3993
Fizika 2006
-
Albertus #824 Szia Kedves DronkZero!
Nos, ha beszólásnak minősíted azt a megállapítást, hogy a kijelentésedre, mely szerint nem olvastad el figyelmesen a vita tárgyát képező írást, sőt úgy értelmezed, hogy a tudásodat jellemezném ezzel, akkor meg kell hogy nyugtassalak:
Nem ismerem, nem értékeltem és nem is jellemeztem a tudásodat általában.
Az adott tárgyban Te magad jelentetted ki, hogy nem ismered, nem olvastad.. én csupán jeleztem, hogy ha ez valóban így van, akkor véleményt sem érdemes mondanod róla. -
#823
csak szólok, (tapasztalatból) h a falnak beszélsz ha vele vitatkozol. anno én is beleestem ebbe a hibába, valami apróságon kezdődött, aztán már a lendületmegmaradást cáfolta 5 mondattal. 
-
#822
Ja, igen, hülye vagyok :)
F*s még csak a munka... Na most égek... :P -
ge3lan #821 Az hogy Lorentz nem gondolta valóságosnak az idődilatációt csak egy esetleges történelmi tény, lényegtelen. Az elméletében szerepel.
Hasonlóan Planck csak munkahipotézinek tartotta az energia kvantáltságát, nem valóságnak. Ez ugyanúgy csak egy érdekesség, személyes vélemény.
Még ma is vannak, akik csak látszólagosnak tartják ezeket a relativisztikus effektusokat, de ez a vélemény mára elég tarthatatlanná vált.
A fényről:
a vonatos kísérletben villantásról volt szó, nem lézerről vagy pár darab fotonról. Ha felkapcsolom a szobában a lámpát, ránézek egy gyertyára vagy az optikusnál szemüveget csináltatok a fény gömbhullámként terjed. Ezen nem változtat az, hogy közben jobben megismertük a fény természetét. A talicska mozgásának leírásához is elég a klasszikus mechanika, nem fog alagúteffektussal felmenni a töltésre, hiába vannak benne elektronok stb.
Másrészt a relativitás elmélet megalapozásánál nincs is szükség ilyen
ismeretekre. Nem a fényelektomos hatást akajuk itt megérteni, hanem a fény által megtett utat, időt meghatározni. Még a fény hullámhossza sem lényeges. Ha ezt nem látod be, akkor számodra egyetlen elmélet sem állja
meg a helyét, mert egy sem képes a világot maradéktalanul és hibátlanul
leírni.
Ha ennyire értékes lenne Gézoo szerzeménye, akkor ehhez illő formába kellene öntenie, mert egyelőre nem túl áttekinthető és az olvashatatlanság határát súrolják a képletek.
Majd még megpróbálok olvasni belőle egy kicsit, hogy jól értsem a lépéseket miből indul ki és mit kap. -
ge3lan #820 Nem lehet, mint ahogy a hőmérsékletet sem lehet pl töltéssűrűségre :)
Az erő x elmozdulás az energia dimenziójú. (munka)
Ha még osztod idővel akkor lesz teljesítmény. (munka/idő)
-
tivadar89 #819 Kicsit mélyebben beleástam magam a témába:
f: (nyugalmi) súrlódási tényező
Lambda: gördülési ellenállás
Illetve találtam egy összefüggést:
Fs<=N*f -
#818
Mert a N az erő, a kW meg teljesítmény, ami erő x elmozdulás. -
Lambo fan #817 Sziasztok!
Segitséget kérnék!
Az erőt (Newton) hogy lehet átváltani lóerőre(vagy kilówattra)? Úgy tudom nem lehet, ez igaz? Ha nem, akkor miért nem?
Köszi szépen!
üdv. -
#816
Mi a lambda és a kis "f"? Az egyik a tapadási súrlódási tényező(annak kéne lennie, de mi művel jelöltük anno)? -
tivadar89 #815 Sziasztok !
