3993
Fizika 2006
  • dronkZero
    #1346
    Ez faszság.
  • qtab986
    #1345
    A nagyfeszültségű távvezeték alatt világító fénycső végein az érintkezőket nem kell rövidre zárni? Ha ott helyben veszem ki a csomagolásból, már világít is az EMF-től?
  • Albertus
    #1344
    Semmi köze hozzá.. Az órák járási sebességének látványához van köze a fénynek.
    Mert ha gyorsan mozogsz az órához viszonyítva, (és egyben te hozzád viszonyítva az óra,) akkor az óramutató lépéseiről érkező fénynek egyre kisebb (közeledéskor) vagy egyre nagyobb (távolodáskor) utat kell megtennie addig amíg elérkezik hozzád.
    Azaz Einstein relativitás elmélete kizárólag a látványról szól.
    Vagyis arról, hogy látsz valamit, és ezen látvány mögött mi történik a látvány forrásánál.

    Sokan abban a tévhitben élnek, hogy a relativitás elméletei a valóságot írnák le.
    Pedig ez téves. Van a látvány amit érzékelünk, amit a műszereinkkel látva, megmérve tapasztalunk és van az a fizikai valóság, ami ezt a látványt előidézte.

    A térbeli sebessége egy testnek bármekkora lehet, nincs semmilyen fizikai akadálya annak, hogy akár sok ezerszeres fénysebességgel mozogjunk a térben.
    Ugyanakkor egy fényforráshoz mérve, viszonyítva, (vagy divatos kifejezéssel: a fényforráshoz relatívan,) mind addig amíg a fényforrás mozgásállapotát nem változtatja meg semmi sem, a fény mindig ugyanazon c=3e8 m/s sebességgel távolodik.

    Annak érdekében, hogy megérthessük, hogy ez mennyire így van és a fény sebessége sem állandó ha mozgó forráshoz viszonyítva mérjük, vegyük azt a példát, hogy egy erőhatás alatt nem álló (azaz nyugvó, nyugalmi állapotban lévő,) fényforrás elindít egy villanást.
    Ekkor a fénygömb minden irányban c sebességgel távolodik a fényforrástól..
    Csakhogy most az egyik irányba felgyorsítjuk a fényforrást v sebességre.
    Innentől az ugyanebbe az irányban haladó fénye már nem fénysebességgel távolodik tőle, hanem c-nél kisebb c-v sebességgel, a másik irányba távolodó fény pedig c+v sebességgel.

    Mert a fény alapvető jellemzői, azonosítói: frekvencia, hullámhossz, energia, sebesség.
    Azaz nem elegendő a "valamilyen' frekvenciájú fény sebességét megmérnünk ahhoz, hogy a fény sebességét mérjük, hanem pontosan akkora frekvenciájú fényként kell megmérni, mint amelyik frekvenciát a forrása kisugárzott.
  • Aquir
    #1343
    Én viszont nem kérdeztem. Ergo te sem azt kérdezted amit most mondtál. Amit mondtam az válasz.
  • Peti95
    #1342
    Én nem azt kérdeztem, hanem, hogy a külsőszemlélőnek megáll-e az idő, ha fénysebességgel halad?
  • Aquir
    #1341
    Akkor miért kérdezed :)
  • Peti95
    #1340
    Igen.
  • Aquir
    #1339
    Csak a külső szemlélőnek.
  • Peti95
    #1338
    Nem úgy van, hogy amíg lassabban megyünk mint a fény csak lassabban telik az idő, viszont amikor elérjük meg is áll?(Tudom, hogy nem lehet a fénysebességet még meg közelíteni se,de azért ez érdekes téma)
  • Aquir
    #1337
    A fény sebességéről van szó.
  • ZilogR
    #1336
    én, mint laikus, azt nem értem, mi köze a fénynek (fénysugaraknak) az időhöz...?!
  • Aquir
    #1335
    nem azt hallod hogy visszautaznál, hanem hogy lassabban múlna az idő egy álló rendszerhez képest
  • Aquir
    #1334
    nem tudsz gyorsabban menni mint a fény
  • qetuol
    #1333
    Mindig azt hallom, hogyha fénysebességgel mennénk visszautaznánk

    biztos nem.
  • Peti95
    #1332
    Sziasztok!
    Mindig azt hallom, hogyha fénysebességgel mennénk visszautaznánk az időben mert a régebbi fénysugarakat érjük utol és azokat látjuk, de szerintem ez csak a menetiránynak ellentétes irányból érkező fotonokkal van így és oldalirányból jövőknél és a szemből jövőknél nincs változás. Lehet, hogy hülyeséget írok, de kíváncsi lennék rá, hogy is van ez.
  • polarka
    #1331
    és a végén 1/2 helyett 1/12 van
  • polarka
    #1330
    -asszem leesett
    két részre bontotta a jobb fél mozgását:
    1. elforog a TKP-ja körül és
    2. lefelé zuhan

    van ez így, h vmi beugrik pár nap alatt, csak előre nem tom, h mikor:)
  • polarka
    #1329
    BUÉK mindenkinek!

