3993
Fizika 2006
-
#1306
Csak úgy megjegyzésként:
"A suli fizikatanáraitól kérj feladatokat, ha az órai anyagot kevésnek érzed. Ők fognak tudni neked könyveket, feladatgyűjteményeket adni vagy ajánlani, vagy ha elég elszánt vagy, akkor OKTV-re felkészíteni."
Én elég jó fizikás vagyok, de ha megkérdezné valaki tőlem hogy kitől tudok ilyen jól, semmi esetben sem a tanáromat mondanám (10.es vagyok.) Egyzserűen hihetetlen, hogy egyes tanárok mire nem képesek: Az óra 35 percében feleltet (Ráadásul olyanokra ad 4est 5öst, melyre egyébként 1est kellene adnia, a felelőnek fogalma sincs az anyagról, csak amit óra előtt megjegyzett, egy-két képletet, melyből a változók jelentéséről fogalma nincsen.) (Na persze olyan fizikalecke, melybe csak 1-két képlet lenne ráadásul a levezetést már nem is mondom.
"A suli fizikatanáraitól kérj feladatokat, ha az órai anyagot kevésnek érzed. Ők fognak tudni neked könyveket, feladatgyűjteményeket adni vagy ajánlani, vagy ha elég elszánt vagy, akkor OKTV-re felkészíteni."
Hát, én már nemegyszer kértem fizikából kicsit komolyabb elmélyítést a tanáromtól az adott anyagokból, na de velem aztán egyátalán nem foglalkozik (Na de mással sem). Egyedül ahol tanulok is valamit, az fizika-szakkörön van, melyet egy idősebb tanár tart, na de az egyrészt sokkal érthetőbben magyaráz, másrészt ott már nemegyszerű feladatokat kapunk.
"Vagy volt régen a "zöld könyv" : Nem tudom, hogy ugyanaz-e, én nekem most a Dér-Radnai-Soós féle fizikakönyv van meg..(Fizikai feladatok I. II.) Igaz hogy nem egy mai könyv, de szerintem nagyon jó példák vannak benne.
A pofátlanság határa, hogy ha továbbjutok egy fizikaversenyen, akkor meg dicsekedik, hogy milyen jó tanár ő, és milyen okos diákjai vannak az iskolájában. Sajnos ez már e hónapban már megint előfordult....Legalább annyi jószándék lenne benne, hogy tart nekünk egy felkészítő órát, vagy akármit, na de még erre sem képes.....
-
#1305
Még egyszer: KÖNYVTÁR! Olyan rohadtul az azért nem drága, és azt nyugodtan elhiheted nekem, hogy ha ebben az irányban akarsz továbbtanulni, akkor később nem lesz szükséged az általános-/középiskolai szintű könyvekre: tehát ne is akard megvenni, felesleges.
"Hanem, teljesen, így mindent megtanulni."
Ez aranyos, de lehetetlen. :)
Meg nem hinném, hogy neked most perpill differenciálegyenlet-rendszerek levezetésével kellene foglalkoznod. Majd eljön az ideje annak is, ha tényleg ezirányban akarsz továbbtanulni. De egyelőre maradj a 8.-10. osztályos szinten, egyelőre felesleges a több, illetve a matematikai alapjaid sincsenek meg hozzá, nagy valószínűséggel.
A suli fizikatanáraitól kérj feladatokat, ha az órai anyagot kevésnek érzed. Ők fognak tudni neked könyveket, feladatgyűjteményeket adni vagy ajánlani, vagy ha elég elszánt vagy, akkor OKTV-re felkészíteni.
Vagy megint csak azt mondom, sulikönyvtár, keress elő 5-15 évvel korábbi fizikakönyveket, ha a jelenlegi könyveidet kevésnek tartod. Az tuti, hogy nekem középiskolában végig a négy éven keresztül volt fizika tantárgyam. A sulid könyvtárában még meg kell lenniük a régi fizika könyveknek.
Vagy volt régen a "zöld könyv", meg a sárga, szakközépiskolai illetve gimnáziumi feladatgyűjtemények, azok is tele vannak jóféle feladatokkal.
