Holdra szállás- mi az igazság?

Ezt nem igazán értem, miért kell a Holdat is teleszemetelni.

Péntek délután újabb értelmetlen poszt gerrobtól

Fasza. Még mindig ott tartasz, hogy fos lötyög a fejedbe.

Péntek délután újabb becsapódás a Holdon

Fasza. Még mindig ott tartanak, hogy egy szonda csapódik a Holdba.

Ma is érkezik két ûreszköz a holdra.

Az Elfujta a szel, minden idok legtobbet hozo filmje jelenleg.. this is fact.

Úúúú!
;)

Egyébként a jelenlegi technológiával elértük azt, hogy olcsóbb egy komplett kis mobil, jól felszerelt laboratóriumot eljuttatni a Marsra, és ott helyben végezni a vizsgálatokat, mint onnan hazaszállítani a vizsgálat tárgyát és itthon kielemezni.

Hogy le lettem oltva xDDD

Három orosz holdszonda hozott összesen 200g mintát (Luna 16,20,24).
A hat amerikai expedíció összesen 384kg mintát gyûjtött.
Volt amerikai-orosz csereprogram is amivel az oroszok által kutatott területekkel teljesebb geológiai képet lehetett kapni

Olvasgass egy kicsivel többet a holdprogramokról, mert ez így gagyizás

Ezt a te szádból hallani elég vicces, mr. nagyarc...

Így van, ruszkik vagyunk és 1972-ben járunk. Ekkor már az amcsik közel 3 éve jártak a Holdon, és hoztak magukkal cuccokat. Szóval teljesen mindegy, hogy adunk-e nekik vagy sem, hiszen nekik már van két zsáknyi kavicsuk a Holdról... Ez pedig jól hangzik, hogy mi hogy ápoljuk az amcsi-orosz barátságot a "nagylelkûségünkkel".

"Majd gondolod hogy a ruszkik a hidegháború alatt bármit is megmutattak az amcsiknak abból amit hoztak vagy nem hoztak? :D"

Olvasgass egy kicsivel többet a holdprogramokról, mert ez így gagyizás. http://en.wikipedia.org/wiki/Luna_20

"Like the Luna 16 soil, samples of the Luna 20 collection were shared with American and French scientists"

20 millából kijön az utiköltség, meg még marad is nekik (elvileg). Legalábbis ez volt az ára ha jól emléxem, kábé egy éve reklámozták a tévében. Azóta nem tudom hányszázezren mentek fel :D Kettõrõl tudok, az egyik még golfozni is akart (csak aztán errõl a Nasa lebeszélte az illetõt).

Nem egy napot vannak fent és bizony kisebb kísérleteket nekik is el kell végezni. Mivel a többi ûrhajós másért is felmegy elég nehéz lenne a delikvenst aznap lehozni...

Azért abba benne volt a holdra szálláshoz szükséges technológia kifejlesztése is, ami mindig sokkal többe kerül, mint egy kész technológia alapján elõállítani a szükséges felszerelést. Ettõl függetlenül még mindig nincs arányban egymással a sikeres küldetésbe való befektetés összege annak nyereségével.

Biztos vagyok benne, ha valamelyik médiasztár vagy olajsejk le tudna szurkolni megfelelõ összeget, akkor a NASA sem zárkózna el egy kétórás holdsétától. Lásd, 20 milláért egynapos Föld körüli utat kínálnak a "szórakozni vágyó" delikvenseknek.

OFF

És emiatt tekintem az a listát viccnek. Az infláció nincs benne. Nem tudom, hogy meddig számolták a 390 millát, de egy USAF százados havi fizetése 1947-ben kb. 280 dollár volt (Yeager ennyit kapott berepülõpilótaként). Ma mennyi is lenne a 390? Sok.

ON

A NASA 1961 és 1969 között 24 milliárdot költött csak a holdraszállsára, a többi program költésge nincs benne, mert ugyebár Gemeini nélkül a büdös életbe nem lett volna holdraszállás sem... Az a 24 milliárd az ma olyan 300 vagy több. Ez a NASA 20 éves költségvetése ma kb...

Megint játszod a butuskát. Hányszor beszéltünk errõl? Nem nem tudnak nem kapnak lét rá. Méghozzá rohadt sok pénzt. Nézd meg a holdprogramot. És nézd meg az akkori árakat. Mondok egy szép példát. Tudod melyik mozifilm volt a legjövedelmezõbb? Vágd rá hogy a Titanik. 1.8 milliárd dollárt hozott világszerte. De van a 250es lista 113. helyén egy film a maga szerény 390 milliójával. Az Elfújta a szél. 1939-bõl.

