Fizika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#684
LOL
Meg fogsz lepõdni, de spirálisan lõnek ki mindent, mert nem lehet másképp.
Egyébként általában a primitív megoldások a jók mindenben.
Még valami: ahol nincs légkör, az már ûr.
Meg fogsz lepõdni, de spirálisan lõnek ki mindent, mert nem lehet másképp.
Egyébként általában a primitív megoldások a jók mindenben.
Még valami: ahol nincs légkör, az már ûr.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#683
Igen ez így megoldhatatlan, de a forgó "karika" is elég primitív megoldás, mondjuk ahogy olvasom a leírásokat, egyre nagyobb csodálkozással figyelem a NASA-t, hogy milyen szerkezetekkel, és barkácsolt megoldásokkal lépnek ki az "ûrbe". (szerintem a 3-400km magasság az még messze nem az ûr. Mondjuk a Hold-tól már esetleg.) Ha meglesz a mesterséges grav., (hivatalosan is) akkor már nem kell azért felmenni 3-400km magasra,hogy súlytalanságban végezzenek kísérleteket, mert nyilván akkor már a Földön is lehet majd ugyanaz a hatás,ha drága is, de az ûrsiklónál akkor is sokkal olcsóbb) Az nem világos még, hogy miért nem spirálisan távolodó körpályán lövik ki ezeket az eszközöket az ûrbe, nem lenne az sokkal olcsóbb, vagy lehetne sokkal nagyobb terhet felvinni? (10-20km magasságtól már ritkul a légkör, ott lehetne elkezdeni gyorsulni)
#682
A hosszú körfolyosó jól használható, de csak akkor reális, ha már nagy helyigényt kell kielégíteni kevés anyagból.
Nem is muszály karikát építeni, elég, ha 2 kabint dróttal összekötnek, és megindítják.
Mivel az ûrben sok hely van, nem biztos, hogy baj, ha hosszú a drót.
Nem is muszály karikát építeni, elég, ha 2 kabint dróttal összekötnek, és megindítják.
Mivel az ûrben sok hely van, nem biztos, hogy baj, ha hosszú a drót.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#681
Aha, de egy ember akár 2m is lehet, így 20% eltérés lesz a lábra ható, és a fejre ható "gravitáció" között. Az nem gáz?
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#680
A legutóbbi NASA kutatás szerint nem kell olyan eszméletlen nagy átmérõ. A korábbi tesztek alapján a max. rotáció mértéke 3 RPM volt, e felett már a tesztalanyok hamar kidobták a taccsot. Újabb tesztek szerint viszont csak több idõ kell ahhoz, hogy a szervezet megszokja a kissé furcsa "gravitációt", most a felsõ határ valahol 10 RPM környékén van e szerint, ami már igen kicsi forgási rádiuszt feltételez (9m rádiusz mellett már megvan az 1G 10 RPM esetén).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#679
A baromság részére már rájöttem az elején is😄 De van aki ezt komolyan veszi...
Gracie Barra
#678
Úgy már lehet 1g-t csinálni, hogy a lefelé az kifelé nézen. Ahogy azt már leírták, csak sok üzemanyag kell hozzá.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#677
Természetesen semmire, ez csak egy SG-s agyalmány, ráadásul nem is lehet földi gravitáció 😄
Ha egyh helyben tartanád az ojjektumot, akkor is kisebb lenne, a gravitáció mint a felszinen a távolság miatt. Ha növelni akarod az erõt, el fogsz távolodni.
Az egész úgy baromság, ahogy van.
A legegyszerûbb a megfelelõ sebességgel forgó karika forma, csak jó nagyot kell csinálni, hogy ne vedd észre a paddló, és a plafon szintjén érzékelhetõ erõ közti különbséget.
Ha egyh helyben tartanád az ojjektumot, akkor is kisebb lenne, a gravitáció mint a felszinen a távolság miatt. Ha növelni akarod az erõt, el fogsz távolodni.
Az egész úgy baromság, ahogy van.
A legegyszerûbb a megfelelõ sebességgel forgó karika forma, csak jó nagyot kell csinálni, hogy ne vedd észre a paddló, és a plafon szintjén érzékelhetõ erõ közti különbséget.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#676
Amúgy itt jön a kérdés, hogy vajon mire jó egy a föld körül keringõ doboz, amin konstans, mindenhol egységes földi gravitáció van?😊
Ugyanis az ûrállomást éppen az antigravitációs kutatásokhoz használják.
Ugyanis az ûrállomást éppen az antigravitációs kutatásokhoz használják.
Gracie Barra
#675
Nem a számítás nehéz, hanem megoldani azt, mit az eredmény megkövetel.
Ez az egész agy óriási baromság.
Ez az egész agy óriási baromság.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#674
Sztem ezt a legkevesebb összehozni😊
Egy szimpla függvénnyel megadható.
Vagy csak úgy saccra mûködtetjük, és a pályaelmozdulás alapján idõnként korrigálunk.
Egy szimpla függvénnyel megadható.
Vagy csak úgy saccra mûködtetjük, és a pályaelmozdulás alapján idõnként korrigálunk.
Gracie Barra
#673
Aha. Hát ez tényleg elég elborult egy ötlet.
De akkor egy kicsit a gyakorlati megvalósításba is menjünk bele, csak úgy poénból.
