3993
Fizika 2006
  • gothmog
    #1506
    Na ja. Tulképpen az összes kérdésre megfelelő és kielégítő válasz az hogy "Az attól függ."
    :)
  • Traki0407
    #1505
    A 6-os kérdésre nem tudjátok a választ?
  • Molnibalage
    #1504
    A tömeg állandó, a súly nem. A tömeg és gyorsulás határozza meg a gyorsítázhoz szükséges erőt. Tudod, Newton törvény. :)

    F = m*a

    A test súlya az az erő, amivel adott gravitáció mellett alá kell támasztani, akkora erővel kell tartani, hogy ne essen le. Pusztán formalizum váltással.

    G = m*g
  • Traki0407
    #1503
    Sziasztok!

    lenne még itt valami

    Változik-e a holdjáró tömege és súlya a Holdon a Földön mért értékéhez képest?
  • Molnibalage
    #1502
    A legtöbb kérdés értelmet nyer középiskolás szinten bevett egyszerűsítésekkel. Viszont, ha nem írták oda, akkor szárnyal a fantázia. :)
  • gothmog
    #1501
    De akkor írják bele kérdésbe hogy az erő eredő is lehet, különben nem ér. :)
  • Molnibalage
    #1500
    A 8-as kapcsán és az erő alatt eredőt is értettem, és így lehet kettős a dolog. :)

  • gothmog
    #1499
    A 8-as mindenképpen hamis. A közegellenállás az már egy második, a testre ható erő. Bár az alapkérdés csak állandó irányú és nagyságú erőről beszél, azt nem írja hány darab ilyen erőről van szó. Ilyen esetben a szövegezésből én egy erőre következtetnék. Szóval szerintem több azonos nagyságú erőt feltételezni túlkomplikálás. A 8-as hamis.
    A 9-es, hát ez már fogósabb. A lebegő ping-pong labda nem jó példa, mert az a levegőt felgyorsító eszköz hatására lebeg, nem a levegő hatására. Most hirtelen nem tudok olyan kölcsönhatást mondani, amihez nincs szükség másik testre.
    Jó. Mondjuk van egy tartály rajta egy szeleppel ellátott csővel, benne egy nagyon instabil gyúlékony gázkeverékkel. A kísérleti elrendezésünk olyan, hogy valamilyen ionizált gázból származó foton gyújtja be (egy ilyen foton áll a legközelebb ahhoz, hogy ne legyen köze "testekhez") szóval az elegy elég, a nyomás megnő, kinyitjuk a szelepet, a ping-pong labda lebeg. Szerintem ez is túlkomplikálás. Ill. ha a gáz nem test, akkor a Nap sem test? Elég jó közelítéssel tiszta hidrogénből van.
    Szóval borotválja meg Occam a kérdést (illetve amit rápakoltunk), és akkor a 9-es igaz.
    Ja, és az 1.-nél a huzal lebillen. Kipróbáltam. :) tömeg és erőkar.
  • Molnibalage
    #1498
    Középiskola hanyadik osztályában kérdezik ezeket?

    1. Szerintem nem, hiszen a súlypont helyzete változik az erőkarok hossza miatt. Ezt a kísérletet el is tudod végezni. Szívószál, cérna és gombostű kell hozzá

    2. Melyiknek nagyobb a sűrűsége? Ha azonos a térfogat, akkor szerinted melyik a nehezebb?

    3. Ez így pontatlan kérdés. A feldobás pillanatában? A feldobás után?

    4. Mert a víz közegellenállása jóval nagyobb, mint a levegőé, plusz a víz gyakorlatilag öszenyomhatatlan.

    5. Az ilyen kérdések terén kicsit zavarba jövök, mert nekem mindig homályos, hogy mi mit ért szabadesés és súlytalanság alatt. Szerintem hamis. A lendület m * v ugyebár. Vegyünk egy műholdat. Tömege van? Igen. Sebessége van? Igen.

    7. Igaznak tűnik.

    8. Ez lehet igaz és hamis is. Ha az erővel megegyező közegellenállás van, akkor ez igaz. Ha nincs közegellenállás, akkor a test gyorsul.

