Fizika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#734
Az ultrahangos szenzor mellé,már cask valami vezérlés kellene ami keményebb dió😊
#733
Nem minden esetben van szenzor legalábbis ha kicsit utánna nézel sok olyan koncepció van ahol nincs szenzor😊😊Amúgy ultrahangos méréssel ez megoldható lenne?
#732
azok a boltban kapható lebegõ földgömbök úgy mûködnek, h egy szenzor érzékeli hogy a gömb helyzetét és aszerint korrigálja az elektromágnesek erejét. tudniillik statikus mágnessel nem fogsz tudni lebegtetni.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#731
Üdv a következõben szeretnék segítséget kérni! Szeretnék egy tárgyat elektromágnesekkel lebegtetni.Sima mágnessel,illetve egy két furmánnyal próbálkoztam már,de nem igen sikerült és ha igen akkor is nagyon pici tömeggel illetve nagyon kevés ideig😞😊 Valami hasonló módon mint ahogy a boltban kapható elektromágnesekkel lebegõ földgömbök😊
#730
Nem a marketing érdekel, hanem egy korrekt, tudományos leírása a jelenségnek, amibe bele lehet kötni/lehet magyarázni.
Gracie Barra
#729
Ez is egy "megoldás", mivel Antónia nem mondta be a híradóban, ezért nem létezik, tehát nem is beszélünk róla. (ezzel nem tudok mit kezdeni, met sajnos olyan szintû paranoia van, hogy minden új fejlesztés éveket, esetleg évtizedeket késik, mire hivatalosan is elismerik, lásd a Skunk Works, Locheed Martin black budget részlege, meg Boyd Bushman vezetõ mérnök beszámolói, de õket sajnos köti a titoktartási szerzõdésük, amíg élnek)
Pl. errõl már 10éve is láttam cikket. (de még ma sem mûködik) A fordítottja is van, amirõl egyszót sem szólnak , de már régen használják, persze csak a katonáék:
Boyd Bushman az antigravitációról és még sok minden másról
Állítólag (anti)gravitációs hatás érhetõ el ezzel:
Mint az ismert, bármely intenzitásában változó mágneses mezõ elektromos mezõt gerjeszt, amely egyenlõ amplitúdójú és a mágneses mezõre merõleges irányú. Ha mindkét mezõ kölcsönösen rezonánssá válik, (egymással) vektorerõ keletkezik. (kis amplitúdónál és alacsony frekvenciánál ez a vektorerõ jelentéktelen, de nagy értékeknél ez nagyon erõs lehet, mert a vektormezõ amplitúdója sokkal nagyobb mértékben növekszik, mint a két mezõé, amely generálja) A vektormezõ iránya merõleges a másik kettõre, hatása megegyezik a gravitációs mezõével. (Aki tud kísérletezni ezzel, az tegye meg, de nyilván bazi nagy tekercsek, meg óriási villanyszámla járna vele)
Pl. errõl már 10éve is láttam cikket. (de még ma sem mûködik) A fordítottja is van, amirõl egyszót sem szólnak , de már régen használják, persze csak a katonáék:
Boyd Bushman az antigravitációról és még sok minden másról
Állítólag (anti)gravitációs hatás érhetõ el ezzel:
Mint az ismert, bármely intenzitásában változó mágneses mezõ elektromos mezõt gerjeszt, amely egyenlõ amplitúdójú és a mágneses mezõre merõleges irányú. Ha mindkét mezõ kölcsönösen rezonánssá válik, (egymással) vektorerõ keletkezik. (kis amplitúdónál és alacsony frekvenciánál ez a vektorerõ jelentéktelen, de nagy értékeknél ez nagyon erõs lehet, mert a vektormezõ amplitúdója sokkal nagyobb mértékben növekszik, mint a két mezõé, amely generálja) A vektormezõ iránya merõleges a másik kettõre, hatása megegyezik a gravitációs mezõével. (Aki tud kísérletezni ezzel, az tegye meg, de nyilván bazi nagy tekercsek, meg óriási villanyszámla járna vele)
#728
Nem hivatalos forrást kértem, hanem egy értelmes írást, ahol világosan le van írva, hogy mirõl van szó. Ha semmi nincs róla, akkor sztem nem is érdemes beszélnünk róla😊
Gracie Barra
#727
Ugyanmár, most mégis mit vársz? Hiszen elhangzott a roppant kényelmes varázsszó: 'hivatalosan nem létezik'.
