3993
Fizika 2006
-
uwu #904 "Nem egészen."
- Ezt most mire írtad?
"A különbség megésrtéséhez egy példa"
- Miféle különbségről beszélsz?
Ez nem válasz volt, az ilyet csúsztatásnak hívják. -
#903
akkor ezt most benézted, mert einstein idődilatációra felírt egyenlete
f = f0*gyök(1-v^2/c^2) ami természetesen nem azonos a doppler egyenletre. már csak azért sem lehet ugyanaz, mert az függ attól h fényforrás távolodik-e vagy közeledik, az idődilatáció pedig nem függ attól h a rendszer közeledik e vagy távolodik (hanem csak a sebessé nagyságától), ugyanis az időtartalmak minden esetben meghosszabodnak!!! -
Albertus #902 Nem egészen.
A különbség megésrtéséhez egy példa: A kavics legyen a foton, a tó felszíne annak az anyagnak az elektronfelhője, ameiben a foton elnyelődik.
Ha egyetlen kavicsot ejtünk a tóba akkor is kelt az energiájával arányos frekvenciájú hullámokat, és ha ugyanaezen hullámokhoz tartozó frekvenciával-ütemmel követik újabb, ugyanolyan energiájú kavicsok az elsőt, akkor a tó felszínén mindvégig az első hullámokkal azonos
frekvenciájú és hullámhosszú hullámok indulnak a csobbanás helyétől.
Pontosan így van a fotonnal és az elektronokkal is.
Egyetlen foton becsapódásakor megmérhetjük a keltett hullámzást,
de sajnos nagyon gyorsan csillapodik a hullámzás. Gyakorlatilag ugyanúgy
mint a víztükrön szétfutó hullámgyűrű a partról visszaverődés közben már gyengül, és a visszaverődések és haladás során folyamatosan gyengül, az elektronfelhőnek az egy foton által keltett hullámzása is
visszaverődik a detektor fizikai határáról, és haladás közben ill. visszaverődések során legyengül.
Viszont az egymást követő kavicsokkal azonos módon, az egyfoton által keltett hullámokkal azonos frekvenciájú lézerrel gerjesztve az elektronfelhőt, folyamatossá tehető az elektronfelhő hullámzása.
Látható fény esetén a néhány THz-s rezgés egy nagyon jó oszcilloszkóppal, a 10-100 Mhz rádióhullámok fotonjai egy olcsóbb szkóppal már szépen láthatóvá tehetők.
Javaslom keress egy olyan ismerősödet akinek van szkópja és nézzétek meg! Lenyűgöző élmény az amikor a saját szemeddel látod, a saját kezeddel foghatod a detektort és a forrást.
Olyan ez, mintha megérintenéd a hullámokat. -
uwu #901 Ez nem von maga után lényegi változást, igazából csak nyelvtan.
A képlet csak összeházasítja a fény kétféle természetét.
A pontatlanság filozófiailag értendő, mivel a frekvencia a fényé, a foton frekvenciája kifejezés azért nem teljesen jó, mert igazából adott frekvenciájú fény fotonjáról van szó.
Amilyen formában használtad a 887-ben azt lehet leszűrni, hogy összemosod a fogalmakat. -
Albertus #900 Azt még hozzáteszem, hogy Einstein f=f0*gyök((1-(v/c))/(1+(v/c)))
alakú függvénye a látszat ellenére azonos a Gézoo-tól idézettel.
Csupán Einstein imádta a kiemeléseket, de utálta a törteket és nem folytatta a levezetést.
Azaz f=f0*gyök((1-(v/c))/(1+(v/c))) == f0*gyök((c-v)/(c+v))
Vagyis amit lentebb Gézoo-tól idéztem, az a közeledésre érvényes, amit Einsteintől idéztem az a távolodásira, ill. f=f0*gyök((c-v)/(c+v)) a Gézoo féle távolodási függvény.
-
Albertus #899 Még szerencse, hogy Max. Planck 1902-ben nem osztotta a te véleményedet és ezzel az f=E/h összefüggésének megalkotásával a lánya
barátját (Albert Einstein-t) hozzásegítette a relativitás elméletének kidolgozásához.
Látom megzavar ez a sajátfrekvencia dolog..
Akkor gondolj arra, hogy a nukleáris bomlásokban egyedileg keletkező fotonoknak is van "színe" frekvenciája, hullámhossza, pedig egyesével jönnek elő..
A folyamatosan sugárzó forrásokból (pl. lézer) az egyes fotonok saját frekvenciájából számolt hullámhossz pontosan akkora, mint
az egymást követő fotonok közötti távolság.
