5130
Holdra szállás- mi az igazság?
A trollkodást, provokációt és személyeskedést kérjük mellőzni, büntipont repül érte!
-
Candi #4368 Így van, ruszkik vagyunk és 1972-ben járunk. Ekkor már az amcsik közel 3 éve jártak a Holdon, és hoztak magukkal cuccokat. Szóval teljesen mindegy, hogy adunk-e nekik vagy sem, hiszen nekik már van két zsáknyi kavicsuk a Holdról... Ez pedig jól hangzik, hogy mi hogy ápoljuk az amcsi-orosz barátságot a "nagylelkűségünkkel". -
gerrob #4367 "Majd gondolod hogy a ruszkik a hidegháború alatt bármit is megmutattak az amcsiknak abból amit hoztak vagy nem hoztak? :D"
Olvasgass egy kicsivel többet a holdprogramokról, mert ez így gagyizás. http://en.wikipedia.org/wiki/Luna_20
"Like the Luna 16 soil, samples of the Luna 20 collection were shared with American and French scientists" -
Candi #4366 20 millából kijön az utiköltség, meg még marad is nekik (elvileg). Legalábbis ez volt az ára ha jól emléxem, kábé egy éve reklámozták a tévében. Azóta nem tudom hányszázezren mentek fel :D Kettőről tudok, az egyik még golfozni is akart (csak aztán erről a Nasa lebeszélte az illetőt). -
#4365
Nem egy napot vannak fent és bizony kisebb kísérleteket nekik is el kell végezni. Mivel a többi űrhajós másért is felmegy elég nehéz lenne a delikvenst aznap lehozni... -
Candi #4364 Azért abba benne volt a holdra szálláshoz szükséges technológia kifejlesztése is, ami mindig sokkal többe kerül, mint egy kész technológia alapján előállítani a szükséges felszerelést. Ettől függetlenül még mindig nincs arányban egymással a sikeres küldetésbe való befektetés összege annak nyereségével.
Biztos vagyok benne, ha valamelyik médiasztár vagy olajsejk le tudna szurkolni megfelelő összeget, akkor a NASA sem zárkózna el egy kétórás holdsétától. Lásd, 20 milláért egynapos Föld körüli utat kínálnak a "szórakozni vágyó" delikvenseknek. -
#4363
OFF
És emiatt tekintem az a listát viccnek. Az infláció nincs benne. Nem tudom, hogy meddig számolták a 390 millát, de egy USAF százados havi fizetése 1947-ben kb. 280 dollár volt (Yeager ennyit kapott berepülőpilótaként). Ma mennyi is lenne a 390? Sok.
ON
A NASA 1961 és 1969 között 24 milliárdot költött csak a holdraszállsára, a többi program költésge nincs benne, mert ugyebár Gemeini nélkül a büdös életbe nem lett volna holdraszállás sem... Az a 24 milliárd az ma olyan 300 vagy több. Ez a NASA 20 éves költségvetése ma kb... -
#4362
Megint játszod a butuskát. Hányszor beszéltünk erről? Nem nem tudnak nem kapnak lét rá. Méghozzá rohadt sok pénzt. Nézd meg a holdprogramot. És nézd meg az akkori árakat. Mondok egy szép példát. Tudod melyik mozifilm volt a legjövedelmezőbb? Vágd rá hogy a Titanik. 1.8 milliárd dollárt hozott világszerte. De van a 250es lista 113. helyén egy film a maga szerény 390 milliójával. Az Elfújta a szél. 1939-ből.
Nincs okuk kiadni milliárdokat. Minden kutatást el lehet végezni robotokkal. A komolyabbakhoz meg nem két ember kell igen limitált idővel. Ahhoz holdbázis kell. Igen ám de mennyiből? És azt a mennyit milyen indokkal és miből veszed el?
Hol a matematikai modelled? Még mindig nem láttuk. -
Candi #4361 Majd gondolod hogy a ruszkik a hidegháború alatt bármit is megmutattak az amcsiknak abból amit hoztak vagy nem hoztak? :D Amúgy ha megmutatták volna, az amcsik akkor is felmentek volna saját adagért, mert tuti valami átverést neszeltek volna a dologban. Harmadrészről pedig a hidegháború alatt az űrverseny éppen erről szólt, hogy melyik nemzet mire képes, szal ha még meg is kapták volna a mintákat, és el is hiszik hogy azok a Holdról vannak, ők akkor is felmentek volna, csak azért, hogy megmutassák, ők is tudnak hozni maguknak.
