3993
Fizika 2006
-
uwu #864 De azért számít...
Nem mindegy, hogy eleve elrendelt történések előtt állunk, vagy nem. De így legalább van okunk a magabiztosságra, mert mondhatjuk, hogy mindíg úgy döntünk ahogy kell, még ha végeredmény szar akkor is. -
uwu #863 Az sima ügy. -
JuzoGB #862 Akkor ha úgy mondjuk, hogy a világ SZÁMUNKA undeterminisztikus, úgy már megfelelő?
Mert ugyanis ezt értik alatta, hogy a világ undeterminisztikus. MIvel más nem számít sehova:) -
uwu #861 Attól, hogy nem tudok valamiről, simán megtörténik, mégpedig pont úgy ahogy kell.
Ha meg akarod előre tudni, görcsölhetsz ugyan, de csak sejtheted, hogy mi lesz. Az a baj, hogy ebbe még az is belefér, hogy egyes részecskéknek nincs konkrét helye, hisz azért nincs, mert úgy kell lennie, mindíg úgy szokott lenni ha olyanok a körülmények...
Sajnos ettől nem tudok elszakadni, és nem értem miért lehetne több esélyes egy esemény. -
JuzoGB #860 "sosem láthatunk a jövőbe, hanem a jövő tényleg eldöntetlen."
Mi is a különbség? Sztem az hgoy sose láthatunk a jövőbe épp azt jelenti, hogy eldönthetetlen. -
uwu #859 Nemár!
Nekem egy fizikatanár mondta, hogy undeterminizmus van, és ha tanulok még fizikát rájövök, hogy miért.
Azt is mondta, hogy _biztos_ hogy nem csak annyi az egész, hogy sosem láthatunk a jövőbe, hanem a jövő tényleg eldöntetlen.
Akkor most mi a f... van? -
JuzoGB #858 Schrödinger macskája
Pont azért undetermisztikus, mert senki nem tudhatja meg. -
uwu #857 Akkor most magyarázza el nekem valaki, hogy mitől undeterminisztikus a világ a kvantuummechanika szerint.
Azt értem, hogy előre nem tudnak megmondani dolgokat csak %-osan, meg hogy a mérni sem lehet tökéletesen, mivel a mérés befolyásolja az eredményt. Az nem tiszta, hogy mi köze ennek a fizikai történésekhez.
Olyan emberek számára akik nálam jobban képben vannak tök egyértelmű, hogy a történések előre nem meghatározottak. Nekem azonban vannak ezzel gondjaim...
Ha van egy adott időpontban egy állapota a világnak, a következő pillanat miért nem egyértelmű?
A tapasztalatok szerint minden csak egyféle képpen történik meg, soha semmi nem történt még többféle képpen, tehát a jelek szerint egy lehetőség van minden pillanatban, ami be is következik.
Az tiszta sor, hogy ezt előre megmondani lehetetlen, sőt a mérés is az amivel adatot gyűjtanénk a jósláshoz, de mégis mi az ami ezen ami többet mond annál, hogy mi nem tudhatjuk meg? -
#856
na végre valaki aki értelmesen hozzászólt a témához. erre már albertus sem tud gombot varrni:) 
-
#855
"Mert VISSZAFORDULASAKOR at kell allitani az osszer orat ami vele egyutt mozgott,"
Mindig kimarad valami. -
#854
Azpedig, hogy egy orat atallitunk nem azt jelenti, hogy idoben hatrebb vagy elorebb van.
Tessek vegre felebredni. -
#853
Es elertunk a relativitas lenyegehez. Miert is fog mas lenni minden, ha az utazo iker visszajon?
Mert at kell allitani az osszer orat ami vele egyutt mozgott, es a sebesseguket is meg kell valtoztatni hogy hozza kepest alljanak.
Ez egy uj inercialis rendszer lesz. Minden pontban mas erteket fognak az orak mutatni, mint eddig. -
#852
Hogy nyilvanvalobb legyen mi mit jelol
0.000 10.000 => -4000000000.000 16.667
Az elso ket szam az allo ter es idokoordinataja
a masodik a mozgoe.
