5675
Dinoszaurusz és egyéb őslények.
  • W B
    #4475
    Akó találj meg a tengerbe/óceánban egy levegőért feljövő teknőst....
  • szabod
    #4474
    Azért nekem itt már túl sok a fikció. Ha mondjuk van egy maradvány tengeri hüllő, az ugye tüdős állat lévén fel-fel jön levegőt venni. Méretileg sem éppen apró. Azért illett volna már ezeket észre venni, nem? Nem egy mélytengeri halról, puhatestűről van szó amit eddig nem fedeztek fel. Ezelőtt 100-200 évvel még hihető lett volna, ma már nem hiszem. Ez az én véleményem. Igazából nem nagyon akarok belefolyni már ebbe.
  • W B
    #4473
    1, Valószínűbb hogy ott hagyták, mert megint az emberi felsőbb rendűség... mert nála semmi nem csinálhatja jobban. Mi? Csak már többször kiderült, hogy jó pár állat emberibb mint az ember.
    2, Tudtommal ott tél, tavasz, nyár és ősz volt. -_- Ja IIIIIIIIIIIIIgen, a dínók megdöglenek a hidegtől... Csak kár hogy nem igaz. (tudom ez nem dínó speciel)
    3, Persze a liopleurodon kimászik majd nem tud vissza mászni és ott döglik meg. Vagy mivel védtelen széttépik a parti dögevők.
    4,
    5, Maradványhal... és melyik WC-n húzzam le ezt a kifejezést? Olyan kifejezés akkor nem lehet hogy maradvány theropoda? Vagy maradvány pterosaurus?
    6, Ez tény, de mégis, mért vetitek el ezt az elméletet? Ha ezt elvetitek, akkor olyanok lesztek akik kinevették Darwint a pillangó elmélete miatt.
    Vagy talán ismét az fáj, hogy az ember nem jobb az állatoknál?

    Ma legalább éjfélig fent tudok maradni ezek után
  • primavis
    #4472
    1. s mégis hogyan? hiszen a papa/mama 20-50 tonna a, a kicsi meg 5-10 kiló! valószinübb, hogy az történt mint a teknősöknél. Beásták a tojásokat a kiköltő közegbe és sorsukra hagták őket.S ha mégis felügyelték őket, hogy tudták megvédeni őket a fürge ragadozóktól?
    2. aha, s honnan lehet azt tudni, hogy akkor is jeges volt a víz? a krétában a mai sarkokon szubtrópikus éghajlat uralkodott! Ld. Antarktisz fossziliáit!
    3,4. igen érdekes, hogy nem tudják a csontvázból megállapitani, hogy mi is a lelet, vagy nem?
    5.??? A maradványhal (Latimeria chaulumne) a bojtosuszójuak egészen más vonala mint a rhidipisták, amelyekből a páncélos kétéltüeket származtatjuk!
    6. számtalan olyan természetes nyom van,amely megtévesztően hasonlit pl. egy lábnyomra, vagy akár egy emberi test/fej körvonalára! Miközben egészen másként jött létre.
  • W B
    #4471
    ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
    Most szakad el a cérna. Emberek, használjatok már logikát!!!!

    1, Esélyes, hogy még a nagy termetű sauropodák is gondozták azokat a naaaaaaaaaaaagyon kicsi fiókákat. Tessék utána nézni! Hogy mért? vannak bizonyítékok, láb nyomok, meg aztán hiába nőnek "gyorsan" ha nincs védelmük egy sem érte volna el 20 év alatt az ivarérett kort! Ja és ugye azé lassan nőnek, nincs védelmük, ergó abszolut nem nőttek volna fel soha! Mert levadászták volna őket mind. Most ebbe nem belekötni, mert tény!

    2, Találtak "jeges" (sarki, szal időszakosan hideg) vizekben élő plesiosauriát is már! Ja felső kréta kori azt hiszem. Szóval van rá esély, hogy melegvérű.