Néha irigylem ezeket az összeesküvés-hívõket, egyszerû emberek akiknek nem kell a való világ kihívásaival nap mint nap szembenézniük...
Néha irigylem ezeket az összeesküvés-hívõket, egyszerû emberek akiknek nem kell a való világ kihívásaival nap mint nap szembenézniük...
#726
Ok, akkor linkelj pls valami értelmes írást róla.
Gracie Barra
#725
NEM, amit írtam, az valami egészen más (hivatalosan nem létezik) a lifter egy egyeszerû, olcsó játék.
#724
A lifterre gondolsz sztem ami állítólag a B-2-ben is mûködik. Na annak semmi köze az antianyaghoz.
Gracie Barra
#723
Nem én találtam ki, valami ilyesmi lehet az eljárás:
A gépek surlódásmentes(?) bevonata segíti a nagysebességû légköri repülést,(50X hangsebesség és afölött) ezt írják róla:
Bizonyos elemeket megfelelõ telítettséggel elõkészítve kiteszünk nagy energiával rendelkezõ fotonsugárzásnak, az atomi szerkezet kötõanyagának anti-energiarészecskéje jön létre az atommag környezetében. Minthogy ezek a részecskék taszítják egymást, ahogy minden más anyagi részecskét is, az elektronhoz hasonlóan a fém felszínén vándorolnak, ahol egyfajta taszító erõmezõt alkotnak. A részecskének hosszú a felezési ideje, ezért a hajótestet ért normál kozmikus sugárzás is képes fenntartani a töltöttségét. Ez az erõ nagyon hatékony molekuláris távolságokban, de a kötési energiához hasonlóan elhanyagolható a felszíntõl már néhány mikron távolságban. Ez a taszítómezõ képes megvédeni a hajótestet a mechanikai sérülésektõl, és csökkenti a légellenállást a légkörben.
Ezt állítólag már alkalmazzák az állítólagosan nem hagyományos meghajtású jármûveknél, ha igaz, amit a kiszivárogtató belsõ ember mond. Rosszul emlékeztem, nem semmisül meg a vele érintkezõ levegõ, csak egyszerûen nem tud vele mit kezdeni, ezért felmelegíteni sem tudja.
A gépek surlódásmentes(?) bevonata segíti a nagysebességû légköri repülést,(50X hangsebesség és afölött) ezt írják róla:
Bizonyos elemeket megfelelõ telítettséggel elõkészítve kiteszünk nagy energiával rendelkezõ fotonsugárzásnak, az atomi szerkezet kötõanyagának anti-energiarészecskéje jön létre az atommag környezetében. Minthogy ezek a részecskék taszítják egymást, ahogy minden más anyagi részecskét is, az elektronhoz hasonlóan a fém felszínén vándorolnak, ahol egyfajta taszító erõmezõt alkotnak. A részecskének hosszú a felezési ideje, ezért a hajótestet ért normál kozmikus sugárzás is képes fenntartani a töltöttségét. Ez az erõ nagyon hatékony molekuláris távolságokban, de a kötési energiához hasonlóan elhanyagolható a felszíntõl már néhány mikron távolságban. Ez a taszítómezõ képes megvédeni a hajótestet a mechanikai sérülésektõl, és csökkenti a légellenállást a légkörben.
Ezt állítólag már alkalmazzák az állítólagosan nem hagyományos meghajtású jármûveknél, ha igaz, amit a kiszivárogtató belsõ ember mond. Rosszul emlékeztem, nem semmisül meg a vele érintkezõ levegõ, csak egyszerûen nem tud vele mit kezdeni, ezért felmelegíteni sem tudja.
