3993
Fizika 2006
-
#1186
akkor attól félek, én hiába is próbálnék segíteni. -
Candi #1185 Voltam már, nem jött össze ^^ -
#1184
köszi, de nem hiszem h ez lenne a megfelelő hely erre. próbálj a matektanárodnál érdeklődni :P -
Candi #1183 Grat :)
El tudnád magyarázni ezt a részét a mateknak érthetően, szájbarágósan, mondjuk az alapoktól kezdve? :D -
#1182
HURÁÁÁ!!!!!§§paragrafus sikerült! először rosszul fejeztem ki a metszéspontot, majd pedig az egyik határt írtam fel rossz előjellel. szóval a köv. egyenletet kell megoldani:
![]()
tehát a kert sugarának és a kötélhossz aránya 1.1587284730181...
és ez már valóban reális. és remélem jó is...
itt van még az, aki kérdezte a feladatot?
-
#1181
jó persze de én integráltam, ráadásul papíron számoltam. majd ha lesz időm kiszámolom csak számológéppel, az biztosabb. (én legalább megpróbáltam :P)
-
Candi #1180 Ezt a feladatot parciális integrállal pofonegyszerű kiszámolni. Viszont nem tudom hogy hogy kell, mert marhára nem értettem mikor tanították :D
Ha valaki vágja a part. int.-et, az könnyedén megoldja.
Nem tud valaki olyan weboldalt, amelyik példákkal, szájbarágósan ismerteti a deriválást, integrálást? -
#1178
Segítség a feladat megoldásához.
-
#1177
nem, mégsem reális, 1 és 2 közt kéne lennie:( -
#1176
nos, itt van, hogy néz ki az egyenlet (hacsak nem csesztem el valamit), amit meg kéne oldani p-re
![]()
ahol p a kötélhossz és a kör sugarának aránya. egzaktul nem hiszem h kifejezed p-t. numerikusan kéne megoldani, nekem voyage200 -zal p-re ez jött ki:
0.6871503731698 ,ami elég reális eredmény -
#1174
valszeg ugyanúgy csináltam, ne parázz már ^^ -
#1173
Oks, köszi.
Gondolom ugyanúgy csináltad, ha neked is ez jött ki, ezért nem írtam le, hogyan csináltam. -
#1172
valszeg jó volt -
#1171
Tehát akkor jó volt a gondolkodásmód ?
Nem tudom, nem voltam teljesen biztos benne. + egy ~19 méter hosszú kamiont egy icipicit irreálisnak tartottam. -
#1170
nahát, nekem is ez jött ki, és sztem ez a jó megoldás. miért gondolod h ez nem a jó megoldás? -
#1169
lenne egy kérdésem. A következő feladatnak valaki ki tudná számolni a megoldását? Én megcsináltam, de sztem rossz lett.
Feladat:
![]()
[spoiler]Nekem a kamion sebessége 13,33 mps, és a hossza 18,66 m lett.[spoiler] -
#1168
először is , ha rögtön c-vel indulunk, akkor nem gyorsulunk? dehogynem, sőt akkor gyorsulunk csak igazán, hiszen a sebességünk egy pillanat alatt változott meg nagyon.
másodszor, a foton inerciarendszerében te fénysebességgel haladsz. természetesen nem érzed h mindenhol lennél a világegyetemben, mert nem a világegytemhez képest mész c-vel, hanem csak a fotonhoz. -
SovereignX #1167 Kérdezem én miért? Miért mérnék különböző adatokat? Mert más módszert használok? Akkor a hosszúsági kontrakció csak mérési pontatlanság ha úgy tetszik?