Tehát van x tonna üzemagyag, amit úgy kéne elégetni/felhasználni, hogy pályán tartson. Tehát van egy nagy adag erõsen csökkenõ tömegünk. Az arra ható gravitációs erõ is tehát csökken, viszont a pályán tartandó tömeg is.
Házi feladat: megírni a hajtómûvet vezérlõ programot. Hány tonna üzemanyagot kell vinni egy éves üzemeltetéshez?
...
😛 😄
De akkor egy kicsit a gyakorlati megvalósításba is menjünk bele, csak úgy poénból.
Tehát van x tonna üzemagyag, amit úgy kéne elégetni/felhasználni, hogy pályán tartson. Tehát van egy nagy adag erõsen csökkenõ tömegünk. Az arra ható gravitációs erõ is tehát csökken, viszont a pályán tartandó tömeg is.
Házi feladat: megírni a hajtómûvet vezérlõ programot. Hány tonna üzemanyagot kell vinni egy éves üzemeltetéshez?
...
😛 😄
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#672
Ha jól értelmezem Okkultist elképzelését, akkor az õ felvetése ez lenne. Tehát mondjuk 400km-es magasságon kering egy ûrállomás, szabályos LEO pályán, de csak mondjuk 2-3km/s keringési sebességgel. Így lenne a fedélzeten nagyságrendileg 0.4g-s gravitáció, és hogy a pályán tartsa az ûrállomást, hajtómûvekkel segítene a pályán maradni, folyamatosan mûködtetve azokat. A hajtómûveknek kb. 100-120 tonnányi tolóerõt kellene kifejteniük.
Ha a sebesség különbség kisebb mértékû, akkor viszont nyersz mondjuk mondjuk 0.1g-s gravitációt, és még így is több tonnyáni tolóerõre lenne szükséged. Ráadásul elvész a mikrogravitáció, amivel kapcsolatosak az ISS fedélzetén elvégzett tudományos kísérletek legnagyobb része...
Háttt... én erre írtam, hogy a forgó szekciós megoldás akkor már sokkal egyszerûbb és takarékosabb. ^^
Ha a sebesség különbség kisebb mértékû, akkor viszont nyersz mondjuk mondjuk 0.1g-s gravitációt, és még így is több tonnyáni tolóerõre lenne szükséged. Ráadásul elvész a mikrogravitáció, amivel kapcsolatosak az ISS fedélzetén elvégzett tudományos kísérletek legnagyobb része...
Háttt... én erre írtam, hogy a forgó szekciós megoldás akkor már sokkal egyszerûbb és takarékosabb. ^^
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#671
Ja, hogy úgy. Abba nem gondoltam bele, mert minek? 😛 😊
Tehát hogy második kozmikus sebességnél gyorsabban zúzatni kis sugáron, és közben hajtómûvel besegíteni a gravitációnak, hogy megmaradjon a körpálya?
Hát igen, biztosan lehet ilyet is, csak nem túl sokáig, meg értelme egy szál se... 😊
Tehát hogy második kozmikus sebességnél gyorsabban zúzatni kis sugáron, és közben hajtómûvel besegíteni a gravitációnak, hogy megmaradjon a körpálya?
Hát igen, biztosan lehet ilyet is, csak nem túl sokáig, meg értelme egy szál se... 😊
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#670
Az észrevétel jogos, a megfogalmazásom hibás volt. De belegondoltál, hogy mekkora sebességkülönbség kell ahhoz, hogy érzékelhetõ legyen a Föld gravitációja (kisebb keringési sebesség esetén) vagy a Föld gravitációjával ellentétesen, "kifelé" keletkezzen mesterséges gravitáció azonos pályán? Én ebbõl indultam ki a "lassabb" és "gyorsabb" esetén.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#669
Elismerésem, hogy kihámoztad, mit is akart mondani. 😄
" Ha lassabban vagy gyorsabban keringesz, akkor a stabil keringésnek lõttek. "
Ez viszont így nem teljesen igaz. csak idõ, míg újra stabilizálódik a keringés alacsonyabb vagy magasabb pályán.
" Ha lassabban vagy gyorsabban keringesz, akkor a stabil keringésnek lõttek. "
Ez viszont így nem teljesen igaz. csak idõ, míg újra stabilizálódik a keringés alacsonyabb vagy magasabb pályán.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#668
A grav. az amit senki nem ért, és egyelõre senki nem is tudja, hogy mitõl, honnan, miért, és beilleszteni sem tudják a többi közé: erõs kölcsönhatás (atomok közötti erõ) , elektromágnesesség, gyenge kölcsönhatás, grav.erõ, mágnesesség, és a többi amirõl még nem tudunk), ráadásul már ez az 5sem hozható össze, és agrav. az egyetlen ami csak vonz a hivatalos tud. szerint?)
Nagyon is sokat tudunk a gravitációról, amit az elméleti fizika szent gráljának tartanak, az az 5 erõ egy képletbe foglalása. Ez az, amit nem tudunk még biztosan.
Vagy , ha meghajtást használnak, akkor alacsonyabb sebességnél lenne lefelé irányuló grav, magasabb sebességnél meg a plafonra ragadnának a zûrhajósok, ugyanazon a pályán.