#722
Ja, az teljesen ésszerû megoldás a légellenállás csökkentésére, hogy antianyagsugárral elimináljuk magunk elõtt a levegõt... Á, nem kerül sok milliószor több energiába, mint leküzdeni, dehogy... Arról nem beszélve, hogy párszáz éven belül elfogyna a légkörünk, meg hogy több atombombányi energia szabadul fel és veszik kárba egy-egy kilövéskor...
De gondolom az ilyen apróságok nem zavarnak...
De gondolom az ilyen apróságok nem zavarnak...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#721
Nézegettem a légellenállásra vonatkozó képletet.
Mi lenne, ha az ûreszköz keresztmetszetét csökkentenénk 0-ra? <#idiota>
Mi lenne, ha az ûreszköz keresztmetszetét csökkentenénk 0-ra? <#idiota>
Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.
#720
A cernben nem "gyártják" az antianyagot. Minimális mennyiségben képesek ma elõállítani (a gramm töredéke), és azt sem tudják tárolni, azaz egybõl megsemmisül.
Hogy viszel fel antianyagot bárminek a felületére? Bármivel is lép kapcsolatba, azonnal megsemmisül, óriási energiafelszabadulással. Nagyobbal, mint a fúziónál, és már azis képes szigeteket eltörölni😊 Tehát mágneses térrel kéne távol tartani, még a levegõtõl is. Ma még a fúziós reaktor sem mûködik, pedig az nagyságrendekkel egyszerûbb feladat.
Szóval ezzel az ötlettel több problémát generálsz, mint amit egyáltalán megoldana😊
Hogy viszel fel antianyagot bárminek a felületére? Bármivel is lép kapcsolatba, azonnal megsemmisül, óriási energiafelszabadulással. Nagyobbal, mint a fúziónál, és már azis képes szigeteket eltörölni😊 Tehát mágneses térrel kéne távol tartani, még a levegõtõl is. Ma még a fúziós reaktor sem mûködik, pedig az nagyságrendekkel egyszerûbb feladat.
Szóval ezzel az ötlettel több problémát generálsz, mint amit egyáltalán megoldana😊
Gracie Barra
#719
A nanotechnológia tud a pókfonálnál sokkal erõsebbet is😊 Majd...
Gracie Barra
#718
és azt tudtátok hogy az idõutazás is megoldható lenne, ha tudnánk idõgépet gyártani? bezonyám<#idiota> omfg
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#717
Az ûrlift megoldható lenne, ha tudnánk 1méter átmérõjû pókfonalat gyártani, az bírja a csavarodást is, és 100ezerszer szer erõsebb, mint a legjobb szénszálas valami. Ennél egyszerûbb lenne, ha a lifter technológiát fejlesztenék fel, a légkörben az is jó lenne mint meghajtás.
#716
LHC CERN, Svájc, ahol az antianyagot gyártják.
Amúgy te tényleg elhiszed, hogy nincs semmilyen eljárás ami surlódásmentessé tenne egy testet? (a levegõ tényleg megsemmisül, ahogy hozzáér, de atomi szinten,és ez azt a hatást adja, hogy NINCS ami surlódjon. Vagy gyengébb megoldás, ha a repülõ elõtt ionizált lenne a tér, és az melegedne fel, ez +energiával kezelhetõ lenne, az elégett orrú ûrsikló nem.
Amúgy te tényleg elhiszed, hogy nincs semmilyen eljárás ami surlódásmentessé tenne egy testet? (a levegõ tényleg megsemmisül, ahogy hozzáér, de atomi szinten,és ez azt a hatást adja, hogy NINCS ami surlódjon. Vagy gyengébb megoldás, ha a repülõ elõtt ionizált lenne a tér, és az melegedne fel, ez +energiával kezelhetõ lenne, az elégett orrú ûrsikló nem.
#715
Wáááááááááááááááááá
Elbújdostam..., ne keressetek😄
Elbújdostam..., ne keressetek😄
Gracie Barra
#714
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#713
Nem, csak az egyiket, és azt vállalom is.
