3993
Fizika 2006
-
Albertus #1386 Igen, olyan is van, hogy nem érzed az áramlást, mert olyan lassú, de van. -
Albertus #1385 Nagyon érdekes ez!
Gondolom még nem mérted meg a légnyomást és a külső légáramlást egyszerre..
Nagyon meglepő, de az épületek szél felöli oldalán torlónyomás, a túlsón pedig vákum alakul ki. A tömítések, szigetelések (pl. a fal porózus anyaga) csak az áramlási sebességet korlátozzák, de elzárni csak a hegesztéssel zárt tartály zár el.. Minden más esetben létrejön az áramlás.
És a közlekedő edények elve szerint a szobák között is kialakul a nyomás különbség.
De van olyan hatás is, hogy az egyik szobában melegebb van.
Az oda bejutó levegő kitágul, a másikban hideg van,, az oda kijutó összehűzódik, azaz a csukott ajtó mellett a hidegebb szobában mindig kisebb a folyamatos összehúzódás miatt a nyomás, mint a meleg szobában, ahol a folytonos melegítés miatt folyton tágul és ezzel növekvő nyomású a levegő.
Példaként az ablak köré a falra ragassz vékony fóliát (olyat amit a festéskor szokás a bútorokra tenni.
És meglátod, hogy annak ellenére, hogy a fólián és a falon keresztül nem szökik a levegő, a fóliát "magafelé szívja" az ablak.
Ugyanis bármilyen kevés levegő van a fólia és az ablak között, ha melegebb mint a kültér, akkor ki fog szökni az egy része és a helyére hideg fog beáramolni. Ez a fólia mentén lévő melegebb levegőt lehűti..
Így az ablak és a fólia között folyton összehúzódó levegő van.
-
#1384
Lehetséges-e, hogy nem az egész helységben tapasztalható a légmozgás, hanem "bezúdul" teszemazt a "középpontba" és a helység más részein alig, vagy nem is észlelhető akkora "cúg"? -
uwu #1383 Milyen különbséget? -
#1382
Pont azért tettem fel ezt a kérdést, mert tudom, hogy lehetséges, csak azt vártam, hogy más írja le.
Na és mi okozhat ekkora különbséget? -
uwu #1381 Miért ne lehetne lehetséges?
Szerintem ennek a kérdésnek semmi értelme. -
#1380
Konkrétan az a kérdésem, hogy lehetséges a fizika alapján? -
#1379
Ha egy épületen belül 2 szoba között becsukunk egy ajtót és az egyik szobában megváltoztatjuk a légnyomást, vákum kezd kialakulni, az okozhat ezek szerint igen erős légmozgást, ha ajtót nyitunk, vagy éppen nincs leszigetelve a két szoba közti átjáró? Akkorát is, hogy egy inga mozogni kezdjen tőle? -
#1378
Tehát fizikai törvények alapján lehetséges ilyen, csak az a kérdés, mi okoz két helység levegője közt ilyen mértékű változást? -
Albertus #1377 Ugye hallottál már a szélről?
Ha nem is szoba falai, hanem hatalmas távolságok okozta időbeli szigetelés "zár körbe" egy-egy levegő réteget, de körbezárja.
Így amikor a felmelegedés vagy éppen a lehűlés megváltoztatja a sűrűségét és ezzel a nyomását a levegőnek valahol, akkor egy másik helyhez viszonyítva ahol ilyen változáson nem ment át, és ezért ott a nyomása sem változott, nyomáskülönbség alakul ki.
Ezeknek a nyomás különbségeknek a hatását ismerjük úgy, mint: Időjárás. És a velejárója a szél.
"Úgymond" szélcsendes, de nagy felhőkkel együtt járó időjárási jelenség a "helyileg változó széljárás".
Azaz a nap ahol felmelegítheti a felszínt, ezzel a felszín azon része feletti levegőt, ott kitágítja és lecsökkenti a légnyomást, így a felhő alatti részen lévő hidegebb és ezzel nagyobb nyomású levegő odaáramlik.
A felhők mozgásával vándorolnak a felszínen a felmelegedő és a hidegebb helyek ezzel a különböző hőmérsékletű helyek között áramló levegő áramlási irányai is "vándorolnak". Azaz létrejön a helyi változó szélirány.
