Fizika

Nem volt ez már 1000x elmondva? A feltett kérdésekbõl tökéletesen kiviláglik h az alapvetõ fizikai fogalmakkal sem vagy tisztában. Ilyen fogalom h éter nincs a fizikában. Nincs éter. A speciális relativitáselmélet pedig nem foglalkozik a gyorsuló rendszerekkel (azzal az ált. rel. foglalkozik). A legtöbb kérdésed és mondatod értelmezhetelen áltudományos miazma, fos. Mégis megpróbálom az értelmezhetõ kérdéseidet megválaszolni:

"a térben haladó foton sebessége mihhez abszolút c értékû,és miért ez az egyetlen abszolút érték a relatív értékekbõl álló világban."

minden megfigyelöhöz. és hogy mi az oka ennek? ez a világegyetem tulajdonsága. hangsúlyozom újra és újra, ez a megfigyelés, tehát nincs értelme azon vitázni h így van-e, mert az azt feltételezné hogy nem hiszünk a saját szemünknek.

"A fény térbeli sebessége mekkora?"

299 792 458 m / s

"Éter nélküli relatív sebessége mekkora más fotonokhoz relatívan,?"

ennek a kérdésnek se füle, se farka.fénysebességgel mozgó rendszerek nincsenek, ezért nincs értelme kérdezni h ott mekkora sebességgel mozog a fény.

"Az egymáshoz relatív sebességgel mozgó ir-ekhez relatívan, mekkora a sebessége?"

minden rendszerben a fény c-vel mozog (vákuumban), amint azt már mondtam

"Elindul a foton és ezután sztohasztikusan gyorsulás hat a rendszerre.
Akkor a foton x=ct függvényét ki örökli? Kire lesz érvényes?
Ill. gyorsuló rendszerekben milyen a fény haladási x=ct??? függvénye?"

újabb nyakatekert,értelmezhetetlen kérdések, bár van egy olyan sejtésem h azt akarod kérdezni, hogyha egy zseblámpával elindulok feléd gyorsulva, akkor mekkorának fogod mérni a fény sebességét. ugyanúgy c-nek. de ez mind-mind a relativitáselméletbõl következik. és még te állítod ,hogy tanultál fizikát vagyhogy diplomád van? lol

neked az az alapvetõ problémát, hogy az egyik posztulátumot, amibõl a specrel kiindul egyszerûen hamisnak tartod, holott kísérletileg bizonyított. sõt! számtalan kísérleti erdmény igazolja a relativitáselmélet helyességét (itt szeretném megjegyezni h a relativitáselmélet nem teljes , mert nem tartalmazza a kvantummechanikát) amint azt már említettem az 582-ben.

"mert csak olyan kisérleti bizonyítékot ismerek, amely cáfolja Einstein megállapításait."

Most pedig te jöszz! elõ a kísérleti bizonyítékaiddal!!

Na jó, elfogadom, ha korrekten indoklod, hogy a térben haladó foton sebessége mihhez abszolút c értékû, és miért ez az egyetlen abszolút érték a relatív értékekbõl álló világban.
Tessék, indokold!

A fény térbeli sebessége mekkora? Éter nélküli relatív sebessége mekkora más fotonokhoz relatívan,? Az egymáshoz relatív sebességgel mozgó ir-ekhez relatívan, mekkora a sebessége?

Vagy vegyük a forrás rendszerét!

Elindul a foton és ezután sztohasztikusan gyorsulás hat a rendszerre.
Akkor a foton x=ct függvényét ki örökli? Kire lesz érvényes?

Ill. gyorsuló rendszerekben milyen a fény haladási x=ct??? függvénye?

Csak ezeket indoklod, a specrel lokális éteres rendszerében, és azonnal meggyõztél..