A 10 masodperc az allo oraja altal mutatott ertek x=0 pontban akkor, amikor a masodik fenyjel megerkezik, a 16.66 masodperc, amit a mozgo szamol, vagy ha van az adott terbeli ponton egy vele egyutt mozgo ora ami eppen akkor er oda, amikor a masodik fenyjel elerte az x=0 pontot, es ez elozoleg fenyjelekkel vagy lassan mozgatott orakkal szinkronizalva lett, akkor az is 16.66 masodpercet mutatna. -
#851
Es ha meg nem lenne eleg bonyolult, maga a mozgo is visszamehet az x=0 pontba nem csak fenyjeleket kuldozget vissza.
Ekkor kapjuk az ikerparadoxont. Ekkor megint minden a feje tetejere all, mert ahogy lentebb irtam, az utazo iker oraja fog kevesebbet mutatni, nem ugy, mint az utolso peldanal a visszakuldott fenyjel eseteben.
-
#850
Hogy lehet az, hogy a mozgohoz viszonyitva az allo ora jar lassabban?
Hogyan gyozodhetne meg errol a mozgo inercialis rendszerben levo?
A legegyszerubb, ha visszakuld a mozgo egy fenyjelet az allo x=0 pontba, es megkeri az ott allo embert, hogy amikor meglatja a visszaerkezo fenyjelet, akkor irja fel az oraja altal mutatott erteket.
A fenyjel visszakuldesenek a pillanata legyen az az idopont, amikor az elozo esetekben hasznalt fenyjel a tukorrol visszaerkezik.
Ekkor a program utan kell meg irni az alabbi sorokat.
dt=x1/c;
x1=x1-c*dt;
t1+=dt;
b=1.0/sqrt(1.0-v*v/(c*c));
x2=(x1-(v*t1))*b;
t2=(t1-((v*x1)/(c*c)))*b;
printf("%.3f %.3f => ",x1,t1);
printf("%.3f %.3f\n\n",x2,t2);
printf("ido vissza az allo x=0 pontra:%.3f \n\n",(t2-t2a));
Ekkor ezeket a szamokat kapjuk eredmenyul:
0.000 10.000 => -4000000000.000 16.667
ido vissza az allo x=0 pontra:16.667
A mozgo inercialis rendszer szerint 16.66 masodperc telik el az elso fenyjel inditasatol a masodik jel x=0 pontba visszaerkezeseig.
De az ott levo oran csak 10 masodperc telt el, tehat az allo ora IS lassabban jar a mozgohoz viszonyitva. -
#849
"nem a gyorsito ero lassitja a le a mozgo ora" JARASAT.
Igy valahogy jobban hangzik. -
#848
Mostmar egyertelmubb, mi volt az az 5.555 masodperc.
Ez az allo inercialis rendszer szerinti ido, ameddig a mozgo tukorrol a mozgo fenyforrashoz visszaerkezik a feny, ha nincs hosszkontrakcio.
Ha all a tukor, akkor ez 2 masodperc. De ebben a peldaban a mozgo szerint ez 3.333 masodperc, mert nem szamol a feladat azzal, hogy a mozgo test osszement. A mosoditott masodik feladat ezert jobb, az elso emiatt zavaros.
tukor:1500000000.000 5.000 => 500000000.000 1.667
Itt latszik, hogy a mozgo szerint a tukor tavolsaga a fenyforrastol 500000km es nem 300000km! Ez okozza a bonyodalmakat.
-
#847
Az elso pelda gyanus, mert nincs benne Lorentz transzformacio. Akkor leellenorzom ezzel is.
origo:0.000 0.000 => 0.000 0.000
tukor:1500000000.000 5.000 => 500000000.000 1.667
ido a tukorig:1.667
visszaerkezaes:1333333333.333 5.556 => -0.000 3.333
ido vissza:1.667
teljes ido:3.333
Az eredmeny ugyan az, es az idopontok is egyeznek.
