3993
Fizika 2006
-
Albertus #1024 Szia!
Számodra hiteles vagy sem? Mindegy. Gézoo blogjában ott vannak a levezetései.
Ha meg tudod cáfolni Pithagoras tételét, akkor Gézoo tévedett,
ha nem akkor pedig kár fanyalognod, mert Gézoo nem tévedett.
Az más kérdés, hogy a kijelentésem a Gézoo levezetéseinek fényében
nem tetszenek neked. Senkinek sem tetszenek azok közül, akiket ezzel a pár sorával lealáz.
De bocs! A lealázottak miért nem vezették le? Miért Gézoo volt az első aki bizonyította? Hol voltak az elmúlt 100 év tudósai?
Ők miért nem bizonyították már akár Gézoo elött 100 évvel korábban?
És Te nekem írod a hitelesség megkérdőjelezhetőségét? Szerintem
azok nem lehetnek hitelesek akiket egy egyszerű Pithagoras tétellel ennyire nagyon meg lehetett alázni.
-
Albertus #1023 Szia!
Sokáig, évszázadokon át próbálkoztak a fény sebességének megmérésével. Newton, Galilei és a többiek, akik koruk kétségkívűl legnagyobb gondolkodói, nem voltak olyan szerencsés helyzetben, hogy pontos méréseket végezhessenek.
Így kézenfekvőnek tűnt számukra, hogy a fény úgy halad a térben, mint ahogy egy lovas az úton. Azaz mindig az úthoz viszonyított sebességgel.
Amikor az első pontosabb mérésekkel azt tapasztalták, hogy bárhol mérik meg a fény sebességét, mindenütt ugyanazt a sebességet kapják,
akkor kialakult a fényt vezető éter képzete. Erre megerősítésként
Hertz, Maxwell még rátett egy-egy lapáttal.
Állítólag Einstein nem tudott az MM kisérletről amikor a specrelt írta. Ez persze nehezen hihető, ha tudjuk hogy az MM kisérletről tudósító tudományos folyóirat főszerkesztőjével napi kapcsolatban állt.
Ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy Lorentz Nobel dijjáról mindenképpen értesülnie kellett, és ezzel a Lorentz féle lokális éter
alapelvéről, akkor akár tudott az MM kisérletről, akár nem, a lokális éter fogalmát ismerte.
Miért lényeges ez?
Csupán azért, mert a specrelben a fény vezető közege hozzárendelt minden inercia rendszerhez. Csakis ebben az egyetlen egy esetben lehetséges az, hogy egy adott fény egyszerre minden megfigyelő rendszerében azonosan c sebességgel haladna, függetlenül a rendszerek közötti relatív sebességektől, úgy mint ahogyan a specrelben írva vagyon.
Gézoo szemléletesen bemutatta a vonat rendszerében és az állomás rendszerében álló levegőkben terjedő hanggal.
Ha Te nem értesz egyet Gézoo levezetésével, akkor rajta! Mutasd meg, hogy hol hibázott!
Ha pedig nem tudsz hibát felmutatni, akkor ha tetszik, ha nem, de Gézoonak igaza van.
Kár alaptalanul fintorogni. A matematikában nem lehet csalni.
Főleg nem akkor, ha Pithagoras évezredek óta ismert és egyben ennyire egyszerű összefüggései bizonyítják Gézoo állítását.
-
#1022
"Vannak akik tudatlanságból, vannak akik puszta lustaságból és vannak akik vak hagyomány tiszteletből elfogadják..." lol?! 
te se láttál még kutatót...
Tudod az ilyen kijelentések miatt nem vagy hiteles. Kicsit sem erős ilyen dolgokat kijelenteni a tudós társadalomról, közben azt állítani, hogy velük ellentétben te átlátod a dolgokat. Ja meg Gézoo persze, nem is értem miért nem kaptátok még meg a Nobelt, hiszen már egy blogban is publikálta elméletét. -
uwu #1021 LOL éter, meg ilyesmi...