Ne neten akard ezt megoldani, szerintem. Nem erre való. -
uiztu #1304 Igen. Ez már nekem is eszembe jutott. ÉS már megszereztem a 7.-8.-os könyveket. De, mondjuk, én szeretném jobban megtanulni a fizikát. Tehát, hogy nem csak a amit kilencedikben veszünk. Mert 10.-ben már nincs fizika. ÉS csak 11.-ben, ha azt választom lesz újból. És, 10.-ben pedig, szeretném, elég jól megtanulni a fizikát. Meg, most 9.-ben amit tudok javítani, meg megtanulni. És nem feltétlenül azokat a részeit a fizikának , amely iskolai anyag. Hanem, teljesen, így mindent megtanulni. És , ehhez valami könyvet, vagy leírást, tudnátok-e adni? Bár, mondjuk a könyv elég drága hozzá, ha lehet leírást, vagy letölthető dolgokat. Remélem valaki tud segíteni. -
pet0330 #1303 Ha meg mélyebben is érdekel akkor :
Holics László: Fizika 1-2
és Budo-Mátrai: Kísérleti fizika 1-2-3
Én ezeket ismerem és nagyon jók. Amugy melyik suliba jársz? -
#1302
Ja, mondjuk ebben nemigen fogunk tudni segíteni, ülj le, és tanuld meg ami kimaradt! Ehhez minden könyved megvan.
Keress egy magántanárt, vagy valakit, aki _személyesen_ korrepetál, mert ez így nem megy. Esetleg kérj könyveket a suli fizikatanárától, sulikönyvtárból, akármi. Ne légy tehetetlen! -
Albertus #1301 Próbáltad már elolvasni a 7.,8.,..stb osztályos fizika tankönyvet? -
uiztu #1300 Hello!
Én 9.-es vagyok. És szeretném felvenni a fizikát 11.-ben. Sajnos nem igazán értem. De, nagyon tetszene a fizika. Csak hát 7.-8.-ban nem nagyon figyeltem a fizikára. Most meg már nem nagyon értem. De, nagyon szeretném felvenni, ezt az tárgyat. És, ha minden jól megy akkor egyetemre is ilyen szakirányt szeretnék választani. És, nagyon jó lenne,h a valaki tudna segíteni. De, úgy, hogy az elejétől, lehetőleg magyarul, mert annyira még nem igazán értem az angolt. És, ha lehet, tehát úgy, hogy minden könyvet amit csak így feltudtok sorolni, mert mire eljutok 11.-be addigra, szinte minden lehetséges dolgot, amit kérdezhetnek tudjam. Meg, egyetemi anyagokat. Kinyomtatom, aztán elrakom, mikor majd kelleni fog. Tehát valahogy így. Hogy, 9.től egészen egyetemig, lehetőleg magyarul. Aztán, lehetséges, hogy megtetszik ez a fizika, és majd fizikusnak megyek el dolgozni:) Na, de, ez messze van. Addig is, ha lehet, minden könyvet amit csak tudtok. Mert már volt oylan, hogy mondták, hogyha ezt, és ezt megtanultam, akkor majd adják a következő könyvet, aztán, addigra kihalt a topik. Jó hosszúra írtam, remélhetőleg értitek. Tehát, mindent, amit csak lehet a fizikáról, úgymond. -
#1299
olvasás nélkül végigscrollozva alap statika -> Google: statika filetype:pdf -
#1298
Sziasztok!
Ebben szeretnék segítséget kérni.
Nagyon hálás lennék, ha valaki tudna segíteni, előre is köszönöm!
feladat -
#1297
a="delta "v" per delta "t" ". -> egyszerűen csak be kell helyettesíteni.-> Ezzel már ki tudjuk számolni a megtett utat.
v(átlag)= (Összes megtett út)/(Összes eltelt idő). -
#1296
Egy kerékpáros 4m/s sebességel indul el egy egyenes lejtőn, és 8másodperc múlva 10m/s sebességel úgy érkezett a lejtő aljára, hogy közben nem is hajtotta és nem is fékezte a kerékpárt.
na szóval akkor
Vo=4m/s
t=8sec
v=10m/s
s=?
a=?
v,átlag=??
valaki írja már le hogyan kénne neki kezdeni:D (előre is kösz) -
lally #1295 Azért egy "szebb skiccel" tedd fel ismét, és írd csak nyugodtan bele a komponensekhez, hogy:
G*sin(fi) és G*cos(fi)
F*sin(fi) és F*cos(fi)
(Fogsz velük még találkozni, bőven.)
Sok sikert kívánok a hasonló feladatokhoz; IS !
-
#1294
okés, most már teljesen értem. :)
azért rajzoltam fordítva, mert így egyszerűbb volt, a sin-cos30fokot meg persze hogy tudom..innentől egy egyszerű egyenlet, lényegében. -
lally #1293 ("Jónak" tűnik az erők bejelölése. -csak a feladatodban, balra lejtett az a nyamvadt lejtőd, Te pedig "rendszerváltást" hajtottál végre rajta?!)
-3;
Nézzük akkor most meg, mely komponensek is adódnak össze irány szerint.
(Sokkal célszerűbb a súlyerőt mindig "G"-vel jelölni, mert káosz lesz a sok indextől pl:Fsúly , és/vagy Fsúrl -ról van itt szó.)