    Alább láthattok egy példát és a megoldást is rá. Nem értem a megoldást, és hálás lennék, ha lenne vki oly kedves és elmagyarázná nekem. Bekarikáztam pirossal, h melyik részénél akadtam el. Tudom, h az 1/12 a rúd közepénél levő tengelyre való számoláshoz kellhet, de akkor sem értem, h jelen esetben miért ezzel kell számolni.
  • Molnibalage
    #1328
    Most akkor itt válaszoltál is néhányra? Kicsit zavaros és ömlesztett.

    (Ezek gimis példák?)
  • icemankimi
    #1327
    1Egy gépkocsi 100 kW-os motorja legalább mennyi benzint fogyaszt
    óránként, ha hatásfoka 50% ? A benzin fűtőértéke 43 MJ/kg. 16,7 kg
    2. Mekkora az elvi hatásfoka annak a gőzturbinának, mely 500 oC – os
    gőzt használ és 100 oC – os gőzt bocsát ki? 51,7 %
    3. Mennyi belső égésű motor elvi a hatásfoka ha az égés
    hőmérséklete 800 oC, a kipufogógázok hőmérséklete 200 oC ?
    68,7%
    4. A benzin égéshője 47, a gázolajé 46 MJ/kg. Miért fogyaszt mégis
    kevesebbet a diesel motor mint a benzines?
    5. Hulladékégetőben óránként 20 t hulladékot égetnek el, melynek
    fűtőértéke 11 MJ/kg. Hány MW-os az erőmű, ha a hatásfok 20%.
    12,22 MJ
    6. Gázmotor teljesítménye 200 kW, mennyi metánt (fűtőértéke 32,7
    MJ/m3 ) fogyaszt óránként, ha hatásfoka 40 % ? 22 m3
    7. Hulladéklerakón naponta 600 m3 70% tisztaságú metán képződik,
    fűtőértéke 32,7 MJ/m3 . Mekkora teljesítményű gázmotort érdemes
    beszerezni ennek hasznosítására? 159 kW
    8. Villanymotor hatásfoka 0,9, összes felvett árama 3 A, üzemi
    feszültsége 400 V. Mekkora a teljesítménye? 1,08 kW

    (valaki ezeket megtudná csinálni nekem?
  • r4f1
    #1326
    Köszönöm szépen!
  • pet0330
    #1325
    A Holics fizikák mért "elrettentőek"?
  • ZilogR
    #1324
    Az első megoldása:











    Ha vmi nem világos (főleg a 2. lap lehet kérdéses, de nem akartam magyarázni, h hogyan kell kiszerkeszteni a nyomatéki ábra parabola íveit...)
  • lally
    #1323
    Bocsi Pet0330, de a: Budó, Kisérleti fizika (és a: Mechanika,) már nagyon is egyetemi tananyag.
    Holics László szerkesztette (2db) piros könyv pedig: (Elrettentő a) Fizka 1-2.
    Csak azoknak jó, akik mindezt már profin tudják. -de, nekik meg már MINEK is?!
  • lally
    #1322
    Üdv Uiztu!
    Előbb voltak a műszaki-grebaszok, S csak azok felmerülése után született meg a: Fizika, mint megoldási (tan-)tárgy.
    -ilyen pl.: Hőtan; Áramlástan; Alakítástechnológia; ...; Anyagvizsgálat; ...; megmiegymás!
    -sőt, még a tiszta_elektróban is rengeteg gépészeti-elem is megtalálható; hogy csak 1_piti példát említsek a PC-világából: Az alkatrészek beforrasztása a NYÁK-ba; Ezen alkatrészek rezgését követő törések, öregedések ....

    A fizikát összefoglaló (legjobb!) könyv:

    Dr.Szalay Béla, FIZIKA (Műszaki Könyvkiadó 1966.)
    -akkor, még tényleg lektorálták is a kiadványokat.
  • Molnibalage
    #1321
    Sima gimibe jártam...
  • zeli
    #1320
    Ilyenem nekem is van, órán is szoktunk használni zöldet néha. A DRS is jó, annak a 2. kötete van meg, jó kis feladatok vannak benne.