Ezt ugye nem gondolod komolyan? -
Albertus #1020 Tévedsz. Többszörösen is.
Egyfelöl a méréssel kapcsolatban, mert Te magad is megmérheted, másrészt Gézooval együtt is és korábban külön-külön is többször megmértük a fény sebességét.
Persze nem azért mert kételkedtünk volna, hanem azért mert az adott mérési összeállításainkat így kalibráltuk.
A másik tévedésed az "el lett döntve" kijelentés. Nincs eldöntve.
Vannak akik tudatlanságból, vannak akik puszta lustaságból és vannak akik vak hagyomány tiszteletből elfogadják a 26 éves kezdő technikus
kijelentését a fény sebességéről.
Jelzem, hogy korának tudósai: Kelvin, Boltzman, Van der Vaals, Planck és a többiek nem fogadták el az Einstein féle fénysebességet.
Egyrészt azért mert egy részük a Newton- ill. a Maxwell féle fénysebességben hitt, más részük az éteri fénysebességben hitt.
Megjegyzem éppen az emlegetett Gézoo bizonyította be a vonatos hang-fény analógiával, hogy Einstein azon kijelentése, hogy szerinte is igaza van Lorentz-nek: a lokális éter létezik, éppen azt igazolja, hogy
Einstein is a lokális éterekre építette fel a relativitás elméletét.
Ha nem így lenne, akkor a vonat levegőjében valamint az állomás levegőjében terjedő hangra egészen más függvények lennének érvényesek, mint Einstein relativitás elméletében.
A vonatos példában az éter szerepét a levegő látja el, és mint magad is láthatod a http://gezoo-vilaga.blog.hu oldalon Gézoo levezetésében,
tökéletesen ugyanazon függvényeket kapjuk eredményül, mint Einstein a lokális éterben terjedő fény esetében kapott.
Ez utóbbit nevezzük Einstein speciális relativitás elméletének.
Különben ha Te nem így látod, győzz meg! Mutasd meg milyen fizikai kapcsolattal befolyásolhatja két távoli anyagi test egymás sebességét a téren át.
Mert ha meg tudod mutatni, akkor Nobel várományos leszel. Ugyanis senkisem tudta eddig.
A legegyszerűbben úgy bizonyíthatjuk be a kapcsolat lehetetlenségét,
ha például egy fényév tvolságra lévő testeket veszünk példának.
Nyílván bármelyiket bármilyen sebességre gyorsítjuk, a köztük lévő távolság miatt nem csak, hogy nem szólhat bele, nem avatkozhat bele a másik test, de a megtörténtéről a másik test csak egy év múlva értesülhet.
Azaz ha a másik test nem tud az időben hátra és előre menni, akkor
lehetősége sincs arra, hogy befolyásolja a mozgást.
Ha pedig a térbeli sebességünk ismeretlen, érzékelhetetlen és a tőlünk távoli testek nem avatkozhatnak bele a sebesség változásainkba, akkor Einstein fénysebesség állítása sem lehet érvényes a való világban.
Hiszen ha egyszer nincs és nem is lehet semmiféle sebességet meghatározó kapcsolat két távoli rendszer között, akkor az Einstein által is alkalmazott, az éterre érvényes, Lorentz-féle sebesség összegző formula alkalmazása értelmetlen.
Hogy ezt nem érti meg vagy nem fogja fel valaki, az az ő magánügye.
De semmiképpen sem tekinthető általános érvényűnek az Einstein féle sebesség fogalom.
Ha pedig azt nézzük, hogy amikor két távoli, egymáshoz relatívan mozgó test között mérjük a fény sebességét, milyen adatokat mérhetünk, akkor a mért adatokat megvizsgálva azt látjuk, hogy:
Megmérhetjük
- a megfigyelt testről érkező fény frekvenciáját,
- a megfigyelt testről érkező fotonok energiáját,
- a testek látszólagos elmozdulásait, szögeit, szögsebességét.
És a megmért adatainkat a saját rendszerünkben végzett mérésekkel összevetve következtetéseket vonunk le.
