3993
Fizika 2006
-
#1426
Először számítsd ki az erőt - ugyanis a fa fékező ereje által végzett munka egyenlő a lövedék mozgási energiájával - vagyis:
ebből következik
ahol a d a lövedék behatolási mélysége.
Ha tudjuk az erőt és a tömeget, ezekből könnyedén kiszámítható a gyorsulás is, ugyanis
F=m*a
Ha pedig tudjuk a gyorsulást és a sebességet, abból kiszámítható az idő is, ugyanis:
a=v/t -
pet0330 #1425 Na ha egyneletesen áll meg, akkor az átlagsebessége 350 m/s
Ebből az idő az 0,35/350 sec
ebből a=700/(0,35/350) és F=m szer a és eből megvan -
#1424
milyen képlettel kellene ezeket számolni?
1-höz gondolom a t=v/a képlet kell vagy tévedek?
a második meg a=F/m?:D mert ha igen akkor 0,00000714M/s2 lesz?
3 kérdés meg kg*m/s2 ?:D vagy hogy számoljam
segítség kellene:D -
#1423
nos! egy 20g tömegű 700m/s sebességű lövedék 35 cm mélyen fúródott egy fába.Ha feltélezük hogy a mozgása egyenletesen lassú volt akkor?
mennyi idő alatt állt meg a fában?
mekkora volt a gyorsulása?
mekkora erő fékezte a mozgását? -
pet0330 #1422 Ja. Szerintem is csak közelítéssel lehet megoldani, de ha véletlen lenne rá időd én is kiváncsi lennék rá h, hogy néz ki :D -
#1421
Sztem nem is lehet, csak valami numerikus közelítéssel... Összetett programot meg nem akarok írni rá.
Szal ugye a kötélerő a megnyúlás, tehát közvetetten a megtett út függvénye. Az út a sebességé. A sebesség a gyorsulásé. A gyorsulás a testre ható erőé. Ami meg a megtett úté. Körbeértünk. -
#1420
Nem lenne az gond, de fel kéne írni a kötélerőt az idő függvényében... Ahhoz most nincs kedvem... :P -
pet0330 #1419 Szia!
Az a baj, hogy olyan módon nem tudom megoldani.
A legnagyobb probléma az az hogy miután a kötél mefeszült utána az ugró sebessége folyamatosan csökken, és a lassulása pedig nő. És valami jelenleg még számomra leíírhatatlan görbe jönne ki gyorsulásnak, ha ábrázolnám. Szerintem tudni kéne hozzá integrálni, vagy valami ilyesmi.
Innentől már matek :D -
#1418
Köszi szépen.
Én egyáltalán nem ilyen módon próbáltam megoldani, hanem dinamikai-kinematikai úton. Az én esetembe hogyan lehetne kihozni ezt a szakaszt?(Csak úgy nagy-nagy léptekben el tudnád mondani?)
Egyébként ami kijött az teljesen jó, semmi gond nincsen vele. -
pet0330 #1417 Szia!
Ezt a feladatot egyszerűbb lenne az mechanikai energiamegmaradás törvényével megoldani: Az ugró akkor éri el a legmélyebb pontot amikor megállt, tehát ekkor a mozgási energiája 0. Tehát a helyzeti energia itt teljesen rugalmas energiává alakult. Helyzeti E: m*g*h Rugalmas E: 0,5*D(ez a direkciós állandó)*l(a megynúlás)^2
Tehát abban a pontban ahol az ugró megáll ott m*g*h=0,5*D*l^2
Az l=h-20 mivel a kötél alapból 20 méteres, tehát addig még nem nyúlik meg. Ekkor azt az egyenletet kapod hogy: 70*10*h=0,5*140*(h-20)^2
Ezt megoldod akkor kijön a h, ami a távolság a hídtól. -
#1416
Lenne egy ilyen feladatom:
Mély szakadék fölötti hídról kötélugrásra készül egy 70 kg tömegű extrém sportoló. A 20m hosszú gumikötél egyik vége a hídhoz van kötve, míg a másik vége az ugró derekához. A gumikötelet tekinthetjük egy 140 N/m direkciós erejű rugalmas szálnak. Milyen mélyre jut eredeti helyétől számítva a kezdősebesség nélkül leugró sportoló? A kötél tömegétől és a légellenállástól eltekintünk.
Először nekem az jutott eszembe, hogy a 700 N súlyú sportoló 5 méterrel nyújtja meg a kötelet, de van egy olyan sejtésem, hogy ez nem teljesen igaz, hiszen ez akkor van, ha nincsen sebessége. Kezdetben volt valamennyi sebessége, és le is érhetett egy mélypontra, ezután már csak fölötte helyezkedett el a sportóló, s mikor megállt, akkor nyúlt meg a kötél 5m-el. De azt nem tudom kiszámolni, hogy ez a rugalmas szál mekkora fékezőerőt adott neki, tehát hány m/s2 volt a gyorsulása. (természetesen ez egy negatív érték.) Ugyan ki tudom számolni hogy 20 m múlva mekkora volt a sebessége, de ezzel nem jutottam még előbbre.
