Holdra szállás- mi az igazság?

OFF

A Honvédelmi költségvetés legnagyobb hányada, amennyire én tudom, bér és bérjellegû kifizetés...

De ha ez a téma, akkor inkább a Haditechnika topicban. 😊

Jaja, de nekik azért jó, mert szinte az utolsó cent is visszamegy a gazdaságukba, mi meg abból a honvédségre fordított 2 Mrd-ból nem kevés külföldön termelõ cégnek teszünk jót. (fújj de protekcionista vagyok)

A Magyar éves honvédelmi költségvetésbõl (cirka 2 milliárd dollár) meg vagy 100 millió afrikai rászorulónak lehetne tiszta vizet biztosítani egy évig.

Minden állam maga dönti el, hogy mire használja fel a költségvetését, ám érthetõ okokból elsõre mindenki úgy gondolkodik, hogy mi tesz jót egy országnak, mi viszi elõre tudásban, gazdaságilag, mitõl lehet még fejlettebb.

Indiának is van saját ûrprogramja, Kínának is, pedig a szegénység terén és az életkörülményeken mindkét országban lenne mit javítani...

Igen, tudom. Csak nem jut eszembe magamtól, van sok más dolgom is 😊 Így meg kapok néha egy-egy morzsát, amit megnézek, majd alul vagy oldalt a kapcsolódó linkekkel eljutok néha egy-egy karéj kenyérig is 😊

Candi, az origo, index és sg oldalain megtalálod a gerrob által belinkelt cikkeket. Extra a cydonia.blog.hu, ahol remek írások vannak, bár a szerzõk sajnos nem mindig aktívak (viszont ha igen, akkor ûberprofik). És a legjobb: urkutatas.hu.

Egyébként van ûrkutatás topic, jobb lenne, ha gerrob oda linkelné ezeket, így legalább nem írna hozzá olyan sorokat, melyek idegesítõen bénán kapcsolják a holdra szállás témaköréhez.

Rendben. Milyen bizonyíték van arra hogy létezel?

Mivel tényként kezeljük hogy megkerülte, mivel szerinted az emberek zöme ebben hisz, neked milyen bizonyítékaid vannak hogy mégsem? Esetleg errõl is kaphatnánk egy matematikai modellt mint a holdra szállásról?

De most komolyan, miért nem olvasol el egy könyvet a témában?

Milyen bizonyítékod van rá, hogy megkerülte?

"Azért néha olvasd el a topik címét, ez nem elsõsorban a holdfanok/Nasa hívõk topikja."

Ez igy van. Na akkor hol a matematikai modell ami levezeti hogy nem volt holdra szállás? És miért pont Glennt lõnéd ki? Ja hogy már nem is õ volt aki elsõ amerikaiként megkerülte a földet? Meg a siklóval sem volt fenn? Mondd legalább elképzelésed van arról hogy ki õ?

<off>
"Amúgy mi az a trollkodás?"
Ez egy Internetes szleng azon személyek meghatározására, akik úgy zavarják egy fórum (de ez lehet más közösségi oldal például Wikipédia, blogok) mûködését, hogy feleslegesen keltenek vitát, személyeskedést, magyarázatot, hozzászólást.
Nem a fórum technikai rendszere ellen támad (mint például a spammelõk, reklámozók, "elsõ hozzászólás!"-omozók), hanem a közösség ellen.

Index cikke a különbözõ fórumromboló esetekrõl.
Wikipédia meghatározása,
</off>

Most olvasom:

"A legénység és a kapszula a második kilövéssel jut ki a légkörbõl, ezt megelõzõen az Ares nagyobb változata minden más szükséges elemet feljuttat. A kapszula összekapcsolódik a hajtóanyag modullal és a leszálló egységgel, majd együtt megkezdik 385 000 kilométeres utazásukat a Hold felé. Az elsõ ilyen repülés 2020-ra van elõirányozva, a költsége várhatóan 100 milliárd dollár lesz."
(Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/56652/orion_vissza_az_apollo_korszakhoz)


100milliárd? Magyarország ennyibõl kivásárolhatná magát a teljes adósságából és hitelállományából...