De. Ezen következtetések két ágra oszthatók:
1. a megfigyelő felé közeledő fény c sebességgel közeledik
2. a megfigyelő felé közeledő fény c+-valamilyen sebességgel közeledik.
Az első lehetőséget a fentebb említett tények kizárják.
A második lehetőséghez ismernünk kell azt a bizonyos "+-valamilyen" sebességet.
Ezt a bizonyos "+-valamilyen" sebességet a fényórás példájában Gézoo szépen levezette, d betűvel jelölve virtuális fénysebességnek nevezte.
Vitathatatlanul helyes ezen d virtuális fénysebesség levezetése.
A kapott értékéből számított gamma értéke minden sebességnél megegyezik az Einstein és Lorentz által alaklmazott gamma (Einsteinnél az 1905-ös dolgozatban Bétával jelölt) értékkel.
Most felfüggesztem a folytatást. Mert úgy vélem, így is eléggé tömény lesz számodra.
(Természetesen a kérdéseidre szívesen válaszolok.)
-
#1019
Na ez az, hogy ez már el van döntve, csak te meg nem akarod belátni.
Azért nem is értem, hogy mire fel ez a hőbörgés, a relativitáselméletnek már több alkalmazása is van, régóta nem kérdés ez.
Effektíve én még s.k. nem mértem fénysebességet, de úgy gondolom, hogy aki konkrétan napi 8 órában fénysebességet mér, az azért csak tudja. És inkább neki hiszek, mint pl Gezoonak, aki szintén nem tudja s.k. megmérni, viszont egy egész világgal szemben állítja, hogy nem úgy van, ahogy mérik azok, akik mérni tudják. -
Albertus #1018 Ennél raffináltabb a helyzet.
Két távoli anyagi rendszer között semmiféle fizikai kapcsolat sincs.
Az információ vivő az a fény aminek a két rendszer közötti haladási sebessége ismeretlen.
Két lehetőségünk van:
a saját rendszerünkben megmért c sebességet feltételezzük a két anyagi rendszer közötti szakaszon.
vagy a két anyagi rendszer sebességének és a rendszerünkben mért fénysebességnek a különbözete a rendszerek közötti fénysebesség.
Ezt kellene eldönteni kisérletileg, hogy melyik.
-
#1017
A fény nem anyagi rendszer. Innentől kezdve értelmetlen a kérdés.
Emellett hogyhogy nem igazolta még senki? Úgy tudom, hogy a csillagokból érkező fény sebességét is c-nek érzékeljük, pedig azok forrása hozzánk képest igencsak tetemes sebességű lehet. -
Albertus #1016 Amnit írsz az dezinformáció.
Azt méréssel tudjuk igazolni, hogy akár a földön állunk, akár a világűrben, a forrástól c sebességgel távolodik a forrás rendszerében a fény.
Pedig Az egyik esetben 30 000 m/s a másik esetben 0 m/s a naphoz relatív sebességünk. Azaz a térbeli sebességeink különbözete is legalább 30 000 m/s (megj.: c=300 000 000 m/s azaz ennek 0,1 %-a )
Azt pedig Eintstein feltételezte hogy a megfigyelőhöz relatívan c .
Ezt viszont eddig senki sem igazolta méréssel.
Különben ha már elmondtad a véleményedet, akkor kérlek felelj arra, hogy két anyagi rendszer térbeli sebessége között milyen törvény ír le kapcsolatot?
Vagy másként: Ha a tér vn csupán két anyagi rendszer között. Az üres tér, és az anyagi rendszerek között semmiféle erőhatás nincs,
akkor befolyásolhatja-e
valamelyik anyagi rendszer a másik anyagi rendszer térbeli sebességét?
-
#1015
"Azt is mérésekkel tudjuk igazolni, hogy a forráshoz relatívan, a forrásnak minden ismert sebességénél továbbra is a forráshoz relatívan
c sebességgel távolodik a fény.
Eddig egyetértesz?"
