Fizika

Azért kíváncsi lennék a Te véleményedre is arról a bizonyos "tér"rõl!

A megoldás az anyagok, bizonyos térrészek saját ideje. Már kis sebességen is (értsd: nem csak a fényhez közeli sebességen) torzul az idõfaktor. Amikor két eltérõ idõfaktorú tárgy ütközik, akkor az roncsolódik, vagy az roncsolódik jobban, amelyiknek a saját idõfaktora kisebb. Amelyiknek a személyi ideje lassabban telik. Egyerûbb szavakkal megfogalmazva: annak az anyagszerkezete "ráér" roncsolódni.

épp most döftem át egy kemény érett almát egy hosszú mûanyag szívószállal, a titka az, hogy nagyon gyorsan kell mozgatni,különben a szívószál elgörbül.

Igen-igen, a gyors mozgás. Ezt már tudjuk. De mégsem ennyire egyszerû. Mert ha a másik tárgyat mozgatjuk, akkor ...

A foton nem részecske, hanem HULLÁMcsomag. Felesleges agyalni azon, hogy miképp lehetne értelmes képet alkotni a fotonról, ha pontszerû. Nem lehet.

"Hova távozik az energia"

Beépül a nagyobb energiájú kémiai kötésekbe. Ahogy az õsrobbanás lehetséges energiája is eltárolódott a kvarkok és a leptonok tömegébe.

http://www.ibela.sulinet.hu/atomfizika/foton/foton.htm

"Tehát a foton pontról pontra megsemmisül és újra keletkezik."

Ezzel egyetlen baj az, hogy egyszem foton képes elmenni egy bolygó két oldalán is.

ha nem kap energiát sehonnan akkor igen, -273 -ra hûl le, hacsak nem létezik tökéletes szigetelés. (ebben nem vagyok 100% biztos, ugyanis szerintem az atomok nem lehetnek teljesen nyugalomban (abszolút 0 fok) a határozatlanság miatt)

"Akkor most minden atom addig sugárzik amíg nem lesz -273 a hõmérséklete??"

Hááááááááát. Ennyire nem ástam bele magam. Hõtani szemlélettel a világ entrópiája folyamatosan nõ, tehát a "hõhalál" felé tart. Csak van egy "apró" probléma. A hõtan törvényei nem levezethetõek, tapasztalati törvények. Azon rendeszerekre amiket vizsgáltak igazak. A probléma, hogya világegyetemre való extrapolálása csak feltételzés mivel az egséz világegyetemrõl nincs infó. Mûszaki szempontok szülték a hõtant.

BME OMIKK.

Honnan tudok én Környei féle hõtan könyveket szerezni?Megpróbáltam torrentel de nem találtam...

Ja ok értem.Csak azt nem tudtam hogy a fold is folyamatosan sugároz.Gondolom ez olyan mint amikor a fémet felmelegíted izzani kezd.
Így világos hogy hogy lesz az egyensúly.Akkor most minden atom addig sugárzik amíg nem lesz -273 a hõmérséklete???

Jaj. A hõátadás alapjaismeretk hiányi vannak nálad úgy látom. A hõ terjedhet átadással, vezetéssel, vagy sugárzással. Az utóbbi vákuumban is mûködik. Viszont a sugárzást az egyes anyagok nem egyfomán nyelik el. A levegõ jószerivel semennyire. Ezért van az, hogy a napsugárzás a földfelszínt melegíti és a földfelszín hõtátadással melegíti az alsó légrétegeket. A légrétegben meg hõvezetés van. Így már tiszta? Ajánlom figyelmedbe a Környei féle hõtan könyveket.

a földet igenis melegíti a napenergia, különben -273 fok lenne itt is. a föld pedig ugyanúgy sugároz magából energiát (elektromágneses hullámok formájában) mint a nap, csak nem oly intenzíven. tehát a nap által sugárzott energia legnagyobb részét visstaveri, maradékát elnyeli, de ugyanannyit ki is sugároz (különben állandóan csak melegedne). így kialakul egy egyensúlyi állapot, ami a felszíni hömérsékletnek felel meg. ez egy leegyszerüsített magyarázat, valójában a hõmérséklet függ a magasságtól is. az, hogy éjszaka nem hûlik ki a föld -273-ra szintén a légkörnek köszönhet½¨o.