A következő feladathoz szeretnék egy kis segítséget kérni.
Sajnos elindulni sem tudtam a feladattal..
-
#814
Ebben a hozzászólásban NYILVÁN arról beszéltem, amit olvastam.
Egyébként a kétszavas-egyszavas izét úgy éreztem általánosságban használod, és ilyen értelemben is válaszoltam, illetve a gyanúmat fejeztem ki a konkrét példával kapcsolatban.
Az alapos és kimerítő elemzésre nem volt időm/kedvem, de már kezd körvonalazódni a hiba. Először fel kellett fognom az eredeti bizonyítást, aminek az analógiájára Gezoo számolgatott. Ezzel már megvagyok.
Ellenben nem annyira központi témája ez az életemnek, hogy túl sokat foglalkozzak vele. Majd ha rászántam elég időt, visszatérek rá.
Az utolsó bekezdésem is általánosságban a relativitáselméleted döntögető alternatív hipotézisekre vonatkozik.
Úgyhogy most kicsit lyukra futottál.
Ellenben te meg már másodszor szólsz be úgy, hogy FELTÉTELEZED, hogy mit tudok, mit olvastam. Ez nemcsak nem okos választás, hanem kifejezetten udvariatlanság. Megkérnélek tartózkodj tőle!
Ha nem figyeltél volna eléggé, felhívnám rá a figyelmed, hogy ÉN hozzá szoktam tenni, ha valamit feltételezek, nem vagyok benne biztos, vagy tippelek. Ebben az általad kifogásolt hozzászólásban is így jártam el. -
Albertus #813 Szia Kedves DronkZero!
Azt írtad, hogy végigolvasod. Meggondoltad magadat, és inkább az ismerete nélkül szállsz vitába? Nem túl okos választás.
Ha nem ismered, akkor bármit írsz róla, az mind érvénytelen. -
Albertus #812 Kedves Ge3lan!
". A kontrakció és dilatáció már jóval a specrel előtt ismertek voltak. Nem Einstein találta ki ezeket"
Akkor már pontosan! Lorentz-nél nincs időlassulás, csak fizikai hosszkontrakció!
Einsteinnél nincs fizikai hossz kontrakció, csak logikai kontrakciót értelmezett, nála az idő a relatív és valóságosan dilatáló..
Az origó-index fórumokon Gézoo hozzászólásait követve tudom, hogy erre utalt a kétségtelenül figyelem felhívó mondataival.
"Utána megint nem jó, hiszena fény gömbhullámként terjed, nem nyilacskákként"
Nos, Einstein zseniális felismerése a fény-kvantum, azaz a fény mint energia csomagok halmaza, vagy ahogyan ma nevezzük a foton.
Ez a felismerése tette lehetővé a lézer megszületését, az összes fotoelektromos jelenség helyes magyarázatát és ezzel a mai digitális kamerák, távközlési eszközök, a TV, stb. létét.
Kár, hogy nem tudod, hogy Maxwell gömbhéjon terjedő fényhulláma már 1902-ben sem állta meg a helyét.
Különben, ha Te is elolvasod és megérted Gézoo blogját, akkor
a látszólag pongyola megfogalmazásaival többet tett Gézoo, mint amit elsőre látunk:
Mindenki számára megérthetően írta le a relativitás helyes alapelveit.
És ismerjük el, ez még Einsteinnek sem sikerült.
-
RYO21 #811 valaki hallot már a Lewis-index ről? miaz? vagy a Sokolov-indexől? -
ge3lan #810 A speciális relativitás elmélete Einsteinnél éppen úgy mint Lorentz-nél alkalmazza a hossz kontrakciót és idődilatációt mint a relatív sebesség okozta torzulást.
Na ez meg a másik. Még csak értelme sincs a mondatnak, és a 2 elméletben is teljesen máshogy jelentkezik. -
#809
"Szerintem, aki két szóval mondja el azt amit eggyel is lehet, az kevésbé ért a témához mint az aki azzal a bizonyos egy szóval él."
