Fizika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
"Ha távolabbra láttam másoknál, azt azért tehettem, mert óriások vállán álltam."
Pontosan annyira.. csak a lényegét nem, az okát nem, a célját nem..
a többi részét talán érti. Talán!
Ez akkor is így van, ha a lámpa közeledik hozzád, hlad el melletted, és távolodik tõled..
A látszat mindkét eseménysorban az, hogy a lámpa villogási sebessége változik, ezt méred, ezt tapasztalod.
A valóságban már az ovisok is tudják, hogy a látszatot a doppler hatás okozta, és a villogás állandó sebességû.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
Elolvastam névtelen topictársunk elmélkedéseit is. Ezzel az ostobaság virágzásának lehettem szemtanúja.
Az elején kezdve: A tehetetlenségi pályán lévõ óra sebessége állandó.
Mert:
semmi oka sincs és lehetõsége sincs arra,
hogy a végtelen sok sebességgû megfigyelõnek egyszerre járjon végtelen sokféle sebességgel. Egy óra egyetlen sebességgel jár.
Einsteint rettenetesen félreérti mindaz, aki azt képzeli, hogy a specrel szerint a hozzánk képest mozgó óra járásának sebessége változna a sebesség függvényében.
Nem változik az óra járásának sebessége!
Csupán ahány sebességgel szemléljük, annyiféle sebességûnek látszik.
A specrel arra (is) szolgál, hogy a látszatból kiszámíthassuk a valóságot.
Így bármely folyamatot-órát nézünk, bármilyen sebességgel mozog az
a rendszer amelyben a folyamat lejátszódik - hozzánk relatívan-, mindig ki tudjuk számítani, hogy a látvány, a megfigyelt, megmért érték a valóságban mennyi.
Gézoo azt próbálja megértetni névtelenkével és a hozzá hasonló tudásúakkal, hogy ne keverjék össze a valóságot és a látványt.
Az ELTE kutatói tehát a kvarkok és a gluonok felõl közelítve mérték meg több hadron tömegét, és itt jött képbe megkerülhetetlenül az E=mc2 képlet. A nagyobb részecskék tömege ugyanis nem egyezik meg az alkotóelemeik tömegével. (TUDTAD?) A protont három kvark alkotja, de e kvarkok tömege csak a proton tömegének 5 százalékát teszi ki, a gluonoknak pedig nincs is tömegük. A hiányzó 95 százalék az alkotóelemek mozgási energiájából származik. "Amikor az õsrobbanás után a kvark-gluon plazma lehûlt, és összeálltak például a protonok, a gyorsan mozgó kvarkok és gluonok lényegében beszorultak a protonokba, és mozgási energiájukkal tömeget tudtak adni neki." – fogalmaz Fodor. "A kvarkok rendkívül gyors mozgást végeznek, a közöttük levõ közvetítõ gluonok mozgási energiája is igen jelentõs, ebbõl adódik a proton tömegének nagyobb része.
Ha valaki elég ügyes hozzá, hogy valahogy kinyerjen valamennyit ebbõl a 95%-ból, akkor megvan , amit mindenki keres.
Az olaj elégetése is így mûködik, csak rettenetesen primitív módon és hozzáillõ hatásfokkal!
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
a multiverzum nem idegen fogalom egy fizikusnak,van olyan elmélet, amia részecskék mozgását multiverzummal írja le, de az már elavult elmélet, ahelyett már van jobb. a részecskék helyzetét és állapotát valószínûségi függvénnyel írjuk le, így a "jövõ eseményeit is". a jövõ eseményei pedig oly módon undeterminiszikusak, hogy csak a VALÓSZÍnÛSÉgÉt mondhatjuk meg a dolgoknak, de semmit sem tudunk 100% os valószínûséggal megjósolni.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
Az undeterminisztikusság sztem tényleg cask ennyit jelent, h elvben is lehetetlen kiszámítani a jövõt.