Ja, a "hõ csak anyagban tud áramlani" nem igaz, infravörös elektromágneses hullámok útján sugárzódni is tud.

Hát, ilyenek, hogy mozgásban tartja a nagy földi légkörzést meg a víz körforgását, életben tartja az élõvilágot(növények, fotoszintézis), amit aztán megeszel és mozgássá konvertálsz. Melegíti a talajt és a levegõt, amit aztán visszasugároz éjjel a ûrbe... Ilyesmi. Nagyjából napsütés nélkül a bolygónk csak egy kopár szikla lenne. Van hová tenni azt az energiát. 😊

Sziasztiok
Lenne egy kérdésem,
Hogy van az hogy a földre folyamatosan csak jön fény a napból melynek egy része viszaverõdik és egy része itt marad.De az energia ami itt marad miért nem melegíti föl a földet?Hova távozik az energia??A hõ nem tud távozni mert az ûrben vákum van és a hõ csak anyagban tud áramlani.Az emberre nem lehet fogni hisz amit kisugárzunk energiát nagyon minimális és egyébként is akkor az ember elõtt hogy volt?

Lehet hogy most nagy baromságot fogok leírni.
Filózgattam arról, hogyan terjedhetnek a hatások a vákumban (sugárzások, részecskék meg az izék...). Az újabb feltevések szerint a vákum fluktuál. Én ezt úgy képzelem hogy a vákum minden egyes pontja a teljes elektromágneses spektrumban kaotikusan pulzál a nullaközeli és az egységnyi energiaállapot között. Amikor egységnyi az energiaszint (kvantált),akkor a kvantumállapotnak megfelelõen foton, vagy egyébb sugárzás illetve részecske keletkezik. Ezek azonban párban keletkeznek, és az interferencia miatt azonnal kioltják egymást és nem tudnak kölcsönhatni (fizikailag létezni). A részecskék valószínûsége nem egységnyi, ezért csak virtuálisak. Ha a spontán párkeletkezés egy eseményhorizont közvetlen közelében keletkezik, esély lehet arra hogy a pár egyikét elnyeli az eseményhorizont és a pár másik fele egységnyi valószínûséget kap a szingularitás rovására. Asszem ez lehet a Hawking sugárzás. A részecske energiája a fekete lyukból származik, amely ilyen módon "párolog). Ha nincs eseményhorizont, de Gipsz Jakab az elemlámpájával az égre világít, Akkor a világûr vákumába kilépõ fotonok inerciális pályán fénysebességgel terjednek. Nem haladnak(-nagyon fontos. A foton tulajdonságai adottak. Hullámhossz, energia,IMPULZUS. Azt gondolom, hogy a foton, vagy akármi nem folyamatosan halad, hanem kvantumállapotának megfelelõen gerjeszti a vákumot, és az impulzus irányának megfelelõen a vákumnak egy fotonnyi valószínûséget ad át, (iszonyú kis távolságokról van szó) tehát az elõzõ ponton a foton valószínûsége nulla lesz, a következõ ponton egy fotonnyi, mégpedig úgy, hogy a foton energiája és információja miatt a vákum nem spontán fluktuál, hanem a terjedés irányának következõ pontján új foton keletkezik, ugyanazokkal a tulajdonságokkal, mint a gerjesztõ foton. Tehát a foton pontról pontra megsemmisül és újra keletkezik. Átadja teljes információját a vákumnak és abból újra keletkezik. Ez érvényes bármely dologra a kvantummechanika törvényeinek megfelelõen. Mivel a vákum minõsége a mi univerzumunkban azonos, ezért a hatás elõbb leírt módjának terjedése is azonos és iránytól függetlenül egységnyi. Ezért annyi a fénysebesség amennyi, és ezért irányfüggetlen. Tehát a fénysebesség az univerzum egészére jellemzõ álandó, amelyet nevezhetünk a vákumunk (világegyetemünk) állandójának. A fény pedig azért terjed egyenes vonalban, mert a saját vonatkoztatási rendszerében mozog, azt "magával viszi". Csak relativisztikus mértékû gravitációban mutat görbületet. Ebbõl következik, hogy ha több világegyetem, netán multiverzum létezik, mindben más kell legyen a fénysebesség is. Mert két azonos tulajdonságú univerzum létezése drámaian kis valószínûségû.
Nah basszus, feltaláltam a kvantumgravitációt 😊

az éter pontosan úgy van definiálva , mint kitüntetett inerciarendszer. tehát ha nincs kitüntetett inerciarendszer, éter sincs.