Így természetes, hogy akár a fotonok beérkezései által keltett hullámok frekvenciáját mérjük meg, akár az egyes fotonok által szállított energiából számoljuk a hullámhosszot, mindkét esetben azonos értéket kapunk.
Pedig ezt a két külön tulajdonságot, külön szoktuk tárgyalni az órán.
Mintha nem is egy jelenség két arcáról, hanem két külön jelenségről lenne szó.
-
uwu #898 A fénynek van frekvenciája, mivel hullámtermészetű.
A fotonnak nincs, bár a foton ugyanazt a fényt szimbolizálja, csak más formában.
Ezért szerintem pontatlan az olyan megfogalmazás, hogy valamilyen frekvenciájú foton, bár láttam már ilyet több helyen. Szerintem nem kéne így használni, ha valamilyen frekveciájú fény fotonjáról beszélünk. -
Albertus #897 Nocsak? 1902 Planck.. Egyetlen foton frekvenciája.. f=E/h
És ez neked újdonság? -
Albertus #896 Gézoo levezetését plagizálva:
f lehet akár a villogás frekvenciája, akár a fény frekvenciája a szemedben,
f0 a forrásnál ugyanazon tulajdonság frekvenciája
v a relatív sebesség közted és az autó között
c a fény sebessége a Te rendszeredben
f=f0*gyök((c+v)/(c-v))
Sőt! Megjegyzem, ha rádióadást hallgatsz.. ugyenezen formula érvényes a moduláló jelre is, annak ellenére, hogy a moduláció akár FM akár AM, hanggal modulált jel közeledik feléd..
De miután a fénysebességű e.m. hullám szállítja, aminek frekvencia változásaival együtt változik a moduláló hang frekvenciája is, így
a rádióban a hang frekvenciája is követi a vivőfrekvencia változásait.
-
uwu #895 Szerintem olvasgassad a saját hsz-eidet, és rájössz miért írtam.
Ezt is te írtad, azért ez elég durva (ezért simán megérdemelsz egy egyestest fizikából):
" Az az érzésem, hogy az egyfoton frekvenciát sem érted egészen.
Jól gondolom? " -
#894
jó, rendben. akkor mondd meg hogy ha hozzám közeledik egy autó V (rleativisztiku ill. nem relativisztikus esetben is) sebességgel és T időként felvillantja a lámpáját saját ideje szerint ,akkor én milyen gyakori felvillanásokat fogok látni? és ha távolodik? -
Albertus #893 Ó, igazán érdekes. Nem érted, de ragaszkodsz a butaságodhoz! Gratulálok!
Ügyesen kiforgattad a szavaimat. De a lényegen nem változtat:
A doppler hatás azonos mértékben változtat a fény és a villogásának frekvenciáján. Ezt jegyezd meg végre!
-
Albertus #892 Olvasásból kaptál egyest, megértésből kettő egyest.
Igazán kár, hogy írni is csak ennyit tudsz.
-
#891
a lámpa ki-be kapcsolgatásának semmi köze a fény frekvenciájához.
a dopplerhatásnak pedig semmi köze a fotonokhoz. nézz utánna a wikin. -
uwu #890 omg 
köszönjük, leülhetsz, egyes
wiki -
Albertus #889 Hogy tudsz ekkora butaságot leírni?
A lámpa villogásának üteme mitől ne változna meg a frekvencia változással azonos mértékben?
Azt megértetted, hogy a fotonok közötti távolság változik meg a doppler hatással? -
#888
a doppler hatás azt jelenti, h a fény frekvenciája változik meg. a lámpa villogási üteme nem a doppler hatástól változik meg. ehhez semmi köze a dopplernek. a dopplert akkor alkalmazzuk, ha a fényt hullámnak tekintjük. tehát a fotonokról szó sincs. próbálj meg valami könyvet elolvasni a specrelről. nincs benne szó sem dopplerről sem fotonokról se hullámról. az idődilatáció az inerciarendszerek egyenértékűségéből és a c állandóságából következik, mint azt már oly sokszor mondtuk. -
Albertus #887 Látszik, hogy nem érted még a Doppler hatást sem.
A lámpa fényének és villogási ütemének egyidejű változását okozza a doppler hatás.
Helyesebben a relativisztikus doppler hatás.
Mellesleg a lámpa ki-be kapcsolgatása nélkül, maga a fénye is ki-be kapcsolódik, mikor megérkeznek a fotonok, akkor van számodra bekapcsolva, amikor nem érkeznek fotonok, akkor számodra ki van kapcsolva.