    3, Liopleurodon, mi az elfogadott elmélet? Eleven szülő. (tudtommal) Szóval, ez kialakulhat plesiosauriánál is. Vagy a kifogott dög, egy plesiosauriára hasonlító pliosauria.

    4, Cápa? Nehezen. Fóka? az se. (láttam már nessi videót... egy betévedt fóka úszkált a tóban, a sok hülye meg 20 méterről nem látta hogy az fóka) Hal? Nehezen.

    5. Okapi, Gorilla, ezek is kriptidként indultak ergó kitalált hülyeségnek. És a bojtos úszójú? Emberek! Van rá esély hogy vannak. De ha alapból eldobjátok... (no komment inkább)

    6. Én nem azt mondtam hogy fogta a veloci és atombombát épített. Ha figyeltél volna láttad volna hogy adott egy egy lábnyom az alsó krétában, aztán egy már fejlettebb a felsőben. Lassan de kialakulhatott egy értelmes faj. Bár igaz, mint mondottam ez egy halovány elmélet.
  • szabod
    #4470
    Persze ezt tudom én is. Egyes emberekben azonban mindig megvolt az, hogy ha találnak vmi furcsát, ami hasonlít valamire (lehetőleg olyas valamire, ami semmiképpen sem lehet), akkor ráfogják, hogy az. Ezután pedig elkezdik az érveket felhozni. Nem azt mondom, hogy ezzel gond van, mert sok mindenről kiderült már, hogy nem az aminek látszik. De ennél a tetemes esetnél nem sok valóságalapja van a plesiosaurusnak. A Loch Ness-is szörnyet is (többek között) ennek azonosították. Mondjuk ezt elég könnyen cáfolták. Már ott elbukott az egész, hogy a fennmaradás érdekében legalább 20-30 (vagy e körüli) példánynak kéne a tóban élnie, ami pedig ennyi állat számára nem képes táplálékot biztosítani. És akkor arról még szó sem volt, hogy az egész tó egy gleccser volt a Pleisztocénben...
    Gondolom lehetne még példákat hozni ilyen esetekre.
  • primavis
    #4469
    nem elfeledni, hogy a plesiosauridák nem valószinű, hogy melegvérüek lettek volna! Enélkül meg hideg tengeri vizekben képtelenek lettek volna állandóan tartózkodni! A halgyikokról tudjuk, hogy melegvérüek és elevenszülők voltak. Ilyen adat nem ismert az előbbiekről. mellesleg, döglött példányaik jóval gyakrabban kellett volna előkerüljenek, hiszen ők is csak kisebb-nagyobb populációkban élhettek volna. S ha tojásrakók, hova rakják a tojásokat s azok hogy kelnek ki?
  • primavis
    #4468
    bocsi, de nem vagyok zöldséges! -:))) Komolyan válaszolva, a dinoszauruszok agyszerkezete/felépitése eleve kizárja, hogy emberhez, de akár fejlettebb emlősökhöz hasonló intelligenciával rendelkezhessenek! Ezért kell egy paleontológusnak vagy egy érdeklődőnek alaposan ismerni az összehasonlitó anatómiát! Anélkül tévutakra juthatnak! A dinoszurusz>madár leszármazás hivei szinte kivétel nélkül hiányában vannak ezeknek az ismereteknek, kivel a zömük nem biológus! Pedig annyit tudhatnának legalább mint G.Cuvier a XIX sz. elején!
    A dinoszauruszok kihalása a környezeti változásoknak valamint a sokkal gyorsabb, intelligensebb madarak és emlősök elterjedésének köszönhető.
