha egy adott U feszültségre kapcsolt síkkondenzátor lemezeinek távolságát kétszeresére növeljük,fele annyi töltést fog tárolni.
d.:Elektosztatikus mezõben ugyanazon két pont között különbözõ utakon haladva a mezõ q töltésen végzett munkája független az úttól.
e.:Ha egy Q töltés elektromos mezejének energiasûrûsége egy adott pontban +5 J/köbm, akkor helyére tett -2Q töltés mezejének energiasûrûsége ugyanabban a pontban +20J/köbm.
#30
4.: Melyik igaz? Két egyforma kondenzátort kapcsolunk össze sorosan,majd párhuzamosan.
A.: Az eredõ kapacitás a párhuzamos esetben nagyobb.
B.:Az eredõ kapacitás a soros kapcsoláskor nagyobb.
C.:Ha a kondenzátorok egyformák, az eredõ kapacitás minkét kapcsolás esetében ugyanakkora.
A.: Az eredõ kapacitás a párhuzamos esetben nagyobb.
B.:Az eredõ kapacitás a soros kapcsoláskor nagyobb.
C.:Ha a kondenzátorok egyformák, az eredõ kapacitás minkét kapcsolás esetében ugyanakkora.
#29
3.:Melyik a hamis? Ha a feltöltött fémvezetõn a töltések nyugalomban vannak, akkor
A.:A vezetõ belsejében a térerõsség 0.
B.:a térerõsség mindenütt merõleges a fémfelületre.
C.:a potenciál a vezetõ belsejében 0.
A.:A vezetõ belsejében a térerõsség 0.
B.:a térerõsség mindenütt merõleges a fémfelületre.
C.:a potenciál a vezetõ belsejében 0.
#28
2.:Melyik állítás igaz? Elektromos töltéssel rendelkezõ fémtesten
A.: a töltések egyenletes sûrûséggel helyezkednek el
B.:a töltéssûrûség a kiemelkedõ helyeken nagyobb
C.:a nagyobb görbületi sugarú helyeken a töltések közelebb vannak egymáshoz
A.: a töltések egyenletes sûrûséggel helyezkednek el
B.:a töltéssûrûség a kiemelkedõ helyeken nagyobb
C.:a nagyobb görbületi sugarú helyeken a töltések közelebb vannak egymáshoz
#27
1.: Két különbözõ nagyságú töltéssel rendelkezõ egyforma elektroszkóp fegyverzetét vezetõvel összekötjük.Melyik állítás igaz?
A.: A töltéskiegyenlítõdés után egyenlõ lesz a kitérésük.
B.:Mindkettõ töltése negatív lesz.
C.:Mindkettõ töltése semleges lesz.
D.:Mindkettõ töltése pozitív lesz.
A.: A töltéskiegyenlítõdés után egyenlõ lesz a kitérésük.
B.:Mindkettõ töltése negatív lesz.
C.:Mindkettõ töltése semleges lesz.
D.:Mindkettõ töltése pozitív lesz.
#26
sziasztok
tudtok segíteni?
fizikáról lenne szó
tudtok segíteni?
fizikáról lenne szó
#25
hogy hívják a régi rendõrséget?
Oldhatóság 😛
Oldhatóság 😛
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#24
<#wow1><#falbav><#integet2><#taps>
#23
kémiás vicced nincsen? 😄
Asztali számítógép. Egér. Billenyt?zet. Hangfal. SHARP számológép. Heil Sogron!
#22
naneeeeeeeeeeeeeeeeeee XD
Asztali számítógép. Egér. Billenyt?zet. Hangfal. SHARP számológép. Heil Sogron!
#21
<#boxer><#violent><#gun>
#20
Szia!
Mert a vas rugalmasan követ ekkora mértékû különbséget..
Így a klasszikus válasz az: azonos!
Mert a vas rugalmasan követ ekkora mértékû különbséget..
Így a klasszikus válasz az: azonos!
#19
Nem tudom errõl kinek mi a véleménye
Fizika középszint 6. feladat:
Vasbeton szerkezetekben melyik anyag hõtágulási együtthatója nagyobb?
A) A vasé nagyobb
😎 A két anyag hõtágulási együtthatója azonos
C) A betoné nagyobb
Megnéztem a függvénytáblázatban:
Vas 0,000 0117
Beton 0,000 014
A megoldó szerint a B a helyes válasz. Miért??
Miért nem úgy írták akkor, hogy pl. közel azonos??
Fizika középszint 6. feladat:
Vasbeton szerkezetekben melyik anyag hõtágulási együtthatója nagyobb?
A) A vasé nagyobb
😎 A két anyag hõtágulási együtthatója azonos
C) A betoné nagyobb
Megnéztem a függvénytáblázatban:
Vas 0,000 0117
Beton 0,000 014
A megoldó szerint a B a helyes válasz. Miért??
Miért nem úgy írták akkor, hogy pl. közel azonos??
Enermax850w; ASUS Prime H770-PLUS D4; i9-14900; 128GB RAM; ASUS RX 6750; Sams 970EVO+ 250GB; SoundBlaster Zx Win11Pro
#18
<#mf1>
#17
Híres fizikusok bújócskáznak a mennyben. Éppen Einstein számol. Amikor
eljutott százig, megfordul, és azt látja, hogy Newton mögötte áll, egy
földre festett négyzetben. Odamegy hozzá, majd megfogja.
