Fizika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#884
s mi a célja? ezek szerint te tudod (és persze senki más)...hm? <#wilting>
"Ha távolabbra láttam másoknál, azt azért tehettem, mert óriások vállán álltam."
#883
Jaa és Compatible kolléga, annyira érti ezt, mint Te..
Pontosan annyira.. csak a lényegét nem, az okát nem, a célját nem..
a többi részét talán érti. Talán!
Pontosan annyira.. csak a lényegét nem, az okát nem, a célját nem..
a többi részét talán érti. Talán!
#882
Ha közeledsz lámpa felé, akkor gyorsabbnak látod a villogását, mint amikor éppen mellette haladsz el, és sokkal gyorsabbnak, mint amikor távolodsz tõle..
Ez akkor is így van, ha a lámpa közeledik hozzád, hlad el melletted, és távolodik tõled..
A látszat mindkét eseménysorban az, hogy a lámpa villogási sebessége változik, ezt méred, ezt tapasztalod.
A valóságban már az ovisok is tudják, hogy a látszatot a doppler hatás okozta, és a villogás állandó sebességû.
Ez akkor is így van, ha a lámpa közeledik hozzád, hlad el melletted, és távolodik tõled..
A látszat mindkét eseménysorban az, hogy a lámpa villogási sebessége változik, ezt méred, ezt tapasztalod.
A valóságban már az ovisok is tudják, hogy a látszatot a doppler hatás okozta, és a villogás állandó sebességû.
#881
ha én azt látom és mérem, h egy mozgó rendszerben T1 idõközönként villan fel egy lámpa, akkor azt mondom, h a lámpa T1 idõközönként villan fel. Nekem az a valóság amit én mérek. Az, hogy a rendszer sajátidejéban ezek a felvillanások hosszabb T2(> T1) idõ alatt történnek , rám nincs hatással, én T1-t mérek vagyis T1 a villanások periódusa. Az már filozófiai kérdés h mit tartunk valóságnak. Fizikában azt tartjuk valóságnak amit mérünk/látunk/tapasztalunk. és ha azt tapasztaljuk h a lámpa T1-gyel villog, akkor bizony az a valóság. einstein azt mutatja meg nekünk, h a rendszer sajátidejében nagyobb lesz ez a periódus. tehát a mért idõ igenis függ a megfigyelõ sebességétõl. errõl szól a relativitás. az névtelen topictárs akinek a neve compatible pedig érti a relativitás, ez kiviláglik a hozzászólásából.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#880
Búék mindenkinek!
Elolvastam névtelen topictársunk elmélkedéseit is. Ezzel az ostobaság virágzásának lehettem szemtanúja.
Az elején kezdve: A tehetetlenségi pályán lévõ óra sebessége állandó.
Mert:
semmi oka sincs és lehetõsége sincs arra,
hogy a végtelen sok sebességgû megfigyelõnek egyszerre járjon végtelen sokféle sebességgel. Egy óra egyetlen sebességgel jár.
Einsteint rettenetesen félreérti mindaz, aki azt képzeli, hogy a specrel szerint a hozzánk képest mozgó óra járásának sebessége változna a sebesség függvényében.
Nem változik az óra járásának sebessége!
Csupán ahány sebességgel szemléljük, annyiféle sebességûnek látszik.
A specrel arra (is) szolgál, hogy a látszatból kiszámíthassuk a valóságot.
Így bármely folyamatot-órát nézünk, bármilyen sebességgel mozog az
a rendszer amelyben a folyamat lejátszódik - hozzánk relatívan-, mindig ki tudjuk számítani, hogy a látvány, a megfigyelt, megmért érték a valóságban mennyi.
Gézoo azt próbálja megértetni névtelenkével és a hozzá hasonló tudásúakkal, hogy ne keverjék össze a valóságot és a látványt.
Elolvastam névtelen topictársunk elmélkedéseit is. Ezzel az ostobaság virágzásának lehettem szemtanúja.
Az elején kezdve: A tehetetlenségi pályán lévõ óra sebessége állandó.
Mert:
semmi oka sincs és lehetõsége sincs arra,
hogy a végtelen sok sebességgû megfigyelõnek egyszerre járjon végtelen sokféle sebességgel. Egy óra egyetlen sebességgel jár.
Einsteint rettenetesen félreérti mindaz, aki azt képzeli, hogy a specrel szerint a hozzánk képest mozgó óra járásának sebessége változna a sebesség függvényében.
Nem változik az óra járásának sebessége!
Csupán ahány sebességgel szemléljük, annyiféle sebességûnek látszik.
A specrel arra (is) szolgál, hogy a látszatból kiszámíthassuk a valóságot.
Így bármely folyamatot-órát nézünk, bármilyen sebességgel mozog az
a rendszer amelyben a folyamat lejátszódik - hozzánk relatívan-, mindig ki tudjuk számítani, hogy a látvány, a megfigyelt, megmért érték a valóságban mennyi.
Gézoo azt próbálja megértetni névtelenkével és a hozzá hasonló tudásúakkal, hogy ne keverjék össze a valóságot és a látványt.