te azt mondod, 5-böl ki kell vonni a 8-at és az eredmény (-3) a helyes megoldás. én azt mondom, rossz a módszered, az 5 bõl ki kell vonni a 8-at majd az eredmény(-3) pozitív egész részét kell venni, ami 0. szerintem ez a helyes eredmény,nem a tied.

A matematikai logika nem írhatja felül az oksági logikát, amint nem is teszi. A fizika valóságos, a matek virtuális. Viszont ami matematikailag hamis, az nem is létezhet. Tehát minden valóságos dolog matekkal leírható, de nem minden matek formula alkalmazható a valóságra. Most éppen elõvettem a Half Life (bájosan ásatag) játékot. A bináris aritmetikával és matek logikával modellezett szörnyek virtuálisak, nem léteznek. De ugyanezzel az eszköztárral megépíthetõ, valóságos dolgokat tervezhetek és modellezhetek a gépen.

" minthogy ilyen nem létezik , nincs"

Nincs kitüntetett inerciarendszer, mert ilyet nem lehet kimutatni.
Ez nem jelenti azt, hogy nincs éter.

Most akkor 5-8 az -3 vagy nulla?
Én úgy tanultam, -3. De egy mennyiségi adat nem lehet kevesebb a semminél, max. egyenlõ lehet vele. A matek szabályai mégis megengedik.
Többek között szerintem ezért nem jó a vegytiszta spekuláció és matematikai számolás a valóság megismerésére. Kísérletek, kísérletek. Ez a megoldás.

jaj, ne már. akkor vegyük csak az érték nullánál nem kisebb részét, azaz az eredmény 0 .)

Én is hasonlóan gondolom. A járható út valahol középen van. A fogalmi intuíció és a matek együtt alkalmas a leírásra és az analízisre.

már megint ez az éterbaromság. az éter az EM hullámok terjedési közegeként van definiálva. minthogy ilyen nem létezik , nincs😊. a higgs - mezö teljesen más dolog.

Szerintem azért nem jó a matematika nyelve arra, hogy leírja a Világot, mert túl sok mindent megenged.
Pl ki lehet számítani azt, h mi történik akkor, ha a buszon van 5 utas és a megállóban leszáll 8.
Marad -3 utas. Ez matematikailag értelmezhetõ, viszont az érzékszervekkel tapasztalható világban ilyen nem tud megtörténni.
Ennek az egyenes következményei ezek a terek, az idõ mint dimenzió, a vákuum, ami igazából nem-semmi és a többi paradoxon, vagy annak látszó fogalmak...

A tudományban van egy elvonatkoztatási kényszer, mert fogalmi rendszerünk kevés a valóság leírására. Ezért is használják a matematika nevû logikai "nyelvet". Ugyanakkor ma már az elvonatkoztatás sokszor átlépi az abszurditás határát. Amit a matek megenged, az lehetséges, de nem biztos hogy valóságos. Ezért van annyi egzotikus elmélet. Én a tér kifejezést szívesebben használom Einsteini-Newtoni értelemben, míg egyébként jobbnak tûnik a vákum (vacuum) szó használata, ami ugye nem az anyag nélküli teret jelenti, hiszen az anyag is a vákumot tölti ki, abban létezik. A vákumnak pedig pedig elképesztõen nagy az energiája, nem emlékszem a pontos értékre, de valahol a 10*94 g/köbcenti anyag energia egyenértéknek felel meg. A nukleáris reakciók valahol 10*16 környékén mûxenek(ha 100% os a reakció hatásfoka.(sic))
Ha ezt a gigászi energiát átszámolja valaki eVoltra akkor látszik, hogy milyen messze vagyunk a valódi vákumkutatás lehetõségétõl(vákum vs CERN.) A vákum minõsége pedig statisztikailag azonos (abszolút értelemben végtelenül kis térrészekben folyamatosan fluktuál (habzik.) Mivel tehát statisztikusan állandó értéket mutat, a "rugalmassági modulusa" irányfüggetlen és állandó ezért a fénysebesség is irányfüggetlen és állandó. Ebbõl az aspektusból jó volt az éterelmélet. Azért borult meg, mert a korabeli gondolkodás csak valamiféle misztikus anyagnak tudta feltételezni. Anyagról, sõt közvetlen módon még energiáról sem beszélhetünk a vákum esetében. Szintén olvastam valahol, hogy az anyag információval rendelkezõ energia. Információval az energia is rendelkezik. A vákumnál információ nélküli energiahalmazról beszélhetünk, ez pedig nem képes kölcsönhatásra. Hogy még abszurdabb legyen az eszmefuttatás, ha valaki információt ad a vákumnak, akkor világot teremt. ("kezdetben vala az ige...")