Előre is köszi. -
#1415
köszi! -
#1414
igen, így is mondhatjuk, h a víz nyomása az alján "felfelé" nyomja. -
polarka #1413 Mert az a része, ami a vízben van kisebb a sűrűségű, mint a víz.
bővebben -
#1412
ez meg is van és fennmarad a pohár... akkor azért van mert kiszorítja a vízet oldalra és a nyomás nem engedi elmerülni? levegőhöz semmi köze? -
#1411
ahhoz 2 dolog kell, az egyik h a vödör súlya kisebb legyen, mint az általa kiszorított víz súlya, a másik meg hogy stabil egyensúlyi helyzetben legyen, vagyis a súlypontja lejjebb legyen mint a kiszorított víz súlypontja. -
#1410
üdv,
lenne egy egyszerű kérdésem... mi a magyarázata a fizikának arra, hogy egy üres pohár, vödör stb fennmarad a vízen? miért marad fenn? -
polarka #1409 wikin azt mondja, h ha levegő van, akkor kb. annyi, ha más anyag van akkor kevesebb ez felhasználható becsléshez, a feladat viszont elég konkrétan fogalmaz
de ez a gáz ezzel a kérdéssel, középisk szintű feladat elvileg és TK-ban és máshol sem írnak ehhez hasznos dolgot
lehet vmi másra gondoltak a legnagyobb feszültséggel... -
#1408
az átütési feszültség anyagfüggő, lehet h a relatív permittivitásból kéne meghatározni milyen anygról van szó? a wikipédia szerint a kondenzátorork 10^7 V/m átütési feszültséggel vannak tervezve. -
polarka #1407 Van ez a példa:
![]()
Amiből az utolsó kérdésre, vagyis hogy mekkora max. feszültség kapcsolható a kondira szeretném megtudni, hogyan mondható meg.
Max. feszültség = átütési feszültség, de annak meghatározására nem találok semmilyen képletet, mindenfelé csak mérésekből következő értékeket találok. -
polarka #1406 ma már -
Albertus #1405 A linken ez van:
"Object not found!
The requested URL was not found on this server. If you entered the URL manually please check your spelling and try again.
If you think this is a server error, please contact the webmaster.
Error 404" -
polarka #1404 én a következőket vettem észre:
-U helyett E-t szokás a térerősséghez használni
-A-ra és B-re ugyanúgy viselkedik, vagyis hiába van A-ban -2 írva az egyikre, azt -1 ként kezeli
-a C-nél pedig amikor kiszámolja, h mennyi a térerősség az adott pontban, akkor helytelenül összegzi a vektorokat és nem összeadja mindet, hanem a - és + töltések által létrehozott különbségét veszi -
dukki #1403 http://fefe.inf.nyme.hu/szigfiz/0field_potentials.html
evvel a Java-animációval kapcsolatban vannak a következő kérdések:
- Választani lehet a három szcenárió közül (az egyik ábrázolás hibás, de melyik??)
- Kattintgassuk körbe a töltéseket (Milyen erővonal és potenciál rendszer alakult ki?
- Ha utólag elmozdítjuk a töltéseket, újrarajzolja az E vektorokat, majd az egész ábrát is (HF: mi nem stimmel, hogyan lehet kijavítani?) -
Albertus #1402 Elnézésedet kérem, félreérthetően válaszoltam.
Azt írtad, hogy kb 15 percig leng.. Azaz nagyon jó a felfüggesztés "csapágyazása". Ez idáig rendben van.
A tömege kb 1-1,5 kg, ezt lengette meg (valószínűsíthetően) a légmozgás. Ez is rendben van.
Hol a mindent tudó képlet? Nos, olyan képlet sajnos nincs.
És bármilyen csekély erő elegendő a lengetéshez. Főleg egy 15 perces lengési idejű ingánál.
Oldalra kilendítve 30 fokkal, h magasságot emelkedett a súlypontja, azaz E=m*g*h energiát 15 perc alatt X db, különféle sebességű lengés emésztett fel.
Az utolsó lengés energiája az ami igazából a minimum huzat energia közlő képességét jellemzi, ill a belengés során az a legnagyobb kilengés amit elér anélkül, hogy beavatkoznál, a felhalmozódó energia nagyságát jellemzi.
Persze a felhalmozódás idejét is ismerni pontosan kellene.