Figyelek! Kezdheted!

albertus! kiforgatod a szavaimat. azt írtam h nem akarod elfogadni a c állandóságának a tényét. ez természetesen nem vak hit, hiszen megfigyelhetõ jelenség, amint azt már sokadszorra írom, de te nem vagy hajlandó tudomásul venni.

ilyen fogalom, hogy "lokális éter" nincs a relativitáselméletben.

a válaszodat pedig azért nem olvastam végig, mert ha már az elején egy hamis dologból indulsz ki, akkor nyilván az abból levezetett dolgok sem lehetnek helyesek.

tehát a legcélravezetõbb az lenne ha arról világosítanál fel, miért nem hiszed el (nem einstein 2.posztulátumát, hanem) a 2. posztulátumot bizonyító kísérletek valóságát (remélem érthetöen fogalmaztam).

"Én nem fogadom el, mert csak olyan kisérleti bizonyítékot ismerek, amely cáfolja Einstein megállapításait."

ez érdekes, akkor még biztosan nem hallottál a Mars perihélium elfordulásáról, Michelson-morley kísérletéröl, a fényelhajlásról, a müon élethosszának növekedésérõl, a magreakcióknál tapasztalható tömegdefektusról,...etc. javaslom h nézz utánna ezeknek. ezek után egyre kevésbé hiszem h valaha is bármit is tanultál a relativitáselmélettel kapcsolatban.

Ja és még valami kedves Qetuol!

Ha annyira rettegsz a valóságtól, hogy a Te kérdésedre írt választ sem vagy hajlandó végigolvasni, akkor talán nem kellene kérdezned.

Szia!

Fejben kiszámítható értékeket írtam. Nem kell nagyon számolgatni sem hozzá.

Egyébként sincs olyan, hogy nem relativisztikus sebesség. Minden sebesség relativisztikus.

A specrelben csak fény van, se energia, se foton, se impulzusa.

Sokféleképpen lehet 1 db fotont "készíteni".
Pl veszünk egy gamma forrást és addig rekeszeljük lefelé, amíg
csak 1 db beütést kapunk, akkor egy kristályon lefelezzük, és a kapott ikerfotonok egyikét detektáljuk, a másikat felhasználjuk.

Kedves qetuol!

Valóban, jól írtad! Pusztán vak hit, elfogadás kérdése, hogy
Einstein lokális éterét elfogadod vagy nem.

Én nem fogadom el, mert csak olyan kisérleti bizonyítékot ismerek, amely cáfolja Einstein megállapításait.

Neked, még a diplomád megszerzéséig el kell fogadnod a lokális éter létezését. Nagyon sajnállak ezért, de sajnos ha "megtagadod" akkor nem kapsz diplomát.

"Ugye tudod, hogy fotonokból álló áramlás, amelyet egy rendszerben nyugvó forrása és detektora között mindig c sebességûnek mérünk."


ez már nem igaz, a forrás mozoghat egyenesvonalú, egyenletes sebességgel a detektorhoz képest, akkor is c-t mér a detektor. tovább nem is olvastam hiszen amíg ezt nem fogadod el, nem is érdemes továbbmenni. és hogy ezt honnan tudjuk? kísérletileg lett megállapítva. ennyi. hogy ezt te nem bírod elfogadni, az csak sajnálatos.

"Ha pl valaminem a hossza a felére 60%-ra csökken a számodra, az már eléggé relativisztikus?
Csak azért mert v=0,8c -nél már ez van.. 60%"

Mondom, képletet nem néztem, nem vágom, hogy mi lenne a gyakorlati határ. Csak annyit akartam mondani, hogy ha "kis" sebességet akarunk mérni "trafipaxszal", azt lehet, relativisztikus sebességet meg nem. Szerintem.
c/30 lehet, hogy már relativisztikusnak számít, nem tudom. Ha van mérhetõ hosszkontrakció, akkor azt nyilván bele kell számolni...
De ezt csinálják is, nem?

Víz oké, hogy más, de az impulzusos méréssel mi a baj? Gondolom, hogy a hullámtermészettel vannak gondok, de úgy konkrétabban?

Fotont hogy gyártasz? Már hogy _csak_egyetlen_ darabot? Nyilván tudnék fotont elõállítani, de én csak tömegével. Vagy ha fognék egy pozitron, és nekiereszteném egy elektronnak, de akkor is kettõ lesz belõle. Na meg tippem sincs, hogy fogjak meg egy pozitront.
Szóval érdekel.