Tegyük fel, hogy megvan a szuper anyag szilárdság/sûrûség szempontból. Akkor jönnek az olyan dolgok, hogy a rugalmassági modulusának is hihetetlen nagynak kéne lennie. Ha nem elég nagy ekkora méretekben a nyúlások már óriásiak, az ebbõl adódó dinamikus hatás is az.
Ebbõl kifolyólag a longitudinális rezgézgések kész állapotban biztos nem jelentenek gondot, de építés közben annál inkáb, ezen még persze hosszasan lehet vitázni, hogy hogy is építik...
És akkor még a vízszintes erõkrõl nem is beszéltam. A széll is rezgéseket kelt már alapjáraton is, a széllökéseket meg hadd ne ecseteljem. Igaz, hogy ez a szél, csak az aljánál hat, de a hullám végigfut, és a vége nincs ám vízszintesen megtámasztva. Mivel a rezgéseket szinte csak a normálrõ tartja kordában, éa a hossz óriási, a rezonancia veszélye is fennáll.
A többi problémát most nincs kedvem ecsetelni, de ha ez nem elég, szívesen írok még.
Tegyük fel, hogy megvan a szuper anyag szilárdság/sûrûség szempontból. Akkor jönnek az olyan dolgok, hogy a rugalmassági modulusának is hihetetlen nagynak kéne lennie. Ha nem elég nagy ekkora méretekben a nyúlások már óriásiak, az ebbõl adódó dinamikus hatás is az.
Ebbõl kifolyólag a longitudinális rezgézgések kész állapotban biztos nem jelentenek gondot, de építés közben annál inkáb, ezen még persze hosszasan lehet vitázni, hogy hogy is építik...
És akkor még a vízszintes erõkrõl nem is beszéltam. A széll is rezgéseket kelt már alapjáraton is, a széllökéseket meg hadd ne ecseteljem. Igaz, hogy ez a szél, csak az aljánál hat, de a hullám végigfut, és a vége nincs ám vízszintesen megtámasztva. Mivel a rezgéseket szinte csak a normálrõ tartja kordában, éa a hossz óriási, a rezonancia veszélye is fennáll.
A többi problémát most nincs kedvem ecsetelni, de ha ez nem elég, szívesen írok még.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#712
"Mind2õt te írtad..."
Nem... 😛 😄
Nem... 😛 😄
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#711
"Meg még biztos van pár, igazából tökéletesen lehetetlen."
"Én nem mondom, hogy lehetetlen, de "
Mind2õt te írtad...
"Én nem mondom, hogy lehetetlen, de "
Mind2õt te írtad...
Gracie Barra
#710
Nem biztos, hogy abból a laborban jól mûködõ cuccból nagy méretekben is alkalmas anyag válik. Az ilyen szálas anyagok nemigen szokták szeretni a csavarást, úgy szokás õket (már a szénszálas erõsítõ szalagokat, épületeknél) beépíteni, hogy csak húzó igénybevételeket kapjanak. Az ûrliftnél hogyan oldod meg, hogy a két vége ne forduljon el egymáshoz képest? Mondjuk hajtómûvekkel, fent? Forgó alsó platformmal? Egyik sem egyszerû...
Na és gyakorlatban hogy mûködne? Melyik az a kivitelezõ, aki vállalja, hogy ha elbassza véletlenül, akkor világkatasztrófa? Na jó, ez biztos valami kurvanagy nemzetközi összefogással készülne, és a világ legjobb szakértõi csinálnák... De te vállalnád a felelõsséget?
Én nem mondom, hogy lehetetlen, de még vagy 200 év technikai fejlõdés, politikailag meg talán soha nem leszünk azon a szinten.
Na és gyakorlatban hogy mûködne? Melyik az a kivitelezõ, aki vállalja, hogy ha elbassza véletlenül, akkor világkatasztrófa? Na jó, ez biztos valami kurvanagy nemzetközi összefogással készülne, és a világ legjobb szakértõi csinálnák... De te vállalnád a felelõsséget?