    Amúgy érdekes. Csak 9.-ben van "alapóra" ? Nekem, gimnáziumban 3 év fizika van, el se tudom képzelni mit lehet 1 év alatt megtanulni. (nekem most heti négy van, mert azt vettem fel fakultációnak)
  • thomasthomas
    #1319
    Most ezt komolyan gondoltad? Korábban azt mondtad, hogy nem annyira törődtél a fizikával, ellenben szereted (?) . Most meg azzal jössz, hogy milyen "gépekkel kapcsolatos foglalkozások" vannak?!?!
  • qetuol
    #1318
    gépekkel meg ilyesmikkel? mire gondolsz konkrétan? valamilyen "gép" (értsd: mérőeszköz pl. spektrométer, szélsebességmérő, )minden ágában a fizikának előfordul, kivéve az elméleti fizikát, de a fizika, mint olyan, nem gépekkel foglalkozik, amire te gondolsz az a gépészet.
  • ZilogR
    #1317
    na, erre kíváncsi leszek...
  • uiztu
    #1316
    Helo!
    Még egy utolsó kérdés.
    Melyik, vagy melyek az az ágazatok a fizikának, amelyek a gépekkel meg ilyesmikkel foglalkozik?
  • qetuol
    #1315
    azt úgy hívják, h nem reál suli
  • hinar
    #1314
    Én ezt ajánlom feladat megoldásokhoz...
    soós fizika1
    soós fizika2
    fizika példatár1
    fizika példatár2
  • uwu
    #1313
    Ne jó de 3x3.
    Nekünk is 4 évig volt, de csak heti 2 (én szakközépbe jártam, nem gimibe)
  • Albertus
    #1312
    Erre mondják: Minden relatív.. Milyen az ahol nem mind a négy évben van a fizika?
  • Molnibalage
    #1311
    Ez milyen iskola, hogy két év fizika van? Ez már a vég. Nekem még 3 volt, de heti 3 órában.
  • thomasthomas
    #1310
    "De azért ugye nem azt akarod mondani, hogy ne menjen a fizikatanárához, azért, mert a TE fizikatanárod egy seggfej?"

    Természetesen nem ezt akartam mondani vele semmiképpen sem. Egyébként amit mutattál könyvet, az már biztosan nincsen használatban. Lehet hogy egy más borítójú könyv váltotta fel, de nekem az egyátalán nem ismerős (a felsőbb évesektől)...most hogy így mondod, lehet ki fogom venni a könyvtárból amit mutattál feladatgyűjteményt, miután végeztem a mostanival. (Persze abból most csak a Hőtan kellett nekem, egyenáram, váltakozó áram majd később.)
  • dronkZero
    #1309
    Na, rákerestem, szakközépiskolai, gimnáziumi.

    A megoldások külön kötet, tényleg, most már beugrott...

    De ezek csak feladatgyűjtemények, nem tankönyvek. De jók. A gimnáziumi a trükkösebb.
    Használatban vannak ezek még?
  • dronkZero
    #1308
    De azért ugye nem azt akarod mondani, hogy ne menjen a fizikatanárához, azért, mert a TE fizikatanárod egy seggfej?

    Meg ha jól veszem ki, azért akad ott a suliban jó fizikatanár is... (Az idősebb, szakkörös).

    Szépen bemutattad egyébként a tanárképzés problémáit... Régen hivatás, hozzáértés, odafigyelés, ma meg seggfejség, szarokbele, meg kontraszelekció. Ma már csak az megy tanárnak, aki minden máshoz hülye. Vagy _nagyon_ elhivatott. (De a te tanárodnál nyilvánvalóan nem ez a helyzet.)

    Szar tanárokról én is tudnék mesélni, volt egy fizikatanárunk, hát szegény nem nagyon vágta ezt a fizika témát. Sima óra volt, én meg emelt fizikára jártam, és a sima óra újat nem mondott. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolásáról volt szó. Levezettem a füzetbe magamnak olyan 5 perc alatt, aztán haverral elkezdtünk dumálni, az órát leszartuk, nem érdekelt, mit magyaráz a többieknek.
    Úgy fél óra múlva felnézek, hogy mégis mi történik az órán, tanárnő éppen egy képletet keretez be nagy boldogan (miután teleírta levezetéssel a táblát), hogy az a vége. Hát nagyon nem stimmel. Nézegettem egy darabig, aztán szóltam neki, hogy a második sorban elkúrt egy lépést, és onnantól meg csak reszelte a fingot vagy 10 lépésen keresztül...
    Na ő is csak egy félévig volt tanár az iskolánkban... Szal van ilyen. Ne az ilyenektől várjátok a segítséget!

    Uh, a Dér-Radnai-Soós nagyon ismerős, de asszem az egy másik. Volt egy szakközépiskolai feladatgyűjtemény, ez zöld volt, meg volt egy külsőre tökugyanolyan, csak sárga meg gimnáziumi. És asszem az egész középiskolai 4 évet felölelte. Megoldás is volt a végén, külön fejezetben, ha jól emlékszem. (Ehh, de rohadt rég volt már...)
  • thomasthomas
    #1307
    Javítom: ....Na persze nincs olyan fizikalecke, melybe csak 1-két képletet kellene tudni, ráadásul ezen képletek levezetéséről már szót sem ejtek...