3993
Fizika 2006
-
Csucsu1111 #1466 Az ingyen szót pedig ezesetben kizárólag az energia előállításának pénzbeli árára értik a szerzők. -
Csucsu1111 #1465 Azért adnak pénzt az ingyenenergiáért(ha teszemazt napkollektorokra gondolsz)mert nem mindenki képes az ingyenenergiát igábafogni,aki meg képes rá , az meg szeretné ezt a képességét kamatoztatni.:)
-
lotsopa #1464 De ha valaki nem tudná még: Nincs ingyen energia. -
lotsopa #1463 Ha valami ingyen van, miért adnak érte pénzt?? -
#1462
persze, csak az megbuherál otthon egy két készüléket -
lotsopa #1461 Még mindig van olyan ember aki hisz az ingyen energiában? -
Csucsu1111 #1460 A link:http://www.aquamist.co.uk/ -
Csucsu1111 #1459 Hova lett az előző kommented amire válaszoltam?A tevés ferráris bölcselleted? -
#1458
Ha valós a dolog, akkor biztosan máshonnan is be tudod linkelni, mint a varázslóktól. Ha meg csak a varázslóknál írnak róla, máshonnan nem tudsz forrást találni az információra, akkor az meg az első jele annak, hogy amit írtak az faszság.
Ezt általános jelleggel mondom. -
#1457
A torlónyomásról van szó.
A free energys baromságban én sem helyzek semmi bizalmat. -
Csucsu1111 #1456 És eme állításoddal melyik kijelentésemet óhajtod megerősíteni vagy cáfolni? -
#1455
Az ilyesmit nem vágja fejből az ember. -
Csucsu1111 #1454 A torlónyomást köszi most nemkezdem el fejtegetni,csak gondoltam,te ezt vágod fejből is.A free-energyről pedig annyit,hogyha nemhiszel a veboldalnak,akkor guglizd be a vízbefecskendezést vagy az aqamistet!Lehet a kereskedelemben is kapni.
Énis kísérleteztem vele.Az 1.1-es puntómról levettem a levegőszűrőt és vizet kezdtem bepermetezni.Alapjáraton hebrákolni kezdett.De amint a fordulatszámot kb.3000 felé emeltem(nincs fordulatszámmérőm),a motor elkezdett magától felpörögni.Én megbizonyosodtam a működéséről. -
#1453
Amiben olyan van, hogy "free-energy", azt az esetek 99.99%-ában olvasás nélkül lehet a kukába hajítani. -
#1452
Számold ki. Előveszel egy áramlástan könyvet és torlóponti entalpiát felhasználva lehet számolgatni. -
Csucsu1111 #1451 A torlónyomás mekkora lehet azokon a belépőéleken? -
#1450
Nagyon nem. Még a torlónyomás sem melegíti számottevően a gépet, csak a belépő éleken. -
Csucsu1111 #1449 De ha már ittvagyok hát hozzászólok a hangrobbanáshoz is.:)
Miért következik be?
Nos szerintem ugyanazért, amiért a vizet egyes versenyautóknál doppingszerként befecskendezik az égéstérbe(persze egyéb adalékokkal vegyítve).Állítólag bizonyos nyomás és hőmérséklet hatására először felbomlik aztán újra egyesül. http://fenykapu.free-energy.hu/Azthiszem itt olvastam először erről.A nagy sebesség miatt a gép felületének csapódó pára nagynyomásnak van kitéve és ha jóltudom alaposan fel is hevül a gép burkolata és a légkör részecskéi közti súrlódás miatt.
Persze ez csak most pattant ki a fejemből,könnyen meglehet hogy csak beszélek hülyeségeket a levegőbe.:D -
Csucsu1111 #1448 Igazából azért írok most nektek,mert biztosvagyok abban,hogy amit kitaláltam az nem működik,csak azt nemtudom,holvan benne a hiba,és remélem, köztetek akad majd valaki aki megtalálja nekem. -
Csucsu1111 #1447 Valamint gondoltam a motorok belső ellenállásainak csökkentésére is Pl. a szelepek hidraulikus emelésére (És zárására is!)vezérműtengely nélkül,valamint,hogy minél több kiszolgáló egység legyen egy tengelyen (a főtengelyen) a csapágyak,ékszíjjak és fogaskerekek számának csökkentése és ezáltal a súrlódás csökkentése végett,de ezzel is csak a motor hatásfokán lehetne néhány tized százalékkal javítani,ezért ezekkel nemis foglalkozok már. -
Csucsu1111 #1446 Nem a levegőből gondoltam összeszedni ezt az elveszett energiát.Szerintem ha közvetlenül a motorblokk rezgését fognánk be a kasztnihoz képest,akkor azt már megérné visszatáplálni a körbe.Persze nemcsak a motorblokkról volna szó,hanem a komplett kipufogórendszerről is és még ezen felül a jármű többi rezgéséről is,Pl. futómű.(Elektromos lengéscsillapítókkal ahogy írtam.) -
#1445
A motor rezgése és zaja a lófing kateógria. A hangteljesítmény elképsztően kis teljesítmény. 130 dB-es zajforrás akusztikai teljesítménye 10W. E sugárhajtóművek produkálnak inyen hangnyomásszintet pár méterről mérve. -
Csucsu1111 #1444 Szóval arról lenne szó,hogy ugyebár jelenleg a járművek motorjainak hatásfokán márcsak nagyon költséges fejlesztések árán tudunk javítani és akkor is csak alig kimutatható a javulás fogyasztás tekintetében.