Össz_GyorsítóErő = G(le) + F(le) = G*sin(30) + F*cos(30)
Összenyomó_Erő = G(ny) - F(emeli) = G*cos(30) - F*sin(30)
(-a sin és cos (30fokos) szögeket pedig illik tudni, fejből !) -
lally #1292 G = m * g ; -ez világos volt!
-2;
Nézzük most meg csak a húzóerőt. Szintén a középpontban (súlypontban) hat.
(-mire leírnám, hogy "Tömeg-középpont", be is esteledik.)
Szedjük ezt is alkotóira:
Felfelé_emel = F * sin(30fok)
Lefele_húzza = F * cos(30fok); erővel.
(-ez is "trivi" idáig, igaz?) -
#1291
Az F1 csak véletlenül van majdnem ott, ahol a test teteje. Nem nagyon lett méretarányos, a lényeg rajta van. -
#1290
az ábrát azt hiszem sikerült lerajzolnom, beszkenneltem:
![]()
F1 = F*sin(30)
F2 = F*cos(30)
Fg1 = m*g*sin(30)
Fg2 = m*g*cos(30)
ezeket írtam még oda mellé. sztem az ábra az jó. -
#1289
jahh, a sin-cos-t gondoltam,. hogy vmelyikünk elrontotta, azt nem értettem mi az az a a végén, azt hittem gyorsulás, de így már értem. Szal nem mozdul el függőlegesen, de a húzóerő kivonódik az m*g*cos(30)ból ?
(és akkor a K az gondolom nem akkora, mint az m*g*cos(30), hanem akkora, hogy a húzóerővel együtt kiegészíts emagát az m*g*cos(30)ra ) -
lally #1288 (Szkennerem most nem működik, rajz nélkül pedig, eléggé ciki !)
Szedd először darabokra, azaz; kezdjük csak tisztán a súllyal:
-1;
Húzz a tégla közepéből egy föggőleges G súlyerőt. -Vektor, s lefelé mutat.
G komponensei ekkor lesznek:
Merőleges = G * cos(30fok). -ez adja majd a súrlódást, alapból.
Párhuzamos= G * sin(30fok). -ez pedig húzná saját magától lefelé.
(-eddig világos minden ?) -
pet0330 #1287 Bocs igazad van az tényleg cos(30) csak azt akartam írni hogy a surlódási erőd nem 0.3mgcos(30)hanem 0.3*(mgcos(30)-a húzóerő lejtőre merőleges komponense). Mivel ha húzod vízszintesen a testet akkor a lejtőre ható nyomóerő kisebb lesz mint ha nem húznád.
Tehát valami ilyesminek kéne kijönnie : a=(m*g*sin(30)+a húzőerő lejtőbel párhuzamos komponense- S)/m
Az S pedig a súrlódási erő. Amit fent leírtam .
A lejtőre merőlegesen az történik hogy a test mg-jének van egy lejtőre merőleges komponense a lejtő is noymja a testet valamennyivel és mivel a test nem fog mozogni függőleges irányban, ezért a nyomóerő az a mgcos(30)-húzóerő lejtőre merőleges komponense :D
A cos sin kavarásért meg bocsi. -
#1286
köszi a segítséget, lenne még 1-2 kérdésem mert még mindig nem teljesen tiszta.
03*(m*g*sin(30)-a - ezt meg tudnád mondani hogy jött ki ?
megszerkesztettem egy láthatóbb ábrán, nekem az jött ki, hogy a lejtőre merőlegesen van ugye a K, és az F erő komponense, ami nálam F*sin(30), és van egy, ami velük ellentétes, ez pedig nálam m*g*cos(30). (remélem ezeket jól határoztam meg). A K nagyságában nem vagyok biztos. Mert ha K = az m*g*cos(30)-al, akkor a test mozog ebben az irányban, felfelé. Ha viszont úgy van, hogy K + F*sin(30) = m*g*cos(30), akkor ugye nyugalomban van. Ebben most nem vagyok biztos, és ezen múlik a nyomóerő nagysága, az pedig kell a súrlódáshoz.
Ezt le tudná vki írni részletesebben, mi történik a lejtőre merőlegesen? -
pet0330 #1285 Az első kérdésedre. Igen a 2 komponens összeadódik és ha kivonod belőle a surlódást és osztod m-mel akkor megkapod a gyorsulást, na szerintem annyi átvágás van benne, hogy a surlódási erőd az 03*(m*g*sin(30)-a húzóerő lejtőre merőleges komponense, és ha az m*g*sin(30) az nagyobb muint a húzóerő merőleges komponense akkor nem fog felemelkedni.