Na azé 😊😊 Jó hogy észrevetted! 😊 Meg vagyon bocsájtva!

Látom a matek tanszékkel még lesznek gondjaid 😊

Mert, hogy én lehagytam egy zérót, 1/300 így 1/30 lett,
de te a c=300 000 km/s helyett már 30 000 000 km/s-re tetted a fény sebességét... áááúúúuu

Ha pl valaminem a hossza a felére 60%-ra csökken a számodra, az már eléggé relativisztikus?
Csak azért mert v=0,8c -nél már ez van.. 60%

A vízsugár pedig egy példa.. sántít is, mint minden rendes példához illõ. Ostobaság lenne a példán számonkérni, hogy nem értetted a lényegét.

De bizony. Akár egyetlen fotont is elõ tudunk állítani.. nem is olyan nehéz.
Kiváncsi vagy, hogy hogyan? (Tök buli.. pofon eccerû..)

Ja, nem, hülyeséget írtam a méter-kilométer témában, hamu fejemre, ilyesmi. Nem figyelek eléggé... 😛

Szép, csak a c/30 nem 1 000 000 m/s, hanem 1 000 000 km/s (kilométer!), akkor vagy nem c/30-ról beszélsz, vagy nem milliószor gyorsabb az 1 m/s-nél.
Másik fele, hogy ugyan én csak hobbi-bulvár szinten tájékozódom a témában, de nekem a c/30 karcsúnak tûnik. Ilyen 95-97% c rémlik, hogy ott kezd túlsúlyba kerülni a relativisztikus hatás.
Emellett _szerintem_ nem mondta senki, hogy relativisztikus sebességeknél lehetne fénnyel mérni. Persze, geodéziai mérõállomás, meg trafipax, meg ilyesmivel lehet mérni fénnyel, de egy épület vagy egy autó azért elég lassan megy...

Aztán a vízsugár: amíg sugár, nem lehet mérni a sebességét, de impulzusokban mûködtetve lehet. Bekapcsolom, megmérem, mennyi idõbe telt, míg az elsõ foton becsapódott, aztán kikapcsolom, és megmérem, onnantól számítva mikor ért oda az utolsó. Mi ezzel a gond?
Egy darab fotont nem is vagyunk képesek elõállítani, nem? Már a gyakorlatban. Ilyen sokmilliós nagyságrend, amibõl statisztikázunk, vagy rosszul tudom?

Nos, ha Te valóban fizikus hallgató vagy, akkor kb. 30 év múlva leszünk egy súlycsoportban. És ez reménykeltõ! Ezért megérdemelsz törõdést, odafigyelést!

Akkor elõször nézzük a fényt!
Ugye tudod, hogy fotonokból álló áramlás, amelyet egy rendszerben nyugvó forrása és detektora között mindig c sebességûnek mérünk.

A fotonáram, olyan mint a csappból kifolyó víz.. megfoghatatlan.
Ezért egyetlen fotonnal vizsgáljuk meg a relatív fénysebesség kérdését!
Ennek a fotonnak van E=hf energiája, amit megmérhetünk. Így elkerülünk sok félreértést.

Elõször nézzük a specrelt!

Fény van benne.. Se vége - se hossza, csak fény, olyan mint a csapból kifolyó víz. Indulhat fénysugár a specrelben is, de ez éppen olyan mint a csapból induló vízsugár, nem mérhetõ a sebessége.

Viszont egyetlen foton t idõpontban kilép és t' idõpontban befogódik.
Ez korrekt mérésre ad lehetõséget.

Ha a foton sebessége minden rendszerben egyaránt ugyanazon c sebesség, akkor nincs idõdilatáció, nincs hosszkontrakció,

mert akkor a bármely rendszer idõegysége alatt megtett bármely más rendszer hosszmércéjével megtett útnak azonosnak kell lennie, függetlenül a mérést végzõ rendszerektõl.

Sajnos nem így van.

A specrel szerint az egyik rendszerben mért út/idõ és egy másik rendszerben mért út/idõ, mindkét esetben csak a helyi út és idõmérce alkalmazása mellett ad pontosan c értéket.