Én nem mondom, hogy lehetetlen, de még vagy 200 év technikai fejlõdés, politikailag meg talán soha nem leszünk azon a szinten.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#709
És mibõl gondolod, hogy ezek megoldhatatlan problémák?
Már az elsõ sem megoldhatatlan, csak még nem megoldott. Laborban már létezik ilyen anyag. Úh jó eséllyel már csak idõ kérdése.
Már az elsõ sem megoldhatatlan, csak még nem megoldott. Laborban már létezik ilyen anyag. Úh jó eséllyel már csak idõ kérdése.
Gracie Barra
#708
- a kábel anyaga (szilárdság/sûrûség)
- egy fix pont ahova fel lehetne húzni valamit
- a kábel rögzítése a fix ponthoz
- szélteher, rezgések
Meg még biztos van pár, igazából tökéletesen lehetetlen.
- egy fix pont ahova fel lehetne húzni valamit
- a kábel rögzítése a fix ponthoz
- szélteher, rezgések
Meg még biztos van pár, igazából tökéletesen lehetetlen.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#707
Egysem??? Mégis mikre gondolsz, ami nem megoldható probléma?
Gracie Barra
#706
Az ûrlift megvalósításával kapcsolatban számtalan probléma merül fel, amelyek közül egy sem oldható meg, szóval legalább akkora marhaság, mint amire reagáltál.
OKkultist-on meg nem kell meglepõdni, õ egy mûszaki antitalentum, és mindíg ilyeneket ír.
OKkultist-on meg nem kell meglepõdni, õ egy mûszaki antitalentum, és mindíg ilyeneket ír.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#705
Antianyag? Szép lesz, ahogy reakcióba lép a légkörrel, és egybõl felrobban az egész😄 Nameg ha lenne antianyag, akkor eleve nem lenne gond az ûrbejutás, mert nagyságrendekkel kevesebb üzemanyag kéne😊
20km csõ? Mm vízszintesen? Amikor kilép az ajtaján még midnig elégne😊 Vagy függõlegesen? Na az már úgy nem lenne olyan olcsó. Az ûrlift ennél sokkal hatékonyabb.
Te amúgy hány éves vagy?
20km csõ? Mm vízszintesen? Amikor kilép az ajtaján még midnig elégne😊 Vagy függõlegesen? Na az már úgy nem lenne olyan olcsó. Az ûrlift ennél sokkal hatékonyabb.
Te amúgy hány éves vagy?
Gracie Barra
#704
Nyilván kellene valami surlódásmentesítõ eljárás, pl. valami olyan molekuláris bevonat, ami antianyagból(?) van, hogy ne a levegõ ellenállása szóljon bele, hogyan lépjünk ki. (a legprimitívebb, ha semmi nincs -a hõvédõ pajzs az NEM surlódásmentesítõ!!!!- és bazinagy rakétában gondolkoznak) Ha ez ekkora gond (a légkör alsó része) akkor építsenek egy 20km-es csövet, valami magasfennsíkon, és legyen benne vákuum, (majdnem) a végén meg gyorsan kinyílik az ajtó , amikor kiszáll belõle az ûrsikló. (lehetne mágneses gyorsítás belül) Ez egy hosszútávú, kevésbé barkácsmegoldás lenne, mint a mai. Szerintem mégcsak nem is lenne drágább, megtérülése meg biztos jobb.
#703
Bocs, késõ van, meg se néztem mire válaszoltad ezt😄
Szóval ezt nem tudtam, így már egész életképesnek hangzik. Pár km magasra már fel lehet küldeni a cuccot vele.
Szóval ezt nem tudtam, így már egész életképesnek hangzik. Pár km magasra már fel lehet küldeni a cuccot vele.
Gracie Barra
#702
Értem én😊 Csak azt mondom, h nem nagy spórolás ez, mert nagyságrendekkel több üzemanyag kell a kozmikus sebesség eléréséhez, mint a 20 km magasra jutáshoz. Tehát az üzemanyag jó részét ígyis vinni kell. És az többszáz tonna.
