3993
Fizika 2006
-
pet0330 #1144 Akkor van két téglatested aminek a szemközti oldalai sugároznak de a többi ami szétsugározna az tökéletesen fehér. Na ekkor beállhat nem egyenlő hőmérsékleten? -
#1143
szerintem a termikus egyensúly azonos hőmérsékleten fog beállni, ami nem más lesz, mint 0 K, hiszen mindkét test szétsugározza az energiáit. -
pet0330 #1142 Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni hogy ha van 2 különböző hőmérsékletü testem és közöttük csak hősugárzás van és légüres térben vannak akkor beállhat közöttük a termikus egyensúly nem egyenlő hőmérsékleten?
(Ha lehet gyosan pls :D) -
Albertus #1141 Ha már ellenállások párhuzamos kapcsolása.
Legyen egy m és egy M tömeg között F gyorsító erő. Mekkora gyorsulással fog távolodni m és M tömeg egymástól?
1/k = 1/M + 1/m ahol k a két tömeg alkotta virtuális tömeg
a=a(M)+a(m)=F/k k= (M*m)/(M+m)
a=F/k= F*(M+m)/(M*m)
Ellenőrzés:
a(m)=F/m a(M)=F/M a=a(M)+a(m) = F/M + F/m = F *( 1/M + 1/m)
a= F* ((M+m)/(M*m)) (stimt)
Tehát t idő múlva v=a*t= t* F* ((M+m)/(M*m)) sebességgel távolodnak egymástól.
-
tivadar89 #1140 Köszi a választ, szobatársam megerősítette hogy a tied a jó. -
#1139
Öhm, nem vagyok benne 100% biztos, de a párhuzamos kapcsolás eredőjét nem azelőtt kéne reciprokolni, mielőtt hozzáadnád a sorba kötött tekercset?
Szal
Z=1/((1/R)+(1/jéomegaC))+jéomegaL
Szerintem... (Ja, meg elhiszem neked, hogy jéomegával kell megszorozni a C-t meg L-et, olyan kurva rég volt ez már részemről, hogy fogalmam sincs, hogy mit kell kezdeni kondenzátorral meg tekerccsel, hogy megkapjuk az ellenállását) -
tivadar89 #1138 Üdv
Van egy feladat amit holnap 15:00-ig meg kellene oldanom, de nem vagyok biztos a megoldásban.
![]()
Adott:R,L,C,U és f.
Kérdés: Mekkora az áram az A-B között
én így írtam fel, és ezt kellene ellenőrizni, vagy kijavítani:
![]()
-
#1137
jah, ok, én rögvest arra gondoltam, h a víz fajhője pontosabban ismert, mint az "acél" úgy általában, de természetesen így azonnal számítható, ha az egyensúlyi hőmérséklet az a bizonyos 50C -
#1136
nah, jó , ne szenvedj itt sokáig:
hőmennyiség = fajhő * tömeg * hőmérsékletváltozás
fajhő>>táblázat
tömeg>>adott
héomérsékletváltozás>>kiszámolod -
ati95 #1135 Azt nem tudom, nincs irva -
#1134
és mennyi vízről lenne szó...? -
ati95 #1133 A hőmennyiség mértékegysége 1J de lehet 1kJ és 1MJ.
Azt jelenti hogy mennyi hőmennyiség adódik át az egyik testből a másikba. -
uwu #1132 Tudod mi a hőmennyiség mértékegysége?
És tudod mit jelent?
Ha leírod segítek többet is. -
ati95 #1131 Légyszíves valaki segítsen ebben a feladatba mert nem értem:Mekkora hőmennyiséget ad le megedzése során a 800°C-ig hevített acélból készült alkatrész? Az alkatrész tömege 2 kg, a víz 50°C-ig melegszik fel.
Aki tudja az írja le a megoldását. Előre is köszönöm. -
#1130
szörnyü, h miután meg kellett nézni a megoldást, még az után sem tudod erre az egyszerü kérdésre a választ 
. a lendületmegmaradás miatt van. az ugrás után a fiú-csónak rendszer lendülete nem változik, azaz Egyenlő nagyságú, de ellentétes irányú lesz a lendületük során az eredő lendület 0.
-
Albertus #1129 Feltételezem, hogy elsőre isértette.
Csupán azt nem értjük, hogy mit szeretnél?