Amúgy mi az a trollkodás? Sokfelé olvastam már, de még nem tudtam rájönni, hogy pontosan mit is jelent.

Sztem ne menj el. Jók a cikkek, amiket belinkelsz, én szeretem õket olvasgatni. Csak ne fûzz egyikhez se kommentárt 😊

Akkor trollkodás helyett átválthatnál forumozó üzemmódba és a topik témájához kapcsolódó értelmes hozzászólásokat is produkálhatnál. Kezdetnek mindjárt kiszellõztethetnéd a topikot a hazugságod bûzétõl, azzal a bizonyos matematikai modellel. Ja, hogy nincs olyan? Akkor akár el is húzhatsz a topikból!<#banplz>

Azért néha olvasd el a topik címét, ez nem elsõsorban a holdfanok/Nasa hívõk topikja.

Miért nem inkább téged, egyenesen a holdnak, hogy saját szemeddel láthasd, hogy megtörtént e amirõl a topik szól. Aztán majd elmondhatod itt, mi meg majd kétkedve fogadjuk. De csak miután beposztoltad a matematikai modellt, amivel "bizonyítottad", hogy nem történt meg a holdralépés. Addig meg költünk tovább wunderbaumra, hogy ne facsarja az orrunk a hazugságod bûze.

Verne Gyula után szabadon - óriáságyúval a világûrbe

"Hunter hangsúlyozta, hogy az óriáságyúnak köszönhetõ gyorsulási erõ egyaránt végzetes lenne mind az emberek, mind a hagyományos mûholdak számára, ugyanakkor a segítségével biztonsággal lehetne továbbítani például rakétahajtóanyagokat."

Azért John Glenn-t kilõném. Próba, szerencse.

John Connor ember volt a filmben. Ezért meg repülhetne egy - két elakadásjelzõ.

Nem probléma, akkor majd John Connor-t küldjük oda.

A gond a felszín hõmérsékletével van.

Óriás lábnyom a Merkúron

Szerintem oda kéne menni, a Mars erõsen felejtõs.

Hát még mindig jobb, mint a 40 centis kilátó 40 milláért...

Én kérek elnézést a stílusa miatt<#rolleyes>

Szerintem van annyira jó ötlet, mint a delfinek által vezérelt ûrállomás a Beyond 2000 címü mûsorban (amire egyébként majd 50.000-ret költöttek, mert erre ugye van pénz) <#smile>

Oké, hagyjuk, hülyeség volt <#sniffles><#bee1>

Azért az oda-vissza kommunikáció ideje, ami ~2 másodperc, eléggé élvezhetetlenné tenné a "realtime" rallyt.

Ez még mindig a nevetséges katgióra. Hány percet tolnák vele? Gondolod érdekel ennyi ember? Mi az élvezet abban, hogy a Holdon teszed? Szerintem semmi. Sokkal érdekesebb idelent a Földön elhagytatott helyeken, amik szépek is lehetnek és nem rovet, hanem valami UAV-t. Azért még fizetnék is. Csak éppen ez repülésbiztonsági okokból nem megvalósítható.

"Még mindig ott tartunk, hogy cirka 10 millió dollárt szerinted hány ember fizetne ki azért, hogy egy távirányítású roverrel rohangálhasson a Hold felszínén?"

Fingom sincs. De ha már ilyen szépen levezetted, gondolod hogy egy rovert egy ember irányítana? Ha 100-an irányítják, akkor már csak 100K dolcsiba kerül, ha 10ezer ember játszik vele, akkor pedig már csak 1000 dolcsi egy emberre az ára. Igazad van, ez valóban sok, de írtam hogy nem gondoltam bele a részletekbe. Nem számoltam semmit, egy hirtelen jött ötlet volt.
És azok a Hold körül keringõ mûholdak nem kizárólag (sõt, nem elsõsorban) a roverek ellátására lennének föllõve, azt bármi másra is használhatják, a játék csak egy plusz lenne.