#879
én olvastam
#878
Sajna a tipikus "lehetetlen" berendezések kb az olaj elégetésének a szintjén mûködnek, nem is próbálnak belenyúlni az atomok belsõ szerkezetébe. Magától az az energia pedig nem szabadul fel.
#877
Szerintem megvan az ingyenenergia forrása! (ill. az így mûködõ "lehetetlen" berendezések magyarázata)
Az ELTE kutatói tehát a kvarkok és a gluonok felõl közelítve mérték meg több hadron tömegét, és itt jött képbe megkerülhetetlenül az E=mc2 képlet. A nagyobb részecskék tömege ugyanis nem egyezik meg az alkotóelemeik tömegével. (TUDTAD?) A protont három kvark alkotja, de e kvarkok tömege csak a proton tömegének 5 százalékát teszi ki, a gluonoknak pedig nincs is tömegük. A hiányzó 95 százalék az alkotóelemek mozgási energiájából származik. "Amikor az õsrobbanás után a kvark-gluon plazma lehûlt, és összeálltak például a protonok, a gyorsan mozgó kvarkok és gluonok lényegében beszorultak a protonokba, és mozgási energiájukkal tömeget tudtak adni neki." – fogalmaz Fodor. "A kvarkok rendkívül gyors mozgást végeznek, a közöttük levõ közvetítõ gluonok mozgási energiája is igen jelentõs, ebbõl adódik a proton tömegének nagyobb része.
Ha valaki elég ügyes hozzá, hogy valahogy kinyerjen valamennyit ebbõl a 95%-ból, akkor megvan , amit mindenki keres.
Az olaj elégetése is így mûködik, csak rettenetesen primitív módon és hozzáillõ hatásfokkal!
Az ELTE kutatói tehát a kvarkok és a gluonok felõl közelítve mérték meg több hadron tömegét, és itt jött képbe megkerülhetetlenül az E=mc2 képlet. A nagyobb részecskék tömege ugyanis nem egyezik meg az alkotóelemeik tömegével. (TUDTAD?) A protont három kvark alkotja, de e kvarkok tömege csak a proton tömegének 5 százalékát teszi ki, a gluonoknak pedig nincs is tömegük. A hiányzó 95 százalék az alkotóelemek mozgási energiájából származik. "Amikor az õsrobbanás után a kvark-gluon plazma lehûlt, és összeálltak például a protonok, a gyorsan mozgó kvarkok és gluonok lényegében beszorultak a protonokba, és mozgási energiájukkal tömeget tudtak adni neki." – fogalmaz Fodor. "A kvarkok rendkívül gyors mozgást végeznek, a közöttük levõ közvetítõ gluonok mozgási energiája is igen jelentõs, ebbõl adódik a proton tömegének nagyobb része.
Ha valaki elég ügyes hozzá, hogy valahogy kinyerjen valamennyit ebbõl a 95%-ból, akkor megvan , amit mindenki keres.
Az olaj elégetése is így mûködik, csak rettenetesen primitív módon és hozzáillõ hatásfokkal!
#876
Valaki olvasta már Michio Kaku: Hipertér c. könyvét?
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#875
Mármint az érintési ponttól.
#874
Én úgy kezdenék neki, hogy felírnám: ha x,y egy köriv pontja, ezen átmenõ egyenes alfa szög alatt metszi a vizszintes tengelyt, akkor mekkora a távolsága a kör középpontjától illetve a kört balról érintõ függõleges egyenesétõl.
#873
Okkultist = Demokritos = Magnum56 😊)
#872
valóban különbözõ dolgok. nem is állította senki h ekvivalensek, mindazonáltal le lehet írni a valóságot, ami annyit tesz h bizonyos hibahatárral megjósolható a jövõ.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#871
Akkor fogd csak azt a kõbaltát, húzzál vissza vadászni az erdõbe😊
#870
A valóság és a fizika az két teljesen különbözõ dolog, a nagyképû, felfuvalkodott idóták (megélhetési szekta: fizikusok és csillagászok) képzeli csak, hogy le tudják írni a fizikával, fõleg azzal fizikával, amit mi ismerünk. (kevés és azt a keveset is rosszul tudjuk)
#869
parakísérletek...<#idiota>
a multiverzum nem idegen fogalom egy fizikusnak,van olyan elmélet, amia részecskék mozgását multiverzummal írja le, de az már elavult elmélet, ahelyett már van jobb. a részecskék helyzetét és állapotát valószínûségi függvénnyel írjuk le, így a "jövõ eseményeit is". a jövõ eseményei pedig oly módon undeterminiszikusak, hogy csak a VALÓSZÍnÛSÉgÉt mondhatjuk meg a dolgoknak, de semmit sem tudunk 100% os valószínûséggal megjósolni.