    1.minden dinoszaurusz tojásokkal szaporodott. Ivadékgondozásról csak a teropodáknál és a kisebb madármedencéjüeknél tudunk. A naygobb termetüek is aránylag apró tojásokat raktak le. erzekből pedig csak tyúk, maximum liba nagyságú fiókák kelhettek ki. Addig amig felnövekedhettek és védekezni tudhattak, túlnyomórészük elpusztult. Ha egy dinó pár nem volt képes 2+x számú ivarérett ivadékot világrahozni, akkor generációról generációra a populáció létszáma csökkent s végül a belterjesség miatt akár ki is halhatott.
    2.a ragadozó hüllők (krokodilok, varánuszok, kigyók, madarak és emlősök) óriási pusztitást végezhettek a felső kréta dinoszaurusz ivadékai közt.
    3.jellemzően a Kárpát-medence valamennyi dinó lelőhelye (Erdély, Bakony) szigeti üledékekből került elő! Mind az iharkuti, mind a hátszegi leleteket tengeri üledékek fedik be! Ergo, a transzgressziót csak azok az állatok élhették túl ezeken a szigeteken, amelyek vagy repülve,vagy úszva eltudták hagyni élőhelyüket és újat találtak! S ez jórészt érvényes még nagyon sok más terület lelőhelyeire is.
  • szabod
    #4467
    Hát fene tudja, elvileg óriáscápa.
    " Az egyik "csoport" szerint ez egy plesiosaurus-tetem, míg mások az Óriáscápa (Cetorhinus maximus) bomlott tetemére tippelnek. Svéd tudósok, - név szerint Bengt Sjögren és Ove Persson - az Óriáscápa hipotézist vélik elfogadhatónak. "A Plesiosaurus sokkal nagyobb volt és tüdővel lélegzett. Kizárt, hogy évmilliókig rejtve tudott maradni" mondják. Yoshinori Imaizumi szerint azonban ha a tetem egy cápáé, " A gerincnek jóval kisebbnek kellene lennie, és a nyak maga is túl hosszú, mint ahogyan azt a felvételeken is látni lehet. Én magam elvetem a cápát, mint lehetséges magyarázatot". Fujiro Yasuda véleménye szerint: A test kiterjedése és az uszonyok helyzete teljesen különbözik az összes ismert cápafajétól. Ha ez egy hal, akkor teljesen ismeretlen a tudomány számára".
    Nem találtam arról semmilyen cikket, hogy mi lett később. Gondolom a DNS-ét összehasonlították az óriáscápáéval, és kiderült hogy tényleg az. Vagy pedig mégsem, és azóta mirelitként őrzik vmi titkos helyen :DD
  • primavis
    #4466
    mond, olvastál te másoktól is érveket s nemcsak a dinoszaurusz >madár kapcsolat hiveitől? mert ha legalább azokat a linkeket elolvastad volna, amiket beirtam, akkor esetleg valamiféle konkrét ellenvetésedről vitatkozhatnánk, de így?
    a tudomány minden ága folyvást változik, a tudósok ugyanis nem hivők, hanem mindig az újat keresik és sokszor meg is találják! nincs ez másként az őslénytan esetében sem! Minél többet tudunk, minél több új leletet tudunk vizsgálni, úgy változnak az elképzeléseink a múltról!
    Én sem várom el senkitől, hogy állitásaimat elfogadják vita nélkül, de azt már igen, hogy utána nézzenek a dolgoknak és érvekre ellenérvekkel válaszoljanak! a nem hiszem, nem úgy van, másként lehet, stb. nem számitanak érvnek!
  • W B
    #4465
    Tudja a fene, de van rá pici esély. Ezért mondtam hogy zárójeles megjegyzésnek való elmélet.