"Szarunk a kőzetmintátokra, majd mi hozunk magunknak sajátot, bibííí!" -
#4360
És mennyire, mennyire fájdalmas ez neked. -
tmisi #4359 Most hova hajtsanak? Szerintem sürgősebb lenne a saját bolygónk védelme, megóvása mint egy másikra költözni. Ilyet szép hely, mint a Föld, nem hasonlítható sem a Holdhoz, sem a Marshoz.
Ennyit bír a technika egyelőre. Hidd el ha elérik a miniatűrizálás határát, a számítógépek fejlődése is megáll, legalábbis visszafordul, mert megint lesznek szoba méretű gépek tele mikrochipekkel.
Sőt. Ahhoz, hogy csillag/galaxis közi utazást tegyünk valamikor esetleg, egyedül a féreglyukas elmélet ad reményt. De ha kiderülne, hogy nem létezik, vagy lehetetlen, a büdös életbe nem fogunk ilyen távolságokat megtenni. Legalábbis egy emberöltő alatt biztosan nem. Talán ezért sem találkoztunk még mi sem másokkal.
Tudom van valami izgi és érdekes az ilyen témákban (UFO, paleoasztronautika, hoax elmélete, sci-fi, stb.), mert az embernek nagyon nagy a fantáziája, de a meg kell tanulni két lábbal a földön járni és elfogadni a tényeket és nem álbizonyítékokat keresni/gyártani.
Kedvenc kérdésem: miért homályos és részletszegény minden UFO felvétel? Na?
Mostanság mindenki 2MP-es telefonnal járkál, mégsincs megdönthetetlen bizonyíték.
Persze ez már más téma... -
gerrob #4358 A szovjetek kőzetmintákat is hoztak a Holdról, csak ezért odamenni emberes misszióval pénzkidobás volt a Nasa-nak, nem? -
Candi #4357 Azért nem sikerült, mert nem is akartak. Minek, ha egyszer ott nincs semmi, csak a kietlen, -150 fokos pusztaság?
Te mért nem mégy ki a sivatagba, a Szahara közepébe, a +50 fokba? Majd bolond lennél. Homokot itthon is találsz ha akarsz, az iszonyú hőséghez pedig rohadtul nem lenne kedved, ha már egyszer jártál ott... -
gerrob #4356 *nem sokkal előbb született* -
gerrob #4355 Kicsit kihalt a topik.
JFK mondta 1961. május 25-én.
"First, I believe that this nation should commit itself to achieving the goal, before this decade is out, of landing a man on the Moon and returning him back safely to the earth. No single space project in this period will be more impressive to mankind, or more important for the long-range exploration of space; and none will be so difficult or expensive to accomplish."
Nem sokkal később született
Carol W. Greider, aki idén kapott orvosi Nobel díjat a telomerek kutatásával. Ez is azt mutatja, hogy szalad az idő, miközben nem sikerült a NASA-nak visszatérni a Holdra közel 40 év alatt. -
Candi #4354 Biztos ami biztos, sztem válaszd a 4. CS-t... -
#4353
Megkérlek, hogy te légy az első aki elhagyja a naprendszert a 3. kozmikus sebességgel. Kis szerencsével pár millió év alatt találhatsz egy lakható bolygót. Ha leszállsz, ígérem nem hiszünk neked...
(egyébként most is elérhető a 3. KS. Hogy hogyan? A megfejtést meghagyom neked, pallérozd csak az integrálásban és deriválásban megbicsaklott elméd) -
#4352
Ahhoz, hogy ezt a fórumot elhagyd vagy az egész netet és tanulj, még ennyi sem kellene. -
gerrob #4351 Miért nem hagyod el a Naprendszert? A harmadik kozmikus sebesség elérhető lesz szerintem. -
#4350
"Ezeken kívül ha sikerül emberi lábnyomot hagyni a Marson, az azt jelenti, hogy elértünk egy olyan technológiai fejlettséget, amellyel nyitott kapuvá válhat a többi, egyelőre még elérhetetlen égitesthez vezető út a naprendszerünkben."