A fény nem ballisztikusan terjed, sebessége független a forrás sebességétõl. Ez egy közegbeli rezgés tulajdonsága.
Ugye jöttek azzal, hogy nincs kitüntetett inerciális rendszer, amihez a fény sebességét meg lehetne adni, tehát nincs is ilyen közeg(ez volt az éter).
Igenám, de kijelölhetünk egyet a sok közül, és ez pont olyan lesz, mintha a fény egy közegben terjedne. Az anyag és az energia hullámtulajdonsága is azt sugallja, hogy az anyag valaminek a rezgése.
A kvantumelméletben ezt a rezgést csak mint matematikai fogást ismerik el, mondván Scrödingert idézve, ezek csak 'gondolathullámok'. Sajnálatos módon gondolathullámok nem keltenek interferenciát.
Szerencsére léteznek alternatív elméletek, ahol az 'anyaghullám' rezgése valódi rezgés. Ezek a húr és bránelméletek.

A modern kozmológia szerint a tér tágul. A modern kvantumelmélet szerint a térnek van egy nullponti energia-fluktációja. A tér nagyon is valami.
Az étert kidobták, mert nem volt rá szükség. Jelenleg hallgatólagosan próbálják visszacsempészni Higgs-tér állnéven a fizikába.

Az ûrkutatásban bõven elég Newton képleteit használni. Az einsteini leírásra csak erõs gravitációs térben van szükség.

Olvastam a térrõl egyfajta definíciót (sokféle szempontból lehet ugyanazt definiálni). " A tér a lehetséges tehetetlenségi pályák összessége." Ezen definíció szerint a tér egy képzetes statisztikai halmaz, amely halmaz elemei a valószínûségi mozgáspályák. Tehát úgy gondolom, hogy Einsteini tér nincs, hanem a fizikai entitások vannak egymással kölcsönhatásban (anyag,sugárzások meg a többi izé). Viszont minden fizikai entitáshoz rendelhetõ egy saját vonatkoztatási rendszer, ezeknek a rendszereknek az összessége jelenti a teret,amely a benne lehetséges mozgásállapotokkal írható le. Ez a leírás a gravitációt adott ténynek veszi, megelégszik a hatásait leíró matematikai formulákkal.-Amikor a NASA egy ûrszonda pályáját megtervezi, ezekkel a formulákkal dolgozik és nem érdekli hogy a hatást mi közvetíti. A gravitációkutatás egy másik terület, amely még eléggé homályos. Feltevés van gazdagon, ezeket bizonyítani elég bajos.

Akkor azt kellene mondani, h van ez a "tér", aminek az igazi szerkezetét nem ismerjük. (húrelmélet, 11 dimenzió stb, teória hegyek). Akkor mégiscsak van ott valami...

Ahogyan a gravitáció hatásmechanizmusát sem ismerjük. (legalábbis hivatalosan)

"Azonkívül senki sem beszélt arról, h Stan Meyer vízbontási módszerével örökmozgót lehetne létrehozni."

bocsánat, azt hittem hogy a hangsúly az "örökmozgón" van, nem pedig a "senkin".még eccer bocs.

a térre visszatérve. a görbült tér nem "hat" a testekre, hanem a testek mozognak a térben mégpedig olyan pályán, ahogy az a tér meg van görbülve. elhiszem, hogy ez a dolog elképzelhetetlen, de a tér szerkezetét le lehet írni matematikailag. a tér semmi másból nem áll, csak térbõl (ezt nem tudom máshogy kifejteni).