a multiverzum nem idegen fogalom egy fizikusnak,van olyan elmélet, amia részecskék mozgását multiverzummal írja le, de az már elavult elmélet, ahelyett már van jobb. a részecskék helyzetét és állapotát valószínûségi függvénnyel írjuk le, így a "jövõ eseményeit is". a jövõ eseményei pedig oly módon undeterminiszikusak, hogy csak a VALÓSZÍnÛSÉgÉt mondhatjuk meg a dolgoknak, de semmit sem tudunk 100% os valószínûséggal megjósolni.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#868
Erre a parakísérletek alapján azt a választ lehet adni, hogy mindenképpen több alternatív valóság kell, hogy legyen, mert a "jövõbe látó" is egy valóságot lát, ha az információ alapján megváltoztatja amit tenne, akkor pedig az õ valósága már nem ugyanaz, mint amit látott. Tehát azt nem láthatta, mert ott nem az történt , mint vele. De vele azért nem az történt, mert a infó miatt megváltoztatott valamit. TEHÁT elvileg végtelenszámú alternatív valóság kell, hogy legyen. Multiverzum? Vagy valami hasonló, de a fizikusoknak (sincs) lövésük sincs, mindenki csak találgat.
#867
Ebbõl a szempontból nem😊
Az undeterminisztikusság sztem tényleg cask ennyit jelent, h elvben is lehetetlen kiszámítani a jövõt.
Az undeterminisztikusság sztem tényleg cask ennyit jelent, h elvben is lehetetlen kiszámítani a jövõt.
#866
Igazából semmi. Ez csak elméleti jelentõségû.
Ha tényleg így van, akkor semmi gond a világképem mégis megállja a helyét, nem kell újat csinálni.
Ha tényleg így van, akkor semmi gond a világképem mégis megállja a helyét, nem kell újat csinálni.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#865
Mert ha eleve el van rendelve, akkor mi van?😊
#864
De azért számít...
Nem mindegy, hogy eleve elrendelt történések elõtt állunk, vagy nem. De így legalább van okunk a magabiztosságra, mert mondhatjuk, hogy mindíg úgy döntünk ahogy kell, még ha végeredmény szar akkor is.
Nem mindegy, hogy eleve elrendelt történések elõtt állunk, vagy nem. De így legalább van okunk a magabiztosságra, mert mondhatjuk, hogy mindíg úgy döntünk ahogy kell, még ha végeredmény szar akkor is.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#863
Az sima ügy.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#862
Akkor ha úgy mondjuk, hogy a világ SZÁMUNKA undeterminisztikus, úgy már megfelelõ?
Mert ugyanis ezt értik alatta, hogy a világ undeterminisztikus. MIvel más nem számít sehova😊
Mert ugyanis ezt értik alatta, hogy a világ undeterminisztikus. MIvel más nem számít sehova😊
#861
Attól, hogy nem tudok valamirõl, simán megtörténik, mégpedig pont úgy ahogy kell.
Ha meg akarod elõre tudni, görcsölhetsz ugyan, de csak sejtheted, hogy mi lesz. Az a baj, hogy ebbe még az is belefér, hogy egyes részecskéknek nincs konkrét helye, hisz azért nincs, mert úgy kell lennie, mindíg úgy szokott lenni ha olyanok a körülmények...
Sajnos ettõl nem tudok elszakadni, és nem értem miért lehetne több esélyes egy esemény.
Ha meg akarod elõre tudni, görcsölhetsz ugyan, de csak sejtheted, hogy mi lesz. Az a baj, hogy ebbe még az is belefér, hogy egyes részecskéknek nincs konkrét helye, hisz azért nincs, mert úgy kell lennie, mindíg úgy szokott lenni ha olyanok a körülmények...
Sajnos ettõl nem tudok elszakadni, és nem értem miért lehetne több esélyes egy esemény.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#860
"sosem láthatunk a jövõbe, hanem a jövõ tényleg eldöntetlen."
Mi is a különbség? Sztem az hgoy sose láthatunk a jövõbe épp azt jelenti, hogy eldönthetetlen.
Mi is a különbség? Sztem az hgoy sose láthatunk a jövõbe épp azt jelenti, hogy eldönthetetlen.
#859
Nemár!
Nekem egy fizikatanár mondta, hogy undeterminizmus van, és ha tanulok még fizikát rájövök, hogy miért.
Azt is mondta, hogy _biztos_ hogy nem csak annyi az egész, hogy sosem láthatunk a jövõbe, hanem a jövõ tényleg eldöntetlen.
Akkor most mi a f... van?
Nekem egy fizikatanár mondta, hogy undeterminizmus van, és ha tanulok még fizikát rájövök, hogy miért.
Azt is mondta, hogy _biztos_ hogy nem csak annyi az egész, hogy sosem láthatunk a jövõbe, hanem a jövõ tényleg eldöntetlen.
Akkor most mi a f... van?
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#858
Schrödinger macskája
Pont azért undetermisztikus, mert senki nem tudhatja meg.
Pont azért undetermisztikus, mert senki nem tudhatja meg.
#857
Akkor most magyarázza el nekem valaki, hogy mitõl undeterminisztikus a világ a kvantuummechanika szerint.