Én nem. Azt tudjuk igazolni, hogy a forrás ismert sebességénél a megfigyelő c-t érzékel fénysebességnek. Akár áll a megfigyelő, akár a forráson ül és vele együtt mozog. -
Albertus #1014 Oké.
Adva van az üres tér amiben halad az anyag ( a lámpa) és halad a fény.
Tény, hogy sem a lámpa sem a fény nem érzékeli a térhez relatív sebességét.
Azaz nincs semmilyen lehetősége sem a fénynek sem az anyagnak, hogy a térbeli sebességét bármekkora értékűként szabályozza.
Na akkor mihez relatívan fénysebesség a fénysebesség?
Azt mérésekkel tudjuk igazolni, hogy a forráshoz relatívan c a fénysebesség és ez állandó. Azaz ezt biztosra vehetjük.
Azt is mérésekkel tudjuk igazolni, hogy a forráshoz relatívan, a forrásnak minden ismert sebességénél továbbra is a forráshoz relatívan
c sebességgel távolodik a fény.
Eddig egyetértesz?
-
Albertus #1013 Egészen pontosan alig töltötte be a 26. évét, amikor 1905-öt írtak.
Azaz nem a ma 26 éveseinek tudásával, hanem az 1905-ös kor tudatlanságával.
Abban a korban amikor a molekulákat, a nukleáris folyamatokat, a félvezetőket, a lézert, a rádiótechnikát, TV-t stb. még nem ismerhették, mert nem volt.
Abban a korban amikor kézi számológépek fogaskerekeivel max szorozni lehetett, de már gyököt vonni sem.
Abban a korban amikor villany sem volt a városokban, petróleum vagy gyertya volt a fényforrás és egy autóra sokezer lovaskocsi jutott.
Abban a korban ahol nem volt net, nem volt telefon, rádió sem.
Abban a korban, ahol a levelek hetek-hónapok alatt értek célba.
A mai szemmel inkább sorolnánk a sötét középkorhoz, mint fejlett
tudományos világhoz.
Ha mindezeket végig gondoljuk, mindenképpen feltétlen elismerés illeti a fiatalka Einsteint.
Viszont azt is tisztán kell hogy lássuk, hogy Einstein műve csupán annyit ér, amennyit.És semmiképpen sem szabad csodát várni tőle! -
uwu #1012 Ezt most nem értem. Hogy érted azt, hogy a fény sebességének nincs felső határa?
Emiatt van az egész jelenség, a fénysebesség a határsebesség.
Az, hogy át lehet lépni csak látszat, de vissza lehet számolni az igazi sebességét. -
Albertus #1011 Csupán az a baj vele, hogy kevés embert ismerek, aki megértette, hogy a hosszkontrkció csupán látvány és nem valóság.
A többiek mind azt hiszik, hogy a sebesség hatására összemegy és lelassaul minden rendszer.
Hogy pontosabban fogalmazzak: A megfigyelők sebességeinek arányaiban, egyszerre végtelen sok féle mértékben.
Jaaa, hogy az lehetetlen? Erre a válasz: "Nem lehetetlen, mert ez a téridő tulajdonsága."
Talán ha anno nem csak huszonéveske kezdő Einstein, mélyebb és alaposabb ismeretekkel rendelkezik, és talán nem hisz az éterelméletben, na akkor rájöhetett volna, hogy a térhez relatívan a fénysem tud állandó sebességgel haladni. Azaz a fény sebességének nincs határa.
De sajnos nem rendelkezett az ehhez a felismeréshez szükséges alapismeretekkel.
-
uwu #1010 Ezt nem egészen értem, az elmélettel nincs baj.
Azért fura az eredmény, mert mert extrém körülményeket vettünk számításba. -
Albertus #1009 Valóban én néztem el..
Te fényév távolságú pontokról írtál.
Bár a lényegén nem változtat, az ötleted nagyon szemléletesen jelzi a kontrakció látszólagosságát.
Hogy hülyén néz ki? Nagyon hülyén. És ez csak a kisebbik baj.