Amennyiben igaz az, hogy nem feltétlen szükséges mindkét szó.
Jelen szituban erős a gyanúm, hogy túl sok mindent hanyagolt el, és rossz a modell.
"Úgy csinál, mintha tényleg kerülné a számításokat, és mégis lényegretörő és egyértelmű."
Úgy csinál, és közben el is kerüli. Nekem ez úgy első blikkre kevés. De ismétlem, még a levezetésébe nem merültem el annyira, hogy rá tudjak bökni, hogy "na, itt szállt el a dolog".
DE! Igazából az az egy bajom van, hogy a relativitáselméletből nem csak egy fiktív vonatos példa következik, hanem egy rakat egyéb jelenséget jól modellez. Ha alternatív elméletet akar valaki gyártani, az ezeket az "egyéb" jelenségeket is legalább olyan jól, vagy jobban kellene magyarázni, mint az általánosan elfogadott.
És ebben a bizonyításban már nem elég a sok szép szó, azt már illik kőkeményen számítással is igazolni.
Úgyhogy egyelőre részemről szkepticizmus marad. -
ge3lan #808 "Sajnos egy nagy csalás, egy égtelen nagy matematikai hiba a relativitás elméletének hossz kontrakciója és idő dilatációja."
Már az első mondat sem jó. A kontrakció és dilatáció már jóval a specrel előtt ismertek voltak. Nem Einstein találta ki ezeket.
Utána megint nem jó, hiszena fény gömbhullámként terjed, nem nyilacskákként.
Aztán "Ez az időlassulás= idő dilatáció és a hossz zsugorodás= hossz kontrakció, Albert Einstein Speciális és Általános relativitás elméleteinek az alapja."
Ez nem igaz. Vajon hol olvsott ilyneket?
Pár perc olvasás után rá lehet jönni, hogy a szerző nem valami jártas ebben a témában. Még szomorúbb, hogy egy fontos dolog, amire tényleg lehetne mondani, hogy Einsten "csalt" teljesen elkerüli a figyelmét, helyette a szenzációs rizsát nyomja. Mégis ki fogja így komolyan venni? -
Albertus #807 Szerintem, aki két szóval mondja el azt amit eggyel is lehet, az kevésbé ért a témához mint az aki azzal a bizonyos egy szóval él.
Többször végigolvastam -- bevallom hibát keresve -- Gézoo sorait,
és azt találtam, hogy raffinált az öregfiú. Úgy csinál, mintha tényleg kerülné a számításokat, és mégis lényegretörő és egyértelmű.
A levezetésének az eredménye egyezik Lorentz és Einstein gammájával,
ebből adódóan, ami Lorentz és Einstein esetében mérésekkel ellenőrzött és pontosnak elfogadott, az Gézoo következtetéseire is igaz.
Gézoo tovább ment. Kimutatta, hogy a virtuális sebesség és a rendszerünkben mért fénysebesség aránya ugyanaz a gamma ami a megfigyelő rendszerében mért Dopplert frekvenciában a forrás oszcilláció
lassulását okozza.
Ezzel megmutatta, hogy Einstein időlassulásra vonatkozó feltételezése nem az egyetlen magyarázat a mérési eredmények értékére.
Majd azt is kimutatta következményként, hogy amennyiben az időlassulás nélkül is ugyanezen eredményeket kapjuk, akkor a relatív mozgásnak nem következménye a forrás rendszerbeli időlassulás sem.
Nem túl régen, kisérletileg igazolták (merőleges irányú fénykibocsájtás mérésével), hogy a forrás rendszerbeli oszcillációt
akkor is lassultnak mérhetjük, ha a mérés során a forrás rendszerét mozgatjuk és akkor is, ha a detektor rendszerét mozgatjuk, a forrás rendszer mozgásállapot változásának érintetlenül hagyásával.