-
#1376
Ha egy helységben elkezd vákum keletkezni és "ajtót" nyitnánk egy másik helység felé, ahol "normál állapotok" vannak az nagyságrendekkel nagyobb légmozgást okozna? Esetleg megmozgathatna egy ingát, olyan súlyút, amely nem mozogna, ha mindkét helységben "normál állapot" lenne? -
lally #1375 Pet03030 !- "A Holics fizikák mért 'elrettentőek'? "
-én, akkor a:
Múszaki Könyvkiadó, B6 formátumú; 7828.66-13-1/1992. pirosfedelű-2remeGművére gondoltam ! -ezt vettem meg anno, nem éppen 'kicsiOcsóForintjaimér'. - amely aztán; ki is verte nálam még a (16 Amperes) biztosítékot is !
(Tudom azt, hogy legalább tíz könyve van forgalomban.)
Küldj egy olyan címet légyszí, amiről "pdf/doc" letölthetek, s mérnöki szemmel nézve is "hasznos"-ként, nézhetek !
(-ollóztál is belőle, tehát: Van ilyen ! -?.)
Köszi!
-
#1374
gyáá:D
köszi szépen,talán sikerült felfognom:) a levezetéssel nem volt gond,csak egyszerűen zavart h nem értem az egyensúly miértjét:) -
#1373
Vagy az kis delta, amit fínek néztem? :P -
#1372
Szerintem ez innen az ábrából egy lépéses levezetés... Lehet, hogy hülye vagyok a folyadékokhoz, az a baj... :P
Az egyensúlyi egyenlet egyik oldala a víz súlya:
ro*g*h*r^2*pi
Vízhenger súlya egyszerűen.
Ezt tartja fenn a felszín, ami egy peremén megtámasztott húzott gömbhéj. Ha az a gamma a perem reakcióereje egy pontban, akkor az az oldala az egyenletnek:
gamma*cos fi*2*r*pi
Tehát ez egy húzott felület, ami a kör alakú pereménél fogva lóg. Egy pontjában gamma a feszültség, de a vízhengert az egész kör tartja. (Na itt a gond, hogy a gamma az tényleg ez, amire gondolok?)
Leosztasz ro*g*r^2*pi -vel
h=gamma*cos fi*2*r*pi/ro*g*r
Ez van az ábra mellett...
Háttőőő, részemről ennyit tudok hozzátenni, segített? -
lally #1371 AradeBil2 !
Sejtem (, s látom is), hogy a Budó(1975.) 239-240. oldalán közöltek; Neked már túl kevés.-vegyészek ezt inkább:meniszkusznak hívják.
Annó domini, még a Szu-(CCCP-)-Hu-DDR-agonizáló éveiben, a fiz-fizkémeseink közösen léptek benne egy nagyot előre (, lásd: rakétatechnika).
-ekkor mondta rájuk a "számtan tsz" prof.HM: "Mindketten tudjuk hogy csalnak; de mégsem sikerül őket tetten érni !"
Biztosan van még olyan régi, adjunktus-/docens barátod, ismerősöd valamelyik Fiz-Kém tanszéken, aki jóval többet tudna ebben segíteni.
Sok sikert kívánok hozzá! -
#1370
Öö ezt én mind értem de nem ez volt a kérdésem:) vagyis lehet hogy csak félreértettük egymást:)
egy levezetés miatt kellett volna,előadáson ill. könyvben is az az alapgondolat,hogy a görbületi nyomás a kapilláris felszínén tart egyensúlyt a kapillárisban lévő folyadék hidr. nyomásával
vmi ilyesmi az ábra
![]()
-
Albertus #1369 Bocsánat.. Helyesbítenem kell F=k*Q1*Q2/r² ahol a töltéseltolódás hatására Q1 és Q2 töltés hat egymásra.. -
Albertus #1368 A kapilláris hatást tulajdonképpen az F=k*m/r² van der Waals erő hozza létre. Ez az erő a töltéseltolódásból származik és mint a függvényéből látható, a nagysága a távolság négyzetével fordítottan arányos.
Ezért az m molekula tömegre hat lefelé az F(g)=mg és a fal irányába az
F=k*m/r² távolság függő erő.