Ha tényleg így van, akkor semmi gond a világképem mégis megállja a helyét, nem kell újat csinálni.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Nem mindegy, hogy eleve elrendelt történések elõtt állunk, vagy nem. De így legalább van okunk a magabiztosságra, mert mondhatjuk, hogy mindíg úgy döntünk ahogy kell, még ha végeredmény szar akkor is.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Mert ugyanis ezt értik alatta, hogy a világ undeterminisztikus. MIvel más nem számít sehova😊
Ha meg akarod elõre tudni, görcsölhetsz ugyan, de csak sejtheted, hogy mi lesz. Az a baj, hogy ebbe még az is belefér, hogy egyes részecskéknek nincs konkrét helye, hisz azért nincs, mert úgy kell lennie, mindíg úgy szokott lenni ha olyanok a körülmények...
Sajnos ettõl nem tudok elszakadni, és nem értem miért lehetne több esélyes egy esemény.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Mi is a különbség? Sztem az hgoy sose láthatunk a jövõbe épp azt jelenti, hogy eldönthetetlen.
Nekem egy fizikatanár mondta, hogy undeterminizmus van, és ha tanulok még fizikát rájövök, hogy miért.
Azt is mondta, hogy _biztos_ hogy nem csak annyi az egész, hogy sosem láthatunk a jövõbe, hanem a jövõ tényleg eldöntetlen.
Akkor most mi a f... van?
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Pont azért undetermisztikus, mert senki nem tudhatja meg.
Azt értem, hogy elõre nem tudnak megmondani dolgokat csak %-osan, meg hogy a mérni sem lehet tökéletesen, mivel a mérés befolyásolja az eredményt. Az nem tiszta, hogy mi köze ennek a fizikai történésekhez.
Olyan emberek számára akik nálam jobban képben vannak tök egyértelmû, hogy a történések elõre nem meghatározottak. Nekem azonban vannak ezzel gondjaim...
Ha van egy adott idõpontban egy állapota a világnak, a következõ pillanat miért nem egyértelmû?
A tapasztalatok szerint minden csak egyféle képpen történik meg, soha semmi nem történt még többféle képpen, tehát a jelek szerint egy lehetõség van minden pillanatban, ami be is következik.
Az tiszta sor, hogy ezt elõre megmondani lehetetlen, sõt a mérés is az amivel adatot gyûjtanénk a jósláshoz, de mégis mi az ami ezen ami többet mond annál, hogy mi nem tudhatjuk meg?
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
Mindig kimarad valami.
Tessek vegre felebredni.
Mert at kell allitani az osszer orat ami vele egyutt mozgott, es a sebesseguket is meg kell valtoztatni hogy hozza kepest alljanak.
Ez egy uj inercialis rendszer lesz. Minden pontban mas erteket fognak az orak mutatni, mint eddig.
0.000 10.000 => -4000000000.000 16.667
Az elso ket szam az allo ter es idokoordinataja
a masodik a mozgoe.
A 10 masodperc az allo oraja altal mutatott ertek x=0 pontban akkor, amikor a masodik fenyjel megerkezik, a 16.66 masodperc, amit a mozgo szamol, vagy ha van az adott terbeli ponton egy vele egyutt mozgo ora ami eppen akkor er oda, amikor a masodik fenyjel elerte az x=0 pontot, es ez elozoleg fenyjelekkel vagy lassan mozgatott orakkal szinkronizalva lett, akkor az is 16.66 masodpercet mutatna.
Ekkor kapjuk az ikerparadoxont. Ekkor megint minden a feje tetejere all, mert ahogy lentebb irtam, az utazo iker oraja fog kevesebbet mutatni, nem ugy, mint az utolso peldanal a visszakuldott fenyjel eseteben.
Hogyan gyozodhetne meg errol a mozgo inercialis rendszerben levo?
A legegyszerubb, ha visszakuld a mozgo egy fenyjelet az allo x=0 pontba, es megkeri az ott allo embert, hogy amikor meglatja a visszaerkezo fenyjelet, akkor irja fel az oraja altal mutatott erteket.
A fenyjel visszakuldesenek a pillanata legyen az az idopont, amikor az elozo esetekben hasznalt fenyjel a tukorrol visszaerkezik.
Ekkor a program utan kell meg irni az alabbi sorokat.
dt=x1/c;
x1=x1-c*dt;
t1+=dt;
b=1.0/sqrt(1.0-v*v/(c*c));
x2=(x1-(v*t1))*b;
t2=(t1-((v*x1)/(c*c)))*b;
printf("%.3f %.3f => ",x1,t1);
printf("%.3f %.3f\n\n",x2,t2);
printf("ido vissza az allo x=0 pontra:%.3f \n\n",(t2-t2a));
Ekkor ezeket a szamokat kapjuk eredmenyul:
0.000 10.000 => -4000000000.000 16.667
ido vissza az allo x=0 pontra:16.667
A mozgo inercialis rendszer szerint 16.66 masodperc telik el az elso fenyjel inditasatol a masodik jel x=0 pontba visszaerkezeseig.