-
#1401
Kérdeztem, hogy milyen adatok kellenének. Nem válaszolt senki. Időt kérdeztél, megmértem csak nem másodprcre pontos.Fokot 32 fok. Mást nem kérdeztetek.94 cm a "fonal" hossza, 117 cm az egész hossza, súlyát nem tudom. (leszereljem, hogy megmérhessem?) kb.1-1,5 kg.
32 fokos kilengésért nem érezhető légáramlat? Na ne már!
Hol az a kiszámolási képlet, ami mindent figyelembe vesz? Légellenállást, esetleges rezgéseket, állandó fiktív erőket (amik nem is annyira állandóak, mert nem mindegy a Föld melyik részén mérünk...stb) Hát szorri, hogy nem fizikai laborban élünk tele mindenféle spéci műszerekkel. Tehetek én róla, hogy nem ott történnek ilyesmik?
-
Albertus #1400 Gondolom tudod, hogy ilyen adatokkal nem sokra lehet menni.
"Érezhető huzat".. Nálam érezhetőnek nem érezhető huzat, meglengeti a csillárt és "becsapja" a résre nyitott ajtót.
lehet, hogy nálad is hasonló nagyságú áramlás felelős a lengetésért? -
#1399
Kézzel azt a csillárt a legnehezebb. Régebben leellenőriztem, ajtót ablakot nyitottam, érezhető huzat volt, nem mozgott, csapkodtam az ajtót amennyire csak bírtam, semmi, még a fújkálást is leellenőriztem, nuku. Ha a csillárt néztem, kb.15 perc után tűnt úgy, hogy megállt, ha a falon az árnyékot (pontosabb asszem) 18 perc körül volt, mikorra úgy tűnt teljesen megállt akkora kilengés után, amekkorát akkor "produkált" kb. 30-40 foknyi. (Sacc) -
Albertus #1398 Próbáld meglengetni kézzel. Mekkora erő kell a lengetéséhez? Mennyi ideig leng ha pl. 5 foknyi kilengésbe hozod?
Összehasonlításul ugyanezen adatokat a többi csillárnál is nézd meg! -
#1397
Az épületben levő csillárok közül, amelyek hasonlóan vannak felfüggesztve az a legnehezebb és nem gömb, hanem ilyen kalapszerű alakja van, üveg. -
#1396
Az összes helységben 3 kivételével "lógós":D a csillár, a többit nem vettem észre, hogy mozgott volna. Sőt a környéken senki sem számolt be ilyesmiről. Az nem valószínű, hogy csak egy szoba alatt rengett volna, kb. az elhaladó nehéz jármű sem valószínű. -
Albertus #1395 Egy jó inga órákon át képes lengeni.
(Mondjuk ott éppen azért gömb az alak, hogy a légellenállás ne nagyon hasson rá.) -
Albertus #1394 És akkor még nem beszéltünk a földrengésekről. A kisebb rengéseket észre sem vesszük.
legfeljebb, ha a hatására percekig lengő csillár fényének lengésére fel nem figyelünk.
De nappal általában nem nézegetjük a lekapcsolt csillárt. Nem vagyunk mellette 24 órában.
-
#1393
Hagyd, annak idején ingamozgásos képlettel kiszámoltam. Csak azt nem tudtam, hogy levegő tekintetében ez mekkora áramlást jelenthetett. Mindegy. Gondoltam hozzáértőeknek hátha van erre okos megoldásuk. -
#1392
Hát igen érdekes, a legérdekesebb pedig az, hogy három év alatt csak egyszer csinált ilyet (pár héttel azután, hogy gömbvillám jelenséget "álmodtam") előtte sem, meg azóta sem, más dolgok voltak, de ez többször nem. Pedig isti bizi nem cseszegettük szegényt. -
Albertus #1391 Ez megint csak nagyon érdekes, mert a csillár felfüggesztésének a minőségétől függ a lengetéshez szükséges energia nagysága.
Ugyanis, ha a felfüggesztés nagyon jó "hatásfokkal működik" akkor már egy lehelet sorozattal lengésbe hozható.
Olyan parányi energia befektetéssel, hogy azt az áramlást amely belengette, nem is érzékeljük. -
#1390
Milyen adatok kellenek? -
uwu #1389 Attól függ milyen pontosan kell, és mennyi adatunk van. -
#1388
Ki lehetne számolni, mekkora erő kell ahhoz, hogy egy ilyen "inga" ilyen mértékben lengjen? -
#1387
El tudsz képzelni akkora áramlást, amitől 1-1,5 kg üvegcsillár beleng? Mekkora hőmérséklet különbség kell ahhoz? Azt azért észre kellett volna venni.És ha az ember ott van az ajtó felöli oldalfal mellé helyezett ágyon ebből lehetséges hogy alig valamit vesz észre, úgymond fel sem tűnik? Ha jól sejtem a levegő nem arányosan is áramolhat befele, nem?