OFF
Nos a kedvedért kifejtem bõvebben:
Pl Einsteint is kinevették, mikor elõször ismertette a relativitás-elméletét. Aki egy új nézõpontból közelít egy adott kérdéshez, annak elõször mindig le kell küzdeni az értetlenség falát. Az idõsebb, tudásukra hiú professzorok általában mérgesek, h nem neki jutott ez eszébe, és próbálják elõször nevetség tárgyává tenni az új teóriát. H az elmélet bizonyítottá válik, akkor megpróbálják az adott személyt nevetségessé tenni, mindenféle pletykákat terjesztve róla.

Jelzem, ezt csakis indedinek írtam, nem célom ebben topicban több véleményt mondani a fehérköpenyesekrõl
ON

Azért kíváncsi lennék a Te véleményedre is arról a bizonyos "tér"rõl!

1. errõl már volt szó. a megnevezés kissé félrevezetõ, ugyanis a görbe szót anyagi tárgyra szoktuk mondani. ennek ellenére a tér nem áll semmibõl mégis meggörbül a tömeggel rendelkezõ testek körül"

Ezt így tanítják az egyetemen is? Nincs ott semmi, mégis meggörbül "matematiakilag"?
Mert ezt a "magyarázatot" már sokszor hallottam, meg láttam szép színes animációkban is, mégsem lettem tõle okosabb. Ha nincs ott semmi akkor az milyen hatással tud lenni bármire is? (azonkívül, h "gumilepedõ-effektust" is létrehoz)... Akkor ha ezzel a tényezõvel (amit tér-nek neveznek) számolni kell, akkor nulla értéket kell adni neki, mert nincs ott semmi. Nullával osztani, szorozni, összeadni pedig értelmetlen. Akkor hogy is van ez matematikailag?

Azt kell mondjam, válaszodat így nem tudom sem elfogadni, sem megérteni.

2 Stan Meyer-féle vízbontáshoz elég egy hagyományos savas akksi, 1,5-2 Ampert vesz fel 12 Volton a rezonancián alapuló vízbontás. Mûködõ motor ezt simán vissza tudja tölteni. Továbbra sem beszél senki örökmozgókról. Csakis a víz egyszerûbb bontásának és a keletkezett durranógáznak a közvetlen hasznosításáról.

Megint összemosol mindent mindennel, beszélsz a levegõbe, meg kavarsz. Leragadsz a "konkrét" szónál, egy kibaszott jelzõnél. Gratulálok.

Hát vessz el a részletekben, bonyolítsd halálra a világodat, meg hülyülj meg a paranoiától, ha az neked jól esik, nekem aztán olyan kurvára mindegy.

Ha nem akarod felfogni a mondandóm lényegét, ha szavakkal akarsz buzizni, hát tedd, de ne csodálkozz, ha idõnként nem tartalak teljesen épelméjûnek.

Mi az isten faszát keres itt most a lapos föld? Hozzátéve, hogy ott pont a babona tartotta laposnak a földet, és a tudomány tette gömbölyûvé? (Ez egyébként a kedvencem, felhozzátok példának 65446546-ször, mikor pont titeket cáfol...)

Na jól van, mindegy. Ha lesz egy tiszta pillanatod, gondolkozz el azon, hogy van egy ilyen, és az konkrétan (egyértelmûen, nem félreérthetõen) megállapítható, hogy valami ennek megfelel, vagy nem. Ami megfelel, azt "a tudomány", de úgy is mondhatnám, hogy az ipar, az emberiség, a közvélemény, a szakma, az emberek nagy többsége(mondjuk téged kivéve) tudományosnak tartja. Ha meg valami nem stimmel, akkor nem. Ennyi. Ezt próbáltam az elõzõ mondatommal kifejezni, kár, hogy nem fogtad fel.

Tudom, most jön egy fél oldal értekezés a "megfelel", a "babona", a "lapos", az "emberiség", vagy bármely, az írásomból véletlenszerûen kiválasztott szóról, aminek megint kibaszottul semmi köze nem lesz ahhoz, amit mondtam. Tudom, ezt szoktad csinálni.

Nem baj. Csak tudd, hogy ez nem teljesen normális.