Nincs okuk kiadni milliárdokat. Minden kutatást el lehet végezni robotokkal. A komolyabbakhoz meg nem két ember kell igen limitált idõvel. Ahhoz holdbázis kell. Igen ám de mennyibõl? És azt a mennyit milyen indokkal és mibõl veszed el?

Hol a matematikai modelled? Még mindig nem láttuk.

Majd gondolod hogy a ruszkik a hidegháború alatt bármit is megmutattak az amcsiknak abból amit hoztak vagy nem hoztak? :D Amúgy ha megmutatták volna, az amcsik akkor is felmentek volna saját adagért, mert tuti valami átverést neszeltek volna a dologban. Harmadrészrõl pedig a hidegháború alatt az ûrverseny éppen errõl szólt, hogy melyik nemzet mire képes, szal ha még meg is kapták volna a mintákat, és el is hiszik hogy azok a Holdról vannak, õk akkor is felmentek volna, csak azért, hogy megmutassák, õk is tudnak hozni maguknak.

"Szarunk a kõzetmintátokra, majd mi hozunk magunknak sajátot, bibííí!"

És mennyire, mennyire fájdalmas ez neked.

Most hova hajtsanak? Szerintem sürgõsebb lenne a saját bolygónk védelme, megóvása mint egy másikra költözni. Ilyet szép hely, mint a Föld, nem hasonlítható sem a Holdhoz, sem a Marshoz.
Ennyit bír a technika egyelõre. Hidd el ha elérik a miniatûrizálás határát, a számítógépek fejlõdése is megáll, legalábbis visszafordul, mert megint lesznek szoba méretû gépek tele mikrochipekkel.
Sõt. Ahhoz, hogy csillag/galaxis közi utazást tegyünk valamikor esetleg, egyedül a féreglyukas elmélet ad reményt. De ha kiderülne, hogy nem létezik, vagy lehetetlen, a büdös életbe nem fogunk ilyen távolságokat megtenni. Legalábbis egy emberöltõ alatt biztosan nem. Talán ezért sem találkoztunk még mi sem másokkal.
Tudom van valami izgi és érdekes az ilyen témákban (UFO, paleoasztronautika, hoax elmélete, sci-fi, stb.), mert az embernek nagyon nagy a fantáziája, de a meg kell tanulni két lábbal a földön járni és elfogadni a tényeket és nem álbizonyítékokat keresni/gyártani.
Kedvenc kérdésem: miért homályos és részletszegény minden UFO felvétel? Na?
Mostanság mindenki 2MP-es telefonnal járkál, mégsincs megdönthetetlen bizonyíték.
Persze ez már más téma...

A szovjetek kõzetmintákat is hoztak a Holdról, csak ezért odamenni emberes misszióval pénzkidobás volt a Nasa-nak, nem?

Azért nem sikerült, mert nem is akartak. Minek, ha egyszer ott nincs semmi, csak a kietlen, -150 fokos pusztaság?
Te mért nem mégy ki a sivatagba, a Szahara közepébe, a +50 fokba? Majd bolond lennél. Homokot itthon is találsz ha akarsz, az iszonyú hõséghez pedig rohadtul nem lenne kedved, ha már egyszer jártál ott...

*nem sokkal elõbb született*

Kicsit kihalt a topik.
JFK mondta 1961. május 25-én.
"First, I believe that this nation should commit itself to achieving the goal, before this decade is out, of landing a man on the Moon and returning him back safely to the earth. No single space project in this period will be more impressive to mankind, or more important for the long-range exploration of space; and none will be so difficult or expensive to accomplish."

Nem sokkal késõbb született
Carol W. Greider, aki idén kapott orvosi Nobel díjat a telomerek kutatásával. Ez is azt mutatja, hogy szalad az idõ, miközben nem sikerült a NASA-nak visszatérni a Holdra közel 40 év alatt.

Biztos ami biztos, sztem válaszd a 4. CS-t...

Megkérlek, hogy te légy az elsõ aki elhagyja a naprendszert a 3. kozmikus sebességgel. Kis szerencsével pár millió év alatt találhatsz egy lakható bolygót. Ha leszállsz, ígérem nem hiszünk neked...