Itt a keringési sebességet és a gyorsulást kevered szerintem. Azért keringenek azok az ûrhajók/ûrállomások, mert a keringési sebességbõl fakadó erõ és a Föld gravitációja kiegyenlíti egymást. Ha lassabban vagy gyorsabban keringesz, akkor a stabil keringésnek lõttek. Az így nyert mesterséges gravitáció hatása eléggé gyér lenne, vagy iszonyatos erõt kell kifejteni, hogy azonos pályán maradjon az objektum.
Nagyon is sokat tudunk a gravitációról, amit az elméleti fizika szent gráljának tartanak, az az 5 erõ egy képletbe foglalása. Ez az, amit nem tudunk még biztosan.
Vagy , ha meghajtást használnak, akkor alacsonyabb sebességnél lenne lefelé irányuló grav, magasabb sebességnél meg a plafonra ragadnának a zûrhajósok, ugyanazon a pályán.
Itt a keringési sebességet és a gyorsulást kevered szerintem. Azért keringenek azok az ûrhajók/ûrállomások, mert a keringési sebességbõl fakadó erõ és a Föld gravitációja kiegyenlíti egymást. Ha lassabban vagy gyorsabban keringesz, akkor a stabil keringésnek lõttek. Az így nyert mesterséges gravitáció hatása eléggé gyér lenne, vagy iszonyatos erõt kell kifejteni, hogy azonos pályán maradjon az objektum.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#667
"Vagy , ha meghajtást használnak, akkor alacsonyabb sebességnél lenne lefelé irányuló grav, magasabb sebességnél meg a plafonra ragadnának a zûrhajósok, ugyanazon a pályán."
Ennek a mondatnak nem sok értelme van, de remélem amit leírtam, azt érted.
Ennek a mondatnak nem sok értelme van, de remélem amit leírtam, azt érted.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#666
Vagy , ha meghajtást használnak, akkor alacsonyabb sebességnél lenne lefelé irányuló grav, magasabb sebességnél meg a plafonra ragadnának a zûrhajósok, ugyanazon a pályán. Amúgy a belinkelt ábrák 2D-ben próbálják meg ábrázolni a 4DIMENZIÓS gravitációs teret. (remélem az egyértelmû, miért nem 3D-s, ha a térgörbület, mint modell tényleg a valóság)
#665
" tehát PONT olyan gyorsan kell keringeni, hogy a 2erõ egyforma legyen."
Olyan rohadtul nem bonyolult "PONT" olyan gyorsan keringeni... Ha gyorsabban mész, akkor nagyobb a keringési sugár, ha kisebb a kerületi sebesség, akkor meg alacsonyabb pályára állsz be. Az elsõ kozmikus sebesség ~28ezer km/óra, a második ~40ezer km/óra, a közte lévõ "apró hézag"-ot kell eltalálni. Annál azért kicsit pontosabbak is tudunk lenni, hogy ebbõl gond legyen.
A gravitációt, mint nyomó hatást érdemes egyszer végiggondolni, hogy aztán elvethessük. Ezt _SENKI_ nem gondolja komolyan. Ha nyomás, meg árnyékolások, meg hasonló hülyeségek útján mûködne, akkor inhomogénnek kellene lennie, meg az irányának sem hajszálpontosan a Föld középpontjába kellene mutatni, tehát mérhetõ inhomogenitásnak kellene mutatkozni. Ilyen nincs, hipotézis mehet a kukába.
Olyan rohadtul nem bonyolult "PONT" olyan gyorsan keringeni... Ha gyorsabban mész, akkor nagyobb a keringési sugár, ha kisebb a kerületi sebesség, akkor meg alacsonyabb pályára állsz be. Az elsõ kozmikus sebesség ~28ezer km/óra, a második ~40ezer km/óra, a közte lévõ "apró hézag"-ot kell eltalálni. Annál azért kicsit pontosabbak is tudunk lenni, hogy ebbõl gond legyen.
A gravitációt, mint nyomó hatást érdemes egyszer végiggondolni, hogy aztán elvethessük. Ezt _SENKI_ nem gondolja komolyan. Ha nyomás, meg árnyékolások, meg hasonló hülyeségek útján mûködne, akkor inhomogénnek kellene lennie, meg az irányának sem hajszálpontosan a Föld középpontjába kellene mutatni, tehát mérhetõ inhomogenitásnak kellene mutatkozni. Ilyen nincs, hipotézis mehet a kukába.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#664
Kioktatásról szó sincs, csak Feynmann, Bob Lazar, és Boyd Bushman találgatásait idézem. Lazar szerint a nagyon nagy atomsúlyú anyag bomlásakor valódi gravitációs hullámok is keletkeznek, állítólag a 115-elemmel dolgozott és onnan van az ötlet.(ezt õ 1988-ban mondta, az 115-õs elem akkor még papíron sem létezett, de ma már hivatalosan is egy mesterségesen elõállítható elem, állítólag a svájci óriási gyorsítóban is ráálltak a gyártására)
#663
Bob Lazar magyarázata segített megérteni, tehát PONT olyan gyorsan kell keringeni, hogy a 2erõ egyforma legyen.(sem visszazuhanni, sem elszállni, miközben a szakadék peremén fut körbe) Ha ilyen "egyszerû" semlegesíteni a grav.-t, akkor a giroszkópos trükknek is lehet értelme, (pl. vákuumban), amit Laithwaite is bemutatott , sõt a királyi akadémia ki is rúgta ezért:
súlyát vesztõ giroszkóp
A sötét energia-sötét anyag mint gravitációs NYOMÓ hatás nem az én ötletem, egy pár elméleti fizikus találta ki. A grav. az amit senki nem ért, és egyelõre senki nem is tudja, hogy mitõl, honnan, miért, és beilleszteni sem tudják a többi közé: erõs kölcsönhatás (atomok közötti erõ) , elektromágnesesség, gyenge kölcsönhatás, grav.erõ, mágnesesség, és a többi amirõl még nem tudunk), ráadásul már ez az 5sem hozható össze, és agrav. az egyetlen ami csak vonz a hivatalos tud. szerint?)
