Fizika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#83
Hali, ha egy ember belepisil a konnektorba az meghalhat? megráhaztja az áram? és milyen esetekben mi torténik. pl gumitalpu cipo stb😊 koszi a valaszt. A matektanarral vitatkoztam azért kell. Én a nem melett állok
Config: Intel Pentium Ibm kompatibilis pc. 233 Mhz 128mb sd Geforce 2 32 mb Vga Kártya és 15 colos VGA kompatibilis CRT monitor:)Szar a gépem és? OGwalkerből pvpzek @ FRANZ!!!
#82
ez nem azért van mert vákuumban zavartalanul terjedhet, a levegõ meg egy akadály?
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#81
Sziasztok!
Lenne egy kérdésem. Miért halad lassaban a fény a levegõben mint a vákumban??
Lenne egy kérdésem. Miért halad lassaban a fény a levegõben mint a vákumban??
#80
Szerintem ...
A felhõ képzõdéséhez szükséges az ugynevezet kondenzációs vagy jégképzõ magvak jelenléte amin a halmazállapotváltozás végbe tud menni és a már meglévõ felhõ felülete ehhez tökéletes. Ezért amig a felhõ képzõdésének feltételei (vízgõzhányad, nyomás)fennáll a felhõ tud növekedni.
A felhõ képzõdéséhez szükséges az ugynevezet kondenzációs vagy jégképzõ magvak jelenléte amin a halmazállapotváltozás végbe tud menni és a már meglévõ felhõ felülete ehhez tökéletes. Ezért amig a felhõ képzõdésének feltételei (vízgõzhányad, nyomás)fennáll a felhõ tud növekedni.
#79
betettem a kérdésedet a "Minden napra egy kérdés" topikba ok? hátha lesz válasz rá 😊
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#78
hm.. talán a vízfelszínekrõl együtt párolog el nagy tömegekben a vízgõz, és együtt mozog, vagy ha mindig együtt mennek az égen akkor esetleg vonzzák egymást fizikailag/kémiailag. De te is láttál olyat amikor az egész horizontot felhõ fedi nem? ott pl folyamatos, ill látni lehet hol vékonyodik amikor átsüt a nap. jó kérdés
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#77
Szia! Vegyük pld. a kumulus- gomolyfelhõt. De a rétegfelhõk többségének is határozott kontúrja van. Legjobban a gomolyfelhõknél látszik a dolog. Nagyon élesen látszik a felhõ alakja- eddig felhõ-innen már nem. szinte centiméterekben mérhetõ határvonal-nem úgy mint a ködnél, ami fokozatosan ritkul, vagy sûrûsödik horizontális irányban, viszont függõlegesen ennek is elég határozott felszíne van, de a köd a rétegfelhõk közé tartozik, amelyek kevésbé kontúrosak, mint a gomolyfelhõk. Engem a határozott optikai kontúr oka érdekel.
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#76
ez attól függ milyen a felhõ nem? van nagyon darabos, bárányfelhõ, fányolszerû stb meg nem mind ugyanolyan szal különbözõek nem?😊
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#75
Sziasztok!
Utána tudna vki nézni annak, hogy miért van a felhõknek éles kontúrja?
Én valami elektrosztatikus hatásra gondolok. Rákerestem a témára, találtam sok mindent a felhõk fizikájával és kémiájával kapcsolatban, de választ erre a kérdésre nem. (Egy repülõpilóta írja, hogy úgy repült a felhõ "tetején", hogy a pilótafülke kint volt a napfényen, de a szárnyak elmerültek a "tejfölben".)
Utána tudna vki nézni annak, hogy miért van a felhõknek éles kontúrja?
Én valami elektrosztatikus hatásra gondolok. Rákerestem a témára, találtam sok mindent a felhõk fizikájával és kémiájával kapcsolatban, de választ erre a kérdésre nem. (Egy repülõpilóta írja, hogy úgy repült a felhõ "tetején", hogy a pilótafülke kint volt a napfényen, de a szárnyak elmerültek a "tejfölben".)
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#74
kösz mindenkinek maj mondom ha átmentem
adig éljenek a fizikatudorok
D
adig éljenek a fizikatudorok
D
#73
Hány fokos gõz? Mert ez nem mindegy. Az ilyen példák általában erõmûves példák és ott nem 100 fokos gõz van. 550-600 fok is lehet ez ma már... (Ez szerinem annyira nem nehéz példa. Kb. 3 éve nem volt hõtanom, de azért még emlékszek dolgokra.)