    Ammeg azt a dögről kiderült mi?
  • szabod
    #4464
    Azt 1977-ben találták. Mondjuk ahogy az kinézett, félig szétrohadva, nem csoda hogy pelsiosaurusnak hitték.
  • Tirian
    #4463
    Ahoj:)
    Túl magas xenonszint.....következtetés: a dínók atomfegyvereket gyártottak???! Azért ez már kissé túlmisztifikált, nem gondolod?
    Az öntvényekről is hasonló a véleményem, vagy valamilyen irtó nagy véletlenség következtében keletkeztek, vagy csak valaki beásta poénból egy krétakori lelet mellé.
  • W B
    #4462
    Akkor felteszek egy kérdést ill. témát:
    Mennyi az esélye a bizonyítékok alapján, hogy kifejlődött egy olyan értelmes dinosaurus faj ami atomfegyvereket volt képes készíteni?
    Mert vannak erre bizonyítékok. Túl magas Xenon szint ama rétegben (ezt tudtommal magyar tudós fedezte fel) Felegyenesedett testalkatra utaló theropoda nyomok a kérta korból. (kréta elejéről, és egy már fejlettebb a végéről)
    továbbá sok kamu hír hogy megkövesedett eszközöket találtak. De van egy amit tudtommal úgy könyveltek el hogy nem kamu. Caen mellet talált 65 millió éves fém öntvények. Elkönyvelték hogy ezek biza 65 millió évesek. (Megjegyzés: földön pár sivatagban úgy mint a Marson szabályos vas golyók találhatóak, ezt a vas vízzel való reakciója / kapcsolata hozza létre. Nem tartom kizárhatónak hogy ama fém öntvények igazából ehhez hasonló fizikai képződmények)