Egyesek már kapizsgálják,hogy a benzin és dízelmotorok összeházasítása a villanymotorral,nagy segítség,hiszen számos esetben a mozgásienergiát képesekvagyunk ezáltal jobb hatásfokkal előállítani.Gyorsításkor mindenféleképpen mindegy , melyik hibridről van szó.A fékezésből visszanyert energia sem mai találmány már.
Ám ezeken nemsokan jutnak túl.
Kevesen jutnak el odáig,hogy a gépjárművek mozgásbantartásának akadályait próbálják meg kijátszani.A légellenállás csökkentése lerágott csont,akárcsak a gördülési ellenállás csökkentése a megfelelő guminyomással.
Most nemrég láttam egy jópofa kísérletet a neten.Szélkocsi! Ez az első olyan elképzelés,ami közvetlenül a menetellenállási tényezők egyiét hasznosítja.Kerestess rá a gugliban!
Ám ezen én már tuljutottam.
Gondolj csak bele, hogy a közegellenálláson kívül még hány sebből szökik a drága energiánk literenként több mint 300 Ft-ért!
Az egyik ötletem a kocsi lengéscsillpítóinak az igábafogása lett volna.Először csak hidraulikus szivattyúként,de aztán rájöttem,egyszerűbb és jobb hatásfokú ha rögtön elektromos áramban gondolkodunk.Nos ezt már megcsinálták előttem(elektromos lengéscsillapító)bár nem kifejezetten az áramtermelés céljából.
Aztán eszembejutott a motor hője és hangja,rázkódása.A motor hőjét felfoghatnánk a Peltier hatás alkalmazásával,visszatölthetnénk az akkumulátorba,arázkódását rezgését pedig szintén hasznosíthatnánk.Ezek a jelenségek minden motornál belsőégésű motornál jelenvannak,és kiaknázatlan terület.Ám én úgy gondolom,ezek közül minél többet kéne egyszerre egy megoldással megfogni,és ez a megoldás szerintem a jármű
hajtásláncában keresendő.Vanis elképzelésem a megoldásról.:) -
#1443
Ki tudja. Nyomd. -
Csucsu1111 #1442 Érdekel itt valakit lehetséges új hibridjárműhajtások energetikája? -
#1441
Majd ha arra járok :) -
#1440
Hát én nem erre a részése gondoltam. Arra, ami a lökéshullámokat magyarázza. A BME Áramlástan tanszékén kérdezd meg Régert Tamást. Ő a nagy repülős ottan. -
#1439
http://en.wikibooks.org/wiki/Acoustics/Sonic_Boom
"This pressure change causes a sharp drop in temperature, which in humid conditions leads the water vapor in the air to condense into droplets and form the cloud."
? -
#1438
1. Csak nem olyan gyorsan. Lehet, hogy én tévedek, de mikor én erről tanultam a lényeg a nyomás kihangsúlyozásán volt. Hőmérsékletről, mint fő változó szó sem esett. Ez olyan lehet, mitn a gravitáció. Nem állandó a Földön, de az átlagember számára fontos dolgokban annak tekinthető. Lehet, hogy a hőmérséklet is változik, de nem ez adja a fő hatást.
2. Egyszerűen a víz / vígőz így viselkedik. Nézd meg a vízgőz állapot diagramokat. Mintha azt kérdeznéd, hogy vas miért olvad meg x fokon. Azért, mert az anyag ezt tudja.
3. Kicsivel a hangrobbanás előtt és után is látható. Hogy miért, azt pontosan nem tudom. A lökéshullámrendszer akkor változik meg drasztikusan.