Nos szerintem a következõ lépések vannak így hirtelen fejbõl.
1. A gõz sûrûsége és egyéb hõtecnikai adati adottak hõmérsékleten és 1 bar nyomáson (táblázat). Ezek után gáztörvény alkalmaz 120 bar és 1 bar-ra fel --> megvan a fajtérfogat 1 bar és 120 bar nyomáson is. --> ebbõl tömeg
2. Fáradt gõz az gondolom a leexpandált gõzt jelenti. Ez lehet 1 bar alatt is, de legyen 1 bar addig tuti megy. Az expanzió lehet izentropikus van politropikus is. Példából ez nem derül ki. Az izentropikus esetbeb Kappa = 1,4.
3. A többi lépéshez kell egy állapotdiagram és abban fel kell rakjzolni az állapot változást. Elõszedsz egy hõtan könyvet és tucatával vannak benne ennek a lépésnak a megoldásai. Ajánlom a Környei Tamás féle Termodinamika könyvet.
Nos szerintem a következõ lépések vannak így hirtelen fejbõl.
1. A gõz sûrûsége és egyéb hõtecnikai adati adottak hõmérsékleten és 1 bar nyomáson (táblázat). Ezek után gáztörvény alkalmaz 120 bar és 1 bar-ra fel --> megvan a fajtérfogat 1 bar és 120 bar nyomáson is. --> ebbõl tömeg
2. Fáradt gõz az gondolom a leexpandált gõzt jelenti. Ez lehet 1 bar alatt is, de legyen 1 bar addig tuti megy. Az expanzió lehet izentropikus van politropikus is. Példából ez nem derül ki. Az izentropikus esetbeb Kappa = 1,4.
3. A többi lépéshez kell egy állapotdiagram és abban fel kell rakjzolni az állapot változást. Elõszedsz egy hõtan könyvet és tucatával vannak benne ennek a lépésnak a megoldásai. Ajánlom a Környei Tamás féle Termodinamika könyvet.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#72
Ennek meghatározása meg azért nem megoldható, mert nem definiálták a légkör határát.
Elsõ lépésben talán azt kéne megvizsgálni, hogy mekkora magasságig érdemes számolni a tömeggel. A légkör nyomás eloszlásának levezetése számtalan helyen fellelhetõ. Gáztörvénnyel és a nyomással és
integrálással kiszámolható a légkör tömege, ha ideális gázként kezeled. További gond a hõmérséklet, mert annak is van eloszlása, de az lineárisnak tekinthetõ talán 0,5fok/100 méteres gradienssel, de ennek is van speciális tuladjdonsága. 12 ezer méter felett kb. 80km-ig asszem -54 fok a hõmérséklet minimális ingadozással.
Most így hirtelen azt mondanám, hogy max. 15-20 km-ig értelmes számolni. A légkör teljes tömegének kb. 95%-a az alsó légkörre korlátozódik kb. 12 km-es magasságig.
Elsõ lépésben talán azt kéne megvizsgálni, hogy mekkora magasságig érdemes számolni a tömeggel. A légkör nyomás eloszlásának levezetése számtalan helyen fellelhetõ. Gáztörvénnyel és a nyomással és
integrálással kiszámolható a légkör tömege, ha ideális gázként kezeled. További gond a hõmérséklet, mert annak is van eloszlása, de az lineárisnak tekinthetõ talán 0,5fok/100 méteres gradienssel, de ennek is van speciális tuladjdonsága. 12 ezer méter felett kb. 80km-ig asszem -54 fok a hõmérséklet minimális ingadozással.
Most így hirtelen azt mondanám, hogy max. 15-20 km-ig értelmes számolni. A légkör teljes tömegének kb. 95%-a az alsó légkörre korlátozódik kb. 12 km-es magasságig.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#71
Milyen szakra jársz? Hanyad éves vagy? Ezek nem olyen nehéz példák. Alap termodinamika/áramlástan példák.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#70
Mi ez? Atmoszférikus határréteg példa? Alapvetõen arról van szó, hogy a sebesség valamiféle hatványfüggvény szerint alakul a különbözõ határrétegekben, van erre egy összefüggés az áramlástan könyvekben. Tehát egy magasabbfokú függvénybõl egy pontban ismert a sebesség. Kérdés egy másik pontban.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#69
A talajhoz közelebbi, h1=10 méter magasságban mért szélsebesség v1 = 2 m/s. Mennyi ebben az esetben h2=100 méter magasságban mért szélsebesség?