double dt,s,b,x1,t1,t2a,t2b,x2,t2,c=3e8,v;
v=0.8*c;
s=c;
x1=0.0;
t1=0.0;
b=1.0/sqrt(1.0-v*v/(c*c));
x2=(x1-(v*t1))*b;
t2=(t1-((v*x1)/(c*c)))*b;
printf("origo:%.3f %.3f => ",x1,t1);
printf("%.3f %.3f\n\n",x2,t2);
t2a=t2;
dt=s/(c-v);
x1=c*dt;
t1+=dt;
b=1.0/sqrt(1.0-v*v/(c*c));
x2=(x1-(v*t1))*b;
t2=(t1-((v*x1)/(c*c)))*b;
printf("tukor:%.3f %.3f => ",x1,t1);
printf("%.3f %.3f\n\n",x2,t2);
printf("ido a tukorig:%.3f \n\n",(t2-t2a));
t2b=t2;
dt=s/(c+v);
x1=x1-c*dt;
t1+=dt;
b=1.0/sqrt(1.0-v*v/(c*c));
x2=(x1-(v*t1))*b;
t2=(t1-((v*x1)/(c*c)))*b;
printf("visszaerkezaes:%.3f %.3f => ",x1,t1);
printf("%.3f %.3f\n\n",x2,t2);
printf("ido vissza:%.3f \n\n",(t2-t2b));
printf("teljes ido:%.3f \n\n",(t2-t2a));
-
#846
Annak belatasahoz, hogy a gyorsulasnak semmi koze az orak lelassulasahoz, az ikerparadoxont kell elovenni.
Az egyik testver a Foldon marad, a masik elutazik egy bizonyos tavolsagra nagy sebesseggel, majd visszater. Ez kevesebbet fog oregedni.
Ha a mozgo orak lelassulasa a fordulasnal letrejovo gyorsulastol fuggene, akkor nem szamitana mennyi ideig utazik az ora egy adott sebesseggel, mert az idoelteres a gyorsulasnal jonne letre, es utanna ez az ertek mar nem valtozna.
Legyen v=0.8c ismet, a tavolsag s=300000km ismet.
Lentebb irtam, hogy 1 masodperc alatt a mozgo oran 1.666 masodperc telik el.
Ezt ugy kell erteni, hogy a kulso inercialis rendszerben telik el 1.666 masodperc.
Tehat az utazo most 1.25 masodperc alatt eri el a Fold szerint a fordulopontot.
Ez a sajat orajaval merve 0.75 masodperc.
Ha beleszamolom a vissza utat, akkor ezeket az ertekeket szorozni kell 2-vel.
Ha most a tavolsagot 3x-ara novelem, akkor az ido a fordulasig 3.75 masodperc.
Ekkor a mozgo oran 2.25 masodperc telik el.
Az idokulombseg nott annak ellenere, hogy a fordulaskor a sebessegvaltozas ugyan annyi maradt.
Nem fugg a gyorsulas merteketol az ora lelassulasa, nem a gyorsito ero lassitja a le a mozgo orat.
-
#845
Hogy tisztabb legyen a pelda, ki lehet hagyni a koordinata-traszformaciot, es egy test ket vegere szerelhetjuk a fenyforrast es a tukrot. Ez a test allo helyzetben legyen 300000 km hosszu {ezmiatt hasznaltam a c-erteket tavolsaghoz is}.
A sebesseg ismet v=0.8c. A mozgo test osszement, emiatt a mozgo hossza 0.6c /km!/
Az odaut ekkor t=c*0.6/(c-v) =3 masodperc.
Visszafele t=c*0.6/(c+v) = 0.333.
Igy egybol megkapjuk a 3.333 masodpercet a 2 masodperc helyett.
Ismet leirom, most a tukrok egy merev testre vannak szerelve, amig az elobb terben elvalasztva voltak.
Itt jobban latszik, hogy nem csak az idoditalacio ertelmes, hanem a testek megrovidulese is VALOSAGOS. -
#844
Nekem ugy tunik, hogy most keztel erdeklodni a relativitas irant. Akkor kicsit egybol bele a mely vizbe. A 'mozgo ora' kifejezes egy relativ, viszonylagos fogalom. Ha mozgo oraval egyutt mozgok, akkor az elobbi allo ora lesz a mozgo ora, es az fog lassabban jarni.
Ez igy baromsagnak hangzik? Igen, de igaz, es leirhato ellentmondasmentesen matekkal. Sot meg is ertheto, de ahhoz nem 10 perc kell, hanem eleg sok ido.
Aki hamar feladja, vagy megelegszik a tenyek elfogadasaval, az soha nem fogja megerteni. -
#843
Bizonyitani a kiserletek bizonyitjak.
http://www.google.hu/search?hl=hu&q=time+dilation+experiment++site:edu&start=10&sa=N
Szamolassal lehet ellenorizni, hogy nincs koze a dolognak a gyorsulashoz. Majd ha lesz idom, leirom. -
tivadar89 #842 De azt mivel lehet bizonyítani hogy a mozgó órák járnak lassabban ? Milyen összefüggés van a mozgó órák sebessége, gyorsulása és az idő eltérés között ? -
#841
Es mivel a mozgo orak jarnak lassabban, nem az ido, emiatt idodimenzio mint olyan ertelmetlen fizikai valosagnak tekinteni.