Azt értem, hogy elõre nem tudnak megmondani dolgokat csak %-osan, meg hogy a mérni sem lehet tökéletesen, mivel a mérés befolyásolja az eredményt. Az nem tiszta, hogy mi köze ennek a fizikai történésekhez.
Olyan emberek számára akik nálam jobban képben vannak tök egyértelmû, hogy a történések elõre nem meghatározottak. Nekem azonban vannak ezzel gondjaim...
Ha van egy adott idõpontban egy állapota a világnak, a következõ pillanat miért nem egyértelmû?
A tapasztalatok szerint minden csak egyféle képpen történik meg, soha semmi nem történt még többféle képpen, tehát a jelek szerint egy lehetõség van minden pillanatban, ami be is következik.
Az tiszta sor, hogy ezt elõre megmondani lehetetlen, sõt a mérés is az amivel adatot gyûjtanénk a jósláshoz, de mégis mi az ami ezen ami többet mond annál, hogy mi nem tudhatjuk meg?
Azt értem, hogy elõre nem tudnak megmondani dolgokat csak %-osan, meg hogy a mérni sem lehet tökéletesen, mivel a mérés befolyásolja az eredményt. Az nem tiszta, hogy mi köze ennek a fizikai történésekhez.
Olyan emberek számára akik nálam jobban képben vannak tök egyértelmû, hogy a történések elõre nem meghatározottak. Nekem azonban vannak ezzel gondjaim...
Ha van egy adott idõpontban egy állapota a világnak, a következõ pillanat miért nem egyértelmû?
A tapasztalatok szerint minden csak egyféle képpen történik meg, soha semmi nem történt még többféle képpen, tehát a jelek szerint egy lehetõség van minden pillanatban, ami be is következik.
Az tiszta sor, hogy ezt elõre megmondani lehetetlen, sõt a mérés is az amivel adatot gyûjtanénk a jósláshoz, de mégis mi az ami ezen ami többet mond annál, hogy mi nem tudhatjuk meg?
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#856
na végre valaki aki értelmesen hozzászólt a témához. erre már albertus sem tud gombot varrni😊<#buck>
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#855
"Mert VISSZAFORDULASAKOR at kell allitani az osszer orat ami vele egyutt mozgott,"
Mindig kimarad valami.
Mindig kimarad valami.
#854
Azpedig, hogy egy orat atallitunk nem azt jelenti, hogy idoben hatrebb vagy elorebb van.
Tessek vegre felebredni.
Tessek vegre felebredni.
#853
Es elertunk a relativitas lenyegehez. Miert is fog mas lenni minden, ha az utazo iker visszajon?
Mert at kell allitani az osszer orat ami vele egyutt mozgott, es a sebesseguket is meg kell valtoztatni hogy hozza kepest alljanak.
Ez egy uj inercialis rendszer lesz. Minden pontban mas erteket fognak az orak mutatni, mint eddig.
Mert at kell allitani az osszer orat ami vele egyutt mozgott, es a sebesseguket is meg kell valtoztatni hogy hozza kepest alljanak.
Ez egy uj inercialis rendszer lesz. Minden pontban mas erteket fognak az orak mutatni, mint eddig.
#852
Hogy nyilvanvalobb legyen mi mit jelol
0.000 10.000 => -4000000000.000 16.667
Az elso ket szam az allo ter es idokoordinataja
a masodik a mozgoe.
A 10 masodperc az allo oraja altal mutatott ertek x=0 pontban akkor, amikor a masodik fenyjel megerkezik, a 16.66 masodperc, amit a mozgo szamol, vagy ha van az adott terbeli ponton egy vele egyutt mozgo ora ami eppen akkor er oda, amikor a masodik fenyjel elerte az x=0 pontot, es ez elozoleg fenyjelekkel vagy lassan mozgatott orakkal szinkronizalva lett, akkor az is 16.66 masodpercet mutatna.
0.000 10.000 => -4000000000.000 16.667
Az elso ket szam az allo ter es idokoordinataja
a masodik a mozgoe.
A 10 masodperc az allo oraja altal mutatott ertek x=0 pontban akkor, amikor a masodik fenyjel megerkezik, a 16.66 masodperc, amit a mozgo szamol, vagy ha van az adott terbeli ponton egy vele egyutt mozgo ora ami eppen akkor er oda, amikor a masodik fenyjel elerte az x=0 pontot, es ez elozoleg fenyjelekkel vagy lassan mozgatott orakkal szinkronizalva lett, akkor az is 16.66 masodpercet mutatna.
#851
Es ha meg nem lenne eleg bonyolult, maga a mozgo is visszamehet az x=0 pontba nem csak fenyjeleket kuldozget vissza.
Ekkor kapjuk az ikerparadoxont. Ekkor megint minden a feje tetejere all, mert ahogy lentebb irtam, az utazo iker oraja fog kevesebbet mutatni, nem ugy, mint az utolso peldanal a visszakuldott fenyjel eseteben.