A nagyobbik bajnak azt tartom, hogy a példádból jól látszik Einstein szűklátókörűségének határa.
Képtelen volt fényév méretekben gondolkodni. Mert ha megtette volna, akkor sohasem adja ki a kezéből a specrelt.
Mentségére szóljon, hogy huszonévesen írta és az akkori politechnikumi végzettségével napjainkban legfeljebb szakmunkásként helyezkedhetne el.
-
uwu #1008 Hol vannak ezek?
Kérem a hsz. számait, hogy tisztázzuk a félreértést!
Én tudom mit akartam írni, de nem találtam hibát. -
Albertus #1007 Már hogy ne érdekelne?
Sőt elsőre is jól írtad, csak azt jeleztem, hogy bizonytalanságot éreztem a soraidban. "Mint ha" kevernéd a gyorsulást a sebességgel.
Nem azt, hogy kevered.
Egyébként Te is tévesztettél fényévet írtál fénysec helyett, de érthető volt, hogy csak elírás.. -
uwu #1006 Az igazi probléma nem is érdekel mi? -
uwu #1005 Látom nem nagyon érdekel mit írok :D -
Albertus #1004 Ha a közepe a=1c/s gyorsulással v=0,85c sebességre gyorsul t=0,85 s alatt, akkor
t=0,85 s-kor a közepe v=0,85c sebességű, a végének kétszer ekkora sebességűnek kellene lennie ahhoz, hogy a rövidülést végrehajthassa.
Azaz a sebességösszegző formula ebben az esetben nem használható, hanem v=0,85c*2 =1,7c sebességgel kell a végének közelednie a nyugalmi hosszbani helyétől a kontrahálódott helyéig.
-
uwu #1003 Tudom már mit néztél félre.
Én a gyorsulásra írtam, hogy fénysebesség PER másodperc.
A példában ez az ami csak rövid ideig hat, amíg el nem éri a 0.5 hosszkontrakcióhoz szükséges sebességet a megfigyelt rendszer. -
uwu #1002 Én 1 fényév távolságra lévő részecskékről beszéltem, nem fényperc hosszú rúdról.
De igazából tök mindegy, csak így jön ki a 15 milliószoros sebességű összehúzódás. A lényeget érted, csak folyton kavarod a számokat
A lényeg, hogy a hosszkontrakció csak látszólagos, és extrém körülmények közt nagyon hülyén néz ki. -
Albertus #1001 Szia!
Az csak nézőpont kérdése, hogy fénysec hosszú rúd két végének szakaszai, vagy 0,8cs távolságra lévő különálló "rudacskák".
Ugyanis a specrel a pontok közötti távolságokat kezeli és nem a hosszokat. Csak a szemléletesség kedvéért írtam rudat.
Az viszont szépen látszik, hogy a fény terjedési sebességének és a mozgások sebességeinek ill. ami itt a legszebb a példádban a sebesség és megváltozásának együttese paradox látványt teremthet.
Einstein a specrelből éppen azért zárta ki a gyorsuló vonatkoztatási rendszereket, mert az alap axiómáinak ellentmondó számítási eredményeket
ki kellett zárnia.
A lényeg a példában is jól látszik: Szó szerint látszat amit a fénysebességhez közelítő sebességű mozgások, gyorsulások okoznak.
És ha nincs szükségünk a gyorsulások kezelésére, akkor nagyon jó eszköz Einstein modellje. -
uwu #1000 Hát nagyjából erről van szó.
Csak én 2 testről beszéltem az egyszerűség kedvéért, de ha neked könnyebb elképzelni egy 1 fényév hosszú rudat, ám legyen. (nem 1 méter!)
Megjegyezném, hogy ez azért nagyon vad. Két részecske mozgását még jobban megemészteném, de ha neked a rúd jön be...
Tehát az a baj, hogy ha a rúd, hosszú, a gyorsulás meg nagy, akkor a fénysebesség 15 milliószorosával fog összeugrani, miközben pár ezer km-t halad. Látszólag.