Inkább azt jelenti, hogy lezárult egy kolosszális költségvetésü program, és utána évtizedekig megint semmi nem lesz, hacsak... hacsak nem alkotunk olyan eszközöket, amik képesek párszáz tonna teherrel fürgén mozogni a Naprendszerben bolygófelszíntől bolygófelszínig közlekedve.
Grat az íráshoz, egy NatGeo-s doksifilmhez remek lenne:) -
#4349
Nagyon szép, de tartok tőle nem érti meg, mert túl hü... hozzá. -
Candi #4348 http://hu.wikipedia.org/wiki/Hold
http://hu.wikipedia.org/wiki/Apollo-program
http://hu.wikipedia.org/wiki/Mars_(bolyg%C3%B3)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Discovery-program -
Candi #4347 Te tényleg nagyon sötét vagy a témát illetően. Én sem tudok sokmindent, de inkább olvasok, érdeklődök, mint gúnyolódok hülyeségekkel.
Érdekes, hogy az ősember nem egyből egy 400 tonnás szkúnert épített, és nem Amerika felé vette vele azonnal az irányt. Először csak a folyó túlpartjára igyekezett átjutni, egy farönkön ücsörögve, egy nagyobb, leveles ággal a kezében evező gyanánt. Aztán volt még jónéhány állomás a farönktől, mire megépült az első 400 tonnás szkúner.
Itt is hasonló a helyzet. Először csak egy vacak rakettát lőttek ki, hogy egyáltalán kijut-e a Föld vonzáskörzetéből. Aztán jött Lajka, majd Gagarin, ők már utaztak is a Föld körül. Őket követte Armstrong és Aldrin, akik először száltak le egy idegen égitestre. A Holdunk csupán 400K kilométerre van a bolygónktól, űrbéli léptékkel igen közel. A következő lépés a Mars lesz, ha azt is sikerül "meghódítani" (mint a Holdat), akkor jöhet a többi bolygó, esetleg azok holdjai (egyik nagy cél majd az Európa lesz).
"Tavaly az USA GDP-je 14264 milliárd dollár volt. Néhány évig a GDP csupán egy ezrelékéből újra a Holdra lehetne jutni. Nem hinném, hogy a pénz lenne a gond.
Ha meg olyan unalmas a Hold, akkor a Marsra miért menne a NASA? Ott talán őserdők vannak? Minden négyzetméteren egy tonna arany van?"
1. A GDP a nemzeti bruttó össztermelés, amiben nincsenek benne a kiadások. Hiába volt neki 14264 mrd a GDP-je, ha a kiadásai 14000 dolcsit kóstáltak (nem tudom mennyit), akkor összesen 264 mrd dolcsi volt a nettó növekedés. Ebből is 200 magánzsebekbe vándorolva találta meg nyughelyét.
2. A Hold - Naprendszerünk bolygóinak születésekor - úgy tűnik, a Földből szakadt ki valamilyen iszonyatos erő (valószínűleg egy méretes meteor) hatására. Ergo anyagának 99+ %-a ugyanaz, mint a Földünké, ezt sikerült bebizonyítani a Holdról hozott mintákat vizsgálva. Ergo eleve alig tartalmaz valami minimális "földön kívülit", és annak a túlnyomó része is valahol a Hold magjában rejtőzhet, 1700 km mélyen.
3. A Mars "meghódítása" több okból is újabb mérföldkő lesz az űr- (és világ-) történelem folyamán.
Egyrészt a Holdunk itt kering az anyabolygója körül, így ugye nagyjából mindig azonos távolságra. Ellenben a Mars hol "melletünk" tanyázik, hol a Nap túloldalán.
Másrészt amikor Földközelben van (durván kétévente), akkor maga a puszta távolsága is (80 millió km) óriási akadályt jelent nemhogy embert, de bármiféle szerkezetet is juttatni a közelébe úgy, hogy az onnan vissza is jöjjön. Ez 400x nagyobb távolság oda-vissza, mint a Holdunké.
Harmadrészt ebből kifolyólag az út hossza is közel másfél évre növekszik emberrel a fedélzeten, a Földi gravitációt imitáló gyorsulást majd lassítást feltételezve. Ez az idő iszonyatosan sok, tekintve, hogy ezt jobb esetben egy kábé 20-25 m2-es lakásnak megfelelő méretű lyukban kell eltöltenie a Marsra utazni vágyónak (és még erkély sincs).