(egyébként most is elérhetõ a 3. KS. Hogy hogyan? A megfejtést meghagyom neked, pallérozd csak az integrálásban és deriválásban megbicsaklott elméd)

Ahhoz, hogy ezt a fórumot elhagyd vagy az egész netet és tanulj, még ennyi sem kellene.

Miért nem hagyod el a Naprendszert? A harmadik kozmikus sebesség elérhetõ lesz szerintem.

"Ezeken kívül ha sikerül emberi lábnyomot hagyni a Marson, az azt jelenti, hogy elértünk egy olyan technológiai fejlettséget, amellyel nyitott kapuvá válhat a többi, egyelõre még elérhetetlen égitesthez vezetõ út a naprendszerünkben."

Inkább azt jelenti, hogy lezárult egy kolosszális költségvetésü program, és utána évtizedekig megint semmi nem lesz, hacsak... hacsak nem alkotunk olyan eszközöket, amik képesek párszáz tonna teherrel fürgén mozogni a Naprendszerben bolygófelszíntõl bolygófelszínig közlekedve.

Grat az íráshoz, egy NatGeo-s doksifilmhez remek lenne:)

Nagyon szép, de tartok tõle nem érti meg, mert túl hü... hozzá.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hold
http://hu.wikipedia.org/wiki/Apollo-program
http://hu.wikipedia.org/wiki/Mars_(bolyg%C3%B3)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Discovery-program

Te tényleg nagyon sötét vagy a témát illetõen. Én sem tudok sokmindent, de inkább olvasok, érdeklõdök, mint gúnyolódok hülyeségekkel.

Érdekes, hogy az õsember nem egybõl egy 400 tonnás szkúnert épített, és nem Amerika felé vette vele azonnal az irányt. Elõször csak a folyó túlpartjára igyekezett átjutni, egy farönkön ücsörögve, egy nagyobb, leveles ággal a kezében evezõ gyanánt. Aztán volt még jónéhány állomás a farönktõl, mire megépült az elsõ 400 tonnás szkúner.

Itt is hasonló a helyzet. Elõször csak egy vacak rakettát lõttek ki, hogy egyáltalán kijut-e a Föld vonzáskörzetébõl. Aztán jött Lajka, majd Gagarin, õk már utaztak is a Föld körül. Õket követte Armstrong és Aldrin, akik elõször száltak le egy idegen égitestre. A Holdunk csupán 400K kilométerre van a bolygónktól, ûrbéli léptékkel igen közel. A következõ lépés a Mars lesz, ha azt is sikerül "meghódítani" (mint a Holdat), akkor jöhet a többi bolygó, esetleg azok holdjai (egyik nagy cél majd az Európa lesz).


"Tavaly az USA GDP-je 14264 milliárd dollár volt. Néhány évig a GDP csupán egy ezrelékébõl újra a Holdra lehetne jutni. Nem hinném, hogy a pénz lenne a gond.

Ha meg olyan unalmas a Hold, akkor a Marsra miért menne a NASA? Ott talán õserdõk vannak? Minden négyzetméteren egy tonna arany van?"

1. A GDP a nemzeti bruttó össztermelés, amiben nincsenek benne a kiadások. Hiába volt neki 14264 mrd a GDP-je, ha a kiadásai 14000 dolcsit kóstáltak (nem tudom mennyit), akkor összesen 264 mrd dolcsi volt a nettó növekedés. Ebbõl is 200 magánzsebekbe vándorolva találta meg nyughelyét.

2. A Hold - Naprendszerünk bolygóinak születésekor - úgy tûnik, a Földbõl szakadt ki valamilyen iszonyatos erõ (valószínûleg egy méretes meteor) hatására. Ergo anyagának 99+ %-a ugyanaz, mint a Földünké, ezt sikerült bebizonyítani a Holdról hozott mintákat vizsgálva. Ergo eleve alig tartalmaz valami minimális "földön kívülit", és annak a túlnyomó része is valahol a Hold magjában rejtõzhet, 1700 km mélyen.