A Doppler hatásban a fotonok beérkezései közötti szünetek hosszának változását tapasztaljuk. Ennyit igazán megérthetnél végre.
Az az érzésem, hogy az egyfoton frekvenciát sem érted egészen.
Jól gondolom?
-
#886
ezzel csak azt azt árultad el hogy egy ovis szintjén vagy. ugyanis a dopplernak semmi köze a lámpa villogásának frekvenciájához, hanem csak a lámpa fényének a frekvenciájához. itt most nem a fény frekvenciájának változásáról van szó, hanem az idő dilatációjáról. az hogy a idő dilatálódik (megrövidül) pedig a valóság. mert megméred és látod hogy annyi amennyi. ha nem hiszel a saját szemednek és azt mondodh amit látsz az csak illúzió és látszat, akkor no comment. -
Albertus #885 Szia!
Az a specrel célja, amit Einstein írt le róla:"A látszat konvertálása valósággá."
Hogy hányan értik ezt? Azt nem tudom. Csupán azt látom, hogy az itteni hozzászólók közül a többség nem érti. -
#884
s mi a célja? ezek szerint te tudod (és persze senki más)...hm?
-
Albertus #883 Jaa és Compatible kolléga, annyira érti ezt, mint Te..
Pontosan annyira.. csak a lényegét nem, az okát nem, a célját nem..
a többi részét talán érti. Talán! -
Albertus #882 Ha közeledsz lámpa felé, akkor gyorsabbnak látod a villogását, mint amikor éppen mellette haladsz el, és sokkal gyorsabbnak, mint amikor távolodsz tőle..
Ez akkor is így van, ha a lámpa közeledik hozzád, hlad el melletted, és távolodik tőled..
A látszat mindkét eseménysorban az, hogy a lámpa villogási sebessége változik, ezt méred, ezt tapasztalod.
A valóságban már az ovisok is tudják, hogy a látszatot a doppler hatás okozta, és a villogás állandó sebességű.
-
#881
ha én azt látom és mérem, h egy mozgó rendszerben T1 időközönként villan fel egy lámpa, akkor azt mondom, h a lámpa T1 időközönként villan fel. Nekem az a valóság amit én mérek. Az, hogy a rendszer sajátidejéban ezek a felvillanások hosszabb T2(> T1) idő alatt történnek , rám nincs hatással, én T1-t mérek vagyis T1 a villanások periódusa. Az már filozófiai kérdés h mit tartunk valóságnak. Fizikában azt tartjuk valóságnak amit mérünk/látunk/tapasztalunk. és ha azt tapasztaljuk h a lámpa T1-gyel villog, akkor bizony az a valóság. einstein azt mutatja meg nekünk, h a rendszer sajátidejében nagyobb lesz ez a periódus. tehát a mért idő igenis függ a megfigyelő sebességétől. erről szól a relativitás. az névtelen topictárs akinek a neve compatible pedig érti a relativitás, ez kiviláglik a hozzászólásából. -
Albertus #880 Búék mindenkinek!
Elolvastam névtelen topictársunk elmélkedéseit is. Ezzel az ostobaság virágzásának lehettem szemtanúja.
Az elején kezdve: A tehetetlenségi pályán lévő óra sebessége állandó.
Mert:
semmi oka sincs és lehetősége sincs arra,
hogy a végtelen sok sebességgű megfigyelőnek egyszerre járjon végtelen sokféle sebességgel. Egy óra egyetlen sebességgel jár.
Einsteint rettenetesen félreérti mindaz, aki azt képzeli, hogy a specrel szerint a hozzánk képest mozgó óra járásának sebessége változna a sebesség függvényében.
Nem változik az óra járásának sebessége!
Csupán ahány sebességgel szemléljük, annyiféle sebességűnek látszik.
A specrel arra (is) szolgál, hogy a látszatból kiszámíthassuk a valóságot.
Így bármely folyamatot-órát nézünk, bármilyen sebességgel mozog az
a rendszer amelyben a folyamat lejátszódik - hozzánk relatívan-, mindig ki tudjuk számítani, hogy a látvány, a megfigyelt, megmért érték a valóságban mennyi.
Gézoo azt próbálja megértetni névtelenkével és a hozzá hasonló tudásúakkal, hogy ne keverjék össze a valóságot és a látványt.