Ekkor kapjuk az ikerparadoxont. Ekkor megint minden a feje tetejere all, mert ahogy lentebb irtam, az utazo iker oraja fog kevesebbet mutatni, nem ugy, mint az utolso peldanal a visszakuldott fenyjel eseteben.
#850
Hogy lehet az, hogy a mozgohoz viszonyitva az allo ora jar lassabban?
Hogyan gyozodhetne meg errol a mozgo inercialis rendszerben levo?
A legegyszerubb, ha visszakuld a mozgo egy fenyjelet az allo x=0 pontba, es megkeri az ott allo embert, hogy amikor meglatja a visszaerkezo fenyjelet, akkor irja fel az oraja altal mutatott erteket.
A fenyjel visszakuldesenek a pillanata legyen az az idopont, amikor az elozo esetekben hasznalt fenyjel a tukorrol visszaerkezik.
Ekkor a program utan kell meg irni az alabbi sorokat.
dt=x1/c;
x1=x1-c*dt;
t1+=dt;
b=1.0/sqrt(1.0-v*v/(c*c));
x2=(x1-(v*t1))*b;
t2=(t1-((v*x1)/(c*c)))*b;
printf("%.3f %.3f => ",x1,t1);
printf("%.3f %.3f\n\n",x2,t2);
printf("ido vissza az allo x=0 pontra:%.3f \n\n",(t2-t2a));
Ekkor ezeket a szamokat kapjuk eredmenyul:
0.000 10.000 => -4000000000.000 16.667
ido vissza az allo x=0 pontra:16.667
A mozgo inercialis rendszer szerint 16.66 masodperc telik el az elso fenyjel inditasatol a masodik jel x=0 pontba visszaerkezeseig.
De az ott levo oran csak 10 masodperc telt el, tehat az allo ora IS lassabban jar a mozgohoz viszonyitva.
Hogyan gyozodhetne meg errol a mozgo inercialis rendszerben levo?
A legegyszerubb, ha visszakuld a mozgo egy fenyjelet az allo x=0 pontba, es megkeri az ott allo embert, hogy amikor meglatja a visszaerkezo fenyjelet, akkor irja fel az oraja altal mutatott erteket.
A fenyjel visszakuldesenek a pillanata legyen az az idopont, amikor az elozo esetekben hasznalt fenyjel a tukorrol visszaerkezik.
Ekkor a program utan kell meg irni az alabbi sorokat.
dt=x1/c;
x1=x1-c*dt;
t1+=dt;
b=1.0/sqrt(1.0-v*v/(c*c));
x2=(x1-(v*t1))*b;
t2=(t1-((v*x1)/(c*c)))*b;
printf("%.3f %.3f => ",x1,t1);
printf("%.3f %.3f\n\n",x2,t2);
printf("ido vissza az allo x=0 pontra:%.3f \n\n",(t2-t2a));
Ekkor ezeket a szamokat kapjuk eredmenyul:
0.000 10.000 => -4000000000.000 16.667
ido vissza az allo x=0 pontra:16.667
A mozgo inercialis rendszer szerint 16.66 masodperc telik el az elso fenyjel inditasatol a masodik jel x=0 pontba visszaerkezeseig.
De az ott levo oran csak 10 masodperc telt el, tehat az allo ora IS lassabban jar a mozgohoz viszonyitva.
#849
"nem a gyorsito ero lassitja a le a mozgo ora" JARASAT.
Igy valahogy jobban hangzik.
Igy valahogy jobban hangzik.
#848
Mostmar egyertelmubb, mi volt az az 5.555 masodperc.
Ez az allo inercialis rendszer szerinti ido, ameddig a mozgo tukorrol a mozgo fenyforrashoz visszaerkezik a feny, ha nincs hosszkontrakcio.
Ha all a tukor, akkor ez 2 masodperc. De ebben a peldaban a mozgo szerint ez 3.333 masodperc, mert nem szamol a feladat azzal, hogy a mozgo test osszement. A mosoditott masodik feladat ezert jobb, az elso emiatt zavaros.
tukor:1500000000.000 5.000 => 500000000.000 1.667
Itt latszik, hogy a mozgo szerint a tukor tavolsaga a fenyforrastol 500000km es nem 300000km! Ez okozza a bonyodalmakat.
Ez az allo inercialis rendszer szerinti ido, ameddig a mozgo tukorrol a mozgo fenyforrashoz visszaerkezik a feny, ha nincs hosszkontrakcio.
Ha all a tukor, akkor ez 2 masodperc. De ebben a peldaban a mozgo szerint ez 3.333 masodperc, mert nem szamol a feladat azzal, hogy a mozgo test osszement. A mosoditott masodik feladat ezert jobb, az elso emiatt zavaros.
tukor:1500000000.000 5.000 => 500000000.000 1.667
Itt latszik, hogy a mozgo szerint a tukor tavolsaga a fenyforrastol 500000km es nem 300000km! Ez okozza a bonyodalmakat.