És itt van az elsõ lehetetlenség-paradoxon!
A Földhöz rögzített joordináta rendszerbõl, a földi mércékkel megmérni lehetetlen azt a fényt, amit például a Proxima Centauri Alfája melletti második bolygón halad..
Pedig igazából ennél közelebbi bolygó nincs is naprendszerünkhöz..
De már ezt a fényt is csak a Proxima Centeuris mércékkel lehetne megmérni, a földi mércével nem érünk el odáig.
Így kiesett az a lehetõség, hogy távoli eseményekre alkalmazzuk a földi mércéket, marad a hit a model helyességében.
Egy olyan modellében, amelyik csak gyorsítõerõ mentes, tehetetlenségi
azaz inerciális pályán álló/haladó rendszerekre igaz.

Egy olyan modelben, amelyikben amikor a fényt helyettesítjük a levegõben terjedõ hanggal, akkor ugyanazon összefüggéseket, kontrakciókat, dilatációkat kapjuk mint a fény esetében, csak
egymilliószor kisebb relatív sebességek esetén.
Egy olyan modelben, amelyik csak a látszat leírására szolgált eredetileg is.

Nos, én nem hiszek, mert mérési tapasztalataim és a nem Einstein függõ tudományos források egybehangzóan azt mutatják, hogy bûn lenne a látszat leírásáról szóló relativitás elméletét valóságnak tekinteni.

A hanggal levezetett relativitás szerint a hanggal mért hosszak rövidültak és a hanggal mért idõk megnyúltak-dilatálódtak.
Fogjuk a mérõszalagot és a stoppert és azt látjuk, hogy ez tévedés.
"-- Hogy-hogy tévedés? Az nem lehet!" -- gondoljuk, mert a mérésekbõl egyértelmûen ezeket a hosszokat és idõket kapjuk.

Nos, a látszat leírására szolgál,-- írtam, de miért is ?

Elõször vegyük a hosszkontrakciót!

Ha egy fizikai jelenségrõl azt tapasztaljuk, hogy állandó sebességgel halad valamely körülmények között, akkor úgy tekintjük, hogy mércének alkalmas, ilyen a hang a rendszerben álló levegõben, vagy a fény a rendszerhez relatívan álló éterben, írta le Albert Einstein 1908-ban és még ugyanezt nyilatkozta az 1928-ban vele készült riportban is.

Oké, lépjünk át ezen és maradjunk ott, hogy a fénnyel, mint mércével mérhetünk hosszat.
Mégpedig a fénynek az idõegység alatt megtett úthosszával.

Hogyan végezzük az ilyen mérést?

Villantsunk egy vakuval, merõlegesen a száguldó tárgyra amikor az elhalad mellettünk?
Jó ötlet!
Csak az a baj, hogy a villanás fénye egyidõben éri el és verõdik vissza a tárgy elejérõl és végérõl, így a hozzánk visszavert fény
ugyanakkora utat tesz meg a tárgy elejérõl és végérõl, így a fényképezõgépünkbe közös rekeszidõ alatt érkezik be.
És sajnoz a közös beérkezés miatt semekkora sebesség mellett sem mérhetõ így hosszkontrakció.

Keressünk egy olyan módszert ahol a fény terjedési sebessége és a megmérendõ tárgy sebessége összemérhetõ, egymáshoz közeli érték és lehetõleg "megelõzéses" jellegû a találkozásuk.

Pontosan úgy, mint amikor az út szélén állunk és mellettünk elhajtanak az autók.
Az oldalsó ablakunk elött a különbözõ sebességû autók különbözõ idõ alatt "haladnak el", azaz minél gyorsabban, annál rövidebb idõ alatt,
így annál rövidebbnek látszanak.

Ilyen mérés az is amikor egy tárggyal szembe jövõ fény, eléri a tárgy elejét, majd t idõ múlva a végét,. a tárgy hossza x=c*t ..

Nade tényleg ennyi?

Igen, a specrel szerint ennyi, mert a tárgy rendszerében a fény
haladási sebessége pontosan állandó és c értékû!

