3993
Fizika 2006
-
#1266
youtube? :D
az edény ide oda billegése, amit a benne levő folyadék áramlása okoz. -
Candi #1265 Az egyezés oké, de mijaza "áramlások gerjesztett rezgőmozgás"? :D
Más ibriknél nem, vagy csak minimális mértékben tapasztaltam. Ez az egy nagyon durván rezgő edényem van :D
Hova tudok videot feltölteni? (.mov) -
#1264
azt jelenti, hogy az edény sajátrezgésének a frekvenciája (vagyis ha melegítés nélkül billeg) megegyezik az áramlások gerjesztett rezgőmozgás frekvenciájával, így rezonancia jön létre.
egyébként javaslom a következőt (ha érdekel és van rá időd):
próbáld ki más edényekkel is és különböző vízmennyiségekkel. esetleg más folyadékkal (tej?). -
#1263
otthon forralok majd! :P
amúgy videót ide, pls! :D -
Candi #1262 Amúgy nem is kicsit kezd vibrálni, szinte kilötyög belőle a cucc. -
Candi #1261 Nem teljesen :) Van neki úgy fél-egy mm-es eltérése (sztem az edény görbe kicsit, a rezsó egyenes).
Mit jelent az, hogy az "áramlások rezonanciája"?
A kavarós hangnál én is erre tippeltem, hogy a cukor feloldódása közben megváltozik a kotyvalék összetétele :) -
#1260
az edény tud billegni, ha billegeted (melegítés nélkül)? másképp fogalmazva stabil e? -
Albertus #1259 A mikrós példa.. A mikróban nem egyenletes a melegítés, és a túlhűlés mintájára, néha túlmelegedés is bekövetkezik. Amikor megkavarod, akkor átbillented.. Ez ad egy hangot.
A "kavarási" hang magassága pedig a hőmérséklettől és a kémiai anyagok koncentrációjától függ.
Ahogy kevered a hőmérséklet homogenizálódik és a cukor oldódik. Ez a két hatás együtt okozza a hangmagasság változást.
Nálunk az egyik vízcsap szelepe sípol a vízhőmérsékletnek megfelelő magasságú hanggal.
Így ha forró a víz, akkor szinte visít.. mintha azt jelezné, hogy nehogy leforrázzuk magunkat. Hideg víz esetében mély a hangja. -
Albertus #1258 Ó, akkor innen a név.. Gondoltam, mert én is sokkal jobban szerettem a Z80 nyelvezetét, mint az I8086 sorozatét..
Még fordító progikat is írtam hozzá. Anno a TVComputeres időszakomban :)
(assemblert és disassemblert)
Ó, azok a régi szép idők. -
Albertus #1257 "Csak az edény gyors "billegésének" vibráló zaja jelentkezik, "
Jaaa :) a billegés.. Az az edény alátámasztása és a forrást megelőző áramlások egymásra hatása.
Eddig nem billegésről írtál.
Az edény egy vonal mentén "fekszik fel" és a forrás közelében az áramlások frekvenciája rezonanciába hozza edényt és ezen vonal menti billegést okoz.
-
#1256
#1254: Biza! Boldog fiatal koromban volt szerencsém Z80-on programozni jó sokat, egy Enterprise 128K-n. Imádtam :P De figyel otthon egy ZX-81 és vagy 2db Spectrum 48K is, ha rám jönne a viszketegség... (Az "is" már sajnos mégsem igaz, az Enterprisémet már elajándékoztam...)
#1255: Ott, ahol a buborékok keletkeznek, lehet helyi hőmérséklet-csúcs, de ha te úgy látod, hogy nem ez volt az ok, akkor lehet tovább agyalni... Asszem ma este teát iszik a kicscsalád :P -
Candi #1255 Kipróbáltam a dolgot, megtöröltem az edény alját, és vártam 2 további percet, hogy biztosan elpárologjon az összes víz a főzőlapról. Ahogy visszatettem az edényt, szinte azonnal újra vibrálni kezdett, tehát biztosan nem a kettő közé szorult víz az oka.
Ezt az üregképződéses bulit (kavitációt) nem ismertem, illetve nem tudtam eddig hogy így nevezik. De ennyivel máris okosabb lettem :) Viszont valószínűleg erről sincs szó, a forrásközeli állapot sztem max olyan 80 Celsiust jelenthet (nincs olyan hőmérőm amivel megmérhetném pontosan). Nincsenek apró bubik amiktől tejszerű lenne az edényben lévő víz, sőt, teljesen átlátszó, tehát olyan hőfokon van, ahol a kis gőzbuborékképződés még nem jelenik meg. Az edény alja szélének egy kis (kábé 2-3 cm hosszú) ívében viszont fejlődik néhány buborék, de ezek kábé a mák és a bors mérete között változnak, és pár tizedmásodperc után pedig eltűnnek. Nincs a forrásközeli zúgás hangja sem, se sistergés ami a főzőlapon lévő víz párolgását jelezné. Csak az edény gyors "billegésének" vibráló zaja jelentkezik, és az imént említett pár apró buborék "morcogása".
később (max. 1-2 nap) teszek fel róla videot is.