    A Meteor hipotézis hülyeség, ugyanis túl élték a fajok. De a folyamatos csökkenés fajok kihalása lehet túlvadászás, végül pedig egy atomháború kiiktatta a földi lények nagy részét. Ez az elmélet még megengedheti a túlélő plesiosauruiák (me' ugye 1971-ben találtak az óceánban egy tetemet) Ill sok dinosaurus jelentés, Afrika, Ausztrália, Óceánia. Úgy mint pterosaurusok is túl élhették.

    Ergó az atomháborús teória elfogadható de csak mint zárójeles elmélet, míg nincs komolyabb bizonyíték
  • Vrahno
    #4461
    "De az biztos, hogy a dinoszauruszokból nem fejlődött ki semmiféle túlélő állatcsoport sem! Kihaltak és passz."

    Látod, az ilyen kijelentések miatt nem tudom teljességgel komolyan venni a hsz-eidet. Mint tudjuk, a kladisztika folyton változik, és pontos ágrajzot szinte lehetetlen készíteni a fejlődéstörténetről. Ennek ellenére állandóan tényként húzod elő ezt a "madarak nem dínók" dolgot, holott a leletek java egyértelműen azt látszik bizonyítani, hogy azok.

    De tekintsünk el a bizonyítékoktól, mert másra akarok kitérni. Én fenntartom annak a lehetőségét, hogy a modern paleontológia téved. Folyamatosan átírják, változik, akár tudósról tudósra is, és ez a tudományág egyik legfőbb velejárója. Ám azt is jelenti, hogy te sem tehetsz ilyen kijelentéseket, legalábbis úgy, hogy elvárod másoktól, hogy kétségek nélkül elhiggyék.
  • W B
    #4460
    Ja annó abban a dok filmben is a repülő életmóddal magyarázták.
    A Hadrosaurusok fészeknyomaiból következtettek a páros tojócsőre, ha jól emlékszem.
  • primavis
    #4459
    olyan nincs, hogy egy faj kihalásra legyen ítélve! Minden faj minden túlélő egyede úgy tökéletes ahogy van! legfeljebb többé-kevésbé érzékeny a környezet változására amelyben kialakult/megél. Ha rövidebb ideig élnek, akkor hamarabb jutnak el az ivarérettséghez ( Ld. a kis emlősöket: egerek, hörcsögök, pockok, cickányok, stb) és gyakrabban szaporodnak. De az biztos, hogy a dinoszauruszokból nem fejlődött ki semmiféle túlélő állatcsoport sem! Kihaltak és passz. csak nem egyszerre, hanem folyamatosan a majd 200 millió év alatt amig a Földön éltek és szaporodtak. A kréta végét már csak kevés nemzetség (kb.20) érte el, kevés fajjal, de nagy egyedszámmal. Ezek is túlspecializálódott típusokhoz tartoztak.
    Te tarthatod magad a dinoszaurusz>madár folytonossághoz, csak ehhez tényekkel, bizonyitékokkal is kellene szolgálj. Vélemények nem számitanak annak. Bárki is fogalmazta meg őket!
    Ami a zsigereket, így a petevezetékeket (nem tojócső) is illeti, nos csak a madarakét ismerjük, amely sokban eltér a többi ma élő hüllőkétől. Viszont nem ismerjük a dinoszauruszok hasonló szerveit. feltehetően nemcsak a petevezetékük volt páros, hanem az aortaívük is. Ahogy a ma élő hüllőknek. A madaraknál mindkettőből csak az egyik maradt fenn. Aortaívből a jobboldali, petevezetékből a baloldali. Az utóbbinál jobboldali már csak azért sem lehet, mivel a petefészek is hiányzik azon az oldalon! Feltételezhetően a repülőéletmódhoz való alkalmazkodásként (súlycsökkentés), de ez korántsem biztos. "Ezer" más oka is lehet.
  • W B
    #4458
    Hát na, egy dok filmben volt arról szó hogy a dínók alapból kihalásra voltak ítélve mert nem éltek a fajok valami sokáig. Nem tudom kik csinálták azt a filmet de azok nem voltak tisztában azzal, hogy nem kihaltak, hanem átalakultak, tovább fejlődtek.