    9. Ez sem feltétlen igaz. Pl. mikor levegősugár tart egy pinponglabdát, akkor a levegőt azt testnek tekintjük vagy nem? Én nem. Szerintem ez hamis.
  • Traki0407
    #1497
    Szia!!

    köszi a megoldást a kettest nem tudnád le írni valahogy úgy hogy megértsem??

    Viszont még lenne itt pár apróság

    1.)Fonálon lógó huzal vízszintes helyzetben van. Megmarad-e vízszintes helyzetben, ha a huzal egyik végét felébe visszahajlítjuk?
    2.)Egyenlő térfogatú réz és ólom golyó közül melyiknek kisebb a tömege?
    3.)Merre mutat egy fölfele dobott test lendületváltozásának vektora?
    4.)Miért nehezebb vízben futni, mint a parton?

    Igaz vagy hamis
    5.)A súlytalanság állapotában lévő testnek nincs lendülete.
    6.)Egy gyerek kiskocsit húz egyenletesen vízszintes talajon. A gyerek nagyobb erőt fejt ki a kiskocsira mint a kocsi a gyerekre.
    7.)Egy pontszerű testre 5N és 8N nagyságú erő hat. A testre ható erők eredője legalább 3N.
    8.)Egy test egyenes vonalú egyenletes mozgást végez ha állandó irányú ás nagyságú erő hat rá.
    9.)A testek sebességének változását mindig más testek hatása okozza.
  • gothmog
    #1496
    Persze. Arra próbáltam reflektálni, hogy miért nem olyan egyértelmű a viszony az einsteini és a newtoni fizika között. Ill. nagyrészt a két fogalom (megdöntötte/kibővítette) értelmezésén múlik, hogy melyik.
  • dronkZero
    #1495
    Azért ennél jóval többet mond. A paradigmaváltást szerintem inkább az hozta, hogy megmondta, hogy mi a fény és hogy működik.

    Ez kihatással volt az atomfizikára, a molekuláris kémiára, a biokémiára, meg lehetővé tette egy csomó teljesen új tudományág kialakulását.
  • pet0330
    #1494
    Szia!

    1. Na abból hogy a kezdeti impulzusa 50 és a kezdeti sebessége 2 ebből ki tudod számolni hogy a test tömege 25 kg. Az impulzusváltozás 70 volt --> elosztod a tömeggel --> a sebességváltozása 2.8 --> ez 3 sec allat tehát a gyorsulása 0.9333333 m/s^2.

    2. Az energiamegmaradást használva : a megnyúlás= X
    Energiamegmaradás: X*25*10=0.5*300*X^2
    Ezt megoldod és a hossza : X+2.5(ez volt az alap)

    Bocsi a 3.ra nincs időm, de az a lényeg h a frogatónyomatékok összegének minden pontban 0-nak kell lennie.
  • Traki0407
    #1493
    Sziasztok 3 példát kellene megoldanom de sajnos semmit nem értek belőle
    gondoltam ti hátha megtudjátok oldani
    1.)Egyenes vonalú mozgást végző test lendülete 3 s alatt változik 50 kgm/s-ról 120 kgm/s-ra. Mekkora a test gyorsulása, ha a kezdősebessége 2m/s?

    2.)Egy rugó eredeti hossza 2,5m,rugóállandója 300N/m.Mekkora lesz a függőleges rugó hossza, ha ráakasztunk egy 25 kg tömegű testet?