-
#840
Mint mar ezerszer leirtam, a relativitasban van egy nagy adag latszat. De nem a latszatot irja le, hanem a valosagot.
Minden ugy van, ahogy mar ezerszer leirtam. Nem ertheto?
Sajnos az agyam nem tudom kolcsonadni. -
#839
Nincs szukseg 26 oldalas blogra, ennyi az egesz. Ez megmutatja, hogy egyszeru szamolassal es el lehet jutni oda, hogy belassuk, az idodilatacio es a hosszkontrakcio valos.
Ne tevesszen meg senkit, hogy a tavolsagokat 1.666-al szoroztam. A tavolsagok megvaltozasat a koordinata-transzformacio adja, a test hosszanak megvaltozasa mas teszta.
/Es Dez, nem hinnem hogy nekem kellene megtanulnom a relativitast.
LOL/ -
#838
Ha egy falra fenyjelet kuldunk, ami tolunk 300000km-re van. akkor arrol 2 masodperc alatt er vissza a feny.
Ha a fal mozog es mi is, akkor a falig nagyobb tavolsagot kell megtennie a fenynek, visszafele kevesebbet.
Ekkor a feny t ideig halad c*t=c+v*t es a fal 'c'erteku tavolsagrol indul v sebesseggel.
Ebbol levezetgeto,hogy az odaut t=c/(c-v) =5 masodperc ideig tart, ha v=0.8c.
Visszafele c*t=c-v*t amibol t=c/(c+v) = 0.555
Ez osszesen 5.555 masodperc. A mozgo orak 1/0.6-szor lassabban jarnak v=0.8c sebessegnel, ami miatt 1 masodperc alatt a mozgo oran 1.666 masodperc telik el. Emiatt a 2 masodperces utnak 3.333 masodperc ideig kellene tartania.
Mi lehet a gond?
Ami kimaradt, a tavolsagok megvaltozasa. Ennek a merteke is 1.666, szorozzuk be a 3.333-at ennyivel.
Es itt az eredmeny,az 5.555, amit legeloszor kiszamoltam.
Minden mozgo ora lassabban jar. Barmilyen lassan is mozgatunk egy referenciaorat, az kicsit lassabban fog jarni, mint az adott inercialis rendszeben nyugvo orak.
Ez a lassulas pont olyan merteku lesz, mintha fenyjeleket hasznalnank az orak szinkronizalasara. Emiatt Einsten mar csak azt kototte ki meresi utasitaskent, hogy az orakat fenyjelekkel kell szinkronizalni. De utanna lehet szamolni, lassan mozgatott orakkal is pont ugyanazt az eredmenyt erjuk el. -
#837
A gezoo-fele 'virtualis fenysebesseg' egy szamolt ertek. Ebben a gyakorlatias vilagban ez senkit nem erdekel.
Trivialis, hogy ha egy allo inercialis rendszerben mozgo testhez viszonyitott fenysebesseget szamolunk, az nem c lesz, hanem c+-v.
Spanyolviasz. -
#836
Tovabba a kvantummechanika hullammal irja le a foton eloszlasat. Ennek a hullamnak az abszolutertek amplitudo negyzete a reszecske megtalalasanak a valoszunuseget adja egy adott terreszben.
Ez a foton. Sot az elektron es az osszes tobbi is. Nem lehet hullam nelkul leirni. -
#835
http://www.google.hu/search?hl=hu&q=michelson-morley+single+photon&btnG=Keres%C3%A9s&meta=
Tovabba az egyfotonos Michelson-Morley kiserletben ket iranyba 'halad' egyetlen foton.
Ez ismet egy feligazsag, mert valojaban csak az egyik agban lehet elkapni.
De az is nyilvanvalo, hogy ha nem halad mindket agban, akkor nem ertheto , miert alakul ki interferenciakep.
A kialakulo interferenciaminta mindket kar uthosszatol fugg.