Azaz ha két teljesen egyformán 1 méter hosszú tárgy közül az egyik
1 m/s a másik 1000 000 m/s (és ez mégy csak c/30 !!) azaz milliószor gyorsabban akkor a milliószor gyorsabban közeledõ elejétõl a végéig
ugyanannyi idõ alatt jut el a fény?

Hát nem.. Mert a gyorsabban közeledõ túlsó vége a mérés alatt, azaz amiután az elejét már elérte, de a végét még nem érte el a fény,
egymilliószor nagyobb utat tesz meg mint a lassú tárgy túlsó vége..

Így a mérés azt mutatja, hogy a gyorsabb, rövidebb is lett..

Persze, ha egyetlen fotonnal mérjük a hosszot, és nnek a fotonnak a c sebességéhez a fotonhoz relatív sebességeket hozzáadjuk, akkor mindkettõ 1 méteres rudat szembõl is egy méteresnek mérüjük..

Érted már?

Dönthetsz, jól, korrekt pontossággal mérsz, pl. vakuval, fotóval, vagy specrel éterében, hamis látszat rövidüléssel ?
Csak rajtad áll.

Tehát a foton csak a forrástól relatív c sebességgel mozog, az összes többi rendszerben a rendszernek forráshoz relatív sebességével módosított relatív sebességgel.

na kibújt a szög a zsákból. fizikushallgató vagyok egyébként, bár ez nem jelent semmit. hogy neked fizikusi diplomád van azt kötve hiszem.

aki el van tájolva az te vagy. beszélsz itt mindenfélérõl, éterrõl, virtuális fénysebességrõl, és egyéb baromságokról, holott javasoltam h vitassuk akkor már meg azt az egyetlen dolgot, miért gondolod hogy a fény nem azonos sebességgel mozog minden inerciarenderszerbeli megfigyelõre. erre te elkezdél mellébeszénlni. grat.

Szia!

Ha nincs éter, akkor nincs ami kvantált lehetne.. és az sincs amiben terjedhetne a fény.

Így én megmaradnék az 1901 óta ismert fotonoknál, amik sugárzással terjednek.
Lorentz, Planck, Einstein, Heinsenberg, Schrödinger..sõt més Szilárd Leõ és Teller Ede és még sokan mások szerint is a fotonok sugárzással terjednek.

El vagy tájolva.
Én nem vitatkozom.. Kérdeztél, láttam, hogy butaságokat írogatsz, azaz nem tudod, nem ismered, de érdeklõdõ vagy.
Ezért megpróbáltam megértetni veled.. ennyi.

Bocs, hogy a nagy mellényed miatt kollégának hittelek.

Oké, milyen szakon végeztél? Tanultál fizikát? Kémiát? Fizikai-kémiát?
Radiolõgiát? Elektrót?

Fõiskolai vagy Egyetemi a diplomád?

Ha megérted, hogy az eldobott kõre már nem hatsz.. Akkor azt is megérted, hogy a kõ a saját rendszerében nyugalomban van.
Így számára a fény sebessége c. Bekapcsolja a rakétáit és gyorsít..
akármekkora gyorsulással, akármennyi ideig gyorsít, miután kikapcsolja a rakétáit, ismét nyugalomba van a rendszerében, és a fény sebessége számára továbbra is c.
Azaz mintha semennyit sem gyorsult volna.

Erre most jössz Te és azt mondod, hogy v=0,8c hozzád relatívan a kõdarab sebessége..

Felhívod a követ, közlöd vele, hogy Te ekkora sebességûnek látod..
Erre a kõ azt kérdezi, hogy: És? Neki mi köze van ahhoz, hogy Te milyen sebességûnek látod?

Szerinted milyen közöd van a sebességéhez?
Attól hogy Te látod a sebességét, még nem tudsz fékezéssel hatni rá..

Tudsz olyan módszert, okot, indokot ami miatt egy távoli, tõled független rendszer ne tudná a rakétáit bekapcsolni?

Lokális éterben ugyanaz a fény egyszerre minden éterben c sebességgel mozog attól függetlenül, hogy ezen éterek egymáshoz relatív sebességei mekkorák..

A valóságban a forrástól relatívan c sebességgel indul a fény.
Az összes többi rendszer virtuális fénysebességet érzékel.