Mert azt komolyan te sem gondolhatod, hogy az érettségi kérdéssor zanzásított válaszainak bemagolásával megtanulhatnád a fizikát olyan szinten, hogy ne vágjanak ki az érettségiről. -
Cleopatra80 #1128 Köszi, hogy reagáltál!
Akkor még egyszer: a fizika házim az, hogy az elmúlt évi érettségi vizsgák 9.-es feladatai közül válasszak ki 15 öt, már kiválogattam csak meg kéne őket indokolni, pl:
1. Egy tavon lebegő, álló vízibicikliről fejest ugrik a tóba egy gyerek. Melyik állítás
igaz a vízibicikli és a gyerek vízszintes irányú lendületére az ugrás pillanatában?
A) A vízibiciklinek és a gyereknek azonos lesz a lendülete.
B) Egyenlő nagyságú, de ellentétes irányú lesz a lendületük.
C) A gyereknek nagyobb, a vízibiciklinek ezzel ellentétes irányú és kisebb
lesz a lendülete.
mivel megnéztem a javításokat is az érettségi lapokon, így tudom, hogy itt a B a jó válasz, de nekem meg is kell indokolnom egy mondatban, hogy miért?
Érted már?
Üdv, Cleo
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#1127
Ez egy elég érdekes kérdés, lévén rögtön meg is válaszoltad. Így nem értem, hogy miben is kérsz segítséget. :) -
Cleopatra80 #1126 Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni, a fizika házim az, hogy az elmúlt évi érettségi vizsgák 9.-es feladatai közül válasszak ki 15 öt adjam meg a jó választ és indokoljam is meg hogy miért az a jó..., ebben kérném a segítségeteket. Bemásolok egyet példának, erre tudom az indoklást:
1. Két különböző tömegű golyót azonos magasságból ejtünk le kezdősebesség nélkül. A
közegellenállás elhanyagolható. Melyik állítás helyes az alábbiak közül?
A) A talajra érve a nagyobb tömegű golyó mozgási energiája lesz a nagyobb.
B) A talajra érve a nagyobb tömegű golyó sebessége lesz a nagyobb.
C) Leérkezéskor a két golyó lendülete azonos.
Az A) indoklás: a kezdősebesség nélküli szabadon eső testek sebessége egyenlő egymással, így a nagyobb tömegű test mozgási energiája a nagyobb.
Előre is köszönöm, ha valaki segít!
Üdv, Cleo
-
ati95 #1125 Köszönöm -
ati95 #1124 Köszönöm -
#1123
![]()
Ahol C a víz fajhője, ami= 4129,232 J / Kg*°C
-
#1122
egy kiló vizet egy fokkal 4,2 kJ hő közlésével lehet felmelegíteni, innen már menni fog^^ -
ati95 #1121 Lenne 1 feladat:
Mennyi vizet lehet 10 °C-kal felmelegíteni 1 kJ hő közlése révén? Ha valaki tud légyszives segítsen -
#1120
jah, így már érthetőbben néz ki :D (csak az volt a gond, hogy fejben nem tudtam átforgatni)
Akkor Az R1 sorosan van az R2 és az R3;4 eredőjével? -
#1119
Nabasszameg. :D -
#1118
Javaslom az ilyen belebonyolódós esetekben, hogy rajzold át magadnak.
Ez ilyen:
![]()
Így már egyszerűbb, nem?
-
#1117
Azt értem, hogyha a K kapcsolót zárjuk, akkor R4-et rövidre zárjuk, tehát eredőnél csak a másik hármat kell figyelembe venni, de kicsit belebonyolódtam ebbe :S -
#1116
![]()
Valaki elmagyarázná nekem, hogyan kell ezt megoldani ? -
tivadar89 #1115 Tegnap megírtam a ZH-t egy kicsit nehezebb feladat volt, de talán meglesz a 2-es. (Az ellenállások helyére 4 db nyúlásmérő bélyegeket kellett elhelyezni) -
#1114
Vagyis rosszul írtam. Az U-t osztod le az eredővel... -
#1113
Vagy kiszámolod az egész áramkör eredő ellenálását, és azt leosztod az U-val. :)
Bár a teljesítményhez meg kell az I, szóval tökmind1, vagy U^2 \ R, de ahhoz meg kellenek az U-k. -
tivadar89 #1112 Köszi, magamtól nem jöttem volna rá.