Azaz ez utóbbi esetben a forrás rendszerben az oszcilláció sebességének változatlansága mellett, azonos látszólagos lassulást mérhetek.
Vagyis a Gézoo-féle virtuális d fénysebességgel való magyarázatot
kisérletileg alátámasztották.
Úgy látom, érdemes megvárnom, hogy Te is átrágd magadat a Gézoo blogján.
-
#806
Már bekopipésztelted egyébként, akkor elég volt elolvasnom. Az utána következő posztok erre az egyetlen dologra épülnek, azokat nem fogom elolvasni, azt egyelőre szellemi maszturbációnak találok, amíg be nem látom, hogy az alapjai igazak. Az még nem történt meg. Hibát még nem találtam, mert még nem mélyedtem bele. De abban tökéletesen igazad van, hogy addig nem tudunk róla vitatkozni.
Egyébként úgy tudom, hogy a vonatos-órás téma az nem kereszt-, hanem hosszirányban terjedő fénnyel volt.
Emellett lehet, hogy Einstein is gondolatkísérlettel kezdte, csak épp az ő jóslatai mérhetőek és pontosak. Géza eredményei is mérhetőek és pontosak?
"Így azt sem tudod,"
Azt majd én tudom, hogy mit tudok. De úgy érzem, hogy Gézával meg veled simán partiban vagyok. Csak én nem csinálok úgy, mintha én szarnám a spanyolviaszt, és tisztában vagyok a korlátaimmal...
"a Gézoo hat sorban levezette ugyanazt amit Einstein két oldalon át nyögve-nyelősen küszködve.. "
Na pont emiatt nem tudom komolyan venni. De hát már a bevezetőben kijelentette, hogy irtózik a számoktól, úgyhogy nem is tudom mit várok. Számok nélkül egy bizonyos szinten túl nem lehet tudományról beszélni. Géza ezt a szintet még nem ütötte meg.
Én is nagyon szépeket tudok mondani, szemléletesen és érthetően pl egy híd statikájáról, de ha szakmabelit kell meggyőznöm, akkor számítást villantok. Ez a MINIMUM.
"De az is igaz, hogy Einstein és Gézoo tudása között annak a köztük eltelt 100 évnek tudása áll, amit Einstein meg sem ismerhetett, Gézoo pedig birtokol."
Hát igen, jelenleg épp az a kérdés, hogy Gézoo tudást birtokol-e, vagy csak a saját fantazmagóriáját népszerűsíti? -
Albertus #805 Na erre már gondolni sem mertem..
Szóval a hullámként leírható részecske mozgás és a hullám jelenség számodra ugyanazt jelenti.. nincs különbség.. Ahaaa..
Akkor tényleg ne is vitázzunk ezen. Amígy nem érted meg, hogy nem a farok csóválja a kutyát, azaz a részecske nem hullám, hanem csak úgy is leírható, MINTHA hullám lenne, addig teljesen értelmetlen lenne a vita. -
Albertus #804 Nos, a gondolatkisérlet..
Lorentz, majd Einstein ebből a fényóra "gondolat kisérletből" vezette le a fénysebesség és a relatív sebességek viszonyát.
Vagyis, Te a relativitás elméletének Einstein féle változatát sem ismered.
Így azt sem tudod, hogy a Gézoo hat sorban levezette ugyanazt amit Einstein két oldalon át nyögve-nyelősen küszködve.. De az is igaz, hogy Einstein és Gézoo tudása között annak a köztük eltelt 100 évnek tudása áll, amit Einstein meg sem ismerhetett, Gézoo pedig birtokol.
Arról már nem is szólva, hogy azzal, hogy nem olvasod el, csak a vita alapját nem vagy hajlandó megismerni.
Innentől bármelyik ovissal vitatkozhatsz a témáról. Mert nekik is pontosan annyi ismeretük van, mint Neked, az elolvasás hiányában.