2.: Adó-vevõvel rendelkezik, de a Földel való kommunikációhoz, és nem arra, hogy egy Hold felszínén lévõ roverrel tudjon kommunikálni. Neked egy olyan mûhold-hálózat kell, amely képes folyamatos, 24 órás élõ kapcsolatot biztosítani a Hold felszíne és a Föld között. Csak gondold el, hogy a Hold körül kering egy mûhold, mondjuk megkerülve azt minden fél órában. Mikor tud ez a mûhold átjátszó állomásként mûködni? Akkor, amikor egyaránt rálát a Földre és a Roverre, ez pedig egy relatíve szûk idõtartam, mondjuk legyen 5 perc. A maradék 25 percben arra vársz, hogy a mûhold megint megfelelõ pozicióba kerüljön. Éppen ezért nem 2-3 mûholdra, de legalább olyan 12 mûholdra lenne szükség, amelyek ahhoz ideális pályán keringenek, hogy folyamatosan lefedjék a teljes Holdfelszínt, és közben egymásra is rálássanak.

3.: Oké, de most ismered a technikai akadályokat is már. Hasraütés szintjén számolgassunk.

A roverek mondjuk nyomjanak 20kg-ot (a Mars Sojourner rover 10,5kg-am volt, az 65cm hosszú, 48cm széles és 30cm magas volt, csúcssebessége 3,6km/h, ám nem volt komolyabb rádiókészüléke, a Mars Pathfinder leszállóegységgel tudott csak kommunikálni, így annak a ~500m-es körzetében mozoghatott csak, a plusz 10kg a rádióberendezéshez egy nagyon optimista becslés ahhoz, hogy a roverünk képes legyen a Hold körül keringõ mûholdakkal kommunikálni). Legyen belõlük 10db, az áruk mondjuk 10,000US$ darabontként (összesen 100,000US$, legyen további 2,5 millió dollár költség a megbízható mûködés ellenõrzéshez szükséges tesztekre), ez 200kg hasznos teher. Az árakhoz egy adalék, a Sojourner ugyan nagyon olcsó alkatrészekbõl épült fel (hagyományos rádiómodem, egyszerû boltból megvehetõ elektromotorok), de hogy az adott körülmények között valóban mûködjenek, átalakításokat kellett ezeken végrehajtani, és megfelelõ teszteket végrehajtani, hogy ellenõrizzék, tényleg mûködne-e majd a Mars felszínén. A Sojourner 25 millió dollárból lett kifejlesztve. A fenti 2,6 millió dolláros ár tehát nagyon is optimista. A technikai nehézségek közé tartozik, hogy túl kellene élniük a Holdi éjszaka hidegét, ezt például a Lunokhod esetén Polonium-210 rádióizotópos fûtõegységgel oldották meg (a Lunokhod viszont egy jóval nagyobb méretû jármû, 2,3 méter hosszú, és mintegy 800kg-ot nyomott).

Kell egy leszálló egység, amely képes a cirka 200kg-nyi hasznos terhet puhán a Hold felszínére tenni. Durva becslésem szerint ez egy 300kg-os leszállóegység lehet, tehát összesen nyomnának ~500kg-ot. Az ára durván legyen 5 millió dollár, de ismét, ez egy olyan minimális ár, ami szinte kivitelezhetetlenül olcsó, és sok kompromisszummal számol (fõleg a tesztelések terén). Reálisabban számolva inkább olyan 20 millió dollár körül lehetne számolni...

Kellenek akkor a kommunikációs mûholdak, legyen 12 darab, a tömegük mondjuk ~400kg (ne felejtsük el, hogy ezek akár 10-15 évig is mûködhetnek, tehát késõbb más kommunikációs feladatra is felhasználhatóak, de ennek megfelelõ üzemanyagmennsiégre is szükség van). Ez 4800kg. Az áruk legyen 5 millió dollár / darab (szumma 60 millió).