Ezzel az a gond, hogy mivel a fény fénysebességgel halad, a fél fényéves távot fél év alatt teszi meg, tehát ha már felgyursult, és változatlan sebességgel halad tovább, fél évig nézheted, hogy rövidül. -
Albertus #999 Látom már, hogy miben mesterkedsz! Nagyon jó!
Szóval van a méterrúd és felgyorsítjuk a=c/s gyorsulással v=0,85c
sebességre, ezzel hossza a mi rendszerünkből mérve l=0,5cs lesz.
Ha így nézzük, akkor valóban igazad van.
A közepének ilyen ütemű gyorsulása mellett a mi rendszerünkből azt látjuk, hogy a rúd vége gyorsabban györsul mint a közepe, hiszen a köpepének a=1c/s a gyorsulása, így ha 1/4 hossznyira meg akarják közelíteni a végei, akkor a hátsó látszólag a közepénél nagyobb gyorsulással előrefelé, az első pedig kisebb gyorsulással relatívan hátrafelé mozog a közepe felé..
"Meg akarják közelíteni" - írtam, de nem akarják megközelíteni. Csupán ez a látvány. Mert semelyik vége semerre nem mozog a saját rendszerében a közepéhez viszonyítva.
Csupán a kűlső megfigyelő számára látszik ez a színjáték. -
uwu #998 Ez azért gáz mert a difi nem kicsi a hiba 150 ezer km távolságban, sebességben a fénysebesség 15 millió szorosa:D -
uwu #997 Ha belegondolsz és eltekintesz az iszonyatos energiafelhasználástól sima ügy. Csak növelni kell az erőt, hogy a gyorsulás állandó maradhasson.
A példámban egy másodperc alatt közelítené meg a fénysebességet a két test. (a kettő közti táv 1 fényév)
Ha mondjuk akkora sebességig csináljuk, hogy a hosszkontrakció 0.5 legyen, akkor fél fényévet kell megtennie a hátsónak kevesebb mint egy másodperc alatt + amit az első egy másodperc alatt megtesz:D -
#996
" Minden más esetben - a specrel szerint - nem egyidejű adatokat kapsz, amely adatokból hossz nem számolható. "
nevetséges amit írsz. az előttem elhaladó test eleje és vége TERMéSZETESEN nem egyidejű. és nem csak a specrel szerint, hanem newton és a homo sapiens szerint sem. ezekből az adatokból és a sebességből a hossza számolható.(persze nem a sajáthossza hanem a számomra "rövidült"). ezzel miért nem értesz egyet? -
Albertus #995 Nem kevered egy picikét a gyorsulást és a sebességet?
Mert amit írsz, az nagyon arra utal.
A problémát helytelenül kezelitek. Vegyetek egy db méterrudat.
Az egyik testnek jelöljétek ki a 0-10 cm-es szakaszt amelytől nyugalmi helyzetben 80 cm-re van a 90-100 cm közötti szakasz.
Akármit csináltok a rúddal, az egész hossza kontrahálódik.
Az egyes részletei ugyanilyen arányban szenvednek hosszkontrakciót Einstein szerint.
Azaz a rúd elején és végén ülők szerint állandó a távolságuk, a kűlső megfigyelők szerint pedig arányosan minden távolság rövidül.
-
Albertus #994 A relatív egyidejűség éppen arról szól, hogy az elejének és a végének a veled való találkozása nem egyidejű. Azaz a rúd elejéhez nem mérheted a végét így.
Azt megmérheted, hogy a rendszeredben a fény a rúd egyik végétől a rúd másik végéig mennyi idő alatt ér el.
Ebből az időből és a fény állandó sebességéből kiszámolható a mozgó rúd hossza.