#662
Sok kérdésed már meg lett válaszolva, ez talán még nem:
"A Geostac. mûholdak 36ezer km magasan is keringenek, de pont úgy, hogy állónak látsznak (a Földrõl) ott sincs érezhetõ grav.?"
Állónak látszik, de mégis kering. A Föld forog alatta, csak pont akkora szögsebességgel, mint a geostac objektum, ezért állni _látszik_. Ez csak a Föld körüli keringés egy speciális esete. Ott is ugyanúgy a centripetális erõ a gravitáció.
"A Geostac. mûholdak 36ezer km magasan is keringenek, de pont úgy, hogy állónak látsznak (a Földrõl) ott sincs érezhetõ grav.?"
Állónak látszik, de mégis kering. A Föld forog alatta, csak pont akkora szögsebességgel, mint a geostac objektum, ezért állni _látszik_. Ez csak a Föld körüli keringés egy speciális esete. Ott is ugyanúgy a centripetális erõ a gravitáció.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#661
Sziasztok!
Elég sokszor olvasom ezt a topikot, és szoktam írni néha elég nagy hülyeségeket is... Mivel nem vagyok a témának szakértõje, csak lelkes és nyitott érdeklõdõ, ezért nem is tartom bajnak, ha más ír hülyeségeket. Akad itt elég hozzáértõ aki helyre teheti a dolgokat. Az utóbbi idõben azonban az érveléstechnikában túl sok az anyázás. Ezt talán tessék meghagyni a politikusoknak...Világos, logikus megalapozott érveléseket szívesebben olvasnék...Más: Határozott, netán ultimatív jellegû vélemények (kinyilatkoztatások) közreadásához azért.. esetleg... lehetne a témáknak utánaolvasni, esetleg az elemi ismeretek szintjén is...
Nem bántok senkit, és nem személyekrõl beszélek, ezért ne is kapja fel senki a vasszert. Persze azt is lehet, ha valakinek ez jó. Én szeretek tanulni másoktól, de ehhez lényegében és formájában elfogadható tudományos igényû közlések kellenek. Ha lehülyézek valakit, nem róla állítok ki bizonyítványt. Ha az ember hülyeségeket ír önmagát osztályozza. Ha másokat ab ovo lehülyéz (még ha tényleg hülye is az illetõ), önmagáról állít ki bizonyítványt.
Nah ennyi.
Elég sokszor olvasom ezt a topikot, és szoktam írni néha elég nagy hülyeségeket is... Mivel nem vagyok a témának szakértõje, csak lelkes és nyitott érdeklõdõ, ezért nem is tartom bajnak, ha más ír hülyeségeket. Akad itt elég hozzáértõ aki helyre teheti a dolgokat. Az utóbbi idõben azonban az érveléstechnikában túl sok az anyázás. Ezt talán tessék meghagyni a politikusoknak...Világos, logikus megalapozott érveléseket szívesebben olvasnék...Más: Határozott, netán ultimatív jellegû vélemények (kinyilatkoztatások) közreadásához azért.. esetleg... lehetne a témáknak utánaolvasni, esetleg az elemi ismeretek szintjén is...
Nem bántok senkit, és nem személyekrõl beszélek, ezért ne is kapja fel senki a vasszert. Persze azt is lehet, ha valakinek ez jó. Én szeretek tanulni másoktól, de ehhez lényegében és formájában elfogadható tudományos igényû közlések kellenek. Ha lehülyézek valakit, nem róla állítok ki bizonyítványt. Ha az ember hülyeségeket ír önmagát osztályozza. Ha másokat ab ovo lehülyéz (még ha tényleg hülye is az illetõ), önmagáról állít ki bizonyítványt.
Nah ennyi.
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#660
Már bocsi, de épp itt derült ki, hogy nem érted, hogy miért van súlytalanság az ISS fedélzetén, ugyanakkor ki akarsz oktatni, hogy márpedig hogy is mûködik a gravitáció... <#fejvakaras>
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#659
A centripetális erõ az, ami a Föld körül keringõ ûrhajókat és mûholdakat a pályán tartja. Ha elég gyorsan keringesz a Föld körül, úgy, hogy a sebességbõl származó erõ kiegyenlítse a Föld gravitációs erejét, akkor egy pályára állsz, ahol a két erõ semlegesíti egymást. A jelenség végül is ugyanaz, mint a meredeken süllyedõ repülõgépek fedélzetén fellépõ ideiglenes súlytalanság, ott a gravitációnak "engedve" szabadesés miatt van súlytalanság. Az ûrállomás fedélzetén, ahogy egy GEO pályán keringõ mûholdnál is, gyakorlatilag folyamatos szabadesés folyik. Elvben lehetséges lenne, hogy akár 10km magasságban is elérd ezt a hatást, de ezzel kapcsolatban van egy bökkenõ: az, hogy a Földnek légköre van, amely légellenállást fejt ki. Még az ISS esetében is 3 havonta be kell gyújtani a pályamódosító hajtómûveket, és magasabb pályára emelni az ûrállomást, mert még 360km-es magasságban is van érzékelhetõ légellenállás, ami fékezi az ûrállomást, igaz, ez nagyon kis mértékû, de a LEO (Low Eart Orbit) pályán keringõ objektumoknak ezzel is meg kell küzdeniük. 360km magasságban amúgy ~7.7km/s vagyis ~27700km/h sebességgel kell keringeni a Föld körül, hogy stabil pályán legyél.