A matek - Lorentz transzformáció - mellette van viszont. -
SovereignX #1166 Itt a magyarázat a 15höz:
Einstein nem fejti ki részletesen, hogyan található meg a kérdéses A és B pont a pályatesten, csak utal
arra, hogy a 8. pont alapján ez elvileg lehetséges. A tényleges keresztülvitel a következő lehet. Egy, a
töltésen levő megfigyelő merőlegesen a sínekre állítja a távcsövét. Kezében stopperóra. Az órát abban
a pillanatban állítja meg, mikor A' pont képe áthalad a táveső fonálkeresztjének függőleges szálán. A
vonat menetirányával szemben hosszú sor hasonló megfigyelő helyezkedik el, akik akkor állítják meg
órájukat, mikor B' pont halad át fonálkeresztjükön. Most meg kell keresni azt a megfigyelőt, aki az
elsővel egyező t időben stoppolt. A kettőnek távolsága nem más, mint az A', B' pontok egyidejű
lenyomata a töltésen, vagyis az A'B' távolság mérőszáma a töltésről mérve. Ez az ún. mozgási távolság,
mert a távolság mozgott a mérőeszközhöz képest. A vonaton megejtett távolságmérés adja a nyugalmi
mérőszámot. Világos, hogy a mozgási és nyugalmi mérőszám különböző lehet, hiszen a két mérés
különbözőképpen történt -
SovereignX #1165 Most olvasom Albert Einstein Speciális és általános relativitás című könyvét és valamit nem értek.
A könyvből idézem:
"Válasszuk a vasúti töltés hosszirányában v sebességgel gördülő vonaton
két helyet, (pl. az 1. és 100. kocsi közepét), és állapítsuk meg a távolságukat. Azt
már tudjuk, hogy távolság méréséhez legelőször olyan vonatkoztató testre van
szükségünk, amelyhez viszonyítva a távolságot felmérjük. Legegyszerűbb, ha
maga a vonat a vonatkoztató test. A vonatban utazó megfigyelő úgy méri meg a
távolságot, hogy mérőrúdját egyenes vonalban, pl. a kocsi padozatán rendre
annyiszor rakja fel, amíg egyik pontból a másikig jut. Az a szám, amely
megmondja, hányszor rakta fel a rudat, lesz a keresett távolság.
Egészen másképpen áll a dolog azonban, ha ezt a távolságot a
pályatestről kell lemérnünk. Erre a következő módszert használjuk: jelöljük
A'-vel és B'-vel a vonatnak azt a két pontját, amelyeknek távolságáról van szó.
Ez a két pont v sebességgel mozog a pályatest hosszában. Elsősorban keressük a
pályatesten azt az A, illetve B pontot, amelyek mellett az A' és B' pontok egy
bizonyos t időpillanatban - a pályatestről nézve - éppen elhaladnak. A vasúti
töltésen ez a két pont (ti. A és B) a 8. fejezetben közölt idődefiníció nyomán
meghatározható.15 Ezután az A és B pontok távolsága is megmérhető a
mérőrúdnak a töltés hosszában történő egymásutáni lefektetésével"
-
Albertus #1164 Einsteinnek is feltették ezeket a kérdéseket. Az akkor 25 éves pasi erre kijelentette, hogy éppen azért nem lehet a fényhez inercia rendszert rögzíteni, hogy ez az ellentmondás se látszódjon.
Nagy kérdés, hogy a többi ellentmondást miért hagyta látszódni? -
SovereignX #1163 Egy másik dolog. Megnéztem ezt a videót:
http://www.lilli.hu/news/news/60/teller-ede-relativitaselmelet.html
Érinti az ikerparadoxont is. Azt mondja ha közel fénysebességgel indulna el az Androméda galaxisba majd vissza jönne onnan a földön eltelne vmivel több mint 4 millió év. Ez kicselezhető ha nem gyorsuló mozgást végzünk hanem egyenletest. Vagyis mondjuk rögtön majdnem c-vel indulunk és tartjuk is ezt a sebességet. Akkor a specrel miatt egyszer az űrhajó nevezi ki magát álló pontnak és hozzá képest rohan felé a galaxis és fordítva a galaxis nevezi ki magát álló pontnak.
Ha én vagyok a nyugvó pont akkor a galaxis ér el hozzám mondjuk 5 perc alatt ha meg a galaxis az akkor én érek el hozzá 5 perc alatt.