    Én továbbra is tartom magam ahhoz, hogy a madarak a dinosaurusok leszármazottai (minimum), vagy inkább ma is élő jelentősen tovább fejlett ága.

    Ám a madár-dínó elmélet ellen van olyan érv ami a tojó csőre épül. Azaz dupla tojó csövük volt a dinosaurusoknak. Ez a madár és hüllő medencéjűekre is igaz vagy csak bizonyos esetekben? Erről nem sokat láttam a neten.
  • primavis
    #4457
    Más, hallottatok-e a most felfedezett legkisebb teropodáról (Discovery News)? Darren Naish és Steven Sweetmann fedezték fel alsó-krétai üledékben East Sussex-ben (Anglia) a mindössze 30 cm hosszú és 198 grammosra becsült állatka csontvázát! Az egyelőre "Ashdown maniraptoran" -nak hívott új faj tipikus maniraptor teropóda.
    Ennél a fajnál mennyi is lehetett a fajöltő?
  • primavis
    #4456
    Olvasd el a második linket amit beírtam! Ott van szó a fajöltőről!
    Ez alatt azt értjük, hogy mivel minden gerinces ivaros szaporodás révén jön a világra és ő maga is ivaros úton hozza létra utódait a genetika törvényszerüségeinek értelmében (egyrészt a saját ivarsejtek DNS-ének mutációi, másrészt a két ivarsejt egyesülése következtében bekövetkező rekombinációk miatt) az utód már kissé eltér a szülőktől. Ez pár generáció során nem okoz észrevehető eltérést, de sok tíz/százezer, millió generáció után már igen! Ha a Homo sapiens korát 300.000 évre tesszük, akkor a kb. 15 éves ivarérettség alapján azt jelenti, hogy 20.000 generációja volt eddig! Egy dinoszaurusz esetében a kisebb termetűeknél a ivarérettség pár év, a nagyoknál akár pár évtized is lehet, ergo tiz millió év alatt a kisebb fajoknál 2-3 millió, a nagyoknál is kb. egymillió generáció élhetett egymás után! Az énekes madarak egy évesen már szaporodnak, náluk tehát 1 millió év= egy millió generációval! Egy ilyen hosszú generációs sor két vége már jelentősen eltérhet egymástól! Ezért nem lehet több százezer/millió generáció után a sor két végét azonos fajnak tartani!
    A valódi madarak esetében a legalsó krétai (beriászi emelet) valódi madarak (Angliából, Franciaországból és Romániából) már jellegeikben olyan nagy mértékben eltérnek a dinoszuruszoktól, hogy az pár millió év alatt nem jöhetett létre! Az Archaeopteryx viszont ténylegesen egy tollas dinoszaurusz és ez az alapja a két állatcsoport összekapcsolásának. Csak hát az A. nem madár! S pláne nem valódi madár!
  • primavis
    #4455
    no igen, a madarak a dinoszauruszokból való leszármazását éppen kladogramokkal próbálták eddig is bizonyitgatni! Csak éppen a kladisztika korlátjait használták fel rá! Ezekre Géczy Barnabás akadémikus a "Gerincesek őslénytana" cimű művében már évtizedek óta rámutatott! A rengeteg kladogram ami azóta is megjelent a témában egyrészt eltér egymástól részleteiben, másrészt közös bennük, hogy a vizsgált és összehasonlított jellegeket tetszés szerint választják ki a szerzők s az elágazási/csomó pontokat is eszerint választják ki! No meg azokat a jellegeket amelyek nem illenek bele az elképzelésbe egyszerűen figyelmen kívül hagyták! A madaraknál pl. a bordák és a mellkas jellegét (bár Chiappe-ék ezt elkerülendő létrehozták a valódi madarak számára az Ornithotoraces rendszertani egységet, de ezzel sem oldottak meg semmit!), a hátcsigolyák összekapcsolódását, a medence szerkezetét, a carpometacarpus jellegeit, a kézujjak kialakulásának és fennmaradásának jellegét, a combcsont disztális végének a jellegeit, a csüd felépitését, stb. Ezek után a megmaradtakból már könnyü arra a következtetésre jutni, hogy a madarak is dinoszauruszok, hiszen azok közös jellegek egyrészt a gerincesekkel, másrészt a hüllőkkel s azokon belül az archosauriákkal! Arról már nem is beszélve, hogy a zsigerekről édes keveset tudunk a dinoszauruszok esetében, mig as hüllők és madarak közti főbb eltérések pont itt találhatóak meg!
  • primavis
    #4454
    teljes vagy részben teljes DNS nem maradt fenn több millió éves - pláne 65-220 millió éves -élőlények sejtjeiben, legfeljebb annak töredéke! Egy töredékből pedig nem lehet rekonstruálni az egészet! Maximum annyit lehet megtudni belőle, amit amúgy is tudhat az ember a csont morfológiája alapján: hogy állat, hogy gerinces, esetleg - szerencsés esetben -hogy hüllő! Amit rendszerint félreértenek a laikusok az ilyen közleményekből, az rendszerint fehérje töredékekből levont következtetésekre vonatkozik! Mivel ezek is rendkívül ritkák, nyilván szenzációszámba mennek és tudományos bulvár témaként szolgálnak, csak éppen tudományos jelentőségük alig van.
  • Vrahno
    #4453
    Jaj, az a szmájli véletlen, bocs.
  • Vrahno
    #4452
    "Ha nem veszünk tudomást lényeges dolgokról, viszont kiemnelünk kevésbé lényegeseket, akkor szépen el kladisztikázhatunk akármilyen irányba is.
    [...]
    a madarak nem a dinoszaruszokból fejlődtek ki."