#847
Az elso pelda gyanus, mert nincs benne Lorentz transzformacio. Akkor leellenorzom ezzel is.
origo:0.000 0.000 => 0.000 0.000
tukor:1500000000.000 5.000 => 500000000.000 1.667
ido a tukorig:1.667
visszaerkezaes:1333333333.333 5.556 => -0.000 3.333
ido vissza:1.667
teljes ido:3.333
Az eredmeny ugyan az, es az idopontok is egyeznek.
double dt,s,b,x1,t1,t2a,t2b,x2,t2,c=3e8,v;
v=0.8*c;
s=c;
x1=0.0;
t1=0.0;
b=1.0/sqrt(1.0-v*v/(c*c));
x2=(x1-(v*t1))*b;
t2=(t1-((v*x1)/(c*c)))*b;
printf("origo:%.3f %.3f => ",x1,t1);
printf("%.3f %.3f\n\n",x2,t2);
t2a=t2;
dt=s/(c-v);
x1=c*dt;
t1+=dt;
b=1.0/sqrt(1.0-v*v/(c*c));
x2=(x1-(v*t1))*b;
t2=(t1-((v*x1)/(c*c)))*b;
printf("tukor:%.3f %.3f => ",x1,t1);
printf("%.3f %.3f\n\n",x2,t2);
printf("ido a tukorig:%.3f \n\n",(t2-t2a));
t2b=t2;
dt=s/(c+v);
x1=x1-c*dt;
t1+=dt;
b=1.0/sqrt(1.0-v*v/(c*c));
x2=(x1-(v*t1))*b;
t2=(t1-((v*x1)/(c*c)))*b;
printf("visszaerkezaes:%.3f %.3f => ",x1,t1);
printf("%.3f %.3f\n\n",x2,t2);
printf("ido vissza:%.3f \n\n",(t2-t2b));
printf("teljes ido:%.3f \n\n",(t2-t2a));
origo:0.000 0.000 => 0.000 0.000
tukor:1500000000.000 5.000 => 500000000.000 1.667
ido a tukorig:1.667
visszaerkezaes:1333333333.333 5.556 => -0.000 3.333
ido vissza:1.667
teljes ido:3.333
Az eredmeny ugyan az, es az idopontok is egyeznek.
double dt,s,b,x1,t1,t2a,t2b,x2,t2,c=3e8,v;
v=0.8*c;
s=c;
x1=0.0;
t1=0.0;
b=1.0/sqrt(1.0-v*v/(c*c));
x2=(x1-(v*t1))*b;
t2=(t1-((v*x1)/(c*c)))*b;
printf("origo:%.3f %.3f => ",x1,t1);
printf("%.3f %.3f\n\n",x2,t2);
t2a=t2;
dt=s/(c-v);
x1=c*dt;
t1+=dt;
b=1.0/sqrt(1.0-v*v/(c*c));
x2=(x1-(v*t1))*b;
t2=(t1-((v*x1)/(c*c)))*b;
printf("tukor:%.3f %.3f => ",x1,t1);
printf("%.3f %.3f\n\n",x2,t2);
printf("ido a tukorig:%.3f \n\n",(t2-t2a));
t2b=t2;
dt=s/(c+v);
x1=x1-c*dt;
t1+=dt;
b=1.0/sqrt(1.0-v*v/(c*c));
x2=(x1-(v*t1))*b;
t2=(t1-((v*x1)/(c*c)))*b;
printf("visszaerkezaes:%.3f %.3f => ",x1,t1);
printf("%.3f %.3f\n\n",x2,t2);
printf("ido vissza:%.3f \n\n",(t2-t2b));
printf("teljes ido:%.3f \n\n",(t2-t2a));
#846
Annak belatasahoz, hogy a gyorsulasnak semmi koze az orak lelassulasahoz, az ikerparadoxont kell elovenni.
Az egyik testver a Foldon marad, a masik elutazik egy bizonyos tavolsagra nagy sebesseggel, majd visszater. Ez kevesebbet fog oregedni.
Ha a mozgo orak lelassulasa a fordulasnal letrejovo gyorsulastol fuggene, akkor nem szamitana mennyi ideig utazik az ora egy adott sebesseggel, mert az idoelteres a gyorsulasnal jonne letre, es utanna ez az ertek mar nem valtozna.
Legyen v=0.8c ismet, a tavolsag s=300000km ismet.
Lentebb irtam, hogy 1 masodperc alatt a mozgo oran 1.666 masodperc telik el.
Ezt ugy kell erteni, hogy a kulso inercialis rendszerben telik el 1.666 masodperc.
Tehat az utazo most 1.25 masodperc alatt eri el a Fold szerint a fordulopontot.
Ez a sajat orajaval merve 0.75 masodperc.
Ha beleszamolom a vissza utat, akkor ezeket az ertekeket szorozni kell 2-vel.
Ha most a tavolsagot 3x-ara novelem, akkor az ido a fordulasig 3.75 masodperc.
Ekkor a mozgo oran 2.25 masodperc telik el.
Az idokulombseg nott annak ellenere, hogy a fordulaskor a sebessegvaltozas ugyan annyi maradt.
