Holdra szállás- mi az igazság?
A trollkodást, provokációt és személyeskedést kérjük mellőzni, büntipont repül érte!
-
Candi #4347 Te tényleg nagyon sötét vagy a témát illetően. Én sem tudok sokmindent, de inkább olvasok, érdeklődök, mint gúnyolódok hülyeségekkel.
Érdekes, hogy az ősember nem egyből egy 400 tonnás szkúnert épített, és nem Amerika felé vette vele azonnal az irányt. Először csak a folyó túlpartjára igyekezett átjutni, egy farönkön ücsörögve, egy nagyobb, leveles ággal a kezében evező gyanánt. Aztán volt még jónéhány állomás a farönktől, mire megépült az első 400 tonnás szkúner.
Itt is hasonló a helyzet. Először csak egy vacak rakettát lőttek ki, hogy egyáltalán kijut-e a Föld vonzáskörzetéből. Aztán jött Lajka, majd Gagarin, ők már utaztak is a Föld körül. Őket követte Armstrong és Aldrin, akik először száltak le egy idegen égitestre. A Holdunk csupán 400K kilométerre van a bolygónktól, űrbéli léptékkel igen közel. A következő lépés a Mars lesz, ha azt is sikerül "meghódítani" (mint a Holdat), akkor jöhet a többi bolygó, esetleg azok holdjai (egyik nagy cél majd az Európa lesz).
"Tavaly az USA GDP-je 14264 milliárd dollár volt. Néhány évig a GDP csupán egy ezrelékéből újra a Holdra lehetne jutni. Nem hinném, hogy a pénz lenne a gond.
Ha meg olyan unalmas a Hold, akkor a Marsra miért menne a NASA? Ott talán őserdők vannak? Minden négyzetméteren egy tonna arany van?"
1. A GDP a nemzeti bruttó össztermelés, amiben nincsenek benne a kiadások. Hiába volt neki 14264 mrd a GDP-je, ha a kiadásai 14000 dolcsit kóstáltak (nem tudom mennyit), akkor összesen 264 mrd dolcsi volt a nettó növekedés. Ebből is 200 magánzsebekbe vándorolva találta meg nyughelyét.
2. A Hold - Naprendszerünk bolygóinak születésekor - úgy tűnik, a Földből szakadt ki valamilyen iszonyatos erő (valószínűleg egy méretes meteor) hatására. Ergo anyagának 99+ %-a ugyanaz, mint a Földünké, ezt sikerült bebizonyítani a Holdról hozott mintákat vizsgálva. Ergo eleve alig tartalmaz valami minimális "földön kívülit", és annak a túlnyomó része is valahol a Hold magjában rejtőzhet, 1700 km mélyen.
3. A Mars "meghódítása" több okból is újabb mérföldkő lesz az űr- (és világ-) történelem folyamán.
Egyrészt a Holdunk itt kering az anyabolygója körül, így ugye nagyjából mindig azonos távolságra. Ellenben a Mars hol "melletünk" tanyázik, hol a Nap túloldalán.
Másrészt amikor Földközelben van (durván kétévente), akkor maga a puszta távolsága is (80 millió km) óriási akadályt jelent nemhogy embert, de bármiféle szerkezetet is juttatni a közelébe úgy, hogy az onnan vissza is jöjjön. Ez 400x nagyobb távolság oda-vissza, mint a Holdunké.
Harmadrészt ebből kifolyólag az út hossza is közel másfél évre növekszik emberrel a fedélzeten, a Földi gravitációt imitáló gyorsulást majd lassítást feltételezve. Ez az idő iszonyatosan sok, tekintve, hogy ezt jobb esetben egy kábé 20-25 m2-es lakásnak megfelelő méretű lyukban kell eltöltenie a Marsra utazni vágyónak (és még erkély sincs).
Hogy miért erőltetik mégis annyira ezt a Marsos dolgot?
A Mars egy teljesen Földidegen égitest. Más az összetétele, a klímája, az egész szerkezete mint anyabolygónknak. Így tudományos szempontból már önmagában is sokkal többet ígér, mint a "kistestvérkénk".
Saját légköre van (a Holdnak nincs), ergo messze kiegyenlítettebb a klímája, mint a Holdnak (ahol -150 és +200 fok között ingadozik a felszíni hőmérséklet, ezzel szemben a Marson -100 és +20 fok között). Így képes lehet akár táptalajként is szolgálni az életnek. Víz található rajta, a légköre nagy mennyiségben tartalmaz CO2-t. Már régóta folynak kísérletek olyan élő, növényi alapú, oxigénfejlesztő létformák kitenyésztésén, amely képes lehet megélni a marsi klímán.
Ezeken kívül ha sikerül emberi lábnyomot hagyni a Marson, az azt jelenti, hogy elértünk egy olyan technológiai fejlettséget, amellyel nyitott kapuvá válhat a többi, egyelőre még elérhetetlen égitesthez vezető út a naprendszerünkben.