Összesen tehát 5300kg-ot kell feljuttatnunk és már 72,6 millió dollárnál járunk. A feljuttatás költsége legyen ~60 millió dollár, egy Proton hordozórakétával megoldható. Ez 132,6 millió dollár. Jármûvenként 13,26 millió költség, tehát hogy valami hasznod is legyen belõle, olyan 15 millió dollárért kell árulnod a rovereket...

Látható, hogy kommunikációs mûholdak az egyik legnagyobb tételek, úgyhogy egyszerûsítsünk. A 20kg-os roverek helyett csináljunk nagyobbat, olyan 200kg-osat, amely képes közvetlenül a Földdel kommunikálni, cserébe csak a Hold Földfelé nézõ oldalán használhatod õket. Ez sem lesz sokkal olcsóbb, mert ez esetben azt kell megoldani, hogy az egész Földön elosztva legyen egy rádióantenna hálózatod, de mondjuk erre számoljunk 10 millió dollárt, hiszen jelenleg is vannak ilyen antennák és mûhold-kommunikációs tengeri hajók (persze borsos bérleti díjért), illetve mi is építhetünk ilyeneket. A nagyobb roverek mondjuk kerüljenek 30,000$-ba, fejlesztési költség maradjon 2,5 millió, ez összesen 2,8 millió, ilyen téren minimális a változás. A leszállóegység sem lesz könnyû helyzetben, itt is csaljunk egy picit, csak 5 jármûvel számoljunk, vagyis 1 tonna hasznos teher, a leszállóegység pedig legyen 1,2 tonna (az ára maradjon mondjuk 10 millió), vagyis összesen 2,2 tonna. Ezt azért csináltuk, hogy egy Szojuz-2 Fregatt fokozattal képes legyen eljuttatni LMO pályára. A Szojuz-2 ára nagyságrendileg 20 millió dollár. Ezzel összesen 42,8 millióba került, ez 8,56 millió per rover, haszonnal legyen mondjuk 10 millió dollár.

Még mindig ott tartunk, hogy cirka 10 millió dollárt szerinted hány ember fizetne ki azért, hogy egy távirányítású roverrel rohangálhasson a Hold felszínén?

Nem számoltam én semmit, ezért írtam hogy talán.

1. Oké, igazad van, technikai kérdés. De úgy jobban nézne ki 😛
2. Mi a faxnak lõnének fel egy olyan mûholdat a Hold köré, amelyik nem rendelkezk adó-vevõ funkcióval?
4. Nem tudom, egy ötlet volt 😊 Én biztos elbaromkodnék vele egy darabig.
5. A Nasa csak példa volt, nem értek a mai ûrprogramokkal foglalkozó cégekhez.

"A lóvéval talán még nem is lenne nagy probléma"

Kiszámoltad hogy mennyibe kerül és mennyiért kellene bérbe adni óránként hogy valaha is visszahozza a beleölt pénzt? Szerinted hányan lennének akik milliókat fizetnének (akár dollárban) hogy játszanak egy kicsit egy olyan távirányítású autóval amit egy tv-n keresztül néznek lassan reagál és úgy egyáltalán semmi értelme. De ha ott a számládon a pénz akkor nem szóltam akkor szeretném én vezetni a projektet. <#wink>

1.: Attól tartok nem vagy tisztában a gravitáció és a por általános jelentõségével. Ahhoz, hogy egy kocsi elássa magát az kell, hogy belesüllyedjen. Megfelelõ kiképzésû kerekekkel ez kvázi kizárható (mély kavicsba ne sima kocsival menj bele, amelynek a kereke aszfaltútra lett tervezve, hanem egy ballonkerekes terepjáróval...).