Így 5 perc telt el számomra is és a galaxis számára is.
Ami szerintem nem működik. Ez csak úgy lenne lehetséges ha a fénysebesség többszörösével haladnék. Ami ha a saját szemszögemböl nézem igaz. Mert 5 perc alatt teszek meg 2 millió fényévet. A saját rendszeremben.
Életben is kipróbálható példa. Haverom rám világít egy zseblámpával. A lámpa fényét alkotó fotonok szemszögéből - ha kinevezik magukat állónak - akkor én haladok feléjük fénysebességgel. A saját szemszögemből ha én vagyok az álló pont akkor a foton repül felém fénysebességgel. De én nem haladok fénysebességgel a foton felé hiába nevezi ki magát nyugalomban lévőnek. Mert azt csak érezném ha egyszerre lennénk mindenhol a világegyetemben.
A másik dolog. Ha így mérnénk meg a fénysebességét nem nullát kellene kapnunk? Hisz a fény szempontjából a mérőműszer fénysebességgel halad felé és fordítva. Akkor mind a két szereplő számára nuku távolság ergó nuku idő így ha kiszámolom a sebességet az 0. -
SovereignX #1162 Ezt mondtam én is. Lényegében. Nuku távolság. Lehet filozofálni arról kinek és minek mit jelent a távolság ha egyáltalán jelent valamit.
Akkor úgy fogalmazok, hogy a fénysebességgel haladó részecskék számára a világegyetem összes pontja egyetlen egy pontra van tőlük. Vagy... nincs különbség számára, hogy a Jupiterre kell elmennie vagy az Androméda galaxisba netalántán az univerzum peremére. Ami nincs de...
Azzal meg én is tisztában vagyok, hogy nyugalmi tömeggel rendelkező "dolog" nem érheti el a fénysebességet. -
#1161
lol? az időt és a távolságot mint mérhető mennyiségeket mi találtuk ki. természetesen semmilyen élettelen dolog "számára" nincs idő és távolság. vajon egy darab kő számára van távolság?
különbenis te, mint tömeggel rendelkező test soha nem fogod elérni a fénysebességet, de ha megközelítenéd, akkor a kívülállók az látnák h számodra megáll az idő (nem öregszel), te pedig szintén azt látnád h a kívülállók (akikhez képest fénysebességgel mész) nem =oregszenek, plusz a távolságok összezsugorodnának. -
SovereignX #1160 Azt, hogy a foton számára nincs idő és távolság. -
#1159
pontosan milyen dolgot ? azt h a foton fénysebességgel megy? -
SovereignX #1158 Megelégszek én egy zanza verzióval minimális matekal.
Ha a foton nem végtelenül elgörbült térben halad - ami logikus is azt hiszem :) - akkor még is hogy lehet elképzelni a dolgot? Az ok, hogy ha matematikailag levezetem akkor azt kapom, hogy nincs idő és nincs távolság. De biztos, hogy van valami analógia rá. Mint a térre ami olyan mint egy gumiszőnyeg. Ezt le lehet írni biztos nagyon "csúnya" egyenletekkel amit pár év előképzettség nélkül nem lehet felfogni. -
#1157
ha PONTOSAN tudni akarod mi a hosszkontrakció és idődilatáció, akkor ne itt várd a választ, itt nincs annyi hely h oldalakban meg legyen magyarázva. hanem olvass el egy könyvet erről. de vigyázz, mert egyetemi szintű matek kell hozzá (mátrixszámítás, tenzorok, stb.) mondjuk ajánlom neked Valek Béla könyvét.
link
"Akkor a hosszúsági kontrakció az eltérő inercia rendszerekben mért eredmények magyarázatára szolgál?Akkor az idődilatáció sem más mint az eltérő inercia rendszerekben mért eltérésekre adott magyarázat? Mely csak az események megértését szolgálja?"
igen, így is mondhatjuk
"De a foton számára pl nem is létezik az idő és a távolság fogalma. Akkor egy végtelenül elgörbült téridőben halad? "
nem -
SovereignX #1156 Üdv emberek!