-
#803
"Jaaa és Heisenberg határozatlansági relációja azon parányi részecskék mozgására született, amelyek mozgásáról tudósító, a részecskékről érkező fotonok energiája olyan mértékben meghamisítja a mérést, hogy vagy azt tudjuk, hogy hol történt a kölcsönhatás -- azaz a foton kilépése --, vagy azt, hogy két pont közötti távolságot mennyi idő alatt tette meg a részecske fotonkibocsájtás nélkül.."
Közkeletű tévhit. Nem csak gyakorlatban nem tudhatod meg soha, hanem ELMÉLETILEG SEM. Nem a mérésnek a mérendő folyamatba való beavatkozásáról van szó. Egy hullám frekvenciája csak időintervallumon értelmezhető, időpillanatban nem. -
#802
Te, már ne is haragudj, de a bevezető után nem fogom elolvasni.
De szemléletből kiindulva, meg elvégezhetetlen gondolatkísérletekkel nem fog menni "elméletet" felállítani. Persze lehet, csak pontosan ennyire vehető komolyan. Állít valamit, én meg azt mondom, hogy nem úgy van, és akkor ezen elvitatkozhatunk éveket, hogy "-De igen! -De nem!".
Emellett abból az egyetlen fiktív példából akarja megdönteni a relativitáselméletet. Vagy hihetetlenül naív, vagy ostoba.
Úgyhogy majd ha valami kísérleti eredményt mutatsz, ami megfelelően van dokumentálva és ellenőrizve, és mindez azt mutatja, hogy "még Einsteinnél sem úgy halad a fény, ahogyan jellmezted", akkor tényleg lesz majd miről beszélgetnünk. Egyelőre minden jel szerint úgy halad. Kísérlettel lehet cáfolni, nem levegőbe beszéléssel, meg konyhafilozófiával...
De ha gondolod, kicsit beleásom magam, és megkeresem, hogy hol hibázott a srác. Mert amit mond, az szinte biztos, hogy nem igaz. -
Albertus #801 Jaaa és Heisenberg határozatlansági relációja azon parányi részecskék mozgására született, amelyek mozgásáról tudósító, a részecskékről érkező fotonok energiája olyan mértékben meghamisítja a mérést, hogy vagy azt tudjuk, hogy hol történt a kölcsönhatás -- azaz a foton kilépése --, vagy azt, hogy két pont közötti távolságot mennyi idő alatt tette meg a részecske fotonkibocsájtás nélkül..
Azaz utóbbi esetben a sebességét ismerjük azzal a megszorítással, hogy mint Feynmann mondotta:
"A két pont közötti időt ismerjük, de azt nem, hogy közben milyen úton haladt a részecske, ezáltal mégsem ismerjük a sebességét, csupán feltételezzük, hogy a legrövidebb úton haladt.
Szerintem, akár cikk-cakk pályán is haladhat a két pont között.."
Nos szerintem, ha Feynmann cikk-cakkján nem is, de akár íves, vagy bármilyen, a környezet erőterei által meghatározott pályán haladhat a részecske a mérési pontok között.
Ebből következően Heisenberg határozatlansági elve csak félig lehet igaz. Addig a félig, ami a részecske mozgását megváltoztató, és ezzel a méréseinket meghamisító fotonkilépésre vonatkozik.
-
Albertus #800 Szia!
Én Gézoo-val értek egyet. A felesleges viták elkerülése érdekében javaslom Te is olvasd el nagyon figyelmesen a gezoo-vilaga.blog.hu oldalt, lentről felfelé (az elejétől a legutóbbi bejegyzéséig).
Akkor érthető lesz számodra, hogy még Einsteinnél sem úgy halad a fény, ahogyan jellmezted.
Ha elolvastad, és megértetted, érdemes lesz vitáznunk erről is.