Hogy kéne megoldani?
és ezt hogy kéne???
Hogy kéne megoldani?
és ezt hogy kéne???
#68
Egy gõzkazán 120 bar nyomású 100 tonna gõzt állít elõ óránként? Mennyi ennek az adott nyomású gõznek a térfogata? Mennyi a turbináról lejövõ, „fáradt” gõznek a térfogata? Mennyi az expanzió során a munkavégzõ képessége egy óra alatt? Mekkora a teljesítménye?
és hogy
Egy 16 kW névleges teljesítményû kazán hatásfoka 85 %. Õt órai tüzelés alatt mennyi hõt „ad át” a hõcserélõ vizének ez a berendezés?
és hogy
Egy 16 kW névleges teljesítményû kazán hatásfoka 85 %. Õt órai tüzelés alatt mennyi hõt „ad át” a hõcserélõ vizének ez a berendezés?
#67
A levegõ tengerszinten mért nyomása 105 Pa. Mennyi a Föld légkörének tömege? A széndioxid koncentrációja 0,033 % (330 ppm). Hány tonna széndioxid van a levegõben? Ennek hány százalékával tudunk évente hozzájárulni ennek növekedéséhez?
#66
hali valaki ki tudna nekem számolni 2 feladatot sürgõsen?
#65
vki tudna nekem mondani pár jó kérdést? atomfizikával kapcsolatban, olyan kérdésekre lenne szükségem, hogy mi pl fizikusok/tudósok vagyunk, kutatásokat végzünk és a kérdéseinket a természetnek tesszük fel
a kérdések az atomfizikán belül bármik lehetnek
ha ehhez tudna vki nekem tippet adni, annak nagyon örülnék 😊
a kérdések az atomfizikán belül bármik lehetnek
ha ehhez tudna vki nekem tippet adni, annak nagyon örülnék 😊
#64
A teljesítmény mértékegysége a watt (jele: W)
1watt a teljesítmény, ha 1sec alatt a munkavégzés; 1 Joule.
1W = 1J/sec
1LE = 75 * 9,81 J/sec = 736 W = 0,736 kW
megfordítva pedig:
1 kW = 1,36 LE
(Lóerõ jelölése régebbi német gépeken : PS )
1watt a teljesítmény, ha 1sec alatt a munkavégzés; 1 Joule.
1W = 1J/sec
1LE = 75 * 9,81 J/sec = 736 W = 0,736 kW
megfordítva pedig:
1 kW = 1,36 LE
(Lóerõ jelölése régebbi német gépeken : PS )
#63
... Emlékeim szerint; Egy "belspedesi-"
-LÓ Teljesítménye is csak (mintegy😊= 0,7 - 0,8 LE (= HorsePower)
-de a
fiatalos, és a "nõi-almákért" is gyorsan nyújtózkodó NEWTONi-fickó, ezen "almás-csajok" határozottan egybehangzó állításai szerint is;
A Póni-Pacik tudásának még csak a felét, sõt azt meg sem közelíti- K !
( Mária-Tercsi néni, tán éppen e féltékenységekér' is utálta át
BÉCsbõl -> PESTre, ezen nimfománián-telhetetlen prosti-lánykákat ?!)
Konklúzió:
Ereje teljében lévõ NEWTON-papa teljesítménye,
egy jó adag túlzással is tehát (; Cirka csak): 0,1 LóErõ.
-LÓ Teljesítménye is csak (mintegy😊= 0,7 - 0,8 LE (= HorsePower)
-de a
fiatalos, és a "nõi-almákért" is gyorsan nyújtózkodó NEWTONi-fickó, ezen "almás-csajok" határozottan egybehangzó állításai szerint is;
A Póni-Pacik tudásának még csak a felét, sõt azt meg sem közelíti- K !
( Mária-Tercsi néni, tán éppen e féltékenységekér' is utálta át
BÉCsbõl -> PESTre, ezen nimfománián-telhetetlen prosti-lánykákat ?!)
Konklúzió:
Ereje teljében lévõ NEWTON-papa teljesítménye,
egy jó adag túlzással is tehát (; Cirka csak): 0,1 LóErõ.