De az ott levo oran csak 10 masodperc telt el, tehat az allo ora IS lassabban jar a mozgohoz viszonyitva.
Ez az allo inercialis rendszer szerinti ido, ameddig a mozgo tukorrol a mozgo fenyforrashoz visszaerkezik a feny, ha nincs hosszkontrakcio.
Ha all a tukor, akkor ez 2 masodperc. De ebben a peldaban a mozgo szerint ez 3.333 masodperc, mert nem szamol a feladat azzal, hogy a mozgo test osszement. A mosoditott masodik feladat ezert jobb, az elso emiatt zavaros.
tukor:1500000000.000 5.000 => 500000000.000 1.667
Itt latszik, hogy a mozgo szerint a tukor tavolsaga a fenyforrastol 500000km es nem 300000km! Ez okozza a bonyodalmakat.
origo:0.000 0.000 => 0.000 0.000
tukor:1500000000.000 5.000 => 500000000.000 1.667
ido a tukorig:1.667
visszaerkezaes:1333333333.333 5.556 => -0.000 3.333
ido vissza:1.667
teljes ido:3.333
Az eredmeny ugyan az, es az idopontok is egyeznek.
double dt,s,b,x1,t1,t2a,t2b,x2,t2,c=3e8,v;
v=0.8*c;
s=c;
x1=0.0;
t1=0.0;
b=1.0/sqrt(1.0-v*v/(c*c));
x2=(x1-(v*t1))*b;
t2=(t1-((v*x1)/(c*c)))*b;
printf("origo:%.3f %.3f => ",x1,t1);
printf("%.3f %.3f\n\n",x2,t2);
t2a=t2;
dt=s/(c-v);
x1=c*dt;
t1+=dt;
b=1.0/sqrt(1.0-v*v/(c*c));
x2=(x1-(v*t1))*b;
t2=(t1-((v*x1)/(c*c)))*b;
printf("tukor:%.3f %.3f => ",x1,t1);
printf("%.3f %.3f\n\n",x2,t2);
printf("ido a tukorig:%.3f \n\n",(t2-t2a));
t2b=t2;
dt=s/(c+v);
x1=x1-c*dt;
t1+=dt;
b=1.0/sqrt(1.0-v*v/(c*c));
x2=(x1-(v*t1))*b;
t2=(t1-((v*x1)/(c*c)))*b;
printf("visszaerkezaes:%.3f %.3f => ",x1,t1);
printf("%.3f %.3f\n\n",x2,t2);
printf("ido vissza:%.3f \n\n",(t2-t2b));
printf("teljes ido:%.3f \n\n",(t2-t2a));
Az egyik testver a Foldon marad, a masik elutazik egy bizonyos tavolsagra nagy sebesseggel, majd visszater. Ez kevesebbet fog oregedni.
Ha a mozgo orak lelassulasa a fordulasnal letrejovo gyorsulastol fuggene, akkor nem szamitana mennyi ideig utazik az ora egy adott sebesseggel, mert az idoelteres a gyorsulasnal jonne letre, es utanna ez az ertek mar nem valtozna.
Legyen v=0.8c ismet, a tavolsag s=300000km ismet.
Lentebb irtam, hogy 1 masodperc alatt a mozgo oran 1.666 masodperc telik el.
Ezt ugy kell erteni, hogy a kulso inercialis rendszerben telik el 1.666 masodperc.
Tehat az utazo most 1.25 masodperc alatt eri el a Fold szerint a fordulopontot.
Ez a sajat orajaval merve 0.75 masodperc.
Ha beleszamolom a vissza utat, akkor ezeket az ertekeket szorozni kell 2-vel.
Ha most a tavolsagot 3x-ara novelem, akkor az ido a fordulasig 3.75 masodperc.
Ekkor a mozgo oran 2.25 masodperc telik el.
Az idokulombseg nott annak ellenere, hogy a fordulaskor a sebessegvaltozas ugyan annyi maradt.
