Informatika és tudomány

Holdra szállás- mi az igazság?

A trollkodást, provokációt és személyeskedést kérjük mellőzni, büntipont repül érte!
  • [NST]Cifu
    #4346
    Nem így kell tekinteni rá. A NASA és az amerikai politikai és katonai elit is úgy tekintet az Apollo-programra, mint egy előőrsre, amely tapasztalatokat gyűjt, és kifejleszti a szükséges technológiákat.

    A NASA az 1960-as évek végén egy újrafelhasználható hordozóeszközt akart, modulszerűen felépülő űrállomást (sőt, űrállomásokat), "Space Tug"-ot, vagyis egyfajta űrbéli mindenes járművet, ami a modulokat szállítja, összeszereli. Ezen túl már Hold-bázisokat és nukleáris meghajtású Mars-űrhajókat terveztek, a nukleáris rakétahajtóművek első generációja, a NERVA kvázi el is készült.

    De jött 1970, és a költségvetési problémák. A NASA (és a katonai célprogramok, mint a MOL kéműrállomás) embertelen mennyiségű pénzt nyelt el, és csak azt ígérték, hogy ennél is többet lennének képesek elnyelni. Az közvélemény már nem volt annyira kíváncsi a dologra, az első Holdra-szállás után a kezdeti lelkesedés eltűnt, továbbá akadt éppen elég bel- és külpolitikai esemény, ami elvonja a figyelmüket. Az ambiciózus űrprogramokat ezért megnyírbálták, a NASA költségvetése az 1960-as évek közepén lévő csúcshoz képest töredékre csökkent. A NASA újrafelhasználható űrhajója egybeolvadt a katonai űrhajó programmal, ebből lett a későbbi Space Shuttle. A NASA ebben a helyzetben nemhogy nem tudott pénzt biztosítani a további Hold-programra, de annak is örülhetett, ha egyáltalán képes az emberes űrrepülés biztosítására (ne feledjük, hogy az Apollo-17 1972-es útja után csak három Skylab küldetés, és a Szojuz-Apollo repülés volt az 1981-es első űrrepülőgép-indításig).

    A Hold-program első sorban politikai célt szolgált, a NASA számára kiadott kihívás, amit a NASA teljesített is, miután ez megvolt, a politikusok ki is húzták alóla a szőnyeget...

    Ha a Szovjetek a saját N1-L3 űrprogramjukat végigviszik, és leszállnak a Holdra 1972 körül, akkor valószínűleg az Apollo-program is folytatódott volna. Mivel a Szovjetek látszólag nem akartak a Holdra menni (az N1-L3 programot hivatalosan csak a Hidegháború után ismerték el, mivel kvázi kudarcnak nevezhető, ezért inkább eltitkolták a nyilvánosság elől), az amerikai vezetés nem látott fantáziát abban, hogy pusztán a tudományos eredményekért tovább pumpálják a pénzt az Apollo-programba.

    [center]
    Az Amerikai Légierő MOL kéműrállomása, a pénzhiány miatt ezt is lelőtték 1969-ben


    Egy McDonnel-Douglas űrállomás és űrrepülőgép terv 1970-ből, a NASA számára, az akkori elképzelések szerint 1977-ben mindkettőnek készen kellett volna lennie.


    Az különféle Apollo-tervek, a felső a megvalósult első lépcső, a második egy két hetes Hold-misszióhoz szükséges mini-bázis, a harmadik egy másfél éves Holdon tartózkodáshoz való komplett bázis már.