Amúgy megnéztem, az An-225 elbír vagy 200 tonnát, ami azért még messze kevés, de mégse nagyságrendekkel. A teljes spacce shuttle 2000 tonna, és az azért sok terhet elbír.
Amúgy megnéztem, az An-225 elbír vagy 200 tonnát, ami azért még messze kevés, de mégse nagyságrendekkel. A teljes spacce shuttle 2000 tonna, és az azért sok terhet elbír.
Gracie Barra
#701
Mondom, csak az elsõ fokozatot lehetne megspórolni...amúgy ezzel még Tekintetes Cifu Úr is egyetértett annó.. 😄 Tehát csak a földrõl elindulást, a legnagyobb teher megmozdítását lehet kiváltani. Amint elhagyta a kilövõpályát a rakéta, máris indulna a rakétahajtás.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#700
Vagy lehetne nézni, ahogy az elsõ 1 km-en elég az egész teher😄
NAgyobb sebességgel kell kilõni, mintahogy az ûrhajók visszatérnek, és azok még a ritka felsõlégkörben is felizzanak, nemhogy a sûrû alsóban😊
NAgyobb sebességgel kell kilõni, mintahogy az ûrhajók visszatérnek, és azok még a ritka felsõlégkörben is felizzanak, nemhogy a sûrû alsóban😊
Gracie Barra
#699
Ha csak terhet kell kilõni, jó lenne egy megfelelõ hegyoldalba beépíteni egy lineáris villanymotort. Ezzel a megoldással meg lehetne spórolni az elsõ lépcsõ üzemanyag tartályát (ami ugyebár a legnagyobb) Persze a motor mellé kell egy kisebb fajta villamos erõmû is, amit csak indításkor kapcsolnának le az országos hálózatról. Az ûrhajósokat pedig fel lehetne vinni egy feltuningolt Spaceship 1-el. Dokkolnak, és máris mennek a Holdra megnézni az élieneket 😄
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#698
"(az eredeti megoldás, hogy egy nagy gép viszi a hátán a kis ûrsiklót, miért nem lett rendszeres? takarékosabbnak látszik)"
Te mirõl beszélsz??? Ez sosem volt tervben😊 Gondolom láttál egy képet a Buran-ról egy antonov hátán. Igen, azzal vitték kiállításra😄 De még véletlenül sem arról indítják. Fõleg mivel h sem a burran-nak, sem a space shuttlenek nincs komolyabb üzemanyagtartálya, csak a pályakorrekcióhoz visznek magukkal pár csepp üzemanyagot.
Errõl jut eszembe, h én 10 évesen még azt hittem, h azért viszi a hátán, mert visszatéréskor az ûrrepülõ a nagy gép hátán landolt, és az tette a földre😄
Te mirõl beszélsz??? Ez sosem volt tervben😊 Gondolom láttál egy képet a Buran-ról egy antonov hátán. Igen, azzal vitték kiállításra😄 De még véletlenül sem arról indítják. Fõleg mivel h sem a burran-nak, sem a space shuttlenek nincs komolyabb üzemanyagtartálya, csak a pályakorrekcióhoz visznek magukkal pár csepp üzemanyagot.
Errõl jut eszembe, h én 10 évesen még azt hittem, h azért viszi a hátán, mert visszatéréskor az ûrrepülõ a nagy gép hátán landolt, és az tette a földre😄
Gracie Barra
#697
Az antonov is túl pici. Nemrossz dolog, ha megsóroljuk a pálya alsó 20 km-ét, de a nagy nehézség nem is ebben van, hanem az x-edik kozmikus sebességre gyorsulásban.
Nem véletlen, h eddig csak ûrugrásig jutottak. A spaceship one kb 3500km/h-t tud, a kísérleti X gépek rekordja kb 8000 körül van, a pályára álláshoz pedig kell 28000km/óra. Úh az azért még odébb van😊
És ne feledjük, gyakorlatilag emberes rakétáról beszélünk, még csak terhet sem cipelnek. Pedig itt tonnákat kell ûrbeküldeni.