A lánctalpnak sokkal több hátránya lenne az adott körülmények között, a szükségtelensége mellett. Például vedd bele, hogy a lánchajtó kerék és a lánctalp közé mindenképpen jut por -> mintha csiszolópapír).
2.: Azok a mûholdak nem erre a feladatra lettek tervezve, alkalmatlanok erre a feladatra, új mûholdak kellenek. Célzottabban: szerinted a jelenleg Hold körül keringû mûholdak közül melyik rendelkezik eme képességgel?
4.: Nem világos, hogy mit is akarsz, ha a felderítés, Holdon mászkálás a cél, akkor nem Hold-rallyzni fogsz -> olyan jármû kell, amely biztonságosan és megbízhatóan tud haladni hosszú ideig. Ha az élvezet rallyzás a lényeg, akkor meg minek ehhez a Hold? Mesterségesen megvalósítható itt a Földön is. Pusztán az a tudat, hogy a Holdon rallyzol egy távirányítású autóval, szerinted elég vonzerõ lenne?
5.: A NASA-nak mi köze lenne ehhez? Õk jelenleg nem rendelkeznek megfelelõ hordozórakétával (az egyetlen NASA hordozóeszköz az Ûrrepülõgép, amit az United Space Alliance üzemeltet alvállalkozóként). A Lockheed, Boeing, Orbital, ArianeSpace, Roskozmos, illetve a Kínai állam igen (meg egy-két vállalat, amit kihagytam).

Hold-rover ^^ Ez tetszik 😄

1. Elõfordulhat, hogy olyan felületre érkezik, amin sima kerekeken nem tud áthatolni. Mentél már mély homokban kocsival? A Holdon kisebb a gravitáció, és finomabb a por is, sokkal könnyebben elássa magát mint a Földön.
2. A Hold körül is van már pár mûhold, amik átjátszótoronyként is üzemelhetnek.
3. Benne van a pakliban.
4. Viszont vannak hegyes sziklák, amelyek összekaristolják, megrongálhatják a hasát vagy a hátát egy idõ után, és maga a szerkezet által felvert por is lerakódhat. A lényege pedig pont a kis gravitációhoz képesti hatalmas sebesség lenne: már 20-30 km/h sebességnél is többméteres, lassú ugratásokat lehetne produkálni egy-egy jobb ugratónál 😊

A lóvéval talán még nem is lenne nagy probléma, ha maga a jármû már üzembiztos állapotban mûködne, felszerelve a szükséges jeladókkal és eszközökkel. Onnan már csak egy levél a Nasanak, hogy bevételt felezünk, ha õk felviszik a kicsikéket a legközelebbi járattal 😄

1.: Minek lánctalpas, a talajnyomás a kis gravitáció miatt elhanyagolható (a lánctalpas futómûvet azért használják, hogy a talajnyomást csökkentsék, vagyis lazább talajon is tudjon közlekedni a jármû), bõven megteszi a kerekes futómû.
2.: Nem csak a Hold-rovereket, de a folyamatos Hold-Föld kommunikációt is biztosítani kell (ez a Hold Föld felé nézõ oldalán még relatíve egyszerûen biztosítható, ezért is szállt az összes Holdkomp erre az oldalra).
3.: A Hold-rovereknek cirka 2 hét mûködés - 2 hét "alvás" üzemben kellene mûködniük (ugyebár a Holdi nappal-éjszaka ciklus).
4.: Nem kell karc és ütésálló felület, a Holdon nincs szél, ahhoz pedig a roverek sebességét mindenképpen relatíve kicsinek kell beállítani, hogy az esetleges akadályokat könnyen ki lehessen kerülni. Másképpen fogalmazva: minek erre hasznos tömeget áldozni, ha cserébe több rovert vihetnél fel? Ha meg a jármûvet úgy vezeti a "sofõr", mint egy ámokfutó, azzal a saját pénzét kockáztatja.
5.: Egyébiránt megvalósítható elképzelés, már csak egy befektetõt kell találni, aki mindezt pénzeli. 😄

A hírt olvasva eszembe jutott egy apróság.