Hogy miért erőltetik mégis annyira ezt a Marsos dolgot?
A Mars egy teljesen Földidegen égitest. Más az összetétele, a klímája, az egész szerkezete mint anyabolygónknak. Így tudományos szempontból már önmagában is sokkal többet ígér, mint a "kistestvérkénk".
Saját légköre van (a Holdnak nincs), ergo messze kiegyenlítettebb a klímája, mint a Holdnak (ahol -150 és +200 fok között ingadozik a felszíni hőmérséklet, ezzel szemben a Marson -100 és +20 fok között). Így képes lehet akár táptalajként is szolgálni az életnek. Víz található rajta, a légköre nagy mennyiségben tartalmaz CO2-t. Már régóta folynak kísérletek olyan élő, növényi alapú, oxigénfejlesztő létformák kitenyésztésén, amely képes lehet megélni a marsi klímán.
Ezeken kívül ha sikerül emberi lábnyomot hagyni a Marson, az azt jelenti, hogy elértünk egy olyan technológiai fejlettséget, amellyel nyitott kapuvá válhat a többi, egyelőre még elérhetetlen égitesthez vezető út a naprendszerünkben. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#4346
Nem így kell tekinteni rá. A NASA és az amerikai politikai és katonai elit is úgy tekintet az Apollo-programra, mint egy előőrsre, amely tapasztalatokat gyűjt, és kifejleszti a szükséges technológiákat.
A NASA az 1960-as évek végén egy újrafelhasználható hordozóeszközt akart, modulszerűen felépülő űrállomást (sőt, űrállomásokat), "Space Tug"-ot, vagyis egyfajta űrbéli mindenes járművet, ami a modulokat szállítja, összeszereli. Ezen túl már Hold-bázisokat és nukleáris meghajtású Mars-űrhajókat terveztek, a nukleáris rakétahajtóművek első generációja, a NERVA kvázi el is készült.
De jött 1970, és a költségvetési problémák. A NASA (és a katonai célprogramok, mint a MOL kéműrállomás) embertelen mennyiségű pénzt nyelt el, és csak azt ígérték, hogy ennél is többet lennének képesek elnyelni. Az közvélemény már nem volt annyira kíváncsi a dologra, az első Holdra-szállás után a kezdeti lelkesedés eltűnt, továbbá akadt éppen elég bel- és külpolitikai esemény, ami elvonja a figyelmüket. Az ambiciózus űrprogramokat ezért megnyírbálták, a NASA költségvetése az 1960-as évek közepén lévő csúcshoz képest töredékre csökkent. A NASA újrafelhasználható űrhajója egybeolvadt a katonai űrhajó programmal, ebből lett a későbbi Space Shuttle. A NASA ebben a helyzetben nemhogy nem tudott pénzt biztosítani a további Hold-programra, de annak is örülhetett, ha egyáltalán képes az emberes űrrepülés biztosítására (ne feledjük, hogy az Apollo-17 1972-es útja után csak három Skylab küldetés, és a Szojuz-Apollo repülés volt az 1981-es első űrrepülőgép-indításig).
A Hold-program első sorban politikai célt szolgált, a NASA számára kiadott kihívás, amit a NASA teljesített is, miután ez megvolt, a politikusok ki is húzták alóla a szőnyeget...
Ha a Szovjetek a saját N1-L3 űrprogramjukat végigviszik, és leszállnak a Holdra 1972 körül, akkor valószínűleg az Apollo-program is folytatódott volna. Mivel a Szovjetek látszólag nem akartak a Holdra menni (az N1-L3 programot hivatalosan csak a Hidegháború után ismerték el, mivel kvázi kudarcnak nevezhető, ezért inkább eltitkolták a nyilvánosság elől), az amerikai vezetés nem látott fantáziát abban, hogy pusztán a tudományos eredményekért tovább pumpálják a pénzt az Apollo-programba.
[center]![]()
Az Amerikai Légierő MOL kéműrállomása, a pénzhiány miatt ezt is lelőtték 1969-ben
![]()
Egy McDonnel-Douglas űrállomás és űrrepülőgép terv 1970-ből, a NASA számára, az akkori elképzelések szerint 1977-ben mindkettőnek készen kellett volna lennie.