Tehát:
I1=5V/(10+20)=0.1667
I2=5V/(15+25)=0.1250
I=I1+I2=0.2917A
Teljesítmény a 10 Ohmos ellenállásra: P=0.1667*0.1667*10=0.2779 W
Ezt le tudnád ellenőrizni hogy írtam-e fel az egyenletet ? -
Garga Pitic #1111 Azóta már biztos megfejtetted, de azért...
Áram: a két ág áramának összege, vagyis 5V/(10ohm+20ohm) + 5V/(15ohm+25ohm)
Teljesítmények: U=I*R, P=U*I -> P=I*I*R, a megfelelő ág áramával számolva -
tivadar89 #1110 SOS
A következő feladatban kérnék segítséget:
![]()
Mekkora áram terheli a telepet ?
Mekkora teljesítmény jut 1-1 ellenállásra ?
Valakinek van ötlete ????? -
Albertus #1109 Korábban arról vitáztunk, hogy hova tűnik a hullámok interferenciájánál a kioltási sávok energiája.
Ugyanis nem csak szemmel láthatóan van sötét sáv, hanem amikor
fotopapírt helyezünk ernyőnek, majd előhívjuk, akkor csak azokon a sávokon alaku át az ezüstbromid ahol az átalakulásához szükséges
mennyiségű energia elérte.
A Gézoo éppen most mesélte, hogy elvégzett egy kísérletet, három részre osztott ernyővel. Ahol szintén megsemmisítette egymást két fénysugár energiája. -
#1108
Jah, a beugratós kérdések ilyenek... :P
De mintapéldája annak, hogy tudományos témában fontos a pontos megfogalmazás. Én biztos, hogy ezt adnám válasznak. Aztán majd ha felteszik a kérdést pontosabban, akkor megválaszolom pontosabban. Nem az én hibám, hogy ennyire egyszerűt kérdeztek... :)
Volt pl egyetemen egy infó alapok vizsgám, Matlab témban. Nagyon alap dolgok voltak, ciklus, elágazás, stb. Sokan szenvedtek vele, én meg hobbiból programozgatok, nem okozott volna amúgy sem nagy kihívást. Erre kapok egy olyan feladatot, hogy: van egy kerítés, aminek az egyik oldalához karámot akarnak építeni x hosszú kerítésből, mennyi legyen az oldalhossza, hogy max terület legyen? Program első sora: "Adott kerülethez a négyzet területe a maximális, ezért a=... b=..." Aztán kanyarítottam köré egy hibátlan deriválós progit is, de a végeredmény ismeretében nem volt túl nehéz.... Ahhoz képest, hogy volt olyan feladat is, amihez még a lederiválandó képletet sem tudtam volna felírni, meglehetősen könnyű dolgom volt... -
#1107
A kérdést rosszul tették fel, mert ilyen nyilvánvaló dolgot nem kérdeznének. -
#1106
Akkor lehet, hogy mégsem kell, de ez nem általános iskolai szerintem. Esetleg gimis példa. Akkor 1 percet szántam rá. Egyetemista fejjel az ember hajlamos néha túlbonyolítani egy egyszerűbb, de godolkodós példát és nyers erővel oldom meg.
A két test gyorsulása között mindig azonos arányú az eltérés a rugó előfeszítésétől függetlenül. Viszont a gyorsulás négyzetétől függ a megtett táv (s = a/2 * t^2 + v0).
Tehát akkor a gyorsulások arányának négyzetével fog különbözni a két tömeg által megtett táv ami 0,5 m összesen. Tehát ha "referencia" a 3kg és a gyorsulása 1 (dimenziótlan) akkor a másiké 3/5-szeres lesz. Az (3/5)^2 = 0,36. (Ez kerekítheted 1/3-ra, hogy szemléletes legyen) Tehát az egyik kb.készer annyit tesz meg, mint a másik. 0,36*0,5 = 0,18 így a másik 0,5-0,18 = 0,32.
Szerinted ez helyes? Most pár perc alatt ennyi telt tőlem. -
#1105
Sőt, számolgatni sem kell... :)
A kérdés úgy szólt, hogy:
"Mennyivel mozdul el a két test azalatt az idő alatt, amíg a rugó újra eléri az 50 cm-es nyújtatlan hosszát"
Erre a válasz az, hogy 50cm-t. Azt nem kérdezte, hogy _külön-külön_ mennyit mozdulnak el... :D