Ugyanezen okból nincs gravitáció a GEO pályán lévõ mûholdaknál sem. A keringési sebesség a magasság növekedésével csökken, 36000km magasan ~3,06km/s vagyis ~11.046km/h a szükséges keringési sebesség. 10km magasan 7.9km/s sebességet kellene elérni a stabil pályához, de a légkör miatt a jármû ugye rövid idõ alatt ez alá lassulna. Már ha 7.9km/s sebességnél nem ég el egy pillanat alatt, mivel a felszíni hõmérséklete ilyen sûrû légkörben és ilyen nagy sebességnél simán 6-7 ezer °C körül lehet.
Ugyanezen okból nincs gravitáció a GEO pályán lévõ mûholdaknál sem. A keringési sebesség a magasság növekedésével csökken, 36000km magasan ~3,06km/s vagyis ~11.046km/h a szükséges keringési sebesség. 10km magasan 7.9km/s sebességet kellene elérni a stabil pályához, de a légkör miatt a jármû ugye rövid idõ alatt ez alá lassulna. Már ha 7.9km/s sebességnél nem ég el egy pillanat alatt, mivel a felszíni hõmérséklete ilyen sûrû légkörben és ilyen nagy sebességnél simán 6-7 ezer °C körül lehet.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#658
Ez egy tudományos alapú topic, szóval az NWO-val és a védákkal semmi keresnivalód itt...
Itt igazán szóba sem hoztam.
Persze a matematikai kérdésemre nem válaszolt senki sem.
Végül is a Föld körüli pályán annyira fel van gyorsítva (pl az ISS) h mivel folyamatosan körberepüli a Földet, így "nem esik le" és ha kívül kerül teljesen a légkör fékezõ hatásán,akkor elvileg végtelen sokáig ott is maradhat. Az a bizonyos elszabadult szerszámtáska sem hagyja el a Föld vonzáskörzetét. Ha valaki mondjuk öngyilkos szándékkal egy ûrséta alkalmával elvágja azt a bizonyos köldökzsinórt, és jól kiszámítottan a Föld felé löki magát, bizony lezuhan, bár míg szénné nem ég a sûrûbb légrétegekben addig is élvezheti a súlytalanságot..😄
Itt igazán szóba sem hoztam.
Persze a matematikai kérdésemre nem válaszolt senki sem.
Végül is a Föld körüli pályán annyira fel van gyorsítva (pl az ISS) h mivel folyamatosan körberepüli a Földet, így "nem esik le" és ha kívül kerül teljesen a légkör fékezõ hatásán,akkor elvileg végtelen sokáig ott is maradhat. Az a bizonyos elszabadult szerszámtáska sem hagyja el a Föld vonzáskörzetét. Ha valaki mondjuk öngyilkos szándékkal egy ûrséta alkalmával elvágja azt a bizonyos köldökzsinórt, és jól kiszámítottan a Föld felé löki magát, bizony lezuhan, bár míg szénné nem ég a sûrûbb légrétegekben addig is élvezheti a súlytalanságot..😄
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#657
Mágnessel egyszerû, csupa É-i pólusú mágnes van, (majdnem) 2db az ellentétes pólusukkal összeerõsített, vagy gömb, ami kívül É belül D. A grav. a hivatalos tudomány szerint csak vonzás lehet. Csak akkor a sötét anyag-sötét energia nem passzol a számításokban. Lehetne az a grav. csak akkor nem vonzás hanem nyomás kellene , hogy legyen. A Földre azért esik le az alma, mert, a Föld másik oldaláról érkezõ NYOMÓ sötét-energia (grav) nem éri annyira. (a Föld miatt, de ebben a modellben nem a TÖMEGBÕL jön ki a grav, az csak az egyensúlyi állapotot szünteti meg, azzal, hogy "leárnyékolja" az egyik irányból érkezõ nyomó erõt)
#656
Még mindig nem világos. Keringési sebesség? (centri****is erõ semlegesít a gravitációt?) Akkor 1km magasan, ha elég gyorsan keringsz körbe, akkor súlytalanság lenne? Milyen sebesség kell ehhez? Minél magasabban vagy annál kisebb, vagy annál nagyobb, ill. a magasság és a sebesség közötti arány lineáris? A Geostac. mûholdak 36ezer km magasan is keringenek, de pont úgy, hogy állónak látsznak (a Földrõl) ott sincs érezhetõ grav.?
#655
Elõször is azt olvasd el, hogy mirõl szólt Okkultist kérdése. Szó nincs "anti-gravitációról". Kisebb sebesség plusz meghajtás a súlytalanság problémájának megoldására. Ha van "anti-gravitációd", akkor meg van oldva a súlytalanság kérdése...