Nem véletlen, h eddig csak ûrugrásig jutottak. A spaceship one kb 3500km/h-t tud, a kísérleti X gépek rekordja kb 8000 körül van, a pályára álláshoz pedig kell 28000km/óra. Úh az azért még odébb van😊
És ne feledjük, gyakorlatilag emberes rakétáról beszélünk, még csak terhet sem cipelnek. Pedig itt tonnákat kell ûrbeküldeni.
Gracie Barra
#696
Az a jó benne, h légköri repülésekhez sokkal hatékonyabb hajtómûvet lehet használni a kilövés elsõ szakaszában, és csak üzemanyagot kell vinni, az oxigént már nem. Szárnyakkal azért csak hatékonyabb.
De a méret tényleg gond, sajna 1-2 nagyságrenddel nagyobb repülõ kéne egyes modulok ûrbe juttatásához😊
De a méret tényleg gond, sajna 1-2 nagyságrenddel nagyobb repülõ kéne egyes modulok ûrbe juttatásához😊
Gracie Barra
#695
Hát ilyenkor a kilövõplatformot visszük közelebb az ûrhöz😊
De mi is a gondod? Hisz ezt már alkalmazzák elég régóta, mint költséghatékony megoldást. Lásd a számtalan X kísérlet az 50-es évektõl kezdõdõen, aztán nemrég az X-prize, ami lassan üzleti válalkozássá növi ki magát. Hol itt a hiba?😊
De mi is a gondod? Hisz ezt már alkalmazzák elég régóta, mint költséghatékony megoldást. Lásd a számtalan X kísérlet az 50-es évektõl kezdõdõen, aztán nemrég az X-prize, ami lassan üzleti válalkozássá növi ki magát. Hol itt a hiba?😊
Gracie Barra
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#694
Még mindig jobb, mint a tartós mikrogravitáció.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#693
Még a szokásos ûrsiklósnál (ahol 1nagy+2kisebb rakéta hátán) is pazarlóbb? Azért ezt nehezen hiszem, az Antonov elég nagy terheket bír szállítani, ha elég nagy a szárnya, és könnyû (mondjuk szénszálas, stb..) akkor 20km magasságig a légkör még segít is. Szerintem egyszerûbb volt a mások (mostani) megoldás, de egyben primitívebb is. (a nagygép hátán a kisgép kifinomultabb technológiát igényel) Egy pár1000m-es magasfennsík nem dobna ezen az egészen? Annyival is kevessebet kellene menni a 20km-es magasságig, leszállás/felszállás meg mindegy hol van,csak vihar ne legyen. Eléggé brute force megoldásokat látok csak, pedig mindig a trükkös megoldás a jó megoldás. (csak azt nehezebb megtalálni, pl. a fúzió beindításához megfelelõ anyag és MENNYISÉG mekkora találgatás volt az elején, csak az volt a biztos, hogy valahogy lehetséges)
#692
Nem bonyolult, meg nem túl új, amit mondasz. A fasztuggyamelyik (majd a többiek megmondják) magánûrhajó így mûködik. Nagy repülõ hátáról rakétával ki az ûrbe.
Nekem úgy érzésre üzemanyagköltségesebb megoldásnak tûnik, meg kisebb az ûrbe juttatható tömeg, mint rakétával. De ez csak úgy gyomorból, nincs róla konkrét infóm.
Nekem úgy érzésre üzemanyagköltségesebb megoldásnak tûnik, meg kisebb az ûrbe juttatható tömeg, mint rakétával. De ez csak úgy gyomorból, nincs róla konkrét infóm.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#691
Ennyire nem lehet bonyolult amit mondok, ha lenne szárnya is a cuccnak, ami kiszáll a légkörbõl, akkor mondjuk 20km magasságig mint a repülõgépek, (ugyanaz a meghajtás) utána 1kör a föld körül, és bonyolultabb szerkezettel,(rakéta begyújt) de olcsóbban tudna 200-300km magasra menni. (az eredeti megoldás, hogy egy nagy gép viszi a hátán a kis ûrsiklót, miért nem lett rendszeres? takarékosabbnak látszik)
#690
A légköri gyorsulásnál sokkal hosszabb ideig van kitéve a szerkezet a légkör súrlódásának, tehát sokkal nagyobb a veszteség. Ezért az elv az, hogy a légkört a lehetõ leggyorsabban kell elhagyni, aztán ahogy ritkul, lehet gyorsítani. Nézd meg az ûrsiklók kilövési pályáját, ezt tökéletesen megvalósítják.