- Ha! Megvagy!
- Tulajdonképpen én egy Newton vagyok egy
négyzetméteren. Szóval Pascalt fogtad meg!!
********************************************************************************************************************************************************
A megértéshez:
1Pa = 1 N/m2
eljutott százig, megfordul, és azt látja, hogy Newton mögötte áll, egy
földre festett négyzetben. Odamegy hozzá, majd megfogja.
- Ha! Megvagy!
- Tulajdonképpen én egy Newton vagyok egy
négyzetméteren. Szóval Pascalt fogtad meg!!
********************************************************************************************************************************************************
A megértéshez:
1Pa = 1 N/m2
#16
Sziasztok!
Szerintetek mi ennek a feladatnak a megoldása:
Egy testet két párhuzamos hatásvonalõú,ellentétes irányú erõhatás ér,amelyek nagysága 80N ill. 20N.Hatásvonaluk távolsága 100 cm.Mekkora az erdõ erõ,hol a hatásvonal?
Szerintem 60N a megoldás,és 20 cm.A 60 N-t el is fogadja a könyv,de a 20 cm helyett 33,3333-at ir.Szerintetek jó ez?
Szerintetek mi ennek a feladatnak a megoldása:
Egy testet két párhuzamos hatásvonalõú,ellentétes irányú erõhatás ér,amelyek nagysága 80N ill. 20N.Hatásvonaluk távolsága 100 cm.Mekkora az erdõ erõ,hol a hatásvonal?
Szerintem 60N a megoldás,és 20 cm.A 60 N-t el is fogadja a könyv,de a 20 cm helyett 33,3333-at ir.Szerintetek jó ez?
#15
ez jó, csak ez meg a földön van😊)
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#14
jaj ez kell a kémiás mellé, sokan vagyunk akik tökre nem értünk a fizikához 😊
nekem pl a váltóáramos-feladataimmal lesznek gondok ha bepótlom az anyagot :Ð
nekem pl a váltóáramos-feladataimmal lesznek gondok ha bepótlom az anyagot :Ð
Asztali számítógép. Egér. Billenyt?zet. Hangfal. SHARP számológép. Heil Sogron!
#13
<#idiota>
#12
nem az van hogy mind2 tárgy lóg?
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#11
m1*a= g1-K
m2*a=G2-K
inentõl meg rájössz magad is
m2*a=G2-K
inentõl meg rájössz magad is
#10
csiga cssak poén
köszi szépeen,ez volt a jo meegoldás,csak a menetét nem egészenn értettem,én is valahogy igy oldottam meeg,csak sajnos figyelmetlen voltam.
#8
én így szoktam:
F=m*a => a=F/m
a=(m1-m2)*g{ez a gyorsító erõ} / m1+m2 {a rendszer tömege}
persze így könnyedén megkapom a gyorsulást, de Fk-t így néha beszopom
F=m*a => a=F/m
a=(m1-m2)*g{ez a gyorsító erõ} / m1+m2 {a rendszer tömege}
persze így könnyedén megkapom a gyorsulást, de Fk-t így néha beszopom
Das Schlimmste ist, wenn das Bier alle ist!
#7
htx😊
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#6
én most tanuttalm elmondom:
kell egy rajz amit mellékelek minnyá 😄
kell egy rajz amit mellékelek minnyá 😄
#5
De jó:
Elsõ testre hat:
G1 - K = m1 * a => m1*g - K = m1 * a
Második testre hat:
G2 - K = m2 * a => K - m2*g = m2 * a
Az egyenletrendszert megoldva
a = 1,11 m/s2
Második egyenletbe beírva: K = m2*g + m2*a = 88,88 N
Elsõ testre hat:
G1 - K = m1 * a => m1*g - K = m1 * a
Második testre hat:
G2 - K = m2 * a => K - m2*g = m2 * a
Az egyenletrendszert megoldva
a = 1,11 m/s2
Második egyenletbe beírva: K = m2*g + m2*a = 88,88 N
„Aki tudja a hogyant, mindig fog találni munkát. Aki ismeri a miértet, mindig a főnöke lesz.” - Emerson
#4
10 kg-os lehúzza a 8-at. Az erõt már nem is tudom, akkora amekkorával több a 10 vagy számolni kell? 😊 régen láttam ilyen példát =)
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#3
elég 1*:
a: 1.11 m/s2
Fk: 88.88 N, de ebben nem vok biztos
a: 1.11 m/s2
Fk: 88.88 N, de ebben nem vok biztos
Das Schlimmste ist, wenn das Bier alle ist!
#2
úgy mellékesen: Ez a topic nem lett volna jó? 😊
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Sziasztok!
Hogy tudnám megoldani a követkzõ feladatot:
Álló csigán átvetett kötél eggyik végén 8kg másik végén 10kg tömegûû test van.Hogyan mozog ez a két testbõl álló rendszer,ha a csiga és a kötél tömege és aa surlódás elhanyagolható?mekkora erõ fesziti a kötelet?
Hogy tudnám megoldani a követkzõ feladatot:
Álló csigán átvetett kötél eggyik végén 8kg másik végén 10kg tömegûû test van.Hogyan mozog ez a két testbõl álló rendszer,ha a csiga és a kötél tömege és aa surlódás elhanyagolható?mekkora erõ fesziti a kötelet?
← ElőzőOldal 80 / 80