Másodszor, a tudomány ismeri az általad "anti-gravitációnak" nevezett dolgot. Az nem anti-gravitáció, hanem a gravitáció módosítása ("anti-gravitáció", ez kb. olyan, mint az "anti-mágnes", laikusoknak jó rágógumi, de értelmetlen). A "gond" csak az, hogy az még messze van, amíg mi játszani tudunk a gravitációval. Az anyag-antianyag reakció elvét is ismerjük, még sincsenek anyag-antianyag reaktoraink...
Ez egy tudományos alapú topic, szóval az NWO-val és a védákkal semmi keresnivalód itt...
Másodszor, a tudomány ismeri az általad "anti-gravitációnak" nevezett dolgot. Az nem anti-gravitáció, hanem a gravitáció módosítása ("anti-gravitáció", ez kb. olyan, mint az "anti-mágnes", laikusoknak jó rágógumi, de értelmetlen). A "gond" csak az, hogy az még messze van, amíg mi játszani tudunk a gravitációval. Az anyag-antianyag reakció elvét is ismerjük, még sincsenek anyag-antianyag reaktoraink...
Ez egy tudományos alapú topic, szóval az NWO-val és a védákkal semmi keresnivalód itt...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#654
Az antigravitációt pedig meg sem említed, mert azt még a tudomány nem ismeri. Addig márpedig olyan nincs, nem létezik. 😄 😄
Eddig mindennek van ellentét-párja,ezért kell lennie egy a gravitációt semlegesítõ erõhatásnak is.
Eddig mindennek van ellentét-párja,ezért kell lennie egy a gravitációt semlegesítõ erõhatásnak is.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#653
Ez egyre kacifántosabb. 😊))
Az ISS Alfán azért van súlytalanság, mert a Föld gravitációját a keringési sebesség kiegyenlíti. Megteheted, hogy egy helyben megállsz a Föld felett egy pontban, 400km-es magasságban, a Földhöz viszonyított nulla sebesség értékkel. De akkor hogy egy helyben állj, az ott érvényes gravitációt le kell gyõznöd, tehát ha az ûrállomás mondjuk 260 tonnás, akkor 0.9G érték fenntartásához 234 tonnányi tolóerõt kellene kifejteni a Föld irányába (tehát kb. úgy lebegnél, mint egy Harrier vagy Jak-38 vadászgép). Ezzel annyi a gond, hogy ekkora tolóerõt csak kémiai meghajtással (rakétahajtómûvel), nukleáris-termikus (pl. Orion) vagy nukleáris-kémiai meghajtással (atomrakéta, pl. Nerva) lehetne biztosítani - az pedig üzemanyagot fogyaszt, vagyis a folyamatos mûködés elképzelhetettlen.
Ennél akkor már sokkal egyszerûbb, ha rotációs modult vagy forgó "biciklikerék" ûrállomást építesz (mint pl. a 2001 Ûrodisszeában látható). Az ûrállomás belsejében ekkor a forgás által kreált mesterséges gravitáció imitálja a Földi gravitációs viszonyokat.
Az ISS Alfán azért van súlytalanság, mert a Föld gravitációját a keringési sebesség kiegyenlíti. Megteheted, hogy egy helyben megállsz a Föld felett egy pontban, 400km-es magasságban, a Földhöz viszonyított nulla sebesség értékkel. De akkor hogy egy helyben állj, az ott érvényes gravitációt le kell gyõznöd, tehát ha az ûrállomás mondjuk 260 tonnás, akkor 0.9G érték fenntartásához 234 tonnányi tolóerõt kellene kifejteni a Föld irányába (tehát kb. úgy lebegnél, mint egy Harrier vagy Jak-38 vadászgép). Ezzel annyi a gond, hogy ekkora tolóerõt csak kémiai meghajtással (rakétahajtómûvel), nukleáris-termikus (pl. Orion) vagy nukleáris-kémiai meghajtással (atomrakéta, pl. Nerva) lehetne biztosítani - az pedig üzemanyagot fogyaszt, vagyis a folyamatos mûködés elképzelhetettlen.
Ennél akkor már sokkal egyszerûbb, ha rotációs modult vagy forgó "biciklikerék" ûrállomást építesz (mint pl. a 2001 Ûrodisszeában látható). Az ûrállomás belsejében ekkor a forgás által kreált mesterséges gravitáció imitálja a Földi gravitációs viszonyokat.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#652
Ha a Föld grav. vonzása ott 90%, akkor annyit kellene , hogy érzezzen, csak az ISS-t kell valahogy pozícióban tartani. Az nem világos, hogy a keringéssel a tömegközéppontok távolsága fix, mégsem érzik a 90%-os gravitációt az ISS-en. Miért? Ha a sebessségtõl függ, akkor a lassabb keringés és +meghajtás megoldja a súlytalanság problémáját?
#651
csak azután érezné a grav. erõt, hogy becsapódott a földbe. amíg szabadon esik a föld felé, szintén súlytalannak érzi magát😊
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#650
Húúú...Ez egy kicsit meredek.
Ha a kulcstartódra zsinort kötsz és pögeted, akkor a zsinor látszik.
Ha pedig láthatatlan zsinort használsz?