Játsz egy kicsit az Orbiterrel, sokat lehet belõle tanulni.
Játsz egy kicsit az Orbiterrel, sokat lehet belõle tanulni.
Gracie Barra
#689
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%B0r
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#688
Ennek semmi értelme.
Mirõl beszélsz? Szerintd milyen pályán juttatnak valamit az ûrbe?
A spirális pálya nem sokat mond egyébként, abból is sokféle van, de mindenképp spirál az ojjektum pályája.
Mirõl beszélsz? Szerintd milyen pályán juttatnak valamit az ûrbe?
A spirális pálya nem sokat mond egyébként, abból is sokféle van, de mindenképp spirál az ojjektum pályája.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#687
Csak nem gondoltad szó szerint a drótot?
Azt csak a primitív szerkezet kihangsúlyozására írtam.
Elég erõs hábel kéne ami megtartja a kabin 1g-s súlyát.
A részecskék nem csinálnának bajt, ez csak egy drót bakker, nem olyan hosszú.
Ez a szerkezet nem is hasonlít az ûrliftre. Egy ilyet simán lehet csinálni, ûrliftet meg számtalan okból fizikai lehetetlenség.
A jágdarabkákat már ne végképp nem értem. Be vagy baszva?
Azt csak a primitív szerkezet kihangsúlyozására írtam.
Elég erõs hábel kéne ami megtartja a kabin 1g-s súlyát.
A részecskék nem csinálnának bajt, ez csak egy drót bakker, nem olyan hosszú.
Ez a szerkezet nem is hasonlít az ûrliftre. Egy ilyet simán lehet csinálni, ûrliftet meg számtalan okból fizikai lehetetlenség.
A jágdarabkákat már ne végképp nem értem. Be vagy baszva?
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#686
dróttal????? lol, ezt azért nézd meg, mielõtt még súlyokat is akasztanál egy drót 2 végére:
STS75 tether incident
csak valami NEM VEZETÕ jöhet szóba, mert annyi nagy energiájú részecske repked arrafelé, hogy az olyan lenne, mintha a legnagyobb viharban kifeszítenél egy vékony rézkábelt, bele a közepébe a villámlásnak. Szénszálas valami van már olyan szinten? esetleg kevlár, vagy valami más, ainek még nem adtak nevet. (de akkor már az ûrlift is mehetne azzal) Közben a kábelt elõtt-mögött érdekes jégdarabkák repkednek. (nem is tudtam, hogy ennyi víz van az ûrben)
STS75 tether incident
csak valami NEM VEZETÕ jöhet szóba, mert annyi nagy energiájú részecske repked arrafelé, hogy az olyan lenne, mintha a legnagyobb viharban kifeszítenél egy vékony rézkábelt, bele a közepébe a villámlásnak. Szénszálas valami van már olyan szinten? esetleg kevlár, vagy valami más, ainek még nem adtak nevet. (de akkor már az ûrlift is mehetne azzal) Közben a kábelt elõtt-mögött érdekes jégdarabkák repkednek. (nem is tudtam, hogy ennyi víz van az ûrben)
#685
Komolytalan válasz, spirális pályán, tehát megy legalább 1kört, mielõtt kilép a lékörbõl. A visszatérés az így megy, nem lehet, hogy a kilépés hasonló pályán gazdaságosabb lenne? Persze ahhoz olyan cucc kellene, aminek a szárnyát is fel lehet használni kifelé menet, tehát, nem elég 1-2 nagy csõ, ami szabályozottan ég. Az, hogy a légkör csak annyi amennyi, attól még nem lesz ûr a 300km-es magasság. (a Marson akkor már 500méter magasan is ûrhajós lehetsz)