A sebességed független attól hogy akik megfigyelnek azok milyen sebességûnek látnak.
Ezért hacsak nem vagy éterhívõ, akkor belátod, hogy a megfigyelõ és a megfigyelt között sebességet befolyásoló, meghatározó kapcsolat nem lehet.
Ha pedig nincs sebességet korlátozó kapcsolat egymástól független rendszerek között akkor semmilyen sebességi korlát sem lehet köztük.

Válasszuk ketté:

1. - valóság
2. - relativitás elmélete clokális éterben

Melyikrõl beszélgessünk ?

Sziasztok!
Van egy olyan érzésem, hogy a fénysebesség fogalma nem a fizikai valóságot, hanem a kialakult gyakorlatot fedi le. A fény szerintem nem "mozog", hanem "terjed". Ezt a "terjedést" adekvát módon csak kvantumfizikai modellel lehet leírni. Mégpedig valószínûségi alapon. Amit mi "terjedési sebességnek" mérünk, az valójában nem sebesség, hanem a világegyetem kvantumállapotából következõ állandó.-Viszont a relativisztikus ( és hétköznapi) számításokban kénytelenek vagyunk sebességként figyelembe venni.- Valami nagyon nem stimmel a fizikában...

jó lenne ha tisztáznád h min akarsz vitatkozni, mert ha ide összehánysz mindenféle zagyvaságot, akkor abból nem tudok semmit kihámozni. javaslom h induljunk ki abból hogy A FéNY VáKUUMBAN MINDEN INERCAIRENDSZERBELI MEGFIGYELÕHOZ képest állandó sebességgel mozog. ezzel gondolom nem értesz egyet. miért?

itt nincs mit keverni. ez a hozzászólásod ték. homályos és semmi értelmeset nem tudtam kibogarászni belöle.

ennek semmi köze a gyorsításhoz, az, h van valamekkora sebességem , mindig valamihez képest mondom, nem pedig saját magamhoz képest ami 0 of course.

figyelek. épp azt hogy az állomáson a fény szintén c-vel távolodik.

Na jó, ezeken gondolkodj el. Most mennem kell.
Ha kérdezel szívesen válaszolok amikor majd visszajöttem.

Szia, ill. Sziasztok!

Na látod ez az.. Gyorsitassz, kikapcsolod a rakétádat. Ezzel nyugalomba kerültél. Nincs "sebességed", mert a "másokhoz" relatív
sebességedet nem érzékeled, és ha egy zárt dobozban vagy, akkor még tudomást sem szerezhetsz a "mások" sebességeirõl.

Így amikor újra bekapcsolod a rakétát, csak az erõhatás nagyságát és idejét ismerheted.
Amikor újra kikapcsolod, megszûnik az erõhatás, és nyugalomba kerülsz..

Ne keverd!

Szembõl látja a fényt, csak kékeltolódott frekivel.. csupán a hátulról jövõ fény nem éri utól.. ill. csak ha nem éppen egy hozzá hasonlóan "a másoktól" szintén relatívan sokszoros fénysebességgel távolodó rendszerbõl jön, mert annak a rendszernek a fénye utolérheti..

Na látod! Az xb a baloldali távolsá, xj a jobboldali távolság..

Nem sebességek, távolságok..

már megbocsáss, de ha senki mást nem lát c-nél nagyobb sebességgel közlekedni, akkor biztos h õt sem látja senki c-nél nagyobb sebességgel közlekedni.

Ez sem igaz. Csupán egy rendszerben egyszerre nyugvó forrás és detektor közötti fénysebességet tudunk mérni.
Az SI is kizárólag ilyen mérést fogad el.

Egymáshoz relatívan mozgó forrás és detektor rrendszerek között nem mérünk és szabvány szerint nem is mérhetünk fénysebességet.

Kérlek figyelj jobban! Távolságok összeadódását írtam! Nem sebességeket.

itt

...xb=0,5c*1 utat megtévõ állomás között a távolság minden másodpercben xb+xj= c*1+0,5c*1= 1,5c*1 méterrel növekszik. ...

a c állandósága megfigyelt jelenség, nem kitalácó. nem is értem mit vitázol ezen.