Akkor is látszik, mert ha nem lenne ott, akkor a kulcsaid egyenes vonalú pályán haladnának a körpálya helyett.
Azaz attól látszik, hogy körpályán tartja a kulcsidat.
Ha a kulcstartódra zsinort kötsz és pögeted, akkor a zsinor látszik.
Ha pedig láthatatlan zsinort használsz?
Akkor is látszik, mert ha nem lenne ott, akkor a kulcsaid egyenes vonalú pályán haladnának a körpálya helyett.
Azaz attól látszik, hogy körpályán tartja a kulcsidat.
#649
Szia!
Jó megfigyelés! Csak az a kérdés, hogy mi okozza a hangmagasság ill. a szín változást?
Ami az ûrhajót illeti.. 0,5c-vel azaz fél fénysebességgel.. nos, jó, de kihez viszonyítva?
Mert ugye a zárt ûrhajóban ebbõl semmit sem képesek érzékelni.
Ugyanis az ûrhajó áll a saját téridõ rendszerében.
Így a fedélzeten a fény két pont (forrás-detektor) között ugyanúgy c sebességgel kell hogy haladjon, mint egy másik olyan hajóban ami pont az ellentétes irányban mozog.
Vagy szerinted a fénynek van beépített sebességmérõje és titkon ahhoz szabja a sebességét?
Na jó.. de akkor mihez is méri az a sebességet? A térhez? A hajóhoz? Más valaikihez?
Jó megfigyelés! Csak az a kérdés, hogy mi okozza a hangmagasság ill. a szín változást?
Ami az ûrhajót illeti.. 0,5c-vel azaz fél fénysebességgel.. nos, jó, de kihez viszonyítva?
Mert ugye a zárt ûrhajóban ebbõl semmit sem képesek érzékelni.
Ugyanis az ûrhajó áll a saját téridõ rendszerében.
Így a fedélzeten a fény két pont (forrás-detektor) között ugyanúgy c sebességgel kell hogy haladjon, mint egy másik olyan hajóban ami pont az ellentétes irányban mozog.
Vagy szerinted a fénynek van beépített sebességmérõje és titkon ahhoz szabja a sebességét?
Na jó.. de akkor mihez is méri az a sebességet? A térhez? A hajóhoz? Más valaikihez?
#648
Az nem világos, hogy az ISS a Föld (tömeg)középpontjához képest ugyanolyan távolságban van (legfeljebb körülötte kering) és a grav. mégsem látszik, pedig ott van. Ha ugyanez a keringés (milyen gyors is ez a keringés?) menne fix.20km magasan, akkor is ez lenne a helyzet? A geostacionárius pályán a mûhold a Földrõl állónak látszik,(pont olyan gyorsan kering) de azt is megnézném, ha valamelyik sarok(tengely) fölött állna meg egy ûrállomás, valamilyen meghajtással fenntartaná a pozícióját, akkor mi lenne a grav.-val? Ha sötét anyag okozza a gravitációt, és ez az anyag bizonyos em hullámokra nézve szupravezetõ, bizonyos hullámokra nézve meg nem vezetõ, ez szerintem érthetõbbé tenné az egészet. (ahol a Föld elfoglalja a teret, ott nincs sötét anyag, de a nyomása a Föld felé hat minden külsõ irányból, ezért akar minden visszahullani, távolabb viszont ez a "nyomás" egyformán hat minden irányból, ezért látszik "súlytalannak" minden, a fénysebesség meg lehet ennek az anyagnak a sûrûségébõl adódó felsõ határ, ott már a "surlódás" nem enged nagyobb sebességet. Valószínû ezt a sötét térszerkezetet lehet valahogy megnyitni, és akkor már nincs ez a sebességhatár)
#647
Szerintem is gáz ez, na de az, hogy a fényrõl nem tudjuk eldönteni hogy fotonok árama vagy elektromágneses hulám az szintén gyönyörû.
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#646
Ha az Iss állna akor érezné a benne ülõ ûrhajós a gravitációt, mivel nem ellensúlyozná azt(a gravitációt) a centrifugális erõ
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#645
Tudod az ûrben elég nehéz "állni" ugyanis valamihez képest-jelen esetben a Naprendszerrel együtt- biztosan mozogsz...
Ha viszont sikerül elvesztened a tömegedet, akármekkora sebességre is felgyorsulhatnál..
Ha viszont sikerül elvesztened a tömegedet, akármekkora sebességre is felgyorsulhatnál..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#644
Nekem nagyon nem világos.(erõtérként sokkal elképzelhetõbb lenne) Az sem tisztázott, hogy a grav. az HÚZÓ, vagy NYOMÓ erõ, mert ha nyomó, akkor is lehet számolni ugyanúgy: a Föld tömege leárnyékolja a nyomóerõt, amitõl az alma leesik, mert másik oldalról szabadon hat rá ez az erõ.(sötét erõ?) Az ûrállomás és Föld tömegközéppontja között (miközben az kering, ilyen-olyan sebességgel) van-e változás? Ill. a Geostac. mûholdakon mekkora lehet a grav. (a Földrõl nézve álló, 36ezer km magasan) Nagyon nem tisztázott ez még, csak papíron. (a sötét anyag+sötét energia állítólag a "maradék" 90%, a többirõl már "mindent" tudunk 😊 Ha az ISS egy helyben állna, (a Föld forog, de az ISS nem kering körülötte) valamilyen meghajtást felhasználva, akkor is súlytalanság lenne?