A két erő eredője adja a felszín normálisát. (Ill. erre merőlegesen az érintőjét.) -
#1367
Valaki elmagyarázná nekem,hogy kapilláris emelkedésnél a görbületi nyomás hogyan tart egyensúlyt a kapillárisban lévő folyadék hidrosztatikai nyomásával?Egyszerűen nem voltam/vagyok képes felfogni,de vizsgán végül nem került rá sok hál istennek:D
Előre is köszi:D -
Albertus #1366 Ez nagyon komoly kérdés!
Ellenőrizd, hogy az akkumulátor nem melegszik-e!!!
Tavaly egy olasz fickó telefon akkuja felrobban.. Én pedig két hete égettem meg a kezemet egy olyan akkuval, ami be sem volt téve a telefonba.
Lemerült, és hiába tettem a töltőre nem indult meg a töltés, ezért kivettem az akkut és az asztalra tettem.
Akkor még hideg volt. Majd kb. 10 perc múlva ki akartam dobni és megégette a kezemet.
Még kész szerencse, hogy kivettem.. A felforrósodástól fel is robbanhatott volna.
-
Albertus #1365 "1.: Honnan tudod, hogy a fény nem függ össze az idővel(ezt nem tudhatod, hacsak nem hladtál már életedben kb.100000 km/sec-el)"
Ezt milyen alapon állítod? A térrel semmi sem lép kölcsönhatásba, sem az anyag sem a fény, ezért nem lehetséges meghatározni az abszolút térbeli sebességet,
és éppen ezért lehetséges bármekkora térbeli sebesség..
" 2."A térbeli sebessége egy testnek bármekkora lehet, nincs semmilyen fizikai akadálya annak, hogy akár sok ezerszeres fénysebességgel mozogjunk a térben"-ez nem igaz,"
Alaptalan kijelentés.. :)
" ugyanis bebizonytották, hogy, minnél gyorsabban halad a test, annál nagyobbra nő a tömege."
Nem a tömege, csak a tehetetlensége.. és csak a gyorsító szemszögéből nézve.. A test rendszerében semmi sem változik.
"Nyugalmi állapotban tömeggel rendelkező test nem érheti el soha a fénysebességet."
Érdekes kijelentés, de nem bizonyítható.
"A fény is csak azért tud ilyen gyorsan menni mert a fotonjainak nincs nyugalmi tömegük."
Nocsak, szereted a megalapozatlan kijelentéseket.
Ugye nem hallottál még a fotonok által szállított impulzusról, azaz hogy is mondjuk, mi az impulzus?
Ó, megvan! LENDÜLET!
Na igen, a fény lendületet szállít. Ez kísérleti tény. És szerinted lehet lendület tömeg nélkül.. Gondold át újra..
-
Albertus #1364 "Aha csak ott van a hiba, hogy az események a megváltozott paramétereknek megfelelően mennek végbe annak megfelelően honnan nézzük,"
Mármint? Mert attól hogy egymillióan néznek téged, még nem fog a te órád egymillió fajta időt mutatni.
Viszont az egymillió megfigyelő egymillió látszatot fog látni.
Tehát kizárólagosan látszólagos mint a távolodó objektum optikai torzulása.
"Egyébként köztudott, hogy Einstein Lorenz eredményeit használva a rendszerbefoglalással alkotott."
Igen, köztudott 1902-ből Lebegyevtől lopta E=m*c², Lorentz-től lopta a transzformációkat, Planck-tól a foton energiáját..
És milyen rosszul lopott! Még azt sem értette meg, hogy Lorentz tévesen értelmezte az unipolarizációt, amiből Lorentz a transzformációit levezette.
Ugyanis 1902 előtt nem volt ismert az elektron spinje, és a mágneses pályamomentum sem.
Ezért az elektronra ható pályamomentum erőhatását Lorentz Coulomb töltés hatásának értelmezte, és próbálta a transzformációjával magyarázni.
1905-ben Einstein sem tudhatott a spinről és a mágneses pályamomentumról, így csak a puskázásával tovább vitte Lorentz tévedését.