-
JuzoGB #799 Naigen. A Newtoni fizika tulképp egy határesete az Einsteini fizikának, ami csak meghatározott feltételek esetén igaz (azaz emberi léptékű tömeg, sebesség). -
#798
"Miután a fény egy részlete, frontja a térben egy adott időpillanatban, csakis egyetlen adott téridőpontban tartózkodhat."
Nem vagyok nagyon otthon a témában, de én úgy tudom, hogy nincs olyan, hogy a "fény helye", legalábbis amikor "megy". Merthogy nem halad, hanem terjed, és olyankor hullám, nem mint kis fotongolyócska száguld, hanem mint energia sugárzódik. Innentől meg borul is az egész fejtegetésed.
Meg ugye van a Heisenberg-féle határozatlansági elv, hogy vagy a helyét tudjuk meghatározni, vagy a sebességét, a kettőt egyszerre nem.
De ha valamit nem jól tudok, szólj!
Egyébként nekem úgy tűnik ebből az egészből, mintha a Newtoni fizikába akarnád belekalapálni a fényt. Nem fog menni. -
Albertus #797 A fény sebessége...
Nos, a fény sebességét csak az egymáshoz viszonyítva álló forrás és detektor között mérhetjük c sebességűnek.
Minden más esetben Einstein feltételezését fogadja el a ma tudományos világa.
Elfogadja.. Az egyetlen helyes kifejezés, mert a mérések eredményeit
sokféle képpen lehet értelmezni.
Úgy is, ahogyan Einstein és úgy is, hogy a fény sebessége csak a forráshoz relatívan c, minden más rendszerhez relatívan d, a forrás rendszeréhez relatívan virtuális fénysebesség.
Az Einstein-féle lokális éteres, és ezzel önmagának ellentmondó mindenkihez relatívan c sebességű fény biztosan nem létezhet.
Miután a fény egy részlete, frontja a térben egy adott időpillanatban, csakis egyetlen adott téridőpontban tartózkodhat.
Így az a rendszer amely ezen téridőponthoz relatívan c sebességgel mozog, az kizárólag a forrás rendszere.
Az összes többi rendszer és a forrás rendszer között relatív sebesség lévén, az összes többi rendszer ezen téridőponthoz relatívan nem c hanem a c és a forráshoz relatív sebessége eredőjével meghatározott sebességgel mozog.
Ezt a sebességet amit a forrás rendszerből a téridőpont és a többi rendszer között mérhetünk nevezhetjük virtuális fénysebességnek.
-
JuzoGB #796 Én egyetértek, a többiek még nem cáfolnak:) Ellenőrizhetetlen dolgot mondasz (azaz h nem gondolnak rá), ami viszont szinte biztos, h igaz. Mit vársz? Hozzak neked egy tudóst, aki azt mondja "Igen én gondoltam rá"?:D -
ge3lan #795 Dehát pont most írtam, hogy az nem ohmikus ellenállás.
És a válasz még mindig az, hogy nem tudjuk.
Lehet, hogy majd egyszer meg tudjuk magyarázni miért akkora a c és nem több vagy kevesebb. 150 éve pl még egy vicc volt az asztrofizika, ma meg már értjük, meg tudjuk magyarázni, hogy egy észlelt spektrumban miért ekkora meg akkora a nyomási vonalkiszélesegés vagy épp milyen a vonalprofil.
A kvantumtérelméletnek meg nem tudom minek kell még fejlődnie talán.
Nekem nincs bajom a miértekkel :) -
HUmanEmber41st #794 De senki sem mond semmi újat ebben a kérdésben:D -
JuzoGB #793 Ne ismételd magad. Főleg, ha mindenki egyetért veled:D -
HUmanEmber41st #792 Tehát a vákuum az nem semmi:D
Ráadásul az ellenállása csak 377 Ohm, mint egy kisebb hajszárítónak?
Ez igencsak érdekes...
Akkor valami esetleg gátolja, h gyorsabban menjen a fény?