    Szép példát hoztál!
  • szabod
    #4451
    Voltam, érdekes és tartalmas volt :)
  • W B
    #4450
    Hm. Akkor Edmontosaurus DNS sincs?

    Akkor felteszek egy egyszerű kérdést: A tudósok a dinosaurusok kihalásának okai közé róják fel azt hogy egy faj sem élt túl sokáig. Csak pár millió évig. Ez mért ok?
  • primavis
    #4449
    + egy korábbi tanulmánya hasonló témában:
    http://www.matud.iif.hu/2009/09maj/09.htm
    Amúgy meg tessék beiratkozni/látogatni a kurzusára/t az ELTE Őslénytan Tsz-én: "Dinoszauruszok és ősmadarak" címen megy immár 9 éve.
  • primavis
    #4448
    bocsi, hogy belekotyogok, csak úgy szagértőként.
    1. a T rexből semmiféle DNS-t nem vontak ki, hanem a combcsont fejében fennmaradt vértestecskék fehérje töredékeiből következtettek arra, hogy az hasonlít a madarékéhoz! Persze, hiszen rokonok az archosauriák révén!
    2. az archosauria diapszidák ugyanúgy hüllők mint a szinaspszidák , a többi diapszida, vagy akár az euryapszidák, parapszidák, vagy anapszidák is.Számos közös jellegük ezt tanúsítja. Az más kérdés, hogy nem ugyanabból a páncélos kétéltű vonalból származtak le! Az hogy ki mit emel ki és hova tesz, az a rendszertan "játéka" csupán. Ha nem veszünk tudomást lényeges dolgokról, viszont kiemnelünk kevésbé lényegeseket, akkor szépen el kladisztikázhatunk akármilyen irányba is.
    3. sem a krokodilok, sem a többi hüllő nem hidegvérű, hanem változó testhőmérsékletű! Ergo, szükségük van a meleg vérre az izmaik müködtetéséhez, de a legtöbbjük ehhez a hőenergiát a környezetből veszi fel, vagy részben onnan és részben képesek saját anyagcseréjük révén előállítani. Míg a melegvérüek már teljes mértékben ezt teszik. A méret azért lehet lényeges ebben, mivel minél kisebb az állat, annál nagyobb a testfelülete a tömegéhez/köbtartalmához képest. Tehát, nagyobb a kisugárzott és elvesző hőmennyiség is. Egy hőszigetelő réteg ezt csökkenti/akadályozza.
    4. a madarak nem a dinoszaruszokból fejlődtek ki. Tessék szíves lenni olyan érveket/tényeket is figyelembe venni amelyeket a dinoszaurusz>madár eredet hívei "szemérmesen" elhallgatnak! Ehhez már magyarul is lehet olvasni tanulmányt/ismertetést, ld.
    http://www.matud.iif.hu/2010/06/01.htm
    vagy ugyanettől a szerzőtől az IPM 2011/1 számában.
  • W B
    #4447
    Előbb én azt írtam hogy az archosauriák úgyszintén nagy eséllyel nem köthetőek a hüllőkhöz. T-rex DNS töredék alapján. Ergó az a nézet hogy lassú buta hüllők alapból nem jó.

    Igazából nekünk ez még új, hogy nem úgy volt, hogy kétéltű, hüllő, dínó (madár) és emlős.


    Xenonnak hívják azt a nemes gázt minek a bomlása több mint 65 millió év? Ill. atomrobbanáskor keletkezik?
  • Vrahno
    #4446
    Lehetséges, habár a legfrissebb tudásom szerint az emlősöket (és az egész szinapszida vonalat) már kiemelték a hüllők gyűjtőnév alól. Szóval a helyesebb megfogalmazás az lenne, hogy a kétéltűekből kiváltak az amnióták, azokból a szinapszidák (s így emlősök), míg egy másik ág a hüllőkhöz vezetett, aztán onnan bomlott tovább archosauriákra meg a többire.

    Csak azt nem értem, ebben a nagy kladisztikai átrendezgetésben az anapszidák hová kerültek... Láttam olyan ágrajzot, ahol nem is anapszidának hívják a csoportot, hanem "parareptilia" néven utaltak rájuk.
  • W B
    #4445
    A T-rex DNS vizsgálatából az derült ki, hogy bszttul közel van a madarakhoz, és a másik közeli ismert ág a farkoskétéltűek. Hüllők? A-a. Az nem volt benne, lehet azért mert töredékes a DNS, de lehet hogy nem.
    Ergó a kétéltűekből kiváltak a hüllők és belőlük az emlősök, és egy másik ág az archosauriák.
    Lehetséges nem?
  • Willenbrock
    #4444
    Vannak olyan emberek is akiknek tollas a hátuk.
  • Vrahno
    #4443
    A Protoavis biztos, hogy tollas volt? Úgy olvastam, ez vitatott. De ha az is volt, akkor logikus gondolat, hogy az akkori archosauriák egy része már javából áttért a szőrös/prototollas befedettségre, és ez nem függetlenül jelent meg a pteroszauruszoknál, a hüllőmedencéjű dínóknál és a madármedencéjűeknél.
  • W B
    #4442
    Protoavis: tollas és triász. a legcukibb hogy rögtön madárnak (madár előd vagy ilyesmi)sorolják be mikor ez inkább földön rohangáló kis húsevő volt. Ennyi erővel a Velociraptor is madár(előd), meg a T-rex is. Szal a dínó mivoltot kihagyják.