Nem fugg a gyorsulas merteketol az ora lelassulasa, nem a gyorsito ero lassitja a le a mozgo orat.
Az egyik testver a Foldon marad, a masik elutazik egy bizonyos tavolsagra nagy sebesseggel, majd visszater. Ez kevesebbet fog oregedni.
Ha a mozgo orak lelassulasa a fordulasnal letrejovo gyorsulastol fuggene, akkor nem szamitana mennyi ideig utazik az ora egy adott sebesseggel, mert az idoelteres a gyorsulasnal jonne letre, es utanna ez az ertek mar nem valtozna.
Legyen v=0.8c ismet, a tavolsag s=300000km ismet.
Lentebb irtam, hogy 1 masodperc alatt a mozgo oran 1.666 masodperc telik el.
Ezt ugy kell erteni, hogy a kulso inercialis rendszerben telik el 1.666 masodperc.
Tehat az utazo most 1.25 masodperc alatt eri el a Fold szerint a fordulopontot.
Ez a sajat orajaval merve 0.75 masodperc.
Ha beleszamolom a vissza utat, akkor ezeket az ertekeket szorozni kell 2-vel.
Ha most a tavolsagot 3x-ara novelem, akkor az ido a fordulasig 3.75 masodperc.
Ekkor a mozgo oran 2.25 masodperc telik el.
Az idokulombseg nott annak ellenere, hogy a fordulaskor a sebessegvaltozas ugyan annyi maradt.
Nem fugg a gyorsulas merteketol az ora lelassulasa, nem a gyorsito ero lassitja a le a mozgo orat.
#845
Hogy tisztabb legyen a pelda, ki lehet hagyni a koordinata-traszformaciot, es egy test ket vegere szerelhetjuk a fenyforrast es a tukrot. Ez a test allo helyzetben legyen 300000 km hosszu {ezmiatt hasznaltam a c-erteket tavolsaghoz is}.
A sebesseg ismet v=0.8c. A mozgo test osszement, emiatt a mozgo hossza 0.6c /km!/
Az odaut ekkor t=c*0.6/(c-v) =3 masodperc.
Visszafele t=c*0.6/(c+v) = 0.333.
Igy egybol megkapjuk a 3.333 masodpercet a 2 masodperc helyett.
Ismet leirom, most a tukrok egy merev testre vannak szerelve, amig az elobb terben elvalasztva voltak.
Itt jobban latszik, hogy nem csak az idoditalacio ertelmes, hanem a testek megrovidulese is VALOSAGOS.
A sebesseg ismet v=0.8c. A mozgo test osszement, emiatt a mozgo hossza 0.6c /km!/
Az odaut ekkor t=c*0.6/(c-v) =3 masodperc.
Visszafele t=c*0.6/(c+v) = 0.333.
Igy egybol megkapjuk a 3.333 masodpercet a 2 masodperc helyett.
Ismet leirom, most a tukrok egy merev testre vannak szerelve, amig az elobb terben elvalasztva voltak.
Itt jobban latszik, hogy nem csak az idoditalacio ertelmes, hanem a testek megrovidulese is VALOSAGOS.
#844
Nekem ugy tunik, hogy most keztel erdeklodni a relativitas irant. Akkor kicsit egybol bele a mely vizbe. A 'mozgo ora' kifejezes egy relativ, viszonylagos fogalom. Ha mozgo oraval egyutt mozgok, akkor az elobbi allo ora lesz a mozgo ora, es az fog lassabban jarni.
Ez igy baromsagnak hangzik? Igen, de igaz, es leirhato ellentmondasmentesen matekkal. Sot meg is ertheto, de ahhoz nem 10 perc kell, hanem eleg sok ido.
Aki hamar feladja, vagy megelegszik a tenyek elfogadasaval, az soha nem fogja megerteni.
Ez igy baromsagnak hangzik? Igen, de igaz, es leirhato ellentmondasmentesen matekkal. Sot meg is ertheto, de ahhoz nem 10 perc kell, hanem eleg sok ido.
Aki hamar feladja, vagy megelegszik a tenyek elfogadasaval, az soha nem fogja megerteni.
#843
Bizonyitani a kiserletek bizonyitjak.
http://www.google.hu/search?hl=hu&q=time+dilation+experiment++site:edu&start=10&sa=N
Szamolassal lehet ellenorizni, hogy nincs koze a dolognak a gyorsulashoz. Majd ha lesz idom, leirom.
http://www.google.hu/search?hl=hu&q=time+dilation+experiment++site:edu&start=10&sa=N
Szamolassal lehet ellenorizni, hogy nincs koze a dolognak a gyorsulashoz. Majd ha lesz idom, leirom.
#842
De azt mivel lehet bizonyítani hogy a mozgó órák járnak lassabban ? Milyen összefüggés van a mozgó órák sebessége, gyorsulása és az idõ eltérés között ?
#841
Es mivel a mozgo orak jarnak lassabban, nem az ido, emiatt idodimenzio mint olyan ertelmetlen fizikai valosagnak tekinteni.