Fel kéne lõni a Holdra több, a Földrõl távvezérelhetõ, kis lánctalpas autót. Úgy 50-80 cm hosszú lenne, elektromos motor hajtaná, a hasa és a háta napelemekbõl állna, karc- és törésbiztos üveg fedlappal. Végsebességét úgy behatárolni, hogy ha annak a duplájával frontálisan beleszalad egy sziklába, akkor se legyen semmi baja. Mind az orrába, mind a hátába pici kamerákat szerelni, azután pedig meghirdetni világszerte, hogy 10-30 perces Holdsétákat lehet tenni az interneten keresztül, élõben, önálló irányítással 😊 Sztem lenne rá kereslet, a sok fanatik bejárhatná akár az egész Holdat ha úgy tartja kedve 😊 Lehetne ezerrel rallizni a Holdon ezekkel a jármûvekkel 😄

Az Orion programot ez effektíve nem befolyásolja, ellenben az igen, hogy megnyesik a NASA emberes költségvetését, legalábbis a 2010-es költségvetést a tervek szerint ~3,9 milliárdról ~3,2 milliárdra-re csökkentik.

A Human Space Flight Plans Committee elemzése szerint a tervezett költségvetéssel az eredetileg tervezett négy év helyett (2010-ûrsiklók leállítása, 2014-Orion elsõ emberes repülés) hét évig marad az USA emberi szállításra alkalmas ûrhajó nélkül (vagyis az elsõ személyzettel ellátott Orion leghamarabb 2017-ben indulhat a csökkentett költségvetés alapján).

Olvasgasd a linket, tanulságos...

Egymás után két ûreszköz csapódott be a Holdba

"Vizet egyelõre nem találtak."

Borítékoltam volna. Újabb húsz év ok arra, hogy ne menjünk a Holdra ***vissza***.

😊 Köszönettel!

Ezzel inkább a gumiba menjetek, oda való, nem ide. <#ejnye1>

Szerk.: A topic Gothmog kérésére újra kinyitva.

A topicban innentõl statárium van érvényben, a gerrob-szintû provokációk, és akár válaszként rá, akár más miatti személyeskedésekért (a burkoltakért is, lásd Papírzacsi) lelkiismeret furdalás nélkül megy a büntipont, nem érdekelnek a magyarázkodások. Szélsõséges esetben egybõl egy hét kitiltás megy!

Hûûû tényleg, és a mûködése közben felszabaduló ózontól tehénfingszagú lesz a ruha.

Csak ahhoz sokkal nagyobb energia kell, mint galaxison belül. Meg olyankor felrobban egy bolygó, és szimpatikus amerikai szenátorok halnak meg. Szóval a költséghatékonysági mutatók elég rosszak.

Lehetséges, bár én csak a Sliders-t néztem.

Csillagkapuval meg fényévmilliárdok is áthidalhatóak.

Mit szedsz? Szerintem álljál le vele!

"Ahhoz, hogy csillag/galaxis közi utazást tegyünk valamikor esetleg, egyedül a féreglyukas elmélet ad reményt."

Az Einstein-Podolsky-Rosen híddal párhuzamos világok közt is lehetséges az utazás.

Híradókban is volt ma, bár Obama Nobel díja kicsit kinyírta a becsapódási hírt.

Még jó, hogy nem a tudakozót hívod fel.

történt már hasonló, nem olyan nagy újdonság. Arról nem tudok így kapásból statisztikát, hogy mennyi természetes becsapódás éri a holdat, de a nasanak vannak fenn holmi szeizmométerei, szóval biztos utána lehetne nézni. Vagy rákérdezni.

Hmmm... Így kicsit másabb a dolog. Mindenesetre valószínûleg ez lesz az utóbbi egymillió év legnagyobb meteorbecsapódása a Holdon 😊

A "szemetelés" célja ezúttal az, hogy a becsapódás okozta felvillanás, és a felvert por elemzésébõl pontosabban meghatározzák a sarkvidéki, krátermélyi holdtalaj összetételét, különös tekintettel a víztartalomra. Szóval nem csak úgy szórakozásból irányították épp oda.