Addig pedig itt egy másik dolog amire figyelmes lettem:
Melegítek magamnak egy bögre tejet a mikroban, még épp iható forróságúra. Kiveszem, majd elkezdem kavarni, kiad egy bizonyos hangot, ahogy a kiskanállal a bögre falát "karistolom". Ezután beleteszek egy kiskanálnyi cukrot, és tovább kavarom. A hangja ezután folyamatosan elkezd mélyülni. Ennek mi lehet az oka? :) -
Albertus #1254 Ha már itt vagy, hagy kérdezzelek:
A Zilog procik kedvelőjét tisztelhetjük benned? -
Albertus #1253 Lehetséges. A számomra a leírása a rezsólapos "ugrándozás"-ra utalt.
A kavitáció kezdetén erős a zúgás, de ugrándozást csak a fűtéscsövekben szokott okozni. -
#1252
szerintem ő arra gondol, mikor a forrás megindulása előtt szinte az egész víztömeg "tejszerű" átlátszatlan lesz a hirtelen kiváló rengeteg apró buboréktól. Ez igen nagy zajjal és sok esetben az edény "mozgolódásával" jár. Én is igen sokszor láttam már. További hevítés után ez megszűnik és a víz sokkal csendesebb, nagy buborékos forrásba megy át.
Ez egy kavitációs jelenség (mivel a kavitáció üregképződést jelent és itt apró gőzbuborékok válnak ki, azaz üregek lesznek a folyadékban - lényegében fázisátalakulás történik), de ezek igencsak instabilak. Amolyan átmeneti állapotban van a "forrásra készülő" folyadék. -
Albertus #1251 A kvarkokat színekkel jelöljük. Ez nem azt jelenti, hogy mint az autóknál egy adott típust választhatunk különféle színekben..
Egy szín egy adott fajta kvark.. Adhattak volna neveket is nem színnevet, például Kázmér lehetne az egyik, a másik Samu, a Harmadik Ödön. Akkor egyértelműbb lenne ezek szerint.
-
Albertus #1250 Próbáld ki!
Az edény alja és a rezsólap között addig megmarad a vízcsepp amíg el nem forr.
A rezsólapok közepén általában van egy kis mélyedés, a fűtőszál pedig körkörösen fut benne, a szélét és nem a közepét melegítve.
Tetejében a vízcseppet a rezsólaptól és az edény aljától elszigeteli egy beszorított gőzréteg.
Ezért az edényben előbb kezd kavitálni a víz. És csak ekkorra forr fel a vízcsepp.
De legegyszerűbb, ha kipróbálod!
Töröld szárazra az edény alját és úgy tedd a rezsóra.. Nincs ugrálás.
Mártsd egy lavor vízbe és úgy tedd oda, pár perc és ugrálni kezd.
Kisgyerekként találkoztam ezzel a jelenséggel, engemet is meglepett, de hamar kiderült az oka amikor benéztem az edény alá.. és a rezsólap közepén lévő mélyedésben még ott ugrabugrált egy nagyobb vízcsepp. -
pet0330 #1249 Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy jelenleg úgy tudják, hogy minden kvark létezhet 3 féle " színben " és mi a különbség egy adott fajta kvark 3 különböző színü variációi között? -
Candi #1248 Nem valószínű, az után, hogy a rezsó lapja bő 10 perce 250 fok körül van és az edényben is közel forr a víz. -
Albertus #1247 Vízcsepp van az edény és a rezsólap között. -
#1246
nem a mosógépre tetted fel? (bruhahaha)
komolyra fordítva a szót, fogalmam sincs -
Candi #1245 Egy érdekes kérdés:
Feldobok a rezsómra egy ibrikben vizet teának. elkezd melegedni, majd mikor már közel forráspontig melegedett, az ibrik elkezd "remegni", vibrálni, a víz meg lötyög benne. Ez mitől van? -
#1244
A hosszú hétvégén talán ráérek. Addig írd össze, hogy mit nem értesz és esetleg küld el privátban. -
#1243
üdv emberek..
olyan valakit keresek aki áramlástan témakörben tudna nekem 1-2 óra online (msn, skype) "korrepetálást" tartani.. van pár egyszerűnek tűnő alapkérdésem illetve némi fogalomzavar és hiányosság is talán, ezeket szeretném a helyére tenni..
ha valakit érdekelne a dolog (természetesen nem ingyen gondoltam) írjon egy privát üzenetet légyszíves, a részleteket ott megbeszéljük..
köszi előre is :)
-
Albertus #1242 És? Ez jó vagy rossz?
Hibáztam, elismertem. Ez természetes, nem vagyok tévedhetetlen.
Viszont rajtam kívül senki nem tudta felírni a helyes alakot.