![]()
Az különféle Apollo-tervek, a felső a megvalósult első lépcső, a második egy két hetes Hold-misszióhoz szükséges mini-bázis, a harmadik egy másfél éves Holdon tartózkodáshoz való komplett bázis már. -
gerrob #4345 Ja, például el lehet vinni egy lézert a Marsra is, hogy a Föld-Mars távolságot 0.1 mm pontossággal megkapják. Ez valóban fontosabb, mint egy Holdbázis. -
#4344
A GDP-t veszed alapul? Szép. Kiadások? Állitólag ott élnek emberek és minden franc bajuk van és pofáznak. Államadósság? Politika? stb?
De igazad van, azért nem akarnak a holdra menni mert félnek a náciufóktól. Pontosabban attól hogy a náciufó belekapaszkodik a hódkomp felszálló fokozatába és lecsempészi magát a fődre és féregjáratot nyit a hold és a föld között amin elkezdenek átözönleni a náci eszeszek. És akkor rabigába hajcsák a szabadvilágot.
A hold nem unalmas. Pusztán tudományosan érdekes, és nem lehet a náciufókon kivül más dolgokat fényképezni ami érdekelné az embereket. A marsra eljutni nagy fegyvertény lenne. Sok kutatást el tudnánk végezni. De jelenleg kb ennyi. A telepeshajóktól még messze vagyunk.
Két dolog a végére: Még mindig nem láttuk a matematikai modelledet.
Szerinted miért nem mennek vissza? Ha már a mostani szent technika lehetővé teszi? És kérlek olvass el egy rendes könyvet ebben a témában... Meglátod sok minden világos lesz, és nem a hoax videókat fogod alapul venni. -
gerrob #4343 Tavaly az USA GDP-je 14264 milliárd dollár volt. Néhány évig a GDP csupán egy ezrelékéből újra a Holdra lehetne jutni. Nem hinném, hogy a pénz lenne a gond.
Ha meg olyan unalmas a Hold, akkor a Marsra miért menne a NASA? Ott talán őserdők vannak? Minden négyzetméteren egy tonna arany van? -
#4342
Ne játszd már a butuskát.. Tudod jól hogy ez egy program volt amiben még több leszállás szerepelt. Hogy miért? Tudományos érdeklődés, tesztek, egyebek. Semmi csilli villi. Azért szüntették be mert rohadt sokba került. De ha vennéd a fáradtságot és OLVASNÁL (MUHAHAHA:) könyveket a témában tájékozottabb lennél. És akkor amilyen hiányosságokat tapasztalnál a SAJÁT GONDOLATAID alapján azt kérdeznéd meg. Nem lobogna a zászló és nem hasonlitanál össze számitógépeket egymással.
Egyébként meg: nem dőlt el. Most már tudjuk hogy az oroszok soha nem jutottak volna el a holdra akkor. Azt is tudjuk miért. De akkor és ott honnan tudod hogy 1970 január elsején nem az a vezető hír a nyújortájmszban hogy az oroszok 50 fős kommunista bázist üzemeltetnek a hódon. Persze búzát termelnek, és a rakéták amik a föld felé irányulnak csak árnyékot adnak nekik. -
gerrob #4341 De akkor miért ismételték meg 5-ször a Holdraszállást? Az elsőnél nem dőlt el az űrverseny? -
#4340
A BME-n is láttam olyan progit C64-re írva, hogy eldobtam a hajam, hogy azzal mit meg nem tudtak csinálni. -
tmisi #4339 Őt nem kell piszkálni ezért, mert azt hiszi ebben a fejlődő világban, hogy 2GB RAM meg Core2 nélkül már semmit sem ér az ember. Nem tudja, hogy 64k memória is mennyi mindenre elég, ha kifejezetten erre írnak egy programot, ami csak kódokkal üzenget a felhasználó felé és egy célfeladata van: vezérelni a holdkompot. Ehhez nem kell csúcsgép. Mellesleg meg pont azért alkalmaznak a mai napig őskövületeket az űrtechnikában, mert sokkal megbízhatóbbak, mint egy mai cucc. Továbbá hallottam, hogy azért is, mert a mai procik annyira kicsiny csíkszélességgel készülnek, hogy az ilyen száguldó részecskék (nevüket ne kérdezzétek) az űrben nem mennek át a bennük levő "réseken", hanem fennakadnak, komoly zavarokat okozva ezzel a működésben.