    A Coelophysisnek is vannak tollas ábrázolásai. Annó még egy élethű nagyságú modelről is láttam képet. Tollas volt.


    Hm. annó a tudósok azzal érveltek, hogy a dínók azért maradtak fent kezdetekben, mert este vadászták. Ezzel egy gond van: Kicsik és véznák voltak, szal hamar lehülltek így nem tudtak mozogni. Az elmélet csak melegvérűséggel helytálló.

    Pterosaurusok közt volt nem szőrös? Ill mit tudunk az őseikről?


    Mert én azt most felvetem, hogy a a krokodilok megnőttek gyorsan nagyra ezért hidegvérűek maradtak, míg a másik két ág sokáig kicsi volt, ezért vált melegvérűvé. (bár ez most egy gyors röpke gondolat)
  • Vrahno
    #4441
    Ezek után már azt várom, hogy felfedezzék, minden dinoszaurusz őse alapból tollas vagy szőrös volt. Valami alap-archosauria, amiből a szőrös pteroszauruszok is kifejlődtek.

    Meg akkor már szőrös krokodilfélék is jöhetnek.
  • W B
    #4440



    Ilyesmi szintű tollakra gondolok a tricinél.

    Me ugye van ez a tollas kis madármedencéjű. Ha jól tudom alsó júrában élt.
  • W B
    #4439
    Én a trici és toro egybe olvasztását elhamarkodottnak vélem. Lehet jó nagyot tévednek.

    Az emberek hülyék.
    Mikor mondtam ismerősnek, hogy a madarak dínók. Akkor a reakciója az volt hogy hülye vagyok, meg ha igaz lenne mért nem dínónak hívjuk őket? Meg mikor levezettem neki hogy bíza nekem van igazam akkor se fogadta el.
    Ill mikor közlöm, hogy a raptor tollas volt erre, jön ugye a sokat emlegetett JP efektus. Pedig... pl. a Triceratops ősei közt is van tollas.
  • Vrahno
    #4438
    És most ez van a valóságban is. Gondolok arra, hogy a pikkelyes hüllőkép annyira beépült az emberek elméjébe, hogy filmekben, sorozatokban csak nagyon óvatosan bánnak a tollakkal, mert az elfogult elvárásoknak fontosabb megfelelni, mint a valóságnak.

    Nem értem, miért ilyen lassan változik csak meg a közvélemény, hiszen nem új felfedezésekről van szó. Ellenben az olyan hírek, mint mondjuk a Plútó lefokozása szinte egy csapásra szétterjednek a bolygón. Kíváncsi vagyok, ha a tollas dínók köré is ekkora hírverést csináltak volna, vajon azok ellen is úgy tüntettek volna-e, mint ahogy a Plútó státusza ellen tették. No meg tüntettek a Triceratopsért is, akik nem fogták fel, hogy nem a Triceratops, hanem a Torosaurus név válik feleslegessé.
  • W B
    #4437
    A könyvben is intelligens melegvérű állatok voltak. (sőt ha jól emlékszek a Hadrosaurus fiókának tollai voltak, úgy mint a T-rex fiókának is)
    Csak épp a gazdasági okokból akarták lecserélni az állományt. Ugyanis már ott le volt írva hogy a jó népnek nem a valóság kell, hiába az van előttük.
  • Vrahno
    #4436
    Ehhez képest elég fura, hogy a filmben meg éppen hogy a modernebb ötleteket alkalmazták, gyorsaságot, intelligenciát, de az olyan dolgok tekintetében, mint a raptorok rendes neve (ami ugyebár Deinonychus, csak az nem olyan megkapó és könnyen kiejthető) vagy a tollak (amiket már Bob Bakker és Greg Paul még fosszíliák híján is javasolt), röviden amik a filmesek szerint rontanák a "Velociraptor" összképet, azokat kihagyták.