#62
ezt az egészet valaki el tudná magyarázni röviden és érthetõen?
nem nagyon értem, pedig nem bánnám
nem nagyon értem, pedig nem bánnám
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#61
És a végén még leosztassz 735,5-el akkor megkapod lóerõben a teljesítményt 😊
#60
A Newton az erõ mértékegysége, a lóerõ meg a teljesítményé.
Ergó direkt nem.
Ha tudod az F erõ (aminek a mértékegysége a Newton) által végzett s utat, abból kiszámolható a munka: W=F*s (mértékegysége Joule, azaz Nm). Ha tudod a munkavégzés idejét, kiszámolható a teljesítmény: P=W/t (mértékegység: Watt).
Ergó direkt nem.
Ha tudod az F erõ (aminek a mértékegysége a Newton) által végzett s utat, abból kiszámolható a munka: W=F*s (mértékegysége Joule, azaz Nm). Ha tudod a munkavégzés idejét, kiszámolható a teljesítmény: P=W/t (mértékegység: Watt).
#59
sziasztok, valaki hozzáértõbb meg tudná e nekem mondani hogy a Newton átváltható e lóerõbe? Köszi, ádám.
#58
http://www.nanopaprika.eu a nanotudomány virtuális hálózata
#57
köszönöm szépen...tehát a megoldás 15,65 másodperc...pontosabban 939 másodperc-el 12 óra után...
köszmég1x
köszmég1x
#56
Nos: óramutató percenként 0,25 fokot fordul ❤️60/(24*60)>, percmutató 6 fokot ❤️60/60>. Tehát ha feltesszük, hogy x perc múlva lesz pont merõleges a két mutató (vagyis 90 fokos szöget zárnak be) akkor a következõ egyenletet kapjuk: 6*x=0,25x+90. x-re megoldva kész 😊
#55
és elvileg számítással kellene bizonyítani a dolgot...:S
#54
üdv!!! lenne egy kérdésem, illetve egy feladatom, amivel nem boldogulok:
12 óra után hány perccel lesz elõszõr merõleges az óramutató a percmutatóra???
ehhez kérném segítségeteket!!!! köszönöm elõre is.
12 óra után hány perccel lesz elõszõr merõleges az óramutató a percmutatóra???
ehhez kérném segítségeteket!!!! köszönöm elõre is.
#53
hali
én is kérdezek 😄
hogy lehet megmondani külömbözõ gázok nyomását tengerszint feletti magasságon? nagy magasságokra gondolok 20 000 fölöttiekre. elõre is köszönöm
én is kérdezek 😄
hogy lehet megmondani külömbözõ gázok nyomását tengerszint feletti magasságon? nagy magasságokra gondolok 20 000 fölöttiekre. elõre is köszönöm
#52
Hello! Nem tudja valaki, hogy hogyan hívják azt az aparátust, amivel a fizika órán be szokják bizonyítani a fény nyomását. Az amire rávilágít a fény és elkezd forogni benne a cucc. Köszi.
Egy id?ben annyi pornó volt a gépemen, hogy Windows Datacenter Edition-t kellett használnom.
#51
Hátszélnél hozzáadódik a repülõ sebességéhez a szél sebessége, ellenszélnél pedig levonódik. Ezután felírod a v=s/t-t mindkét esetre és megoldod a kétismeretlenes egyenletet.
#50
Hello! Légyszi segítsetek! <#help>
Egy repülõgép a 2 kmes útszakaszt hátszéllel 15 mp,ellenszéllel 20 mp alatt teszi meg.Mekkora a repülõgép és a szél sebessége?
Egy repülõgép a 2 kmes útszakaszt hátszéllel 15 mp,ellenszéllel 20 mp alatt teszi meg.Mekkora a repülõgép és a szél sebessége?
#49
"Miért nem vízzel kísérletezett Torricelli?"
Mert a higanyoszlopból nem kell akkora "magasságút" csinálni, mint a vízoszlopból.
Itt olvasd el a A légnyomás mérése részt.
Mert a higanyoszlopból nem kell akkora "magasságút" csinálni, mint a vízoszlopból.
Itt olvasd el a A légnyomás mérése részt.
#48
Én nem tudom a megoldást, de nekem a "súlyos" egyenlet a szimpatikusabb, én azzal számolnék. Bár nem tom'. Majd még töprengek rajta.
És lenne nekem is egy kérdésem. Ez nem számitásos. A kérdés ennyi: Miért nem vízzel kísérletezett Torricelli? Ez a házim, egy oldalban kell kifejteni 😞. Ajálnhatna valaki egy oldalt ami segít benne. De aki tudja le is írhatná pár mondatban.