#840
Mint mar ezerszer leirtam, a relativitasban van egy nagy adag latszat. De nem a latszatot irja le, hanem a valosagot.
Minden ugy van, ahogy mar ezerszer leirtam. Nem ertheto?
Sajnos az agyam nem tudom kolcsonadni.
Minden ugy van, ahogy mar ezerszer leirtam. Nem ertheto?
Sajnos az agyam nem tudom kolcsonadni.
#839
Nincs szukseg 26 oldalas blogra, ennyi az egesz. Ez megmutatja, hogy egyszeru szamolassal es el lehet jutni oda, hogy belassuk, az idodilatacio es a hosszkontrakcio valos.
Ne tevesszen meg senkit, hogy a tavolsagokat 1.666-al szoroztam. A tavolsagok megvaltozasat a koordinata-transzformacio adja, a test hosszanak megvaltozasa mas teszta.
/Es Dez, nem hinnem hogy nekem kellene megtanulnom a relativitast.
LOL/
Ne tevesszen meg senkit, hogy a tavolsagokat 1.666-al szoroztam. A tavolsagok megvaltozasat a koordinata-transzformacio adja, a test hosszanak megvaltozasa mas teszta.
/Es Dez, nem hinnem hogy nekem kellene megtanulnom a relativitast.
LOL/
#838
Ha egy falra fenyjelet kuldunk, ami tolunk 300000km-re van. akkor arrol 2 masodperc alatt er vissza a feny.
Ha a fal mozog es mi is, akkor a falig nagyobb tavolsagot kell megtennie a fenynek, visszafele kevesebbet.
Ekkor a feny t ideig halad c*t=c+v*t es a fal 'c'erteku tavolsagrol indul v sebesseggel.
Ebbol levezetgeto,hogy az odaut t=c/(c-v) =5 masodperc ideig tart, ha v=0.8c.
Visszafele c*t=c-v*t amibol t=c/(c+v) = 0.555
Ez osszesen 5.555 masodperc. A mozgo orak 1/0.6-szor lassabban jarnak v=0.8c sebessegnel, ami miatt 1 masodperc alatt a mozgo oran 1.666 masodperc telik el. Emiatt a 2 masodperces utnak 3.333 masodperc ideig kellene tartania.
Mi lehet a gond?
Ami kimaradt, a tavolsagok megvaltozasa. Ennek a merteke is 1.666, szorozzuk be a 3.333-at ennyivel.
Es itt az eredmeny,az 5.555, amit legeloszor kiszamoltam.
Minden mozgo ora lassabban jar. Barmilyen lassan is mozgatunk egy referenciaorat, az kicsit lassabban fog jarni, mint az adott inercialis rendszeben nyugvo orak.
Ez a lassulas pont olyan merteku lesz, mintha fenyjeleket hasznalnank az orak szinkronizalasara. Emiatt Einsten mar csak azt kototte ki meresi utasitaskent, hogy az orakat fenyjelekkel kell szinkronizalni. De utanna lehet szamolni, lassan mozgatott orakkal is pont ugyanazt az eredmenyt erjuk el.
#837
A gezoo-fele 'virtualis fenysebesseg' egy szamolt ertek. Ebben a gyakorlatias vilagban ez senkit nem erdekel.
Trivialis, hogy ha egy allo inercialis rendszerben mozgo testhez viszonyitott fenysebesseget szamolunk, az nem c lesz, hanem c+-v.
Spanyolviasz.
Trivialis, hogy ha egy allo inercialis rendszerben mozgo testhez viszonyitott fenysebesseget szamolunk, az nem c lesz, hanem c+-v.
Spanyolviasz.
#836
Tovabba a kvantummechanika hullammal irja le a foton eloszlasat. Ennek a hullamnak az abszolutertek amplitudo negyzete a reszecske megtalalasanak a valoszunuseget adja egy adott terreszben.
Ez a foton. Sot az elektron es az osszes tobbi is. Nem lehet hullam nelkul leirni.
Ez a foton. Sot az elektron es az osszes tobbi is. Nem lehet hullam nelkul leirni.
#835
http://www.google.hu/search?hl=hu&q=michelson-morley+single+photon&btnG=Keres%C3%A9s&meta=
Tovabba az egyfotonos Michelson-Morley kiserletben ket iranyba 'halad' egyetlen foton.
Ez ismet egy feligazsag, mert valojaban csak az egyik agban lehet elkapni.
De az is nyilvanvalo, hogy ha nem halad mindket agban, akkor nem ertheto , miert alakul ki interferenciakep.
A kialakulo interferenciaminta mindket kar uthosszatol fugg.
Tovabba az egyfotonos Michelson-Morley kiserletben ket iranyba 'halad' egyetlen foton.
Ez ismet egy feligazsag, mert valojaban csak az egyik agban lehet elkapni.
De az is nyilvanvalo, hogy ha nem halad mindket agban, akkor nem ertheto , miert alakul ki interferenciakep.
A kialakulo interferenciaminta mindket kar uthosszatol fugg.