    3.)Egy 300kg tömegű, 10m hosszú rúd az egyik végén a másik végétől 2,5m-re van alátámasztva. Mekkor erők hatnak az alátámasztási pontokra?
  • lotsopa
    #1492
    Inkább próbáljátok összerakni a következő fizikai látásmódot.
    Mert mintha lennének olyan információk hogy a newtoni (bár használható) és az einsteini 'fizika' RÉSZBEN hibás, hiányos. Kéne egy teljesebb, ha lehet érthetőbb leírás vagy elmélet.
  • qetuol
    #1491
    értem , értem, nem is állítottam az ellenkezőjét.....
  • gothmog
    #1490
    Teljesen más a megközelítése, de attól még a newtoni fizika hatókörében ugyanazokat az eredményeket adja. Érted, Einstein szerint is leesik az alma a fáról a földre, pont 1g gyorsulással.
  • qetuol
    #1489
    habár pontosította is, de ettől függetlenül egy teljesen új elmélet...
  • Dj Faustus #1488
    Azért, mert Newton tézisei általában a köznapi életben (például egy mozgó járműből lövedék kirepülése) előforduló eseteknél a mai napig használatosak, viszont vannak olyan speciális esetek (GPS), amikor már az einstein-i tézisek pontosabb eredményeket adnak és ezekre a pontosabb eredményekre szükség van.
  • sz4bolcs
    #1487
    Ha Einstein munkája csupán pontosította Newton elméletét, akkor miért beszélnek különböző paradigmákról?
  • Pretorian
    #1486
    Köszönöm mindenkinek!
  • Dj Faustus #1485
    "Einstein úgy él a mindig csak nagyjából informált köztudatban, mint a klaszszikus Newtoni mechanika megdöntője. Annál érdekesebb most Newton halálának kétszázéves évfordulója alkalmával, amelyet a tudományos világ mindenütt megünnepelt, magát Einsteint hallani Newtonról. A Naturwissenschaften c. folyóirat leközli Einstein ünnepi megemlékezését a nagy klaszszikus fizikus tudományos jelentőségéről."
    Forrás: Einstein Newtonról - Korunk, 1927 június

    "Newton pontos terve szerint suhan a csillag, és arra int néma pályán róva terét, ki-ki tisztelje mesterét."
    Forrás: Wikipedia

    "Einstein soha sem juthatott volna el a maga gondolataihoz Newton (és még sok más kutató) munkája nélkül, akik a maguk részéről szintén elődeik vállain álltak. Örök lánc fonódik itt, melyből egyetlen szemet sem lehet és szabad kihagyni. Az utód fénye nemhogy elhomályosítaná az előd nagyságát, de sőt még emeli."
    Forrás: Komjáth Aladár: A relativitás elvéről

    "Newton gravitáció elméletét felváltotta Einstein általános relativitáselmélete, de a newtoni elmélet érvényben marad az olyan testek mozgásának a tárgyalásánál, amelyek nem túl erős gravitációs térben a fénynél sokkal kisebb sebességgel mozognak, és megfigyelésük időtartama nem elég hosszu ahhoz, hogy a Newton-elmélet apró pontatlanságai felhalmozódhassanak. Űrhajók pályaszámításaihoz ma is elegendő a Newton-elmélet,"
    Forrás: Hraskó Péter: Tudomány - nemtudomány

    Szóval talán a legpontosabb kifejezés, hogy Einstein elméletei kiegészítették, pontosították Newton elméleteit.
  • Molnibalage
    #1484
    Tudtommal csak kivőbítették. A GPS holdak is newtoni fizkikát használnak, de a relativisztikus hatásokat már korrigálni kell.
  • gothmog
    #1483
    Jó hosszú thread a HUP-ról a flém mellett akad benne értelmes vita is, épp erről a témáról. (vagy onnan jött az ötlet?)
  • Pretorian
    #1482
    Sziasztok.

    Valaki olyat kérdeznék, akinek a fizika a szakterülete, vagy van annyira kompetens a témában, hogy pontos választ tudjon adni a kérdésemre:

    Einstein elméletei megdöntötték a newtoni fizika által axiómaként kezelt elméleteket, vagy kibővítették azokat? Tehát szükséges-e összehasonlítani a kettőt, vagy a két tudós munkája kiegészíti egymást?