És lenne nekem is egy kérdésem. Ez nem számitásos. A kérdés ennyi: Miért nem vízzel kísérletezett Torricelli? Ez a házim, egy oldalban kell kifejteni 😞. Ajálnhatna valaki egy oldalt ami segít benne. De aki tudja le is írhatná pár mondatban.
#47
Neem...
Viszont közben rájöttem, hogy van 1 nagy különbség a kettõ között. Az erõkkel történõ megoldásnál feltételezzük, hogy nyugalomban a test (ezért is lehet használni 1általán a Newton törvényt). Az energetikai megoldásnál viszont elengedjük a testet ami addig zuhan míg végül meg nem állítja a rugó tehát itt a maximális megnyúlást kapjuk...
Ebbõl viszont adódik még 1 kérdés pontosabban lenne 1 másik. Bizonyos magasságból esõ testek becsapódásának "erejét" mérem kb úgy mint a bungee jumping... Fonállal hozzákötöm a testet a rugóhoz ami megrántja a rugót amikor befeszül... Energiával kiszámolom a rugó max megnyúlását:
mg(h+x)=1\2Dx2 (h = a magasság ahonnan ejtem max 2xeres fonálhossz)
Dx=F pedig azt az erõt adja ami max megnyújtáshoz kell... Ez stimmel?
Viszont közben rájöttem, hogy van 1 nagy különbség a kettõ között. Az erõkkel történõ megoldásnál feltételezzük, hogy nyugalomban a test (ezért is lehet használni 1általán a Newton törvényt). Az energetikai megoldásnál viszont elengedjük a testet ami addig zuhan míg végül meg nem állítja a rugó tehát itt a maximális megnyúlást kapjuk...
Ebbõl viszont adódik még 1 kérdés pontosabban lenne 1 másik. Bizonyos magasságból esõ testek becsapódásának "erejét" mérem kb úgy mint a bungee jumping... Fonállal hozzákötöm a testet a rugóhoz ami megrántja a rugót amikor befeszül... Energiával kiszámolom a rugó max megnyúlását:
mg(h+x)=1\2Dx2 (h = a magasság ahonnan ejtem max 2xeres fonálhossz)
Dx=F pedig azt az erõt adja ami max megnyújtáshoz kell... Ez stimmel?
#46
lehet az hogy a különbségük bennevan a hibahatárban?😊
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#45
Hali! Nemtom mirõl szoktatok itt értekezni de lenne 1 kérdésem.
Adott 1 rugó amire rárakok 1 testet. Összenyomódik, ki akarom számolni az összenyomódás mérékét. 2 megoldást gondoltam ki rá.
1 energiamegmaradással: a test helyzeti energiája annyival változik meg amekkora lesz az ebbõl fakadó rugóenergia -> m*g*x = 1\2Dx·2
2 erõkkel: súlyerõ egyenlõ a rugóerõvel -> mg = Dx
Ezek elméletileg jók több helyen is láttam mindkét megoldást viszont a 2 1enlet nem ugyanazt a végeredményt adja x-re.
Adott 1 rugó amire rárakok 1 testet. Összenyomódik, ki akarom számolni az összenyomódás mérékét. 2 megoldást gondoltam ki rá.
1 energiamegmaradással: a test helyzeti energiája annyival változik meg amekkora lesz az ebbõl fakadó rugóenergia -> m*g*x = 1\2Dx·2
2 erõkkel: súlyerõ egyenlõ a rugóerõvel -> mg = Dx
Ezek elméletileg jók több helyen is láttam mindkét megoldást viszont a 2 1enlet nem ugyanazt a végeredményt adja x-re.
#44
Persze így utánnagondolva a felhajtóerõ az inkább 0,04N és akkor lehetne újraszámolni, de most meló van 😄
#43
Hmm, hát fizikából nem voltam jó, de én így próbáltam:
levegõben G = m*g -> m = 0,009 kg
petróleumban Ffel = Vt * rhof * g -> Vt = 6,25E-06 m3
tehát a sûrûsége rho = m/V = 1440 kg/m3 tehát üreges
az üreg térfogata szintén a fenti képletbõl V = 3,461E-06 m3
levegõben G = m*g -> m = 0,009 kg
petróleumban Ffel = Vt * rhof * g -> Vt = 6,25E-06 m3
tehát a sûrûsége rho = m/V = 1440 kg/m3 tehát üreges
az üreg térfogata szintén a fenti képletbõl V = 3,461E-06 m3
#42
Köszönöm szépen!Közben kijött nekem egy másik számítással, de leírom ezt is úgy még jobb!Köszi!Másik feladat esetleg!?