Jah és ezzel megvolt a 2. kérdés is :D -
#1284
![]()
Ezzel a feladattal kapcsolatban lenne kérdésem. Ugyebár 4 erő hat a testre: az F erő, ami az ábrán van, az m*g, egy kényszererő, ami merőleges a lejtőre, és a súrlódási erő. Én úgy oldanám meg a feladatot, hogy az m*g-t, és az F-et a lejtővel párhuzamos, és merőleges komponensekre bontanám. A kérdésem az lenne: Ha komponensekre bontottam, akkor a pozitív irányba mutató F, és az m*g erőknek a lejtővel párhuzamos komponensei összegződnek (és ebből értelemszerűen kivonódik a súrlódási erő) ? A másik pedig, hogy a test függőleges irányban mozog-e egyátalán ? (vagy pedig kiegyenlítik egymást a K, az m*g, és az F lejtőre merőleges komponense ?) -
#1283
ááá..., az csak az aláhúzott 1-esem ;)
#1282: Nincs mit! Az egyenletesen változó sebességű mozgásokat mindig így érdemes megoldani!
(De pl. ezt már nem így csinálnám, hanem "energia megmaradással": milyen magasra emelkedik az az állandó tömegű, 200kg-os lövedék, amit 720km/h kezdősebességgel lőttek felfelé és az útja során a sebességétől függetlenül 20N súrlódásból származó erő fékezi?) -
#1282
kösz! -
#1281
mijaza fordított kereszt az 5-=os mellett? sátánfia :D -
Candi #1280 Szegény fa, mit át nem képes élni... :D -
#1279
nem is marad sok egy ilyen lövedékből... :P -
Candi #1278 51K g? Az kemény... -
#1277
qetuol helyes összefüggést adott, de a jó öreg menetábra (sebesség az idő függvényében) itt is sokat segít és szemléletes is:
![]()
-
#1276
a gyorsulást kifejezed a képletből, az idő meg t=v/a -
#1275
és hogy kapom meg hogy mennyi idő alatt állt meg és azt hogy mennyi volt a gyorsulása?(lassulása?) -
#1274
és az a akkor deltaV/deltaT de akkor ezt hogyan kapom meg? -
#1273
na most akkor itt a 600m/s az V vagy Vo? Vo
és akkor a 36cm az az s? igen
és akkor itt v=o -s képlettel kell számolni? nem, mert a képletben nincs is v :)
vo = gyök (2*a*s) -
#1272
ja és ha teljesen máshogy kell csinálni valaki dobhatna rá nekem egy képletet köszönöm!:D -
#1271
Egy 600m/s sebességű lövedék 36 cm mélyen fúródott be a fába.Mekkora volt a gyorsulása, és mennyi idő alatt állt meg ,ha egyenletesen változó mozgást végzet?
na most akkor itt a 600m/s az V vagy Vo?
és akkor a 36cm az az s?
és akkor itt v=o -s képlettel kell számolni? -
Peti95 #1270 Köszi a választ, ez alapján már az összeset ki tudtam számolni. -
#1269
Egy kis segítség a feladat elkezdéséhez:
![]()
-
Peti95 #1268 Sziasztok!
Lenne egy feladat, amit nem tudok megoldani, jó lenne ha valaki tudna segíteni!:
Egy testet 60°- os szögben ferdén elhajítunk, 25m/s kezdősebességgel.
a.)Mikor ér a pálya tetőpontjára?
b.)Milyen magasan van a tetőpont?
c.)Milyen távol ér újra az elindítás magasságába?
d.)Mikor ér újra az elindítás magasságába?
Ja, és a szögfüggvényeket még nem tanultuk, szóval anélkül kellene a megoldás!
Előre is köszi. -
Albertus #1267 Ennek az egyik oka az lehet, hogy a különféle átmérő/falvastagság/anyag viszonyú edények a melegítés közben különböző mértékben deformálódnak.
( Nekem például van olyan fazekam, amelyiken észre sem vesszük és van olyan is amelyiken, ha forr a benne lévő pl. leves, akkor már billeg a fedő. Az a fedő amelyik hidegen tökéletesen illeszkedik rá.)
Mit jelent az áramlások rezonanciája?
Amikor melegíted a folyadékot, akkor általában alul teszed és ezzel feláramlást okozol.
Az áramlásnak pedig anyag és hőmérséklet függvényében felfelé áramlás közben hullámoznak, ez a hullámzási frekvencia hat az egész edényre vibrálásként megjelenve.
(A függőleges hullámokat megfigyelheted, mert a buborékok szépen követik a hullámokat.)
Így amikor a folyadék feláramlási frekvenciája azonos a billegési frekvenciával, létrejön a rezonancia.