-
#1363
Ja bocs, nem ironizáltam. Mellesleg mért idióta kérdés? -
uwu #1362 Ja, bocs, az más. Ez így már csak egyegy idióta kérdés. Értem már miért fura, hogy komolyan vettem:D -
#1361
Klassz, csak éppen kivülről jövő hatást kérdeztem.
Azért köszönöm a feleletet, főleg, hogy komolyan vetted a kérdést. -
uwu #1360 OMG
A feszóltség megoszló erőrendszer az anyagban. Vagy másképp megfogalmazva az eelemi részek között fennálló erőrendszer.
Nem elektromos feszültségről van szó, hanem mechanikairól ami gyártás közben maradhat az anyagban. A feszített vasbetob gerendában szándékosan van ilyen feszültség. -
#1359
Hogy van ez a feszültséges dolog? -
#1358
azt értem hogy mit beszél, csak úgy gondolom h se füle se farka. marhaság. az a benyomásom h fogalma sincs a relativitáselméletről. -
#1357
Szu kicsukva, hallucináció kicsukva, mivel ha hangfalvételt készítek vele azon is hallatszódik. Feszkó, ja lehet, csak fura, hogy majdnem lemerült aksi esetében is, na mindegy...Agyhúzás? Nem a telefonomban hordom:D -
uwu #1356 Több lehetőség is van.
- Rágja a szu. Persze kihányja mert műanyag.
- A gyártás során felhalmozódó sajátfeszültség a műanyag öregedése surán felszabadul, és az anyag ban hajszálrepedések lesznek. Ez esetben az egy selejt.
- Esetleg hallucináció.
- Az is lehet, hogy csak az idegenek húzzák az agyad. Ez esetben a következő lépés valszeg a szexuális kísérlet a testeddel tudattalan állapotban.
Szerinted melyik? Esetleg valami más? -
#1355
-belülről vágja valami (rossz illesztés?), vagy csak maga az anyag
-hőhatás belül (hőtágulás)
-stb -
uwu #1354 Ezt biztos, hohy nekem akartad írni? -
#1353
Kérdés: Milyen külső (nem hőhatás és nem csapkodás meg ilyenek) hatásra recseghet, ropoghat egy mobiltelefon műanyag burkolata? -
Peti95 #1352 Attól még hogy te nem érted nem biztos, hogy nincs mondanivalója. -
#1351
lenyűgöző, hogy ennyi sok mondatot le tudsz írni nulla mondanivalóval... 
-
Peti95 #1350 1.: Honnan tudod, hogy a fény nem függ össze az idővel(ezt nem tudhatod, hacsak nem hladtál már életedben kb.100000 km/sec-el)
2."A térbeli sebessége egy testnek bármekkora lehet, nincs semmilyen fizikai akadálya annak, hogy akár sok ezerszeres fénysebességgel mozogjunk a térben"-ez nem igaz, ugyanisbebizonytottá, hogy, minnél gyorsabban halad a test, annál nagyobbra nő a tömege.Nyugalmi állapotban tömeggel rendelkező test nem érheti el soha a fénysebességet.A fény is csak azért tud ilyen gyorsan menni mert a fotonjainak nincs nyugalmi tömegük. -
uwu #1349 Aha csak ott van a hiba, hogy az események a megváltozott paramétereknek megfelelően mennek végbe annak megfelelően honnan nézzük, tehát nem látszólagos mint a távolodó objektum optikai torzulása.
Egyébként köztudott, hogy Einstein Lorenz eredményeit használva a rendszerbefoglalással alkotott. Ezt meséld el Gézo-nak is! -
Albertus #1348 Nézzük, hogy szerintem mi az alapvető hibája!
A relativitás mindkét változata (az 1905-ös specrel és az 1916-os áltrel,) zárt, szimmetrikus matematikai modell.
A zárt modellek jellemző szimmetrikus eredmény képzésével. Ezért minden aszimmetrikus eredmény a modell szempontjából paradoxon.Mint például az iker paradoxon is.
Mit jelent az, hogy zárt modell? Vegyünk egy egyszerű példát a "zárt" fogalom megközelítésére.
Egy felületrészt határoló görbe mindig zárt. (Különben nem határolná a kívánt felület részt, ha lenne valahol szakadása a görbének.)
A határoló görbe minden pontja szomszédos pontokkal rendelkezik. Azaz minden pontra igaz, hogy a szomszédos pontok tekintetében szimmetria pont.