Lenne egy két kérdésem amire remélem kaphatok itt választ.
Pontosan mi az idődilatáció és a hosszósági kontrakció? Az utóbbiról emlékszem, hogy olvastam Einstein egy gondolat kísérletét ahol két ember halad eltérő sebességgel és megmérnek valamit - pontosan nem emlékszem mit - és eltérő vagy ugyan azt az eredményt kapják erre sem emlékszem pontosan de arra igen, hogy ennek az oka az, hogy a mérőrudaik összemennek. Pontosan a Lorentz transzformációnak megfelelően.
Akkor a hosszúsági kontrakció az eltérő inercia rendszerekben mért eredmények magyarázatára szolgál? Ha igen akkor pontosan hogyan is?
Az idő dilatációra pedig olvastam a wiki szócikkét. Vagyis ha van egy űrhajóm mely 0,9 cvel halad az is c-nek látja a fény sebességét ugyan úgy mint egy egy helyben álló ember. A cikk szerint ez csak úgy lehet, hogy a gyorsabban haladó számára az idő lelassul.
Akkor az idődilatáció sem más mint az eltérő inercia rendszerekben mért eltérésekre adott magyarázat? Mely csak az események megértését szolgálja?
Pl. GPS műholdak. Ha jól tudom minden nap szinkronizálni kell az óráikat a földihez mert különben használhatatlanok lennének a fellépő időkülönbség miatt.
Az idődilatáció annál nagyobb minél nagyobb sebességgel haladok. Ahhoz, hogy nagyobb sebességgel haladjak több energia kell a bevitt energia viszont tömeggé alakul (e=mc2 végett) így annál jobban elgörbítem a téridőt és ezért halad az idő lassabban a számomra?
De a foton számára pl nem is létezik az idő és a távolság fogalma. Akkor egy végtelenül elgörbült téridőben halad? De az meg a fekete lyuk?
Remélem nem túl sok a kérdés. :)
Minden választ előre is köszönök!
Linkelt cikkek is megfelelnek akár!
Még egyszer köszönöm! -
polarka #1155 Akkor ok 
-
#1154
igen, másodszorra már 0.25 ^^ 
-
#1153
én is így számoltam, sztem én számoltam félre, mert csak a vindóz számológépet használtam :D -
polarka #1152 Azt hogy?
Én így gondolkodtam:
Az aktivitás a meglévő bomlatlan atomok számával és a bomlás állandóval egyenesen arányos. Vagyis elvileg ugyanúgy lehet számolni, mintha a meglevő magok számával számolnánk, mert a/a0 = N/N0 = 2^-(t/T).
Ebből log2 a/a0 = -t/T ; vagyis T = -t/log2 (a/a0).
Amire nekem most is 1/4év jött ki. -
#1151
nekem 0.18 kb. -
polarka #1150 Egy radioaktív minta kezdeti aktivitása 100 000 Bq. Egy év
elteltével az aktivitás 6250 Bq. Mennyi a felezési ideje?
Erre nektek is 1/4év jön ki? -
polarka #1149 Este rájöttem, h nyilván eltér tőle... -
pet0330 #1148 De egymás felé nem ideális fekete testek.......
Hanem monnyuk az egyik ezüst másik vas.( ez csak pl)
-
#1147
jó akkor úgy fogalmazok, hogy tetszőlegesen megközelítik a 0 Kelvint.
ha pedig nem sugároznak szét a világűrbe, hanem csak egymás felé, és ideális fekete testek, amelyeknek a hőmérsékletük különböző kezdetben, akkor az termoegyensúly beállta után a hőmérsékletük azonos lesz és nem 0, mivel zárt rendzserről van szó. -
polarka #1146 Sztem elméletben igen. Bár a valóságban nem lehetséges.
Egyébként a hősugárzás teljes mértékben merőleges a tárgy felületére, vagy eltérhet egy része tőle? -
pet0330 #1145 Am termodinamika alaptörvénye h nincs 0K -s test :D