Hol írtam sebesség összeadódást?

Na éppen ez az!
Önmaga bármeddig üzemeltetheti a rakétáit, elérheti és meghaladhatja mások szerinti c sebességet, de neki sohasem lesz róla tudomása..

legfeljebb abból, hogy azokról a bizonyos másokról felé indult fényt nem látja többé..

bocsánat albertus=DD

hülyeséget beszélsz, épp az a lényeg h a sebességek nem adódnak össze úgy ahogy azt leírtad. vedd elö a tankönyvedet és nézd meg.

Nem, Albertus sokkal hamarabb itt volt, mint exy. Közük nincs egymáshoz!
Ne a személyt támadd az érvek helyett kérlek!

És ezt a végtelenségig játszhatjuk, mert soha sem közelíti meg a fény sebességét önmaga szerint..

fogalmad sincs a legalapvetõbb dolgokról. mi az h önmaga szerint? önmagához viszonyítva semmi sem mozog lol

Csupán elvi feltételezés Lorentz - éterelméletébõl átvett érték..
De ezt illene tudnod, ezzel kezdjük a specrelt..

Igen? arról?

Akkor vedd elõ a tankönyvedet!

mert a specrel szerint a vonaton x=c*t függvény szerint halad a fény,

és ha ez a vonat azt látja, hogy az állomás pl. v=0,5c sebességgel a másik irányban mozog, akkor a vonaton ülõk szerint a vonaton jobbra
xj= c*1 utat megtevõ fény és a balra xb=0,5c*1 utat megtévõ állomás között a távolság minden másodpercben xb+xj= c*1+0,5c*1= 1,5c*1 méterrel növekszik.

Az igaz, hogy ezt órán nem illik így leírni, mert még valamelyik hallgató képest ezt úgy értelmezni, mintha az állomástól 1,5c sebességgel távolodna a fény..

úristen ezt nem hiszem el!! komolyan ugye te már a sokadik exy-klón vagy? mi az hogy elvi feltételezés? NEM elvi feltételezés hanem megfigyelés, tudod h ez mit jelent? nemhiszem.

egyébként írd azt is le hol olvastad lord kelvin idézetét.

Ez komplett ostobaság.. Bár mentségedre szolgáljon, hogy sok egyetemünkön így tanítják, így nekem is így tanították..
De ettõl még ostobaság.

Nézzük a specrel oldaláról:

Egy Inerciális mozgású Rendszer bármekkora térbeli sebességgel mozog, akkor sem lehet tudomása a térhez relatív sebességérõl, mert csak másik IR-hez relatívan értelmezhetõ sebesség a specrel szerint.

Tehát ha gyorsítunk bárkit is, és felfüggesztjük a gyorsítást, akkor ezzel a rendszer "elveszti a fonalat" azaz újra "önmagához relatívan" sebesség nélküli inerciális mozgást végez.
Azaz rendszerében nem érvényesül erõhatás.. Innen számára a fénysebesség újra ugyanolyan távol van, pontosan c értékével,
mint bármely korábbi tehetetlenségi állapotához viszonyítva..
Azaz az adott értékû és idejû gyorsítása c-felé ugyanannyi energiát igényel mint korábban bármikor.

És ezt a végtelenségig játszhatjuk, mert soha sem közelíti meg a fény sebességét önmaga szerint..

Az pedig, hogy mások mekkora sebességûnek látják, hidegen hagyja.

nem kerülte el a figyelmemet. arról beszéltem ui., hogy a hang sebessége hozzáadódik a vonat sebességéhez a vasutas számára, a fény esetében viszont nem.

kérem szépen😊

Az energia megmaradás a termodinamikában "vcezetõdik le"..
A fény sebessége egy elvi feltételezés Einsteinnél.
Azért posztulálta, hogy ne kelljen bizonyítania a létét.
Így olyanná tette mint a vallás.

Ha elhiszed, hogy minden rendszerben c a fénysebesség, akkor elhiheted a specrel többi részét is.

1905-1930-ig (bocs, lemaradt az 1905)

Csak feltételezte.. 1930-ig tucatszor mértek új fénysebességet..