3. A Mars "meghódítása" több okból is újabb mérföldkõ lesz az ûr- (és világ-) történelem folyamán.
Egyrészt a Holdunk itt kering az anyabolygója körül, így ugye nagyjából mindig azonos távolságra. Ellenben a Mars hol "melletünk" tanyázik, hol a Nap túloldalán.
Másrészt amikor Földközelben van (durván kétévente), akkor maga a puszta távolsága is (80 millió km) óriási akadályt jelent nemhogy embert, de bármiféle szerkezetet is juttatni a közelébe úgy, hogy az onnan vissza is jöjjön. Ez 400x nagyobb távolság oda-vissza, mint a Holdunké.
Harmadrészt ebbõl kifolyólag az út hossza is közel másfél évre növekszik emberrel a fedélzeten, a Földi gravitációt imitáló gyorsulást majd lassítást feltételezve. Ez az idõ iszonyatosan sok, tekintve, hogy ezt jobb esetben egy kábé 20-25 m2-es lakásnak megfelelõ méretû lyukban kell eltöltenie a Marsra utazni vágyónak (és még erkély sincs).

Hogy miért erõltetik mégis annyira ezt a Marsos dolgot?

A Mars egy teljesen Földidegen égitest. Más az összetétele, a klímája, az egész szerkezete mint anyabolygónknak. Így tudományos szempontból már önmagában is sokkal többet ígér, mint a "kistestvérkénk".
Saját légköre van (a Holdnak nincs), ergo messze kiegyenlítettebb a klímája, mint a Holdnak (ahol -150 és +200 fok között ingadozik a felszíni hõmérséklet, ezzel szemben a Marson -100 és +20 fok között). Így képes lehet akár táptalajként is szolgálni az életnek. Víz található rajta, a légköre nagy mennyiségben tartalmaz CO2-t. Már régóta folynak kísérletek olyan élõ, növényi alapú, oxigénfejlesztõ létformák kitenyésztésén, amely képes lehet megélni a marsi klímán.
Ezeken kívül ha sikerül emberi lábnyomot hagyni a Marson, az azt jelenti, hogy elértünk egy olyan technológiai fejlettséget, amellyel nyitott kapuvá válhat a többi, egyelõre még elérhetetlen égitesthez vezetõ út a naprendszerünkben.

Nem így kell tekinteni rá. A NASA és az amerikai politikai és katonai elit is úgy tekintet az Apollo-programra, mint egy elõõrsre, amely tapasztalatokat gyûjt, és kifejleszti a szükséges technológiákat.

A NASA az 1960-as évek végén egy újrafelhasználható hordozóeszközt akart, modulszerûen felépülõ ûrállomást (sõt, ûrállomásokat), "Space Tug"-ot, vagyis egyfajta ûrbéli mindenes jármûvet, ami a modulokat szállítja, összeszereli. Ezen túl már Hold-bázisokat és nukleáris meghajtású Mars-ûrhajókat terveztek, a nukleáris rakétahajtómûvek elsõ generációja, a NERVA kvázi el is készült.

De jött 1970, és a költségvetési problémák. A NASA (és a katonai célprogramok, mint a MOL kémûrállomás) embertelen mennyiségû pénzt nyelt el, és csak azt ígérték, hogy ennél is többet lennének képesek elnyelni. Az közvélemény már nem volt annyira kíváncsi a dologra, az elsõ Holdra-szállás után a kezdeti lelkesedés eltûnt, továbbá akadt éppen elég bel- és külpolitikai esemény, ami elvonja a figyelmüket. Az ambiciózus ûrprogramokat ezért megnyírbálták, a NASA költségvetése az 1960-as évek közepén lévõ csúcshoz képest töredékre csökkent. A NASA újrafelhasználható ûrhajója egybeolvadt a katonai ûrhajó programmal, ebbõl lett a késõbbi Space Shuttle. A NASA ebben a helyzetben nemhogy nem tudott pénzt biztosítani a további Hold-programra, de annak is örülhetett, ha egyáltalán képes az emberes ûrrepülés biztosítására (ne feledjük, hogy az Apollo-17 1972-es útja után csak három Skylab küldetés, és a Szojuz-Apollo repülés volt az 1981-es elsõ ûrrepülõgép-indításig).

A Hold-program elsõ sorban politikai célt szolgált, a NASA számára kiadott kihívás, amit a NASA teljesített is, miután ez megvolt, a politikusok ki is húzták alóla a szõnyeget...