    Köszi.
  • Lackoooo
    #1481
    helló.
    Holnapra van egy nehéz leckém fizikából, kérlek segítsetek.
    Írnom kell 3-3 olyan dolgot, ami mozgási ill. nyugalmi indukcióval működik.
    (nem kell a: generátor, szikrainduktor, és a dinamó[ezeket már leírtam.])
    A gyors választ köszönöm.
  • gothmog
    #1480
    Röviden meg ez a komment.
  • gothmog
    #1479
    Olvasmány:
    Paul Davies : Az utolsó három perc
    Többféle elmélet szerint veszi végig a témát.
  • Molnibalage
    #1478
    Ez nem a világ hőhalála? (entrópia?)
  • Csucsu1111
    #1477
    Kétséges számomra amit olvastam tőled lotsopa,hogy a részecskék örökké mozognak.Én a sárgakockán láttam egy ismeretterjesztő filmet az univerzum születéséről és végéről,miszerint egyetlen végtelenül kicsi pontból származik minden,és a részecskék a robbanás lehűlése után keletkeztek,különböző hőmérsékleteken.Egy teória szerint a gravitáció sem húzás , hanem nyomás.Vagyis mi egy hatalmas robbanásban vagyunk most is,ami folyamatosan tágul és ezáltal hűl.Namost egyes tudósok szerint (és énszerintem is:D)a világegyetem egyszer elfogja érni azt a minimális nyomást,ahol aztán elkezdenek a részecskék szétesni.Inentől világos,hogy a részecskék sem tartogatják a végtelenségig az energiát,csak amíg ez a robbanás tart,illetve a tudomány által egyelőre ismeretlen tér nyomásának megszűnéséig.Tudjátok:A Nagy Bummal kezdődött és a Nagy Reccsel ér véget minden.
  • lotsopa
    #1476
    Jól van, ezt az anyagi befektetést lehet hogy nem lett volna szükséges odaírnom.
    Vissza térve az ingyen energiához, nekem arról sokszor az örökmozgó(k) jut(nak) az eszembe.
    Csak az is kérdéses hogy ha egyáltalán van ilyen, akkor az az energia termelésben milyen szerepet játszik. Mozoghat valami "örökké", gondolom én hogy úgy mint egy részecske is... :) de ebből elég nehéz energiát kinyernünk, nehéz munkára fogni.
  • dronkZero
    #1475
    "hogy bizonyos befektetéssel(lehet anyagi is)"

    Eh, lol. :D
    Fizetem a villanyszámlát, és akkor nem merül le a konnektorom sohasem. Emberiség energiaproblémája megoldva.

    Maradjunk annyiban, hogy anyagi befektetés csak emberileg/társadalmilag értelmezhető, és csak az emberi interakciókban van szerepe, fizikailag semmi értelme.
  • lotsopa
    #1474
    Akkor ez értelemzés kérdése, én maradok annál hogy nincs ingyen energia. Azt viszont nem állítom hogy olyan sincs hogy bizonyos befektetéssel(lehet anyagi is)létrehozol egy olyan rendszer ami már nem igényel energiát.
  • Csucsu1111
    #1473
    Ezeknek nekem is utána kell hogy nézzek,ahogy olvasom őket keresem a helyes választ a gugliban.
  • Csucsu1111
    #1472
    :D
  • Molnibalage
    #1471
    Úristen...
  • Molnibalage
    #1470
    Ezzel kapcsolatban viszont szkeptikuis vagyok. A víz sűrűsége 1/5-e az átlagos földkőzet sűrűségének. A víz párszáz méter mély, a legvékonyabb tektonikus lemez is több tucatszor ilyen vastag. Nincsenek egy súlycsoportban a tömegek.
  • dronkZero
    #1469
    Sőt, vannak olyan vélemények, hogy a kínai kurvanagy gát meg a főleg kurvanagy víztömeg, ami felgyűlik mögötte, úgy megnyomja a súlyával a kőzetlemezt, hogy megszaporodnak a földrengések a környéken.
  • Molnibalage
    #1468
    Ez rohadtul nem ingegy van.

    1. Nem mindig van. Tehát mikor ez nem tereml, akkor máshonnan veszel áramot.

    2. A beszerzés költsége smafu?

    3. Amortizáció?

    A napenergia nagyléptékű termelésre, mint alaperőmű alkalmatlan. A napenergia egyszerűen túl híg.

    Alaperőműként az atom verhetetlen. A vízierőm tud csak a közelébe kerülni, de annak meg az a komoly hátránya, hogy a gigászi erőmvek hatalmas területet árasztanak el és az ökoszisztémát keményen megbolygatják. Egy atomerőmű nem. A vízierőműnél plusz pont, hogy 0-ről 100%-ra 5 perc alatt felpörgethető. Több ezer MW kapacitás is akár.
  • dronkZero
    #1467
    A napkollektor nem ingyenenergia, hanem alternatív/megújuló.

    Az ingyenenergia az az energia, ami nem létezik: vákuumenergia, fixmágnes-generátor, víz üzemanyagú, víz égéstermékű belső égésű motor.