Vagy másként fogalmazva, minden zárt görbe, minden pontjának mindkét oldalán, szimmetrikusan a görbe pontjai vannak..
Ezek alapvető matematikai tételek, amelyek minden zárt függvényre, minden zárt függvény rendszerre igazak.
Azaz miután a relativitási modellek zárt modellek, rájuk is érvényes a zárt függvények minden kitétele.
Ezzel a zárt függvények megkerülhetetlen szimmetriája is.
Mit jelent ez a köznapi nyelven?
Azt, hogy ha két megfigyelő közötti távolság egy egységnyi, akkor mindkettő megfigyelő szerint tőle a másik megfigyelő egy egységnyi távolságra van.
Vagy sebességekre: Ha két megfigyelő közötti relatív sebesség v értékű, akkor mindkét megfigyelő szerint ő hozzá relatívan a másik mozog v sebességgel.
Nyilván mindenki tudja, hogy milyen hatása van a távolságnak a látószög nagyságára. Ezzel azt is tudja mindenki, hogy ha két teljesen azonos méretű megfigyelő eltávolodik egymástól, akkor mindkettő a másik méretét kisebbnek látja az eredeti, azaz a saját magának a méreténél.
És azt is tudja minden kisgyerek, hogy nem ment össze a másik a távolodással, csupán kisebbnek látszik.
Mi pedig a látószög függvényéről tudjuk, hogy zárt függvény. Ebből adódóan nem lehetséges olyan távolság, amelyről a két megfigyelő eltérő nagyságúnak láthatná a másikat, mint a másik őt, miközben egyiküknek a mérete sem változik meg a valóságban.
A relativitás elmélete ugyanezt a hatást a mozgásra vetítve öntötte
zárt függvény formába.
Miután a mozgásnak csak egyik jellemzője a távolság, a másik jellemzője a távolság megváltozáshoz tartozó idő, ezért a specrelnek
a távolságnak ÉS az időnek a látszólagos megváltozásáról kell szólnia.
És lőn csoda! Erről szól. Sem többről, sem kevesebbről.
Az más kérdés, hogy a hozzád hasonló emberkék számára mítikus térelméletnek tűnik, és mindenki aki erre a tévedésetekre felhívja a figyelmeteket az szerintetek nem érti a relativitás..
Gézoo barátom erre azt szokta javasolni, hogy ha valóban annyira hozzáértő valaki, mint ahogyan állítja, akkor vezesse le a Lorentz transzformációknál használt gamma (Einstein 1905-ben ßétával jelölte) függvényét.. Einsteinnek két oldal kellett ehhez. Lorentz-től vette át, Lorentz-nek majd tíz oldal kellett a levezetéshez.
Egy másik fórumon NevemTeve nicknevű emberkének 1 egész oldal..
Ha így nézzük, akkor Lorentz értette a legkevésbé a relativitás lényegét, Einstein más sokkal jobban, NevemTeve pedig kétszer jobban..
Gézoo 3 azaz három sorban vezette le.. Ez kb. 30-szor rövidebb..
A többiek levezetéseiben sok felesleges sallang növelte a levezetések hosszát.
Vagyis Gézoo tanárúr annyira jól érti, hogy csak a lényeges három sort képes volt megtalálni.
Nos, az én levezetésem 6 db sorból áll. Így valóban nem értem annyira jól mint Gézoo, de sokszor jobban értem, mint Einstein.
Apropó Einstein. Mit és mennyit tudhatott Einstein?
Éppen a napokban Gézoo az egyik fórumon megemlített néhányat abból az ismeret anyagból, amik nélkül ma már leérettségizni sem lehet, és mindet csak 1905 után fedezték fel, ismerték fel.. Azaz Einstein nem tudhatott róluk.
Azaz Einstein az 1905-ös évi tudásával ma már érettségi bizonyítványt sem kaphatna.
-
uwu #1347 Tudjuk, hogy fogalmad sincs a relativitásról, nem kell bizonygatni.
Ne zavarjon hogy számtalan megfigyelés támasztja alá az elméletet.
Biztos hogy nem tökéletes, nem is lehet az egy modell, de a vad faszságnál jóval közelebb álla a valósághoz.