#41
1., a,
A=48,4 m2 = 2*a*a + 4*b*a
a*a = 1/2*b*a -> 2a = b,
visszahelyettesítve az elsõbe kapjuk: a = 2,2m; b = 4,4m
Hidrosztatikus nyomás:
p = rho*g*h (ha külsõ nyomás is hat akkor p = p0*rho*g*h)
innen h = 3,5m -> 16,94m3
A=48,4 m2 = 2*a*a + 4*b*a
a*a = 1/2*b*a -> 2a = b,
visszahelyettesítve az elsõbe kapjuk: a = 2,2m; b = 4,4m
Hidrosztatikus nyomás:
p = rho*g*h (ha külsõ nyomás is hat akkor p = p0*rho*g*h)
innen h = 3,5m -> 16,94m3
#40
Bocsi a sok feladatért, de kellene segítség:
1., Zárt négyzetes hasáb alakú víztartály felszíne 48, 4 m2. Az alaplap területe az oldallap területének 1/2 része.A víz sûrûsége 1000 kg/m3.
a, hány m3 térfogatú vizet lehet a tartályba betölteni, ha az alaplapja 35kPa nyomást bír el?
b, Milyen magasan állhat a tartályban a víz. ha a vízállás mutató a maximális értéket mutatja?
2., Egy színes üvegglyó levegõben mért súlya 0,09 N. Ha petróleumba merítjük, akkor a rúgos erõmérõ csak 0,05 N nagyságú erõt jelez. A petróleum sûrûsége 800 kg/m3, az üvegé pedig 2600 kg/m3.
a, Üreges-e vagy tömör-e az üveggolyó?Igazold számítással!
b, Abban az esetben, ha üreges, mekkora az üreg térfogata!
Segítségeteket elõre is köszönöm és pontos számításokat is várok!
Köszönöm még 1x!
1., Zárt négyzetes hasáb alakú víztartály felszíne 48, 4 m2. Az alaplap területe az oldallap területének 1/2 része.A víz sûrûsége 1000 kg/m3.
a, hány m3 térfogatú vizet lehet a tartályba betölteni, ha az alaplapja 35kPa nyomást bír el?
b, Milyen magasan állhat a tartályban a víz. ha a vízállás mutató a maximális értéket mutatja?
2., Egy színes üvegglyó levegõben mért súlya 0,09 N. Ha petróleumba merítjük, akkor a rúgos erõmérõ csak 0,05 N nagyságú erõt jelez. A petróleum sûrûsége 800 kg/m3, az üvegé pedig 2600 kg/m3.
a, Üreges-e vagy tömör-e az üveggolyó?Igazold számítással!
b, Abban az esetben, ha üreges, mekkora az üreg térfogata!
Segítségeteket elõre is köszönöm és pontos számításokat is várok!
Köszönöm még 1x!
#39
LÉGYSZI SEGÍTSETEK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
#38
4.:Egy síkkondenzátor fegyverzeteinek területe 20-20 négyzetdm, egymástól való távolságuk 2mm.A kondenzátoron 10 a -6.-on C töltés van.Mekkora munkavégzés árán tudjuk a lemezeket egymáshoz közelíteni,hogy távolságuk 1mm legyen?
#37
3.:Mekkora a térerõsség egy 1cm sugarú csúcs körül a felületétõl 1mm-re?(Képzeljük ugyanekkora sugarú gömbnek a csúcsot!) A gömb töltése 10 a -10.-en C.
#36
2.:Mekkora a tömege annak az 1cm sugarú, +10 a -10.en C töltésõ gömbnek,amely egy 3cm sugarú, +10 a -6.on C töltésû gömb felett lebeg,ha a két gömb felszínének távolsága 4cm?
#35
Ezekben még tudnátok segíteni???
1.:A +q és -2q töltésû kicsiny golyók 0,2m távolságra vannak egymástól.Hol van az a pont, ahol zérus a két töltés eredõ térerõssége?
1.:A +q és -2q töltésû kicsiny golyók 0,2m távolságra vannak egymástól.Hol van az a pont, ahol zérus a két töltés eredõ térerõssége?
#34
kösz szépen