Eléggé konkrét kritériumai ? Ez viszonylagos, csúnya szóval: relatív.

Egyrészt az hogy kinek mitõl számít eléggé konkrétnak, vannak keményfejû és vannak könnyen meggyõzhetõ emberek.

Másrészt a konkrét, mint minõség is kérdéseket vet föl: konkrét, az kézzel fogható ? Vagy logika által elismerendõ ?
Ezen a két dolgon lehet fejleszteni, ha jön egy új lelet, vagy egy új felelet.

De ha a konkrétság egy elõre lefektetett tudás, amely kizár minden attól eltérõ dolgot, mert hogy hibátlannak kell lennie, mert hogy "mindenki" által el van fogadva és olyan nincs hogy ilyen sok ember téved, azon nem lehet változtatni. Akkor a Föld lapos marad.

Nem vagyok fizikus. De! Két dolog meglehetõsen bõszít. Az egyik amikor a szakértõk a magaslóról néznek hülyének, a másik amikor a sarlatánok áltudományos halandzsával próbálnak megvezetni, még ha hisznek is abban amit állítanak. Amíg a jósok és kávézaccból jövendölõk gennyesre keresik magukat, és ameddig a "tudományhívõk" reflexbõl lesöpörnek bármely, az õ vaskalapos nézeteiktõl idegen újszerû gondolatot, nekem mint gondolkodó embernek, kötelességem, hogy a tiszta ész logikája alapján megkeressem a szélsõségektõl mentes utat, amely elõre visz. Az itt folyó viták ébresztették bennem az igényt, hogy -minden vaskalaposság nélkül-, de a józan ész alapján, keressem az ismérveket, hogy mely érvelés lehet helytálló és melyik nem. Persze maximális rugalmassággal és nyitottsággal alkalmazva azokat, mert különben a vaskalaposság egy másik formájához jutok. A lényeg az, hogy nyitottan de józanul mérlegelhessem az információkat, hogy saját világlátásom a lehetõ legnagyobb korrelációt mutassa a valósággal. Ez igényesség kérdése. Meggyõzõdésem hogy bármely tudomány-itt épp a fizika- tiszteletre méltó mûvelõi, csak úgy lehetnek objektívak a saját területükön, ha ezeket az alapvetéseket megteszik.
Ezzel nem akarom tematizálni a topikot, hiszen ez egy szakmai fórum. De! éppen a beírásokat olvasva éreztem szükségét ezt a témát felhozni.

Hogy mi tudományos és mi nem, az nem vita tárgya. Eléggé konkrét kritériumai vannak a tudományosságnak, ami azt nem üti meg, az nem az.

Ezek szerint belecsaptunk a lecsóba...

Tehát egy természettudományos fórumon azon elmélkedni, hogy mi a tudományos és mi nem, számodra nem helyénvaló ? 😊

Pontosan ezt a "szektázást" kéne hanyagolni, meg azon filozofálni egy "Fizika" címû topicban, hogy szerinted mi a tudományos, és mi nem az.

Az itt menõ "szektás" anyázásokat nézve pedig ide való. Pen to pen combat "tudomány" vs. "áltudomány". Ultima argumentum: nõi felmenõk.
No! Akkor nézzünk a dolgok mifenéjének a mélyére, mielõtt az idõ vasfogát megeszi a rozsda.
A nullpontenergiás hogyishíjjáknak meg utánanéztem Teslától Egeliig.
Ráadásul még itt vannak az izék is...
De más is folytathatja ezt a témát: például, hogy õ miért építené meg a kütyüt, vagy miért nem?
Monnyuk az ingyen energia legegyszerûbb formája az áram, vagy üzemanyaglopás, de azért becsuknak...

ez nem az a topik lol....<#wow3>

Miért nem építek nullpont energiás generátort?