Ha a Szovjetek a saját N1-L3 ûrprogramjukat végigviszik, és leszállnak a Holdra 1972 körül, akkor valószínûleg az Apollo-program is folytatódott volna. Mivel a Szovjetek látszólag nem akartak a Holdra menni (az N1-L3 programot hivatalosan csak a Hidegháború után ismerték el, mivel kvázi kudarcnak nevezhetõ, ezért inkább eltitkolták a nyilvánosság elõl), az amerikai vezetés nem látott fantáziát abban, hogy pusztán a tudományos eredményekért tovább pumpálják a pénzt az Apollo-programba.


Az Amerikai Légierõ MOL kémûrállomása, a pénzhiány miatt ezt is lelõtték 1969-ben


Egy McDonnel-Douglas ûrállomás és ûrrepülõgép terv 1970-bõl, a NASA számára, az akkori elképzelések szerint 1977-ben mindkettõnek készen kellett volna lennie.


Az különféle Apollo-tervek, a felsõ a megvalósult elsõ lépcsõ, a második egy két hetes Hold-misszióhoz szükséges mini-bázis, a harmadik egy másfél éves Holdon tartózkodáshoz való komplett bázis már.

Ja, például el lehet vinni egy lézert a Marsra is, hogy a Föld-Mars távolságot 0.1 mm pontossággal megkapják. Ez valóban fontosabb, mint egy Holdbázis.

A GDP-t veszed alapul? Szép. Kiadások? Állitólag ott élnek emberek és minden franc bajuk van és pofáznak. Államadósság? Politika? stb?

De igazad van, azért nem akarnak a holdra menni mert félnek a náciufóktól. Pontosabban attól hogy a náciufó belekapaszkodik a hódkomp felszálló fokozatába és lecsempészi magát a fõdre és féregjáratot nyit a hold és a föld között amin elkezdenek átözönleni a náci eszeszek. És akkor rabigába hajcsák a szabadvilágot.

A hold nem unalmas. Pusztán tudományosan érdekes, és nem lehet a náciufókon kivül más dolgokat fényképezni ami érdekelné az embereket. A marsra eljutni nagy fegyvertény lenne. Sok kutatást el tudnánk végezni. De jelenleg kb ennyi. A telepeshajóktól még messze vagyunk.

Két dolog a végére: Még mindig nem láttuk a matematikai modelledet.
Szerinted miért nem mennek vissza? Ha már a mostani szent technika lehetõvé teszi? És kérlek olvass el egy rendes könyvet ebben a témában... Meglátod sok minden világos lesz, és nem a hoax videókat fogod alapul venni.

Tavaly az USA GDP-je 14264 milliárd dollár volt. Néhány évig a GDP csupán egy ezrelékébõl újra a Holdra lehetne jutni. Nem hinném, hogy a pénz lenne a gond.

Ha meg olyan unalmas a Hold, akkor a Marsra miért menne a NASA? Ott talán õserdõk vannak? Minden négyzetméteren egy tonna arany van?

Ne játszd már a butuskát.. Tudod jól hogy ez egy program volt amiben még több leszállás szerepelt. Hogy miért? Tudományos érdeklõdés, tesztek, egyebek. Semmi csilli villi. Azért szüntették be mert rohadt sokba került. De ha vennéd a fáradtságot és OLVASNÁL (MUHAHAHA:) könyveket a témában tájékozottabb lennél. És akkor amilyen hiányosságokat tapasztalnál a SAJÁT GONDOLATAID alapján azt kérdeznéd meg. Nem lobogna a zászló és nem hasonlitanál össze számitógépeket egymással.

Egyébként meg: nem dõlt el. Most már tudjuk hogy az oroszok soha nem jutottak volna el a holdra akkor. Azt is tudjuk miért. De akkor és ott honnan tudod hogy 1970 január elsején nem az a vezetõ hír a nyújortájmszban hogy az oroszok 50 fõs kommunista bázist üzemeltetnek a hódon. Persze búzát termelnek, és a rakéták amik a föld felé irányulnak csak árnyékot adnak nekik.

De akkor miért ismételték meg 5-ször a Holdraszállást? Az elsõnél nem dõlt el az ûrverseny?

A BME-n is láttam olyan progit C64-re írva, hogy eldobtam a hajam, hogy azzal mit meg nem tudtak csinálni.