(Nem írom le többször, tudom, h a c megfigyelésen alapul, és A.E. szerint ez mindenhonnét nézve ugyanannyi)
Tényleg, mi a baj a miértekkel?
Megint csak ismételni tudom magam (#777), nem hiszem, h ez a kérdés csak nekem jutott az eszembe... -
ge3lan #791 Szerintem nem kell szó szerint úgy venni ezt az ellenállást, mint sima vezetőkben. Ez csak a közeg jellemzőiből vagy a terjedő elektromágneses hullám elekrtomos és mágneses térerejéből kapott mennyiség, aminek Ohm a mértékegysége.
Az Ohm-törvény (U=R*I) azt mondja meg, hogy egy ellenálláson valamekkora feszültség hatására mekkora áram folyik át. A hullámellenállásnál (a képlet hasonló, U=Z*I) viszont az áram irányára merőleges feszültség szerepel (pl telegráf drótpár között), vagy az elektromágneses hullám elektromos és mágneses terének amplitúdója (ezek is merőlegesek egymásra).
Hullámellenállása egy elvileg 0 Ohm ellenállású drótpárnak is lenne, csak ebben nem csillapodna a feszültséghullám.
A vákuum elég régi fogalom. Klasszikus fizikában meg köznyelvben semmit, ürességet jelent. Mára kiderült, hogy virtuális részecskék állandóan keletkeznek és eltűnnek benne, egyéb részecskék amik nincsenek leárnyékolva, esetleg amit nem is ismerünk még. És valamekkora energiasűrűséget is tulajdonítanak neki mind kozmológiai mind kvantummechanikai megfontolások alapján, de ezek egyelőre köszönőviszonyban sincsenek egymással. -
OKkultist #790 EZ a jó irány (szerintem), tényleg , hogyan lehet ellenállása a semminek?
(mert a vákuum valószínű nem a semmi, csak ez a kialakult képzet társult hozzá, valózínű valami olyan állapotú/tulajdonságú anyag tölti ki, amit sem mérni, sem KÖZVETLENÜL érzékelni nem tudunk) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#789
Hohó, ez új dolog nekem, ma is tanultam valamit, köszi! :) -
ge3lan #788 Ez a válasz hátha jobban tetszik.
A vákuum 2 elektromágneses jellemzőjéből (permittivitás és permeabilitás) származtathatjuk a vákuumbeli fénysebességet. c=1/sqrt(permittivitás*permeabilitás). A vákuum hullámellenállása pedig sqrt(permeabilitás/permittivitás), ami 377 Ohm. A vákuum természetét kell valószínűleg jobban megérteni ehhez is.
Ilyen végső kérdéseket, hogy miért pont ilyen vagy olyan a világunk, a fizka nem tud kutatni és választ sem tud rá adni. A fizikai kutatásoknak bizonyára sosem lesz végük.
-
lally #787 ..., s akkor: Beszéljünk még, a fizikáról is ?
Egyik kedvenc *ósdi*-olvasmányom:
"Kudrjavcev: A fizika története, az antik fizikától Mengyelejevig -1948."
(Akadémia Kiadó; 1951. -"fordította: Lovas György.)
-
#786
Nem. Csak van benne némi messiás küldetéstudat. Mindket "hitetleneket" (érts, hülyéket...) akar meggyőzni. Mint egy elvakult vallási fanatikus. Csak közben nem törödik a valósággal. Az valahogy mást mutat, mint a hite. -
#785
végtelenül naiv vagy. attól h a feltaláló levédeti, még nem fogja senki nem ellopni. kivéve persze ha nincs is mit ellopni. arról van szó hogy én még nem láttam sehol ilyen 100 évig működő "free energy" mágneses motrot. és nem is ismerek senkit, aki már látott volna. hol tudom ezt megnézni? hol tudom megrendelni? természetesen sehol. vajon miért? te élvezed h hülyére vesznek?