Nem vagyok szkeptikus vagy tudományista, ugyanakkor tudománytalan, vagy áltudományos dolgokat sem tudok elfogadni. Itt a "tudomány" fogalmán nem mint modern vallást vagy szent tehenet értek, hanem a dolgok megismerésének hatékony módszerét, amely az elemzõ gondolkodáson, a logikán, a megismételhetõségen és bizonyíthatóságon alapul.
Építhetõ e bármely berendezés, a mûködés alapjául szolgáló elvek ismerete nélkül.-Bizony építhetõ! Hiszen a történelem során a technikai fejlõdés egészen az utóbbi évszázadokig tisztán gyakorlati alapon mûködött. Anélkül, hogy ismerték volna a gravitációt és a hajítás elvét, már az ókorban építettek ballisztákat. Már Arcimedesz elõtt is hajóztak. Nem tudták mi a fény, de építettek távcsövet és mikroszkópot. Nem ismerték a hõtant (legalábbis a mai formájában), de megszületett a gõzgép.Nem tudták mi az elektron, de Jedlik megszerkesztette az elektromotort. Mit bizonyít ez? Annyit mindenesetre, hogy a mûködõ dolgok valóban mûködnek, tehát bármely mennyiségben megismételhetõek, újraépíthetõek. Ez pedig a tudományosság alapvetõ kritériuma. A tudomány éppen azért fejlõdhetett, mert a (mûködõ) dolgok mûködnek és meg akarták érteni a hogyant és a miértet.
Tehát a valódi tudományosság tisztán gyakorlati alapon fejlõdött ki.
Ennek ellenpéldája lehet az alkímia története, amikor vegytiszta elméleti spekulációk alapján próbáltak gyakorlati eredményt elérni, a valódi ismereteket pedig elvont misztifikációval és gnosztikus beavatási rituálékkal pótolták. A saját szellemi terükben az alkimisták is tudományos módszereket alkalmaztak, azonban sem a kiindulási alapok (négy õselem), sem a kitûzött célok (transzmutáció (elem átalakítás-aranycsinálás ólomból). Örök életet biztosító elixír-lapis philosophorum (bölcsek köve)) nem voltak reálisak.
A gyakorlati kémia abban az idõben is mûködött, hiszen gyártottak lõport, festékeket, gyógyszereket is az akkori szinten. De a korabeli gyakorlat, szinte a korabeli tudományosság ellenére mûködött.
A valóságos ismeretek helyett a tudományosságnak alig volt köze a valósághoz, sõt le is nézte azt. Tisztán elméleti, a gyakorlati próbát negligáló filozofikus elméletekre (a mai filozófia már alapvatõen más) alapoztak ugyanilyen elméleteket, és ezen elméletekkel erõszakolták a valóságot.
Itt most teszek egy vesszõt és a napokban tovább fejtegetem, hogy a címben szereplõ kütyüt miért nem építem meg. Tizenegy óra gálya után átváltom a polarizációmat vízszintesbe.

Beleszólhatok?
NG: kb 10cm-es betonfalat lõttek át egy 2X2 cm-es deszkával. A fának semmi baja nem lett. Tulképp a páncéltörõ is hasonló elven mûködik. Vagyis ebben az esetben nem csak a tömeg, és annak a halmaza lényeges csak!, hanem a sebessége is. S az fokozottan. Természetesen, ha mind két test hasonló sebességgel mozogna egymás felé, más volna a helyzet.

a viasz is rendelkezik azzal a tulajdonsággal, amivel a grafit, és még sok más anyag. épp most döftem át egy kemény érett almát egy hosszú mûanyag szívószállal, a titka az, hogy nagyon gyorsan kell mozgatni,különben a szívószál elgörbül.

Szemétkedsz ha mondom! Egy: Nem vagyok exy. Mit szólnál hozzá, ha én is más néven illetnélek? Kettõ: Leírtam, hogy ugyanezt a természettudományos elvet célozva, sörétes vadászpuskából kilõtt közönséges gyertya is átviszi a falapot. És nem lesz semmi baja a gyertyának. Pedig nincs benne grafithegy, csak kanóc. Ezeknél a kisérleteknél láthatóan nem magyarázat az egyszerû iskola-okoskodás. Más természettudományos törvényt kell keresni. És megkérlek ne szemétkedj többet, mert elhajtalak a picsába.

nem szemétkedem, de megint állítasz valamit anélkül hogy kiprobáltad volna. fordítva is mûxik, persze ha a grafitra ugyanakkora erö hat.
a magyarázat pedig bennne van a videóban: nagy erö hatására a grafit kemény lesz.

Miért szemétkedsz? Adtam rá okot? Nem. Húzz a picsába!