A szuperszónikus áramlások tudománya nagyon nem egyszerű dolog. Rég tanultam róla és akkor sem sokat. A net előtted is nyitva áll. :)
Tudom, wiki, de már ez is segít első átfutásra. -
#1437
1. Mert a nyomásváltozással a hőmérséklet is változik.
2. Ha alacsonyabb nyomáson kisebb hőmérsékleten forr a víz és előbb megy át gőz halmazállapotba, miért éppen akkor történik a kicsapódás? De amit mondtál, mitől lesz kisebb a páratartalom alacsony nyomáson?
3. Miért pontosan a hangrobbanás pillanatában látható a gépet körülvevő nagyobb felhő? -
#1436
Nem hűl le a levegő, tudtommal szó nincs erről. Az igaz, hogy levegő nyomásától és hőmérsékletétől is függ, hogy mennyi lehet a nedvességtartalma. A szuuperszónikus lökéshullámok határán látható nagy nyomásváltozás hatását látod.
Ehhez haspnló, mikor a gépet erős fordulóba viszik, akkor is van erős párakicsapódás. Viszont ott sem változik a hőmérséklet. A gép szívott oldalán lecsökken a légnyomás és a levegőnek az a nedvességtartalma ami a környező állapotban még nem látható, az kicsapódik. Az alacsonyabb nyomáson kisebb a levegő abszolút páratartalma ami felett már "köd" képződik.
1. példa
2. példa. Nagy állásszögű repülés. Remekül látszik, hogy a csupaszárny áramlási tere más. Az egyik gépen semmi leválás, a csupaszárny gépen meg akkora a szívott oldalon a nyomásesés, hogy a pára már leválik.
3. példa -
#1435
A sugárhajtású vadászgépek keltette hangrobbanáskor a nyomásesés okozta hőmérsékletcsökkenés miatt a víz kiválik, de miért hűl le annyira a levegő, hogy ez megtörténjen? Vagy csak kis reakciótérben történő éles állapothatározói különbségek folytán következik be a jelenség?
![]()
-
#1434
Minden olyan probléma, amit a út, idő integrálás módon bonyás megoldani, ott gondolj a "potenciál - eregiamegmaradás" alapú megoldásra. -
polarka #1433 Abszolút értékben ugyanazt kapja, tehát eredményben kihozná a helyeset. Csak ha a tanár ránéz az ábrájára, akkor szívás.
Amibe bele lehet kötni, az nem tökéletes/hibátlan, szal sztem ez jó kifejezés. -
polarka #1432 Illetve nem 2.04s, mert ez a rajz alapján nem állapítható meg. De Δt>0,04s időhöz tartozó elmozdulást ábrázoltál. -
#1431
ez nem belekötés, hanem ez a helyes megoldás - mivel a rajzon két vektor összege szerepel, a gyorsulás pedig a sebesség különbséggel arányos.
"józan paraszt ésszel" pedig: ha eddig balra ment, akkor jobbra kell lökni, hogy jobbra menjen az ütközés után, tehát balról jobbra mutat a gyorsulsávektor -
polarka #1430 Végülis erről lenne szó.
De hogy azért belekössek: Te a 2,04s alatt lezajló elmozdulások vektorait és összegüket jelölted helyesen. Az alsó fekete a v1, a felső a v2, a piros a Δv.
Mivel a vektorok eltolhatók egymáson és az adott golyó sebességéről van szó - nem pedig 2 elmozdulás vektor összegéről - így a v2-t v1 "támadáspontjába" kéne tolni és ekkor rajzolod be a különbségüket. Vagyis jelen rajzon, a Δv vízszintesen jobbra kéne mutasson ugyanezzel a hosszal. -
#1429
így valahogy?
-
polarka #1428 valszeg sebességvektorral és gyorsulásvektorral kell számolni, így pedig van sebességváltozása, hiszen az egyik irányból a másikba fog mutatni
felrajzolod a 3szöget és kiszámolod a megváltozást, aztán pedig megvan a gyorsulás is -
#1427
Egy billiárdgolyó 3m/s sebességel, 45 fokos szögben a billiárdasztal szélének ütközött, majd az eredeti haladási irányra merőleges 3M/s sebességgel visszapattant a golyó 0,04 másodpercig érintkezett az asztal széléve.
mekkora volt a golyó sebesség változása? 3m/s ről 3m/s az nulla nem?:d vagy rosszul értelmezem?
mekkora és milyen irányú volt az átlaggyorsulása? iránya megegyezik a gyorsulás irányával? de hogy hogy kéne kiszámolni?
mekkora és milyen irányú átlagerő hatott a golyóra? ?:D