-
#834
Tehat az ilyen elhajlos, kanyargos, vezerhullamos, 'de akkor is reszecske' tipusu crackpot elmeletek teljesen tarthatatlanok. -
#833
" azaz a részecske nem hullám, hanem csak úgy is leírható, MINTHA hullám lenne"
A reszecske sokkal inkabb hullam, mint akarmi mas. Kulonben nem mehetne at az interferenciaminta sotet helyein.
http://www.rp-photonics.com/interference.html
A felso kep a falon kirajzolodo interferenciakep. Alatta a ket res felulnezetbol lathato.Csak a piros helyeken detektalhato foton.
Ahhoz pedig, hogy eljusson a fal egy adott pontjara egy restol a foton, tobb 'sotet' savon kell atmennie, ami most a kepeken feher.
Ez a klasszikus reszecske keppel SEHOGYAN sem ertelmezheto.
A klasszikus hullam keppel meg talantalan.
-
#832
A gps muholdakon keveredve jelentkezik a specrel es az altrel altal adott idolassulas-gyorsulas -
Albertus #831 A gravitációs időlassulást az áltrel tárgyalja, nem a specrel.
Ha ezt sem tudod, és mégis hazugsággal vádolsz, akkor talán hiába magyaráznám el, hogy mi a különbség, mert úgysem érthetnéd meg.
-
Albertus #830 Szóval Te el sem tudtad olvasni? -
#829
A muholdakon az orak lassabban jarnak, senkit nem erdekel hogy mit hazudozol. -
uwu #828 Te egy fizikai antitalentum vagy 
-
Albertus #827 Szia Kedves Ge3lan!
Igazán sajnálom, hogy félreértettelek. Igazából meg sem fordult a fejemben, hogy pl. a c^2 hatvány alak vagy a gyök(n) kifejezés olvashatósága a gondod.. Ugyanis a Lotus-Quattro óta, úgy 30 éve használjuk ezeket az alakokat, a mai napig pl. az Excel-ben is.
Azt viszont nem árultad el, hogy megértetted-e az analógiát a rendszerrel együtt mozgó éterben terjedő fény ill. a rendszerrel együtt mozgó levegőben terjedő hang között?
Az is érdekelne, hogy megértetted-e azt, hogy miután mindkét esetre
ugyanazon függvények érvényesek, és a hang esetében egyszerű mérésekkel
tapasztalati úton megállapítható, hogy se időlassulás, se hosszkontrakció nem létezik a valóságban, ebből következően Einstein
teóriája sem fedi a valóságot.
-
ge3lan #826 Olvasd el még egyszer amit írtam, mert nem értetted meg.Hol írtam érthetőséget? Nem fog ki rajtam 2 gyökös képlet meg a pitagorasz tétel. Azt mondtam, hogy az OLVASHATATLANSÁG határát súrolja. Azt hittem ez egyértelmű, és nem kell magyarázgatni, mivel az ember nem az ilyenhez szokott, hanem a rendes gyökjelhez, hatványozáshoz, törtekhez stb.
Figyelj, te másról kezdesz el beszélni és mondatokat adsz a számba. Ennek így mi értelme?
Nem azt mondtam, hogy a fény mindig gömbhullámként terjed.
Na akkor a vonatos példa. Milyen fényforrást kell ott elképzelni, amivel a villantás történik? Ez fontos az aberráció miatt is. -
Albertus #825 Szia Kedves Ge3lan!
Gézoo azt írta egy másik fórumon,hogy ez még nem kész elmélet, ezért
hiba lenne tudományos dolgozatként megjeleníteni.
Ami a függvényeit illeti, érdekes, hogy számodra az érthetőség határát súrolják ezek a középiskolai szintű függvények, levezetések.
Mit szólnál akkor pl. NevemTeve nick nevű kolléga mátrixos levezetéséhez? Egy oldalon tisztán matematikai azonosságok felhasználásával küszködte végig.. Bár kétségtelenül látványosabb és "tudományosabbnak" látszó levezetéssel.. Csupán a fizikai értelemtől elszakadva.
Ami pedig a fény kvantumos és gömhullámos terjedését illeti, gondolom, hogy Te is érzed, hogy attól, hogy nem tudsz a fotonokról,
még nem fog gömbhéjon terjedni a fény.. Csupán a nagyon sok foton, a villanás helyétől közel gömb alakban terjed.. és a kettő dolog összekeverése, összetévesztése pont a relativitási elv vitájában,
alapvető hibát okoz.