Minden más esetben - a specrel szerint - nem egyidejű adatokat kapsz, amely adatokból hossz nem számolható. -
#993
hmm...igen, igazad van, ha gyorsulnak akkor a távolságuknak le kell rövidülniük. érdekes felvetés amit írsz. az biztos h ilyen nagy gyorsulást nem lehet fenntartani mert ahogy nő a test sebessége úgy nő a tömege is és egyre nagyobb erőt kéne kifejtni a gyorsuláshoz, szval ez a gyorsulás semmiképpen nem lehet egy állandó. szerintem nem ugorhat össze a 2 test gyorsabban mint a c, de ennek utánna fogok járni. -
#992
már megint ez a bugyuta beszéd. egyszerűen megnézem az órámat amikor elmegy mellettem. perszehogy nem egyidejűleg megy el az eleje és a vége, hiszen van hossza.
"Ugyanis a két órás ember számára Einstein szerint nem egyidejű a mérendő hossz eleje és vége."
perszehogy nem egyidejű, az időkülönbségből számolom aztán a sebességét. tudod, v = s/t ,egyszerű mint a pofon. a 2 órás ember egymáshoz képest nem mozog, úgyhogy az idő egyformán jár nekik. itt nincs semmi aggály, csak a te mozgó-vonalzós elképzelésedben. -
uwu #991 Az is probléma, hogy minél nagyobb a távolság a két egymást követő test között, annál nagyobb látszólagos gyorsuláskülönbségnek kell lennie, hogy igaz legyen.
És mivan, mikor már majdnem elérik a fénysebességet.
Ha nagyon nagy a közös gyorsulás (annak ugye nincs felső határa?) akkor mi van.
Ha mondjuk elképesztő nagyon gyorsulnak egyenletesen, majdnem fénysebességre. Az iszonyatos gyorsulás hatására gyorsan le kell győznie a hátsónak a távolságkülönbséget. És lehet, hogy látszólag túl kéne lépnie a fénysebességet, hogy igaz legyen a hosszkontrakció.
Miközben ugyanúgy gyorsulnak, tehát egymás közti távolság tőlük nézve állandó.
Lehet ám, hogy az elméletből nagyon szépen kijön minden, és nincs ellentmondás, de én ezt nem fogom kiszámolni.
Ha akad itt valami fanatikus számbácsi, azért közölhetné az eredményt.
Kíváncsi lennék rá, hogy mi van.
Legyen a két test közti távolság egy fényév, a gyorsulás, meg egy fénysebesség/másodperc.
-
uwu #990 Ha összekötöd őket cérnával, akkor már egy test.
A cérna hossza is rövidülni fog látszólag, rá is vonatkozik a törvény. -
Albertus #989 Akkor előbb döntsd el, hogy Lorentz vagy Einstein szerint szeretnéd megmérni, mert a kettő kombinációja butaság.
Ugyanis a két órás ember számára Einstein szerint nem egyidejű a mérendő hossz eleje és vége.
Ezért a köztük lévő távolság értéktelen a hosszmérés tekintetében.
A melletted való elhaladás sem rossz, de ekkor sem egyidejű a mérési pontban az eleje és a vége.
Arról már nem is szólva, hogy a sebesség mérése is aggályos.
A relatív nem egyidejűség miatt.
Oldalról méréssel sem jobb a helyzet, még akkor sem ha irányszögez és távolságot ismersz, mert az elejéről és a végéről egyidőpontban beérkező fény, szintén az egyidejűség relativitásának okán, nem egyidőben indult a rúd elejéről és végéről.
Azaz oldalról sem a valós hosszot méred.
-
#988
tehát van 2 test amik hozzád képest gyorsulnak azonos gyorsulással? a köztük levő távolság megmarad, csak maguk a testek hossza kontrahálódnak a mozgás irányába. -
uwu #987 nem lemaradni, hanem veszíteni az előnyéből -
uwu #986 És az első kezd lemaradni, vagy a hátsó kezdi utolérni látszólagosan?
Esetleg mindkettő? -
uwu #985 Ha nem egy testről van szó, hanem mondjuk kettőről, akkor hogy van ez a hosszkontrakció?
Ha azonos sebességgel haladnak egymás után, akkor ahogy gyorsulnak, kívülről nézve közelednek egymáshoz? És ha igen, akkor most mégis mennyi a sebességük? Elvileg azonosnak kéne lenni nem?