#643
Elõször azt kellene már végre tisztáznia a tudománynak, mi is a gravitáció-tömegvonzás- és az miért történik, hogyan jön létre a gravitációs erõhatás?
Az erõket ki tudják számolni, de mi is az az erõ?
Bizony ez az ismert fizika egyik alapkérdése.
Az erõket ki tudják számolni, de mi is az az erõ?
Bizony ez az ismert fizika egyik alapkérdése.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#642
A föld tömegközéppontjában helyezkednél el a föld gravitációja nem hatna rád mivel az oldalról ható gravitciós vonzások kieggyenlítenék egymást.Ha a föld tömeggközpontjától fél föld-átmérõnyi távolságban hejezkednél el a gravitációjának csak Kb. fele hatna rád az elõbb említett okok miatt.(Ez az egész eszefutatás pontatlan mivel földünk nem tökéletes gömb alakú)
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#641
ha a hangforrás sebessége változik, változik a hangmagasság(azaz a hullámhossz).Ha fényforrás sebessége változik, ugyanúgy változik a fény hullámhjossza is.A hang hangsebességgel(a közvetítõ közegtõl függ hogy mekkora), a fény pedig fénysebességgel halad közegében.Ha a fénynek nincs közvetítõ közege akkor egy a fénysebesség felével haladó ûrhajóban a haladási iránnyal megeggyezõ irányba haladó fénysugár a fénysebesség felével halad az ûrhajóhoz viszonyítva.
Szerintem lemérhetnénk egy foton tömegét(ha van neki), úgy, hogy egy a fénysebesség felével haladó ûrhajóról egymásik szintén fénysebességgel, de ellentétes irányba haladó ûrhajóra irányítjuk a fényt.A második ûrhajóhoz képest a foton áll.
Szerintem lemérhetnénk egy foton tömegét(ha van neki), úgy, hogy egy a fénysebesség felével haladó ûrhajóról egymásik szintén fénysebességgel, de ellentétes irányba haladó ûrhajóra irányítjuk a fényt.A második ûrhajóhoz képest a foton áll.
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#640
Súlytalanság nem létezik, csak úgy hat a grav, hogy nem látszik, vagy úgy hat hogy látszik. Nincs (valószínûleg) az univerzumban olyan hely, ahol annyira nagy távolságban nincs semmilyen tömeg, hogy elhanyagolható legyen az ott ható grav. Az lenne a kérdés, hogy a 10%-os grav. csökkenést hogy lehet megjeleníteni? Tehát, hogy a látszólagos és a valóságos grav. egyforma legyen. Pl. a Földhöz képest hol és milyen mozgással, stb... (a Föld feletti 300km-es magasságot nem nevezném ûrnek, az mondjuk a Hold után kezdõdik) Mi van a Föld középpontjához közelebb, pl. 2000km mélyen? Kisebb, vagy nagyobb?
#639
Azt ugye vágod, hogy hiába hat a gravitációs erõ, mégis súlytalanság van?
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#638
a=gamma*M/r2
gamma=6,67*10e-11 Nm2/kg2
M (Föld tömege) = 5,974*10e24kg
r (a tömegközéppont távolsága) = 6371km (átlagos földsugár) + 360km (átlagos magasság)= 6731km
a=8,79 m/s2, az egyenlítõi nehézségi gyorsulásnak 89,9%-a, a magyarországinak 89,6%-a
Vagy
Nehézségi gyorsulás
gamma=6,67*10e-11 Nm2/kg2
M (Föld tömege) = 5,974*10e24kg
r (a tömegközéppont távolsága) = 6371km (átlagos földsugár) + 360km (átlagos magasság)= 6731km
a=8,79 m/s2, az egyenlítõi nehézségi gyorsulásnak 89,9%-a, a magyarországinak 89,6%-a
Vagy
Nehézségi gyorsulás
Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.
#637
Van itt olyan nagytudású, aki meg tudja mondani, hogy az ISS(nemzetközi ûrállomás)-en tartózkodókra mekkora gravitációs erõ hat? (a földinek hány %-a?)
#636
az én mechanikai tudásommal, lol. hiszen te kérdõjelezted meg a lendület (ill. perdület) megmaradást. tisztában vagy egyáltalán azzal hogy mit írkodsz?
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#635
Jobb is.. A Te mechnaikai nemtudásoddal kár lenne erõlködnöd.
Számodra minden túl magas így. Talán, ha majd elvégzed a nyolcadikot..
De addig még van sok év.
Nem volt álandó a térfogat.. csupán a kiindulási 1 köbméter volt megadva.
Kölünben is, ebben a nagyságrenben kevesebb mint 0,3% a hiba a kettõ között.
És mivel a fûtõerték szórása két nagyságrenddel nagyobb, így értelmetlen ezen vitázni.
Számodra minden túl magas így. Talán, ha majd elvégzed a nyolcadikot..
De addig még van sok év.
Nem volt álandó a térfogat.. csupán a kiindulási 1 köbméter volt megadva.
Kölünben is, ebben a nagyságrenben kevesebb mint 0,3% a hiba a kettõ között.
És mivel a fûtõerték szórása két nagyságrenddel nagyobb, így értelmetlen ezen vitázni.