"A fő cél az űrverseny keretein belüli rivalizálás és kivagyiság megmutatása volt a felek részéről"
Pontosan. Most mégis ha felmennének mi a francot csinálnának? Csak azért hogy néhány kiválasztott sétálhasson, meg fotózzon, a sok moonhoaxer meg úgyis rávágja: Photoshop. Mert manapság mindenre ezt lehet kenni... -
#4338
Na most hasonlítsátok össze ezt a technológiát a 40 évvel ezelőtti számítógépekhez.
Légy olyan kedves, és esetleg fejtsd ki, mégis mennyiben hasonló a két dolog. A legkomolyabb matematikai számítási teljesítmény a pályaszámításokhoz volt szükséges. Vagyis most azt mondod, hogy nemhogy az Apollo, de például a Mariner, Surveyor, Luna, stb. műholdak sem valósultak meg? Ugye hogy mennyire zöldségnek hangzik? Mert ezt állítod. -
Candi #4337 Nem "nem sikerült visszamenni", hanem nem volt értelme költeni rá. Ha lett volna értelme odamenni, akkor kerítettek volna rá lóvét és visszamentek volna. Egyszerűen semmi olyat nem találtak ott, amiért érdemes visszamenni, kockáztatni egy rahedli méregdrága felszerelést + emberélete(ke)t. Egy kihalt, sivár, légkör nélküli kődarab az egész, semmi olyan értékesre nem bukkantak a szondákkal, ami többet érne mint amennyibe az egész oda-vissza út meg a vele járó hercehurca kerülne.
A korai holdraszállások sem azért történtek, mert hű de milyen értékes dolgok lehetnek a Holdon. Mindenki sejtette, hogy amit onnan elhoznak, annak nagy valószínűség szerint legfeljebb eszmei értéke lesz. A fő cél az űrverseny keretein belüli rivalizálás és kivagyiság megmutatása volt a felek részéről. -
#4336
Mit szeretnél már megint? Nem 40 évig nem sikerült visszamenni, hanem, nem volt pénz rá. Jön az új gumicsont? Még jó hogy a zászlót átléptük. Tekerjünk előre a náciufókhoz, az legalább jópofa. -
gerrob #4335 Így robban fel egy szupernóva
"Az alkalmazott matematikusokból és asztrofizikusokból álló konzorcium tagjai az általuk fejlesztett MAESTRO-kóddal dolgoztak, a számítások futtatását az Oak Ridge-ben (Tennessee, USA) található, Jaguar nevű Cray XT4-es szuperszámítógépen végezték."
Na most hasonlítsátok össze ezt a technológiát a 40 évvel ezelőtti számítógépekhez. Majd azzal, hogy 40 évig nem sikerült visszamenni a Holdra. Mese. -
gerrob #4334 Megint ez a Méder Áron circumnavigator van a tévében. Lehet, hogy ő lesz a magyarok Armstrongja? És ő még ráadásul bizonyítani is tudja az utat a hajónaplúval. Gyakorlatilag az élete végéig megélhet az útból Áron, nem rossz. -
#4333
természetesen -
#4332
Úgy, hogy gyorsan visszanő a bőr a pofájára, pedig napi rendszerességgel égeti le magáról. -
#4331
Jól mondod, szájkarate. Közlöd hogy mindenféle izék segítségével felállítottál egy modellt ami bizonyítja hogy nem volt holdra szállás. Mikor kértük akkor eltűntél és másról kezdtél el beszélni. Képzeld közben én meg a Cserenkov sugárzási görbéből, és a nap föld távolság négyzetével plusz belevéve hogy 69 mennyivel emelkedett a kokakóla fogyasztás az usában (a tévé előtt ültek, valamit mán csak inni kell) matematikailag be tudom bizonyitani hogy volt holdra szállás. És ez biztos hogy igy van. -
kamov #4330 Ha ezt sem tudod akkor mi alapján kéred számon? -
gerrob #4329 Kifejtenéd?