-
#879
én olvastam -
JuzoGB #878 Sajna a tipikus "lehetetlen" berendezések kb az olaj elégetésének a szintjén működnek, nem is próbálnak belenyúlni az atomok belső szerkezetébe. Magától az az energia pedig nem szabadul fel. -
OKkultist #877 Szerintem megvan az ingyenenergia forrása! (ill. az így működő "lehetetlen" berendezések magyarázata)
Az ELTE kutatói tehát a kvarkok és a gluonok felől közelítve mérték meg több hadron tömegét, és itt jött képbe megkerülhetetlenül az E=mc2 képlet. A nagyobb részecskék tömege ugyanis nem egyezik meg az alkotóelemeik tömegével. (TUDTAD?) A protont három kvark alkotja, de e kvarkok tömege csak a proton tömegének 5 százalékát teszi ki, a gluonoknak pedig nincs is tömegük. A hiányzó 95 százalék az alkotóelemek mozgási energiájából származik. "Amikor az ősrobbanás után a kvark-gluon plazma lehűlt, és összeálltak például a protonok, a gyorsan mozgó kvarkok és gluonok lényegében beszorultak a protonokba, és mozgási energiájukkal tömeget tudtak adni neki." – fogalmaz Fodor. "A kvarkok rendkívül gyors mozgást végeznek, a közöttük levő közvetítő gluonok mozgási energiája is igen jelentős, ebből adódik a proton tömegének nagyobb része.
Ha valaki elég ügyes hozzá, hogy valahogy kinyerjen valamennyit ebből a 95%-ból, akkor megvan , amit mindenki keres.
Az olaj elégetése is így működik, csak rettenetesen primitív módon és hozzáillő hatásfokkal! -
Pares #876 Valaki olvasta már Michio Kaku: Hipertér c. könyvét? -
Vocem #875 Mármint az érintési ponttól.
-
Vocem #874 Én úgy kezdenék neki, hogy felírnám: ha x,y egy köriv pontja, ezen átmenő egyenes alfa szög alatt metszi a vizszintes tengelyt, akkor mekkora a távolsága a kör középpontjától illetve a kört balról érintő függőleges egyenesétől. -
Vocem #873 Okkultist = Demokritos = Magnum56 :))
-
#872
valóban különböző dolgok. nem is állította senki h ekvivalensek, mindazonáltal le lehet írni a valóságot, ami annyit tesz h bizonyos hibahatárral megjósolható a jövő. -
JuzoGB #871 Akkor fogd csak azt a kőbaltát, húzzál vissza vadászni az erdőbe:) -
OKkultist #870 A valóság és a fizika az két teljesen különböző dolog, a nagyképű, felfuvalkodott idóták (megélhetési szekta: fizikusok és csillagászok) képzeli csak, hogy le tudják írni a fizikával, főleg azzal fizikával, amit mi ismerünk. (kevés és azt a keveset is rosszul tudjuk) -
#869
parakísérletek... 
a multiverzum nem idegen fogalom egy fizikusnak,van olyan elmélet, amia részecskék mozgását multiverzummal írja le, de az már elavult elmélet, ahelyett már van jobb. a részecskék helyzetét és állapotát valószínűségi függvénnyel írjuk le, így a "jövő eseményeit is". a jövő eseményei pedig oly módon undeterminiszikusak, hogy csak a VALÓSZÍnŰSÉgÉt mondhatjuk meg a dolgoknak, de semmit sem tudunk 100% os valószínűséggal megjósolni. -
OKkultist #868 Erre a parakísérletek alapján azt a választ lehet adni, hogy mindenképpen több alternatív valóság kell, hogy legyen, mert a "jövőbe látó" is egy valóságot lát, ha az információ alapján megváltoztatja amit tenne, akkor pedig az ő valósága már nem ugyanaz, mint amit látott. Tehát azt nem láthatta, mert ott nem az történt , mint vele. De vele azért nem az történt, mert a infó miatt megváltoztatott valamit. TEHÁT elvileg végtelenszámú alternatív valóság kell, hogy legyen. Multiverzum? Vagy valami hasonló, de a fizikusoknak (sincs) lövésük sincs, mindenki csak találgat. -
JuzoGB #867 Ebből a szempontból nem:)
Az undeterminisztikusság sztem tényleg cask ennyit jelent, h elvben is lehetetlen kiszámítani a jövőt. -
uwu #866 Igazából semmi. Ez csak elméleti jelentőségű.
Ha tényleg így van, akkor semmi gond a világképem mégis megállja a helyét, nem kell újat csinálni. -
JuzoGB #865 Mert ha eleve el van rendelve, akkor mi van?:)