Õt nem kell piszkálni ezért, mert azt hiszi ebben a fejlõdõ világban, hogy 2GB RAM meg Core2 nélkül már semmit sem ér az ember. Nem tudja, hogy 64k memória is mennyi mindenre elég, ha kifejezetten erre írnak egy programot, ami csak kódokkal üzenget a felhasználó felé és egy célfeladata van: vezérelni a holdkompot. Ehhez nem kell csúcsgép. Mellesleg meg pont azért alkalmaznak a mai napig õskövületeket az ûrtechnikában, mert sokkal megbízhatóbbak, mint egy mai cucc. Továbbá hallottam, hogy azért is, mert a mai procik annyira kicsiny csíkszélességgel készülnek, hogy az ilyen száguldó részecskék (nevüket ne kérdezzétek) az ûrben nem mennek át a bennük levõ "réseken", hanem fennakadnak, komoly zavarokat okozva ezzel a mûködésben.

"A fõ cél az ûrverseny keretein belüli rivalizálás és kivagyiság megmutatása volt a felek részérõl"

Pontosan. Most mégis ha felmennének mi a francot csinálnának? Csak azért hogy néhány kiválasztott sétálhasson, meg fotózzon, a sok moonhoaxer meg úgyis rávágja: Photoshop. Mert manapság mindenre ezt lehet kenni...

Na most hasonlítsátok össze ezt a technológiát a 40 évvel ezelõtti számítógépekhez.

Légy olyan kedves, és esetleg fejtsd ki, mégis mennyiben hasonló a két dolog. A legkomolyabb matematikai számítási teljesítmény a pályaszámításokhoz volt szükséges. Vagyis most azt mondod, hogy nemhogy az Apollo, de például a Mariner, Surveyor, Luna, stb. mûholdak sem valósultak meg? Ugye hogy mennyire zöldségnek hangzik? Mert ezt állítod.

Nem "nem sikerült visszamenni", hanem nem volt értelme költeni rá. Ha lett volna értelme odamenni, akkor kerítettek volna rá lóvét és visszamentek volna. Egyszerûen semmi olyat nem találtak ott, amiért érdemes visszamenni, kockáztatni egy rahedli méregdrága felszerelést + emberélete(ke)t. Egy kihalt, sivár, légkör nélküli kõdarab az egész, semmi olyan értékesre nem bukkantak a szondákkal, ami többet érne mint amennyibe az egész oda-vissza út meg a vele járó hercehurca kerülne.

A korai holdraszállások sem azért történtek, mert hû de milyen értékes dolgok lehetnek a Holdon. Mindenki sejtette, hogy amit onnan elhoznak, annak nagy valószínûség szerint legfeljebb eszmei értéke lesz. A fõ cél az ûrverseny keretein belüli rivalizálás és kivagyiság megmutatása volt a felek részérõl.

Mit szeretnél már megint? Nem 40 évig nem sikerült visszamenni, hanem, nem volt pénz rá. Jön az új gumicsont? Még jó hogy a zászlót átléptük. Tekerjünk elõre a náciufókhoz, az legalább jópofa.

Így robban fel egy szupernóva

"Az alkalmazott matematikusokból és asztrofizikusokból álló konzorcium tagjai az általuk fejlesztett MAESTRO-kóddal dolgoztak, a számítások futtatását az Oak Ridge-ben (Tennessee, USA) található, Jaguar nevû Cray XT4-es szuperszámítógépen végezték."

Na most hasonlítsátok össze ezt a technológiát a 40 évvel ezelõtti számítógépekhez. Majd azzal, hogy 40 évig nem sikerült visszamenni a Holdra. Mese.

Megint ez a Méder Áron circumnavigator van a tévében. Lehet, hogy õ lesz a magyarok Armstrongja? És õ még ráadásul bizonyítani is tudja az utat a hajónaplúval. Gyakorlatilag az élete végéig megélhet az útból Áron, nem rossz.

Úgy, hogy gyorsan visszanõ a bõr a pofájára, pedig napi rendszerességgel égeti le magáról.

Jól mondod, szájkarate. Közlöd hogy mindenféle izék segítségével felállítottál egy modellt ami bizonyítja hogy nem volt holdra szállás. Mikor kértük akkor eltûntél és másról kezdtél el beszélni. Képzeld közben én meg a Cserenkov sugárzási görbébõl, és a nap föld távolság négyzetével plusz belevéve hogy 69 mennyivel emelkedett a kokakóla fogyasztás az usában (a tévé elõtt ültek, valamit mán csak inni kell) matematikailag be tudom bizonyitani hogy volt holdra szállás. És ez biztos hogy igy van.

Ha ezt sem tudod akkor mi alapján kéred számon?

Kifejtenéd?