Csak nem azt jelzed, hogy te magad vagy "a tévedhetetlen"?
-
#1241
olvass vissza egy kicsit:
#1225, #1226
#1227 -ben te magad ismered be h tévedtél. -
Albertus #1240 Kedves Qetuol!
a=s/t^2=(s+n)/(t+1)^2=(s+3n)/(t+2)^2
Erre mondod? Mi benne a hiba szerinted? -
#1239
Abszolút igazság: a tehénlepény lapjára esik.
De hány év alatt éri el a földet, ha a feneke 1250 mm- re van a legelő legmagasabb fűszálának tetejétől, a fűszál 0,00012 Km. -
Albertus #1238 Milyen gyorsulásos megoldás? -
#1237
ne, már megint kezded? azthiszem a gyorsulásos megoldásoddal leszerepeltél, nem kéne tovább rontani az imidzseden :D -
Albertus #1236 HA a fény sebessége állandó, akkor Einstein tévedett, nincs valóságos térgörbület, hosszkontrakció és idődilatáció sincs.
Gézoo barátom blogjában nagyon szemléletesen, fénysebességgel mérve bemutatta. ( http://gezoo-vilaga.blog.hu )
Ahogy elnézem, nagyon pricíz a bizonyítás, mert ahol (az index tudomány fórumán ) már kb. 5 éve vitázik, azonnal cenzúrázták, és kitiltották szegég Gézoo-t.
És onnan csak vagy a nagyon trágárokat, vagy a nagyon jókat tiltották ki eddig.
Nagyon úgy néz ki, hogy Gézoo a nagyon-nagyon jók közé tartozik. -
#1235
Vízgépek. Hát van aki még úgy ismerte a tanszéket. :) -
#1234
Igaz, ez a kidolgozási mód már a gépészkar árnyékát vetíti előre :P
Utána megoldottam második gimis szinten is, az van bepötyögve a Derive-ba a fotón.
A Vízgépeken dolgoztam, de már visszatértem a "sötét oldalról" :D Jelenleg tervezőmérnök vagyok - maradtam a szakmánál (bár néha hiányzik a BME, a géptan- és ÁTG gyakok :P ) -
lally #1233 {-elmentek ám Ti, a; "Pi-(Ludolf_féle-)-tlibe" !}
Ez így, tipikusan egy második-gimis példa volt. -valaha!
-ha tehetitek, vegyétek elő: "Radnai: Felvételi feladatok fizikából", című könyvét, még 1968-ból.
"ZR "! -privi kérdésem is lenne; Hozzád.
Megoldásod,(szerintem,) tipikusan egy "gépelemek"-tanszéki kidolgozásra utal.
-Ottannék tetszik-e dolgozni, avagy csak egy "primitív-" fizikán ?
-
#1232
Akkor te még nem láttál randa írást. Ez szép, rendezett írás. -
#1231
Az első részével egyetértek. A gond az, hogy akkor ki fog dolgozni a most 50 évesek helyett? Mindent 'mi' (már aki nem hülye) sem tudunk megcsinálni és az ilyen buta emberek nem fognak eltartani minkete nyugdíjasként az tuti. -
Albertus #1230 Persze, ha az első megoldásom hibáját elemeztük, akkor mondhattuk volna azt is, hogy s utat tett meg "a" gyorsulással t^2 idő alatt,
akkor ha n utat tett meg ez előző másodpercben, azaz s+n utat összesen, pl. t+1 másodperc alatt, akkor a kérdéses mostani másodperc t+2 és eközben 2n utat kell megtennie, azaz összesen s+n+2n=s+3n utat a t+2 másodperc alatt összesen, azaz így
a=s/t^2=(s+n)/(t+1)^2=(s+3n)/(t+2)^2 és ebből az egyenletből kell kiindulni.
Van olyan valaki aki képes folytatni a levezetést? -
lally #1229 (Írásod 3. sorában korrigáljunk egy pöttyet!)
A gyorsulás jele; általában; "a"
(-a gravitációs-gyorsulásé pedig célszerűen = "g" )
Megállapodás értelmében: "a = delta_vé, per delta_té " -
Albertus #1228 Ja és volt egy számolási hiba, a javítás után is.. Azt ki találja meg? -
Albertus #1227 Elszámoltam volna?
Kedves ZilogR azt mondod, hogy s=g/2*t^2 akkor ebben egyetértünk.
Ha azt is mondanád, hogy a gyorsulás = út / idő^2 ahol az út a gyorsulás közben megtett út és az idő amíg ezt az útszakaszt megtette a gyorsuló test, akkor ebben is egyetértünk.
vagyis amit én számoltam, az annak az időszakasznak a hossza amit az előző másodpercig összesen eltelt, és s az addig megtett teljes út, így a 2s és a t+1 egy olyan szakaszt jelöl, ahol 1 sec alatt, az előtte megtett teljes út kétszeresét "esi" a test.
Stimmel.
Igazatok van, tévedtem. Mea culpa.. megyek hamuért..