Nem fugg a gyorsulas merteketol az ora lelassulasa, nem a gyorsito ero lassitja a le a mozgo orat.
A sebesseg ismet v=0.8c. A mozgo test osszement, emiatt a mozgo hossza 0.6c /km!/
Az odaut ekkor t=c*0.6/(c-v) =3 masodperc.
Visszafele t=c*0.6/(c+v) = 0.333.
Igy egybol megkapjuk a 3.333 masodpercet a 2 masodperc helyett.
Ismet leirom, most a tukrok egy merev testre vannak szerelve, amig az elobb terben elvalasztva voltak.
Itt jobban latszik, hogy nem csak az idoditalacio ertelmes, hanem a testek megrovidulese is VALOSAGOS.
Ez igy baromsagnak hangzik? Igen, de igaz, es leirhato ellentmondasmentesen matekkal. Sot meg is ertheto, de ahhoz nem 10 perc kell, hanem eleg sok ido.
Aki hamar feladja, vagy megelegszik a tenyek elfogadasaval, az soha nem fogja megerteni.
http://www.google.hu/search?hl=hu&q=time+dilation+experiment++site:edu&start=10&sa=N
Szamolassal lehet ellenorizni, hogy nincs koze a dolognak a gyorsulashoz. Majd ha lesz idom, leirom.
Minden ugy van, ahogy mar ezerszer leirtam. Nem ertheto?
Sajnos az agyam nem tudom kolcsonadni.
Ne tevesszen meg senkit, hogy a tavolsagokat 1.666-al szoroztam. A tavolsagok megvaltozasat a koordinata-transzformacio adja, a test hosszanak megvaltozasa mas teszta.
/Es Dez, nem hinnem hogy nekem kellene megtanulnom a relativitast.
LOL/
Ha egy falra fenyjelet kuldunk, ami tolunk 300000km-re van. akkor arrol 2 masodperc alatt er vissza a feny.
Ha a fal mozog es mi is, akkor a falig nagyobb tavolsagot kell megtennie a fenynek, visszafele kevesebbet.
Ekkor a feny t ideig halad c*t=c+v*t es a fal 'c'erteku tavolsagrol indul v sebesseggel.
Ebbol levezetgeto,hogy az odaut t=c/(c-v) =5 masodperc ideig tart, ha v=0.8c.
Visszafele c*t=c-v*t amibol t=c/(c+v) = 0.555
Ez osszesen 5.555 masodperc. A mozgo orak 1/0.6-szor lassabban jarnak v=0.8c sebessegnel, ami miatt 1 masodperc alatt a mozgo oran 1.666 masodperc telik el. Emiatt a 2 masodperces utnak 3.333 masodperc ideig kellene tartania.
Mi lehet a gond?
Ami kimaradt, a tavolsagok megvaltozasa. Ennek a merteke is 1.666, szorozzuk be a 3.333-at ennyivel.
Es itt az eredmeny,az 5.555, amit legeloszor kiszamoltam.
Minden mozgo ora lassabban jar. Barmilyen lassan is mozgatunk egy referenciaorat, az kicsit lassabban fog jarni, mint az adott inercialis rendszeben nyugvo orak.
Ez a lassulas pont olyan merteku lesz, mintha fenyjeleket hasznalnank az orak szinkronizalasara. Emiatt Einsten mar csak azt kototte ki meresi utasitaskent, hogy az orakat fenyjelekkel kell szinkronizalni. De utanna lehet szamolni, lassan mozgatott orakkal is pont ugyanazt az eredmenyt erjuk el.
Trivialis, hogy ha egy allo inercialis rendszerben mozgo testhez viszonyitott fenysebesseget szamolunk, az nem c lesz, hanem c+-v.
Spanyolviasz.
Ez a foton. Sot az elektron es az osszes tobbi is. Nem lehet hullam nelkul leirni.
Tovabba az egyfotonos Michelson-Morley kiserletben ket iranyba 'halad' egyetlen foton.
Ez ismet egy feligazsag, mert valojaban csak az egyik agban lehet elkapni.
De az is nyilvanvalo, hogy ha nem halad mindket agban, akkor nem ertheto , miert alakul ki interferenciakep.
A kialakulo interferenciaminta mindket kar uthosszatol fugg.